Berta Sándor

Hosszú távon eltűnhet a városi élet?

Az elmúlt években megjelent technológiák alapvetően megváltoztathatják azt, hogy hol és hogyan élnek az emberek.

Georg Polzer, a Teralytics nevű vállalat 29 éves svájci alapítója szerint a mesterséges intelligencia és az új közlekedési koncepciók, például a drónok, a Hyperloop és az önállóan közlekedő járművek 2050-re el fogják tüntetni a ma ismert városi életet. A Teralytics félmilliárd mobiltelefon-használó mozgási információit gyűjti össze és elemzi ki, a cég az információkat ezután megosztja a várostervezőkkel, az autógyártókkal és a tudósokkal. Ezáltal akarja a közlekedési és a mobilitási koncepciókat hatékonyabbá tenni.

"Az a folyamat, miszerint a városban való lakás már nem lesz fontos, 2030-tól fog elindulni. Akkor érzékelik majd az emberek igazán, hogy a közlekedési módok és eszközök egyre jobbak lesznek. Akkor fogják felismerni azt is, hogy az ingázási idők egyre inkább lerövidülnek és gyorsabban lehet majd A pontból B pontba eljutni. A 2030 és 2050 közötti időszakban pedig egyre többen fognak rádöbbenni arra, hogy nem kell a belvárosban élniük azért, hogy gyorsan eljussanak a munkába."


Georg Polzer vagy nagyon optimista vagy túl sok sci-fit olvasott

"S, hogy mindez miként is fog kinézni a gyakorlatban? Este ül majd az ember a kertjében vagy a tó partján, teljes nyugalomban, reggel pedig beül egy drónba vagy a Hyperloop-szerelvénybe és nagyon gyorsan bejut majd a városba. Nem lesznek dugók, sem stressz. A gyors közlekedésnek köszönhetően az lesz mindenkinek az érzése, hogy még mindig a városban él, de nem kell lemondania a tiszta levegőről és a természetről sem. A települések is zöldebbek lesznek, hiszen a légi járművek elterjedésével kevésbé lesz szükség utakra. A természet visszahódítja a területeket" - jelentette ki Georg Polzer.

A menedzser kiemelte, hogy a Teralytics adatainak a segítségével sokkal hatékonyabban lehet megtervezni a közlekedési utakat és azokat ott lehet kijelölni, ahol valóban szükség van rájuk. Nem csupán azt lehet majd tudni, hogy hol van szükség egy híd megépítésére, hanem azt is, hogy milyen típusú híd kell. Látják mikor lép át egy telefon egy másik cellába, így tudják, hogy mekkora embercsoport vezet vagy vonatozik éppen.

A cég adatai a Deutsche Telekomtól származnak, és ugyan a Google vagy az Apple valószínűleg még pontosabb forrásoknak számítanának, azok nem adják át ezeket a közlekedési társaságoknak. A Teralytics az Amerikai Egyesült Államokban 70 millió, míg Németországban körülbelül 40 millió okostelefonhoz fér hozzá. Az anonimizált adatmennyiség ennek megfelelően hatalmas, több petabájtról van szó és az információk nyugodtan nevezhetők reprezentatív adatgyűjtésből származóknak. Mindez nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy milyen információk segítségével képezik ki és fejlesztik az algoritmusokat. Amennyiben csak a digitális felhasználók adataira építenek, akkor a mesterséges intelligencia csak az ilyen emberek igényeit fogja ismerni és a többiekét figyelmen kívül hagyja majd. Ők pedig garantálni akarják azt, hogy az olcsó és gyors közlekedési eszközökből a lakosság egésze profitáljon.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • MsOutsider #44
    "Nem lesznek dugók, sem stressz." - aha, elképzelem, ahogy a levegőben röpködő, semmilyen üzemanyagot nem használó, természetkímélő rengeteg röpmű milyen kényelmesen, balesetmentesen, lazán, boldogan fog röpködni a végtelenül tágas légtérben. A madarakról (ha még lesznek egyáltalán), a végtelen befogadóképességű és persze hogy természetbarát röpparkolók hely- és energiagényéről meg már ne is beszéljünk.

    "A természet visszahódítja a területeket" - aha, leginkább majd az ember utáni csöndben, aki addigra frankón hazavágta a saját élőhelyét: olvadó jéghegyek -- süllyedő városok, árvizek; erdők, állatok kipusztítása, levegő-, viz-, talajszennyezés, egyidejűleg túlnépesedés -- éhínség, ivóvízhiány, szélsőséges időjárás -- öldöklés a puszta életben maradásért, stb... lásd még az egyre valószínűbb jövőt pl. a Mad Max és hasonló filmekben.

    "Georg Polzer vagy nagyon optimista vagy túl sok sci-fit olvasott" - vagy csak ő is minél több pénzt akar begyűjteni minél gyorsabban, amíg még lehet, naná hogy kell a médiahírverés. Jóhiszeműbben: a szereplési vágy kiélése is egy jó motiváció és nem csak politikusoknál.

    Persze az egészben a kapitalizmus aztán tök ártatlan, lévén értékteremtő. (Hogy mi az érték, azt a kapitalizmus legfőbb vámszedő tudják a legjobban.)
  • fonak #43
    Hol mondtam ilyet? Azt viszont mondtam, hogy tévedés, hogy a fejlett országok a fejletlenek nyomora miatt élnek jól. A kapitalizmus nem zéró összegű játszma (bár a marxisták és kvázi marxisták - pl. Bogár Laci bácsi - így szokták beállítani). Ha valahol értéket állítanak elő, az nem jár azzal, hogy valaki mástól automatikusan elvesznek valamit és az árokpartra lökik.
    Jó persze nyilván vannak éhbérért robotoló bányászok, de amúgy ha nem lennének, akkor sem változnak akkorát semmi. Mellesleg jelenleg Afrika számos országa a leggyorsabban növekvő gazdaságok közé tartozik, és a migrációs nyomás nem azért nőtt, mert nőtt a nyomorban élők száma, épp ellenkezőleg, azoké nőtt, akik össze tudnak szedni annyi pénzt, hogy elinduljanak. Az okostelefonok révén pedig kinyílt előttük a világ, láthatják hogy milyen az élet Európában, meg a jótét lelkek tanácsait is elolvashatják arra vonatkozólag, hogy miként jussanak be oda.
  • NEXUS6 #42
    Tehát akkor az a cél, hogy a 70-80-as évek szintjén stabilizáljuk a világot minden szempontból? Zéró fejlődés, zéró változás. Csak jelzem újra, hogy sok szempontból akkor volt a környezetvédelem a legjobban lexarva, és a fejlett országok akkor zsákmányolták ki legjobban a fejletlen országokat. Ergo az az állapot nem volt fenntartható, a környezet, az általad inproduktívnak nevezett társadalmak kizsákmányolásán alapult. Ahogy a mostani is.

    Az afrikai vanádiumbányában napi 12 órát gürccölő feka az akkor most improduktív vagy nem, meg az ő családja, aki persze nem termel és nem fogyaszt nyugati termékeket, van egy kecskéjük abból élnek.
  • Kepek #41
    jaj, vasemberruha
    így csak öltöző kell

    "a ruha percenként négy liter üzemanyagot fogyaszt lebegő helyzetben, vagyis 3-4 percig kényelmesen lehet repülni vele."
  • Kepek #40
    A drónok a földön több autó helyét is elfoglalják ha csak parkolnak

    Vagy ezek közös használatú dolgok lennének? Hívod ha kell és felvesz a közeli helikopter leszállóhelyen? :) egyébként meg másokat szállít?
    Hyperloop meg nem lesz Európában erről nemrég volt cikk ha jó emlékszem
  • fonak #39
    "Fejlett társadalmak, amelyek önmagukban kb 2 Mrd embert jelentenek, hány ember élete, nyomora által tartják fenn ezt a szintet"

    Nem túl sokéra, a világ nyomorban élő népességének zöme semmiféle produktivitással nem járul hozzá a fejlett világ jólétéhez. Jó tudom, vannak akik éhbérért varrnak stb. nélkülük drágább lenne a sportcipő meg ilyesmik, ha a cégeknek haza kellene vinni a termelést Kínából meg Indiából, akkor is megdrágulna egy és más, de elműködött a fejlett világ enélkül is a 70-es, 80-as évekig.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.07.19. 14:25:32
  • NEXUS6 #38
    Szerintem meg kéne vizsgálni, hogy a jelenlegi nyugati, és/vagy fejlett társadalmak, amelyek önmagukban kb 2 Mrd embert jelentenek, hány ember élete, nyomora által tartják fenn ezt a szintet? Szerintem így a világgazdaságban kb mintegy 5 Mrd ember van bevonva, a belsőázsiai mongúzvadász, aki a helyi kis faluban folytat cserekereskedelmet és ahol még más faluból származó embert sem láttak azok már nem igen. A világgazdaság további fejlődése a köv évtizedekben abból fog adódni, hogy a maradék 3-4 Mrd embert is bevonjuk, természetesen a piramis aljára. Ha a népesség exponenciálisan és végtelenül nőne, akkor a jelenlegi rendszer fenntartható lenne. De a népesség valahol 10 Mrd körül meg fog állni várhatóan, és amikor végül azokat is bevontuk mind, akkor jön a pofára esés.

    Szal visszatérve, pár milliárd ember a mi szintünkön, a mi gazdasági, politikai, társadalmi rendszerünkkel önmagában nem tud fenntartható civilizációt alkotni.

    Szerintem.
  • Macropus Rufus #37
    akkor lehet félre olvastam valamit. :) elnézést.
  • Thrawn #36
    Hiszen én is pont ezt írtam Archenemy posztjára reagálva. Hogy az 1 milliárd a ma, vagy a közeljövő technikája mellett lenne kívánatos. Ő azt írta, hogy amikor 1-2 milliárd ember élt a Földön, [email protected] volt az életminőség. Te is ezt írtad, meg is indokoltad, amivel teljes mértékben egyetértek. Erre írtam én Archenemynek, hogy az 1850-es 1 milliárdot a jelenlegi szinten tudnám kívánatosnak tartani.
  • Macropus Rufus #35
    értem mit mondasz, de azért 1850-ben eléggé gagyi volt az élet. Azért most sokkal jobb. Gondolj bele, hogy
    a) budapesten vezeétkes víz nem nagyon volt (vidéken egyáltalán nem volt)
    b) szenyvíz elvezetés volt, de abban nem votl köszönet (vidéken nem volt)
    c) közvilágítás... no comment (vidéken nem volt)
    d) gyógyítás... no comment
    e) közlekedés... no comment

    mondjuk biztos lehet még sorolni, de felesleges. 1850-ben (2 évvel a 48-as szabadság harc után!) nagy rossz volt. Mi igazából egy romantikus szemüvegen keresztűl nézzük a dolgokat. A múlt szépít. De akkor az marhára nem volt az. De nem kell 1850-ig vissza menni. 1950-ben a vidéki Magyarország nem sokkal votl fejletebb mint 100 évvel azelött. A nagyszüleim solymáriak. 1950-ben solymáron nem votl tömegközlekedés. Tehát ha be akartál jutni a szitibe, akkor Solymártól gyalogolhattál le a hidekúti busz végállomásig. Addig jöttek a buszok és nem tovább. Namost ez egy olyan 10-12km-es séta... És ez 60 pár éve volt.
    1850-ben nem szeretnél élni.
    Viszont el tudnám viselni 2018-ban, hogy csak 1-3 milliárd ember lakik a Földön.