Berta Sándor
Hosszú távon eltűnhet a városi élet?
Az elmúlt években megjelent technológiák alapvetően megváltoztathatják azt, hogy hol és hogyan élnek az emberek.
Georg Polzer, a Teralytics nevű vállalat 29 éves svájci alapítója szerint a mesterséges intelligencia és az új közlekedési koncepciók, például a drónok, a Hyperloop és az önállóan közlekedő járművek 2050-re el fogják tüntetni a ma ismert városi életet. A Teralytics félmilliárd mobiltelefon-használó mozgási információit gyűjti össze és elemzi ki, a cég az információkat ezután megosztja a várostervezőkkel, az autógyártókkal és a tudósokkal. Ezáltal akarja a közlekedési és a mobilitási koncepciókat hatékonyabbá tenni.
"Az a folyamat, miszerint a városban való lakás már nem lesz fontos, 2030-tól fog elindulni. Akkor érzékelik majd az emberek igazán, hogy a közlekedési módok és eszközök egyre jobbak lesznek. Akkor fogják felismerni azt is, hogy az ingázási idők egyre inkább lerövidülnek és gyorsabban lehet majd A pontból B pontba eljutni. A 2030 és 2050 közötti időszakban pedig egyre többen fognak rádöbbenni arra, hogy nem kell a belvárosban élniük azért, hogy gyorsan eljussanak a munkába."
Georg Polzer vagy nagyon optimista vagy túl sok sci-fit olvasott
"S, hogy mindez miként is fog kinézni a gyakorlatban? Este ül majd az ember a kertjében vagy a tó partján, teljes nyugalomban, reggel pedig beül egy drónba vagy a Hyperloop-szerelvénybe és nagyon gyorsan bejut majd a városba. Nem lesznek dugók, sem stressz. A gyors közlekedésnek köszönhetően az lesz mindenkinek az érzése, hogy még mindig a városban él, de nem kell lemondania a tiszta levegőről és a természetről sem. A települések is zöldebbek lesznek, hiszen a légi járművek elterjedésével kevésbé lesz szükség utakra. A természet visszahódítja a területeket" - jelentette ki Georg Polzer.
A menedzser kiemelte, hogy a Teralytics adatainak a segítségével sokkal hatékonyabban lehet megtervezni a közlekedési utakat és azokat ott lehet kijelölni, ahol valóban szükség van rájuk. Nem csupán azt lehet majd tudni, hogy hol van szükség egy híd megépítésére, hanem azt is, hogy milyen típusú híd kell. Látják mikor lép át egy telefon egy másik cellába, így tudják, hogy mekkora embercsoport vezet vagy vonatozik éppen.
A cég adatai a Deutsche Telekomtól származnak, és ugyan a Google vagy az Apple valószínűleg még pontosabb forrásoknak számítanának, azok nem adják át ezeket a közlekedési társaságoknak. A Teralytics az Amerikai Egyesült Államokban 70 millió, míg Németországban körülbelül 40 millió okostelefonhoz fér hozzá. Az anonimizált adatmennyiség ennek megfelelően hatalmas, több petabájtról van szó és az információk nyugodtan nevezhetők reprezentatív adatgyűjtésből származóknak. Mindez nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy milyen információk segítségével képezik ki és fejlesztik az algoritmusokat. Amennyiben csak a digitális felhasználók adataira építenek, akkor a mesterséges intelligencia csak az ilyen emberek igényeit fogja ismerni és a többiekét figyelmen kívül hagyja majd. Ők pedig garantálni akarják azt, hogy az olcsó és gyors közlekedési eszközökből a lakosság egésze profitáljon.
Georg Polzer, a Teralytics nevű vállalat 29 éves svájci alapítója szerint a mesterséges intelligencia és az új közlekedési koncepciók, például a drónok, a Hyperloop és az önállóan közlekedő járművek 2050-re el fogják tüntetni a ma ismert városi életet. A Teralytics félmilliárd mobiltelefon-használó mozgási információit gyűjti össze és elemzi ki, a cég az információkat ezután megosztja a várostervezőkkel, az autógyártókkal és a tudósokkal. Ezáltal akarja a közlekedési és a mobilitási koncepciókat hatékonyabbá tenni.
"Az a folyamat, miszerint a városban való lakás már nem lesz fontos, 2030-tól fog elindulni. Akkor érzékelik majd az emberek igazán, hogy a közlekedési módok és eszközök egyre jobbak lesznek. Akkor fogják felismerni azt is, hogy az ingázási idők egyre inkább lerövidülnek és gyorsabban lehet majd A pontból B pontba eljutni. A 2030 és 2050 közötti időszakban pedig egyre többen fognak rádöbbenni arra, hogy nem kell a belvárosban élniük azért, hogy gyorsan eljussanak a munkába."
Georg Polzer vagy nagyon optimista vagy túl sok sci-fit olvasott
"S, hogy mindez miként is fog kinézni a gyakorlatban? Este ül majd az ember a kertjében vagy a tó partján, teljes nyugalomban, reggel pedig beül egy drónba vagy a Hyperloop-szerelvénybe és nagyon gyorsan bejut majd a városba. Nem lesznek dugók, sem stressz. A gyors közlekedésnek köszönhetően az lesz mindenkinek az érzése, hogy még mindig a városban él, de nem kell lemondania a tiszta levegőről és a természetről sem. A települések is zöldebbek lesznek, hiszen a légi járművek elterjedésével kevésbé lesz szükség utakra. A természet visszahódítja a területeket" - jelentette ki Georg Polzer.
A menedzser kiemelte, hogy a Teralytics adatainak a segítségével sokkal hatékonyabban lehet megtervezni a közlekedési utakat és azokat ott lehet kijelölni, ahol valóban szükség van rájuk. Nem csupán azt lehet majd tudni, hogy hol van szükség egy híd megépítésére, hanem azt is, hogy milyen típusú híd kell. Látják mikor lép át egy telefon egy másik cellába, így tudják, hogy mekkora embercsoport vezet vagy vonatozik éppen.
A cég adatai a Deutsche Telekomtól származnak, és ugyan a Google vagy az Apple valószínűleg még pontosabb forrásoknak számítanának, azok nem adják át ezeket a közlekedési társaságoknak. A Teralytics az Amerikai Egyesült Államokban 70 millió, míg Németországban körülbelül 40 millió okostelefonhoz fér hozzá. Az anonimizált adatmennyiség ennek megfelelően hatalmas, több petabájtról van szó és az információk nyugodtan nevezhetők reprezentatív adatgyűjtésből származóknak. Mindez nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy milyen információk segítségével képezik ki és fejlesztik az algoritmusokat. Amennyiben csak a digitális felhasználók adataira építenek, akkor a mesterséges intelligencia csak az ilyen emberek igényeit fogja ismerni és a többiekét figyelmen kívül hagyja majd. Ők pedig garantálni akarják azt, hogy az olcsó és gyors közlekedési eszközökből a lakosság egésze profitáljon.
