Berta Sándor
Bécs és London a két vezető okosváros
Általánosságban az ázsiai metropoliszok jobban szerepelnek az összehasonlításokban, mint az európaiak.
A Roland Berger elkészítette új okosváros-indexét, amelyet Claudia Russo, a cég Németországért, Ausztriáért és Svájcért felelős marketing- és kommunikációs vezetője ismertetett. A Roland Berger szakértői 153 metropoliszt vizsgáltak meg. Az első helyet Bécs szerezte meg. Thilo Zelt, a vállalat partnere ezt azzal indokolta, hogy az osztrák főváros az egységes keretstratégiájával és az innovatív mobilitási, környezeti, oktatási, egészségügyi és közigazgatási megoldásaival, valamint az egyes projektek ellenőrzésével rendkívül meggyőző volt. A második helyen London végzett.
Bécs fejlett e-egészségügyi szolgáltatásokat kínál, emellett első német nyelvű metropoliszként elérhetővé tette a közigazgatási adatokat. Londonban ezzel szemben ingyenes WLAN-hozzáféréssel látták el az utcai lámpákat és a padokat, továbbá a levegő minőségét mérő szenzorokat és elektromos járművekhez szükséges töltőállomásokat is helyeztek el. Szingapúrban ezzel szemben az úgynevezett SingPass digitális azonosítórendszert alkalmazzák és intelligens világítási rendszert telepítenek, valamint autonóm buszokat és telemedicinai megoldásokat fognak használni.
Megállapították, hogy a települések 90 százaléka nem rendelkezik egységes okosváros-stratégiával és csak azok a metropoliszok sikeresek ezen a területen, amelyeknél központi döntéshozó szervek felügyelik az elképzelések végrehajtását és amelyeknek több projektjük is van. Ez a 90 százalék azért nagyon sok, mert az egységes koncepció csak az első lépés lenne, a döntő ugyanis a megvalósítás. Általánosságban az ázsiai metropoliszok okosváros-koncepciói nevezhetők meggyőzőnek. Az elmúlt két esztendő során szinte a kétszeresére nőtt a világos stratégiával rendelkező települések száma: 87 helyett már 153 ilyen van.
Az egyes településeknek számos gondjuk van, de mindegyiknek hasonló problémákkal kell megküzdeniük. Ezek között van a lakosság növekedése, a gyakori dugók és a légszennyezettség. Az okosváros-stratégiákba integrált digitális technológiákkal viszont orvosolni lehet ezeket a dolgokat. Az e-mobilitás koncepciók például a hálózatba kötött forgalommenedzsment-rendszerekkel és az intelligens áramhálózatokkal együtt igazán hatékonyak. Ezért van szükség egységes stratégiákra, hogy az egyes intézkedésekből kialakulhasson a sikeres okosváros-koncepció.
A megvalósításában ugyanakkor vannak komoly hiányosságok. Ez Zelt szerint gyakran nem a stratégiára és annak hibáira vezethető vissza, hanem arra, hogy nincsenek tisztázva a felelősségek és gyakran hiányzik egy koordinatív funkció. Ez utóbbi problémán segíthet egy olyan szerv, mint a londoni digitális vezetői pozíció vagy a bécsi okosváros-ügynökség. Mind a két esetben ötvözhetők a technikai kompetenciák és központilag vezérelhetők a különböző projektek, miközben ezzel egy időben ezek a szervek koordinálják a városi, a szolgáltatói, a megoldás-szállítói és a kormányzati érdekeket. Egy okosváros-stratégia esetében az összes résztvevő csoport koordinálása a siker egyik kulcsa, míg a másik a világos jogi keretfeltételek megteremtése. Fontos az adatok védelme, de egy olyan infrastruktúrát is ki kell építeni, amely használhatóvá teszi a megszerzett információkat.
A Roland Berger elkészítette új okosváros-indexét, amelyet Claudia Russo, a cég Németországért, Ausztriáért és Svájcért felelős marketing- és kommunikációs vezetője ismertetett. A Roland Berger szakértői 153 metropoliszt vizsgáltak meg. Az első helyet Bécs szerezte meg. Thilo Zelt, a vállalat partnere ezt azzal indokolta, hogy az osztrák főváros az egységes keretstratégiájával és az innovatív mobilitási, környezeti, oktatási, egészségügyi és közigazgatási megoldásaival, valamint az egyes projektek ellenőrzésével rendkívül meggyőző volt. A második helyen London végzett.
Bécs fejlett e-egészségügyi szolgáltatásokat kínál, emellett első német nyelvű metropoliszként elérhetővé tette a közigazgatási adatokat. Londonban ezzel szemben ingyenes WLAN-hozzáféréssel látták el az utcai lámpákat és a padokat, továbbá a levegő minőségét mérő szenzorokat és elektromos járművekhez szükséges töltőállomásokat is helyeztek el. Szingapúrban ezzel szemben az úgynevezett SingPass digitális azonosítórendszert alkalmazzák és intelligens világítási rendszert telepítenek, valamint autonóm buszokat és telemedicinai megoldásokat fognak használni.
Megállapították, hogy a települések 90 százaléka nem rendelkezik egységes okosváros-stratégiával és csak azok a metropoliszok sikeresek ezen a területen, amelyeknél központi döntéshozó szervek felügyelik az elképzelések végrehajtását és amelyeknek több projektjük is van. Ez a 90 százalék azért nagyon sok, mert az egységes koncepció csak az első lépés lenne, a döntő ugyanis a megvalósítás. Általánosságban az ázsiai metropoliszok okosváros-koncepciói nevezhetők meggyőzőnek. Az elmúlt két esztendő során szinte a kétszeresére nőtt a világos stratégiával rendelkező települések száma: 87 helyett már 153 ilyen van.
Az egyes településeknek számos gondjuk van, de mindegyiknek hasonló problémákkal kell megküzdeniük. Ezek között van a lakosság növekedése, a gyakori dugók és a légszennyezettség. Az okosváros-stratégiákba integrált digitális technológiákkal viszont orvosolni lehet ezeket a dolgokat. Az e-mobilitás koncepciók például a hálózatba kötött forgalommenedzsment-rendszerekkel és az intelligens áramhálózatokkal együtt igazán hatékonyak. Ezért van szükség egységes stratégiákra, hogy az egyes intézkedésekből kialakulhasson a sikeres okosváros-koncepció.
A megvalósításában ugyanakkor vannak komoly hiányosságok. Ez Zelt szerint gyakran nem a stratégiára és annak hibáira vezethető vissza, hanem arra, hogy nincsenek tisztázva a felelősségek és gyakran hiányzik egy koordinatív funkció. Ez utóbbi problémán segíthet egy olyan szerv, mint a londoni digitális vezetői pozíció vagy a bécsi okosváros-ügynökség. Mind a két esetben ötvözhetők a technikai kompetenciák és központilag vezérelhetők a különböző projektek, miközben ezzel egy időben ezek a szervek koordinálják a városi, a szolgáltatói, a megoldás-szállítói és a kormányzati érdekeket. Egy okosváros-stratégia esetében az összes résztvevő csoport koordinálása a siker egyik kulcsa, míg a másik a világos jogi keretfeltételek megteremtése. Fontos az adatok védelme, de egy olyan infrastruktúrát is ki kell építeni, amely használhatóvá teszi a megszerzett információkat.