Berta Sándor
Santander a világ egyik első okosvárosa
A spanyol kikötőváros már évekkel ezelőtt okostelepüléssé vált, azonban az alkalmazott koncepció hibásnak bizonyult, így ki kell javítani.
Luis Munoz professzor igyekszik a helyi okosváros-projektben betöltött szerepét kisebbíteni, azonban ez meglehetősen nehéz lenne, ugyanis a hathatós segítségével vált Santander a világ első okostelepülésévé. Az elmúlt években Japánból, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából érkeztek a szakemberek, hogy megfigyelhessék a helyi kampuszon zajló munkát. Látni akarták, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a város azzal a tudással, amellyel Munoz látta el. A professzor szobájában számos képernyő található, amelyeken a település valós idejű információi olvashatók. Mindez a felszerelt 12 000 szenzornak köszönhető.
A 180 ezres Santander nem szenved azoktól a problémáktól, mint a hatalmas túlzsúfolt metropoliszok. Az, hogy áttekinthető méretű, ideális tesztterületté teszi. A helyi utcákat, a lámpákat, a szeméttároló konténereket és a vízvezetékeket egyaránt elektronikus érzékelőkkel szerelték fel. A városháza, a cégek és a szolgáltatók is felhasználják az így megszerzett adatokat, hogy időt, energiát és pénzt takarítsanak meg. Azonban van egy komoly hátrány: a lakosok még nem ismerik a szolgáltatásokat. Ezen változtatna Santander úgy, hogy a jövőben nem a technikát, hanem az embereket állítaná a középpontba.
Az okos funkciókból leginkább az üzleti szféra profitált
Antonio De Gregorio, a McKinsey vállalati tanácsadócég infrastruktúra-projektekkel kapcsolatos szakértője elismerte, hogy hat évvel ezelőtt valódi őrület volt az okosvárosok kapcsán, de utána jött a nagy kiábrándulás, mert az emberek nem használták ki a technikai lehetőségeket. Időközben az IT-szakemberek helyett közigazgatási vezetők vették át az irányítást ezekben a projektekben, így a cél most már az, hogy a kiépített technológiát felhasználják az életminőség javítására. Ez a változás a siker kulcsa az okosvárosok esetében.
Santanderben a gazdasági válság hozta kedvezőbb helyzetbe a projektet. Munoz és a városháza munkatársai bekopogtattak a helyi egyetemhez, amely többféle hálózat kiépítését javasolta. A programot az Európai Unió finanszírozta. A spanyol település eddig 107 millió eurót kapott Brüsszeltől, ehhez az összeghez 37 millió eurót tett hozzá saját forrásból. A pénzből kiépítettek egy olyan buszsávot, amelynél az intelligens közlekedési lámpák zöldre kapcsolnak ha busz közeledik. A közparkokat már csak akkor locsolják, ha a földnek vízre van szüksége és nem várható eső. Az utcai lámpák mindig lekapcsolnak, ha nem halad el alattuk senki. Míg a papír- és üveggyűjtő konténereket is ellátták érzékelőkkel, amelyek jelzik, ha megteltek.
Nem kell lépésben araszolni parkolóhelyre vadászva, mert az utcába bekanyarodáskor látható, hogy hány szabad hely van
Az innovációkból elsősorban a közigazgatás és a vállalatok profitáltak. A szemétszállítás üzemeltetési költségei 25 százalékkal csökkentek - a szemétszállítás számít a legnagyobb tételnek a város költségvetésében. Gregorio úgy véli, hogy a szemétszállítás és a lámpák tekintetében manapság már Santander rendelkezik a világon a leghatékonyabb rendszerekkel, de ebből a helyi lakosok gyakorlatilag semmit sem érzékelnek. Jó példa erre Nicolas Ruiz, aki 35 éven át volt rendőr, mielőtt áprilisban nyugdíjba vonult. Ő ugyan saját elmondása szerint ismeri a várost, mint a tenyerét, de az okos funkciókról csak az újságban olvasott. Ugyan látja az antennákat a lámpákon, de nem tudja, hogy azok milyen célt szolgálnak. Szerinte ez az egész inkább politikai marketing, mint egy valódi projekt.
Santander vezetői a jelenlegi helyzeten a gyerekek segítségével akarnak változtatni, pályázatot írtak ki számukra hogy milyennek képzelik el az intelligens várost. A gyerekek sokkal nyitottabbak a digitális szolgáltatásokra, ráadásul a hallott vagy látott információkat továbbadják otthon. Korábban voltak kísérletek arra, hogy a helyi lakosokat bevonják az új alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésébe. 2015-től egy európai uniós kezdeményezés keretében akarták megtanítani a polgárokat arra, hogy egyszerűen fejlesszenek alkalmazásokat. Munoz 1000 helyi lakost vont be a programba. Azoknak, akik a saját ötletükből megalapítanák a startupjukat, a városháza ingyen biztosít irodahelyiségeket és tanácsadást, valamint segítséget kínál, például a finanszírozással vagy a lehetséges partnerekkel kapcsolatban.
Vízálló antenna a santanderi kukán, mely jelzi, ha tele van
A településnek ugyanakkor a saját hivatalos alkalmazásai is problémát jelentenek. Az ígéret alapján az emberek egyetlen letöltéssel hozzáférhetnek a város 11 szoftveréhez, de ez nem igaz. Ezen szintén javítani akarnak. Santander jelenleg egy olyan új platformot épít, amely a különböző típusú szenzorok információit köti majd össze. Amennyiben ez a folyamat lezárul, úgy olyan szolgáltatások lesznek elérhetők, amelyek valóban könnyebbé fogják tenni a felhasználók életét. Munoz elmondta, hogy utána már tudni lehet majd, hogy mikor és hol alakul ki egy dugó, s egyúttal a torlódások elkerülhetők is lesznek azáltal, hogy már előtte átirányítják a forgalmat.
Szintén megvalósulhatnak majd adatokkal kapcsolatos új üzleti modellek, például a turizmus területén. Például ha tudni lehet, hogy milyen látogatók érkeznek egy bizonyos héten Santanderbe, akkor sokkal célzottabb reklámokat lehet mutatni nekik. Ezek az információk komoly pénzeket érnének az ágazat szereplőinek, viszont nem lehetnek adatvédelmi problémák, mert nem személyes adatokat fognak feldolgozni.
Az, hogy ilyen szolgáltatások még nem érhetők el, részben arra vezethető vissza, hogy a fejlesztés a tervezettnél hosszabb ideig tartott. A projekt 2010-ben kezdődött, akkor a gyártók még nem rendelkeztek a szükséges termékekkel. Munozék a laboratóriumban már kifejlesztették a különböző eszközöket - például a vízálló antennaborításokat -, de azokat még sehol sem lehetett megvásárolni. A második nagy akadályt a közigazgatási folyamatok jelentették. A városházi pályázatok szabályozása még a 1970-es évek szintjén volt, de még most is több évig tart egy-egy pályázat lezárása, így mire megszületik a jóváhagyás, addigra a technika sokkal fejlettebb. A bürokratikus folyamatokat ezért sürgősen fel kell gyorsítani.
Luis Munoz professzor igyekszik a helyi okosváros-projektben betöltött szerepét kisebbíteni, azonban ez meglehetősen nehéz lenne, ugyanis a hathatós segítségével vált Santander a világ első okostelepülésévé. Az elmúlt években Japánból, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából érkeztek a szakemberek, hogy megfigyelhessék a helyi kampuszon zajló munkát. Látni akarták, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a város azzal a tudással, amellyel Munoz látta el. A professzor szobájában számos képernyő található, amelyeken a település valós idejű információi olvashatók. Mindez a felszerelt 12 000 szenzornak köszönhető.
A 180 ezres Santander nem szenved azoktól a problémáktól, mint a hatalmas túlzsúfolt metropoliszok. Az, hogy áttekinthető méretű, ideális tesztterületté teszi. A helyi utcákat, a lámpákat, a szeméttároló konténereket és a vízvezetékeket egyaránt elektronikus érzékelőkkel szerelték fel. A városháza, a cégek és a szolgáltatók is felhasználják az így megszerzett adatokat, hogy időt, energiát és pénzt takarítsanak meg. Azonban van egy komoly hátrány: a lakosok még nem ismerik a szolgáltatásokat. Ezen változtatna Santander úgy, hogy a jövőben nem a technikát, hanem az embereket állítaná a középpontba.
Az okos funkciókból leginkább az üzleti szféra profitált
Antonio De Gregorio, a McKinsey vállalati tanácsadócég infrastruktúra-projektekkel kapcsolatos szakértője elismerte, hogy hat évvel ezelőtt valódi őrület volt az okosvárosok kapcsán, de utána jött a nagy kiábrándulás, mert az emberek nem használták ki a technikai lehetőségeket. Időközben az IT-szakemberek helyett közigazgatási vezetők vették át az irányítást ezekben a projektekben, így a cél most már az, hogy a kiépített technológiát felhasználják az életminőség javítására. Ez a változás a siker kulcsa az okosvárosok esetében.
Santanderben a gazdasági válság hozta kedvezőbb helyzetbe a projektet. Munoz és a városháza munkatársai bekopogtattak a helyi egyetemhez, amely többféle hálózat kiépítését javasolta. A programot az Európai Unió finanszírozta. A spanyol település eddig 107 millió eurót kapott Brüsszeltől, ehhez az összeghez 37 millió eurót tett hozzá saját forrásból. A pénzből kiépítettek egy olyan buszsávot, amelynél az intelligens közlekedési lámpák zöldre kapcsolnak ha busz közeledik. A közparkokat már csak akkor locsolják, ha a földnek vízre van szüksége és nem várható eső. Az utcai lámpák mindig lekapcsolnak, ha nem halad el alattuk senki. Míg a papír- és üveggyűjtő konténereket is ellátták érzékelőkkel, amelyek jelzik, ha megteltek.
Nem kell lépésben araszolni parkolóhelyre vadászva, mert az utcába bekanyarodáskor látható, hogy hány szabad hely van
Az innovációkból elsősorban a közigazgatás és a vállalatok profitáltak. A szemétszállítás üzemeltetési költségei 25 százalékkal csökkentek - a szemétszállítás számít a legnagyobb tételnek a város költségvetésében. Gregorio úgy véli, hogy a szemétszállítás és a lámpák tekintetében manapság már Santander rendelkezik a világon a leghatékonyabb rendszerekkel, de ebből a helyi lakosok gyakorlatilag semmit sem érzékelnek. Jó példa erre Nicolas Ruiz, aki 35 éven át volt rendőr, mielőtt áprilisban nyugdíjba vonult. Ő ugyan saját elmondása szerint ismeri a várost, mint a tenyerét, de az okos funkciókról csak az újságban olvasott. Ugyan látja az antennákat a lámpákon, de nem tudja, hogy azok milyen célt szolgálnak. Szerinte ez az egész inkább politikai marketing, mint egy valódi projekt.
Santander vezetői a jelenlegi helyzeten a gyerekek segítségével akarnak változtatni, pályázatot írtak ki számukra hogy milyennek képzelik el az intelligens várost. A gyerekek sokkal nyitottabbak a digitális szolgáltatásokra, ráadásul a hallott vagy látott információkat továbbadják otthon. Korábban voltak kísérletek arra, hogy a helyi lakosokat bevonják az új alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésébe. 2015-től egy európai uniós kezdeményezés keretében akarták megtanítani a polgárokat arra, hogy egyszerűen fejlesszenek alkalmazásokat. Munoz 1000 helyi lakost vont be a programba. Azoknak, akik a saját ötletükből megalapítanák a startupjukat, a városháza ingyen biztosít irodahelyiségeket és tanácsadást, valamint segítséget kínál, például a finanszírozással vagy a lehetséges partnerekkel kapcsolatban.
Vízálló antenna a santanderi kukán, mely jelzi, ha tele van
A településnek ugyanakkor a saját hivatalos alkalmazásai is problémát jelentenek. Az ígéret alapján az emberek egyetlen letöltéssel hozzáférhetnek a város 11 szoftveréhez, de ez nem igaz. Ezen szintén javítani akarnak. Santander jelenleg egy olyan új platformot épít, amely a különböző típusú szenzorok információit köti majd össze. Amennyiben ez a folyamat lezárul, úgy olyan szolgáltatások lesznek elérhetők, amelyek valóban könnyebbé fogják tenni a felhasználók életét. Munoz elmondta, hogy utána már tudni lehet majd, hogy mikor és hol alakul ki egy dugó, s egyúttal a torlódások elkerülhetők is lesznek azáltal, hogy már előtte átirányítják a forgalmat.
Szintén megvalósulhatnak majd adatokkal kapcsolatos új üzleti modellek, például a turizmus területén. Például ha tudni lehet, hogy milyen látogatók érkeznek egy bizonyos héten Santanderbe, akkor sokkal célzottabb reklámokat lehet mutatni nekik. Ezek az információk komoly pénzeket érnének az ágazat szereplőinek, viszont nem lehetnek adatvédelmi problémák, mert nem személyes adatokat fognak feldolgozni.
Az, hogy ilyen szolgáltatások még nem érhetők el, részben arra vezethető vissza, hogy a fejlesztés a tervezettnél hosszabb ideig tartott. A projekt 2010-ben kezdődött, akkor a gyártók még nem rendelkeztek a szükséges termékekkel. Munozék a laboratóriumban már kifejlesztették a különböző eszközöket - például a vízálló antennaborításokat -, de azokat még sehol sem lehetett megvásárolni. A második nagy akadályt a közigazgatási folyamatok jelentették. A városházi pályázatok szabályozása még a 1970-es évek szintjén volt, de még most is több évig tart egy-egy pályázat lezárása, így mire megszületik a jóváhagyás, addigra a technika sokkal fejlettebb. A bürokratikus folyamatokat ezért sürgősen fel kell gyorsítani.