729
-
gforce9 #609 Hát a galaxison belül a Naprendszer is mozog. Azon belül meg a Föld is mozog (nem egyezik meg a keringési sík a galaxis síkjával). A föld felszínén pedig mozognak a távcsövek a forgás miatt (a forgás nincs síkban a keringési síkkal). Láttam a számításokat, hogy ezeket a mozgásokat matematikailag hogyan kell kitraszformálni ahhoz, hogy pl. a galaxisungk sebességére mondjunk valamit. Ledobta az agyam az ékszíjjat :) És ezek csak a fullalap számítások ahhoz, hogy galaxisközi viszonylatban sebességeket és irányokat értelmezzünk. Ez a "jóképességű" meg idehány nekünk szép színes képet a háttérsugárzásról, mint bizonyítást :D -
#608
Csakhogy ő a naprendszer írta :)
szerinte az a galaxis :))) -
gforce9 #607 Az említett kísérlet többszörösen megerősített a fénysebességre. Ha a specrel nem lenne igaz, a részecskegyorsítók nem működnének. Az alapján számolják ki a paramétereket, ha nem tudnád.
A galaxisunk mozog ezt tudtuk már rég. Ez nem definiál kitüntetett irányt. Sőt semelyik galaxis mozgása nem definiál kitüntetett irányt. Az a megfigyelés, hogy minél távolabb van valami, annál gyorsabban távolodik viszont megerősíti azt, hogy nincs közepe az univerzumnak.
Az, hogy te ez nem látod illetőleg mást akarsz látni, mint a fegfigyelések.... sokan a marson arcot látnak.... kreténeknek is nézik őket. -
#606
Te pontosan miről is írsz?
azt hogy a naprendszer?? WTF??
Talán a Tejút nem?? te szerencsétlen..a galaxisunk
a naprendszer nem megy sehová..szépen elvan az Orion karban :)
és az Andromeda galaxissal ütközünk majd :) soká :)
A Virgo szuper halmaznka vagyunk a tagjai ugyanis :)
és a Tejút mozog a világegyetemben..de semmi kitüntetett irány ebből nem adódik..
és megint a lenéző beugatás..mert persze te kikéred magadnak, de te írhatsz ugye??
bunkókám :)
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.11.10. 16:07:15 -
#605
Az értelmezési nehézségekkel küzdő pulikutya olvasók részére akkor mégegyszer:
Mindezek mellett igenis van kitüntetett irány az Univerzumban, amely kitüntetett irány azt jelenti, hogy kitüntetett irány és nempedig epi cent rumosdió, mert a Naprendszer 370 km/sec sebességgel száguld a Crater/Leo csillagkép irányába.
Továbbá a hivatkozott képen 4 független módon erősítették meg ezt a haladási irányt, amit Mr Michelson szeretett volna kimutatni az interferométere forgatásával de ezen eszköz szokásos módon való forgatása erre a célra alkalmatlan. Magyarul, a Michelson kisérlet null eredményére épülő fénysebesség állandóság egy humbug, egyfajta tévedés.
![]()
-
#604
Látom te azt hiszed az ősrobbanás (ami mellesleg nem is volt robbanás) az univerzumban történt? vagy valamiben??
a széttágulás milliárdszorosa volt a fénysebességnek..de ez irreleváns mert a fogalom, és a fizikai törvényei még nem is léteztek akkor.-.
a fénysebesség és törvényi hatásai, csak a rendszeren belül érvényesek, a rendszerre önmagára nem. -
#603
Teljesen rosszul látod és értelmezed magát az univerzumot is..annak nincs felszíne..nem tudsz feldobni semmit róla, és nem hullik vissza rá semmi..
abszolút rossz és tévesek az elképzeléseid
ez a gond veled, semmit se tudsz, amit igen, azt meg nagyon tévesen.
Ha nincs tér..akkor hol a rákba vagyunk?? a Föld? a bolygók? hm??
és sosem mértek többszörös fénysebességet..ez kamu -
#602
Megint mást írsz, vagy mást olvasol amit írtam
nem írtam hogy a CSH nem vonzza a kalapácsot, azt írtam hogy a kalapács nem lebegne
vagy a föld húzza magához vagy a hajó..
ha úgy alakulna hogy a kalapács helyénél a két erő kiegyenlíti egymást, na akkor lépne fel a súlytalanság esete
mint az űrben..de ez nem azt jelenti hogy nem vonzza a kalapácsot semmi, hanem azt hogy az erők kiegyenlítik egymást..
és de, a gravitáció a tér görbülete..
-
gforce9 #601 Belinkeled a kozmikus háttérsugárzás frekvenciaeltolódását és ebből, te azt következteted, hogy van epicentrum? Hát tudtam én, hogy a logikai érzéked is nulla, de hogy ennyire........ Sokszorosan bizonyított, hogy nincs középpont, az hogy a mi galaxisunk a háttérsugárzáshoz képest valamilyen irányba mozog a térben, ezt nem cáfolja meg. Ez azt jelenti, hogy mozog a galaxisunk amit kurvarégen tudunk. Esze megáll az embernek az ilyen általános iskolai logikát is nékülöző hablatyoláson. -
SODRAAS #600 Itt már rég nem az ő elmeleterol van szó csak a felhozott példát kérdeztem, hogy a valóságban hogy működne? Erre Kelta azt írja hogy tök mindegy mekkora tömegű test lebeg 10km-re a kalapács felett az nem fogja magához húzni. :O
"Lényegtelen hogy nehezebb vagy könnyebb, a súlynak (tömegnek) nincs szerepe itt a példában..
és ha nehezebb a Földnél a CSR, attól nem kezd lebegni a kalapács..
mért tenné?"
Legalábbis nekem úgy tűnt ezt írja. Bocsi, ha félreértettem
-
#599
Mindezek mellett igenis van kitüntetett irány az Univerzumban, mert a Naprendszer 370 km/sec sebességgel száguld a Crater/Leo csillagkép irányába, vagyis az Univerzumunk ilyen.
![]()
-
gforce9 #598 Nem, ez úgy hülyeség ahogy van. Egy felrobbanó gránát bármely repeszén űlve meg tudod határozni a robbanás epicentrumát a többi repesz megfigyelésével. Ne akarj bemesélni olyat, hogy nem lehetséges, mert az erre szolgáló matematika, ami ezekkel foglalkozik többszáz éves, a megfigyelésre használt módszer is több mint 100 éves . Az univerzumunk viszont megfigyelések szerint !!!nem ilyen!!!. Szóval a te meséd, a kijelentéseden alapul nem a valóságon. Fel kéne fogni, hogy a mesédet, aminek semmi köze semmiféle valós kísérlethet, megfigyeléshez csakis kizárólag hülyék hiszik el. -
#597
A "kitüntetett" pontot nem látod, mert bármerre nézel mindig távolodó galaxisokat látsz. Ha a "kitüntetett" pont irányába nézel akkor is ugyanezt látod és ez a ponton túli galaxisokra is igaz. Belülről nem dönthető el merre van a "kitüntetett" pont, csak akkor ha már ellátnánk az Univerzum széléig. De (még) nem látunk el. Ha kívülről látnánk rá az Univerzumra akkor is eldönthető lenne.
Ha egy tűzijáték szikrán ülsz és nem látod a táguló gömb felszínét akkor ugyanez a helyzet, nem tudod megállapítani merrefelé történt a robbanás. Na jó, ott segíthet a füstpamacs. De az Univerzumban nincs ilyen füstpamacs. -
cylontoaster #596 Astrojan elméletére hozott egy teoretikus példát, ahol a gravitáció nem ez. De nehogymár mér adjátok alá a lovat azzal, hogy más is az elméletét védő/mayarázó álláspontra helyezkedik. Épp elég belőle egy is.
Más: Matskassy mit vétett, amiért bannolták? Nem látom, hogy bármi olyat elkövetett volna, amit 30 másik felhasználó nem...
-
SODRAAS #595 Na hát most jól összezavartal :) eddig azt hittem te is az általánosan elfogadott elméletet tamogatod miszerint a tömeg által keltett téridő görbület okozza a gravitációs hatást. Ezesetben pedig egy a Foldnel nehezebb objektum ami mindössze 10km-re van a Földtől, már hogy a viharba ne lebegtetne a kalapácsot? Persze a Földet is húzza maga felé vagyis egymást húzzák csak a nagyobb tehetetlenséguk miatt nem olyan sebesseggel ezért a kalapács előbb indul a CsR felé mint a Föld. A Hold csak cirka hatoda a Földnek és 10km sokszorosaval messzebb van mégis húzza maga felé a hatalmas víz tömegeket, nem? -
gforce9 #594 Ne zavarjon véletlenül sem, hogy amit leírsz és a megfigyelt világegyetem, köszönőviszonyban sincs egymással. -
veszettróka #593 Szóval akkor kell lennie egy kitüntetett pontnak is, egy látható-Univerzum középpontnak, ahonnan az egész indult. (Mint a szélcsendben fellőtt tűzijátéknál a füstpamacs.)
Köszi, azt hiszem ennyit akartam tudni...ennyi elég is lesz... -
#592
A figyelmes olvasgatás nagyon fontos, nem mindenki képes rá. Én most így első ránézésre nem látok különbséget az Univerzum tágulása és a szétszóródás között, akkor igen, jól érted.
Olyasmi ez mint a tűzijáték gömbszerű robbanása, a leggyorsabb szikrák jutnak a legtávolabbra, így a legtávolabbi szikrák sebessége a legnagyobb, de lassul.
Azért lassul mert az Univerzum egésze tekinthető úgy mint egy (hézagos) bolygó. Ha ezen (bolygó) Univerzum szélén feldobsz egy galaxist akkor a galaxis előbb utóbb visszahullik a (bolygó) Univerzumra, tehát a feldobott galaxis előbb lassul és lefékeződik. A fékező erő analóg a bolygónál megfigyelhető gravitációval, mert a végtelen gravitonsugárzásból az Univerzum kiszűr valamennyit ezért a feldobott galaxist az Univerzum felől kevesebb sugárnyomás éri mint ami kívülről befelé nyomja. Ez a gravitáció.
Ha ilyen normális tudsz lenni kérdezhetsz bármit. -
veszettróka #591 Bocsi hogy beleugatok, de ez nem áll össze. Pedig azt hiszem figyelmesen olvasgatok:
"fertelmes hazugságot, hogy a nemlétező tér tágul "
"ezek nem tudnak tágulni "
vs
"Az Univerzum tágulása lassul"
Akkor most mi van?
A szétszóródás lassul, nem így akartad mondani? Szétdurrant a cucc 1 Mc kezdővel és a _szétszóródás_ lassul, jól értem? -
Matskassy #590 Igen, hiába volt a Nobel, majd te megmondod onnan a fotelből.
"kb 2-3c sebességig látunk el a távcsövekkel."
-
#589
Te komolyan beveszed ezt a fertelmes hazugságot, hogy a nemlétező tér tágul? De ami még ettől a marhaságtól is nagyobb, a nemlétező téridő tágul? És csak ott ahol neki tetszik?
Ha a tér tágul akkor a méterrúd is tágul, tágulniuk kell az atomoknak is. Hogy vennéd észre a tágulást ha minden tágulna?
A távoli galaxisok a fénysebességet meghaladóan távolodnak pl. a PKS 1830-211 kvazár kb 2c-vel, a Heliocentrikusra korrigált sebessége 751580 +/- 600 km/s.
A természetben nincs olyan hogy tér vagy téridő, ezek kitalált matematikai fogalmak, ezek nem tudnak tágulni mert egyszerűen nem léteznek, hazugság az egész.
Azért távolodik 2c -vel mert az ősrobbanás 1 Mc -vel történt, kb 1 millió c -vel. És mi most kb 2-3c sebességig látunk el a távcsövekkel.
Az Univerzum tágulása lassul, téves a gyorsulva tágulás, hiába volt a Nobel. -
#588
mi az hogy kiút??
mi az hogy hol?
a tér mindenhol tágul..csak kis méretekben (emberi mértékek) nem érzékeljük..
a gravitáció nincs hatással erre..elvileg :)
de az újabb kutatások és egy elmélet szerint lehet hogy mégis, és nincs sötét energia, hanem a galaxis halmazok lokálisan változtatnak a gravitációs értékeikkel a tágulás mértékén, de átlagolva kijön az egész...
érdekes elmélet :)
-
#587
Képzeld tudom mi az a frekvencia..és mi az a hullámhossz
és a kettő nem ua.
a frekvencia a sebesség és a hullámhossz hányadosa..
te meg tanuld meg a kulturált beszélgetés alapjait..:))
az a lényeg hogy leírtad 1+1=2 ? csak ennek nincs köze a ér tágulásához,. -
#586
Lényegtelen hogy nehezebb vagy könnyebb, a súlynak (tömegnek) nincs szerepe itt a példában..
és ha nehezebb a Földnél a CSR, attól nem kezd lebegni a kalapács..
mért tenné?
a gravitációs vonzás nem szűnt meg.
Ez csak kint a térben fordul elő, ahol semmilyen vagy nagyon kicsi gravitációs vonzás éri
A földön kb 3m-re a felszíntől biztos hogy nem
és nem nem ugyanarról van szó
még véletlenül sem
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.11.10. 08:40:58 -
SODRAAS #585 "Ezért amit felvetettem, árnyékolás nem áll fenn, mert a görbületet nem lehet leárnyékolni
és nincs hatással a 10km-re lévő csillagromboló..
illetve természetesen van, annyiban hogy a CST is görbíti a teret, de a Föld-höz képest elhanyagolható módon, de a kalapács zuhanásánál már kimutatható eltérés lenne.." Ezt írtad Te
Ezt meg én:
"Annyi köze van hozzá, hogy a Föld meg alulról árnyékol, és mivel közelebb van, konkrétan rajta állsz :) a romboló meg 10 km-re feletted ezért, ha kisebb vagy egyenlő a Föld tömegével akkor könnyebb lesz ugyan a kalapács, de ahhoz, hogy lebegjen nagyobb tömegűnek kell lennie."
Na most, ha a te irasodnal még belevesszuk, azt a lehetőséget, hogy a CsR nehezebb, mint a Föld, akkor ugye ott is elkezd lebegni a kalapács, nem? Tehát mind a 2 esetben ugyanarról van szó igaz? -
Irasidus #584 A tér tágulása értéke nem sebesség étek, a tágulás km/s/Mpc van megadva, ami lehet hasonló a hétköznapi km/h, de van ott még egy tag. A tágulás, csak látszólag fénysebesség feletti, valójában nem, mert lokálisan mindig ugyanannyi. Nem értem, mit másít ez meg? A tér ott tágul, ahol a helyi erők elhanyagolhatóan kicsik, ez a galaxisközi tér, (jó messze mindentől). -
Oliwaw #583 Következő kérdésem: Hol tágul a tér ?, ahol kicsi a gravitáció ? (egy kis kiút)
Utoljára szerkesztette: Oliwaw, 2017.11.10. 01:43:15 -
Oliwaw #582 Haggyad már a kurva eltolódást (egyébként is tanuld meg mi az a frekvencia)
"így igaz amit írsz..elvekben, több idő kell hozzá adott sebességnél"
Ez a lényeg és ez elviekben sok mindent megmásít. -
#581
nem érted
Sehol nem írtam hogy a sebessége változik.. a vöröseltolódás lényege, már a mi esetünknél, hogy a tér tágulása miatt a fény hullámhossza megnyúlik a vörös tartomány felé...
Így van, de te egy adott távolságot írtál, "akkor a megtett úthoz szükséges idő folyamatosan nő"
ami pl 100km..az mindig 100km marad..és ha 100km/h mész akkor az mindig 1 óra lesz
ezért írtam ezt:
szerintem, de lehet tévedek, rosszul fogalmaztad meg a kérdést, nem arra utalsz, hogy pl két galaxis közt ha nő a távolság, akkor több idő kell a fénynek hogy eljusson?
és mivel minden inercia rendszerben önmagához viszonyítod a fény sebességét ami állandó
így az "elindult" fényre már nincs hatással a közben távolodó galaxisa..és ha ideér, mi csak azt tudjuk megállapítani, hogy mekkora vöröseltolódása, és abból visszaszámolva a galaxisa tényleges távolsága jön ki..
Ne feledd, mi a réges régi múltat látjuk csak..nincs állandó idő az univerzumban..gőzünk sincs hogy valóságban hol merre van egy galaxis ami 5 milliárd fényévre, van mert mi az 5 milliárd évvel ezelőtti pozícióját látjuk
mert ha jól értem arra célzol, hogy pl egy galaxis 1 milliárd évvel ezelőtt, X távolságra volt
ma meg X+n távolságra..
így igaz amit írsz..elvekben, több idő kell hozzá adott sebességnél
de ha ez nem közelít fénysebességhez hanem jóval lassabb, akkor mindegy, mert soha nem érhetsz oda..
ha meg majdnem fénysebesség, akkor a távolság mindegy..mert a belső utazónak, úgyis csak percekig tartana az út :)
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.11.10. 01:20:45 -
Oliwaw #580 Nem igaz amit írsz. Vöröseltolódáskor a fény hullámhossza változik (vagyis a frekvenciája) mindegy milyen okból, és nem a sebessége, semmi köze a kérdésemhez.
"egyszerű választ kaptál..attól hogy a tér tágul, adott távolság (út) adott sebességgel mindig ugyanannyi idő alatt tehető meg.'
De az én értelmezésem szerint az út nő, ha nem, akkor mi is az a tágulás ? -
#579
Ez megint téves:
A vöröseltolódás három lehetséges okát meg kell különböztetni:
a forrás és a megfigyelő relatív mozgása (Doppler-effektus, relativisztikus Doppler-effektus)
a forrás és a megfigyelő gravitációs potenciálja eltérő (gravitációs vöröseltolódás)
a Világegyetem tágulása (a forrás és a megfigyelő között)
frekvenciához semmi köze
egyszerű választ kaptál..attól hogy a tér tágul, adott távolság (út) adott sebességgel mindig ugyanannyi idő alatt tehető meg.
-
Oliwaw #578 Úgy érzem mellébeszélsz. A vöröseltolódás a frekvenciával van összefüggésben, nem a sebességgel.
Egyszerű kérdésre egyszerű választ várok. -
#577
ezt éves..attól hogy a tér tágul, egy adott távolság megtételéhez , adott sebességgel, mindig ugyanannyi idő kell majd.
szerintem, de lehet tévedek, rosszul fogalmaztad meg a kérdést, nem arra utalsz, hogy pl két galaxis közt ha nő a távolság, akkor több idő kell a fénynek hogy eljusson?
a tér tágulása hatással van a fénye is, ettől jön létre a galaxisok vörösfény eltolódása..
és mivel minden inercia rendszerben önmagához viszonyítod a fény sebességét ami állandó
így az "elindult" fényre már nincs hatással a közben távolodó galaxisa..és ha ideér, mi csak azt tudjuk megállapítani, hogy mekkora vöröseltolódása, és abból visszaszámolva a galaxisa tényleges távolsága jön ki..
Ne feledd, mi a réges régi múltat látjuk csak..nincs állandó idő az univerzumban..gőzünk sincs hogy valóságban hol merre van egy galaxis ami 5 milliárd fényévre, van mert mi az 5 milliárd évvel ezelőtti pozícióját látjuk
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.11.10. 01:02:29 -
Oliwaw #576 "Ha elfogadjuk a téridő tágulását és a fénysebességet állandónak vesszük, akkor a megtett úthoz szükséges idő folyamatosan nő"
-
#575
mi a kérdés?
dehogy ütöm el, de nem tudom mi az
kérhetem hogy beírd? -
Oliwaw #574 Meghajlok az érveid előtt, bár egy ilyen adattal elütni a valós kérdést (ami szintén 5%-on belül van) briliáns. -
#573
Bocs, de melyik az? -
#572
Amit írsz az 2009-es adat, elavult
"Az Adam Riess (Space Telescope Science Institute, Johns Hopkins University) által vezetett SHOES (Supernova H0 for the Equation of State) csoport kutatásának eredménye, hogy az Univerzum tágulási ütemét megadó Hubble-állandót sikerült tovább pontosítani, az új, 73,8 km/s/Mpc érték hibája már csak 3,3%, ami jelentősen kisebb a korábbi, 2009-ben szintén HST-észlelések (Riess) alapján meghatározott érték hibájánál (kb. 5%)"
De 2016-ban Riess már ezt mondta:
http://elteonline.hu/tudomany/2016/04/15/ujabb-megfigyeles-borithatja-fel-a-kozmologia-torvenyeit/
és a legújabb kb 70km/s ad meg
+ - pár km...mert bizonytalan a dolog
https://www.csillagaszat.hu/hirek/a-hubble-allando-merese-gravitacios-hullamok-segitsegevel-standard-szirenak/ -
#571
A jelenlegi és valós modellel ezt nem kell magyarázni
minden test vonzza egymást
így a kalapács és a Föld is, csak a Föld sokkal erősebben.. vagy írhatom úgy is, hogy a Föld sokkal jobban meggörbíti a teret, és a kalapács a görbület mentén esik szabadeséssel a föld felé..
Ezért amit felvetettem, árnyékolás nem áll fenn, mert a görbületet nem lehet leárnyékolni
és nincs hatással a 10km-re lévő csillagromboló..
illetve természetesen van, annyiban hogy a CST is görbíti a teret, de a Föld-höz képest elhanyagolható módon, de a kalapács zuhanásánál már kimutatható eltérés lenne..
Ahogy a precíz Eötvös ingával is kimutatható pl, a Duna víz áradása, egy a meder melletti teremben.. már a víz tömeg növekedése hatással van az inga mozgására, és a Föld gravitációs vonzásának (térgörbítésének) hatására, kimutathatóan -
Oliwaw #570 Egyébként , ha már így a helyretevésről van szó:
"Riess és csoportja végül 74,2±3,6 km/s/Mpc-es értéket állapított meg H0-ra. Ez egyrészt 5 százalékos pontosságnál is jobb becslés"
