Az eddigi legtávolabbi galaxist találták meg
← ElőzőOldal 8 / 8
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#9
Valóban, sokkal jobb verzió az ami a semmiből teremtette a világot semmi perc alatt, szajkó. Mert annak valóban semmi köze a valósághoz.
Ja, és a tér is a semmiből keletkezett. Ez látod tényleg fel van fújva. És a felfuvalkodottak terjesztik.
Ja, és a tér is a semmiből keletkezett. Ez látod tényleg fel van fújva. És a felfuvalkodottak terjesztik.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#8
Ha kicsit is érdekel a téma Astrojan válaszát ignoráld. Troll a rosszabbik fajtából. Ugyanaz a szint, mintha a "6 nap alatt lett teremtve a világ"-ot szajkózná. Kb ugyanannyi köze van a valósághoz.
#7
Bocs hogy én is válaszolok, bár én nem vagyok úr 😊
Zavaros ez a kozmológia, a tudósok rögeszméje, hogy fénysebességnél nem mehetnek gyorsabban a galaxisok. Bezzeg éppen ők akik kitalálták, hogy (egy rövidebb ideig) ettől sokkal gyorsabban tágult a Világegyetem, de, hogy ne lépjük túl a fénysebességet ezért a nemlétező tér (méginkább a nemlétező téridő) nagysebességgel felfújódott. Miközben a galaxisok nem mentek sehova.
Hát, mit mondjak, baromság az egész.
Az ősrobbanás egy nagy fekete lyuk robbanása volt, ami egy előző Univerzum hirtelen összeroskadásával hízott meg és a gravitonok sebességével robbant fel.
A gravitonok sebessége c2, ami kb 1Mc sebességet jelöl (saját becslés).
Nem valószínű, hogy az Univerzum középpontjában csücsülünk, sok más helyről is ugyanezt látnánk.
Nem látjuk a szélét (még) ezért nem tudjuk valójában mekkora (volt régen). A horizont szerintem csak a műszereink teljesítőképessége. Jobb műszerekkel és nagyobb türelemmel (= hosszabb expozícióval) esetleg IR -be hajló érzékelőkkel (Kepler) talán jobban kirajzolódik a "széle".
De, hogy a téridő nem fújódott fel az biztos. Mert az nincs.
Zavaros ez a kozmológia, a tudósok rögeszméje, hogy fénysebességnél nem mehetnek gyorsabban a galaxisok. Bezzeg éppen ők akik kitalálták, hogy (egy rövidebb ideig) ettől sokkal gyorsabban tágult a Világegyetem, de, hogy ne lépjük túl a fénysebességet ezért a nemlétező tér (méginkább a nemlétező téridő) nagysebességgel felfújódott. Miközben a galaxisok nem mentek sehova.
Hát, mit mondjak, baromság az egész.
Az ősrobbanás egy nagy fekete lyuk robbanása volt, ami egy előző Univerzum hirtelen összeroskadásával hízott meg és a gravitonok sebességével robbant fel.
A gravitonok sebessége c2, ami kb 1Mc sebességet jelöl (saját becslés).
Nem valószínű, hogy az Univerzum középpontjában csücsülünk, sok más helyről is ugyanezt látnánk.
Nem látjuk a szélét (még) ezért nem tudjuk valójában mekkora (volt régen). A horizont szerintem csak a műszereink teljesítőképessége. Jobb műszerekkel és nagyobb türelemmel (= hosszabb expozícióval) esetleg IR -be hajló érzékelőkkel (Kepler) talán jobban kirajzolódik a "széle".
De, hogy a téridő nem fújódott fel az biztos. Mert az nincs.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#6
Jól érted. De nem a középpontjában csücsülünk. Nincs középpontja.
#4
Lenne egy kérdésem a tudós urakhoz.
Mi most -- ha jól értem -- 14 milliárd fényévre látunk el minden irányban.
A "látóhatár" szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak, tehát most már 28 milliárd fényév távolságban vannak tőlünk (14 milliérd évvel ezelőtt voltak 14 milliárd fényévre)
A belátható (?) világegyetem tehát MA (hacsak valami nem jött közbe ott, a végeken, amit csak nagyon sokára veszünk észre) 56 milliárd fényév átmérőjű (28 milliárd fényév sugarú), és mi itt csücsülünk a középpontjában
Jól értem?
Lehetséges-e, hogy ennél sokkal nagyobb, csak azokat a részeket nem látjuk, mert valamiféle horizont-szerűségen túl vannak?
Mi most -- ha jól értem -- 14 milliárd fényévre látunk el minden irányban.
A "látóhatár" szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak, tehát most már 28 milliárd fényév távolságban vannak tőlünk (14 milliérd évvel ezelőtt voltak 14 milliárd fényévre)
A belátható (?) világegyetem tehát MA (hacsak valami nem jött közbe ott, a végeken, amit csak nagyon sokára veszünk észre) 56 milliárd fényév átmérőjű (28 milliárd fényév sugarú), és mi itt csücsülünk a középpontjában
Jól értem?
Lehetséges-e, hogy ennél sokkal nagyobb, csak azokat a részeket nem látjuk, mert valamiféle horizont-szerűségen túl vannak?
#3
1. Érdekes, hogy kék ez a cucc, ez mű szín lehet? Az ilyen távoli objektumok erősen vöröseltolódottak ugyanis. Ez itt a csillagok ősi csoportja, nekünk ősi. A képen meg fiatal, ahogy mondod.
2. Ő maga elég nagy, mert ő a legfényesebb abban a környezetben ahol a kép mutatja.
De. Azt akarod mondani, hogy pl a z retikuli lakói mit láttak 2 Géve (tételezzük fel, hogy ilyen ősi a cilivizinációjuk) ?
Ebben az esetben szerintem a Hubble rendszerű és kicsit továbbfejlesztett távcsövükkel akár láthattak egy 13.1 mrd fényév távoli objektumot is (nem ezt a kéket), hiszen most sem a világ végéig látunk el, nem tudjuk hol van a "széle".
A tudós urak erről bizonyára mást gondolnak, mert ők már előzőleg felfújták a nemlétező teret, így a 2 mrd év alatt már nem tágult (nekik) 2 mrd fényévet a gömbünk. Ők ugyanis nem haladhatnak fénysebességgel..
2. Ő maga elég nagy, mert ő a legfényesebb abban a környezetben ahol a kép mutatja.
De. Azt akarod mondani, hogy pl a z retikuli lakói mit láttak 2 Géve (tételezzük fel, hogy ilyen ősi a cilivizinációjuk) ?
Ebben az esetben szerintem a Hubble rendszerű és kicsit továbbfejlesztett távcsövükkel akár láthattak egy 13.1 mrd fényév távoli objektumot is (nem ezt a kéket), hiszen most sem a világ végéig látunk el, nem tudjuk hol van a "széle".
A tudós urak erről bizonyára mást gondolnak, mert ők már előzőleg felfújták a nemlétező teret, így a 2 mrd év alatt már nem tágult (nekik) 2 mrd fényévet a gömbünk. Ők ugyanis nem haladhatnak fénysebességgel..
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#2
"Erre alapozva állítják, hogy a szóban forgó objektum, amely csillagok egy ősi csoportját mutatja meg nekünk, mintegy 13,1 milliárd fényév távolságra van, ami azt jelenti, hogy nem sokkal fiatalabb az Univerzum koránál, hiszen ez utóbbit a szakemberek 13,8 milliárd évre teszik."
1. Nem csillagok egy ősi csoportját, hanem egy csupa fiatal csillagból álló galaxiskezdemény korai állapotát mutatja nekünk.
2. JELENLEG nem 13,1 mrd fényév távolságra van. MOST sokkal többre van. És persze MOST már nem is úgy néz ki, mint ahogyan 13,1 mrd évvel ezelőtt kinézett. Valószínűleg vagy további galaxisokat kebelezett be, vagy ő lett része más, nagyobb galaxisoknak (ahogy ez a Tejút esetében is történt)
Érdekes gondolatkísérlet: mi lett volna, ha a Naprendszer teszem azt 2 mrd évvel "a kialakulása előtt" alakul ki. Tehát nem 4,5 mrd éve, hanem pl. 6,5 mrd éve. Mi pedig most 2 mrd évvel "előbb" lennénk. Mit látnánk és milyen messzire látnánk?
Az Univerzum tehát most 11,7 mrd éves lenne.
Ugyanúgy 13,1 azaz hogy pardon(!) 11,1 mrd fényév távolságra látnánk el, csak éppen a belátott térben sokkal több galaxist látnánk. Ezt a cikkben elmített galaxist majdnem ugyanebben az állapotában látnánk (picit "koraibb" állapotában), mindössze nem ez volna a legmesszebb. Látnánk még sok ettől távolabb galaxist is a fejlődés még kezdetibb szakaszában.
Utoljára szerkesztette: Amergin, 2015.05.08. 18:21:11
1. Nem csillagok egy ősi csoportját, hanem egy csupa fiatal csillagból álló galaxiskezdemény korai állapotát mutatja nekünk.
2. JELENLEG nem 13,1 mrd fényév távolságra van. MOST sokkal többre van. És persze MOST már nem is úgy néz ki, mint ahogyan 13,1 mrd évvel ezelőtt kinézett. Valószínűleg vagy további galaxisokat kebelezett be, vagy ő lett része más, nagyobb galaxisoknak (ahogy ez a Tejút esetében is történt)
Érdekes gondolatkísérlet: mi lett volna, ha a Naprendszer teszem azt 2 mrd évvel "a kialakulása előtt" alakul ki. Tehát nem 4,5 mrd éve, hanem pl. 6,5 mrd éve. Mi pedig most 2 mrd évvel "előbb" lennénk. Mit látnánk és milyen messzire látnánk?
Az Univerzum tehát most 11,7 mrd éves lenne.
Ugyanúgy 13,1 azaz hogy pardon(!) 11,1 mrd fényév távolságra látnánk el, csak éppen a belátott térben sokkal több galaxist látnánk. Ezt a cikkben elmített galaxist majdnem ugyanebben az állapotában látnánk (picit "koraibb" állapotában), mindössze nem ez volna a legmesszebb. Látnánk még sok ettől távolabb galaxist is a fejlődés még kezdetibb szakaszában.
Utoljára szerkesztette: Amergin, 2015.05.08. 18:21:11
iSS!
#1
Vagy a Világegyetem idősebb vagy a fénysebesség nem maximális sebesség.
Nincs elég idő ilyen fényességet elérő galaxishalmazok kialakulásához (a hivatalos módon) mert iszonyú gyorsasággal kellene a homogénnek tekinthető hidrogéngázból csillagokat összenyomni, majd azoknak összeolvadni egy ilyen fényes objektummá.
De pl a Nagy Fal kialakulásához sincs elég idő. Túl nagy falat..
Nincs elég idő ilyen fényességet elérő galaxishalmazok kialakulásához (a hivatalos módon) mert iszonyú gyorsasággal kellene a homogénnek tekinthető hidrogéngázból csillagokat összenyomni, majd azoknak összeolvadni egy ilyen fényes objektummá.
De pl a Nagy Fal kialakulásához sincs elég idő. Túl nagy falat..
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
← ElőzőOldal 8 / 8