359
-
Sequoyah #79 Mar reg ota azon dolgoznak a tudosok, hogy egy olyan egyesitett elmeletet alkossanak, ami nem csak a gravitaciot magyarazza meg, hanem mast is. Amint meg van ez az elmelet, elmondhatjuk, hogy ertjuk a gravitaciot. De ez mar regota folyik, es regota nem azt szamolgatja senki h mi milyen gyorsan fog leesni.
Hasonlo pelda: ahogy az elektromagnesesseget sem ertettuk onmagaban, amig egy altalanosabb elmelet, a relativitaselmelet segitsegevel meg nem sikerult magyarazni. -
Sequoyah #78 Egy ember nem is erthet mindent. Ezert is van a tudos szakmai kozosseg. Barmi ujdonsag eseten az uj felfedezest/elmeletet publikaljak, es akkor mindenki a sajat kis szemszogebol elemezheti azt. Amennyiben van egy uj elmelet, ami egyreszt megmagyaraz egy uj jelenseget/problemat, masreszt viszont konzisztens marad MINDEN eddigi elmelettel is, akkor ez az elmelet elfogadotta valhat. -
VolJin #77 "Nem értek egyet. Maga a fizikus is meg akar érteni. Legalábbis a jobbak. A filozófia a megértés tudománya."
Vizsgálhatjuk a gravitációt, és kiszámolhatjuk mekkora sebességgel fog becsapódni egy tárgy. És érteni is fogjuk, hogy most eltörik vagy sem. De ebből nem fogunk rájönni, hogy miért van gravitáció. Azt tudjuk, hogy mikor van és mekkora, de az okát azt nem. Tudjuk mi váltja ki, de azt nem, hogy miért. -
mizar1 #76 Nem értek egyet. Maga a fizikus is meg akar érteni. Legalábbis a jobbak. A filozófia a megértés tudománya.
Egyáltalán nem maradt le a filozófia, hiszen a feltárt törvényszerűségeket értelmezni kell.
Azok a fizikusok vannak lemaradva, akik csak mérnek, de nem értelmeznek, tehát nem értenek.
Magyarán nem elég megállapítani, hogy a termés egy mázsa, ez a kereskedőnek elég. De a termelőnek, vagy a biológusnak ki kell derítenie és meg kell értenie, hogy miért egy mázsa termett, és miért nem kettő?
Szóval még a fizika sem csak mér és elfogad, hanem összefüggéseket keres.
Vannak egyébként tájékozott filozófusok, még honunkban is, olvass például egy kis Székely Lászlót.
Amit én feszegetek, hogy alap dolgokat nem lehet felrúgni. Hiába filozófus mondja ki: -ha egy két eltévelyedő fizikus, aki csak mér de esetleg nem ért, a filozófusnak van igaza abban, hogy bizony a semmiből nem lesz valami. Ez még akkor is így van, és a filozófusnak van igaza, ha a fizikus műszere azt méri, hogy az előbb itt nem volt semmi, most meg hopp, itt egy részecske. Elnevezheti virtuális részecskének, de olyan mítoszt nem teremthet, hogy a semmiből lesz az anyag.
Komoly fizikus egyébként, ha nekiszegezed a kérdést, ha hadovál is egy darabig, mindig beismeri, hogy bizony a semmiből nem lesz valami.
Persze az emberek nagy részére nyomtatott ismeretterjesztő irodalomban nagyon meghökkentő, hogy a semmiből termett hopp az anyag. Így nem csak az ateisták, de még a teisták is megveszik a könyvet.
De maradjunk csak annyiban, hogy anyagot, energiát nem lehet teremteni, az nem teremtődik, csak elvenni lehet máshonnan.
Akármekkora fizikus mondaná az ellenkezőjét, ne higgy neki.
Szóval kell az a természetfilotófia, nagyon fontos dolog.
Ha Hawking komolyabban vette volna például, akkor az egyenletének "-t" tagját nem értelmezte volna úgy, hogy az azt jelenti, hogy visszafelé telik az idő. -
gforce9 #75 Régebben a filozófia úgy működött, hogyha volt egy új felfedezés, azt a filozófusok megismerték, elemezték és gondolkodtak, hogy akkor most ez mit is jelent pontosan. Manapság egy filozófusnak esélye sincs mélységében megérteni a jelen felfedezéseket, mert ahhoz nem elég pár órát vagy napot rászánni az életéből. Mélységében kellene érteni a dolgokat, mint korábban. De ez jelenleg lehetetlen már. A jelen tudásanyag nem egy szem ember agyához van méretezve. Egy ember teljességében meg sem ismerheti pl. a kvantumfizikát. Azon belül is specializált területek vannak. Össze kellene terelni vagy 1-2000 fizikus, akik együttesen azt tudnák mondani, hogy igen ők együttesen képben vannak az eddigi fizika egészével. A filozófia már rég lemaradt a fizika mögött. Ezért írta Hawking azt amit. A többi felvetésre meg nem tudok mit mondani. Te csak úgy tudod elképzelni a világot. Nekem meg nem esik nehezemre elfogadni azt, hogy a világ működhet úgy, hogy nem tudjuk szemléletesen elképzelni. Te ezt filozófiai alapon teszed. Köszönöm én pedig maradok a fizika újdonságainál. -
mizar1 #74 Azért kérdeztem, hogy szerinted mi a tér, mert ugye ha azt mondod görbe vagy egyenes, akkor tudnod kell mi a görbe, illetve mi az egyenes?
Azt helyesen látod, hogy ezek bevezetett fogalmak a környezet leírására. Na de mi az a környezet, amit leírsz ezekkel a fogalmakkal?
Bizony az anyagot írod le ezekkel a fogalmakkal!
Az abszolut tér elvetésével óvatos lennék, mert ugye az anyag az szubsztancia, a kiterjedés és a mozgás semmilyen anyagtól nem vehető el, tehát abszolute léteznek, csak a mozgásuk viszonylagos egymáshoz képest. Az anyag ott van és kész. Nem viszonylagosan van ott mindenhol, hanem ott van.
A forgást azonnal érzékeled, és nem viszonylagosan.
Legutolsó mondatoddal pedig azért nem értek egyet, mert ugye van a kofa meg a vásárló, akik csak eladni és megenni akarják az almát.
Én viszont platonista vagyok, meg akarom érteni, mi az alma, mik a piac törvényei és még kismillió dolgot.
A fizikus sem szakbarbár, nem csak mérni akar, illetve nem csak ahhoz van joga, hanem meg is akarja érteni a Világ működését.
Tehát filozófikus gondolkodásra szüksége van.
Hawking téved, azzal a kijelentésével, hogy a "filozófia halott", hiszen ő maga is meg akarja érteni, tehát ő maga is filozofál.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.11. 13:57:46 -
gforce9 #73 Pont ez a lényege a relativisztikus fizikának. Számodra megmondható hogy mi egyenes és mi görbe. Egy másik inerciarendszerben lévő is meg tudja mondani magának. Csak épp a két inerciarendszer egyenesei egymáshoz képest nem lesznek egyenesek. Mert nincs abszolút tér és nincs egy nagy egyetemes globális inerciarendszer. Pont erről szól az egész relativisztikus fizika. Ami mellékesen megjegyezném 100 éve működik és köszöni szépen jól érzi magát.
Az meg hogy mi a tér mi az idő? Mégis azt is mondja meg, hogy mi a kilogramm? Ezek bevezetett fogalmak, hogy le tudjuk írni a környezetet, mert ugye valahogy le kéne írni és számolni vele.. Mégis mi lenne a tér meg az idő? A térrel helyeket és távolságokat tudunk definiálni az idővel meg változást. Ilyen kérdésekre mégis mit lehet válaszolni? Ezeken nem filozofálni kell és azt vitatni hogy van e vagy nincs, hanem számolni kell velük.
A piacon ha veszel egy kg akármit, nem kezdesz el vitatkozni azon hogy a kilogrammal le lehet e írni az anyagmennyiséget helyesen, hiszen az csak kitalált fogalom. Hanem kifizeted és kész. -
mizar1 #72 "Tudod a téridő leírásában az, hogy mit jelent az egyenes vonal az full relatív. Attól függ ki nézi."
Ja. A görbe is. És mihez képest görbe, és mi görbe? Az üres tér?
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.11. 12:30:31 -
mizar1 #71 Csak az állócsillagokhoz, vagy az ún. "éterhez" képest nem mehet semmi fénysebességnél gyorsabban. Egymáshoz képest két tárgy viszont igen, egy harmadik megfigyelő szerint. A két távolodó nem láthatja egymást gyorsabban távolodni a fény sebességénél.
Információ viszont 2C-vel is távolodhat egymástól. -
mizar1 #70 Nam a matematikájával van baj, hanem az értelmezésével. Magyarán más a fizikai tartalma.
Erő midenképpen van. Ha nem hiszed, emelj a fejed fölé egy autót.
De fordítsuk meg a bivalyt az alagútban. Eddig kijelentéseket tettem, főleg filozófiai kijelentéseket.
Átmegyek kérdezőbe akkor, talán könnyebben észreveszed a lényegét mindannak amiket írtam.
Mi a tér?
Mi az idő?
Várom a válaszodat...
-
#69
A relativitás elmélet, ami azért a mai napig a makrovilágot a legjobban leíró elmélet nem annyira stabil X-Y tulajdonságú anyagokkal, ezek kölcsönhatásával írja le a világot, hanem sokkal inkább esemményeket kapcsol egymáshoz. Jellemzi azok sorrendjét, sokszor inkább csak az események korlátait a téridőnek nevezett valamin belül.
Ilyen nézőpontból jogos a kiindulópontja annak, amit írsz, hogy a tér (és az idő) az ember fejében kialakuló képzet a világról. És kb itt talán vége is az általad hangoztatott dolgok igazságának. Ugyanis ebből marhára nem következik, hogy a világot graviton, meg valami általad meg nem nevezett elektromos törltést hordozó részecske alkotja (amúgy ezen belül lepton, hadron, vagy mi fene?, elektron, kvark, proton, vagy valami még elemibb? Ehhez hogy kapcsolódik pl. az erős kölcsönhatás? Stb). Szóval az a gond azzal amit írsz, hogy van egy pongyolán megfogalmazott nézőpontod, majd egy óriási logikai bakugrással már is a fizika más szintjeiről teszel kijelentéseket, annélkül, hogy azokat alátámasztanád. Csak mert pl a 2C fénysebességet nemhogy más elmélet, de még a gyakorlat sem támasztja alá!
OK én nyitott vagyok az új gondolatokra, a valóság újszerű értelmezésére, de nem olyan téveszmékre, amiknek a valósághoz (mérésekhez) semmi köze. Sajnos az a nyilvánvaló kritika, amivel az elfogadott elméleteket illeted nem igazán tükröződik az általad hangoztatott verzióval szemben. A kritika, a dolgok megkérdőjelezése fontos eleme a megismerésnek, mert a merő spekulációk nem állják ki a kritika, a valósággal történő összevetés próbáját. Ha te ezt a saját elméletednél sem kockáztatod meg, akkor önmagadat csapod be elsősorban, és nem az elméleted helyességét bizonyítod másnak! -
gforce9 #68 Dehogynem értettem meg amit írtál.
"Az erőterek lehetnek görbék, amelyek az anyagnak valamilyen megjelenési formái. Magyarán az anyagnak vannak formái, torzulásai, az üres térnek ilyen nem lehet." Ismét. Szerinted, És ezt csakis filozófifai alapon jelented ki. Tudod a téridő leírásában az, hogy mit jelent az egyenes vonal az full relatív. Attól függ ki nézi.
És ez a leírás működik. Teljesen felesleges erőlködni azon hogy tehetetlenség, gravitációs erő stb. Ezekkel csak hibás eredmények jönnek ki. A relativisztikussal meg jó eredmények. A newtoni fizika tökéletesen elégséges pontosságú, ha egy ágyúgolyót kell leírni. De ha 2 egymás körül keringő csillagot akkor pedig pontatlan. A relativisztikus fizika meg mindkettőre jó eredményt ad, mégpedig úgy, hogy nincs szükség benne se gravitációs erőre, se gravitonra. Elég könnyen eldönthető, melyik is a helyes leírás. -
gforce9 #67 Ja tér nem létezik... a gravitonjaid meg igen. :D Többzer fizikus az hülye, te meg megmondod a tutit. köszi :) -
VolJin #66 Nagyon slampos a biztonsági személyzet a pszhihiáteiai osztályon, hogy ilyen intenzotással tudsz kisurranni a nővérszoba számítógépe mögé internetgarázdálkodni! -
defiant9 #65 Amint egy ellentmondást kellene feloldani a saját elméletedben, akkor becitálasz egy a témához csak halványan kapcsolható megállapítást. Most is elkezdesz a szingularitás méretén rugózni(amit valójában senki nem tud tutira leírni), és vannak szép számmal elméletek/modellek amik a véges tömeghez, véges sűrűséget társítanak, gugliban a finite-density singularities a kereső kifejezés. Ez egyébként szerintem jobban passzol az univerzum természetéhez, ami tele van nagyon kicsi és nagyon nagy számokkal is, a nulla és a végtelen az inkább a matematika világa.
De ebbe nem menjünk bele, ahogy mondod legyen 0 a véges tömegű szingularitás kiterjedése és a tér sem görbült. Akkor mi az ami árnyékolja a gravitonszelet? Mekkora a gravitonszél erőssége és milyen irányból fúj? -
mizar1 #64 Hát nem sokat értettél meg abból, amit írtam.
A te, és általában az emberek elképzelése az, hogy van az üres tér, amelyben itt-ott anyagi részecskék vannak. Nos ilyen üres teret nem lehet meghajlítani, az nem lehet görbe.
Az erőterek lehetnek görbék, amelyek az anyagnak valamilyen megjelenési formái. Magyarán az anyagnak vannak formái, torzulásai, az üres térnek ilyen nem lehet.
Erre tesz még egy lapáttal, hogy olyan, hogy üres tér, nem létezik. Astrojan ezt úgy fejezi ki, hogy tér nem létezik. Ő is téved, mert ez így pontatlan. A kiterjedés és a szüntelen mozgás ugyanis az anyagnak alaptulajdonságai. Azaz, ha teljesen lebontunk bármely anyagi rendszert ez a két tulajdonsága megmarad. Arra a kérdésre, hogy mi az anyag, válaszolhatnánk úgy is, hogy kiterjedés és mozgás. Minden, ami kiterjed és mozog, az anyag. Viszont nem létezik olyan, ami nem terjed ki semerre és nem mozog. Ezért szoktam azt írni, hogy a Világmindenség=anyag. Nos, a távolság, tér és idő fogalmainkat az anyagnak erre a két tulajdonságára építettük föl. Szerintem elég egyszerű amit írtam, és vicces lenne, ha bárki meg tudná cáfolni. De próbáld meg. Aki valós üres tereket görbít, meg háromnál több valós térdimenzióról beszél, az valójában nincs tisztában az alapfogalmakkal. Ha gondolod, írd meg ezt bármely fizikusnak vagy akár magának, Hawkingnak, kíváncsi lennék, bárkinek is sikerülne e megcáfolnia mindazt, amit itt írtam?
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.11. 06:28:15 -
#63
Nem gondolom. Teljesen biztos lehetsz benne, hogy tér nem létezik. Az emberek általában rosszul gondolkodnak, ha gondolkodnak egyáltalán.
A helyzet ez: létezik az Univerzum, az összes anyagával együtt, ami nem más mint a gravitonok és az elektromos töltések. semmi más nem létezik.
Ezek az elemi részecskék felépítik a többi részecskét, atomokat, molekulákat, szervetlen és szerves anyagokat. A szerves anyagok élő anyaggá szerveződnek aztán egyesek elkezdenek gondolkodni.
Kitalálják, hogy jó lenne randizni a csajokkal. Jó de hogyan ? Hiszen csak véletlenül találkozhatnak mint a muslincák.
Aztán az okosabbja kitalálja a teret. Megtanítja a többiekkel csecsemőkorban, hogy mi az. Definiál távolságokat, aztán térképeket rajzol.
Ez még nem teljesen elég, mert kiállhatsz a Kossuth térre de nem biztos, hogy arra jönnek a csajok. Igaz, hogy a Rákóczi tér sokkal biztosabb, de ez nem tetszik mindenkinek. Így aztán valaki kitalálta az időt. Definiálták is, legyen az idő amíg lepereg a homok. Ez sem tetszett. Legyen inkább az a ciklusos mozgás amíg a Föld körbeér a Nap körül. Ez már jobb, még ma is ezt használjuk.
Osztónak meg azt, amíg a föld körbefordul. Persze ezt sem tíz felé osztottuk hanem tucatra, kétszer is, talán mert két kezünk van.
Így most már szaporodhatunk a végtelenségig (na jó, csak még egy darabig), mert mindenki odaérhet a randira, mert megvannak a definícióink és ezt mindenki ismeri, megtanulja.
Remélem segít ez a kis mese, nem a nyúl viszi a puskát, vagyis az idő téridő NEM az ősrobbanással keletkezett, hanem mi, emberek találtuk ki, csak a gondolatainkban létezik.
Mert a gondolataink nélkül csak az anyagi világ létezik. A fogalmakat pedig mi találtuk ki. Az összeset. -
who am I 7 #62 idő a szó szoros értelmében nem létezik...csak mi találtuk ki, mint vonatkoztatási rendszer...ellenben a térben nem lennék biztos, ha nem létezne tér, akkor mi sem léteznénk...nem gondolod? -
#61
Nem tudom képes lehetsz e valaha is felfogni: görbülhet a tér, ha létezik. Ha nem létezik akkor nem görbülhet.
Tehát, ki és mikor mutatta ki a létező teret. Ha netalán senki, akkor az álláspontod ostobaság. Közlemény?
Ha a golyók forgása megváltozik az nem a tér kimutatása ám. Mert a golyókra valamiféle anyag / sugárzás / részecskeáram / éter képes hatni. Matematikai objektumok meg definíció szerint nem, mivel ezek idealizált, képzeletbeli dolgok.
Nem hinném, hogy érted. -
gforce9 #60 " Csak nincs görbült tér." Pontosítsunk. Szerinted nincs. A mérések szerint pedig van. Az meg hogy a filozófiáddal ez ütközik, mondjuk pont mindegy, mert az univerzum nem az ember filozófiai hozzáállása szerint működik úgy ahogy.
A tehetetlenség az tömegtől függ. A térgörbületben haladó test vagy részecske pályája meg, akkor is görbült, ha nulla a tömege. Ez mérésekkel is igazolt. Persze egyszerűbb filozófiai alapon kijelenteni, hogy márpedig így van és kész, mint esetleg utánanézni. Kényelmes álláspont és egyben ostobaság is. -
who am I 7 #59 halgatyó pl. @4.
meg már máshol is láttam ezt.... :D de én eddig nem így tudtam...azért furcsa. -
#58
Sokkal elegánsabb lett volna, ha megmaradsz a kérdezésnél.
El tudod képzelni mekkora nyomóerő 1.2x10^44 newton? Na majd ha ezt el próbáltad képzelni akkor megbeszélhetjük mi az abszurd.
Például a szingularitás. Na ez például abszurd. Ráadásul nincs is olyan. A megfigyelők abban is tévednek amikor tömegvonzásnak értékelik a gravitációt, mert ez szintén abszurd. Szerinted van valamiféle kötél rákötve a Holdra ami a Holdat a Föld felé húzza ???
A szingularitás nem szinte pontszerű, hanem a szingularitás egy matematikai pont egy matematikai egyenleten, tiszta ez neked? Nem úgy tűnik.
Egy fekete lyuk középpontjában egyébként nulla a gravitációs gyorsulás, magyarul a gravitáció, kulfoldiul a térgörbület. Hogy lehet egy tömeg középpontjába szingularitást vízionálni, ezt fel nem foghatom. Ez absszurd. Soroljak még ?
Ki vagy Te hét: Igen, minden irányban el lehet látni messze, nem pont 13.7 mrdra, kicsit kisebb, de a Hubble távcsövet elfordították két egymással szemben lévő irányba és napokig exponáltak (mély ég felvételek)
Nagymedve
Tukán -
gforce9 #57 Neked ki mondta hogy gömb alakú? :) -
who am I 7 #56 na, amíg páran itt hemperegnek a graviton igen/nem- en, van aki elmondaná, hogy miért is "gömb" alakú az univerzum? nem úgy volt, hogy "hengerszerű" / hosszabb lufi a kiterjedése? és nem mindenfelé 13.7 (amit eddig érzékeltünk) milliárd fényév? vagy frankón minden irányban el lehet látni 13.7 milliárdra????? ez elég abszurd lenne....kicsit olyan, mintha mi lennénk a középpont :D nem tetszik... :D
Utoljára szerkesztette: who am I 7, 2015.05.10. 20:00:34 -
mizar1 #55 Igen, a matematikája elegáns. Csak nincs görbült tér.
Az erőterek lehetnek görbék, ami ugye az anyagnak egyfajta állapota.
A "fekete lyuk" közelében is azért hajlik el az elektromágneses energia terjedési iránya, mert akkora erőtérben a ez elektromágneses energia terjedése számára ez a tehetetlenségi útvonal.
De energiabefektetéssel ettől el lehet térni.
Ha a tér lenne görbe, csakis azon a pályán lehetne haladni akkor is, ha energiát fektetünk be.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 19:05:02 -
defiant9 #54 "Vagyis anyag nélkül maximális a graviton sugárzás."
Helyezzünk be egy görbületmentes koordináta rendszerbe a végtelenből jövő garvitonszelet, a megfigyelőt és egy szingularitást. Milyen irányú/nagyságú gravitonforrást árnyékol le a szinte pontszerű szingularitás hogy ezt a megfigyelő egy hatalmas tömegvonzásnak érzékelje?. Ez a koncepció azt feltételezné hogy az univerzum minden pontjáról minden irányba akkora gravitonáramlás van ami az univerzum össztömegével lenne csak árnyékolható. Abszurd.
A görbült tér sokkal elegánsabb megoldása a látható jelenségeknek. -
mizar1 #53 Minősíteni Astrojan, senkit nem érdemes.
A te rendszeredet én se nagyon értem. Szerintem bonyolult.
Egyetlen anyagi alapegység mozgásformáiból elviekben fölépíthető az összes anyagi rendszer az erőtereivel együtt. -
#52
Ó, jött egy értelmes hozzászóló is. Kösz, Mizar, bátor vagy.
gyanakvó9: "Vagyis anyag nélkül maximális a graviton sugárzás." Igen. Hol látsz ebben ellentmondást? Hétköznapi anyag nélkül.
De az anyag maga csak kettő féle energiarészecske:
1. graviton
2. elektromos töltésrészecske
Ez a kettő építi fel az összes többi anyagfajtát, részecskét, sugárzást.
gerő buta vagy.
-
mizar1 #51 "Lehetséges-e, hogy ennél sokkal nagyobb, csak azokat a részeket nem látjuk, mert valamiféle horizont-szerűségen túl vannak?"
Így van, jól gondolod. Ha a standard paradigma az igaz. Bármekkora lehet az anyaghalmaz, ez a Hubble érték 13,7 milliárd fényév távolságban összegződik a fénysebesség értékére.
Viszont nagy távolságban -azaz a távoli múltban, valamivel nagyobb a hubble érték, tehát a Világegyetemünk tágulása lassul.
Azt sem árt tudni, hogy nagy gravitációs térben az atomok belső frekvenciái lassulnak, tehát a színképük a vörös felé tolódik. Ezért a vöröseltolódásból számított érték nem biztos hogy csak a távolodás sebességéről hoz információt. Így a számított távolságokkal lehet, hogy baj van.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 18:27:54 -
mizar1 #50 Hogy graviton létezik, az még csak hipotézis.
Az filozófiai úton belátható, hogy fizikailag üres terek nem létezhetnek, azok ugyanis tisztán matematikai terek lennének, a Világ pedig fizikai.
A térgörbület, téridőgörbület is valójában csupán nyelvi fordulatok.
Görbíteni, elhajlítani csak az anyagot lehet. Ha az anyag torzul, az nyilván hatással van más anyagi megnyilvánulásokra, mint például az erőterekre.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 18:16:50 -
mizar1 #49 Astrojan úgy érti, és ebben igaza is van, hogy mint fizikai valóság a tér és az idő csak egy-egy tulajdonsága az anyagnak.
Valójában nem távolságot és időt mérünk, csak így fejezzük ki nyelvtanilag, hanem az anyag kiterjedésének intervallumait számláljuk, illetve időmérés esetén tetszőlegesen kiválasztott periodikus rezgéseket számlálunk.
De mindig csak az anyaggal tudunk foglalkozni. Annak kiterjedését mérjük, illetve mozgásait (rezgéseit) számláljuk.
Astrojan nem jól ferjezte ki magát, de meg lehet érteni, miről beszél, annak, aki meg akarja érteni. Az anyagnak ezek a tulajdonságai alaptulajdonságok, tehát minden esetben mérhetőek.
Az anyag ugye végtelen sok irányba kiterjed, és állandó mozgásban van. -
defiant9 #48 "A gravitonsugárzás a végtelenből jön és csupán keresztülmegy a tömegen ami többé vagy kevésbé árnyékolja. Ha ez a tömeg szétsugárzódik, akkor megszűnik az árnyékoló hatás."
Tehát jön a végtelenből a sok graviton, amit az anyag árnyékol? Vagyis anyag nélkül maximális a graviton sugárzás.
Én úgy látom hogy ezzel a kis trollkodásoddal már túl nagy fába vágtad a fejszéd, túl sok lett az önellentmondás. -
VolJin #47 AstrojanCsicska!
Olyan tévképzeteid vannak, hogy az szánalmas. Szerinted nincs idő, nincs tér, ezért sebesség sincs, de azért a feketelyukba kétszeres fénysebességgel esik a foton.
Kétszeres sebességgel, amikor nincs is sebesség.
Elmebaj...
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.05.10. 16:32:49 -
gforce9 #46 Te hülyegyerek a gps műholdak pont emiatt kalkulálnak az idődilatációval, mert különben szarul adnák meg a helyet. Használjuk már évek óta. -
#45
Őööö, láttad valahol tőlem, hogy van sebesség? Sehol, soha ilyet nem állítottam. A sebesség nem egy fizikailag létező dolog, a Világegyetemben csak anyag létezik (ami mozog), sebesség nem. A sebesség egy emberi definíció, saját magad adtad meg esperté. Ezek közül egyik sem létezik, sem az es, sem a té. Tévé az létezik, abban szoktad nézni a való világot, de a té nem létezik, vili ?
Hombré, hol láttad, hogy ki van mérve az idődilatáció ? Téged átvágtak mint a palánkon átdobott kólásdobozt. Csak nem a Hazafele végzett gagyi kisérletekre gondolsz? Nincs kimérve. Egyetlen atomórát szállítani arcátlan hazugság. Egy kisérlethez legalább 5 atomórát kell szállítani, mert nem tudod mi történik velük a szállítás közben. Csak néhány nagyon szarul megcsinált, dokumentálatlan, nanoszekundumos kisérletet csináltak. Vagy a müonokra gondolsz amelyek a földfelszínen keletkeztek?
"..erre mondta Einstein, hogy ez marhára nem így működik."
Szegénykém nagyon nagy marhaságot mondott, mert ahhoz, hogy görbüljön a tér előszöris léteznie kellene. Da sajnos nem létezik, mert a tér csak egy matematikai definíció, ha egyáltalán érted mi a különbség egy matematikai pont és egy valóságban létező anyagi objektum között.
De azért egyet értesz: a fekete lyukban megáll a fény.
Valóban, de csak ha a fény kifelé jön és éppen az eseményhorizonton keletkezik. itt ugyanis c sebességű gravitonszél fúj befelé, ezért külső szemlélő számára a kifelé tartó fény nem megy sehova. Ellenben a befelé haladó fény sebessége ugyanitt = 2c.
Felejtsd már el ezt a görbült téridőt, ehhez legalábbis ki kellene mutatni a teret akarommondani téridőt. Én még nem találtam meg a közleményt, neked megvan ?
Jinny, megtanulhatnál olvasni legalább már ha jártál elemi iskolába.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.05.10. 15:58:54 -
VolJin #44 Amennyi hülyeséget ír ez az Astrojancsicska, az ,ár fájdalmas. Azt mondja, hogy a gravitáció az a fénysebesség négyzetével halad. Egy általános iskolás a megmondhatója, hogy a sebesség négyzete sebességként értelmetlen, hiszen mértékegységként sem sebességet kapunk, illetve az alapegység számszerűsítése teljesen adhoc.
Egy példa. Az 1 ms az pont 3,6 kmó. Emeljük ezt négyzetre!
Az eredmény 1 m2s2 és 12,96 km2ó2. What the fuck???
Ez a fazon olyan hülye, hogy megbukna egy általános iskolában! -
#43
Amúgy van még az anyagból!?
Én is kipróbálnám!
XD -
#42
"A tér NEM tágul. Azért nem tágul mert nincs. Nincs tér, nincs ami táguljon."
"A fekete lyuk felé eső fény már drámai sebességnövekedést ér el, az eseményhorizonton éppen 2c lesz a sebessége (befelé menet)."
Őööö, namost akkor ha nincs is tér (távolságok), akkor hogy van sebesség ami ugye s/t, az az távolság/idő?
"Nexus 17: Igen, amikor a fény elhajlik a Nap mellett, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fény sebessége növekszik."
Mármint "csökken" - helyi szinten -, nem? Idődilatáció, ki van mérve, ember!
"Tételezzük fel, hogy a fény nem radiálisan, hanem pl 45 fokban érkezik a felszínhez. Ekkor is görbül a pálya a Nap felé
Ha 80 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
Ha 89.9 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
És ha 90 fokban (radiálisan) érkezik akkor hirtelen nem görbülne ? De igen, csak ez nem görbületként hanem sebességnövekedésként jelentkezik.
Ezt a sebességnövekedést észlelhetjük amikor a Nap melletti súrolófényt figyeljük meg és azt látjuk, hogy a fény a Nap felé hajlik. "
Hát és erre mondta Einstein, hogy ez marhára nem így működik. Ha végig mész az űrben a pályán és megméred a fény sebességét, azt látod, hogy az helyi szinten mindig c, se több se kevesebb. A gravitációs kútban nem változnak az alapvető fizikai/kémiai tulajdonságok, még is két egymástól távoli pontot ha összehasonlítasz eltérő értékeket kapsz, pl vörös eltolódás. A különbség az időben van alapvetően, ezt meg a részecskék, történések sebességével tudod kimérni. Amit meg írogatsz az olyan, hogy veszel egy zseblámpát rávilágítasz valami nehéz anyagra, pl egy jó nagy vasdarabra és energiát termelsz. Kész pasz kész az örök-ingyen-végtelen energia!
Egy feketelyukban gyakorlatilag megáll a fény (pongyolán fogalmazva) nem pedig X-szeresére gyorsul a nem görbült téridőben mérthez képest!!! -
#41
"Mitől gyorsulna (a fény), ha nincs is tömege?" Ki mondta neked, hogy nincs tömege?
Nyugalmi tömege nincs.
Amúgy semminek sincs tömege, mert a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincs tömegük, azok energiarészecskék.
Tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak, pl elektron tórusz, proton tórusz, pozitron tórusz..
A foton is egy hasonló, 4 részecskéből álló keringő objektum, tehát tömeg tulajdonság rendelhető hozzá. Nem van neki, hanem rendelhető hozzá. Csak a foton tömegét nehezebb értelmezni, mert a foton a keringés közben gyorsan megy.
A fény gyorsul a tömegek felé, hatással van rá a graviton szél és az útvonala hajlik a Nap felé. Ha a foton 89.999 fokban érkezik akkor is hajlik. Ha 90 fokban érkezik akkor is hajlik. Csak ezt már nem értelmezheted hajlásnak, mivel a sebesség irányában hajlik, ami gyorsulást jelent.
39: Az a tömeg amit most megsemmisitettél soha nem volt gravitonforrás. A gravitonsugárzás a végtelenből jön és csupán keresztülmegy a tömegen ami többé vagy kevésbé árnyékolja. Ha ez a tömeg szétsugárzódik, akkor megszűnik az árnyékoló hatás. Mindig az a lényeg, hogy van-e gravitonszél vagy nincs. Ha van gravitonszél, akkor az sodorja a kalapácsot, fotont. Ha nincs gravitonszél (minden irányból egyforma mennyiségű graviton érkezik) akkor súlytalanság van, a foton sebessége pedig ekkor = c. Számára ez a súlytalanság.
Nulla idő alatt semmi sem történik. -
gforce9 #40 http://en.wikipedia.org/wiki/Gravity_Probe_B
Ez egy olyan effektus ami csak a relativisztikus gravitáció leírásból jön ki és kimérték. Lényege, hogy a test, ha forog illetve ha áll, különböző gravitációs hatást kelt.
A gravitációs hullámok közvetett bizonyításáért már Nobel díjat is adtak. Lényege, 2 egymás körül gyorsan keringő nagy tömegű test (neutroncsillag stb.) A keringése során energiát veszít, amelyt gravitációs hullámok útján bocsát ki. A keringési idejük csökken emiatt. A relativisztikus fizika alapján kiszámolták, majd kimérték.. Stimmel.
Képleteket ne várj tőlem, nem vagyok fizikus.
A többiről bővebben:
https://www.youtube.com/watch?v=ThUg4rGjXiI&list=PLvmPPekCnEZ9hLDnHWrNy0LZUmA_GPJEA