359
-
defiant9 #39 Mi történik akkor ha az a tömeg ami felé a gravitonszélben már fénysebesség fölé gyorsult foton száguld mondjuk egy anyag/antianyag ütközés során energiává alakul(és nyilván megszűnik mint gravitonforrás). Az elméleted szerint ugye nincs görbült tér, ezért ilyenkor azt látjuk hogy az adott részt gyorsabban szeltei át a foton mivel csak a hátszelet fogja be, az ellenszélből már nem kap? Ilyenkor egy nulla idő alatt végbemenő sebesség ugrás lenne a foton tachográf korongján? -
Oliwaw #38 Mi az a tíz tulajdonság ?
Hányat igazoltak kísérlettel, megfigyeléssel ?
(ami biztos nics közte az a táguló tér) -
gforce9 #37 Nem, a kvantumfizikában sem számolnak a gravitonnal. Ugyanis egyrészt 40 nagyságrenddel kisebb erő, mint az elektromágneses kölcsönhatás, így lényegében elhanyagolható a gravitáció a részecskék szintjén. Másodsorban ilyen léptékben kimérni sem lehetne. Harmadrészt a kvantumfluktuációk sokkal nagyobbak, minthogy a gravitáció részecskék szintján és mérhető körülmények között szerepet kaphatna. Negyedrészt Einstein óta tudjuk, hogy a gravitáció nem csak a tömegtől, hanem az anyag 10 különböző tulajdonságától függ pl attól is hogy milyen belső feszültségek vannak benne, ennek meg aztán végképp köze sincs a gravitonhoz. Ötödrészt ez már számtalanszor megerősítést nyert, hogy a térgörbület megfelelően leírja a gravitációt. Hatodrészt a gravitációt helyesen és ellenőrízhatően jól leíró elmélet, a relativisztikus fizika ahol még gravitációs erő sincs, nemhogy graviton. Hetedrészt a kvantumgravitáció kutatása nem a graviton keresése, hanem annak az effektusnak a keresése, hogy két részecske, ha olyan közel kerül egymáshoz, hogy már a gravitáció is számít, akkor mi is történik. -
Meridian #36 "Mi lenne a különbség a pálya meg az útvonal között? A fény nem sínen halad, mondhatok foton útvonalat is, a Nap mellett elhaladó foton útvonala görbül. Ha 45 fokban érkezik a fény akkor görbül az útvonala? Hajlik a Nap felé? Igen. "
Az a különbség, hogy a fény nem gyorsul a tömeg közelében a tömeg felé. Mitől gyorsulna, ha nincs is tömege?
Hanem az egyenes vonala térülnek el a tömeg felé. A fény, ha képes lenne rá, azt érzékelné, hogy egyenes halad tovább egyenletes sebességgel, csak éppen nem oda jut el ahová eredetileg az látszódott volna, hanem eltérülve. Sőt igazából oda mert ha előre néz, akkor a szemből jövő információ is pont ugyanazt a pályát járja be, amit ez e is megtesz. Csak ha külsőleg szemlélnénk, akkor látnák azt hogy a pályája eltérült. Ezt be is bizonyították a galaxisok és nagy tömegű csillagok lencsehatását szemlélve. -
Meridian #35 Sztem leteszed a hajad az asztalra, ha hamarosan letesztelik kicsiben a warp hajtóművet. Még pár év. -
#34
Csak a kvantumgravitáció. Ugyanis a graviton a gravitáció kvantuma. Érdekes, hogy itt a fizikán van ilyen tanszék is, Loló. -
#33
Ugyanaz gyorsítja a tömeg felé eső űrszondát, kalapácsot, mint a fotont: a gravitonszél. A gravitonszél azt jelenti, hogy a tömeg felé több graviton megy mint kifelé.
Ha mindkét irányban egyforma mennyiségű graviton halad, akkor mindkét irányban egyforma erők hatnak, súlytalanság van.
De a foton nem kalapács. A foton úgy viselkedik ahogy leírtam. Ez nem zavaros hanem ez a helyzet. Nem kötelező a mikrorészecskéknek (pl a 4 elemi részecskéből álló foton) úgy viselkednie mint a tömeg tulajdonsággal rendelkező makrovilágnak. A graviton tulajdonságai pedig kifejezetten meghökkentőek, a sebessége óriási (kb 1 Mc), a nyomóereje leírhatatlanul nagy (1.2x10^44 newton), átmegy a Földön mint fény a világűr sűrűségű levegőn.
Ilyen értelemben más elvek vonatkoznak rájuk, de a mozgatóerő mindkettőnél a graviton.
Meridian 27: Nem szép ha kinevetsz, mert NEM gondolok arra, hogy a téridő torzul, soha nem gondoltam erre és nem is fogok, mert téridő nincs. Így érted?
29: Nincs olyan, hogy nem rendes mozgással ! A tér csak akkor növekedhet ha fizikailag létezik. De nem létezik, mert a tér egy emberek által kitalált, matematikai definíció. Többféle teret is kitalált már az ember: euklideszi, Minkovski, görbe, egyenes. Ezek matematikai fogalmak. Einstein nem is tagadta: geometriai leírást szerkesztett. Semmi baj vele, csaknem igaz. Úgy értem fizikailag nem igaz, hiszen nem egy létező valamit görbít, mert az csak a leírása valami olyan dolognak ami fizikailag létezik.
De az biztosan NEM a tér görbülése. Lehet pl a gravitonsugárzás tömegek közelében kialakuló gradiense, ezt vallom én. Nagy bűn ez, ugye gerő?
31: Mi lenne a különbség a pálya meg az útvonal között? A fény nem sínen halad, mondhatok foton útvonalat is, a Nap mellett elhaladó foton útvonala görbül. Ha 45 fokban érkezik a fény akkor görbül az útvonala? Hajlik a Nap felé? Igen. -
Meridian #32 Igaz. Ezt el is felejtettem, hogy nem a sebessége változik, hanem csak a frekvenciája. -
Meridian #31 "Tételezzük fel, hogy a fény nem radiálisan, hanem pl 45 fokban érkezik a felszínhez. Ekkor is görbül a pálya a Nap felé"
Nem a pályája görbül a fénynek, hanem az útvonala. A vonat ugyanazzal a sebességgel halad az egyenes nyílt pályán is, mint ha azt lecserélnék egy íves kanyarra. Attól hogy a pálya elgörbül, a sebessége nem változik. (legfeljebb földi körülmények miatt esetleg kisiklana erről a pályáról, ha az adott szakaszon megengedettnél nagyobb sebességgel venné be a kanyart) -
gforce9 #30 Csak megjegyezném annak akit érdekel. Jelenleg semelyik kicsit is megalapozott és elfogadott épkézláb elmélet nem számol a gravitonnal. Nincs graviton. Nem is keresik a gravitont. Semmiféle jel nem mutat rá hogy lenne. A gravitáció leírása tökéletesen működik graviton nélkül is. Aki jelenleg foglalkozik a témával a gravitonon csak nevet. -
Meridian #29 "másodszor ha a "tér nyílna ki" az szimplán azt jelentené, hogy az objektumok távolodnak"
De nem rendes mozgással, hanem az objektumok közötti tér növekszik, de maguk az objektumok nem mozognak. Persze mozognak is.
Erre alapozzák mostanában a warp hajtóművet. Nem kell gyorsan menni, eléh csak összehúzni a teret, aztán átlépni rajta.
Olyan ez, mintha jelenleg másodpercenként egy lépcsőt tudnál lépni felfele. Ha összzsugorítod a lépcsőt de saját magadat nem, akkor egy lépéssel 10 kicsi lépcsőt is átléphetsz, majd újból visszaállítod a szokványos méreteket, é máris messzebb vagy mint az lehetne.
Egyébként itt jön be az, hogy akkor viszont a fénysebessége mihez van viszonyítva? Mert nem a térhez, mert akkor nem lehetne vöröseltolódás sem... -
gforce9 #28 A doppler effektus frekvencia változás, nem sebesség változás. :) Ő nem igazán gondolkodik amúgy. Ha azt tenné akkor először is sürgősen elmenne tanulni, tanulni tanulni, utána meg szégyellné magát milyen ostobaságokat írt. -
Meridian #27 Nem állandó a sebessége, mivel van doppler effektus is (vöröseltolódás)
De igazából ő arra gondolt (volna), hogy a téridő torzul a nagyobb tömegek közelében, emiatt látszólag gyorsabb is lehet a fény meg lassabb is, de aztán saját maga cáfolja meg az egészet azzal, hogy nincs is tér, és nincs is az ami torzulhatna... LOL. :) -
defiant9 #26 Zavaros a koncepciód. Ezek szerint tömeg felé mozgó foton sebességnövekedését a graviton szél adja, de a tömeg felé mozgó űrszondáét ... mi?
Más elvek vonatkoznak rájuk? -
#25
Nem gondolom, hogy úgy menne, a világűrben kifelé menet c-re gyorsul (ha kellően távol került a tömegtől). A foton egy gravitonok (gravitonpárok) által cipelt elektromos töltés-páros. Ennek a sebessége tömegektől távol (jó közelítéssel) = c. Ennyit tud a foton. A földfelszínen vízszintesen mért fénysebesség is ennek felel meg, = c.
Ha fúj a graviton szél, akkor a fénysebesség az iránytól függően kisebb vagy nagyobb lehet mint c.
Tehát szerintem így nem gyorsítható a foton (az iterációkkal)
Gerő 23: Jó lenne kicenzúrázni a véleményeket amivel nem értesz egyet mi, pöffeszkedő gerő?
Most magyaráztam el mit jelent a fényút görbülése a Nap felé, értetted egyáltalán? Dehogy. Vagy 16. ban soroltam a kisérleteket, nem olvastad?
Ha olvastad, nem értetted. Tévedsz, vagy hazudsz, az érdeklődőket hamis marhaságokkal traktálod, személyeskedsz, de meg ne üssön a guta. Buta. -
defiant9 #24 "Most, hogy egy ilyen bevilágítással amit mondasz pontosan mi történik azt így nehezen tudnám leírni, de az előbbiek figyelembevételével lehet rajta okoskodni: mikor tart még befelé a foton (a gravitációs völgybe) és hogyan indul kifelé"
Az alapkérdés az hogy a foton is ugyanazon elvek mentén megy-e be/ki a gravitációs völgybe mint a voyager szonda:
http://www.inference.phy.cam.ac.uk/teaching/dynamics/images/bsf16-22.gif
Ezáltal elvileg kellően sok iteráció után korlátlan sebességre gyorsulhat. Vagy egy szabály c-ben korlátozza a sebességét?
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2015.05.09. 19:55:38 -
gforce9 #23 Ekkora ökörségeket nem hallottam még. A fénysebesség az full irányfüggetlen ezt kimérték már több mint 100 éve és azóta többször is. Nem vonatkozik rá a sebességösszeadás sem, de nyilván ezt sem tudod. Olyan szinten vagy sötét hozzá, hogy elképesztő. A kicsit is érdeklődőket teljesen hamis marhaságokkal traktálod. Nem igaz, hogy nincs egy moderátor aki azt mondaná, hogy az ilyen szándékos félrevezető hazudozásnak semmi helye a topikban. -
#22
Amikor a fotonok kifelé indulnak a tömegtől akkor a sebességük kisebb mint c.
Igen, a fotonok sebessége irányfüggő, befelémenet nagyobb mint c és gyorsul,
kifelé menet kisebb mint c és gyorsul: a vége c lesz ami megfelel a tömegektől távoli, világűrbeli vákuumsebességnek, valamint a földi vízszintes irányban mért fénysebességnek. Másként nem is mérik.
Most, hogy egy ilyen bevilágítással amit mondasz pontosan mi történik azt így nehezen tudnám leírni, de az előbbiek figyelembevételével lehet rajta okoskodni: mikor tart még befelé a foton (a gravitációs völgybe) és hogyan indul kifelé.
Az egész arról szól, hogy a fotonnak befelé menet "hátszele" van míg kifelé tartva "szembeszelet" kap, ami annyit jelent, hogy több graviton jön szembe mint hátulról/ alulról.
Nexus 17: Igen, amikor a fény elhajlik a Nap mellett, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fény sebessége növekszik.
Tételezzük fel, hogy a fény nem radiálisan, hanem pl 45 fokban érkezik a felszínhez. Ekkor is görbül a pálya a Nap felé
Ha 80 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
Ha 89.9 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
És ha 90 fokban (radiálisan) érkezik akkor hirtelen nem görbülne ? De igen, csak ez nem görbületként hanem sebességnövekedésként jelentkezik.
Ezt a sebességnövekedést észlelhetjük amikor a Nap melletti súrolófényt figyeljük meg és azt látjuk, hogy a fény a Nap felé hajlik. -
defiant9 #21 "Nap felé eső fény gyorsabb mint c"
Akkor működik a parittya hatás is amivel az űrszondákat gyorsítják egy nagy mozgó tömeggel? Tehát bevilágítok a zseblámpámmal az elmozgó Jupiter mögé, a fotonok felgyorsulnak és egy idő múlva lehagyják a napból korábban indult fotonak amik meg pechükre épp a Jupiter előtt haladtak el? -
#20
Igen, a más közeg meg a határfelület, rendben, de Nexus a Cserenkov egy másik közeg ahol a fénysebesség kisebb lehet mint pl az elektronok sebessége.
A vákuumbeli max érték viszont nem igaz, ebben vakon hisznek az urak néhány tévedés miatt. De a Nap felé eső fény gyorsabb mint c, ezt lehet kimérni a Mossbauerrel.
A fekete lyuk felé eső fény már drámai sebességnövekedést ér el, az eseményhorizonton éppen 2c lesz a sebessége (befelé menet).
A galaxisok NEM gyorsulva távolodnak, ez egy téveszme, ezt csak egyetlenegy, nagyon távoli SN megfigyelésére alapozzák, a mérés óriási és sokféle hibával terhelt. Hiába a Nobel, az nem segít a bizonytalanságokon.
A tér NEM tágul. Azért nem tágul mert nincs. Nincs tér, nincs ami táguljon.
Az nem baj ha fénysebességnél gyorsabban mennek a távoli galaxisok, attól még ugyanúgy látszanak mintha lassabban mennének. Legfeljebb nem ott vannak ahova képzeljük őket. De a millió éve kibocsátott fényét akár éppen most is láthatjuk ha az kibocsátáskor éppen millió fényévre volt tőlünk, hiába ment 2 c-vel a galaxis. -
Oliwaw #19 A kérdés lényege: nem ezek (mindenki tudja hogy más más közegben különböző sebességek vannak, meg határfelület, meg vákuumbeli max érték stb, stb) (persze értitek ti, csak hát..,)
Szóval nem láthatunk elég messzire, mert a galaxisok a fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodnak (ráadásul gyorsulva), mert a tér tágul. Itt is van egy határ. Mi van a határon innen? A térnek itt is hatnia kellene a fényre.
Utoljára szerkesztette: Oliwaw, 2015.05.09. 12:34:59 -
gforce9 #18 A fénysebesség nem fix. A relativisztikus fizikában vagy egy határérték a c sebesség. Maximum ennyivel haladhatnak a nyugalmi tömeggel nem rendelkező részecskék. A fény ilyen, így vákuumban annyival halad. Lassabban mehet más közegben, de gyorsabban nem. Az, hogy ezt a c sebességet a fény kapcsán mérték ki az azért van mert azon tudták kimérni. Ennyi köze van a c határsebességhez a fénynek. A tágulás mehet gyorsabban de az nem valós sebesség. A relativitáselmélet lényegi része, hogy csak helyi inerciarendszerek vannak. Nincs globális inerciarendszer. Így annak a kérdésnek, hogy mennyivel halad egy tőlünk 20 milliárd fényévre lévő galaxis, nincs értelme. -
#17
A tudományos példáid mellett itt egy köv tudományos példa arra, hogy a fénysebesség nem fix: Cserenkov-sugárzás amikor a részecske egy nagyobb fénysebességet jelentő közegből lép be egy másikba. Atomreaktoroknál, gyorsítóknál nagyon szépen látszik. Szép kék.
A "tudomány" még nagyobb léptékben sem mondja, hogy a fénysebesség állandó, hiszen az idődilatáció miatt a relativisztikus közegben (sebesség/gravitációs tér) az idő ergo a fény sebessége is eltérő. Gyakorlatilag ennek az egyszerűen szemléltethető hatása a fény elhajlása az un. görbült téridőben, ami pongyolán a fény különböző fénysebességgel jellemezhető közegekben történő terjedéseként is értelmezhető, emellett a frekvenciája is változik (gravitációs-vöröseltolódás).
Az, hogy a fénysebesség/a téridő geometriája kozmikus méretekben változatlan, fix a legegyszerűbb ("sík"), azt a jelenlegi standard kozmológiai modell mondja ki és nem a "tudomány" általában.
Ha ettől a geometriától eltérünk, akkor a világegyetemről egy teljesen más kép tárul elénk, de közben sem a relativitás elméletet, sem a tudományt általában nem kell a fürdővízzel együtt kiöntenünk/támadnunk!
;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.05.09. 09:42:22 -
#16
A fénysebesség NEM fix, csak törvénybe van iktatva, hogy legyen fix, tkp definíció, egy téves axióma. Néhány hibás megfigyelésen és téves értelmezésen alapul (MM kisérlet). Forgatták az MM interferométert és nem láttak csíkeltolódást. Azt képzelték, hogy kellene lennie.
De rossz irányban forgatták és ezért nem látnak csíkeltolódást. Az egyik karban történő változást a másik karban szimultán történő változás kikompenzálja.
Arról nem is beszélve, hogy mindig vízszintes irányú a forgatás, hiszen a higanyon úszó műszert máshogy nem is lehet forgatni.
Ellenben !! Ha leteszed az asztalra a műszert és nem piszkálod (!!) akkor napi és éves ciklusokat lehet vele kimutatni. A Föld tudja, hogy merre kell forgatni az interfarométert, a fizikus nem tudja.
Közvetlenül is kimérhető a fénysebesség növekedése, akár 20 méteres zuhanás után is. A Mossbauer effektus kellően érzékeny hozzá.
Silvertooth egyutas interferométer eszközével is kimérhető az a hatás amit az MM eszköz forgatásával nem lehetett kimérni, pontosan akkora és irányú Föld sebességet mér mint ami a COBE CMBR elemzésével adódik: 370 km/sec a Crater/Leo csillagkép irányába. -
halgatyó #15 Köszi a válaszokat (Irasidust is vártam, biztos dolga van) -
Oliwaw #14 Ha a tér tágul, hogy lehet a fénysebesség fix ? -
gforce9 #13 Nem, az gondolkodik így aki kicsit se ért hozzá. -
#12
"..hanem a tér "nyílik ki" a két objektum között. "
blabla, színtiszta hazugság, megtévesztés.
Előszöris nem így gondolják az urak, másodszor ha a "tér nyílna ki" az szimplán azt jelentené, hogy az objektumok távolodnak. Azt csak le akarják nyomni a torkodon, hogy úgy távolodnak, hogy nem távolodnak. Mert dől az einsteini badarság, ha fénysebességnél gyorsabban mennek a galaxisok.
Pedig gyorsabban mennek. Aztán meg ott vannak a jetek, azok is gyorsabban mennek.
Tér meg nincs sehol. Nincs ami táguljon, felfújódjon, görbüljön. Ez itt a probléma gerő szajkó.
Jól mondod torreador.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.05.08. 21:53:29 -
torreadorz #11 Pedig aki kicsit is ért a témához, az pontosan tudja hogy a hivatalos, világegyetem keletkezése, felfúvodása, mérete és tsa elméletek nem sokban különböznek bármelyik más, akár vallási elméletek valóságtartalmától sem.
Egyszerüen nulla információt tudunk az egészről, ebből következőleg minden elmélet csak vad találgatás és kb. a lottó ötösnek is nagyobb esélye van mint hogy bejöjjön.
Viszonyitásképp még a naprendszer határait sem tudjuk megmondani mert ahogy távolodik a voyager úgy tolódik a naprendszer határa, szemben mindennel amit az elméletek korábban jósoltak...
Pedig itt nem egy sokmilliárd évvel ezelőtti, gyakorlatilag ismeretlen fizikai környezetben történtekről kell elméletet felállítani... -
Amergin #10 "Mi most -- ha jól értem -- 14 milliárd fényévre látunk el minden irányban."
Nem. 13 egész valamennyi Mrd évvel ezelőtt elindult fényt vagyunk képesek érzékelni. A cikkben szereplő galaxiscsira 13,1 Mrd évvel ezelőtt sokkal közelebb volt a Tejút előd galaxisához.
"A "látóhatár" szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak, tehát most már 28 milliárd fényév távolságban vannak tőlünk"
A látóhatár szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak hozzánk viszonyítva (nem pedig tőlünk, árnyalatnyinak tűnő különbség, mégis merőben más!). És igen folytasd tovább a gondolatot a látóhatár széle pont azért az, ami mert onnan már az azon túli objektumok hozzánk viszonyítva nagyobb sebességgel távolodnak, mint a fénysebesség.
Ennél fogva akármilyen műszerünk lesz a jövőben és akármekkora expoziciót használunk bele fogunk ütközni ebbe a "sötét falba" és soha nem tudunk mögé látni még elméletben sem.
Ez a "nagyobb sebességgel távolodnak, mint a fénysebesség" azért lehetséges, mert nem az objektumok mozognak, hanem a tér "nyílik ki" a két objektum között. Ez a "kinyílása" a térnek a távolsággal arányos, ezért a nagyon messze lévő objektumok között eléri és meg is haladja a fénysebességet. A "belátható" Univerzum méretéről annyit lehet mondani, hogy az a térfogat, aminek a szélén az ott lévő objektum távolodása meghaladja a fénysebességet. Hogy ez most pontosan mennyi, azt szerintem a tudósok is csak becsülni tudják. Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mérni látnunk kéne, hogy MOST milyen messze van az a pont, ahol a távolodás átlépi a fénysebességet, de itt a bibi: azt, hogy MOST mi van ott mi csak évmilliárdok múlva látnánk (ha megérnénk
), mert addigra ér ide a fény. Szóval az OTTANI MOST-ról fogalmunk nincs. Ezért nyilvávalóan mérni sem tudjuk, így marad a becslés, amire én itt nem vállalkoznék...
Utoljára szerkesztette: Amergin, 2015.05.08. 21:35:12 -
#9
Valóban, sokkal jobb verzió az ami a semmiből teremtette a világot semmi perc alatt, szajkó. Mert annak valóban semmi köze a valósághoz.
Ja, és a tér is a semmiből keletkezett. Ez látod tényleg fel van fújva. És a felfuvalkodottak terjesztik. -
gforce9 #8 Ha kicsit is érdekel a téma Astrojan válaszát ignoráld. Troll a rosszabbik fajtából. Ugyanaz a szint, mintha a "6 nap alatt lett teremtve a világ"-ot szajkózná. Kb ugyanannyi köze van a valósághoz. -
#7
Bocs hogy én is válaszolok, bár én nem vagyok úr :)
Zavaros ez a kozmológia, a tudósok rögeszméje, hogy fénysebességnél nem mehetnek gyorsabban a galaxisok. Bezzeg éppen ők akik kitalálták, hogy (egy rövidebb ideig) ettől sokkal gyorsabban tágult a Világegyetem, de, hogy ne lépjük túl a fénysebességet ezért a nemlétező tér (méginkább a nemlétező téridő) nagysebességgel felfújódott. Miközben a galaxisok nem mentek sehova.
Hát, mit mondjak, baromság az egész.
Az ősrobbanás egy nagy fekete lyuk robbanása volt, ami egy előző Univerzum hirtelen összeroskadásával hízott meg és a gravitonok sebességével robbant fel.
A gravitonok sebessége c2, ami kb 1Mc sebességet jelöl (saját becslés).
Nem valószínű, hogy az Univerzum középpontjában csücsülünk, sok más helyről is ugyanezt látnánk.
Nem látjuk a szélét (még) ezért nem tudjuk valójában mekkora (volt régen). A horizont szerintem csak a műszereink teljesítőképessége. Jobb műszerekkel és nagyobb türelemmel (= hosszabb expozícióval) esetleg IR -be hajló érzékelőkkel (Kepler) talán jobban kirajzolódik a "széle".
De, hogy a téridő nem fújódott fel az biztos. Mert az nincs. -
gforce9 #6 Jól érted. De nem a középpontjában csücsülünk. Nincs középpontja. -
halgatyó #4 Lenne egy kérdésem a tudós urakhoz.
Mi most -- ha jól értem -- 14 milliárd fényévre látunk el minden irányban.
A "látóhatár" szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak, tehát most már 28 milliárd fényév távolságban vannak tőlünk (14 milliérd évvel ezelőtt voltak 14 milliárd fényévre)
A belátható (?) világegyetem tehát MA (hacsak valami nem jött közbe ott, a végeken, amit csak nagyon sokára veszünk észre) 56 milliárd fényév átmérőjű (28 milliárd fényév sugarú), és mi itt csücsülünk a középpontjában
Jól értem?
Lehetséges-e, hogy ennél sokkal nagyobb, csak azokat a részeket nem látjuk, mert valamiféle horizont-szerűségen túl vannak? -
#3
1. Érdekes, hogy kék ez a cucc, ez mű szín lehet? Az ilyen távoli objektumok erősen vöröseltolódottak ugyanis. Ez itt a csillagok ősi csoportja, nekünk ősi. A képen meg fiatal, ahogy mondod.
2. Ő maga elég nagy, mert ő a legfényesebb abban a környezetben ahol a kép mutatja.
De. Azt akarod mondani, hogy pl a z retikuli lakói mit láttak 2 Géve (tételezzük fel, hogy ilyen ősi a cilivizinációjuk) ?
Ebben az esetben szerintem a Hubble rendszerű és kicsit továbbfejlesztett távcsövükkel akár láthattak egy 13.1 mrd fényév távoli objektumot is (nem ezt a kéket), hiszen most sem a világ végéig látunk el, nem tudjuk hol van a "széle".
A tudós urak erről bizonyára mást gondolnak, mert ők már előzőleg felfújták a nemlétező teret, így a 2 mrd év alatt már nem tágult (nekik) 2 mrd fényévet a gömbünk. Ők ugyanis nem haladhatnak fénysebességgel.. -
Amergin #2 "Erre alapozva állítják, hogy a szóban forgó objektum, amely csillagok egy ősi csoportját mutatja meg nekünk, mintegy 13,1 milliárd fényév távolságra van, ami azt jelenti, hogy nem sokkal fiatalabb az Univerzum koránál, hiszen ez utóbbit a szakemberek 13,8 milliárd évre teszik."
1. Nem csillagok egy ősi csoportját, hanem egy csupa fiatal csillagból álló galaxiskezdemény korai állapotát mutatja nekünk.
2. JELENLEG nem 13,1 mrd fényév távolságra van. MOST sokkal többre van. És persze MOST már nem is úgy néz ki, mint ahogyan 13,1 mrd évvel ezelőtt kinézett. Valószínűleg vagy további galaxisokat kebelezett be, vagy ő lett része más, nagyobb galaxisoknak (ahogy ez a Tejút esetében is történt)
Érdekes gondolatkísérlet: mi lett volna, ha a Naprendszer teszem azt 2 mrd évvel "a kialakulása előtt" alakul ki. Tehát nem 4,5 mrd éve, hanem pl. 6,5 mrd éve. Mi pedig most 2 mrd évvel "előbb" lennénk. Mit látnánk és milyen messzire látnánk?
Az Univerzum tehát most 11,7 mrd éves lenne.
Ugyanúgy 13,1 azaz hogy pardon(!) 11,1 mrd fényév távolságra látnánk el, csak éppen a belátott térben sokkal több galaxist látnánk. Ezt a cikkben elmített galaxist majdnem ugyanebben az állapotában látnánk (picit "koraibb" állapotában), mindössze nem ez volna a legmesszebb. Látnánk még sok ettől távolabb galaxist is a fejlődés még kezdetibb szakaszában.
Utoljára szerkesztette: Amergin, 2015.05.08. 18:21:11 -
#1
Vagy a Világegyetem idősebb vagy a fénysebesség nem maximális sebesség.
Nincs elég idő ilyen fényességet elérő galaxishalmazok kialakulásához (a hivatalos módon) mert iszonyú gyorsasággal kellene a homogénnek tekinthető hidrogéngázból csillagokat összenyomni, majd azoknak összeolvadni egy ilyen fényes objektummá.
De pl a Nagy Fal kialakulásához sincs elég idő. Túl nagy falat..