Az eddigi legtávolabbi galaxist találták meg
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#59
halgatyó pl. @4.
meg már máshol is láttam ezt.... 😄 de én eddig nem így tudtam...azért furcsa.
meg már máshol is láttam ezt.... 😄 de én eddig nem így tudtam...azért furcsa.
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#58
Sokkal elegánsabb lett volna, ha megmaradsz a kérdezésnél.
El tudod képzelni mekkora nyomóerő 1.2x10^44 newton? Na majd ha ezt el próbáltad képzelni akkor megbeszélhetjük mi az abszurd.
Például a szingularitás. Na ez például abszurd. Ráadásul nincs is olyan. A megfigyelők abban is tévednek amikor tömegvonzásnak értékelik a gravitációt, mert ez szintén abszurd. Szerinted van valamiféle kötél rákötve a Holdra ami a Holdat a Föld felé húzza ???
A szingularitás nem szinte pontszerű, hanem a szingularitás egy matematikai pont egy matematikai egyenleten, tiszta ez neked? Nem úgy tűnik.
Egy fekete lyuk középpontjában egyébként nulla a gravitációs gyorsulás, magyarul a gravitáció, kulfoldiul a térgörbület. Hogy lehet egy tömeg középpontjába szingularitást vízionálni, ezt fel nem foghatom. Ez absszurd. Soroljak még ?
Ki vagy Te hét: Igen, minden irányban el lehet látni messze, nem pont 13.7 mrdra, kicsit kisebb, de a Hubble távcsövet elfordították két egymással szemben lévő irányba és napokig exponáltak (mély ég felvételek)
Nagymedve
Tukán
El tudod képzelni mekkora nyomóerő 1.2x10^44 newton? Na majd ha ezt el próbáltad képzelni akkor megbeszélhetjük mi az abszurd.
Például a szingularitás. Na ez például abszurd. Ráadásul nincs is olyan. A megfigyelők abban is tévednek amikor tömegvonzásnak értékelik a gravitációt, mert ez szintén abszurd. Szerinted van valamiféle kötél rákötve a Holdra ami a Holdat a Föld felé húzza ???
A szingularitás nem szinte pontszerű, hanem a szingularitás egy matematikai pont egy matematikai egyenleten, tiszta ez neked? Nem úgy tűnik.
Egy fekete lyuk középpontjában egyébként nulla a gravitációs gyorsulás, magyarul a gravitáció, kulfoldiul a térgörbület. Hogy lehet egy tömeg középpontjába szingularitást vízionálni, ezt fel nem foghatom. Ez absszurd. Soroljak még ?
Ki vagy Te hét: Igen, minden irányban el lehet látni messze, nem pont 13.7 mrdra, kicsit kisebb, de a Hubble távcsövet elfordították két egymással szemben lévő irányba és napokig exponáltak (mély ég felvételek)
Nagymedve
Tukán
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#57
Neked ki mondta hogy gömb alakú? 😊
#56
na, amíg páran itt hemperegnek a graviton igen/nem- en, van aki elmondaná, hogy miért is "gömb" alakú az univerzum? nem úgy volt, hogy "hengerszerű" / hosszabb lufi a kiterjedése? és nem mindenfelé 13.7 (amit eddig érzékeltünk) milliárd fényév? vagy frankón minden irányban el lehet látni 13.7 milliárdra????? ez elég abszurd lenne....kicsit olyan, mintha mi lennénk a középpont 😄 nem tetszik... 😄
Utoljára szerkesztette: who am I 7, 2015.05.10. 20:00:34
Utoljára szerkesztette: who am I 7, 2015.05.10. 20:00:34
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#55
Igen, a matematikája elegáns. Csak nincs görbült tér.
Az erőterek lehetnek görbék, ami ugye az anyagnak egyfajta állapota.
A "fekete lyuk" közelében is azért hajlik el az elektromágneses energia terjedési iránya, mert akkora erőtérben a ez elektromágneses energia terjedése számára ez a tehetetlenségi útvonal.
De energiabefektetéssel ettől el lehet térni.
Ha a tér lenne görbe, csakis azon a pályán lehetne haladni akkor is, ha energiát fektetünk be.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 19:05:02
Az erőterek lehetnek görbék, ami ugye az anyagnak egyfajta állapota.
A "fekete lyuk" közelében is azért hajlik el az elektromágneses energia terjedési iránya, mert akkora erőtérben a ez elektromágneses energia terjedése számára ez a tehetetlenségi útvonal.
De energiabefektetéssel ettől el lehet térni.
Ha a tér lenne görbe, csakis azon a pályán lehetne haladni akkor is, ha energiát fektetünk be.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 19:05:02
#54
"Vagyis anyag nélkül maximális a graviton sugárzás."
Helyezzünk be egy görbületmentes koordináta rendszerbe a végtelenből jövő garvitonszelet, a megfigyelőt és egy szingularitást. Milyen irányú/nagyságú gravitonforrást árnyékol le a szinte pontszerű szingularitás hogy ezt a megfigyelő egy hatalmas tömegvonzásnak érzékelje?. Ez a koncepció azt feltételezné hogy az univerzum minden pontjáról minden irányba akkora gravitonáramlás van ami az univerzum össztömegével lenne csak árnyékolható. Abszurd.
A görbült tér sokkal elegánsabb megoldása a látható jelenségeknek.
Helyezzünk be egy görbületmentes koordináta rendszerbe a végtelenből jövő garvitonszelet, a megfigyelőt és egy szingularitást. Milyen irányú/nagyságú gravitonforrást árnyékol le a szinte pontszerű szingularitás hogy ezt a megfigyelő egy hatalmas tömegvonzásnak érzékelje?. Ez a koncepció azt feltételezné hogy az univerzum minden pontjáról minden irányba akkora gravitonáramlás van ami az univerzum össztömegével lenne csak árnyékolható. Abszurd.
A görbült tér sokkal elegánsabb megoldása a látható jelenségeknek.
#53
Minősíteni Astrojan, senkit nem érdemes.
A te rendszeredet én se nagyon értem. Szerintem bonyolult.
Egyetlen anyagi alapegység mozgásformáiból elviekben fölépíthető az összes anyagi rendszer az erőtereivel együtt.
A te rendszeredet én se nagyon értem. Szerintem bonyolult.
Egyetlen anyagi alapegység mozgásformáiból elviekben fölépíthető az összes anyagi rendszer az erőtereivel együtt.
#52
Ó, jött egy értelmes hozzászóló is. Kösz, Mizar, bátor vagy.
gyanakvó9: "Vagyis anyag nélkül maximális a graviton sugárzás." Igen. Hol látsz ebben ellentmondást? Hétköznapi anyag nélkül.
De az anyag maga csak kettő féle energiarészecske:
1. graviton
2. elektromos töltésrészecske
Ez a kettő építi fel az összes többi anyagfajtát, részecskét, sugárzást.
gerő buta vagy.
gyanakvó9: "Vagyis anyag nélkül maximális a graviton sugárzás." Igen. Hol látsz ebben ellentmondást? Hétköznapi anyag nélkül.
De az anyag maga csak kettő féle energiarészecske:
1. graviton
2. elektromos töltésrészecske
Ez a kettő építi fel az összes többi anyagfajtát, részecskét, sugárzást.
gerő buta vagy.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#51
"Lehetséges-e, hogy ennél sokkal nagyobb, csak azokat a részeket nem látjuk, mert valamiféle horizont-szerűségen túl vannak?"
Így van, jól gondolod. Ha a standard paradigma az igaz. Bármekkora lehet az anyaghalmaz, ez a Hubble érték 13,7 milliárd fényév távolságban összegződik a fénysebesség értékére.
Viszont nagy távolságban -azaz a távoli múltban, valamivel nagyobb a hubble érték, tehát a Világegyetemünk tágulása lassul.
Azt sem árt tudni, hogy nagy gravitációs térben az atomok belső frekvenciái lassulnak, tehát a színképük a vörös felé tolódik. Ezért a vöröseltolódásból számított érték nem biztos hogy csak a távolodás sebességéről hoz információt. Így a számított távolságokkal lehet, hogy baj van.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 18:27:54
Így van, jól gondolod. Ha a standard paradigma az igaz. Bármekkora lehet az anyaghalmaz, ez a Hubble érték 13,7 milliárd fényév távolságban összegződik a fénysebesség értékére.
Viszont nagy távolságban -azaz a távoli múltban, valamivel nagyobb a hubble érték, tehát a Világegyetemünk tágulása lassul.
Azt sem árt tudni, hogy nagy gravitációs térben az atomok belső frekvenciái lassulnak, tehát a színképük a vörös felé tolódik. Ezért a vöröseltolódásból számított érték nem biztos hogy csak a távolodás sebességéről hoz információt. Így a számított távolságokkal lehet, hogy baj van.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 18:27:54
#50
Hogy graviton létezik, az még csak hipotézis.
Az filozófiai úton belátható, hogy fizikailag üres terek nem létezhetnek, azok ugyanis tisztán matematikai terek lennének, a Világ pedig fizikai.
A térgörbület, téridőgörbület is valójában csupán nyelvi fordulatok.
Görbíteni, elhajlítani csak az anyagot lehet. Ha az anyag torzul, az nyilván hatással van más anyagi megnyilvánulásokra, mint például az erőterekre.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 18:16:50
Az filozófiai úton belátható, hogy fizikailag üres terek nem létezhetnek, azok ugyanis tisztán matematikai terek lennének, a Világ pedig fizikai.
A térgörbület, téridőgörbület is valójában csupán nyelvi fordulatok.
Görbíteni, elhajlítani csak az anyagot lehet. Ha az anyag torzul, az nyilván hatással van más anyagi megnyilvánulásokra, mint például az erőterekre.
Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.05.10. 18:16:50
#49
Astrojan úgy érti, és ebben igaza is van, hogy mint fizikai valóság a tér és az idő csak egy-egy tulajdonsága az anyagnak.
Valójában nem távolságot és időt mérünk, csak így fejezzük ki nyelvtanilag, hanem az anyag kiterjedésének intervallumait számláljuk, illetve időmérés esetén tetszőlegesen kiválasztott periodikus rezgéseket számlálunk.
De mindig csak az anyaggal tudunk foglalkozni. Annak kiterjedését mérjük, illetve mozgásait (rezgéseit) számláljuk.
Astrojan nem jól ferjezte ki magát, de meg lehet érteni, miről beszél, annak, aki meg akarja érteni. Az anyagnak ezek a tulajdonságai alaptulajdonságok, tehát minden esetben mérhetőek.
Az anyag ugye végtelen sok irányba kiterjed, és állandó mozgásban van.
Valójában nem távolságot és időt mérünk, csak így fejezzük ki nyelvtanilag, hanem az anyag kiterjedésének intervallumait számláljuk, illetve időmérés esetén tetszőlegesen kiválasztott periodikus rezgéseket számlálunk.
De mindig csak az anyaggal tudunk foglalkozni. Annak kiterjedését mérjük, illetve mozgásait (rezgéseit) számláljuk.
Astrojan nem jól ferjezte ki magát, de meg lehet érteni, miről beszél, annak, aki meg akarja érteni. Az anyagnak ezek a tulajdonságai alaptulajdonságok, tehát minden esetben mérhetőek.
Az anyag ugye végtelen sok irányba kiterjed, és állandó mozgásban van.
#48
"A gravitonsugárzás a végtelenből jön és csupán keresztülmegy a tömegen ami többé vagy kevésbé árnyékolja. Ha ez a tömeg szétsugárzódik, akkor megszűnik az árnyékoló hatás."
Tehát jön a végtelenből a sok graviton, amit az anyag árnyékol? Vagyis anyag nélkül maximális a graviton sugárzás.
Én úgy látom hogy ezzel a kis trollkodásoddal már túl nagy fába vágtad a fejszéd, túl sok lett az önellentmondás.
Tehát jön a végtelenből a sok graviton, amit az anyag árnyékol? Vagyis anyag nélkül maximális a graviton sugárzás.
Én úgy látom hogy ezzel a kis trollkodásoddal már túl nagy fába vágtad a fejszéd, túl sok lett az önellentmondás.
#47
AstrojanCsicska!
Olyan tévképzeteid vannak, hogy az szánalmas. Szerinted nincs idő, nincs tér, ezért sebesség sincs, de azért a feketelyukba kétszeres fénysebességgel esik a foton.
Kétszeres sebességgel, amikor nincs is sebesség.
Elmebaj...
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.05.10. 16:32:49
Olyan tévképzeteid vannak, hogy az szánalmas. Szerinted nincs idő, nincs tér, ezért sebesség sincs, de azért a feketelyukba kétszeres fénysebességgel esik a foton.
Kétszeres sebességgel, amikor nincs is sebesség.
Elmebaj...
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.05.10. 16:32:49
#46
Te hülyegyerek a gps műholdak pont emiatt kalkulálnak az idődilatációval, mert különben szarul adnák meg a helyet. Használjuk már évek óta.
#45
Őööö, láttad valahol tőlem, hogy van sebesség? Sehol, soha ilyet nem állítottam. A sebesség nem egy fizikailag létező dolog, a Világegyetemben csak anyag létezik (ami mozog), sebesség nem. A sebesség egy emberi definíció, saját magad adtad meg esperté. Ezek közül egyik sem létezik, sem az es, sem a té. Tévé az létezik, abban szoktad nézni a való világot, de a té nem létezik, vili ?
Hombré, hol láttad, hogy ki van mérve az idődilatáció ? Téged átvágtak mint a palánkon átdobott kólásdobozt. Csak nem a Hazafele végzett gagyi kisérletekre gondolsz? Nincs kimérve. Egyetlen atomórát szállítani arcátlan hazugság. Egy kisérlethez legalább 5 atomórát kell szállítani, mert nem tudod mi történik velük a szállítás közben. Csak néhány nagyon szarul megcsinált, dokumentálatlan, nanoszekundumos kisérletet csináltak. Vagy a müonokra gondolsz amelyek a földfelszínen keletkeztek?
"..erre mondta Einstein, hogy ez marhára nem így működik."
Szegénykém nagyon nagy marhaságot mondott, mert ahhoz, hogy görbüljön a tér előszöris léteznie kellene. Da sajnos nem létezik, mert a tér csak egy matematikai definíció, ha egyáltalán érted mi a különbség egy matematikai pont és egy valóságban létező anyagi objektum között.
De azért egyet értesz: a fekete lyukban megáll a fény.
Valóban, de csak ha a fény kifelé jön és éppen az eseményhorizonton keletkezik. itt ugyanis c sebességű gravitonszél fúj befelé, ezért külső szemlélő számára a kifelé tartó fény nem megy sehova. Ellenben a befelé haladó fény sebessége ugyanitt = 2c.
Felejtsd már el ezt a görbült téridőt, ehhez legalábbis ki kellene mutatni a teret akarommondani téridőt. Én még nem találtam meg a közleményt, neked megvan ?
Jinny, megtanulhatnál olvasni legalább már ha jártál elemi iskolába.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.05.10. 15:58:54
Hombré, hol láttad, hogy ki van mérve az idődilatáció ? Téged átvágtak mint a palánkon átdobott kólásdobozt. Csak nem a Hazafele végzett gagyi kisérletekre gondolsz? Nincs kimérve. Egyetlen atomórát szállítani arcátlan hazugság. Egy kisérlethez legalább 5 atomórát kell szállítani, mert nem tudod mi történik velük a szállítás közben. Csak néhány nagyon szarul megcsinált, dokumentálatlan, nanoszekundumos kisérletet csináltak. Vagy a müonokra gondolsz amelyek a földfelszínen keletkeztek?
"..erre mondta Einstein, hogy ez marhára nem így működik."
Szegénykém nagyon nagy marhaságot mondott, mert ahhoz, hogy görbüljön a tér előszöris léteznie kellene. Da sajnos nem létezik, mert a tér csak egy matematikai definíció, ha egyáltalán érted mi a különbség egy matematikai pont és egy valóságban létező anyagi objektum között.
De azért egyet értesz: a fekete lyukban megáll a fény.
Valóban, de csak ha a fény kifelé jön és éppen az eseményhorizonton keletkezik. itt ugyanis c sebességű gravitonszél fúj befelé, ezért külső szemlélő számára a kifelé tartó fény nem megy sehova. Ellenben a befelé haladó fény sebessége ugyanitt = 2c.
Felejtsd már el ezt a görbült téridőt, ehhez legalábbis ki kellene mutatni a teret akarommondani téridőt. Én még nem találtam meg a közleményt, neked megvan ?
Jinny, megtanulhatnál olvasni legalább már ha jártál elemi iskolába.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.05.10. 15:58:54
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#44
Amennyi hülyeséget ír ez az Astrojancsicska, az ,ár fájdalmas. Azt mondja, hogy a gravitáció az a fénysebesség négyzetével halad. Egy általános iskolás a megmondhatója, hogy a sebesség négyzete sebességként értelmetlen, hiszen mértékegységként sem sebességet kapunk, illetve az alapegység számszerűsítése teljesen adhoc.
Egy példa. Az 1 ms az pont 3,6 kmó. Emeljük ezt négyzetre!
Az eredmény 1 m2s2 és 12,96 km2ó2. What the fuck???
Ez a fazon olyan hülye, hogy megbukna egy általános iskolában!
Egy példa. Az 1 ms az pont 3,6 kmó. Emeljük ezt négyzetre!
Az eredmény 1 m2s2 és 12,96 km2ó2. What the fuck???
Ez a fazon olyan hülye, hogy megbukna egy általános iskolában!
#43
Amúgy van még az anyagból!?
Én is kipróbálnám!
XD
Én is kipróbálnám!
XD
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#42
"A tér NEM tágul. Azért nem tágul mert nincs. Nincs tér, nincs ami táguljon."
"A fekete lyuk felé eső fény már drámai sebességnövekedést ér el, az eseményhorizonton éppen 2c lesz a sebessége (befelé menet)."
Őööö, namost akkor ha nincs is tér (távolságok), akkor hogy van sebesség ami ugye s/t, az az távolság/idő?
"Nexus 17: Igen, amikor a fény elhajlik a Nap mellett, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fény sebessége növekszik."
Mármint "csökken" - helyi szinten -, nem? Idődilatáció, ki van mérve, ember!
"Tételezzük fel, hogy a fény nem radiálisan, hanem pl 45 fokban érkezik a felszínhez. Ekkor is görbül a pálya a Nap felé
Ha 80 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
Ha 89.9 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
És ha 90 fokban (radiálisan) érkezik akkor hirtelen nem görbülne ? De igen, csak ez nem görbületként hanem sebességnövekedésként jelentkezik.
Ezt a sebességnövekedést észlelhetjük amikor a Nap melletti súrolófényt figyeljük meg és azt látjuk, hogy a fény a Nap felé hajlik. "
Hát és erre mondta Einstein, hogy ez marhára nem így működik. Ha végig mész az űrben a pályán és megméred a fény sebességét, azt látod, hogy az helyi szinten mindig c, se több se kevesebb. A gravitációs kútban nem változnak az alapvető fizikai/kémiai tulajdonságok, még is két egymástól távoli pontot ha összehasonlítasz eltérő értékeket kapsz, pl vörös eltolódás. A különbség az időben van alapvetően, ezt meg a részecskék, történések sebességével tudod kimérni. Amit meg írogatsz az olyan, hogy veszel egy zseblámpát rávilágítasz valami nehéz anyagra, pl egy jó nagy vasdarabra és energiát termelsz. Kész pasz kész az örök-ingyen-végtelen energia!
Egy feketelyukban gyakorlatilag megáll a fény (pongyolán fogalmazva) nem pedig X-szeresére gyorsul a nem görbült téridőben mérthez képest!!!
"A fekete lyuk felé eső fény már drámai sebességnövekedést ér el, az eseményhorizonton éppen 2c lesz a sebessége (befelé menet)."
Őööö, namost akkor ha nincs is tér (távolságok), akkor hogy van sebesség ami ugye s/t, az az távolság/idő?
"Nexus 17: Igen, amikor a fény elhajlik a Nap mellett, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fény sebessége növekszik."
Mármint "csökken" - helyi szinten -, nem? Idődilatáció, ki van mérve, ember!
"Tételezzük fel, hogy a fény nem radiálisan, hanem pl 45 fokban érkezik a felszínhez. Ekkor is görbül a pálya a Nap felé
Ha 80 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
Ha 89.9 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
És ha 90 fokban (radiálisan) érkezik akkor hirtelen nem görbülne ? De igen, csak ez nem görbületként hanem sebességnövekedésként jelentkezik.
Ezt a sebességnövekedést észlelhetjük amikor a Nap melletti súrolófényt figyeljük meg és azt látjuk, hogy a fény a Nap felé hajlik. "
Hát és erre mondta Einstein, hogy ez marhára nem így működik. Ha végig mész az űrben a pályán és megméred a fény sebességét, azt látod, hogy az helyi szinten mindig c, se több se kevesebb. A gravitációs kútban nem változnak az alapvető fizikai/kémiai tulajdonságok, még is két egymástól távoli pontot ha összehasonlítasz eltérő értékeket kapsz, pl vörös eltolódás. A különbség az időben van alapvetően, ezt meg a részecskék, történések sebességével tudod kimérni. Amit meg írogatsz az olyan, hogy veszel egy zseblámpát rávilágítasz valami nehéz anyagra, pl egy jó nagy vasdarabra és energiát termelsz. Kész pasz kész az örök-ingyen-végtelen energia!
Egy feketelyukban gyakorlatilag megáll a fény (pongyolán fogalmazva) nem pedig X-szeresére gyorsul a nem görbült téridőben mérthez képest!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
"Mitől gyorsulna (a fény), ha nincs is tömege?" Ki mondta neked, hogy nincs tömege?
Nyugalmi tömege nincs.
Amúgy semminek sincs tömege, mert a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincs tömegük, azok energiarészecskék.
Tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak, pl elektron tórusz, proton tórusz, pozitron tórusz..
A foton is egy hasonló, 4 részecskéből álló keringő objektum, tehát tömeg tulajdonság rendelhető hozzá. Nem van neki, hanem rendelhető hozzá. Csak a foton tömegét nehezebb értelmezni, mert a foton a keringés közben gyorsan megy.
A fény gyorsul a tömegek felé, hatással van rá a graviton szél és az útvonala hajlik a Nap felé. Ha a foton 89.999 fokban érkezik akkor is hajlik. Ha 90 fokban érkezik akkor is hajlik. Csak ezt már nem értelmezheted hajlásnak, mivel a sebesség irányában hajlik, ami gyorsulást jelent.
39: Az a tömeg amit most megsemmisitettél soha nem volt gravitonforrás. A gravitonsugárzás a végtelenből jön és csupán keresztülmegy a tömegen ami többé vagy kevésbé árnyékolja. Ha ez a tömeg szétsugárzódik, akkor megszűnik az árnyékoló hatás. Mindig az a lényeg, hogy van-e gravitonszél vagy nincs. Ha van gravitonszél, akkor az sodorja a kalapácsot, fotont. Ha nincs gravitonszél (minden irányból egyforma mennyiségű graviton érkezik) akkor súlytalanság van, a foton sebessége pedig ekkor = c. Számára ez a súlytalanság.
Nulla idő alatt semmi sem történik.
Nyugalmi tömege nincs.
Amúgy semminek sincs tömege, mert a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincs tömegük, azok energiarészecskék.
Tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak, pl elektron tórusz, proton tórusz, pozitron tórusz..
A foton is egy hasonló, 4 részecskéből álló keringő objektum, tehát tömeg tulajdonság rendelhető hozzá. Nem van neki, hanem rendelhető hozzá. Csak a foton tömegét nehezebb értelmezni, mert a foton a keringés közben gyorsan megy.
A fény gyorsul a tömegek felé, hatással van rá a graviton szél és az útvonala hajlik a Nap felé. Ha a foton 89.999 fokban érkezik akkor is hajlik. Ha 90 fokban érkezik akkor is hajlik. Csak ezt már nem értelmezheted hajlásnak, mivel a sebesség irányában hajlik, ami gyorsulást jelent.
39: Az a tömeg amit most megsemmisitettél soha nem volt gravitonforrás. A gravitonsugárzás a végtelenből jön és csupán keresztülmegy a tömegen ami többé vagy kevésbé árnyékolja. Ha ez a tömeg szétsugárzódik, akkor megszűnik az árnyékoló hatás. Mindig az a lényeg, hogy van-e gravitonszél vagy nincs. Ha van gravitonszél, akkor az sodorja a kalapácsot, fotont. Ha nincs gravitonszél (minden irányból egyforma mennyiségű graviton érkezik) akkor súlytalanság van, a foton sebessége pedig ekkor = c. Számára ez a súlytalanság.
Nulla idő alatt semmi sem történik.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#40
http://en.wikipedia.org/wiki/Gravity_Probe_B
Ez egy olyan effektus ami csak a relativisztikus gravitáció leírásból jön ki és kimérték. Lényege, hogy a test, ha forog illetve ha áll, különböző gravitációs hatást kelt.
A gravitációs hullámok közvetett bizonyításáért már Nobel díjat is adtak. Lényege, 2 egymás körül gyorsan keringő nagy tömegű test (neutroncsillag stb.) A keringése során energiát veszít, amelyt gravitációs hullámok útján bocsát ki. A keringési idejük csökken emiatt. A relativisztikus fizika alapján kiszámolták, majd kimérték.. Stimmel.
Képleteket ne várj tőlem, nem vagyok fizikus.
A többiről bővebben:
https://www.youtube.com/watch?v=ThUg4rGjXiI&list=PLvmPPekCnEZ9hLDnHWrNy0LZUmA_GPJEA
Ez egy olyan effektus ami csak a relativisztikus gravitáció leírásból jön ki és kimérték. Lényege, hogy a test, ha forog illetve ha áll, különböző gravitációs hatást kelt.
A gravitációs hullámok közvetett bizonyításáért már Nobel díjat is adtak. Lényege, 2 egymás körül gyorsan keringő nagy tömegű test (neutroncsillag stb.) A keringése során energiát veszít, amelyt gravitációs hullámok útján bocsát ki. A keringési idejük csökken emiatt. A relativisztikus fizika alapján kiszámolták, majd kimérték.. Stimmel.
Képleteket ne várj tőlem, nem vagyok fizikus.
A többiről bővebben:
https://www.youtube.com/watch?v=ThUg4rGjXiI&list=PLvmPPekCnEZ9hLDnHWrNy0LZUmA_GPJEA
#39
Mi történik akkor ha az a tömeg ami felé a gravitonszélben már fénysebesség fölé gyorsult foton száguld mondjuk egy anyag/antianyag ütközés során energiává alakul(és nyilván megszűnik mint gravitonforrás). Az elméleted szerint ugye nincs görbült tér, ezért ilyenkor azt látjuk hogy az adott részt gyorsabban szeltei át a foton mivel csak a hátszelet fogja be, az ellenszélből már nem kap? Ilyenkor egy nulla idő alatt végbemenő sebesség ugrás lenne a foton tachográf korongján?
#38
Mi az a tíz tulajdonság ?
Hányat igazoltak kísérlettel, megfigyeléssel ?
(ami biztos nics közte az a táguló tér)
Hányat igazoltak kísérlettel, megfigyeléssel ?
(ami biztos nics közte az a táguló tér)
#37
Nem, a kvantumfizikában sem számolnak a gravitonnal. Ugyanis egyrészt 40 nagyságrenddel kisebb erő, mint az elektromágneses kölcsönhatás, így lényegében elhanyagolható a gravitáció a részecskék szintjén. Másodsorban ilyen léptékben kimérni sem lehetne. Harmadrészt a kvantumfluktuációk sokkal nagyobbak, minthogy a gravitáció részecskék szintján és mérhető körülmények között szerepet kaphatna. Negyedrészt Einstein óta tudjuk, hogy a gravitáció nem csak a tömegtől, hanem az anyag 10 különböző tulajdonságától függ pl attól is hogy milyen belső feszültségek vannak benne, ennek meg aztán végképp köze sincs a gravitonhoz. Ötödrészt ez már számtalanszor megerősítést nyert, hogy a térgörbület megfelelően leírja a gravitációt. Hatodrészt a gravitációt helyesen és ellenőrízhatően jól leíró elmélet, a relativisztikus fizika ahol még gravitációs erő sincs, nemhogy graviton. Hetedrészt a kvantumgravitáció kutatása nem a graviton keresése, hanem annak az effektusnak a keresése, hogy két részecske, ha olyan közel kerül egymáshoz, hogy már a gravitáció is számít, akkor mi is történik.
#36
"Mi lenne a különbség a pálya meg az útvonal között? A fény nem sínen halad, mondhatok foton útvonalat is, a Nap mellett elhaladó foton útvonala görbül. Ha 45 fokban érkezik a fény akkor görbül az útvonala? Hajlik a Nap felé? Igen. "
Az a különbség, hogy a fény nem gyorsul a tömeg közelében a tömeg felé. Mitől gyorsulna, ha nincs is tömege?
Hanem az egyenes vonala térülnek el a tömeg felé. A fény, ha képes lenne rá, azt érzékelné, hogy egyenes halad tovább egyenletes sebességgel, csak éppen nem oda jut el ahová eredetileg az látszódott volna, hanem eltérülve. Sőt igazából oda mert ha előre néz, akkor a szemből jövő információ is pont ugyanazt a pályát járja be, amit ez e is megtesz. Csak ha külsőleg szemlélnénk, akkor látnák azt hogy a pályája eltérült. Ezt be is bizonyították a galaxisok és nagy tömegű csillagok lencsehatását szemlélve.
Az a különbség, hogy a fény nem gyorsul a tömeg közelében a tömeg felé. Mitől gyorsulna, ha nincs is tömege?
Hanem az egyenes vonala térülnek el a tömeg felé. A fény, ha képes lenne rá, azt érzékelné, hogy egyenes halad tovább egyenletes sebességgel, csak éppen nem oda jut el ahová eredetileg az látszódott volna, hanem eltérülve. Sőt igazából oda mert ha előre néz, akkor a szemből jövő információ is pont ugyanazt a pályát járja be, amit ez e is megtesz. Csak ha külsőleg szemlélnénk, akkor látnák azt hogy a pályája eltérült. Ezt be is bizonyították a galaxisok és nagy tömegű csillagok lencsehatását szemlélve.
http://www.taxierden.hu
#35
Sztem leteszed a hajad az asztalra, ha hamarosan letesztelik kicsiben a warp hajtóművet. Még pár év.
http://www.taxierden.hu
#34
Csak a kvantumgravitáció. Ugyanis a graviton a gravitáció kvantuma. Érdekes, hogy itt a fizikán van ilyen tanszék is, Loló.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#33
Ugyanaz gyorsítja a tömeg felé eső űrszondát, kalapácsot, mint a fotont: a gravitonszél. A gravitonszél azt jelenti, hogy a tömeg felé több graviton megy mint kifelé.
Ha mindkét irányban egyforma mennyiségű graviton halad, akkor mindkét irányban egyforma erők hatnak, súlytalanság van.
De a foton nem kalapács. A foton úgy viselkedik ahogy leírtam. Ez nem zavaros hanem ez a helyzet. Nem kötelező a mikrorészecskéknek (pl a 4 elemi részecskéből álló foton) úgy viselkednie mint a tömeg tulajdonsággal rendelkező makrovilágnak. A graviton tulajdonságai pedig kifejezetten meghökkentőek, a sebessége óriási (kb 1 Mc), a nyomóereje leírhatatlanul nagy (1.2x10^44 newton), átmegy a Földön mint fény a világűr sűrűségű levegőn.
Ilyen értelemben más elvek vonatkoznak rájuk, de a mozgatóerő mindkettőnél a graviton.
Meridian 27: Nem szép ha kinevetsz, mert NEM gondolok arra, hogy a téridő torzul, soha nem gondoltam erre és nem is fogok, mert téridő nincs. Így érted?
29: Nincs olyan, hogy nem rendes mozgással ! A tér csak akkor növekedhet ha fizikailag létezik. De nem létezik, mert a tér egy emberek által kitalált, matematikai definíció. Többféle teret is kitalált már az ember: euklideszi, Minkovski, görbe, egyenes. Ezek matematikai fogalmak. Einstein nem is tagadta: geometriai leírást szerkesztett. Semmi baj vele, csaknem igaz. Úgy értem fizikailag nem igaz, hiszen nem egy létező valamit görbít, mert az csak a leírása valami olyan dolognak ami fizikailag létezik.
De az biztosan NEM a tér görbülése. Lehet pl a gravitonsugárzás tömegek közelében kialakuló gradiense, ezt vallom én. Nagy bűn ez, ugye gerő?
31: Mi lenne a különbség a pálya meg az útvonal között? A fény nem sínen halad, mondhatok foton útvonalat is, a Nap mellett elhaladó foton útvonala görbül. Ha 45 fokban érkezik a fény akkor görbül az útvonala? Hajlik a Nap felé? Igen.
Ha mindkét irányban egyforma mennyiségű graviton halad, akkor mindkét irányban egyforma erők hatnak, súlytalanság van.
De a foton nem kalapács. A foton úgy viselkedik ahogy leírtam. Ez nem zavaros hanem ez a helyzet. Nem kötelező a mikrorészecskéknek (pl a 4 elemi részecskéből álló foton) úgy viselkednie mint a tömeg tulajdonsággal rendelkező makrovilágnak. A graviton tulajdonságai pedig kifejezetten meghökkentőek, a sebessége óriási (kb 1 Mc), a nyomóereje leírhatatlanul nagy (1.2x10^44 newton), átmegy a Földön mint fény a világűr sűrűségű levegőn.
Ilyen értelemben más elvek vonatkoznak rájuk, de a mozgatóerő mindkettőnél a graviton.
Meridian 27: Nem szép ha kinevetsz, mert NEM gondolok arra, hogy a téridő torzul, soha nem gondoltam erre és nem is fogok, mert téridő nincs. Így érted?
29: Nincs olyan, hogy nem rendes mozgással ! A tér csak akkor növekedhet ha fizikailag létezik. De nem létezik, mert a tér egy emberek által kitalált, matematikai definíció. Többféle teret is kitalált már az ember: euklideszi, Minkovski, görbe, egyenes. Ezek matematikai fogalmak. Einstein nem is tagadta: geometriai leírást szerkesztett. Semmi baj vele, csaknem igaz. Úgy értem fizikailag nem igaz, hiszen nem egy létező valamit görbít, mert az csak a leírása valami olyan dolognak ami fizikailag létezik.
De az biztosan NEM a tér görbülése. Lehet pl a gravitonsugárzás tömegek közelében kialakuló gradiense, ezt vallom én. Nagy bűn ez, ugye gerő?
31: Mi lenne a különbség a pálya meg az útvonal között? A fény nem sínen halad, mondhatok foton útvonalat is, a Nap mellett elhaladó foton útvonala görbül. Ha 45 fokban érkezik a fény akkor görbül az útvonala? Hajlik a Nap felé? Igen.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#32
Igaz. Ezt el is felejtettem, hogy nem a sebessége változik, hanem csak a frekvenciája.
http://www.taxierden.hu
#31
"Tételezzük fel, hogy a fény nem radiálisan, hanem pl 45 fokban érkezik a felszínhez. Ekkor is görbül a pálya a Nap felé"
Nem a pályája görbül a fénynek, hanem az útvonala. A vonat ugyanazzal a sebességgel halad az egyenes nyílt pályán is, mint ha azt lecserélnék egy íves kanyarra. Attól hogy a pálya elgörbül, a sebessége nem változik. (legfeljebb földi körülmények miatt esetleg kisiklana erről a pályáról, ha az adott szakaszon megengedettnél nagyobb sebességgel venné be a kanyart)
Nem a pályája görbül a fénynek, hanem az útvonala. A vonat ugyanazzal a sebességgel halad az egyenes nyílt pályán is, mint ha azt lecserélnék egy íves kanyarra. Attól hogy a pálya elgörbül, a sebessége nem változik. (legfeljebb földi körülmények miatt esetleg kisiklana erről a pályáról, ha az adott szakaszon megengedettnél nagyobb sebességgel venné be a kanyart)
http://www.taxierden.hu
#30
Csak megjegyezném annak akit érdekel. Jelenleg semelyik kicsit is megalapozott és elfogadott épkézláb elmélet nem számol a gravitonnal. Nincs graviton. Nem is keresik a gravitont. Semmiféle jel nem mutat rá hogy lenne. A gravitáció leírása tökéletesen működik graviton nélkül is. Aki jelenleg foglalkozik a témával a gravitonon csak nevet.
#29
"másodszor ha a "tér nyílna ki" az szimplán azt jelentené, hogy az objektumok távolodnak"
De nem rendes mozgással, hanem az objektumok közötti tér növekszik, de maguk az objektumok nem mozognak. Persze mozognak is.
Erre alapozzák mostanában a warp hajtóművet. Nem kell gyorsan menni, eléh csak összehúzni a teret, aztán átlépni rajta.
Olyan ez, mintha jelenleg másodpercenként egy lépcsőt tudnál lépni felfele. Ha összzsugorítod a lépcsőt de saját magadat nem, akkor egy lépéssel 10 kicsi lépcsőt is átléphetsz, majd újból visszaállítod a szokványos méreteket, é máris messzebb vagy mint az lehetne.
Egyébként itt jön be az, hogy akkor viszont a fénysebessége mihez van viszonyítva? Mert nem a térhez, mert akkor nem lehetne vöröseltolódás sem...
De nem rendes mozgással, hanem az objektumok közötti tér növekszik, de maguk az objektumok nem mozognak. Persze mozognak is.
Erre alapozzák mostanában a warp hajtóművet. Nem kell gyorsan menni, eléh csak összehúzni a teret, aztán átlépni rajta.
Olyan ez, mintha jelenleg másodpercenként egy lépcsőt tudnál lépni felfele. Ha összzsugorítod a lépcsőt de saját magadat nem, akkor egy lépéssel 10 kicsi lépcsőt is átléphetsz, majd újból visszaállítod a szokványos méreteket, é máris messzebb vagy mint az lehetne.
Egyébként itt jön be az, hogy akkor viszont a fénysebessége mihez van viszonyítva? Mert nem a térhez, mert akkor nem lehetne vöröseltolódás sem...
http://www.taxierden.hu
#28
A doppler effektus frekvencia változás, nem sebesség változás. 😊 Ő nem igazán gondolkodik amúgy. Ha azt tenné akkor először is sürgősen elmenne tanulni, tanulni tanulni, utána meg szégyellné magát milyen ostobaságokat írt.
#27
Nem állandó a sebessége, mivel van doppler effektus is (vöröseltolódás)
De igazából ő arra gondolt (volna), hogy a téridő torzul a nagyobb tömegek közelében, emiatt látszólag gyorsabb is lehet a fény meg lassabb is, de aztán saját maga cáfolja meg az egészet azzal, hogy nincs is tér, és nincs is az ami torzulhatna... LOL. 😊
De igazából ő arra gondolt (volna), hogy a téridő torzul a nagyobb tömegek közelében, emiatt látszólag gyorsabb is lehet a fény meg lassabb is, de aztán saját maga cáfolja meg az egészet azzal, hogy nincs is tér, és nincs is az ami torzulhatna... LOL. 😊
http://www.taxierden.hu
#26
Zavaros a koncepciód. Ezek szerint tömeg felé mozgó foton sebességnövekedését a graviton szél adja, de a tömeg felé mozgó űrszondáét ... mi?
Más elvek vonatkoznak rájuk?
Más elvek vonatkoznak rájuk?
#25
Nem gondolom, hogy úgy menne, a világűrben kifelé menet c-re gyorsul (ha kellően távol került a tömegtől). A foton egy gravitonok (gravitonpárok) által cipelt elektromos töltés-páros. Ennek a sebessége tömegektől távol (jó közelítéssel) = c. Ennyit tud a foton. A földfelszínen vízszintesen mért fénysebesség is ennek felel meg, = c.
Ha fúj a graviton szél, akkor a fénysebesség az iránytól függően kisebb vagy nagyobb lehet mint c.
Tehát szerintem így nem gyorsítható a foton (az iterációkkal)
Gerő 23: Jó lenne kicenzúrázni a véleményeket amivel nem értesz egyet mi, pöffeszkedő gerő?
Most magyaráztam el mit jelent a fényút görbülése a Nap felé, értetted egyáltalán? Dehogy. Vagy 16. ban soroltam a kisérleteket, nem olvastad?
Ha olvastad, nem értetted. Tévedsz, vagy hazudsz, az érdeklődőket hamis marhaságokkal traktálod, személyeskedsz, de meg ne üssön a guta. Buta.
Ha fúj a graviton szél, akkor a fénysebesség az iránytól függően kisebb vagy nagyobb lehet mint c.
Tehát szerintem így nem gyorsítható a foton (az iterációkkal)
Gerő 23: Jó lenne kicenzúrázni a véleményeket amivel nem értesz egyet mi, pöffeszkedő gerő?
Most magyaráztam el mit jelent a fényút görbülése a Nap felé, értetted egyáltalán? Dehogy. Vagy 16. ban soroltam a kisérleteket, nem olvastad?
Ha olvastad, nem értetted. Tévedsz, vagy hazudsz, az érdeklődőket hamis marhaságokkal traktálod, személyeskedsz, de meg ne üssön a guta. Buta.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#24
"Most, hogy egy ilyen bevilágítással amit mondasz pontosan mi történik azt így nehezen tudnám leírni, de az előbbiek figyelembevételével lehet rajta okoskodni: mikor tart még befelé a foton (a gravitációs völgybe) és hogyan indul kifelé"
Az alapkérdés az hogy a foton is ugyanazon elvek mentén megy-e be/ki a gravitációs völgybe mint a voyager szonda:
http://www.inference.phy.cam.ac.uk/teaching/dynamics/images/bsf16-22.gif
Ezáltal elvileg kellően sok iteráció után korlátlan sebességre gyorsulhat. Vagy egy szabály c-ben korlátozza a sebességét?
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2015.05.09. 19:55:38
Az alapkérdés az hogy a foton is ugyanazon elvek mentén megy-e be/ki a gravitációs völgybe mint a voyager szonda:
http://www.inference.phy.cam.ac.uk/teaching/dynamics/images/bsf16-22.gif
Ezáltal elvileg kellően sok iteráció után korlátlan sebességre gyorsulhat. Vagy egy szabály c-ben korlátozza a sebességét?
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2015.05.09. 19:55:38
#23
Ekkora ökörségeket nem hallottam még. A fénysebesség az full irányfüggetlen ezt kimérték már több mint 100 éve és azóta többször is. Nem vonatkozik rá a sebességösszeadás sem, de nyilván ezt sem tudod. Olyan szinten vagy sötét hozzá, hogy elképesztő. A kicsit is érdeklődőket teljesen hamis marhaságokkal traktálod. Nem igaz, hogy nincs egy moderátor aki azt mondaná, hogy az ilyen szándékos félrevezető hazudozásnak semmi helye a topikban.
#22
Amikor a fotonok kifelé indulnak a tömegtől akkor a sebességük kisebb mint c.
Igen, a fotonok sebessége irányfüggő, befelémenet nagyobb mint c és gyorsul,
kifelé menet kisebb mint c és gyorsul: a vége c lesz ami megfelel a tömegektől távoli, világűrbeli vákuumsebességnek, valamint a földi vízszintes irányban mért fénysebességnek. Másként nem is mérik.
Most, hogy egy ilyen bevilágítással amit mondasz pontosan mi történik azt így nehezen tudnám leírni, de az előbbiek figyelembevételével lehet rajta okoskodni: mikor tart még befelé a foton (a gravitációs völgybe) és hogyan indul kifelé.
Az egész arról szól, hogy a fotonnak befelé menet "hátszele" van míg kifelé tartva "szembeszelet" kap, ami annyit jelent, hogy több graviton jön szembe mint hátulról/ alulról.
Nexus 17: Igen, amikor a fény elhajlik a Nap mellett, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fény sebessége növekszik.
Tételezzük fel, hogy a fény nem radiálisan, hanem pl 45 fokban érkezik a felszínhez. Ekkor is görbül a pálya a Nap felé
Ha 80 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
Ha 89.9 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
És ha 90 fokban (radiálisan) érkezik akkor hirtelen nem görbülne ? De igen, csak ez nem görbületként hanem sebességnövekedésként jelentkezik.
Ezt a sebességnövekedést észlelhetjük amikor a Nap melletti súrolófényt figyeljük meg és azt látjuk, hogy a fény a Nap felé hajlik.
Igen, a fotonok sebessége irányfüggő, befelémenet nagyobb mint c és gyorsul,
kifelé menet kisebb mint c és gyorsul: a vége c lesz ami megfelel a tömegektől távoli, világűrbeli vákuumsebességnek, valamint a földi vízszintes irányban mért fénysebességnek. Másként nem is mérik.
Most, hogy egy ilyen bevilágítással amit mondasz pontosan mi történik azt így nehezen tudnám leírni, de az előbbiek figyelembevételével lehet rajta okoskodni: mikor tart még befelé a foton (a gravitációs völgybe) és hogyan indul kifelé.
Az egész arról szól, hogy a fotonnak befelé menet "hátszele" van míg kifelé tartva "szembeszelet" kap, ami annyit jelent, hogy több graviton jön szembe mint hátulról/ alulról.
Nexus 17: Igen, amikor a fény elhajlik a Nap mellett, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fény sebessége növekszik.
Tételezzük fel, hogy a fény nem radiálisan, hanem pl 45 fokban érkezik a felszínhez. Ekkor is görbül a pálya a Nap felé
Ha 80 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
Ha 89.9 fokban érkezik, akkor is görbül a Nap felé.
És ha 90 fokban (radiálisan) érkezik akkor hirtelen nem görbülne ? De igen, csak ez nem görbületként hanem sebességnövekedésként jelentkezik.
Ezt a sebességnövekedést észlelhetjük amikor a Nap melletti súrolófényt figyeljük meg és azt látjuk, hogy a fény a Nap felé hajlik.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#21
"Nap felé eső fény gyorsabb mint c"
Akkor működik a parittya hatás is amivel az űrszondákat gyorsítják egy nagy mozgó tömeggel? Tehát bevilágítok a zseblámpámmal az elmozgó Jupiter mögé, a fotonok felgyorsulnak és egy idő múlva lehagyják a napból korábban indult fotonak amik meg pechükre épp a Jupiter előtt haladtak el?
Akkor működik a parittya hatás is amivel az űrszondákat gyorsítják egy nagy mozgó tömeggel? Tehát bevilágítok a zseblámpámmal az elmozgó Jupiter mögé, a fotonok felgyorsulnak és egy idő múlva lehagyják a napból korábban indult fotonak amik meg pechükre épp a Jupiter előtt haladtak el?
#20
Igen, a más közeg meg a határfelület, rendben, de Nexus a Cserenkov egy másik közeg ahol a fénysebesség kisebb lehet mint pl az elektronok sebessége.
A vákuumbeli max érték viszont nem igaz, ebben vakon hisznek az urak néhány tévedés miatt. De a Nap felé eső fény gyorsabb mint c, ezt lehet kimérni a Mossbauerrel.
A fekete lyuk felé eső fény már drámai sebességnövekedést ér el, az eseményhorizonton éppen 2c lesz a sebessége (befelé menet).
A galaxisok NEM gyorsulva távolodnak, ez egy téveszme, ezt csak egyetlenegy, nagyon távoli SN megfigyelésére alapozzák, a mérés óriási és sokféle hibával terhelt. Hiába a Nobel, az nem segít a bizonytalanságokon.
A tér NEM tágul. Azért nem tágul mert nincs. Nincs tér, nincs ami táguljon.
Az nem baj ha fénysebességnél gyorsabban mennek a távoli galaxisok, attól még ugyanúgy látszanak mintha lassabban mennének. Legfeljebb nem ott vannak ahova képzeljük őket. De a millió éve kibocsátott fényét akár éppen most is láthatjuk ha az kibocsátáskor éppen millió fényévre volt tőlünk, hiába ment 2 c-vel a galaxis.
A vákuumbeli max érték viszont nem igaz, ebben vakon hisznek az urak néhány tévedés miatt. De a Nap felé eső fény gyorsabb mint c, ezt lehet kimérni a Mossbauerrel.
A fekete lyuk felé eső fény már drámai sebességnövekedést ér el, az eseményhorizonton éppen 2c lesz a sebessége (befelé menet).
A galaxisok NEM gyorsulva távolodnak, ez egy téveszme, ezt csak egyetlenegy, nagyon távoli SN megfigyelésére alapozzák, a mérés óriási és sokféle hibával terhelt. Hiába a Nobel, az nem segít a bizonytalanságokon.
A tér NEM tágul. Azért nem tágul mert nincs. Nincs tér, nincs ami táguljon.
Az nem baj ha fénysebességnél gyorsabban mennek a távoli galaxisok, attól még ugyanúgy látszanak mintha lassabban mennének. Legfeljebb nem ott vannak ahova képzeljük őket. De a millió éve kibocsátott fényét akár éppen most is láthatjuk ha az kibocsátáskor éppen millió fényévre volt tőlünk, hiába ment 2 c-vel a galaxis.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#19
A kérdés lényege: nem ezek (mindenki tudja hogy más más közegben különböző sebességek vannak, meg határfelület, meg vákuumbeli max érték stb, stb) (persze értitek ti, csak hát..,)
Szóval nem láthatunk elég messzire, mert a galaxisok a fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodnak (ráadásul gyorsulva), mert a tér tágul. Itt is van egy határ. Mi van a határon innen? A térnek itt is hatnia kellene a fényre.
Utoljára szerkesztette: Oliwaw, 2015.05.09. 12:34:59
Szóval nem láthatunk elég messzire, mert a galaxisok a fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodnak (ráadásul gyorsulva), mert a tér tágul. Itt is van egy határ. Mi van a határon innen? A térnek itt is hatnia kellene a fényre.
Utoljára szerkesztette: Oliwaw, 2015.05.09. 12:34:59
#18
A fénysebesség nem fix. A relativisztikus fizikában vagy egy határérték a c sebesség. Maximum ennyivel haladhatnak a nyugalmi tömeggel nem rendelkező részecskék. A fény ilyen, így vákuumban annyival halad. Lassabban mehet más közegben, de gyorsabban nem. Az, hogy ezt a c sebességet a fény kapcsán mérték ki az azért van mert azon tudták kimérni. Ennyi köze van a c határsebességhez a fénynek. A tágulás mehet gyorsabban de az nem valós sebesség. A relativitáselmélet lényegi része, hogy csak helyi inerciarendszerek vannak. Nincs globális inerciarendszer. Így annak a kérdésnek, hogy mennyivel halad egy tőlünk 20 milliárd fényévre lévő galaxis, nincs értelme.
#17
A tudományos példáid mellett itt egy köv tudományos példa arra, hogy a fénysebesség nem fix: Cserenkov-sugárzás amikor a részecske egy nagyobb fénysebességet jelentő közegből lép be egy másikba. Atomreaktoroknál, gyorsítóknál nagyon szépen látszik. Szép kék.
A "tudomány" még nagyobb léptékben sem mondja, hogy a fénysebesség állandó, hiszen az idődilatáció miatt a relativisztikus közegben (sebesség/gravitációs tér) az idő ergo a fény sebessége is eltérő. Gyakorlatilag ennek az egyszerűen szemléltethető hatása a fény elhajlása az un. görbült téridőben, ami pongyolán a fény különböző fénysebességgel jellemezhető közegekben történő terjedéseként is értelmezhető, emellett a frekvenciája is változik (gravitációs-vöröseltolódás).
Az, hogy a fénysebesség/a téridő geometriája kozmikus méretekben változatlan, fix a legegyszerűbb ("sík"😉, azt a jelenlegi standard kozmológiai modell mondja ki és nem a "tudomány" általában.
Ha ettől a geometriától eltérünk, akkor a világegyetemről egy teljesen más kép tárul elénk, de közben sem a relativitás elméletet, sem a tudományt általában nem kell a fürdővízzel együtt kiöntenünk/támadnunk!
😉
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.05.09. 09:42:22
A "tudomány" még nagyobb léptékben sem mondja, hogy a fénysebesség állandó, hiszen az idődilatáció miatt a relativisztikus közegben (sebesség/gravitációs tér) az idő ergo a fény sebessége is eltérő. Gyakorlatilag ennek az egyszerűen szemléltethető hatása a fény elhajlása az un. görbült téridőben, ami pongyolán a fény különböző fénysebességgel jellemezhető közegekben történő terjedéseként is értelmezhető, emellett a frekvenciája is változik (gravitációs-vöröseltolódás).
Az, hogy a fénysebesség/a téridő geometriája kozmikus méretekben változatlan, fix a legegyszerűbb ("sík"😉, azt a jelenlegi standard kozmológiai modell mondja ki és nem a "tudomány" általában.
Ha ettől a geometriától eltérünk, akkor a világegyetemről egy teljesen más kép tárul elénk, de közben sem a relativitás elméletet, sem a tudományt általában nem kell a fürdővízzel együtt kiöntenünk/támadnunk!
😉
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.05.09. 09:42:22
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#16
A fénysebesség NEM fix, csak törvénybe van iktatva, hogy legyen fix, tkp definíció, egy téves axióma. Néhány hibás megfigyelésen és téves értelmezésen alapul (MM kisérlet). Forgatták az MM interferométert és nem láttak csíkeltolódást. Azt képzelték, hogy kellene lennie.
De rossz irányban forgatták és ezért nem látnak csíkeltolódást. Az egyik karban történő változást a másik karban szimultán történő változás kikompenzálja.
Arról nem is beszélve, hogy mindig vízszintes irányú a forgatás, hiszen a higanyon úszó műszert máshogy nem is lehet forgatni.
Ellenben !! Ha leteszed az asztalra a műszert és nem piszkálod (!!) akkor napi és éves ciklusokat lehet vele kimutatni. A Föld tudja, hogy merre kell forgatni az interfarométert, a fizikus nem tudja.
Közvetlenül is kimérhető a fénysebesség növekedése, akár 20 méteres zuhanás után is. A Mossbauer effektus kellően érzékeny hozzá.
Silvertooth egyutas interferométer eszközével is kimérhető az a hatás amit az MM eszköz forgatásával nem lehetett kimérni, pontosan akkora és irányú Föld sebességet mér mint ami a COBE CMBR elemzésével adódik: 370 km/sec a Crater/Leo csillagkép irányába.
De rossz irányban forgatták és ezért nem látnak csíkeltolódást. Az egyik karban történő változást a másik karban szimultán történő változás kikompenzálja.
Arról nem is beszélve, hogy mindig vízszintes irányú a forgatás, hiszen a higanyon úszó műszert máshogy nem is lehet forgatni.
Ellenben !! Ha leteszed az asztalra a műszert és nem piszkálod (!!) akkor napi és éves ciklusokat lehet vele kimutatni. A Föld tudja, hogy merre kell forgatni az interfarométert, a fizikus nem tudja.
Közvetlenül is kimérhető a fénysebesség növekedése, akár 20 méteres zuhanás után is. A Mossbauer effektus kellően érzékeny hozzá.
Silvertooth egyutas interferométer eszközével is kimérhető az a hatás amit az MM eszköz forgatásával nem lehetett kimérni, pontosan akkora és irányú Föld sebességet mér mint ami a COBE CMBR elemzésével adódik: 370 km/sec a Crater/Leo csillagkép irányába.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#15
Köszi a válaszokat (Irasidust is vártam, biztos dolga van)
#14
Ha a tér tágul, hogy lehet a fénysebesség fix ?
#13
Nem, az gondolkodik így aki kicsit se ért hozzá.
#12
"..hanem a tér "nyílik ki" a két objektum között. "
blabla, színtiszta hazugság, megtévesztés.
Előszöris nem így gondolják az urak, másodszor ha a "tér nyílna ki" az szimplán azt jelentené, hogy az objektumok távolodnak. Azt csak le akarják nyomni a torkodon, hogy úgy távolodnak, hogy nem távolodnak. Mert dől az einsteini badarság, ha fénysebességnél gyorsabban mennek a galaxisok.
Pedig gyorsabban mennek. Aztán meg ott vannak a jetek, azok is gyorsabban mennek.
Tér meg nincs sehol. Nincs ami táguljon, felfújódjon, görbüljön. Ez itt a probléma gerő szajkó.
Jól mondod torreador.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.05.08. 21:53:29
blabla, színtiszta hazugság, megtévesztés.
Előszöris nem így gondolják az urak, másodszor ha a "tér nyílna ki" az szimplán azt jelentené, hogy az objektumok távolodnak. Azt csak le akarják nyomni a torkodon, hogy úgy távolodnak, hogy nem távolodnak. Mert dől az einsteini badarság, ha fénysebességnél gyorsabban mennek a galaxisok.
Pedig gyorsabban mennek. Aztán meg ott vannak a jetek, azok is gyorsabban mennek.
Tér meg nincs sehol. Nincs ami táguljon, felfújódjon, görbüljön. Ez itt a probléma gerő szajkó.
Jól mondod torreador.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.05.08. 21:53:29
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#11
Pedig aki kicsit is ért a témához, az pontosan tudja hogy a hivatalos, világegyetem keletkezése, felfúvodása, mérete és tsa elméletek nem sokban különböznek bármelyik más, akár vallási elméletek valóságtartalmától sem.
Egyszerüen nulla információt tudunk az egészről, ebből következőleg minden elmélet csak vad találgatás és kb. a lottó ötösnek is nagyobb esélye van mint hogy bejöjjön.
Viszonyitásképp még a naprendszer határait sem tudjuk megmondani mert ahogy távolodik a voyager úgy tolódik a naprendszer határa, szemben mindennel amit az elméletek korábban jósoltak...
Pedig itt nem egy sokmilliárd évvel ezelőtti, gyakorlatilag ismeretlen fizikai környezetben történtekről kell elméletet felállítani...
Egyszerüen nulla információt tudunk az egészről, ebből következőleg minden elmélet csak vad találgatás és kb. a lottó ötösnek is nagyobb esélye van mint hogy bejöjjön.
Viszonyitásképp még a naprendszer határait sem tudjuk megmondani mert ahogy távolodik a voyager úgy tolódik a naprendszer határa, szemben mindennel amit az elméletek korábban jósoltak...
Pedig itt nem egy sokmilliárd évvel ezelőtti, gyakorlatilag ismeretlen fizikai környezetben történtekről kell elméletet felállítani...
#10
"Mi most -- ha jól értem -- 14 milliárd fényévre látunk el minden irányban."
Nem. 13 egész valamennyi Mrd évvel ezelőtt elindult fényt vagyunk képesek érzékelni. A cikkben szereplő galaxiscsira 13,1 Mrd évvel ezelőtt sokkal közelebb volt a Tejút előd galaxisához.
"A "látóhatár" szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak, tehát most már 28 milliárd fényév távolságban vannak tőlünk"
A látóhatár szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak hozzánk viszonyítva (nem pedig tőlünk, árnyalatnyinak tűnő különbség, mégis merőben más!). És igen folytasd tovább a gondolatot a látóhatár széle pont azért az, ami mert onnan már az azon túli objektumok hozzánk viszonyítva nagyobb sebességgel távolodnak, mint a fénysebesség.
Ennél fogva akármilyen műszerünk lesz a jövőben és akármekkora expoziciót használunk bele fogunk ütközni ebbe a "sötét falba" és soha nem tudunk mögé látni még elméletben sem.
Ez a "nagyobb sebességgel távolodnak, mint a fénysebesség" azért lehetséges, mert nem az objektumok mozognak, hanem a tér "nyílik ki" a két objektum között. Ez a "kinyílása" a térnek a távolsággal arányos, ezért a nagyon messze lévő objektumok között eléri és meg is haladja a fénysebességet. A "belátható" Univerzum méretéről annyit lehet mondani, hogy az a térfogat, aminek a szélén az ott lévő objektum távolodása meghaladja a fénysebességet. Hogy ez most pontosan mennyi, azt szerintem a tudósok is csak becsülni tudják. Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mérni látnunk kéne, hogy MOST milyen messze van az a pont, ahol a távolodás átlépi a fénysebességet, de itt a bibi: azt, hogy MOST mi van ott mi csak évmilliárdok múlva látnánk (ha megérnénk<#smile>), mert addigra ér ide a fény. Szóval az OTTANI MOST-ról fogalmunk nincs. Ezért nyilvávalóan mérni sem tudjuk, így marad a becslés, amire én itt nem vállalkoznék...
Utoljára szerkesztette: Amergin, 2015.05.08. 21:35:12
Nem. 13 egész valamennyi Mrd évvel ezelőtt elindult fényt vagyunk képesek érzékelni. A cikkben szereplő galaxiscsira 13,1 Mrd évvel ezelőtt sokkal közelebb volt a Tejút előd galaxisához.
"A "látóhatár" szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak, tehát most már 28 milliárd fényév távolságban vannak tőlünk"
A látóhatár szélén tartózkodó objektumok majdnem fénysebességgel távolodnak hozzánk viszonyítva (nem pedig tőlünk, árnyalatnyinak tűnő különbség, mégis merőben más!). És igen folytasd tovább a gondolatot a látóhatár széle pont azért az, ami mert onnan már az azon túli objektumok hozzánk viszonyítva nagyobb sebességgel távolodnak, mint a fénysebesség.
Ennél fogva akármilyen műszerünk lesz a jövőben és akármekkora expoziciót használunk bele fogunk ütközni ebbe a "sötét falba" és soha nem tudunk mögé látni még elméletben sem.
Ez a "nagyobb sebességgel távolodnak, mint a fénysebesség" azért lehetséges, mert nem az objektumok mozognak, hanem a tér "nyílik ki" a két objektum között. Ez a "kinyílása" a térnek a távolsággal arányos, ezért a nagyon messze lévő objektumok között eléri és meg is haladja a fénysebességet. A "belátható" Univerzum méretéről annyit lehet mondani, hogy az a térfogat, aminek a szélén az ott lévő objektum távolodása meghaladja a fénysebességet. Hogy ez most pontosan mennyi, azt szerintem a tudósok is csak becsülni tudják. Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mérni látnunk kéne, hogy MOST milyen messze van az a pont, ahol a távolodás átlépi a fénysebességet, de itt a bibi: azt, hogy MOST mi van ott mi csak évmilliárdok múlva látnánk (ha megérnénk<#smile>), mert addigra ér ide a fény. Szóval az OTTANI MOST-ról fogalmunk nincs. Ezért nyilvávalóan mérni sem tudjuk, így marad a becslés, amire én itt nem vállalkoznék...
Utoljára szerkesztette: Amergin, 2015.05.08. 21:35:12
iSS!