Total War: Attila

Sikerült megcsinálnotok hunokkal a Major Victory-t? Elég dúúrva követelményei vannak.
Meg aztán érdekesen van megcsinálva az utolsó fejezet (az ötös). Cél, hogy beállítsam az egyik Victory Condition-t ugye. Rögtön a fejezet első körének végén nyertem Minor Victory-val, úgy hogy az már elég régen beállt. Közben meg ezerrel húztam a Major felé.

Én non stop ilyen nézetben harcolok, csak akkor nem ha nehéz a kivívandó győzelem! Sokszor nézem a sok profi "olláj" harcost aki irányítja a pixelhadsereget... na az nekem nem jön be:)

Amikor nem mikró-intenzívek az ütközetek, akkor időnként el szoktam nézelődni, akár lassított felvételben is. :) Az agresszív ló viszont szüneteltetéssel készült és teljesen véletlenül. :D A hivatalos fórumon van egy srác, akinek az alán-helyrerázó modjait tesztelgettem, az egyik ilyen állatkodás alkalmával született meg ez.

Állandóan belső nézetben tolod az egységeket, vagy mi, hogy elkapod az ilyen pillanatokat?
:D

Én még tologatom távolabbra az új nagykampányt, mert bár papíron összerakták az alánokat, valójában katasztrofális állapotban vannak, a távolsági fegyvereseinek a 80%-a pedig közel használhatatlan - vagy konkrétan használhatatlan.

Ugyanakkor frissen beérkezett hír: Gazdátlan, féktelen vadlovak tépnek szét ártatlan dárdákat!

Na végre! Megcsinálták, hogy ha Uldin meghal, és Attila még gyerek, akkor a hunok nem egy régenst kapnak vezérnek, hanem a családból lesz valaki vezető. Most konkrétan Uldin egyik unokája a vezér, viszont Attila mellett az ő fia is örökös. Kíváncsi vagyok mi lesz 2 év múlva, mikor Attila felnő.
És megcsinálták azt is, hogy az ellenséges népek, akik horda módba váltottak, rögtön menekülőre fogják, és később se sokat látom őket. Nem pedig 3 pixelre a látókörömtől követnek.
És a jóval gyengébb népek sem keménykednek már.

Ha beütne, arról tájékoztatást fogsz kapni egy üzenetben. :)

ok köszi, jelenleg még nem látom a szintet, csak 20. körben vagyok még, 2 várost foglaltam eddig csak .

Az AI viselkedését különösebben nem változtatja tudtommal, önmagában a diplomáciát sem, viszont erre a mechanizmusra tekintettel az AI elvileg hajlamosabb elfogadni a felajánlott békét.
Hogy épp milyen állapotban vagy a "war weariness"-t illetőleg, a felső állapotsávon tudod megnézni az évszaktárcsától jobbra, de csak akkor jelenik meg az ikonja, ha egyáltalán problémaként jelentkezik ez. Ha kirámolják a városaidat, túl sok ellenséggel szemben hadakozol egyszerre, csatákat vesztesz stb. akkor a csapataid morálja és a hadsereg integritása fogja azt megszenvedni. Egyelőre az első szintjével találkoztam csak, amire nem igazán emlékszem, ezért konkrét számokat nem is tudok mondani.

egy körrel később végre történt is valami! Szicília megtámadta a szövetségesemet ,így végre háborúba kellett lépnem az oldalán + a másik(a közelebbi) kikiáltotta a függetlenedést, és hadat üzent.

de van itt valami amit - angol tudás hiányában - nem nagyon értek még itt az elején.
az az új fícsör a "War Weariness"
ez mit is jelent a kampány során? hogyan változtatja meg az AI viselkedését vagy a diplomáciát ?
köszi.

Lombard kampányt kezdtem el, merta jutúbon úgy adták le hogy őket elárulják és hátbatámadják a vazallusaik, de eddig minden túlságosan is nyugis :( pedig jó lenne már hozzáfognom Itália meghódításához .

Köszi, srácok. :)
@Although: Ha unalmas lesz, majd félbehagyom. :) Igazság szerint ezzel párhuzamosan, laposon az RTW:BI-n épp a WRE-t viszem, Attilában megvolt az ERE a hunokkal és a - patch előtt - über-szasszanidákkal szendvicsben, majd ugyanez Konstantinápolyba telepedve az alánokkal a nulláról, azzal a különbséggel, hogy kezdőinfrastruktúrám sem volt.
Időnként jólesik a változatosság kedvéért azt érezni, hogy a kezemben lévő eszközök érnek valamit, a játék pedig nem szivat teljesen idomtalan módokon és folytatólagosan pusztán a "nehézség" kedvéért. :)

Szuper képeket, és képalát dobtál össze PrasCo :D

Nagyon ügyi vagy. :)
Jók a képek, átnézve amit írtál ez nekem nem az Attilára hasonlít hanem a régi jó OP RTW-re :D
Ráadásul nem olyan fun mint a WRE-vel küzdeni a túlélésért. :) Nem lesz unalmas így a játék ? :)

Végül pár szó az egységekkel kapcsolatban, már azokról, amiket eddig alkalmaztam.

Bár a lovasíjász-szpem működik, kábé jobban, mint valaha, mégis inkább vegyes seregekkel játszom, főleg azért, mert a hunok után felüdülés, hogy más is működik, mint a lovasíjász-szpem. :)

Alapegységnek a sorlándzsások állnak rendelkezésre, később képezhetőek lamellás vértbe göngyölt avar kardforgató gyalogosok is, de egyelőre nem érzem égető szükségét, hogy kifejlesszem (vagy akár a levy spearmen-eket tovább~). Különösen, hogy a sorozott gyalogíjászokkal karöltve rohadtul olcsón meg lehet úszni így a seregfenntartást, és "üllőnek" a pajzsfalban tökéletesen megfelelnek.


A másik patent dolog a gyalogos íjászok. Nyilván szentségtörés lovasíjászok helyett ilyent alkalmazni, de miután a mozgékonyságot beáldozva némileg nagyobb tűzerővel bírnak a létszám miatt, illetve a fenntartásuk emlékeim szerint úgy a lovasíjász-egységek ~harmadából megvan, mégis szeretem őket. A képen látható, barikádokon álló brigád 200 feletti killel fejezte be a barátságos találkozót. A seregeimben úgy öt-öt sorlándzsást-, és íjászt alkalmazok, mindenekelőtt a fenntartási költségük miatt.


Érdekes színfolt a "Tribesmen", ők kábé a Rome 2-es Cimmerian Heavy Archer-ek szteroidon. Ténylegesen kettősfeladatú gyalogság: Teljesértékű íjászok, viszont páncélozott lándzsásként is nagyon korrektül domborítanak közelharcban! Annyi csak, hogy pajzsot nem hordanak. A seregeim zömét nem ők alkotják ugyanakkor, mivel - úgy rémlik - száz egység feletti pénzben a fenntartásuk körönként, ami érthető.


Természetesen a lovasíjász jelenti az avarok ütőerejét. Az ütközeteket rendre száz feletti killel zárja, ha nem üldöz, mivel ha igen, akkor a határ a csillagos ég. Valószínűleg a legjobb egység, amit a frakcióval csak alkalmazni lehet. "Very light", tehát semmi sem kapja el, alapból úgy 43(?) körüli missile damage, amivel indít, remekül használható. A seregeimben úgy hatot szoktam alkalmazni, eredetileg három-három felosztással a szárnyakon volt a logika, de nagyon hamar teljesen függetlenül kezdtem használni őket.


A lovasíjászok vonalam előtt kaptak helyet. Előcsatározással előcsalogatom az ellenséges lovasságot, mivel pedig nem tudnak utolérni, a képen látható invazív orvosi beavatkozás történik velük. Az ellenséges lovasságot kiiktatva a gyalogságot zargatom, a gyaloglövészeit rárohanással tartva mozgásban, hogy ne igen lőhessenek vissza, amíg végül rá nem húzom a saját, pajzsfalban álló lándzsásaimra őket.


Ekkor a vonalaim mögül visszakerülve egyszerűen hátba lövöm a már lekötött ellenfelet. Már ha eddigre még maradt valami a tegezben - ezért jól jön, ha épületből származó fejlesztéssel megtömöm őket lövedékkészlettel előzetesen.


Az avar íjaknak tényleg komoly a dominanciája. Jellemzően így fest a harctér egy-egy összezördülés után.


Egészen korán képezni lehet hármas szintű nemesi lovasíjászt is (vagy valami hasonló a neve...?), de őszintén, ahhoz képest, hogy alsó hangon kétszer annyi a fenntartása, mint az alap lovasíjászé, egyáltalán nem vettem jó hasznát. Elvileg páncélozott némileg, és a közelharci sebzése jóval komolyabb, de a besorolása "heavy cavalry", ami azt jelenti, hogy mind az ellenséges közepes-, mind a könnyűlovasság simán elkapja és feldugja neki az íjat. Sebzésben némileg többet ad le az íjjal, mint a könnyű lovasíjász, de kill-ekben ez nálam eddig nem igazán jelentkezett. Igaz, az ára miatt nem is nagyon használtam, egy ütközetben pedig sikerült mindkét csapatot elveszítenem, miután a lovasság utolérte őket. Elitek ide vagy oda, a sokkal használhatóbb, és sokszorosan költséghatékonyabb normál lovasíjászokra cseréltem őket.


A lombardokon túl az avarok az egyetlen játszható frakció, ami shock cavalry-t, tehát kopjásokat (nem túl szakszerű így, de tényleg nem tudok rá épkézláb magyar fordítást) tud kivinni a harctérre. Mivel a mészárszéket a lovasíjászok rendezik úgyis, ezért nem szokásom tömegesen alkalmazni őket, főleg, hogy a lovasság rohama jóval kevésbé elsöprő, mint volt az Attilában, ahol egy közepes melee cavalry frontálisan ki tudott irtani egy lándzsás egységet... Legfeljebb kettő ilyen kap helyet a seregeimben, akkor használom őket, ha az ellenséges gyalogságot már lekötöttem, és főleg akkor hasznosak csapásmérőként, ha nyílvesszőből kifogytam - nem rossz azért, ha vannak, de nem annyira látványosan jók, mint a lovasíjászok.


A vezéri egység is shock cavalry, lamellás vért, arc előtt láncfátyol, meg ami kell. A kezükben lévő íjhoz csak két nyílvessző dukál. Korrektek, egyelőre nem fejlesztettem őket ki, hogy tábornoki kísérettől függetlenül is képezhessem őket, de nem tűnnek túlzottan nélkülözhetetlennek. Az viszont megemlítendő, hogy melee cavalry nincs, ilyen nézőpontból viszont nem rosszak - jobb híján.

Az ütközet, amiről a képet küldtem, bővebben és vastagon illusztrálva. :)


A szóbanforgó ütközet maga nem volt egy vérkomoly valami, lázadást számoltam fel. Ami aggasztott, egyedül a két üteg katapult volt. A terep viszont érdekes volt. Az oldalamon egy fákkal benőtt dombon tudtam a gyalogokkal elhelyezkedni, a lovasíjászokkal pedig előrefutottam egy mélyedésbe, ahol nem láttak rám a katapultok. Nem is igazán mozogtam, amíg a gyalogságom el nem foglalta az állásait.


Ment a munka rendesen az ellenoldalon... Gondoltam, hogy ne unatkozzanak (és mivel a katapultok épp mozgásban voltak), kirontottam a lovasíjászaimmal, leadtam egynéhány lövést, majd megfordultam. A lázadó lovasság utánamiramodott, de a "very light" lovasíjászaimat nem volt esélyük utolérni, páncélzattal pedig jellemzően az AoC egységei mintha nem lennének agyontömve, úgyhogy...


...ez történt.


Azért nem adták fel, ami nagyon dicséretes, mert ezzel sikerült épp az íjászaim elé csalogatnom őket, akiknek ilyen fasza rálátásuk volt a célterületre. A lovasíjászaimmal hátra és enyhén a jobbszárnyam felé tértem ki. Az ellenség lovassága még mindig a lovasíjászaimat priorizálta, ami nem volt túl okos döntés, tekintettel arra, hogy így a vonalaim előtt, a völgyben végigfutva az íjászaim...


...ennyire lőtték őket végig.


Ugyan a maradék nehézlovasság hagyta a francba a lovasíjászokat, az eddigi sérülést már nem lehetett visszacsinálniuk. A felzárkózó gyalogsággal együtt frontális támadásba mentek át, de...


...dombnak felfelé elég szopó támadni a pajzsfalban álló sorlándzsásaimat. Ezalatt a lovasíjászaimmal a jobbszárnyon előrerohantam (a játék ugyan körkörösen lövet a lovasíjászokkal, tehát bár nem számít, de elvben így a célok a bal oldalukra kerültek), majd egészen hátrafutottam és kikapcsoltam velük a katapultjait, "kikapcsolni" alatt azt értem, hogy kitáraztam a kezelőikre.


A lovasíjászaimat követte a vezérem is röviden a jobboldalon, majd visszakanyarodott és rohamozott. Némileg itt nekem is dombnak felfelé kellett támadnom, de ez van, ebből kellett főzni.


Ezen a ponton így néz ki a terep. A szabadon álló lándzsásaimat hagytam a helyükön, de a katapultok felől épp érkeznek vissza a lovasíjászok. Az ellenség nehézlovassága kiválik a vesztésre álló küzdelemből, ezzel azonban...


...nem tudott kikerülni az íjak hatótávolságából: A gyalogos íjászaim MÉG, a lovasíjászaim MÁR lőni tudták, aminek ez lett az eredménye. A völgyben rekedt menekülőket nem rohantam le, hanem egyszerűen a két oldalon fekvő magaslatokról tönkrelőttem.

Az avar kampányról a tapasztalataim:

Jelenleg itt tartok úgy körülbelül ötven kör után:


Nem terjeszkedem túl rohamosan, egyrészt a játékstílusom okán, másrészt viszont azért sem, mert a frissen hódított területeken a vallási problémák durván oda tudnak verni a közrendnek, így mindig várnom kell, amíg a konverziót elégséges mértékben elvégzem. Az új építési rendszer némileg szokatlan elsőre, egyrészt az épületek mintha kevésbé komplexebb bónuszokat adnának, másrészt van pár olyan épület, ami szomszédos provinciákra is hatással van. Egyelőre úgy érzem, az építési hellyel túlságosan nincs probléma, bár az imperium növekedésével a seregek fenntartása és az élelemellátás is romlik, így ennek utána kell fejleszteni.


Ha már fejlesztések! Tetszik, hogy a fejlesztési fa több holtágra ágazik szét, így végre nem az van, hogy "mindegy, sz*rok bele, úgyis kelleni fog ahhoz, hogy továbbmenjek, kifejlesztem", végre előfordul, hogy dilemmába esek, egy-egy tovább nem vihető bónusz megéri-e a belefeccölt időt.


A felsőbb tisztségek elnyerésének jóval gyengébb kritériumai vannak, mint az Attilában - ha jól emlékszem. A felső két kategóriát mindig érdemes betölteni, mert igazán jó factionwide bónuszokat adnak, viszont a megbízatás ciklusa 50 év, úgyhogy érdemes elgondolkodni, kit juttat az ember komoly befolyást hozó álláshoz. :)


Valahogy a kampányomban a közönséges lázadók (akik mindenkivel ellenséges viszonyban vannak) sokkal tökösebbek, mint az alapjátékban. Ettől eltekintve komoly háborút először a horvátokkal, majd jelenleg a lombardokkal és haverjaival/csatlósaival vívtam, miközben a bajorok oldaláról furcsán nyugi van már jóideje. Benevento hadüzenet nélkül küldött a városom mellé hadsereget, amit nem tolerálhattam, Velence pedig konkrétan megtámadott. A lombard tömb viszont, az előbbiekkel együtt lassan kivérzik, így délről a dögszagra támadásba lendült ellenük a szicíliai thema is. Itáliát szeretném még azelőtt kiütni, mielőtt több frontra kellene egyszerre koncentrálnom.
A képen látható az is, hogy nagyjából milyen egységekből válogatok. Teljesen jól működne a lovasíjász-szpem is, de jobban élvezem a vegyesfelvágottat.

Ebben van egy jó adag logika, tekintve, hogy az alánok is most, egy évvel a kiadást követően nyerték el a végső(?) alakjukat, nem beszélve az időközben kiadott tartalmakról.

@Carmang: Rövidesen összerakok valami képekkel tömött hozzászólást, jobb dolgom úgysi... úgysem kezdek bele és addig is lesz valami a topikban. :D

Én jellemzően a játék megjelenése után jó idővel kezdek el játszani a total war játékokkal, aminek meg van az az előnye, hogy addigra kiforrik, de most ez az egy kép eléggé csábítóan hat, pedig még az alap Attilát sem végeztem ki rendesen. Még csak a második játékomnál járok, és bár tudom, hogy most már sima lesz, végig akarom csinálni, ezután pedig valamely migráns néppel akartam kezdeni egyet, de lehet, hogy hamarabb kezdek majd ezzel.

Tudnál képet csinálni messzebbről is? Csak kíváncsi vagyok, hogy mekkora hadsereggel zúzol mekkora ellent :)

De még hogy!



Eleinte tartottam attól, hogy a visszafogottabb egységválaszték vissza fog csapni a játékra, de egyelőre roppantul élvezem. Elképzelhető, hogy a viszonylag alacsony páncélzatú rosterek miatt teszik, de az avar lovas-, és gyalogíjászok úgy aratnak, hogy öröm nézni.

no mik a tapasztalatok az új kampánnyal? játsza valaki ?

Semmi sem zárható ki, legalábbis, én nem fogom tenni. :)
De az is tény, hogy az eddigi germán egységekkel feltöltött rúsztert elég záros keretek között lehetett újradolgozni, az eurázsiai pofáért pedig rengetegen verték a hivatalos fórumon is a palávert, úgyhogy ha azt nyúlták, azt kábé minden moddertől nyúlták, aki hozzányúlt az alánokhoz. :D

Most nézem az "új" alán lovasokat, finoman szólva némely egységek hasonlatosak az én modomban lévőkhöz, némi eltéréssel persze, és mindenféle nagyképűségtől mentesen írom, de szerintem ezek lehet hogy tőlem merítettek ichletet? Arra alapozom állításom hogy eredetileg ázsiai arcal félig meddig fedetlen fővel néztek ki, a modomban teljes pikkelyvért vagy lamellás vért, lamellás sisakkal európaias pofával és szakállal, na ugyanezeket az elemeket látom viszont csak kicsit más kontextusban, ja és az általam 50 ről 80 ra buffolt páncél is jelen van az elitebbeknél.......
Utoljára szerkesztette: Savaran, 2015.12.10. 16:29:00

ok, köszi.

Még a legális sincs kint.

hello. valaki látta már az új DLC-t ( Charlemagne kampány) virágbolti kiadásban ?

Régen fordult elő, de úgy emlékszem a 3. vagy 4.-ik elutasításnál megjelent a következő a szövetség felbomlását jelenti.

Délután kettőkor GMT szerint, ha jól tudom. Olyan du. 4-5-re már minden emberi számítás szerint letölthető kellene, hogy legyen, ha minden jól megy.

Valakinek megjelent már az új dlc? (Telepíteni szeretném ma a játékot, de csak megjelenés után, mert nincs plusz 20 gigám, hogy aztán lefrissítse ezt a kiegészítőt...)

Az én két játékomban egyszer sem morzsolódott le ez a szövetség. Most, hogy én vagyok az egyik fél, már azt is látom, hogy ehhez semmi különöset nem kell tennem, sőt az elején többször visszautasítottam nekik, hogy a hunok és mások ellen hadba lépjek, csak később léptem be a háborúikba, amikor már úgy éreztem, hogy nem jelenthetnek azok fenyegetést.

Személy szerint azon még nem is csattanok fel, hanem néhány egység kinézetén, némely elég meredek, és ez jellemző a régebbi tw-ra is, nem véletlen hogy megtanultam az assembly kitet használni, így most már olyanokat legózok össze magamnak amilyeneket nem szégyenlek :)
Utoljára szerkesztette: Savaran, 2015.12.09. 15:04:44

Térképet azt szokás szerint elkúrták. Komolyan, milyen retardált dolgozhat azon a campaig editoron? 2015 van, te jó ég. 2006-ban ez vérciki volt.

Meg is van kikkel leszek, és kiket fogok moddolni rögtön :)

Engem az lep meg folyamatosan, hogy Attila mindig Uldintól születik. Aki olyan 60-as fickó ekkor. Miközben a "történelem mai állása szerint" Attila apja Mundzuk (Bendegúz) volt, és van is Mundzuk nevű fia Uldinnak.

Nem puszi pajtások, indulásként szövetséges de már az elején gyorsan lemorzsolódik ez a szövetség, aztán majd be is támad az ERE. Hacsak nem lépsz be az ő háborúikba is. Ami persze öngyilkosság. Van elég ellenséged már az elején is.

Összességében persze szerintem is jó a játék, mégis zavaróak számomra a valótlanságok. Az rendben van, hogy a játék menete másképp alakul, mint a történelem, de ha már egy kor létező történelmi időkbe helyezzük a játékot, akkor miért nem csináljuk azt valósra? A WRE-vel is sokkal izgalmasabb lenne a játék, ha a valósághoz hasonlóan nem puszipajtások ERE-vel.

A játék menete nem kell hogy történelemhű legyen (bár az is zavar az Attilában, hogy a most folyó második játékomban eddig nagyon hasonlóan alakulnak a tőlem független erőviszonyok és nem is történelemhűen), de azért a kiindulási állapotnál szerintem fontos lenne. Ha ezáltal túl egyértelmű lenne a játék (AoC), akkor nem kell abban a korban játszódnia, tegyék egy évszázaddal előbbre a startot.
Az Attilában is zavar, hogy nem történelemhű időben jelenik meg Attila.

Semmi gond, amit írtál, az is állja a helyét. :) Persze, "régészeti rekonstrukcióink" erősen nincsenek, én is legfeljebb odáig jutottam, hogy egy negyvenhárom fontos íjjal közvetlen közelről rálőttem S235-ös szerkezetiacél-lemezekből lézervágott elemekből épített lamellás vértre és egyéb vért-utánzatokra, de konkrétan felöltöztetni egy embert lovastul teljes katafrakt-vértezetbe, pláne ezt követően megkísérelni megölni mondjuk, bucavasból előállított, kovácsolt lándzsaheggyel még nem próbáltam. :D
Az viszont tisztán látszik, hogy az R2 szellemiségét továbbvíve az Attilában is a gerelyek a rövid hatótávú, de páncélgyilkos fegyver szerepkörét töltik be, pusztán játékmechanikai okok miatt. De ezekkel együtt is tudok élni, ugyanazon kategóriába esően, amiért a pár évtized csúszkálással, vagy a kissé fantázia szülte egységekkel is.

Igaz, én az elit egységeket drágábbra, de korrektebbre csinálnám. Kis túlzással az idióta tier-rendszer miatt az Attilában a játék végén minden hülye komplett lóvértben rohangál, de legalábbis a seregben mindenki "noble" valami, ezzel szemben a BI-ben mondjuk egy szasszanida halhatatlan, teszem azt egy trónörököst kísérve előbb kiürítette a tegezeit, utána a fél hadsereget tönkreverte buzogánnyal egymaga, miközben íjakkal rohadtul lehetetlen volt akárcsak kettőt-hármat leteríteni belőlük.
Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2015.12.07. 21:21:25

Uppsz, akkor benéztem, bocs <#wilting>

Persze; de két külön dologról beszélünk. :)

A katafraktészek lovai páncélozottak voltak azokat nem volt egyszerű ledöfni, az irreális a játékban hogy a dárdaerdőben hullanak mint a legyek, sokkal kevésbé kéne hogy halandóak legyenek(ellenben a páncélozatlanabb lovassal), a szarmaták, szasszanidák abban az időben ott alázták rómát a lovasaikkal ahol nem szégyellték, nem véletlen hogy később átvették nagyszerűen eme fegyvernemet.

Egyetértek, pár évtized csúszás egy TW-játékban éppúgy belefér, mint a Rome 2-ben a Hex Bearers a germánoknak. :)
Ha kicsit ragaszkodnánk a realitásokhoz, akkor a nagykampányban a fél keleti blokkot a budinustól a magyarokig ki lehetne szórni, ha meg nagyon, akkor a komplett játék felét, valahol odáig, ahol lovasság csapódik be a tömött, lándzsaszegezett gyalogfalba.
Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2015.12.07. 18:40:58

Miért kellene történelemhűnek lenniük? Egyértelműen a játszhatóságon kell, hogy legyen itt a hangsúly, mert ha a történelemnek megfelelően eleve egy erős Frank birodalommal kezdesz, akkor mi értelme a többi szomszédos népnek? Csak azért legyenek ott, hogy menjenek a levesbe? Én simán adnék neki is esélyt :)

hát azért inkább az arabok menekulnek meg egy ujabb pofan csapástól, nézd meg ahol jól megy ott is csak a felső elitnek jó a saját népüket hagyják a szarba, DUBAI szép és jó pár embernek, indiai és más vendégmunkásokkal épül mert ott munkaerőt nem talalnak max tevepásztorokat....

A liberalizmus nem abból áll, hogy a katonánknak mindent szabad lett volna, ma a legliberálisabb államban sem szabad, de közben mégis sorra kerülnek pszichiátriai kezelés alá a harcot megjárt katonák.
Rómában az egész gazdaság elkezdett liberalizálódni, ami a gazdaságra is megtette "jótékony" hatását. Például a római jogok osztása fűnek-fának elég komoly kiadással járt.

Hogy a "római hanyatlás" mennyire a sereg hanyatlása.

Maradok a seregnél. Az "elkorcsosulást" a római haderőt illetőleg esetleg a barbarizáció által lehetne ráhúzni, de bár tény, hogy rengeteg "barbárt" soroztak, úgy háromnegyede a bokorugrónak még mindig római polgár volt, a "nemzeti lojalitás" pedig egyébként is elég anakronisztikus dolog volna olyankor, amikor inkább érdekelte az embereket a törzs, semmint bármi egyéb (pl. a frankok és az alemánok is előszeretettel ölték egymást, a jelenség nem kis részben járult hozzá barbár törzsek római területre meneküléséhez). Ammianus maga pl. azt írja, a barbár katona sem lojalitásban, sem harcban nem maradt el a rómaitól.
A késő római haderő teljesítménye összességében sem maradt el különösebben a korban előtte állótól. Például Maiorianus felmosott itt-ott pár padlót, Aetius szintúgy legalábbis állta a sarat (függetlenül attól, mennyi "idegen" harcolt mellette, de római zászló alatt), Stilicho szintén nem a vereségei által kapta a hírnevét, az afrikai lázadásnak is csak neki kellett menni, satöbbi. Persze, vesztettek is, de keletre is esik mondjuk egy Hadrianopolisz, időben korábban meg csak úgy sorolni lehet Cannae-től Trasimenus-on keresztül Carrhae-ig, vagy mondjuk a hótt' megalázó zsidó lázadásig, nem beszélve azzal, hogy a történelmük némi túlzással azzal kezdődött, hogy kirámolták a várost a gallok.
Szóval számtalan dolgot fel lehet sorolni, hogy mik voltak a problémák, (minden, amit felsoroltatok, 160 körültől három járvány, ami kitakaríthatta a népesség ~30%-át akár, köszönhetően az urbanizáltságnak; a demográfián túl infláció, korrupció, belháborúk, a hadvezérek menetrendszerű leöldösése, a gazdaság problémái, ólom vízvezetékek, m'ttomén), de ezt a "liberalizmust" nem értem. Hogy képzelitek el? Issza a bort a római, miután k*félt egy egészségeset, aztán felkelve kardot fog és nem tud hadonászni? Vagy a sorban mellette harcoló germán torkon döfi? Esetleg a germán egyszerűen nem tudja, melyik a kard markolata?
Összességében tehát tartom a véleményem, hogy rossz megközelítés, hogy a játék alátámasztja azt a közhiedelmet, hogy a "római katona gyengébb lett, és ilyen egyszerű ez". Nem, ez biztos jó(?) a játék nehézségének, hogy nincs értelmes római sor-egység, de én jobban szerettem volna, ha van, legfeljebb...
- az jóval többe kerül és akár felső korlát is van a képezhező számon
- akár három körig is tart a képzésük felőlem
Jelen pillanatban foederati egység kettő, azaz kettő van WRE-nél, a "római" alsóbb egységek meg elvesznek az upgrade-del, de továbbra is gyászosak, támadóérték jóformán semmi, de még egy Limitanei is azt hiszem, kétkörös képzést kér. Jelenleg tehát a WRE serege szinte kizárólag római csapatokból áll, a legionáriusát két körig képezzük, mer' csak, ennek ellenére jóformán kizárólag védekezni képes érdemben (de egy valamirevaló egység, mint pl. a gothic warband így is felbontja, mint a disznót), ami stratégiailag talán állhatja a helyét, de taktikailag semmiképpen.
Szóval egy dolog nehezen teremteni meg annak a hátterét, ami aztán majd odaver, és más dolog egyszerűen elvenni a lehetőségét, hogy olyan cucca legyen a játékosnak, ami odaver.
Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2015.12.06. 21:27:47

Az európai társdalom esetleges széthullásával ezúttal nem borulna tán olyan sötét időszak a világra, mert a világ más területein is léteznek civilizációk, amelyeket csak gazdaságilag rázna meg a dolog valamelyest. Csak mondjuk ez engem nem boldogítana.

Játszhatóság szempontjából lehet jó, csak nem tudom így hogyan lesz történelemhű. Mondjuk a bejelentéskor én épp azon csodálkoztam, hogy mi lesz ebben olyan érdekes, hiszen a 8. század végén egy ereje teljében lévő, nagy hatalommal rendelkező frank birodalom létezett, amelynek nem lehetett alternatívája, a mórok meg messze voltak.