70
  • vision5
    #70
    Ez egyszerűen kamu. Éppen csak a munkáltatók és a munkavállalók közé beférkőzött a HR-es maffia.
  • Cleawer
    #69
    Az alant foglaltakkal maximálisan egyetértek, de úgy fogalmaznám át, hogy minden jól képzett mérnökből/szakemberből hiány van. Ennek egyenes következménye, hogy a mostani újoncoknak sok esetben nincs kitől tanulniuk.
    A másik probléma, hogy tapasztalat nélkül nincs meló, meló nélkül nincs tapasztalat.
    Én is ebben a cipőben járok.
  • Komolytalan
    #68
    Sajnos abban tök igazad van, hogy vidéken - és ugye minden vidék, ami nem Budapest - nagyon kevés a fejlesztői állás. 95% Bp-n koncentrálódik. Szóval ha Magyarországon akarsz dolgozni, akkor marad a Bp, meg az albérlet. Ez esetben viszont 120 nettóból nagyon vékonyan fogsz kijönni, szóval kérjél mellé még pénzt, vagy legalább 30-40eFt értelmes caffetériát (bérlet, kajautalvány, szép kártya kaja zseb). Így már éhen nem halnál, és 2 év múlva gyakorlatod is lesz, itt Magyarországon is többet kereshetsz, meg külföldön is könnyebben találsz állást. Ne feledd el, hogy ha külföldön kirúgnak, akkor onnan még hazajönni is drága. És vannak itt Mo-n is korrekt állások - igaz előtte végig kell járni a szamárlétrát. Egyáltalán nem nagy ász programozó haverom a következő lépcsőket járta végig:
    - állami cég, köztisztviselői fizetés, adatbázis kezelés
    - magyar magán cég, középszar fizetés (fele zsebbe), adatbázis kezelés, pénzügyi területre
    - bank, kurva jó fizetés, adatbázis kezelés, de nagyon unalmas része, és sok-sok furkálódás
    - SAP, kurva jó fizetés (400+ alkalmazotti nettó, bejelentve (ez bruttó 600, vagy vállalkozóként 800+ÁFA)), kurva jó munkakörnyezet.
    Szóval lehet itt is boldogulni, csak ki kell használni a megfelelő időben a lehetőségeket.

    Amúgy találtam egy egészen rád szabott állást: Junior C++ fejlesztő . És van benne Miskolc meg Debrecen is, bár szerintem tök mind1, hogy az ember 50, vagy 200 km-re megy dolgozni - 50-re is van annyira szar bejárni, hogy lehet hogy olcsóbb egy albérlet.
  • lamer the true
    #67
    Üdv a valóságban.

    Ne csüggedj 1 hónap nem sok. Amit viszont ajánlok neked, az a külföldi munkavállalás. Én amikor hmm lássuk csak 11 éve végeztem már akkor éreztem, hogy az IT egy kissé elvesztette a fényét. Igaz az iskola utolsó évében már főállásban dolgoztam, mert akkora hiány volt, de csak a jó szakemberekből, nem azokból, akik pusztán könnyű pénznek gondolják az IT-t. (Itt meg kell osszak egy kis emléket, egy szakács srácról, aki azt hitte, a számítógépes játékok után simán IT diplomát szerez ;) hát fél évig járt, de legalább isteni kajákat csinált :) )

    Akkor azt gondoltam, sebaj ez majd változik, jó lesz ez nekem itthon. Na ezt szívtam meg. Akkor kellett volna felszállni egy buszra, ami Londonba megy és vissza sem nézni. Sajnos itt nem igazán fogod vinni semmire, bár nem fogsz éhen halni, mint más diplomás, de nem lesz tejben vajban fürcsi. A jó helyeken az én előttem végzettek vannak 40-esek, a közepes, vagy közepesen szarokon meg az én fajtám 30-asok.

    Na most kimatekozhatod, hogy te hova is fogsz kerülni. :) De! Mindíg vannak olyan szerencsés kivételek, akik bekerülnek egy korrekt helyre. Szóval remény az van. Ezért is veszek 11 éve mindig lottót, csak sajna évi 2-3 kettesen kívül semmi ;)
  • KenseiZoro
    #66
    Hosszú évek óta csak olvastam az sg-t, mindig leküzdöttem a "vágyat", hogy hozzászóljak, de ezt nem tudtam most elviselni.
    Nemrég végeztem el a programtervező informatikus BSc-t, illetve még a nyelvvizsga köv hónapban esedékes. Lényeg, hogy az egyetemmel nincs már dolgom. Záróvizsga, szakdoga letudva 5-ösre.
    1. A bérkijelentés nevetséges. Most végzett ismerőseim nettó bérének átlaga nem súrolja a 200-at. Közel sem, és ez rendben is van, én is beérném 120 körüli kezdő nettóval(havonta of course, csak a tisztánlátás végett, mert itt napidíjakat emlegetnek, ami nevetséges).
    2. A cikk címe is vicc. KÉPZETT szakemberben van hiány, és itt nem az iskola számít. Nagyon nem. Elküldtem több, mint 20 helyre a gondosan megírt, többször átnézetett önéletrajzomat és a legtöbb helyről még csak vissza sem jeleznek, ami persze várható volt. De még ennél sokkal több próbát kell tennem, mert a 20 nagyon kevés. Én naiv vártam 1-2 konkrétabb, ismerős által ajánlott állásról való visszajelzésre, de fölösleges. Töménytelenül kell küldeni ahová csak lehet.
    3. Ugyan ez a helyzet a 3 legnagyobb álláskereső portálon. 100 állásajánlatból 98 rögtön bezárható friss IT-s fejjel. 80%-nál rögtön több éves tapasztalat az elvárás, a többinél pedig olyan nyelvek(holland, lengyel, spanyol, olasz, francia...) és programok ismerete elvárás amit az egyetemen és mellette sem tanultunk. Hangsúlyozom elvárás, tehát nincs az, hogy majd betanulsz, vagy előny.
    4. Az oktatás szintén a vicc kategória. Középiskolától kezdve programozó szakon tanulok. De igazán csak az egyetemen teljesedett ki az a helytálló nézetem, hogy amit tanulunk az 90%-ban használhatatlan és fölösleges időpazarlás. 4-es átlaggal végeztem, de azt hiszem senkinek sem kell bemutatnom a kalkulus, diszkrét matematika, logika, algoritmus elmélet és egyéb gyöngyszemek gyakorlati hasznát(csússz 1-2 félévet és fizess ilyenek miatt). Egyszerűen NEM a szakmára készítenek fel. Hiába tanult az ember az egyetem mellett mást is(mert muszáj, sőt alap, így tanultam is mellette), mert ott el se várd, hogy bármi konkrétra megtanítanak az alap C, C++, C# trión kívül. Az MSc csak rosszabb, fölösleges is emlegetni a cikkben, elméleti használhatatlan tudás a végtelenségig a 80 évekből időkapszulával névre szólóan címezve... Aztán mikor önerőböl 1-2 modernebb szabadon választható kurzusra rászánod magad:
    A. A tanulmányi rendszer áldott tulajdonságai miatt már betelt mire nálad betölt(hiába a WoW-ból és egyéb helyekről vett fanatikus megszállottságod, hogy 8-as tárgyfelvételre már 6-kor belépsz és csak vársz), lottó az egész. Elvégre azok választották és tartják karban a rendszert akik tanítanak. Van tőlük mit tanulnod...
    B. Mégis fel tudod venni és azalatt a néhány óra alatt éppen csak megkaparja az ember a felszínt. ProCurve és egyéb kurzusok.

    Így most pályakezdőként elküldöm bármilyen kisebb igényű kezdő tesztelő és fejlesztő állásra az önéletrajzom. Eddig sikertelenül. Persze ehhez hozzájárul, hogy észak-kelet Magyarországon keresek állást, az ország legelmaradottabb régiója. Még adok 1-1,5 hónapot a keresésnek(addig tart ki az egyetem mellett keresett tartalékom fele, a többi kell az elinduláshoz) aztán megyek távolabb, sokkal távolabb. Mert ha már Pestig mennék akkor mindegy ha külföldre megyek. Innen Szabolcsból és Biharból már édes mindegy lenne akkor ha a külföldi sokkal jobb megélhetést választja az ember. Van két minimálbér körül kereső szülőm akik a belüket is kidolgozták, hogy a testvéreimmel tanulhassunk, így nem szeretném itt hagyni őket, de nemsokára nekem is elfogy a türelmem és beállok az elvándorlók sorába. Szívesen röghöz kötném magam, már azonnal ha cserébe garantálnának bármilyen kezdő programozó állást. Nem kell nekem a bársonyszék, ahogy itt sokan emlegetik a kezdőket. Semmilyen közép beosztás, csak kezdő tesztelés, vagy fejlesztés. Azonnal ide a hallgatói szerződéssel, visszamenőleg aláírom!

    Valamit egyébként biztosan én is elnézek, rengeteg ismerősöm azonnal, vagy 1-2 héten belül talált állást. Én 1 hónapja keresek és már frusztrál a dolog. Elég sokat rászánok a napjaimból, hiszen az álláskeresés is munka, de a sikertelenség huszadjára már nem motiváló és még nagyon az elején járok és viszonylag keresett szakmám van. De ez a cikk gy ahogy van NEM helytálló!
  • evetke007
    #65
    Érdekes, hogy nem került még szóba a cikk lényege: állami pénzt tarhálni (khmm...támogatást) néhány benfentes cég számára fejlesztés/kutatás céljából.
    Pont telibesz*rják miből van hiány az országban -na jó, amíg a felmérést készítő cégnek is csurran-cseppen addig el közvéleménykutatgatnak.
    Aztán ott van a másik oldala, ha tényleg kapnának lóvét, akkor megint csak jól járnak, mivel több szakember lenne a piacon ami a keresletet mindjárt lecsökkentené azaz a szakemberek is olcsóbbá válnának.
    Így hamarosan M.O. lehetne Európa Újdelhi-je.
    ...akkor aztán nem is lenne 20K sor alatt egy progi se :)))
    Színtiszta kereskedelem az egész: az első változat is jó és a második változat is jó -nekik.

    A magyar felsőoktatás jelenlegi állapotában a való világhoz és a piaci igányekhez totálisan impotens.
    100% hogy az elmúlt 10-15 évben SENKI nem tanult meg egyetemen/főiskolán programozni.
    Aki nem vitte magával a tudást, képességet, készséget, az ott biztos hogy nem tanulta meg.(az más kérdés, hogy valahogy a ZH-n/vizsgán "megfelet").
    És akkor jönnek a süket dumával, hogy a fesőoktatás igazából tanulni "tanít" meg -ez a feladata (WTF?)
    Persze... 4-5 éven keresztül??? És aki oda be került, az ugyan, hogy a bánatba kerülhetett oda, ha nem a tanulási képessége révén?
    Tanulni a 6-7 éves gyereket kell megtanítani általános iskolában -jó reggelt kívánok!
    Mindeközben véletlenül sem olyan tantárgyakkal tanítanak "tanulni" aminek haszna lenne...siralmas.
    Aztán csodálkoznak, hogy kik kerülnek ki friss diplomásként...és ezt még fokozni szeretnék a +2 év MSC-vel ... muhahaha! Elmebetegek!
  • sanyicks
    #64
    "Az OKJ képzés kevesebb mint 1 év, az szerintem kevés."

    Kerek 2 év volt a programozói, legalább is amikor én csináltam (2006 környéke).
  • sanyicks
    #63
    ajj mennyi baromság. Ezektől a "csak kóder" szövegektől kifekszem. Nincs olyan hogy "csak kóder". Az egyesek által kódernek nevezett ember nem csak gépiesen kódol, hanem ő végzi a munkát. Tervez, újratervez, debugol, optimalizál, tehát ő végzi az egész munkát. Máshogy nem megy.
    Persze mint minden munkát végző rétegre rájuk is telepszik egy önmagát magasabb rendűnek nevező réteg, aki dolgozni nem nagyon, parancsolgatni annál inkább szeretne. Ők szép diagramokat gyártanak abból amit az ügyfél elmondott nekik (a "kóder" meg tudja, hogy ha közvetlen vele beszélt volna az ügyfél akkor ez a közbenső lépés kimaradhatott volna, és több félreértés elkerülhető lett volna), csesztetik a kódert, fontoskodnak, holott fingjuk sincs az mit csinál.
    A kóder tudja milyen platformon érdemes kezdeni, hogyan (mi párhuzamosítható, mi nem, vagy milyen technikával érdemes), meg tudja tervezni a dolgot, figyelembe venni a lehetőségeket. A nemkóder vezetőnek fingja sincs az egészről, vagy ha van, akkor is a kóder nélküle is ugyan oda jutna.
    És ez a lényeg, ez megy a felsőoktatásnak igazán jól: hogy kineveljen embereket akik azt hiszik ők szarják a spanyol viaszt, ők felsőbbrendűek, és nekik van "szemléletük" ők "tudnak tanulni" és hasonló bullshiteket.
  • HátEzMegMi
    #62
    Ha ezeket tényleg tudod akkor sajnos többet tudsz úgy általában egy frissen végzett programozónál (kivételek biztosan vannak). Részedről nyilván nem sajnos hanem szerencsés .
  • Komolytalan
    #61
    Inkább ilyeneket, mint olyat mint te, aki nem tud mondatokat értelmezni. Ha szöveges feladatból felmentett az illető - amilyen pl. te vagy - azzal aztán tényleg nem lehet mit kezdeni.
  • Komolytalan
    #60
    Ha eljutnál odáig, hogy próbafeladatot kapsz, akkor valószínűleg volna hely, ahová megfelelnél. C# + SQL-t sok helyen használnak, nagyobb fejlesztő cégek is, PL/SQL nagyon sokszor nem is szükséges. Előző melóhelyemen egyik legjobb beosztott fejlesztőm szakmájára nézve szobafestő volt. Vagyis érettségi nélkül dolgozott nekünk, mint webes játékfejlesztő. Persze ehhez kellett az, hogy amikor jelentkezett, akkor hajlandó legyek felmérni, hogy mit tud.
    Nyilván neked is lenne olyan hely, ahol az első szűrőn elvéreznél, mert nincs szakirányú végzettséged. Ilyen esetben az a mérvadó, hogy van-e annyi értelmesnek tűnő jelentkező szakirányú jelentkező, hogy mellettük még te is megkapd a próbafeladatot.

    Ha viszont valahová sikerülne bejutnod, és ott a próbaidő után is megfelelnél, mondjuk eltöltenél 3 évet, akkor az már jól mutatna az önéletrajzodban, hogy XY cégnél fejlesztőként dolgoznál. A releváns szakmai gyakorlatot a HR-esek is nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a papírt.
  • nextman
    #59
    Egy munkahelyen elfogadhato szintet igenis lehetne iskolaban tanitani. USA-ban szerintem mukodik is ez, csak nalunk nem.
    Persze a kodoptimalizalo, memoria kutato, advanced programozo valoban nem az iskolaban terem.
  • Sir Quno Jedi
    #58
    Kicsit öreg vagy már "kezdő" programozónak, de szvsz. el tudnál vegetálni valami félállami cégnél simán.
  • FoodLFG
    #57
    Ha meg tudod csinálni a prím keresést és már a for ciklust is ismered, akkor Komolytalan arcnál lehet esélyed. Ők kifejezetten ilyen nagy tudással rendelkező embereket keresnek programozónak. :D
  • gseldon
    #56
    Dehogy akarok én programozni megélhetés-szerűen, csak hobbi :) Mint mondtam csak kíváncsi vagyok, ha az 'A' terv dugába dől.
  • Sir Quno Jedi
    #55
    Ez nem is oan rossz. Deee miért akarsz programozni, mikor vezető akarsz lenni?! Én is voltam vezető, nekem nem tetszett, főleg, mivel én elsősorban szakembernek tartom magam. Te viszont nem akarsz "senki" mardani... :D
  • gseldon
    #54
    Nekem gazdasági végzettségem van, mert mint egy másik lenti hozzászóló úgy láttam az egyetemválasztás előtt, hogy igazi vezetői/döntéshozói pozícióban általában ilyen emberek vannak, és nekem kifejezett vezetői ambícióim vannak.
    Ennek ellenére hobbiból mindig is nagyon érdekelt a programozás, de formálisan (iskolában) soha nem tanultam, csak önszorgalomból.
    Arra lennék kíváncsi (tényleg csak kíváncsiságból), hogy mit érne ez a nem hivatalosan szerzett tudásom a piacon, hátha itt a sokat látott munkaadó kollégák meg tudnák mondani.

    Értek:
    C#-hoz kifejezetten jól (Visual Studio fejlesztési környezet)
    java-hoz kicsit (Eclipe fejlesztői környezet)
    Szabvány SQL-hez jól
    Oracle PL/SQL-hez alapszinten
    más nyelvhez nem igazán, de ezekben fejlesztettem többek közt:
    apró, kifejezetten célirányos programokat pl. normalmap konverter tangent-space-ből object-space-be és vissza
    Könyvelő iroda web-alapú ügyfélkapu rendszerét kicsi (5-6 táblás) adatbázissal ASP.NET alapon (C# nyelven). Teljes back-end, üzleti logika, adatbázis kezelés, file I/O a serveren stb. A rendszert én is terveztem és egyedül valósítottam meg.
    Egy több, mint 20.000 soros játék framework-ot UDK-hoz (unrealscript nyelven, ami szinte egy az egyben C#), ahol nyilván a nagyon alacsony szintű cucc már eleve megvolt (renderelés, modell és textúrakezelés, fizika stb.), de a játéklogikát nekem kellett felépíteni.

    Hangsúlyozom, hogy semmi szakmába vágó papírom sincs. Nagyon elhajtanának? :D
  • Sir Quno Jedi
    #53
    Én a problémát abban látom, hogy csak úgy nulláról nem lehet egy iskolában normálisan megtanulni programozni. DE legalábbis kicsi az esélye. Én is 8 éves korom óta tolom az ipart és amit tudok, azt nem a sulikban szetem össze többnyire. Így akinek eleve ez a hobbija is, az gyorsan halad, akinek ez "csak" egy szak, egy tantárgy, egy meló később, az sosem jut el a valódi profizmusig. EZ olyan mint egy versenysport. Mindent be kell áldozni, az életed értelmévé kell válljon, éjjel-nappal, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve és akkor jutsz előre. Rámegy az egészséged, a szociális kapcsolataid, a családod stb. de EGYSZER el fogják ismerni hogy jó vagy. Kénytelenek... :D

    Ahhoz hogy haladj, magad szabadidejében, önerőből kell haladnod előre. Ha kell éveket előreugrani önszorgalomból pl. matekban, adatbáziselméletben, mint ahol a többiek tartanak. Míg mások a bőrt rúgják, neked porgamokat kell írnod és adatbázisokat tervezned, senki sem fog segíteni, senki sem fogja megmutatni, kitalálni helyetted. Fejlesztened kell a problémamegoldó képességed, kombinatorika, logika, algoritmizálás, feladatok modulokra bontása soroljam?! Az IQ-nak nőnie kell minden percben, meg kell tanulnod úgy gondolkodni, mintha te magad lennél a gép, nem lehetsz többé sima ember, többé kell válnod annál!

    ÉS egy nap menni fog...
  • Suffering
    #52
    ELTE-re járok Programtervező informatikus szakra, leírnám a tapasztalatimat:
    - az első 2-3 félévben van csak géptermi gyakorlat, több órán is lenne, de a tárgyszervezője kitalálta, hogy ez az óra legyen csak konzultácios jelegü, ahol a beadandódat bemutathatod, de ők tanitani nem fognak semmit, majd mindenki tanulja meg a googleről. Vagy csupán 45 perces a gyakorlat, ahol csak annyira jut idő, hogy a tanár megnézze a házikat és feladja a következőt.
    - A tárgyak eloszlása: 70% matek (analizis 0-1-2-3-4 és barátai) 20% programozás 10% el nem döntöd, hogy mi az (formális nyelvek és automaták, progmód stb...)

    Ezért tart itt a magyar szoftverfejlesztés ahol tart, egyszerübb a programozo szakon csak matekot tanitani, mint megtanitani programozni a diákokat, jó persze tanuljon mindenki "Tanuljunk meg programozni C++, JAVA, PHP stb... nyelven 24 óra alatt" könyvből, de szerintem sokkal több értelme lenne, egyetemi órák keretében hozzáértő oktatóktól megtanulni a programozást, egy kezdő nem biztos, hogy könyvből megérti.
  • Sir Quno Jedi
    #51
    Az SQL igazi művészet. Egy szint felett már köze sincs a logikához, a tudáshoz, vagy a tanulható megoldási mintákhoz. Ott már tehetség, improvizáció, megérzések, előrelátás, jóstehetség és évtizedes tapasztalat, egyszóval igazi jedi nagymester kell hozzá... Pláne a Transact SQL-hez...
  • e98ff
    #50
    Csak szólok, hogy ilyen létezik ,ez a gyakornoki állás :)
  • Sequoyah
    #49
    Orvosoknál ez nem zavar senkit, sőt kötelező utána a rezidensség, gyakorlat. Elvben az informatika sincs másképp, csak nyilván senki nem veszi olyan komolyan, mivel nem emberéletek múlnak rajta. Csak pénz...:)
  • smv
    #48
    Azt se felejtsük el, hogy a jelenlegi oktatási rendszer bár [email protected] magából az informatikusokat, azok az esetek többségében csak névlegesen lesznek informatikusok. Ha mellette magának valaki nem tanulta ki a szakmát akkor bizony hiába járt egyetemre, értékelhető tudást nem kap...
  • nextman
    #47
    En is BME infon vegeztem, es nem tanitottak meg programozni. Viszont adtak melle annyi feladatot, kovetelmenyt, hogy onalloan szabadidoben nem sok eselyem volt megtanulni.
    Igy informatikus vagyok, de nem programozok, most SW tesztelek.
    Tehat lehet itt a diakokat meg a mostani generaciot hibaztatni, de az oktatas olyan mertekben van elrontva, hogy respect azoknak, akik tenyleg jo programozok lesznek, es a sulit is jol toljak.
    Es mindemelett meg ennek az oktatasnak is szukitik a keretszamait, es csokkentik a tamogatasat.
    Szep jovo.
  • Sequoyah
    #46
    Két nagy hülyeséget tisztázzunk ami itt folyamatosan felmerül:
    -"Sok az informatikus vs kevés az informatikus": ha mindenkit a kalapba veszünk sok az informatikus, de JÓ, MINŐSÉGI munkára képes informatikus kevés van, és vadásznak rájuk.
    -"Diplomával nem jár gyakorlat, ezért nem tudnak elhelyezkedni": Jobb diplomával gyakorlat nem jár, de az ész az általában igen (problémamegoldó képesség, stb...). Konkrét nyelvet megtanulni ezek után már könnyű, viszont egyetemen még nem is lehet tudni hogy melyik kell majd nekünk a 100 közül. Cserébe a legtöbb cég mindenféle gyakorlat nélkül is jó kezdőfizuval vesz fesz fel embereket, akiket kitaníttat. Az IT tán az egyetlen terület, ahol ez normálisan működik, és nem kell ingyen dolgozni, hogy gyakorlatot szerezzünk.
  • QuippeR
    #45
    ez így van. egyrészt a "nem programozó" informatikusokból nagyon sok van kevés helyre. másrészt vidéken még programozóként is vért izzadsz, hogy munkát találj, ha nem elégszel meg bruttó 200 alatti bérrel.
  • AgentKis
    #44
    Ennek a programozós (tényleg nem csak úgy informatikus) dolognak van azért egy olyan vetülete is, hogy a technológiai fejlődést a mi jelenlegi felsőoktatási rendszerünk egyszerűen teljesen képtelen lekövetni.
    Amíg régebben basic nyelvet lehetett 20 éven át oktatni, addigra most jobbnál jobb programozási nyelvek, módszerek, szabványok jönnek elő és tűnnek el 4-5 éves életciklussal, életciklusuk alatt 2-3 nagy fejlesztéssel, módosítással. Mire az oktató rendesen megtanulja, már pont el is avul. A diákok nagy tömegei nem tudnak naprakész programozói tudást szerezni így.
    Az ma már messze nem elég, hogy valaki ismeri a ciklusokat, változókat, logikát, adatbázisokat, objektumokat. Ezzel ugyan többé-kevésbé működő dolgok előállíthatók, de hatékony (olcsón üzemeltethető) szoftvereket készíteni ez még mindig nagyon kevés.
    A "nagyobb" szoftvereket csapatok készítik, több területen nagyon jártas szakemberek alkotnak egy-egy ilyen csapatot. Na a csapatmunka az szintén nem a mi, mai felsőoktatási rendszerünkben leginkább elsajátítható dolog...
  • Komolytalan
    #43
    Ez egy nagyon dilettáns hozzászólás, úgy ahogy van.
    Pl:
    "De mint ahogy idealis esetben ma mar nem az eszetergalyos kezeli az esztergagepet hanem cnc alapu, ugy idealis esetben ma mar nem az informatikus mernok irja tenyleg a kodot hanem joreszt a fejlesztoeszkoz generalja. Aki nem hasznal ilyet, az meg mindig manufakturalisan allitja elo a programokat, ami persze hazankra jellemzo, itt a gyarakban is emberek dolgoznak robotok helyett"
    Mondok egy kulcsszót: SQL. Van ami legenerálja? Igen. Le fog futni? Igen. Mennyi idő alatt? Hát, van úgy hogy 2 év, legalábbis az Oracle ennyire becsüli. Meg lehet kézzel is írni, optimálisra? Igen. Le fog futni? Igen. Mennyi idő alatt? Fél óra. És ez megtörtént eset.

    Szóval amit leírtál, az amolyan öltönyös-nyakkendős hozzászólás, vagyis abszolúte hozzá nem értő. Egy programot persze el lehet rontani tervezési fázisban is, viszont egy memoryleak, vagy egy szerencsétlen helyen lévő fölösleges példányosítás sose tervezési fázisban fog belekerülni, ahogy egy ügyes optimalizáció se. Egy jól megtervezett program lehet működő, de jó attól lesz, ha az jól meg is van írva. És a tervezés messze könnyebb feladat, mint valamit JÓL elkészíteni. Vannak olyan nagyobb szoftverfejlesztő cégek akik már ezt felfogták, és rájöttek, hogy pl. rendszerszervező, az nincs. Azt úgy hívják, hogy vezető programozó. Ez sajna egy ilyen szakma, amire nem lehet ráhúzni az építőipari mérnök-építésvezető-melós szabványt.
  • Sajátvéleményem
    #42
    Ez érdekes...A múlthéten még azt olvastam, hogy túlképzés van az informatikusokból,rengeteg az állástalan közülük. És újra gondolják a nagymarosi vízlépcsőt...(velük fogják elrekeszteni a Dunát)
    Akkor, hogy is van?
  • Komolytalan
    #41
    "Mindenben egyetértek veled, kivéve hogy a hallgatónak nem kell tisztában lennie a fejlett tervezési módszerekkel."
    Felőlem tisztában lehet, de nem lesz rá ilyen bízva. Én az első munkahelyemre úgy mentem, hogy hívtak, önéletrajzot se vittem, és a felvételiztető annyit kérdezett - miután elmondta, hogy mennyit tudnak fizetni - hogy mikor tudok kezdeni. Voltak programozási versenyeredményeim, amik meggyőzték, hogy nem vagyok hülye. Ettől függetlenül 2 évig voltam ott, és ez alatt 2 önálló programot írhattam, amelyek a "nagy rendszerhez" csak marginálisan, és 1 irányúan kapcsolódhattak (csak olvashattam azt a db-t). A jellemző feladataim pár órás, esetleg napos munkát igénylő speciális riportok voltak (amihez már programozni kellett, nem lehetett össszekattogtatni). Egyszerűen egy kezdőre ennyit bíznak, akármilyen jó is legyen az.

    "Igenis tisztában kell lennie tervezési mintákkal, át kell látnia alap UML diagramot (hangsúlyozom alap)."
    15 éve fejlesztek, de nem hinném hogy fel tudnék rajzolni egy UML diagramot. Mármint szabályosan biztos nem. Mondjuk úgy, hogy tök esélytelenül indulnék egy UML zh-n vagy vizsgán. Ettől függetlenül használok a tervezéshez Enterprise Architectet úgy, hogy telepítettem, 3 dolgot megmutatott benne, aki értett hozzá, és onnan kezdve tudok benne db-t tervezni.

    "A programozási nyelv, mint olyan 1-2 hónap alatt teljesen megtanulható, 3-4 hónap után rutinosan használható, úgy nagyjából szerintem (magamból indulok ki)."
    Vannak azért bonyolult nyelvek, de az tény, hogy értelmetlen a programozás nyelveket halmozni. Viszont egy nyelven meg kell hogy tudjon oldani feladatokat. Ezek lehetnek alap algoritmusok, vagy hasonló szintű feladatok. És az meg nem 3-4 hónap mire erre a szintre eljut. Legalábbis nekem nem 3-4 hónap volt, amikor nulláról el kezdtem tanulni a programozást, hanem 1 év, heti 5-6 órában. 3-4 hónap után még erősen gondolkodnom kellett, hogy a 3 féle ciklus közül ami pascalban volt, melyiket érdemes használni. És további 1 év volt, mire eljutottam oda, hogy mondjuk egy könyvtári nyilvántartót - mint örök klasszikust - meg tudjak tervezni és össze tudjak rakni. Más kérdés, hogy ez már akkor se egyetemen vagy főiskolán volt, hanem középiskolában.
  • Komolytalan
    #40
    "A nyolcvanas, kilencvenes években a SZÁMALK-nál meg egy csomó helyen osztogattak olyan papírt, hogy "okleveles programozó". Ez sima középfokú szakképzettséget jelentett, olyan mai OKJ-s jellegűt."
    Az OKJ képzés kevesebb mint 1 év, az szerintem kevés. Ahhoz hogy valaki önállóan megtanuljon programozni évek kellenek, sok-sok gyakorlással.

    "És továbbra is azt mondom, hogy a kódolás nem egyetemi végzettséget igényel."
    Ez így igaz. Rengeteg olyan fejlesztő van - 90% simán - , aki mondjuk az egyetemen tanult matekból semmit se használ.

    "Normális világban az egyetemet végzett embereket nehogymár egy konkrét termék használatára, illetve alkalmazására keressenek. Olyan mintha villamosmérnök tervezőket (mert én pl. pont az vagyok) úgy keresnék, hogy épületvillamossági tervező, aki Legrand, Schneider Electric, Siemens termékeket vágja fejből, illetve Black and Decker és Bosh véső és fúrógépek használatával tapasztalt, és odaállítanának falat vésni vagy dugaljakat szerelni."
    Azért egy mérnöknek nem árt ismernie valami konkrét CAD programot, mint munkaeszközt. És azért a szakik tudnának arról is mesélni, hogy a mérnök urak időnként berajzolják úgy a vezetékeket, hogy az a villanyszerelő tankönyv első fejezetében tiltólistás.
    De igen, belátom, hogy egy villamosmérnöknek nem az a dolga, hogy falat véssen. Viszont egy szoftverfejlesztő az - elmélet ide vagy oda - az ideje 90%-át kódok előtt tölti. Vagy fejleszt, vagy debugol, profileol, optimalizál - de mindenképpen kódot néz. Még akkor is, amikor dokumentációt készít, mert nem fejből írja azt se. Jó ha 10% az, ami tervezés, mérnökszerű tevékenység. És a "műszaki problémák" jelentősebbik fele nem is a tervezési rész alatt oldódik meg, hanem a kivitelezés során. Egy komolyabb szoftvert valós környezetben sosem terveznek meg annyira, hogy azt "csak kódolni" kelljen, és lehessen menni a kasszához. Egyszerűen több idő lenne így a tervezés, mint normális módszerrel a teljes folyamat. Ez sehol se működik, csak az egyetemi oktatásban.
  • Komolytalan
    #39
    "Programozni, gépként gondolkodni, fejben soronként kódot futtatni nem lehet huszonévesen megtanulni."
    Ebben nem vagyok biztos, de abban teljesen igazad van, hogy jóval korábban el lehet kezdeni. Általánosban ha mást nem, de logo-t, vagy más, oktatásra kihegyezett nyelvet lehet tolni nyugodtan. Rekurziót már a logoból is megtanulja, ami jó.

    "És egyetem (ahova csakis kizárólag ilyen végzett szakirányú technikust vennének fel)"
    Ehhez képest amikor én felvételiztem volna prog-mat-ra, akkor szüntették meg a programozásból való felvételizés lehetőségét. Ugye innen kezdve meg nyilvánvaló, hogy nem valamire alapoznak, hanem a nulláról indulnak, egyetemi módszerekkel. Amely látszik, hogy a nulláról indulásra pont alkalmatlan.
  • Vamp17
    #38
    A for-ciklusos dolog tényleg vicces. Nem tudom, hogy erős sarkításnak szánta a poszt írója, vagy tényleg ez a "Magyar valóság"...

    Jómagam nem vagyok programozó, IT supportban dolgozom, ha úgy tetszik, "rendszergazda" vagyok. iskolát tekintve, munka mellett csinálom a mérnök informatikus diplomát.

    Alapvetően nekem az a tapasztalatom a versenyszférával, hogy a legkevésbé sem érdekli őket a papír... A nálunk megforduló szakemberek nagy részének (nem csak IT, hanem Quality Management, vagy Project Engineer) nem igazán van szakirányú végzettségük...(pontosabban nem mindnek!) Viszont van több éves tapasztalatuk, ami elengedhetetlen. Illetve a tehetséges fiatalok viszonylag mélyről is felküzdhetik magukat igen magas pozíciókba... (szakirányú) iskolai végzettség nélkül is! Igaz, ez az első munkahelyem, de tapasztaltabb kollégáim szerint ez a típusú rendszer működik a legtöbb cégnél.

    Szóval nem értek egyet az előttem szólóval, aki azt mondta, hogy a HR-es micsoda követelményeket állít fel.. Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb, frissen diplomázott fickó, bőszen lobogtatva a papírját egyből a puha forgószékbe akarja betenni a hátsóját... Pedig, ha esetleg picit lentebbről kezdené esetleg (cégen belül) felküzdhetné magát olyan pozícióba, ami tényleg közel áll a szakmájához és/vagy érdeklődési köréhez.

    Valamint a másik dolog, amire jobb ha felkészül minden leendő munkavállaló, IT-s vagy nem IT-s. A legtöbb külföldi kézben lévő, Magyarországi telephelyű leányvállalatnál csupán asszisztálni fogtok a kedves külföldi, anyavállalatnál lévő kollégáknak! Érdemi fejlesztés, önálló döntéshozatal, csak nagyon ritkán, vagy mondhatni szinte soha nem megy egy leányvállalatnál. Erre is jobb ha felkészíti magát egy leendő IT-s.
  • kvp
    #37
    Informatikusbol tobb fajta van:
    -van a technikus rendszergazda (merevlemez csere, windows telepites, stb.)
    -van a mernok rendszergazda (nagyobb rendszerek telepitese, uzemeltetese, ennek megtervezese es koordinalasa)
    -van a technikus programozo (progmat, okj, stb.) rajuk ma mar nem nagyon lenne szukseg, a fejlett kornyezetek miatt, de joreszt az elavult technologiak miatt meg mindig kellenek
    -van a mernok programozo (programok tervezese, implementalasa, stb.)
    -es van a hardverhez is erto informatikus, oket regen villamosmernokoknek hivtak

    Nyugaton is inkabb az elso harombol van igazan hiany, tehat a rendszergadakbol es a technikusokbol. A magyar egyetemi vegezettsegu informatikusok jo resze csak technikusi tudassal rendelkezik, ezert rendes mernoki feladatra nem oszthatoak be. Egyebkent ha egy jol felkeszult friss diplomas mernokrol van szo, akkor szinte akarmilyen bonyolultsagu (de egy ember altal elvehezheto) feladatot oda lehet adni neki es megoldja. Ha erre nem kepes (a hianyzo ismereteket potolva), akkor nem alkalmas mernoknek, legfeljebb technikusnak (kodernek). De mint ahogy idealis esetben ma mar nem az eszetergalyos kezeli az esztergagepet hanem cnc alapu, ugy idealis esetben ma mar nem az informatikus mernok irja tenyleg a kodot hanem joreszt a fejlesztoeszkoz generalja. Aki nem hasznal ilyet, az meg mindig manufakturalisan allitja elo a programokat, ami persze hazankra jellemzo, itt a gyarakban is emberek dolgoznak robotok helyett (ezt hivjak viccesen flex technologianak). Pedig sokkal olcsobb es hatekonyabb megoldas automatizalni azt amit lehet es akkor viszonylag keves valodi mernokkel is lehet jo programokat eloallitani. Csak ezeknek a mernokoknek erteniuk is kell ahhoz amit csinalnak.

    A magyar kepzes egyebkent tenyleg siralmas. Lehet, hogy az orvos kepzesunk meg jo, de a mernok kepzes kritikan aluli. Mondjuk nyugaton is, de ez akkor is gond. Nem a munkahelyen kell a mernoknek megtanulnia az alapokat, mint ahogy nem az egyetemen tanitanak irni/olvasni. (amerikaban erre is van ellenpelda, de ott mar nagyon rossz a helyzet) Ami hianyzik az az egyetemi gyakorlat, ami a tudasat alalmazni keptelen emberek kiszuresere szolgalt regen. Tehat vagy ert hozza es tudja is csinalni, vagy max. csak tanar lehet belole. Mara ez a szuro eltunt es barki lehet programozo vagy informatikus, gyakorlatilag kulonosebb kovetelmenyek es tudas nelkul.
  • coolbboy83
    #36
    Én is sok bajt hallok. Mondjuk én régen tanultam programozni, még Commodore Basic.... 8 évesen azon kezdtem....
    Volt egy kis C és Pascal is régen - évekig totál mást csináltam, de úgy döntöttem én is belevágok újra - szerintem sok múlik azon, hogy valaki mennyire érdeklődik és utánajár dolgoknak...... Meg lehet tanulni ezeket, de sok múlik a gondolkodáson - de leginkább a gondolkodás képességén, logikán.

    A lentebb említett kód copy/paste-ért már régen is 1-es járt a suliban........ pedig 1998 - 2000 nem volt olyan régen....

    Most sokmindent már újra kell tanulni, mert deprecated és nem is úgy van mint régen..... de érdekel, és ezért menni fog. Bevállaltam az egyetemet, majd elválik....
  • Meridian
    #35
    eszembe jutott még valami. A magyar nyelvű szakkönyveket elnézve, szinte mindegyik hulladék. Általában akkor fordítják le, amikor már az egész elavult, kidobhatod. ráadásul többnyire azt a verziót választják ki, ami valamit csak általánosságoban leír, referencia könyv.

    Ha valaki szétnéz angol nyelvű 0dayz ebook warezokban, az láthatja, nyugaton minimum 600x nagyobb a választék, ráadásul a jobbakat 2 évente frissítik. A nagy mennyiség miatt persze igaz hogy bőven van hulladék szakkönyv angolul is, de legalább van hazsnálható is a ugyancsak a nagy számok törvénye okán...
    Igaz, nem magyar ember az, aki meg is tudja azokat mind venni, ezekkel a fizetésekkel... (egyébként azt sem értem, hogy angol/nyugati területen is van ennyi pénz erre a szakkönyv mennyiségre?)

    De hogy mégis miért írom, annak tudatában, hoygyha valaki jót akar az tanuljon meg angolul és tessék van miből tanulnia - angolul. Csakhogy van egy nagy igazság is: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá, de idegenen sohasem - Bessenyei Görgy". Ez a másik baj a magyar oktatással, a silány tankönyvek, ha egyáltalán van miből tanulni.

    Láttam egy BME-s távközlési szaktárgy oktatásának előadás vázlatát. Két tankönyvet adtak meg olvasnivalóul, az egyiket egy tanár kezdte írni, de nem fejezte be (talán már azóta igen), a másik meg elavult információkat tartalmazott, amelyet az előadások során egészítettek ki, és újítottak meg...
  • Sippie
    #34
    "- Aki nem tudja, tanítja. Az egyetemi (főiskolai) oktatók nem élnének meg mint szakemberek."
    Baromság. Vannak olyanok igen, de vannak jó szakemberek is. Az egyetemi oktatás azért szar, mert idióták a fejesek. A parlamenttel kezdődően. Gyakorlati oktatás szinte 0, mert hogy eszköz kell, és drága és júj meg jaj. Nálunk ez meg volt oldva, a tanári kar órák után OKJ-s képzést vezetett az egyetemi műhelyben, jött be a pénz amiből eszközt vettek, gépeket vettek az egyetemi diákok pedig használták őket nem csak távolról kémlelték. Aztán jött a 2/3-ad nagyon okos fityisz vezetés, aki fityiszt mutatott az OKJ-s oktatásra, pénzt nem jött tovább, a gépek leálltak, a tanárokat kirúgták (akik elvannak a versenyszférában jelenleg). A képzésünk meg tropára ment.
    A másik vicces pont a cégek hozzáállása. Elvárás 3 idegen nyelv, 10 éves szakmai tapasztalat, ja meg legyél már bent napi 14 órát. A pályakezdők meg dögöljenek meg, hogy honnan szereznek szakmai gyakorlatot az az ő bajuk.

    Ahhoz, hogy az oktatásnak legyen értelme a következő változásokra lenne szükség 1. az egyetemeknek lehetővé kell tenni, hogy önellátóak legyenek, pl az előbb említett OKJ-s oktatással 2. a cégeket kötelezni kellene piaci szerepe szerint megfelelő számú hallgató gyakorlati fogadására az utolsó 1 évben pl, a héten 3 napot oda mennének a maradék 2-ben meg az egyetemen tanulnák a maradék tananyagot.
    Így lenne gyakorlati képzés, a diáknak jó mert értelmeset is tanul és diploma után már lenne 1 éves szakmai tapasztalata, az egyetemnek jó hogy kevesebb órát kell tartania, a cégeknek jó mert ingyen munkaerő és a kiemelkedő képességűeket akár le is nyúlhatja a konkurenciától.
    Na meg persze haladni kell a korral, örülünk a vaskarbon állapotábrának de már vannak más anyagok is, valamint jó móka orrba szájba deriválni/integrálni, de már vannak programok amik 2 kattintásra megoldják.
  • Meridian
    #33
    kifelejtettél valamit az egészből. Ami egyébként az egész felsőfokú oktatásra jellemző magyarországon.

    Az igaz, hogy tanulsz félévet C, C++ vagy C#, SQL, HTML, Javascript, meg hasonlókat, és az is igaz és egyben baj is, hogy leginkább az elméletet adják le, igazi gyakorlatot meg semmit sem hozzá, de megtehetnék azt is, hogy mindenből többet adjanak (lenne rá tanári kapacitás egyébként), de nem megy.

    Miért? Mert a szakmai tárgyak mellet TÖMKELEGÉVEL vannak semmire sem jó és egyáltalán nem műszaki tárgyak is ezeken a szakokon!
    Közgáz alapismeretek (minek? vagy szakember leszel ezen a területen - és akkor menj közgázra, ahol 6 félévet tanulhatsz belőle - vagy nem, de akkor minek rabolni egymás idejét?), jogi ismeretek (dettó), filozófia (?!!?), apámfasza, stb, stb. stb.
    A tantárgyak fele értéktelen szar, amit később a büdös életben nem fog használni a delikvens.
    Tudom mit beszélek, megjártam egy egyetemet (amit nem akartam, hanem a szüleim erőltettek, otthagytam) aztán nekem jobban tetsző 2 fősulit, de mindkettőt abbahagytam, mert valami hihetetlen szart oktatnak. Elavult tankönyvek, elavult sémák és ráadásul tele felesleges dolgokkal. A szakmai részre meg emiatt már nem jut elegendő lehetőség (idő és energia), de megmagyarázzák: úgyis magadnak kell kitanulnod a dolgot, ha profi akarsz lenni, ezt nem lehet iskolapadban megtanulni. Hát persze, de akkor minek járok ide?!?

    Végül, csak mert kell egy felsőfokú papír, a könnyebbik változatot választottam: elvégzem az OKJ-s rendszergazdait, mellette CCNA (később majd CCNP). Az OKJ-s rendszergazdai oktatás dettó... szintén tele van _államilag megkövetelt(!)_ szarokkal. Mivel már jártam 2 teljes évet az erdőmérnökire (ez volt amit nem akartam volna, de a szüleim) így nem okoz nehézséget számomra műszaki rajzolni, így itt sem jelentett problémát ezen tárgyak. De KÖNYÖRGÖM! Mi a lófasznak kell egy rendszergazdának egy öntöttvas húsdaráló menetes/furatos, csatlakozó fogantyús hajtókarát szabványos műszaki rajzzal ábrázolni tudnia?! Tűrésezéssel, méretezéssel, mérethálóval, szabványos írással, megmunkálási idők és költségek számolásával, és a többi nyalánksággal...!

    Itt van az alapvető baj. Az egyetemeken/főiskolákon/felsőfokú képzéseken sem azt oktatják amire szükség volna ahhoz, hogy valaki kezdő szakemberként jöjjön ki az iskolából, hanem valami faszom tudja milyen elképzelés szerinti megfelelőségi papírt kapsz, amit aztán joggal nem fogadnak el sehol sem (nyugaton), csak itthon, de itthon legalább 2-3 db legyen belőle, és persze 5-10 év szakmai gyakorlatod - ha akarsz valamit...

    egyébként a CCNA-ról ha már szóba hoztam. Na, az legalább célirányos. Nem több nem kevesebb, de hálózati szakember képző. nem si értem, miért nem másolják le az egészet itthon, magyarosítva, és egészítenék ki mindenféle szerver és alkalmazás konfigurálási és üzemeltetési ismeretekkel, és kész. Semmi több nem kellene egy rendszergazdai képzésen. És hoygmennyire jó a CCNA? Minden félévebn volt egy egy tantárgy hálózatokkal kapcsolatosan, persze erősen elméleti jellegű tananyaggal (az elektrotechnikai tanár egyszer fel is tette a kérdést, ő sem érti a tantárgyak összetételét, mert mikor megkérdezte az egyik hallgatót, hogy tudja-e, hogy mi az a "szinti rendező", senkinek halvány fingja nem volt, nemhogy látott volna egyet is...),a miből több ZH is volt íratva, amin a tanulótársaim javarésze bukdácsolt. 1-es, 2-es osztályzatok volt a többség, egy-két hármas. Én meg mivel a CCNA-t toltam mellette, megírtam egyedül -LAZÁN!- 4-es vagy ötösre, mikor éppen, hogy sikerült (szopatós teszt feladatsor volt - fejben számolgatós, könnyen elnézős, részpontok nélkül a több helyes válaszos kérdéseknél). Sokan rólam másolták a válaszokat, lesve a képernyőmet, hogy mit válaszolok egy adott kérdésnél, és így jött össze a kettes...

    Hát ennyit a magyar oktatási színvonalról.
  • Gabesz84
    #32
    Mindenben egyetértek veled, kivéve hogy a hallgatónak nem kell tisztában lennie a fejlett tervezési módszerekkel. Igenis tisztában kellene neki lennie vele, különben 2 hónapig csak néz ki a fejéből, hogy most mi van. Igenis tisztában kell lennie tervezési mintákkal, át kell látnia alap UML diagramot (hangsúlyozom alap).
    A programozási nyelv, mint olyan 1-2 hónap alatt teljesen megtanulható, 3-4 hónap után rutinosan használható, úgy nagyjából szerintem (magamból indulok ki). Felesleges mindet mélyre hatóan megtanítani.

    BME-n pl tanítanak algoritmuselméletet is, ami irtó hasznos tárgy, a számításelmélet után. A számonkérése régen szigorlat útján viszont szopatás volt ezerrel. A gyakorlati oktatás, és egyéb hasznos dolgok viszont csak túl későn jönnek be, az utolsó 2-3 félévben önálló laboron, amire mindenkinek elmegy a kedve az egésztől, és egyébként is, a sok seggelés mellett nem marad ideje rendesen megtanulni.
  • Petko
    #31
    Hát ez a Móricka a partvonalról lehet jobban tudja mit beszél. A nyolcvanas, kilencvenes években a SZÁMALK-nál meg egy csomó helyen osztogattak olyan papírt, hogy "okleveles programozó". Ez sima középfokú szakképzettséget jelentett, olyan mai OKJ-s jellegűt.

    De azt elfogadom, hogy lehet rosszul fogalmaztam meg a mondanivalómat. Nem azzal vitatkozok hogy te hogy észleled a helyzetet, hanem azt vázoltam fel, hogy mi lenne az ideális állapot. És továbbra is azt mondom, hogy a kódolás nem egyetemi végzettséget igényel. És azt is értem, hogy neked sem ez a fő szempont, csak arra próbálok rámutatni, hogy cikkben okoskodó nagymenők vannak óriási képzavarban.
    A gyakorlatban, ahogy írod bizonyára sok a munkára alkalmatlan frissen végzett okleveles informatikus. Csak ezen akkor mégis mi a frászt csodálkozik a sok barom idióta vállalatvezető? Ez pont nagyobbrészt nekik köszönhető állapot, ők építették fel így a rendszert. (Ráadásul minden összefügg mindennel és a dolog az informatikán kívül az összes többi ágazatra ugyanúgy vonatkozik)
    Nézz meg egy álláshirdetést. Mindenhol felsőfokú végzettséggel keresnek informatikai területre embereket, sokszor még az MSc. fokozatot is megkövetelik, és az agyhalott HR-esek (és ismétlem ez minden más szakmában is elharapódzott) beleírnak mindenféle ilyen feltételt, hogy (ezeket most copyztam profession.hu-ról) "SQL Server 2008 R2, SharePoint 2010, VB.Net / C#, IIS configuration & tuning, ASP .Net, Linux (CentOS) és/vagy unix (AIX) ismerete, WebSphere (v6, v7), Oracle IAS (v10), WebLogic (v11), JBoss (v4-6), SunOne/Glassfish (v8-9) alkalmazásszerverek, valamint Oracle (10-11g), MSSQL és DB2 adatbázis szerverek), és mindezt egyszerre.
    Ezek nagy része mint egy konkrét technológia vagy szoftvert jelent, és a munka is egyszerű kódolás vagy alkalmazás. Normális világban az egyetemet végzett embereket nehogymár egy konkrét termék használatára, illetve alkalmazására keressenek. Olyan mintha villamosmérnök tervezőket (mert én pl. pont az vagyok) úgy keresnék, hogy épületvillamossági tervező, aki Legrand, Schneider Electric, Siemens termékeket vágja fejből, illetve Black and Decker és Bosh véső és fúrógépek használatával tapasztalt, és odaállítanának falat vésni vagy dugaljakat szerelni. Hát nem kösz.
    Ezek a nagyvállalati körök ledegradálták az egész Magyarországi felsőoktatást, illetve nem értékelik semmire az egyetemi végzettséget és önbeteljesítő jóslatként végül tényleg középfokú vagy még arra is alkalmatlan embereket termel ki a rendszer. De ismétlem: ez egy körfolyamat, amit ők kezdtek el.
    Az informatikához mindig is volt affinitásom és sokaknak a korosztályomból ez volt a fő hobbija a 80-as 90-es években. Bár szeretem a mai napig is az informatikát, de pályaválasztáskor - 12 évvel ezelőtt - látva a karrierlehetőségeket, már akkortályt gondoltam arra, hogy eszem ágában nincs azért 5 évig gürcölni az egyetemen, hogy utána beállítsanak egy fülkébe és naphosszat kódoljak. Ráadásul azt is mondják, hogy a létező legegészségtelenebb, legjobban káros munkavégzés az ilyen, amibe 30-40 éves korukra kiégnek az emberek. Ezért nem informatika szakra mentem, hanem inkább megcsináltam egy villamosmérnökit meg egy közgazdász egyetemi végzettséget.
    Így se mindig vagyok elégedett más problémák miatt, de legalább tervező mérnök úr vagyok és bár én is rajzolok autocadben de a monoton munka nagy részét a műszaki rajzoló beosztottam végzi, én pedig időnként valódi műszaki problémákkal is foglalkozhatok.
    És könnyen megeshet, hogy sok hozzám hasonló is így gondolkodott, vagy aki mégis kitartott, hogy okleveles informatikus legyen, az pedig elhúzott külföldre vagy valami saját vállalkozást csinált. A fiatalabb generáció pedig bizonyára tuti nem azért megy már informatikus szakra mert érdekli őket, hanem mert "divatszakma" meg amúgy se tudja hogy mit csináljon. És a kör bezárult, ők már olyan outputot adnak amit eredetileg is pre-determináltak, és az oktatás színvonala is emiatt (ugyanis oktató is azokból az egykori hallgatókból lesz sokszor, aki már semmi másra nem jó) romlott le.