70
-
#1
"a Központi Statisztikai Hivatal"
Hozzájuk nem ártana egy adag informatikus, mert bődület mekkora fail az adatszolgáltató rendszerük.
Egyébként bírom(not), hogy az IT-seket egy kalap alá véve emlegetik: hiány van belőlük. Ez így egészen egyszerűen nem igaz. Az IT szakma erősen sokrétű. Nem mindegy, hogy valaki Visual C++ programozó, rendszergazda, vagy éppen IT nagykereskedelemben dolgozik.
Lényeg: Unalmas már, hogy IT szakember = programozó. Súlyos tárgyi tévedés!
-
paraszgyerek #2 Azt sajnos csak megerősíteni tudom, hogy miközben a diákok előszeretettel vonulgatnak a lehetőségeik állítólagos beszűkülése miatt, mindeközben az informatika területén az államilag finanszírozott keretszámot sem vagy csak nagyon nehezen sikerül minden esetben feltölteni. ( a diplomáig pedig csak ennek töredéke jut el )
Na indulhat az ekézés :-) -
moikboy #3 Egyetértek.
Egyébként meg nem lehet parancsszóra növelni az IT-szektorban dolgozók számát egyszerűen azért, mert nincs hozzá elegendő minőségi emberanyag. Ha tervgazdálkodás-szerűen akar valaki informatikusokat képezni, akkor lehet, hogy megduplázza a papírral rendelkezők számát, de a műszakilag képzett, minőségi munkaerőt nem így kell előteremteni. Ez egy sokkal hosszabb folyamat, amit már középiskolában/általános iskolában el kell kezdeni.
Persze lehet indítani bóvli IT-képzéseket, csak akkor nem kell csodálkozni, hogy a versenypiacon felerősödik a diplomaszerzés helyén alapuló szegregáció (lásd állásinterjún GDF vs BME kérdésköre). -
menpe #4 Ha az utolsó előtti bekezdèst komolyan gondoltàk, akkor mèg valószínűleg nem dolgoztak az IT szakma nem-programozói területein. Vagy sehol... -
Zoliz #5 Programozó zsenikből valóban hiány van, mindig.
De azt tanulni nem lehet.. !!!
Igy arra várhatnak, hogy a szomszéd mari néni betölti a Java developer állást tömegesen..
Informatikus hiány lefordítva programozó hiány.
Talán "programozó" szakokat kéne erősíteni az abuszurdisztáni egyetemeken..
-
gombabácsi #6 szerintem mindenhol ahol versenyhelyzet van, ott hiány van
hiszen kényelmesebbek az állami munkahelyek... -
Kryon #7 +1
Ráadásul az a vicc az egészben, hogy pont programozókat lehetne a legolcsóbban képezni. Mert míg a mérnöki rész oktatása eszközigényes, azt otthon nehéz megtanulni, addig a programozáshoz inkább csak önszorgalom kell meg egy kis rásegítés. Olcsó vagy esetleg támogatott ingyenes online tanfolyamokkal programozók tömegeit lehetne képezni az egyetemi képzés árának töredékéből, miközben az egyetemeken épp a programozás az amit nem nagyon lehet rendesen elsajátítani előzetes gyakorlat nélkül.
A másik amire utaltak a nyelvtudás (angol). Ugyanaz a helyzet, otthonról gép előtt tanulható lenne, ha lennének értelmes online tanfolyamok amik nem kerülnek egy vagyonba... -
Komolytalan #8 "A vállalatokkal beszélgetve mindig visszajutunk két területre, az egyik a kutatás - fejlesztési tevékenység honorálása adó és egyéb szabályok mentén, a másik a mérnökkibocsátás - nem csak a Bsc, hanem az Msc végzettségű diplomások száma."
Ez nem Bsc, Msc, vagy Phd kérdése. Keresnénk fejlesztőket a céghez, és hát elkeserítő a felhozatal. Pedig nem úgy kezdtünk, hogy havi nettó 80eFt... Sorolom a próbafeladatos tapasztalatokat:
- 4x bemásolja ugyanazt a kódot, ami csak 1 db számban tér el, ahelyett hogy ciklust használna
- a beküldött kód le se fordul (nem annyi nyitó, mint záró zárójel van)
- SELECT AVG(AKARMI) - és ennyi, se táblanév, se alselect, se semmi - mehetünk a kasszához.
- 1-13-ig generálj véletlenszerű egész számokat: Math.round( Math.random()*10 )+1. Ugye ez 1..11 között generál, de az 1 és a 11 pont fele olyan valószínűséggel lesz, mint a többi...
- N prím-e N-1-től 2-ig, egyesével, lefelé. Nehogy már a felét kiejtsük első lépésként, ááá, dehogy. Nehogy már gyök N legyen a határ, nehogy már a párosakat kivegyük előre, és 3-tól kettesével menjünk felfelé, ááá, dehogy.
Meg lehetne még sorolni reggelig. Egyszerűen katasztrófa. Dedó bazmeg, óvoda nem Msc. Állítom az 5 éves lányomból 5 év alatt különb programozót nevelnék, mint ami átlag ma kijön az egyetemekről. Pedig még csak a nagybetűket ismeri, meg a számokat.
És hogy miért? Volt akit behívtunk - bár erősen google gyanús volt, de kínunkban, mert az nem igaz, hogy 10 jelentkezőből mind szar. A srác abba a suliba járt (2 éve), ahová az őt felvételiztető (régebben), és 1, azaz 1 tanárját se tudott megnevezni. Emellett persze a tudása is tényleg csak annyi volt, amit a google kidob, de a lényeg: hogy úgy járt iskolába, hogy azt se tudja, hogy ki tanítja. -
Gabesz84 #9 Szívesen jelentkeznék olyan helyre ahol egy alapszintű programozó napidíja 50k. Ja várjunk csak, hát tőlünk nyugatabbra kicsit még több is. És már meg is van hogy miért van nálunk ekkora hiány, aki kicsit is kimelkedőbb, arra hamar lecsapnak a külföldi fejvadászok egy magyar viszonylatban visszautasíthatatlan ajánlattal.
Egyébként én úgy érzem mihaszna informatikusokból/programozókból van dögivel, szoftverfejlesztő mérnökből van kevés. Segítettem már felvételiztetésben, és ahol most is vagyok itt is hallom a tesztek eredményét, ami egyszerűen siralmas. -
Skill #10 a leírtak alapján mindenki a munkára kész és szuper embert akarja felvenni. egy egy suliból hány olyan kerül ki? csak egy ötlet de mi lenne , ha diploma előtt már lecsapnának a cégek egy egy jobbnak tűnő emberre? az illető mire végez lesz tapasztalata és helye is ahova mehet dolgozni a megfelelő tudással és persze bérért. -
Petko #11 Gondolom ott kezdődik a mese, hogy a mezei programozás az nem mérnöki feladat, hanem egyszerű szakképzett technikusi feladat, és annakidején azthiszem volt is ilyen, hogy programozó szakképesítés.
Egy MSc.-s mérnök informatikusnak aztán szép ha beültetik élete végéig kódolni. Ennyi erővel a gépészmérnököknek is irány az esztergagép, az orvosoknak meg a hányótálmosogatás. Az viszont tagathatatlan, hogy kiemelten járatosnak kell lennie a programozásban és minimum követelmény, hogy annyira értsen hozzá legalább mint a szakképzett programozó, és azok munkáját tudja vezetni, a szoftverfejlesztés folyamatát irányítani, a szoftver felépítését megtervezni. (amennyiben ilyen területen működik).
Pont ezért több mint tíz éve pályakezdés előtt, annak ellenéri hogy mindig is informatikai beállítódottságú voltam (és programoztam is elég sokat, és azóta is hobby szinten), eszem ágába nem volt informatikai szakra jelentkezni, amikor ennek a szakmának nincs igazi tekintélye. Pénzben persze lehet jól megfizetik, de a vezetők meg mind gazdasági meg egyéb végzettségűek. És természetesen ezt a döntést azóta se bántam meg. A cégek persze verik a nyálukat, hogy kéne az informatikus utánpótlás meg a programozó, de persze csak azért, hogy legyenek drónok akik naphosszat kínlódnak a baromságnál nagyobb baromság szofverikkel, amitől végül ki is égnek. És az ilyen dumáknak is kb. annyi a lényege, mivel kevés az ilyen drón akit lehet rabszolgamunkára fogni és még profin is ért hozzá, ezért túlkereslet van és sokba kerülnek. Ha lenne több drón, egyszerűen olcsóbb lenne nekik. -
Komolytalan #12 "A fizetésekkel kapcsolatban ugyan átlagszámot nehéz közölni, de ha azt mondom, hogy egy alapszintű programozónak a napidíja 50-60 ezer forint körül mozog akkor nagyot nem tévedek. A több ember munkáját megalapozó architekt díjazása már 150 ezer forint körül van."
Igen, ez mocskos nagy csúsztatás. Ennyit számláznak ki a cégek a bérbeadott emberek után. De azok ennek jó ha a negyedét-ötödét megkapják nettó bérként. -
Komolytalan #13 "a leírtak alapján mindenki a munkára kész és szuper embert akarja felvenni. egy egy suliból hány olyan kerül ki?"
Mikor én középiskolába jártam, ahol programozást és könyvvitelt is tanultunk szakmai tárgyként, cirka 20 éve, akkor a kb 30 osztálytársam közül 10 szuper programozó került ki, és még vagy 5 elmegy kategóriás. De a többi nem is akart elhelyezkedni programozóként...
Most akik egyetemen tanulnak programozást, azok közül olyanok kerülnek ki, akik az én középiskolámban az első évben megbuktak volna. És ezek munkát szeretnének. Mégis mire fel? Ha nem tud termelni, és 3-5 év alatt nem tanult meg annyit, hogy egy kibaszott 20 soros feladatot megoldjon, makulátlanul, akkor hogy engedjem oda az 100ezer soros forráskód közelébe? Azt hiszi, egy hibás prím tesztért fizet a megrendelő - tudok neki fizetést adni? Szponzoráljak neki még 50 évet én a saját zsebembre, hátha addigra megtanul programozni? Ugyan már. Az ilyen menjen el péknek, vagy tesco árufeltöltőnek. Nem csak piálni meg bulizni kellett volna egyetem alatt, hanem tanulni. Ha a tanár nem tanít értelmeset, akkor kihasználni hogy ott az ingyen, széles sávú net, és nem HD pornót tölteni rajta, hanem tutorialokat nézegetni, hogy ragadjon rá valami a retken kívül. -
Kryon #14 Lehet mérgelődni, de ez már ígyjárás. Ha csökken az oktatás színvonala középiskolában az egyetemen pedig elméletet erőltetnek még programozásból is gyakorlat helyett, annak ez az eredménye. Nem hiszem hogy a jelenlegi oktatás mellett sokan lennének akik az iskolában tanulnak meg programozni.
Ezért sajnos azt kell mondjam, hogy ha az egyetem nem oldja meg, akkor a cégeknek kell kiképezniük a szakembereiket, mert ha nem akkor csak a sírás marad és a tovább zuhanó színvonal. -
Komolytalan #15 "Gondolom ott kezdődik a mese, hogy a mezei programozás az nem mérnöki feladat, hanem egyszerű szakképzett technikusi feladat, és annakidején azthiszem volt is ilyen, hogy programozó szakképesítés."
Na persze, ahogy Móricka elképzeli, a partvonalról.
"Egy MSc.-s mérnök informatikusnak ... kiemelten járatosnak kell lennie a programozásban és minimum követelmény, hogy annyira értsen hozzá legalább mint a szakképzett programozó, és azok munkáját tudja vezetni, a szoftverfejlesztés folyamatát irányítani, a szoftver felépítését megtervezni."
Ne vicceljünk már. Egy szakképzett mérnök-informatikus a szakképzése során nem lát 1000 sornál nagyobb kódot. Nem vesz fel egyetlen megrendelést sem, egy valós ügyfelet se szolgál ki. Egy szakképzett mérnök-informatikus mikor kiszarja az egyetem, meg se tud tervezni semmit se. Tud gyönyörű pókhálókat meg konzervdobozokat gyártani 3 soros feladatokhoz különböző trendi tervező eszközökkel, de a megvalósításról fogalma sincs. Nem tud mit kezdeni akkor, amikor bejön az irodába a kigyúrt tetkós állat az arany biciklilánccal a nyakában, vagy éppen a paraszt bácsika, az ünneplő ruhájában, és elkezdenek neki beszélni az autókereskedelemről, vagy a tápkeverő üzemekről. És ha ezekkel nem tud mit kezdeni, akkor a cége csődbe megy. A szakképzett mérnök-informatikusnak olyasmiről fogalmas sincs, hogy egy projecthez milyen fejlesztő eszközökkel, milyen platformon érdemes hozzáfogni, nem tudja ezek árait, egyéb vonzatait, mert ezek közül egyet se ismer. Egy szakképzett mérnök-informatikus hátulgombolós.
Amiről te beszélsz - aki tervez, és leosztja a munkát, aki elkészíti a funkcionális specifikációt, ami a majdani szerződés elválaszthatatlan részét képezi, aki megmondja, hogy a meló mennyi idő, aki tudja hogy mi épül mire, és mit lehet párhuzamosan csinálni, hány felé érdemes osztani a feladatot, aki kialakítja az interface-eket, azt úgy hívják hogy vén iszapszemű rája. Vagy más néven vezető fejlesztő. És mocskosul mind1, hogy szakképzett mérnök-informatikus, vagy pék a végzettsége, de rengeteget számít, hogy hány nagy rendszert látott már át belülről, esetleg hányat tervezett meg ő, és ezek közül hány lett sikeres, és hány bukott. -
Komolytalan #16 "Ezért sajnos azt kell mondjam, hogy ha az egyetem nem oldja meg, akkor a cégeknek kell kiképezniük a szakembereiket, mert ha nem akkor csak a sírás marad és a tovább zuhanó színvonal."
Hát nem, nem az a megoldás, hogy nyissunk óvodát, és tanítsuk meg az egyetemről kikerült gyerekeket programozni. A megoldás az, hogy előbb-utóbb csak jön 1-1 értelmes fejlesztő, a többit meg hagyjuk éhen halni. Ez a nagy büdös harci helyzet.
Mert én tudok dolgozni, és el tudom tartani magamat, fejlesztéssel. Ha nincs alkalmas kolléga, akkor max nem bővítek. De azért nem fogok dolgozni, mert valaki a munkahelytől várja el, hogy megtanítsa neki a for ciklus használatát. Mérnök-informatikusi diplomával. -
gombabácsi #17 az egyetemről kikerülő programozókat, akik nem tudnak programozni, felszívja az állami szféra? -
Kryon #18 Akkor majd jön valaki aki rászánja a pénzt és megnyitja az "óvodáját". Utána neki lesznek szakemberei akik pont ahhoz értenek amire a cégnek szüksége van és szerződés is köti őket. Így aztán szépen fejlődik nem kis versenyelőnnyel, míg a többiek továbbra is lepkehálóval kergetik a szakembereket.
Amíg egy mérnök-informatikus más munkakörben is el tud helyezkedni jó eséllyel nem csak programozóként, addig nem sokan fogják törni magukat hogy önszorgalomból megtanulják azt amit az egyetemen nem tanítottak meg nekik. Magyarországon nincs hagyománya a versenynek. A többség egyszerűen oda megy ahová felveszik azzal is amihez ért, utána a többi már nem érdekli. -
Ferrer #19 Igazából jó hír, hogy ennyi hülye kerül ki az egyetemekről, én is a közeljövőben tervezek elvégezni egy 3 éves "gyorstalpaló" mérnök-infó szakot, jó tudni, hogy a kellő önszorgalommal ki lehet emelkedni, és az amúgy sem kevés munkahely közül még inkább lehet majd válogatni! :) -
FoodLFG #20 De ember, vajon miért nem jelentkezett használható tudással rendelkező?
Két dolgot tehetsz. Vagy kiképzed, ahogy az a komment is említi, vagy többet fizetsz és akkor már tapasztalattal rendelkező egyének jelentkeznek...
Nem kell hisztériázni, pengesd a dellát!
Egyetemen nem csak idióták vannak egyébként, de azok úgy látszik, hozzátok valamiért nem jelentkeztek...
Egyébként még jó hogy nem 80e forintot kínáltatok. 80e forintot az egy héten négy napot dolgozó kooperatív képzésben részvevők (egyetemen nappalin tanuló céghez kiküldött) emberkék keresnek úgy, hogy a fizetésük egy részéből még az oktatási intézmény is levesz... -
Komolytalan #21 "Két dolgot tehetsz. Vagy kiképzed, ahogy az a komment is említi, vagy többet fizetsz és akkor már tapasztalattal rendelkező egyének jelentkeznek...
Nem kell hisztériázni, pengesd a dellát!"
Fizetésről szó se volt. Van nálunk olyan fejlesztő, aki biztos vagyok benne, hogy többet keres mint te. Sokkal. De neki nem jelent kihívást egy for ciklus, sőt sokkal bonyolultabb dolgok sem. -
Komolytalan #22 "Akkor majd jön valaki aki rászánja a pénzt és megnyitja az "óvodáját". Utána neki lesznek szakemberei akik pont ahhoz értenek amire a cégnek szüksége van és szerződés is köti őket. Így aztán szépen fejlődik nem kis versenyelőnnyel, míg a többiek továbbra is lepkehálóval kergetik a szakembereket."
Nyilván ezt megteheti, de aki 23 éves korára nem jut el odáig, hogy ne 4 copy-paste-et, hanem egy for ciklust használjon, én azt nem venném fel ebbe az óvodába se. Mert nem biztos, hogy egyáltalán meg lehet tanítani arra, amire szükség volna.
Senki se azt várja el, hogy holnaptól annyi profitot állítson elő egy új kolléga, hogy csak a pénzt kelljen számolni. De az szerintem reálisan elvárható, hogy a próbaidő végére elérjen oda, hogy ha folyamatosan biztosított számára a munka, akkor kitermelje az általa generált költségeket. Ezt a szintet nem érte el 10-ből 10 fő. -
Gabesz84 #23 Az a baj, hogy egyetemen nem tanítottak se TDD-t, se Clean Code-ot, se Agile-t, se semmi hasznos fejlesztési modellt. Csak az ősidőkben is elavult vízesésmodell, azt kell tanítani.
Viszont itt jön képbe, hogy az egyetemen nem tudást, és gyakorlatot kell szerezni, hanem meg kell tanulni tanulni. Önszorgalomból, akratból, a problémák megoldása érdekében.
Egyébként jelenleg a kooperatív képzés erre lenne hivatott, csak az a baj, hogy a kooposokat nem mindig arra használja a cég, amire kéne, nevezetten az okításukra, új feladatok megoldására... -
Kryon #24 Jó, a 4 copy-pastes durva, de szerintem a többség tanítható lenne. -
#25
Én aktuálisan épp a BME mérnökinfo padjait koptatom, szval van rálátásom arra, hogy mi megy ott. A nagy helyzet az, hogy gyakorlat alig van, csak a száraz elméletet adják le, majd vizsgán annak is a kivétel kivételének kivételét jelentő apróbetűs ELMÉLETET kérdezik vissza. Így nem is lehet jó informatikusokat/programozókat kinevelni. Az esély sincs arra, hogy rendesen elmélyüljenek a hallgatók bármelyik nyelvben jobban, mert van egy félév C, egy félév C++, egy félév Java, egy félév C# és némi SQL. Ami papiron kurva jól hangzik, csak ha ezekből van heti 1-2 előadás száraz elmélettel és 2 hetente 1db 90 perces gyakorlat és szerintük reális, hogy 6 labor alatt megtanulj egy nyelven programozni, addig ez nem is fog változni. Tudom, lehet azt mondani, hogy otthon önszorgalom meg mélyüljön el benne a diák. Csak amikor ezek mellett még harminc valahány kreditje van úgy, h gyakorlatban kb 50et ér, akkor örül ha a felvett kreditek 80%-át hozza nem, hogy még pluszba elmélyüljön ezekben. Én is, és nagyon sok csoporttársam évek óta ki van ezen akadva, rengetegszer szóvá lett téve tanároknál, dékánhelyettesnél de semmi változás nem történt.
Szval összegezve, szerintem nem kifejezetten a hallgatók képességével és tanulni akarásával van baj, hanem a rendszer régi és szar. Már csak azért is merem ezt mondani, mivel azok, akik tényleg nem idevalók az első év végén úgyis kiszórodtak és megmaradt az évfolyam 30-40%-a maximum. -
Komolytalan #26 Én úgy gondolom az egyetemen olyan dolgokat kéne tanítani, amire egy végző hallgatónak szüksége lehet. Akárhogy is nézzük, ezek nem a fejlett tervezési módszerek, mert az pont nem lesz rá bízva még vagy 5 évig biztosan. 5 évig mást se fog csinálni, mint egy tapasztó vezető fejlesztő terveit megvalósítani. Hetente konzultálnak, ha 1-2 óra alatt felfog annyit, amennyi egy heti fejlesztéshez kell, akkor már használható, ha nem, akkor meg nem. Szóval amire szükség volna az az, hogy egyszerűbb algoritmusokat (egyszerű rekurzió, 2-3 ciklus mélység) önállóan, bonyolultabbakat pedig működési elv elmondása alapján el tudjon készíteni. Lehetőség szerint mindezt egy OOP nyelven - ha az OOP alapokkal tisztában van, a megfelelő stílus úgyis rá fog ragadni egy tapasztalt vezető fejlesztő mellett.
Ehhez azonban pont nem magolás kell, mert ehhez elég pár tucatnyi nyelvi elemet megtanulni, meg kb 5 ikont/menüpontot az adott fejlesztő eszközön. Viszont kellene sok 100, önállóan megoldott apró feladat. Apró feladat: ami pár óra alatt megvan, 1-200 sor. Esetleg becsúszhatna 1-1 nagyobb, ami mondjuk néhány 1000 sor, hogy lássa a nagyobb kódok szervezésénél milyen hibákat lehet elkövetni, de még ez se lenne fontos. Viszont a folyamatosan számonkért gyakorlás, az igen. Mert nem programnyelvet, hanem programozást, programozói szemléletet kellene tanulniuk, azt meg nem lehet 2 nap alatt bemagolni vizsga előtt. Írjon mini játékokat, minden héten egyet. Pong, Snake, Arkanoid, Pacman, Space Invaders, pár év múlva talán Amőba. Járassa az agyát, hogy az ellenfél hogy játsszon, rajzolja le a papírra az elvárt mozgásokat, és alkossa meg a hozzávaló kódot. Ha ezek nem mennek, akkor nem fog tudni semmi egyedit megírni. Ha viszont ezek mennek, akkor gondolkozni már tud, a többibe meg majd belejön mint kiskutya az ugatásba. -
donatus13 #27 Én főiskolán tanulok ahol elvileg sok a gyakorlat, Ja, de mégsem, az én szisztémám is sith-hez hasonló, 1 félévben java, 2 java és némi C alap , 3 C# 4 php,html5 emellett elektronika digitális technika etc etc, lófasz gyakorlatunk van elavult szar gépekkel, elavult szar modellekkel és ez amúgy 200-300 Ft ba kerül félévente, szóval igen én is inkább mennék péknek meg ilyesminek nem ilyen szarra verném el az időmet mint ami ebbe a csöves oktatásba most van. ELTE-n kb 50000000000 milliárd elméletet adnak most a haveromnak és még mindig nem tud rendes programot írni 2 év után persze a matek az nagyon megy, és ezek 400+ pontos diákok szóval kurvára nem a tróger kategóriába tartozó hülye gyerekek, kínjukba sokan azzal próbálkoznak ,hogy kimennek erasmussal külföldi sulikba és nem jönnek vissza hanem munkát keres és ott próbálja folytatni a képzését és akinek ez összejön az kap junior programozói állást és próbál tovább tanulni még ott is, csak ezek már nem jönnek ide dolgozni neked a magyar bérért amikor külföldön megkapja a többet.
Én sem ezért mentem a főiskolára mint amit most kapok, kurvára nem, persze mindenki minket fikáz ,hogy mennyire semmire valók vagyunk, csak arról sajnos senki nem beszél ,hogy akik 30 éve kijöttek az iskolából azok akkor korszerű gépeken tanultak korszerű cuccokkal és jól is tanították őket, most meg az van néha ,hogy odamész a tanárhoz 80 % bukás arányt kell tartania ezért megbukik annyi ember, és szólunk a höknek meg a TO-n és levagy szarva mert kell pénz. Aki meg tényleg nagyon tehetséges és jó tanuló az kimegy külföldre és szerencsét próbál. Mi meg itthon tanuljunk az elavult szar tananyagból, a korszerűtlen cuccokkal, hidd el nekem a BME-re az ELTE-re és még a NIK-re se idióták járnak, ezek az első 2 félévben kibuknak a francba, szóval nem feltétlen a diákokba van a hiba mint ahogy azt mindenki gondolja. -
Komolytalan #28 "persze mindenki minket fikáz ,hogy mennyire semmire valók vagyunk"
Én pl. nem. Egyrészről nyilvánvaló, hogy egy teljes generáció nem lehet defektes. Annyi drog ebben az országban nincs:-D Másrészről én ismertem jó pedagógust, aki pl. képes volt arra, hogy teljesen szabvány gyerekekkel, ált. iskola 7. osztályban 4.6 legyen a matekátlag. És nem úgy, hogy dobálta a jó jegyeket, hanem úgy, hogy amögött tényleges tudás volt. Tényleg legtöbben 5-ösre megtanulták a matekot, és tényleg csak elvétve volt 1-2 hármas. Márpedig ha a matekot meg lehet tanítani mindenkinek, akkor az is az oktató impotenciáját mutatja, hogy egy fél évfolyamot meg kell buktatnia.
Szerintem az egyetemi/főiskolai oktatás szar. Nincs mit szépíteni ezen: úgy szar ahogy van. Ennek sok oka van, most csak néhány, felsorolásilag:
- Aki nem tudja, tanítja. Az egyetemi (főiskolai) oktatók nem élnének meg mint szakemberek. Szerintem rossz rendszer az, hogy valaki 25 évesen egy Phd kurzus után elmehet egyetemi oktatónak, és 65 éves koráig oktathatja azt a szakmát, amelyben sosem dolgozott. Lehet hogy 5 évente ki kéne rúgni minden oktatót és 5 évre eltiltani az oktatástól, aztán ha túlélte ezt (talált munkát), akkor jöhet vissza oktatni.
- Nem tudják hogy mire való az egyetem. Lehet hogy nem az egyetemen lenne a helye a szakmai képzéseknek. Lehet hogy az lenne a helyes, hogy az egyetemen képezzenek tudóst, alacsonyabb szinten meg szakembert. Viszont ma alacsonyabb szinten sincs szakképzés. Másik oldalról a diplomát a HR-esek megkövetelik, anélkül gyakorlatilag csak fizikai munkát lehet végezni.
- Lehet hogy az egyetemeket nem kéne központilag finanszírozni. Menjenek a cégekhez, és kérjenek tőlük pénzt. A cégek nyilván adnának akkor, ha látnák azt, hogy az egyetem képes szakembereket képezni. Nem tudósokat - hanem használható szakembereket.
- Az egyetemi tananyag a "tanulj intenzíven, felejtsd el gyorsan" tanulási módszert predesztinálja. Mással egyszerűen nem lehet, vagy nem érdemes elvégezni. Hülyeséget nyilván bemagolunk, majd elfelejtünk. Minden olyasmire, ami folyamatos fejlődést igényelne - pl. programozói szemléletmód kialakítása - az egyetemi oktatás teljességgel alkalmatlan.
Meg lehetne még sorolni a végtelenségig, de minek... -
donatus13 #29 Ez a bajom nekem is, pont ahogy leírtad, sajnos ez van ma, belőlem se lesz programozó, hiába csinálnám mert kevésnek tartom magamat ezzel az oktatással, így megyek műszakisabb pályára. -
#30
Kezdjük ott, hogy aki az egyetem-fősuli alatt akar nekikezdeni programozni tanulni ... annak halál semmi esélye nincs.
KOMOLYAN (láttam gépész egyetemistát, aki nem tudta mi is az a fogaskerék ... és gépészmérnök lesz a lelkem)
Programozni, gépként gondolkodni, fejben soronként kódot futtatni nem lehet huszonévesen megtanulni.
Általánosban kell kezdeni. Ciklus, alap basic dolgok. A gondolkodásmódot kell megtanítani.
Utána szakközép, technikum ahol már különböző technikák (web, sql, ...) megtaníthatók, és hogy MI MIRE JÓ, mire való (komolyan, talán előbb ezzel kellene kezdeni ám)
És egyetem (ahova csakis kizárólag ilyen végzett szakirányú technikust vennének fel) ahol a komplex programszervezési, rendszerintegrációs képzésnek lenne a helye, ahol megtanulnák a különböző rendszereket összekötni, egy rendszerbe gondolkodni. Ide kerülhetne az olyan komplexebb dolgok okítása is, mint adattárház, rendszerszervezés és integráció, project management.
Ennek csak így van értelme. Illetve egy normális mentor programmal.
Én is fel tudnám sorolni azt a kb 3-4 MESTERT, akitől tanultam (a tudása alapján mester, a papír hogy finoman mondjam sz.rt se ér).
Nem ELTE bölcsészek, hanem GYAKORLATI szakemberek. Úgy mellesleg nem ártana, ha az ilyen mesterek fel lennének kérve egyetemek által, előadást tartani, ahol el tudják mondani pl egy sikeres vagy sikertelen project menetét, tanulságait (a sikertelenből többet lehet tanulni néha, mint a sikeresből). Nekünk ilyen nem volt, nem tudom manapság előfordul-e. Hogy életszagú tudást kapjanak a tanulók.
Továbbá szakosodás. Nem lehet mindenki all-around tudású rendszerintegrációs vezető, aki több (akár összes) alterületének a mestere.
Kellenek a specialisták. Pl egy adattárház specialistától nem várnám el, hogy játékot tudjon fejleszteni (és ismerje a DX9 apró rejtett szépségeit).
Ésmégtovábbá: Az iskola elvégzését követően, önálló szakmai fejlődés.
Ami nagyon nem tetszik, hogy nincs egy cégeken felül álló programozói közösség. Azaz van pár, önsegélyező fórum, nyelv specifikus fejlesztő és levlista, technet ... .
De ez szerintem kevés.
-
Petko #31 Hát ez a Móricka a partvonalról lehet jobban tudja mit beszél. A nyolcvanas, kilencvenes években a SZÁMALK-nál meg egy csomó helyen osztogattak olyan papírt, hogy "okleveles programozó". Ez sima középfokú szakképzettséget jelentett, olyan mai OKJ-s jellegűt.
De azt elfogadom, hogy lehet rosszul fogalmaztam meg a mondanivalómat. Nem azzal vitatkozok hogy te hogy észleled a helyzetet, hanem azt vázoltam fel, hogy mi lenne az ideális állapot. És továbbra is azt mondom, hogy a kódolás nem egyetemi végzettséget igényel. És azt is értem, hogy neked sem ez a fő szempont, csak arra próbálok rámutatni, hogy cikkben okoskodó nagymenők vannak óriási képzavarban.
A gyakorlatban, ahogy írod bizonyára sok a munkára alkalmatlan frissen végzett okleveles informatikus. Csak ezen akkor mégis mi a frászt csodálkozik a sok barom idióta vállalatvezető? Ez pont nagyobbrészt nekik köszönhető állapot, ők építették fel így a rendszert. (Ráadásul minden összefügg mindennel és a dolog az informatikán kívül az összes többi ágazatra ugyanúgy vonatkozik)
Nézz meg egy álláshirdetést. Mindenhol felsőfokú végzettséggel keresnek informatikai területre embereket, sokszor még az MSc. fokozatot is megkövetelik, és az agyhalott HR-esek (és ismétlem ez minden más szakmában is elharapódzott) beleírnak mindenféle ilyen feltételt, hogy (ezeket most copyztam profession.hu-ról) "SQL Server 2008 R2, SharePoint 2010, VB.Net / C#, IIS configuration & tuning, ASP .Net, Linux (CentOS) és/vagy unix (AIX) ismerete, WebSphere (v6, v7), Oracle IAS (v10), WebLogic (v11), JBoss (v4-6), SunOne/Glassfish (v8-9) alkalmazásszerverek, valamint Oracle (10-11g), MSSQL és DB2 adatbázis szerverek), és mindezt egyszerre.
Ezek nagy része mint egy konkrét technológia vagy szoftvert jelent, és a munka is egyszerű kódolás vagy alkalmazás. Normális világban az egyetemet végzett embereket nehogymár egy konkrét termék használatára, illetve alkalmazására keressenek. Olyan mintha villamosmérnök tervezőket (mert én pl. pont az vagyok) úgy keresnék, hogy épületvillamossági tervező, aki Legrand, Schneider Electric, Siemens termékeket vágja fejből, illetve Black and Decker és Bosh véső és fúrógépek használatával tapasztalt, és odaállítanának falat vésni vagy dugaljakat szerelni. Hát nem kösz.
Ezek a nagyvállalati körök ledegradálták az egész Magyarországi felsőoktatást, illetve nem értékelik semmire az egyetemi végzettséget és önbeteljesítő jóslatként végül tényleg középfokú vagy még arra is alkalmatlan embereket termel ki a rendszer. De ismétlem: ez egy körfolyamat, amit ők kezdtek el.
Az informatikához mindig is volt affinitásom és sokaknak a korosztályomból ez volt a fő hobbija a 80-as 90-es években. Bár szeretem a mai napig is az informatikát, de pályaválasztáskor - 12 évvel ezelőtt - látva a karrierlehetőségeket, már akkortályt gondoltam arra, hogy eszem ágában nincs azért 5 évig gürcölni az egyetemen, hogy utána beállítsanak egy fülkébe és naphosszat kódoljak. Ráadásul azt is mondják, hogy a létező legegészségtelenebb, legjobban káros munkavégzés az ilyen, amibe 30-40 éves korukra kiégnek az emberek. Ezért nem informatika szakra mentem, hanem inkább megcsináltam egy villamosmérnökit meg egy közgazdász egyetemi végzettséget.
Így se mindig vagyok elégedett más problémák miatt, de legalább tervező mérnök úr vagyok és bár én is rajzolok autocadben de a monoton munka nagy részét a műszaki rajzoló beosztottam végzi, én pedig időnként valódi műszaki problémákkal is foglalkozhatok.
És könnyen megeshet, hogy sok hozzám hasonló is így gondolkodott, vagy aki mégis kitartott, hogy okleveles informatikus legyen, az pedig elhúzott külföldre vagy valami saját vállalkozást csinált. A fiatalabb generáció pedig bizonyára tuti nem azért megy már informatikus szakra mert érdekli őket, hanem mert "divatszakma" meg amúgy se tudja hogy mit csináljon. És a kör bezárult, ők már olyan outputot adnak amit eredetileg is pre-determináltak, és az oktatás színvonala is emiatt (ugyanis oktató is azokból az egykori hallgatókból lesz sokszor, aki már semmi másra nem jó) romlott le. -
Gabesz84 #32 Mindenben egyetértek veled, kivéve hogy a hallgatónak nem kell tisztában lennie a fejlett tervezési módszerekkel. Igenis tisztában kellene neki lennie vele, különben 2 hónapig csak néz ki a fejéből, hogy most mi van. Igenis tisztában kell lennie tervezési mintákkal, át kell látnia alap UML diagramot (hangsúlyozom alap).
A programozási nyelv, mint olyan 1-2 hónap alatt teljesen megtanulható, 3-4 hónap után rutinosan használható, úgy nagyjából szerintem (magamból indulok ki). Felesleges mindet mélyre hatóan megtanítani.
BME-n pl tanítanak algoritmuselméletet is, ami irtó hasznos tárgy, a számításelmélet után. A számonkérése régen szigorlat útján viszont szopatás volt ezerrel. A gyakorlati oktatás, és egyéb hasznos dolgok viszont csak túl későn jönnek be, az utolsó 2-3 félévben önálló laboron, amire mindenkinek elmegy a kedve az egésztől, és egyébként is, a sok seggelés mellett nem marad ideje rendesen megtanulni. -
Meridian #33 kifelejtettél valamit az egészből. Ami egyébként az egész felsőfokú oktatásra jellemző magyarországon.
Az igaz, hogy tanulsz félévet C, C++ vagy C#, SQL, HTML, Javascript, meg hasonlókat, és az is igaz és egyben baj is, hogy leginkább az elméletet adják le, igazi gyakorlatot meg semmit sem hozzá, de megtehetnék azt is, hogy mindenből többet adjanak (lenne rá tanári kapacitás egyébként), de nem megy.
Miért? Mert a szakmai tárgyak mellet TÖMKELEGÉVEL vannak semmire sem jó és egyáltalán nem műszaki tárgyak is ezeken a szakokon!
Közgáz alapismeretek (minek? vagy szakember leszel ezen a területen - és akkor menj közgázra, ahol 6 félévet tanulhatsz belőle - vagy nem, de akkor minek rabolni egymás idejét?), jogi ismeretek (dettó), filozófia (?!!?), apámfasza, stb, stb. stb.
A tantárgyak fele értéktelen szar, amit később a büdös életben nem fog használni a delikvens.
Tudom mit beszélek, megjártam egy egyetemet (amit nem akartam, hanem a szüleim erőltettek, otthagytam) aztán nekem jobban tetsző 2 fősulit, de mindkettőt abbahagytam, mert valami hihetetlen szart oktatnak. Elavult tankönyvek, elavult sémák és ráadásul tele felesleges dolgokkal. A szakmai részre meg emiatt már nem jut elegendő lehetőség (idő és energia), de megmagyarázzák: úgyis magadnak kell kitanulnod a dolgot, ha profi akarsz lenni, ezt nem lehet iskolapadban megtanulni. Hát persze, de akkor minek járok ide?!?
Végül, csak mert kell egy felsőfokú papír, a könnyebbik változatot választottam: elvégzem az OKJ-s rendszergazdait, mellette CCNA (később majd CCNP). Az OKJ-s rendszergazdai oktatás dettó... szintén tele van _államilag megkövetelt(!)_ szarokkal. Mivel már jártam 2 teljes évet az erdőmérnökire (ez volt amit nem akartam volna, de a szüleim) így nem okoz nehézséget számomra műszaki rajzolni, így itt sem jelentett problémát ezen tárgyak. De KÖNYÖRGÖM! Mi a lófasznak kell egy rendszergazdának egy öntöttvas húsdaráló menetes/furatos, csatlakozó fogantyús hajtókarát szabványos műszaki rajzzal ábrázolni tudnia?! Tűrésezéssel, méretezéssel, mérethálóval, szabványos írással, megmunkálási idők és költségek számolásával, és a többi nyalánksággal...!
Itt van az alapvető baj. Az egyetemeken/főiskolákon/felsőfokú képzéseken sem azt oktatják amire szükség volna ahhoz, hogy valaki kezdő szakemberként jöjjön ki az iskolából, hanem valami faszom tudja milyen elképzelés szerinti megfelelőségi papírt kapsz, amit aztán joggal nem fogadnak el sehol sem (nyugaton), csak itthon, de itthon legalább 2-3 db legyen belőle, és persze 5-10 év szakmai gyakorlatod - ha akarsz valamit...
egyébként a CCNA-ról ha már szóba hoztam. Na, az legalább célirányos. Nem több nem kevesebb, de hálózati szakember képző. nem si értem, miért nem másolják le az egészet itthon, magyarosítva, és egészítenék ki mindenféle szerver és alkalmazás konfigurálási és üzemeltetési ismeretekkel, és kész. Semmi több nem kellene egy rendszergazdai képzésen. És hoygmennyire jó a CCNA? Minden félévebn volt egy egy tantárgy hálózatokkal kapcsolatosan, persze erősen elméleti jellegű tananyaggal (az elektrotechnikai tanár egyszer fel is tette a kérdést, ő sem érti a tantárgyak összetételét, mert mikor megkérdezte az egyik hallgatót, hogy tudja-e, hogy mi az a "szinti rendező", senkinek halvány fingja nem volt, nemhogy látott volna egyet is...),a miből több ZH is volt íratva, amin a tanulótársaim javarésze bukdácsolt. 1-es, 2-es osztályzatok volt a többség, egy-két hármas. Én meg mivel a CCNA-t toltam mellette, megírtam egyedül -LAZÁN!- 4-es vagy ötösre, mikor éppen, hogy sikerült (szopatós teszt feladatsor volt - fejben számolgatós, könnyen elnézős, részpontok nélkül a több helyes válaszos kérdéseknél). Sokan rólam másolták a válaszokat, lesve a képernyőmet, hogy mit válaszolok egy adott kérdésnél, és így jött össze a kettes...
Hát ennyit a magyar oktatási színvonalról. -
#34
"- Aki nem tudja, tanítja. Az egyetemi (főiskolai) oktatók nem élnének meg mint szakemberek."
Baromság. Vannak olyanok igen, de vannak jó szakemberek is. Az egyetemi oktatás azért szar, mert idióták a fejesek. A parlamenttel kezdődően. Gyakorlati oktatás szinte 0, mert hogy eszköz kell, és drága és júj meg jaj. Nálunk ez meg volt oldva, a tanári kar órák után OKJ-s képzést vezetett az egyetemi műhelyben, jött be a pénz amiből eszközt vettek, gépeket vettek az egyetemi diákok pedig használták őket nem csak távolról kémlelték. Aztán jött a 2/3-ad nagyon okos fityisz vezetés, aki fityiszt mutatott az OKJ-s oktatásra, pénzt nem jött tovább, a gépek leálltak, a tanárokat kirúgták (akik elvannak a versenyszférában jelenleg). A képzésünk meg tropára ment.
A másik vicces pont a cégek hozzáállása. Elvárás 3 idegen nyelv, 10 éves szakmai tapasztalat, ja meg legyél már bent napi 14 órát. A pályakezdők meg dögöljenek meg, hogy honnan szereznek szakmai gyakorlatot az az ő bajuk.
Ahhoz, hogy az oktatásnak legyen értelme a következő változásokra lenne szükség 1. az egyetemeknek lehetővé kell tenni, hogy önellátóak legyenek, pl az előbb említett OKJ-s oktatással 2. a cégeket kötelezni kellene piaci szerepe szerint megfelelő számú hallgató gyakorlati fogadására az utolsó 1 évben pl, a héten 3 napot oda mennének a maradék 2-ben meg az egyetemen tanulnák a maradék tananyagot.
Így lenne gyakorlati képzés, a diáknak jó mert értelmeset is tanul és diploma után már lenne 1 éves szakmai tapasztalata, az egyetemnek jó hogy kevesebb órát kell tartania, a cégeknek jó mert ingyen munkaerő és a kiemelkedő képességűeket akár le is nyúlhatja a konkurenciától.
Na meg persze haladni kell a korral, örülünk a vaskarbon állapotábrának de már vannak más anyagok is, valamint jó móka orrba szájba deriválni/integrálni, de már vannak programok amik 2 kattintásra megoldják. -
Meridian #35 eszembe jutott még valami. A magyar nyelvű szakkönyveket elnézve, szinte mindegyik hulladék. Általában akkor fordítják le, amikor már az egész elavult, kidobhatod. ráadásul többnyire azt a verziót választják ki, ami valamit csak általánosságoban leír, referencia könyv.
Ha valaki szétnéz angol nyelvű 0dayz ebook warezokban, az láthatja, nyugaton minimum 600x nagyobb a választék, ráadásul a jobbakat 2 évente frissítik. A nagy mennyiség miatt persze igaz hogy bőven van hulladék szakkönyv angolul is, de legalább van hazsnálható is a ugyancsak a nagy számok törvénye okán...
Igaz, nem magyar ember az, aki meg is tudja azokat mind venni, ezekkel a fizetésekkel... (egyébként azt sem értem, hogy angol/nyugati területen is van ennyi pénz erre a szakkönyv mennyiségre?)
De hogy mégis miért írom, annak tudatában, hoygyha valaki jót akar az tanuljon meg angolul és tessék van miből tanulnia - angolul. Csakhogy van egy nagy igazság is: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá, de idegenen sohasem - Bessenyei Görgy". Ez a másik baj a magyar oktatással, a silány tankönyvek, ha egyáltalán van miből tanulni.
Láttam egy BME-s távközlési szaktárgy oktatásának előadás vázlatát. Két tankönyvet adtak meg olvasnivalóul, az egyiket egy tanár kezdte írni, de nem fejezte be (talán már azóta igen), a másik meg elavult információkat tartalmazott, amelyet az előadások során egészítettek ki, és újítottak meg...
-
coolbboy83 #36 Én is sok bajt hallok. Mondjuk én régen tanultam programozni, még Commodore Basic.... 8 évesen azon kezdtem....
Volt egy kis C és Pascal is régen - évekig totál mást csináltam, de úgy döntöttem én is belevágok újra - szerintem sok múlik azon, hogy valaki mennyire érdeklődik és utánajár dolgoknak...... Meg lehet tanulni ezeket, de sok múlik a gondolkodáson - de leginkább a gondolkodás képességén, logikán.
A lentebb említett kód copy/paste-ért már régen is 1-es járt a suliban........ pedig 1998 - 2000 nem volt olyan régen....
Most sokmindent már újra kell tanulni, mert deprecated és nem is úgy van mint régen..... de érdekel, és ezért menni fog. Bevállaltam az egyetemet, majd elválik....
-
kvp #37 Informatikusbol tobb fajta van:
-van a technikus rendszergazda (merevlemez csere, windows telepites, stb.)
-van a mernok rendszergazda (nagyobb rendszerek telepitese, uzemeltetese, ennek megtervezese es koordinalasa)
-van a technikus programozo (progmat, okj, stb.) rajuk ma mar nem nagyon lenne szukseg, a fejlett kornyezetek miatt, de joreszt az elavult technologiak miatt meg mindig kellenek
-van a mernok programozo (programok tervezese, implementalasa, stb.)
-es van a hardverhez is erto informatikus, oket regen villamosmernokoknek hivtak
Nyugaton is inkabb az elso harombol van igazan hiany, tehat a rendszergadakbol es a technikusokbol. A magyar egyetemi vegezettsegu informatikusok jo resze csak technikusi tudassal rendelkezik, ezert rendes mernoki feladatra nem oszthatoak be. Egyebkent ha egy jol felkeszult friss diplomas mernokrol van szo, akkor szinte akarmilyen bonyolultsagu (de egy ember altal elvehezheto) feladatot oda lehet adni neki es megoldja. Ha erre nem kepes (a hianyzo ismereteket potolva), akkor nem alkalmas mernoknek, legfeljebb technikusnak (kodernek). De mint ahogy idealis esetben ma mar nem az eszetergalyos kezeli az esztergagepet hanem cnc alapu, ugy idealis esetben ma mar nem az informatikus mernok irja tenyleg a kodot hanem joreszt a fejlesztoeszkoz generalja. Aki nem hasznal ilyet, az meg mindig manufakturalisan allitja elo a programokat, ami persze hazankra jellemzo, itt a gyarakban is emberek dolgoznak robotok helyett (ezt hivjak viccesen flex technologianak). Pedig sokkal olcsobb es hatekonyabb megoldas automatizalni azt amit lehet es akkor viszonylag keves valodi mernokkel is lehet jo programokat eloallitani. Csak ezeknek a mernokoknek erteniuk is kell ahhoz amit csinalnak.
A magyar kepzes egyebkent tenyleg siralmas. Lehet, hogy az orvos kepzesunk meg jo, de a mernok kepzes kritikan aluli. Mondjuk nyugaton is, de ez akkor is gond. Nem a munkahelyen kell a mernoknek megtanulnia az alapokat, mint ahogy nem az egyetemen tanitanak irni/olvasni. (amerikaban erre is van ellenpelda, de ott mar nagyon rossz a helyzet) Ami hianyzik az az egyetemi gyakorlat, ami a tudasat alalmazni keptelen emberek kiszuresere szolgalt regen. Tehat vagy ert hozza es tudja is csinalni, vagy max. csak tanar lehet belole. Mara ez a szuro eltunt es barki lehet programozo vagy informatikus, gyakorlatilag kulonosebb kovetelmenyek es tudas nelkul. -
#38
A for-ciklusos dolog tényleg vicces. Nem tudom, hogy erős sarkításnak szánta a poszt írója, vagy tényleg ez a "Magyar valóság"...
Jómagam nem vagyok programozó, IT supportban dolgozom, ha úgy tetszik, "rendszergazda" vagyok. iskolát tekintve, munka mellett csinálom a mérnök informatikus diplomát.
Alapvetően nekem az a tapasztalatom a versenyszférával, hogy a legkevésbé sem érdekli őket a papír... A nálunk megforduló szakemberek nagy részének (nem csak IT, hanem Quality Management, vagy Project Engineer) nem igazán van szakirányú végzettségük...(pontosabban nem mindnek!) Viszont van több éves tapasztalatuk, ami elengedhetetlen. Illetve a tehetséges fiatalok viszonylag mélyről is felküzdhetik magukat igen magas pozíciókba... (szakirányú) iskolai végzettség nélkül is! Igaz, ez az első munkahelyem, de tapasztaltabb kollégáim szerint ez a típusú rendszer működik a legtöbb cégnél.
Szóval nem értek egyet az előttem szólóval, aki azt mondta, hogy a HR-es micsoda követelményeket állít fel.. Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb, frissen diplomázott fickó, bőszen lobogtatva a papírját egyből a puha forgószékbe akarja betenni a hátsóját... Pedig, ha esetleg picit lentebbről kezdené esetleg (cégen belül) felküzdhetné magát olyan pozícióba, ami tényleg közel áll a szakmájához és/vagy érdeklődési köréhez.
Valamint a másik dolog, amire jobb ha felkészül minden leendő munkavállaló, IT-s vagy nem IT-s. A legtöbb külföldi kézben lévő, Magyarországi telephelyű leányvállalatnál csupán asszisztálni fogtok a kedves külföldi, anyavállalatnál lévő kollégáknak! Érdemi fejlesztés, önálló döntéshozatal, csak nagyon ritkán, vagy mondhatni szinte soha nem megy egy leányvállalatnál. Erre is jobb ha felkészíti magát egy leendő IT-s. -
Komolytalan #39 "Programozni, gépként gondolkodni, fejben soronként kódot futtatni nem lehet huszonévesen megtanulni."
Ebben nem vagyok biztos, de abban teljesen igazad van, hogy jóval korábban el lehet kezdeni. Általánosban ha mást nem, de logo-t, vagy más, oktatásra kihegyezett nyelvet lehet tolni nyugodtan. Rekurziót már a logoból is megtanulja, ami jó.
"És egyetem (ahova csakis kizárólag ilyen végzett szakirányú technikust vennének fel)"
Ehhez képest amikor én felvételiztem volna prog-mat-ra, akkor szüntették meg a programozásból való felvételizés lehetőségét. Ugye innen kezdve meg nyilvánvaló, hogy nem valamire alapoznak, hanem a nulláról indulnak, egyetemi módszerekkel. Amely látszik, hogy a nulláról indulásra pont alkalmatlan. -
Komolytalan #40 "A nyolcvanas, kilencvenes években a SZÁMALK-nál meg egy csomó helyen osztogattak olyan papírt, hogy "okleveles programozó". Ez sima középfokú szakképzettséget jelentett, olyan mai OKJ-s jellegűt."
Az OKJ képzés kevesebb mint 1 év, az szerintem kevés. Ahhoz hogy valaki önállóan megtanuljon programozni évek kellenek, sok-sok gyakorlással.
"És továbbra is azt mondom, hogy a kódolás nem egyetemi végzettséget igényel."
Ez így igaz. Rengeteg olyan fejlesztő van - 90% simán - , aki mondjuk az egyetemen tanult matekból semmit se használ.
"Normális világban az egyetemet végzett embereket nehogymár egy konkrét termék használatára, illetve alkalmazására keressenek. Olyan mintha villamosmérnök tervezőket (mert én pl. pont az vagyok) úgy keresnék, hogy épületvillamossági tervező, aki Legrand, Schneider Electric, Siemens termékeket vágja fejből, illetve Black and Decker és Bosh véső és fúrógépek használatával tapasztalt, és odaállítanának falat vésni vagy dugaljakat szerelni."
Azért egy mérnöknek nem árt ismernie valami konkrét CAD programot, mint munkaeszközt. És azért a szakik tudnának arról is mesélni, hogy a mérnök urak időnként berajzolják úgy a vezetékeket, hogy az a villanyszerelő tankönyv első fejezetében tiltólistás.
De igen, belátom, hogy egy villamosmérnöknek nem az a dolga, hogy falat véssen. Viszont egy szoftverfejlesztő az - elmélet ide vagy oda - az ideje 90%-át kódok előtt tölti. Vagy fejleszt, vagy debugol, profileol, optimalizál - de mindenképpen kódot néz. Még akkor is, amikor dokumentációt készít, mert nem fejből írja azt se. Jó ha 10% az, ami tervezés, mérnökszerű tevékenység. És a "műszaki problémák" jelentősebbik fele nem is a tervezési rész alatt oldódik meg, hanem a kivitelezés során. Egy komolyabb szoftvert valós környezetben sosem terveznek meg annyira, hogy azt "csak kódolni" kelljen, és lehessen menni a kasszához. Egyszerűen több idő lenne így a tervezés, mint normális módszerrel a teljes folyamat. Ez sehol se működik, csak az egyetemi oktatásban.