Magyarországon is hiány van informatikusokból

De ember, vajon miért nem jelentkezett használható tudással rendelkezõ?

Két dolgot tehetsz. Vagy kiképzed, ahogy az a komment is említi, vagy többet fizetsz és akkor már tapasztalattal rendelkezõ egyének jelentkeznek...
Nem kell hisztériázni, pengesd a dellát!

Egyetemen nem csak idióták vannak egyébként, de azok úgy látszik, hozzátok valamiért nem jelentkeztek...



Egyébként még jó hogy nem 80e forintot kínáltatok. 80e forintot az egy héten négy napot dolgozó kooperatív képzésben részvevõk (egyetemen nappalin tanuló céghez kiküldött) emberkék keresnek úgy, hogy a fizetésük egy részébõl még az oktatási intézmény is levesz...

Igazából jó hír, hogy ennyi hülye kerül ki az egyetemekrõl, én is a közeljövõben tervezek elvégezni egy 3 éves "gyorstalpaló" mérnök-infó szakot, jó tudni, hogy a kellõ önszorgalommal ki lehet emelkedni, és az amúgy sem kevés munkahely közül még inkább lehet majd válogatni! 😊

Akkor majd jön valaki aki rászánja a pénzt és megnyitja az "óvodáját". Utána neki lesznek szakemberei akik pont ahhoz értenek amire a cégnek szüksége van és szerzõdés is köti õket. Így aztán szépen fejlõdik nem kis versenyelõnnyel, míg a többiek továbbra is lepkehálóval kergetik a szakembereket.
Amíg egy mérnök-informatikus más munkakörben is el tud helyezkedni jó eséllyel nem csak programozóként, addig nem sokan fogják törni magukat hogy önszorgalomból megtanulják azt amit az egyetemen nem tanítottak meg nekik. Magyarországon nincs hagyománya a versenynek. A többség egyszerûen oda megy ahová felveszik azzal is amihez ért, utána a többi már nem érdekli.

az egyetemrõl kikerülõ programozókat, akik nem tudnak programozni, felszívja az állami szféra?

"Ezért sajnos azt kell mondjam, hogy ha az egyetem nem oldja meg, akkor a cégeknek kell kiképezniük a szakembereiket, mert ha nem akkor csak a sírás marad és a tovább zuhanó színvonal."

Hát nem, nem az a megoldás, hogy nyissunk óvodát, és tanítsuk meg az egyetemrõl kikerült gyerekeket programozni. A megoldás az, hogy elõbb-utóbb csak jön 1-1 értelmes fejlesztõ, a többit meg hagyjuk éhen halni. Ez a nagy büdös harci helyzet.

Mert én tudok dolgozni, és el tudom tartani magamat, fejlesztéssel. Ha nincs alkalmas kolléga, akkor max nem bõvítek. De azért nem fogok dolgozni, mert valaki a munkahelytõl várja el, hogy megtanítsa neki a for ciklus használatát. Mérnök-informatikusi diplomával.

"Gondolom ott kezdõdik a mese, hogy a mezei programozás az nem mérnöki feladat, hanem egyszerû szakképzett technikusi feladat, és annakidején azthiszem volt is ilyen, hogy programozó szakképesítés."
Na persze, ahogy Móricka elképzeli, a partvonalról.

"Egy MSc.-s mérnök informatikusnak ... kiemelten járatosnak kell lennie a programozásban és minimum követelmény, hogy annyira értsen hozzá legalább mint a szakképzett programozó, és azok munkáját tudja vezetni, a szoftverfejlesztés folyamatát irányítani, a szoftver felépítését megtervezni."
Ne vicceljünk már. Egy szakképzett mérnök-informatikus a szakképzése során nem lát 1000 sornál nagyobb kódot. Nem vesz fel egyetlen megrendelést sem, egy valós ügyfelet se szolgál ki. Egy szakképzett mérnök-informatikus mikor kiszarja az egyetem, meg se tud tervezni semmit se. Tud gyönyörû pókhálókat meg konzervdobozokat gyártani 3 soros feladatokhoz különbözõ trendi tervezõ eszközökkel, de a megvalósításról fogalma sincs. Nem tud mit kezdeni akkor, amikor bejön az irodába a kigyúrt tetkós állat az arany biciklilánccal a nyakában, vagy éppen a paraszt bácsika, az ünneplõ ruhájában, és elkezdenek neki beszélni az autókereskedelemrõl, vagy a tápkeverõ üzemekrõl. És ha ezekkel nem tud mit kezdeni, akkor a cége csõdbe megy. A szakképzett mérnök-informatikusnak olyasmirõl fogalmas sincs, hogy egy projecthez milyen fejlesztõ eszközökkel, milyen platformon érdemes hozzáfogni, nem tudja ezek árait, egyéb vonzatait, mert ezek közül egyet se ismer. Egy szakképzett mérnök-informatikus hátulgombolós.

Amirõl te beszélsz - aki tervez, és leosztja a munkát, aki elkészíti a funkcionális specifikációt, ami a majdani szerzõdés elválaszthatatlan részét képezi, aki megmondja, hogy a meló mennyi idõ, aki tudja hogy mi épül mire, és mit lehet párhuzamosan csinálni, hány felé érdemes osztani a feladatot, aki kialakítja az interface-eket, azt úgy hívják hogy vén iszapszemû rája. Vagy más néven vezetõ fejlesztõ. És mocskosul mind1, hogy szakképzett mérnök-informatikus, vagy pék a végzettsége, de rengeteget számít, hogy hány nagy rendszert látott már át belülrõl, esetleg hányat tervezett meg õ, és ezek közül hány lett sikeres, és hány bukott.

Lehet mérgelõdni, de ez már ígyjárás. Ha csökken az oktatás színvonala középiskolában az egyetemen pedig elméletet erõltetnek még programozásból is gyakorlat helyett, annak ez az eredménye. Nem hiszem hogy a jelenlegi oktatás mellett sokan lennének akik az iskolában tanulnak meg programozni.
Ezért sajnos azt kell mondjam, hogy ha az egyetem nem oldja meg, akkor a cégeknek kell kiképezniük a szakembereiket, mert ha nem akkor csak a sírás marad és a tovább zuhanó színvonal.

"a leírtak alapján mindenki a munkára kész és szuper embert akarja felvenni. egy egy suliból hány olyan kerül ki?"
Mikor én középiskolába jártam, ahol programozást és könyvvitelt is tanultunk szakmai tárgyként, cirka 20 éve, akkor a kb 30 osztálytársam közül 10 szuper programozó került ki, és még vagy 5 elmegy kategóriás. De a többi nem is akart elhelyezkedni programozóként...
Most akik egyetemen tanulnak programozást, azok közül olyanok kerülnek ki, akik az én középiskolámban az elsõ évben megbuktak volna. És ezek munkát szeretnének. Mégis mire fel? Ha nem tud termelni, és 3-5 év alatt nem tanult meg annyit, hogy egy kibaszott 20 soros feladatot megoldjon, makulátlanul, akkor hogy engedjem oda az 100ezer soros forráskód közelébe? Azt hiszi, egy hibás prím tesztért fizet a megrendelõ - tudok neki fizetést adni? Szponzoráljak neki még 50 évet én a saját zsebembre, hátha addigra megtanul programozni? Ugyan már. Az ilyen menjen el péknek, vagy tesco árufeltöltõnek. Nem csak piálni meg bulizni kellett volna egyetem alatt, hanem tanulni. Ha a tanár nem tanít értelmeset, akkor kihasználni hogy ott az ingyen, széles sávú net, és nem HD pornót tölteni rajta, hanem tutorialokat nézegetni, hogy ragadjon rá valami a retken kívül.

"A fizetésekkel kapcsolatban ugyan átlagszámot nehéz közölni, de ha azt mondom, hogy egy alapszintû programozónak a napidíja 50-60 ezer forint körül mozog akkor nagyot nem tévedek. A több ember munkáját megalapozó architekt díjazása már 150 ezer forint körül van."
Igen, ez mocskos nagy csúsztatás. Ennyit számláznak ki a cégek a bérbeadott emberek után. De azok ennek jó ha a negyedét-ötödét megkapják nettó bérként.

Gondolom ott kezdõdik a mese, hogy a mezei programozás az nem mérnöki feladat, hanem egyszerû szakképzett technikusi feladat, és annakidején azthiszem volt is ilyen, hogy programozó szakképesítés.
Egy MSc.-s mérnök informatikusnak aztán szép ha beültetik élete végéig kódolni. Ennyi erõvel a gépészmérnököknek is irány az esztergagép, az orvosoknak meg a hányótálmosogatás. Az viszont tagathatatlan, hogy kiemelten járatosnak kell lennie a programozásban és minimum követelmény, hogy annyira értsen hozzá legalább mint a szakképzett programozó, és azok munkáját tudja vezetni, a szoftverfejlesztés folyamatát irányítani, a szoftver felépítését megtervezni. (amennyiben ilyen területen mûködik).

Pont ezért több mint tíz éve pályakezdés elõtt, annak ellenéri hogy mindig is informatikai beállítódottságú voltam (és programoztam is elég sokat, és azóta is hobby szinten), eszem ágába nem volt informatikai szakra jelentkezni, amikor ennek a szakmának nincs igazi tekintélye. Pénzben persze lehet jól megfizetik, de a vezetõk meg mind gazdasági meg egyéb végzettségûek. És természetesen ezt a döntést azóta se bántam meg. A cégek persze verik a nyálukat, hogy kéne az informatikus utánpótlás meg a programozó, de persze csak azért, hogy legyenek drónok akik naphosszat kínlódnak a baromságnál nagyobb baromság szofverikkel, amitõl végül ki is égnek. És az ilyen dumáknak is kb. annyi a lényege, mivel kevés az ilyen drón akit lehet rabszolgamunkára fogni és még profin is ért hozzá, ezért túlkereslet van és sokba kerülnek. Ha lenne több drón, egyszerûen olcsóbb lenne nekik.

a leírtak alapján mindenki a munkára kész és szuper embert akarja felvenni. egy egy suliból hány olyan kerül ki? csak egy ötlet de mi lenne , ha diploma elõtt már lecsapnának a cégek egy egy jobbnak tûnõ emberre? az illetõ mire végez lesz tapasztalata és helye is ahova mehet dolgozni a megfelelõ tudással és persze bérért.

Szívesen jelentkeznék olyan helyre ahol egy alapszintû programozó napidíja 50k. Ja várjunk csak, hát tõlünk nyugatabbra kicsit még több is. És már meg is van hogy miért van nálunk ekkora hiány, aki kicsit is kimelkedõbb, arra hamar lecsapnak a külföldi fejvadászok egy magyar viszonylatban visszautasíthatatlan ajánlattal.
Egyébként én úgy érzem mihaszna informatikusokból/programozókból van dögivel, szoftverfejlesztõ mérnökbõl van kevés. Segítettem már felvételiztetésben, és ahol most is vagyok itt is hallom a tesztek eredményét, ami egyszerûen siralmas.

"A vállalatokkal beszélgetve mindig visszajutunk két területre, az egyik a kutatás - fejlesztési tevékenység honorálása adó és egyéb szabályok mentén, a másik a mérnökkibocsátás - nem csak a Bsc, hanem az Msc végzettségû diplomások száma."
Ez nem Bsc, Msc, vagy Phd kérdése. Keresnénk fejlesztõket a céghez, és hát elkeserítõ a felhozatal. Pedig nem úgy kezdtünk, hogy havi nettó 80eFt... Sorolom a próbafeladatos tapasztalatokat:
- 4x bemásolja ugyanazt a kódot, ami csak 1 db számban tér el, ahelyett hogy ciklust használna
- a beküldött kód le se fordul (nem annyi nyitó, mint záró zárójel van)
- SELECT AVG(AKARMI) - és ennyi, se táblanév, se alselect, se semmi - mehetünk a kasszához.
- 1-13-ig generálj véletlenszerû egész számokat: Math.round( Math.random()*10 )+1. Ugye ez 1..11 között generál, de az 1 és a 11 pont fele olyan valószínûséggel lesz, mint a többi...
- N prím-e N-1-tõl 2-ig, egyesével, lefelé. Nehogy már a felét kiejtsük elsõ lépésként, ááá, dehogy. Nehogy már gyök N legyen a határ, nehogy már a párosakat kivegyük elõre, és 3-tól kettesével menjünk felfelé, ááá, dehogy.

Meg lehetne még sorolni reggelig. Egyszerûen katasztrófa. Dedó bazmeg, óvoda nem Msc. Állítom az 5 éves lányomból 5 év alatt különb programozót nevelnék, mint ami átlag ma kijön az egyetemekrõl. Pedig még csak a nagybetûket ismeri, meg a számokat.

És hogy miért? Volt akit behívtunk - bár erõsen google gyanús volt, de kínunkban, mert az nem igaz, hogy 10 jelentkezõbõl mind szar. A srác abba a suliba járt (2 éve), ahová az õt felvételiztetõ (régebben), és 1, azaz 1 tanárját se tudott megnevezni. Emellett persze a tudása is tényleg csak annyi volt, amit a google kidob, de a lényeg: hogy úgy járt iskolába, hogy azt se tudja, hogy ki tanítja.

+1

Ráadásul az a vicc az egészben, hogy pont programozókat lehetne a legolcsóbban képezni. Mert míg a mérnöki rész oktatása eszközigényes, azt otthon nehéz megtanulni, addig a programozáshoz inkább csak önszorgalom kell meg egy kis rásegítés. Olcsó vagy esetleg támogatott ingyenes online tanfolyamokkal programozók tömegeit lehetne képezni az egyetemi képzés árának töredékébõl, miközben az egyetemeken épp a programozás az amit nem nagyon lehet rendesen elsajátítani elõzetes gyakorlat nélkül.

A másik amire utaltak a nyelvtudás (angol). Ugyanaz a helyzet, otthonról gép elõtt tanulható lenne, ha lennének értelmes online tanfolyamok amik nem kerülnek egy vagyonba...

szerintem mindenhol ahol versenyhelyzet van, ott hiány van
hiszen kényelmesebbek az állami munkahelyek...

Programozó zsenikbõl valóban hiány van, mindig.
De azt tanulni nem lehet.. !!!

Igy arra várhatnak, hogy a szomszéd mari néni betölti a Java developer állást tömegesen..

Informatikus hiány lefordítva programozó hiány.
Talán "programozó" szakokat kéne erõsíteni az abuszurdisztáni egyetemeken..

Ha az utolsó elõtti bekezdèst komolyan gondoltàk, akkor mèg valószínûleg nem dolgoztak az IT szakma nem-programozói területein. Vagy sehol...

Egyetértek.

Egyébként meg nem lehet parancsszóra növelni az IT-szektorban dolgozók számát egyszerûen azért, mert nincs hozzá elegendõ minõségi emberanyag. Ha tervgazdálkodás-szerûen akar valaki informatikusokat képezni, akkor lehet, hogy megduplázza a papírral rendelkezõk számát, de a mûszakilag képzett, minõségi munkaerõt nem így kell elõteremteni. Ez egy sokkal hosszabb folyamat, amit már középiskolában/általános iskolában el kell kezdeni.
Persze lehet indítani bóvli IT-képzéseket, csak akkor nem kell csodálkozni, hogy a versenypiacon felerõsödik a diplomaszerzés helyén alapuló szegregáció (lásd állásinterjún GDF vs BME kérdésköre).

Azt sajnos csak megerõsíteni tudom, hogy miközben a diákok elõszeretettel vonulgatnak a lehetõségeik állítólagos beszûkülése miatt, mindeközben az informatika területén az államilag finanszírozott keretszámot sem vagy csak nagyon nehezen sikerül minden esetben feltölteni. ( a diplomáig pedig csak ennek töredéke jut el )

Na indulhat az ekézés :-)

"a Központi Statisztikai Hivatal"

Hozzájuk nem ártana egy adag informatikus, mert bõdület mekkora fail az adatszolgáltató rendszerük.

Egyébként bírom(not), hogy az IT-seket egy kalap alá véve emlegetik: hiány van belõlük. Ez így egészen egyszerûen nem igaz. Az IT szakma erõsen sokrétû. Nem mindegy, hogy valaki Visual C++ programozó, rendszergazda, vagy éppen IT nagykereskedelemben dolgozik.

Lényeg: Unalmas már, hogy IT szakember = programozó. Súlyos tárgyi tévedés!