70
-
#30
Kezdjük ott, hogy aki az egyetem-fősuli alatt akar nekikezdeni programozni tanulni ... annak halál semmi esélye nincs.
KOMOLYAN (láttam gépész egyetemistát, aki nem tudta mi is az a fogaskerék ... és gépészmérnök lesz a lelkem)
Programozni, gépként gondolkodni, fejben soronként kódot futtatni nem lehet huszonévesen megtanulni.
Általánosban kell kezdeni. Ciklus, alap basic dolgok. A gondolkodásmódot kell megtanítani.
Utána szakközép, technikum ahol már különböző technikák (web, sql, ...) megtaníthatók, és hogy MI MIRE JÓ, mire való (komolyan, talán előbb ezzel kellene kezdeni ám)
És egyetem (ahova csakis kizárólag ilyen végzett szakirányú technikust vennének fel) ahol a komplex programszervezési, rendszerintegrációs képzésnek lenne a helye, ahol megtanulnák a különböző rendszereket összekötni, egy rendszerbe gondolkodni. Ide kerülhetne az olyan komplexebb dolgok okítása is, mint adattárház, rendszerszervezés és integráció, project management.
Ennek csak így van értelme. Illetve egy normális mentor programmal.
Én is fel tudnám sorolni azt a kb 3-4 MESTERT, akitől tanultam (a tudása alapján mester, a papír hogy finoman mondjam sz.rt se ér).
Nem ELTE bölcsészek, hanem GYAKORLATI szakemberek. Úgy mellesleg nem ártana, ha az ilyen mesterek fel lennének kérve egyetemek által, előadást tartani, ahol el tudják mondani pl egy sikeres vagy sikertelen project menetét, tanulságait (a sikertelenből többet lehet tanulni néha, mint a sikeresből). Nekünk ilyen nem volt, nem tudom manapság előfordul-e. Hogy életszagú tudást kapjanak a tanulók.
Továbbá szakosodás. Nem lehet mindenki all-around tudású rendszerintegrációs vezető, aki több (akár összes) alterületének a mestere.
Kellenek a specialisták. Pl egy adattárház specialistától nem várnám el, hogy játékot tudjon fejleszteni (és ismerje a DX9 apró rejtett szépségeit).
Ésmégtovábbá: Az iskola elvégzését követően, önálló szakmai fejlődés.
Ami nagyon nem tetszik, hogy nincs egy cégeken felül álló programozói közösség. Azaz van pár, önsegélyező fórum, nyelv specifikus fejlesztő és levlista, technet ... .
De ez szerintem kevés.
-
donatus13 #29 Ez a bajom nekem is, pont ahogy leírtad, sajnos ez van ma, belőlem se lesz programozó, hiába csinálnám mert kevésnek tartom magamat ezzel az oktatással, így megyek műszakisabb pályára. -
Komolytalan #28 "persze mindenki minket fikáz ,hogy mennyire semmire valók vagyunk"
Én pl. nem. Egyrészről nyilvánvaló, hogy egy teljes generáció nem lehet defektes. Annyi drog ebben az országban nincs:-D Másrészről én ismertem jó pedagógust, aki pl. képes volt arra, hogy teljesen szabvány gyerekekkel, ált. iskola 7. osztályban 4.6 legyen a matekátlag. És nem úgy, hogy dobálta a jó jegyeket, hanem úgy, hogy amögött tényleges tudás volt. Tényleg legtöbben 5-ösre megtanulták a matekot, és tényleg csak elvétve volt 1-2 hármas. Márpedig ha a matekot meg lehet tanítani mindenkinek, akkor az is az oktató impotenciáját mutatja, hogy egy fél évfolyamot meg kell buktatnia.
Szerintem az egyetemi/főiskolai oktatás szar. Nincs mit szépíteni ezen: úgy szar ahogy van. Ennek sok oka van, most csak néhány, felsorolásilag:
- Aki nem tudja, tanítja. Az egyetemi (főiskolai) oktatók nem élnének meg mint szakemberek. Szerintem rossz rendszer az, hogy valaki 25 évesen egy Phd kurzus után elmehet egyetemi oktatónak, és 65 éves koráig oktathatja azt a szakmát, amelyben sosem dolgozott. Lehet hogy 5 évente ki kéne rúgni minden oktatót és 5 évre eltiltani az oktatástól, aztán ha túlélte ezt (talált munkát), akkor jöhet vissza oktatni.
- Nem tudják hogy mire való az egyetem. Lehet hogy nem az egyetemen lenne a helye a szakmai képzéseknek. Lehet hogy az lenne a helyes, hogy az egyetemen képezzenek tudóst, alacsonyabb szinten meg szakembert. Viszont ma alacsonyabb szinten sincs szakképzés. Másik oldalról a diplomát a HR-esek megkövetelik, anélkül gyakorlatilag csak fizikai munkát lehet végezni.
- Lehet hogy az egyetemeket nem kéne központilag finanszírozni. Menjenek a cégekhez, és kérjenek tőlük pénzt. A cégek nyilván adnának akkor, ha látnák azt, hogy az egyetem képes szakembereket képezni. Nem tudósokat - hanem használható szakembereket.
- Az egyetemi tananyag a "tanulj intenzíven, felejtsd el gyorsan" tanulási módszert predesztinálja. Mással egyszerűen nem lehet, vagy nem érdemes elvégezni. Hülyeséget nyilván bemagolunk, majd elfelejtünk. Minden olyasmire, ami folyamatos fejlődést igényelne - pl. programozói szemléletmód kialakítása - az egyetemi oktatás teljességgel alkalmatlan.
Meg lehetne még sorolni a végtelenségig, de minek... -
donatus13 #27 Én főiskolán tanulok ahol elvileg sok a gyakorlat, Ja, de mégsem, az én szisztémám is sith-hez hasonló, 1 félévben java, 2 java és némi C alap , 3 C# 4 php,html5 emellett elektronika digitális technika etc etc, lófasz gyakorlatunk van elavult szar gépekkel, elavult szar modellekkel és ez amúgy 200-300 Ft ba kerül félévente, szóval igen én is inkább mennék péknek meg ilyesminek nem ilyen szarra verném el az időmet mint ami ebbe a csöves oktatásba most van. ELTE-n kb 50000000000 milliárd elméletet adnak most a haveromnak és még mindig nem tud rendes programot írni 2 év után persze a matek az nagyon megy, és ezek 400+ pontos diákok szóval kurvára nem a tróger kategóriába tartozó hülye gyerekek, kínjukba sokan azzal próbálkoznak ,hogy kimennek erasmussal külföldi sulikba és nem jönnek vissza hanem munkát keres és ott próbálja folytatni a képzését és akinek ez összejön az kap junior programozói állást és próbál tovább tanulni még ott is, csak ezek már nem jönnek ide dolgozni neked a magyar bérért amikor külföldön megkapja a többet.
Én sem ezért mentem a főiskolára mint amit most kapok, kurvára nem, persze mindenki minket fikáz ,hogy mennyire semmire valók vagyunk, csak arról sajnos senki nem beszél ,hogy akik 30 éve kijöttek az iskolából azok akkor korszerű gépeken tanultak korszerű cuccokkal és jól is tanították őket, most meg az van néha ,hogy odamész a tanárhoz 80 % bukás arányt kell tartania ezért megbukik annyi ember, és szólunk a höknek meg a TO-n és levagy szarva mert kell pénz. Aki meg tényleg nagyon tehetséges és jó tanuló az kimegy külföldre és szerencsét próbál. Mi meg itthon tanuljunk az elavult szar tananyagból, a korszerűtlen cuccokkal, hidd el nekem a BME-re az ELTE-re és még a NIK-re se idióták járnak, ezek az első 2 félévben kibuknak a francba, szóval nem feltétlen a diákokba van a hiba mint ahogy azt mindenki gondolja. -
Komolytalan #26 Én úgy gondolom az egyetemen olyan dolgokat kéne tanítani, amire egy végző hallgatónak szüksége lehet. Akárhogy is nézzük, ezek nem a fejlett tervezési módszerek, mert az pont nem lesz rá bízva még vagy 5 évig biztosan. 5 évig mást se fog csinálni, mint egy tapasztó vezető fejlesztő terveit megvalósítani. Hetente konzultálnak, ha 1-2 óra alatt felfog annyit, amennyi egy heti fejlesztéshez kell, akkor már használható, ha nem, akkor meg nem. Szóval amire szükség volna az az, hogy egyszerűbb algoritmusokat (egyszerű rekurzió, 2-3 ciklus mélység) önállóan, bonyolultabbakat pedig működési elv elmondása alapján el tudjon készíteni. Lehetőség szerint mindezt egy OOP nyelven - ha az OOP alapokkal tisztában van, a megfelelő stílus úgyis rá fog ragadni egy tapasztalt vezető fejlesztő mellett.
Ehhez azonban pont nem magolás kell, mert ehhez elég pár tucatnyi nyelvi elemet megtanulni, meg kb 5 ikont/menüpontot az adott fejlesztő eszközön. Viszont kellene sok 100, önállóan megoldott apró feladat. Apró feladat: ami pár óra alatt megvan, 1-200 sor. Esetleg becsúszhatna 1-1 nagyobb, ami mondjuk néhány 1000 sor, hogy lássa a nagyobb kódok szervezésénél milyen hibákat lehet elkövetni, de még ez se lenne fontos. Viszont a folyamatosan számonkért gyakorlás, az igen. Mert nem programnyelvet, hanem programozást, programozói szemléletet kellene tanulniuk, azt meg nem lehet 2 nap alatt bemagolni vizsga előtt. Írjon mini játékokat, minden héten egyet. Pong, Snake, Arkanoid, Pacman, Space Invaders, pár év múlva talán Amőba. Járassa az agyát, hogy az ellenfél hogy játsszon, rajzolja le a papírra az elvárt mozgásokat, és alkossa meg a hozzávaló kódot. Ha ezek nem mennek, akkor nem fog tudni semmi egyedit megírni. Ha viszont ezek mennek, akkor gondolkozni már tud, a többibe meg majd belejön mint kiskutya az ugatásba. -
#25
Én aktuálisan épp a BME mérnökinfo padjait koptatom, szval van rálátásom arra, hogy mi megy ott. A nagy helyzet az, hogy gyakorlat alig van, csak a száraz elméletet adják le, majd vizsgán annak is a kivétel kivételének kivételét jelentő apróbetűs ELMÉLETET kérdezik vissza. Így nem is lehet jó informatikusokat/programozókat kinevelni. Az esély sincs arra, hogy rendesen elmélyüljenek a hallgatók bármelyik nyelvben jobban, mert van egy félév C, egy félév C++, egy félév Java, egy félév C# és némi SQL. Ami papiron kurva jól hangzik, csak ha ezekből van heti 1-2 előadás száraz elmélettel és 2 hetente 1db 90 perces gyakorlat és szerintük reális, hogy 6 labor alatt megtanulj egy nyelven programozni, addig ez nem is fog változni. Tudom, lehet azt mondani, hogy otthon önszorgalom meg mélyüljön el benne a diák. Csak amikor ezek mellett még harminc valahány kreditje van úgy, h gyakorlatban kb 50et ér, akkor örül ha a felvett kreditek 80%-át hozza nem, hogy még pluszba elmélyüljön ezekben. Én is, és nagyon sok csoporttársam évek óta ki van ezen akadva, rengetegszer szóvá lett téve tanároknál, dékánhelyettesnél de semmi változás nem történt.
Szval összegezve, szerintem nem kifejezetten a hallgatók képességével és tanulni akarásával van baj, hanem a rendszer régi és szar. Már csak azért is merem ezt mondani, mivel azok, akik tényleg nem idevalók az első év végén úgyis kiszórodtak és megmaradt az évfolyam 30-40%-a maximum. -
Kryon #24 Jó, a 4 copy-pastes durva, de szerintem a többség tanítható lenne. -
Gabesz84 #23 Az a baj, hogy egyetemen nem tanítottak se TDD-t, se Clean Code-ot, se Agile-t, se semmi hasznos fejlesztési modellt. Csak az ősidőkben is elavult vízesésmodell, azt kell tanítani.
Viszont itt jön képbe, hogy az egyetemen nem tudást, és gyakorlatot kell szerezni, hanem meg kell tanulni tanulni. Önszorgalomból, akratból, a problémák megoldása érdekében.
Egyébként jelenleg a kooperatív képzés erre lenne hivatott, csak az a baj, hogy a kooposokat nem mindig arra használja a cég, amire kéne, nevezetten az okításukra, új feladatok megoldására... -
Komolytalan #22 "Akkor majd jön valaki aki rászánja a pénzt és megnyitja az "óvodáját". Utána neki lesznek szakemberei akik pont ahhoz értenek amire a cégnek szüksége van és szerződés is köti őket. Így aztán szépen fejlődik nem kis versenyelőnnyel, míg a többiek továbbra is lepkehálóval kergetik a szakembereket."
Nyilván ezt megteheti, de aki 23 éves korára nem jut el odáig, hogy ne 4 copy-paste-et, hanem egy for ciklust használjon, én azt nem venném fel ebbe az óvodába se. Mert nem biztos, hogy egyáltalán meg lehet tanítani arra, amire szükség volna.
Senki se azt várja el, hogy holnaptól annyi profitot állítson elő egy új kolléga, hogy csak a pénzt kelljen számolni. De az szerintem reálisan elvárható, hogy a próbaidő végére elérjen oda, hogy ha folyamatosan biztosított számára a munka, akkor kitermelje az általa generált költségeket. Ezt a szintet nem érte el 10-ből 10 fő. -
Komolytalan #21 "Két dolgot tehetsz. Vagy kiképzed, ahogy az a komment is említi, vagy többet fizetsz és akkor már tapasztalattal rendelkező egyének jelentkeznek...
Nem kell hisztériázni, pengesd a dellát!"
Fizetésről szó se volt. Van nálunk olyan fejlesztő, aki biztos vagyok benne, hogy többet keres mint te. Sokkal. De neki nem jelent kihívást egy for ciklus, sőt sokkal bonyolultabb dolgok sem. -
FoodLFG #20 De ember, vajon miért nem jelentkezett használható tudással rendelkező?
Két dolgot tehetsz. Vagy kiképzed, ahogy az a komment is említi, vagy többet fizetsz és akkor már tapasztalattal rendelkező egyének jelentkeznek...
Nem kell hisztériázni, pengesd a dellát!
Egyetemen nem csak idióták vannak egyébként, de azok úgy látszik, hozzátok valamiért nem jelentkeztek...
Egyébként még jó hogy nem 80e forintot kínáltatok. 80e forintot az egy héten négy napot dolgozó kooperatív képzésben részvevők (egyetemen nappalin tanuló céghez kiküldött) emberkék keresnek úgy, hogy a fizetésük egy részéből még az oktatási intézmény is levesz... -
Ferrer #19 Igazából jó hír, hogy ennyi hülye kerül ki az egyetemekről, én is a közeljövőben tervezek elvégezni egy 3 éves "gyorstalpaló" mérnök-infó szakot, jó tudni, hogy a kellő önszorgalommal ki lehet emelkedni, és az amúgy sem kevés munkahely közül még inkább lehet majd válogatni! :) -
Kryon #18 Akkor majd jön valaki aki rászánja a pénzt és megnyitja az "óvodáját". Utána neki lesznek szakemberei akik pont ahhoz értenek amire a cégnek szüksége van és szerződés is köti őket. Így aztán szépen fejlődik nem kis versenyelőnnyel, míg a többiek továbbra is lepkehálóval kergetik a szakembereket.
Amíg egy mérnök-informatikus más munkakörben is el tud helyezkedni jó eséllyel nem csak programozóként, addig nem sokan fogják törni magukat hogy önszorgalomból megtanulják azt amit az egyetemen nem tanítottak meg nekik. Magyarországon nincs hagyománya a versenynek. A többség egyszerűen oda megy ahová felveszik azzal is amihez ért, utána a többi már nem érdekli. -
gombabácsi #17 az egyetemről kikerülő programozókat, akik nem tudnak programozni, felszívja az állami szféra? -
Komolytalan #16 "Ezért sajnos azt kell mondjam, hogy ha az egyetem nem oldja meg, akkor a cégeknek kell kiképezniük a szakembereiket, mert ha nem akkor csak a sírás marad és a tovább zuhanó színvonal."
Hát nem, nem az a megoldás, hogy nyissunk óvodát, és tanítsuk meg az egyetemről kikerült gyerekeket programozni. A megoldás az, hogy előbb-utóbb csak jön 1-1 értelmes fejlesztő, a többit meg hagyjuk éhen halni. Ez a nagy büdös harci helyzet.
Mert én tudok dolgozni, és el tudom tartani magamat, fejlesztéssel. Ha nincs alkalmas kolléga, akkor max nem bővítek. De azért nem fogok dolgozni, mert valaki a munkahelytől várja el, hogy megtanítsa neki a for ciklus használatát. Mérnök-informatikusi diplomával. -
Komolytalan #15 "Gondolom ott kezdődik a mese, hogy a mezei programozás az nem mérnöki feladat, hanem egyszerű szakképzett technikusi feladat, és annakidején azthiszem volt is ilyen, hogy programozó szakképesítés."
Na persze, ahogy Móricka elképzeli, a partvonalról.
"Egy MSc.-s mérnök informatikusnak ... kiemelten járatosnak kell lennie a programozásban és minimum követelmény, hogy annyira értsen hozzá legalább mint a szakképzett programozó, és azok munkáját tudja vezetni, a szoftverfejlesztés folyamatát irányítani, a szoftver felépítését megtervezni."
Ne vicceljünk már. Egy szakképzett mérnök-informatikus a szakképzése során nem lát 1000 sornál nagyobb kódot. Nem vesz fel egyetlen megrendelést sem, egy valós ügyfelet se szolgál ki. Egy szakképzett mérnök-informatikus mikor kiszarja az egyetem, meg se tud tervezni semmit se. Tud gyönyörű pókhálókat meg konzervdobozokat gyártani 3 soros feladatokhoz különböző trendi tervező eszközökkel, de a megvalósításról fogalma sincs. Nem tud mit kezdeni akkor, amikor bejön az irodába a kigyúrt tetkós állat az arany biciklilánccal a nyakában, vagy éppen a paraszt bácsika, az ünneplő ruhájában, és elkezdenek neki beszélni az autókereskedelemről, vagy a tápkeverő üzemekről. És ha ezekkel nem tud mit kezdeni, akkor a cége csődbe megy. A szakképzett mérnök-informatikusnak olyasmiről fogalmas sincs, hogy egy projecthez milyen fejlesztő eszközökkel, milyen platformon érdemes hozzáfogni, nem tudja ezek árait, egyéb vonzatait, mert ezek közül egyet se ismer. Egy szakképzett mérnök-informatikus hátulgombolós.
Amiről te beszélsz - aki tervez, és leosztja a munkát, aki elkészíti a funkcionális specifikációt, ami a majdani szerződés elválaszthatatlan részét képezi, aki megmondja, hogy a meló mennyi idő, aki tudja hogy mi épül mire, és mit lehet párhuzamosan csinálni, hány felé érdemes osztani a feladatot, aki kialakítja az interface-eket, azt úgy hívják hogy vén iszapszemű rája. Vagy más néven vezető fejlesztő. És mocskosul mind1, hogy szakképzett mérnök-informatikus, vagy pék a végzettsége, de rengeteget számít, hogy hány nagy rendszert látott már át belülről, esetleg hányat tervezett meg ő, és ezek közül hány lett sikeres, és hány bukott. -
Kryon #14 Lehet mérgelődni, de ez már ígyjárás. Ha csökken az oktatás színvonala középiskolában az egyetemen pedig elméletet erőltetnek még programozásból is gyakorlat helyett, annak ez az eredménye. Nem hiszem hogy a jelenlegi oktatás mellett sokan lennének akik az iskolában tanulnak meg programozni.
Ezért sajnos azt kell mondjam, hogy ha az egyetem nem oldja meg, akkor a cégeknek kell kiképezniük a szakembereiket, mert ha nem akkor csak a sírás marad és a tovább zuhanó színvonal. -
Komolytalan #13 "a leírtak alapján mindenki a munkára kész és szuper embert akarja felvenni. egy egy suliból hány olyan kerül ki?"
Mikor én középiskolába jártam, ahol programozást és könyvvitelt is tanultunk szakmai tárgyként, cirka 20 éve, akkor a kb 30 osztálytársam közül 10 szuper programozó került ki, és még vagy 5 elmegy kategóriás. De a többi nem is akart elhelyezkedni programozóként...
Most akik egyetemen tanulnak programozást, azok közül olyanok kerülnek ki, akik az én középiskolámban az első évben megbuktak volna. És ezek munkát szeretnének. Mégis mire fel? Ha nem tud termelni, és 3-5 év alatt nem tanult meg annyit, hogy egy kibaszott 20 soros feladatot megoldjon, makulátlanul, akkor hogy engedjem oda az 100ezer soros forráskód közelébe? Azt hiszi, egy hibás prím tesztért fizet a megrendelő - tudok neki fizetést adni? Szponzoráljak neki még 50 évet én a saját zsebembre, hátha addigra megtanul programozni? Ugyan már. Az ilyen menjen el péknek, vagy tesco árufeltöltőnek. Nem csak piálni meg bulizni kellett volna egyetem alatt, hanem tanulni. Ha a tanár nem tanít értelmeset, akkor kihasználni hogy ott az ingyen, széles sávú net, és nem HD pornót tölteni rajta, hanem tutorialokat nézegetni, hogy ragadjon rá valami a retken kívül. -
Komolytalan #12 "A fizetésekkel kapcsolatban ugyan átlagszámot nehéz közölni, de ha azt mondom, hogy egy alapszintű programozónak a napidíja 50-60 ezer forint körül mozog akkor nagyot nem tévedek. A több ember munkáját megalapozó architekt díjazása már 150 ezer forint körül van."
Igen, ez mocskos nagy csúsztatás. Ennyit számláznak ki a cégek a bérbeadott emberek után. De azok ennek jó ha a negyedét-ötödét megkapják nettó bérként. -
Petko #11 Gondolom ott kezdődik a mese, hogy a mezei programozás az nem mérnöki feladat, hanem egyszerű szakképzett technikusi feladat, és annakidején azthiszem volt is ilyen, hogy programozó szakképesítés.
Egy MSc.-s mérnök informatikusnak aztán szép ha beültetik élete végéig kódolni. Ennyi erővel a gépészmérnököknek is irány az esztergagép, az orvosoknak meg a hányótálmosogatás. Az viszont tagathatatlan, hogy kiemelten járatosnak kell lennie a programozásban és minimum követelmény, hogy annyira értsen hozzá legalább mint a szakképzett programozó, és azok munkáját tudja vezetni, a szoftverfejlesztés folyamatát irányítani, a szoftver felépítését megtervezni. (amennyiben ilyen területen működik).
Pont ezért több mint tíz éve pályakezdés előtt, annak ellenéri hogy mindig is informatikai beállítódottságú voltam (és programoztam is elég sokat, és azóta is hobby szinten), eszem ágába nem volt informatikai szakra jelentkezni, amikor ennek a szakmának nincs igazi tekintélye. Pénzben persze lehet jól megfizetik, de a vezetők meg mind gazdasági meg egyéb végzettségűek. És természetesen ezt a döntést azóta se bántam meg. A cégek persze verik a nyálukat, hogy kéne az informatikus utánpótlás meg a programozó, de persze csak azért, hogy legyenek drónok akik naphosszat kínlódnak a baromságnál nagyobb baromság szofverikkel, amitől végül ki is égnek. És az ilyen dumáknak is kb. annyi a lényege, mivel kevés az ilyen drón akit lehet rabszolgamunkára fogni és még profin is ért hozzá, ezért túlkereslet van és sokba kerülnek. Ha lenne több drón, egyszerűen olcsóbb lenne nekik. -
Skill #10 a leírtak alapján mindenki a munkára kész és szuper embert akarja felvenni. egy egy suliból hány olyan kerül ki? csak egy ötlet de mi lenne , ha diploma előtt már lecsapnának a cégek egy egy jobbnak tűnő emberre? az illető mire végez lesz tapasztalata és helye is ahova mehet dolgozni a megfelelő tudással és persze bérért. -
Gabesz84 #9 Szívesen jelentkeznék olyan helyre ahol egy alapszintű programozó napidíja 50k. Ja várjunk csak, hát tőlünk nyugatabbra kicsit még több is. És már meg is van hogy miért van nálunk ekkora hiány, aki kicsit is kimelkedőbb, arra hamar lecsapnak a külföldi fejvadászok egy magyar viszonylatban visszautasíthatatlan ajánlattal.
Egyébként én úgy érzem mihaszna informatikusokból/programozókból van dögivel, szoftverfejlesztő mérnökből van kevés. Segítettem már felvételiztetésben, és ahol most is vagyok itt is hallom a tesztek eredményét, ami egyszerűen siralmas. -
Komolytalan #8 "A vállalatokkal beszélgetve mindig visszajutunk két területre, az egyik a kutatás - fejlesztési tevékenység honorálása adó és egyéb szabályok mentén, a másik a mérnökkibocsátás - nem csak a Bsc, hanem az Msc végzettségű diplomások száma."
Ez nem Bsc, Msc, vagy Phd kérdése. Keresnénk fejlesztőket a céghez, és hát elkeserítő a felhozatal. Pedig nem úgy kezdtünk, hogy havi nettó 80eFt... Sorolom a próbafeladatos tapasztalatokat:
- 4x bemásolja ugyanazt a kódot, ami csak 1 db számban tér el, ahelyett hogy ciklust használna
- a beküldött kód le se fordul (nem annyi nyitó, mint záró zárójel van)
- SELECT AVG(AKARMI) - és ennyi, se táblanév, se alselect, se semmi - mehetünk a kasszához.
- 1-13-ig generálj véletlenszerű egész számokat: Math.round( Math.random()*10 )+1. Ugye ez 1..11 között generál, de az 1 és a 11 pont fele olyan valószínűséggel lesz, mint a többi...
- N prím-e N-1-től 2-ig, egyesével, lefelé. Nehogy már a felét kiejtsük első lépésként, ááá, dehogy. Nehogy már gyök N legyen a határ, nehogy már a párosakat kivegyük előre, és 3-tól kettesével menjünk felfelé, ááá, dehogy.
Meg lehetne még sorolni reggelig. Egyszerűen katasztrófa. Dedó bazmeg, óvoda nem Msc. Állítom az 5 éves lányomból 5 év alatt különb programozót nevelnék, mint ami átlag ma kijön az egyetemekről. Pedig még csak a nagybetűket ismeri, meg a számokat.
És hogy miért? Volt akit behívtunk - bár erősen google gyanús volt, de kínunkban, mert az nem igaz, hogy 10 jelentkezőből mind szar. A srác abba a suliba járt (2 éve), ahová az őt felvételiztető (régebben), és 1, azaz 1 tanárját se tudott megnevezni. Emellett persze a tudása is tényleg csak annyi volt, amit a google kidob, de a lényeg: hogy úgy járt iskolába, hogy azt se tudja, hogy ki tanítja. -
Kryon #7 +1
Ráadásul az a vicc az egészben, hogy pont programozókat lehetne a legolcsóbban képezni. Mert míg a mérnöki rész oktatása eszközigényes, azt otthon nehéz megtanulni, addig a programozáshoz inkább csak önszorgalom kell meg egy kis rásegítés. Olcsó vagy esetleg támogatott ingyenes online tanfolyamokkal programozók tömegeit lehetne képezni az egyetemi képzés árának töredékéből, miközben az egyetemeken épp a programozás az amit nem nagyon lehet rendesen elsajátítani előzetes gyakorlat nélkül.
A másik amire utaltak a nyelvtudás (angol). Ugyanaz a helyzet, otthonról gép előtt tanulható lenne, ha lennének értelmes online tanfolyamok amik nem kerülnek egy vagyonba... -
gombabácsi #6 szerintem mindenhol ahol versenyhelyzet van, ott hiány van
hiszen kényelmesebbek az állami munkahelyek... -
Zoliz #5 Programozó zsenikből valóban hiány van, mindig.
De azt tanulni nem lehet.. !!!
Igy arra várhatnak, hogy a szomszéd mari néni betölti a Java developer állást tömegesen..
Informatikus hiány lefordítva programozó hiány.
Talán "programozó" szakokat kéne erősíteni az abuszurdisztáni egyetemeken..
-
menpe #4 Ha az utolsó előtti bekezdèst komolyan gondoltàk, akkor mèg valószínűleg nem dolgoztak az IT szakma nem-programozói területein. Vagy sehol... -
moikboy #3 Egyetértek.
Egyébként meg nem lehet parancsszóra növelni az IT-szektorban dolgozók számát egyszerűen azért, mert nincs hozzá elegendő minőségi emberanyag. Ha tervgazdálkodás-szerűen akar valaki informatikusokat képezni, akkor lehet, hogy megduplázza a papírral rendelkezők számát, de a műszakilag képzett, minőségi munkaerőt nem így kell előteremteni. Ez egy sokkal hosszabb folyamat, amit már középiskolában/általános iskolában el kell kezdeni.
Persze lehet indítani bóvli IT-képzéseket, csak akkor nem kell csodálkozni, hogy a versenypiacon felerősödik a diplomaszerzés helyén alapuló szegregáció (lásd állásinterjún GDF vs BME kérdésköre). -
paraszgyerek #2 Azt sajnos csak megerősíteni tudom, hogy miközben a diákok előszeretettel vonulgatnak a lehetőségeik állítólagos beszűkülése miatt, mindeközben az informatika területén az államilag finanszírozott keretszámot sem vagy csak nagyon nehezen sikerül minden esetben feltölteni. ( a diplomáig pedig csak ennek töredéke jut el )
Na indulhat az ekézés :-) -
#1
"a Központi Statisztikai Hivatal"
Hozzájuk nem ártana egy adag informatikus, mert bődület mekkora fail az adatszolgáltató rendszerük.
Egyébként bírom(not), hogy az IT-seket egy kalap alá véve emlegetik: hiány van belőlük. Ez így egészen egyszerűen nem igaz. Az IT szakma erősen sokrétű. Nem mindegy, hogy valaki Visual C++ programozó, rendszergazda, vagy éppen IT nagykereskedelemben dolgozik.
Lényeg: Unalmas már, hogy IT szakember = programozó. Súlyos tárgyi tévedés!