Komolytalan#40
"A nyolcvanas, kilencvenes években a SZÁMALK-nál meg egy csomó helyen osztogattak olyan papírt, hogy "okleveles programozó". Ez sima középfokú szakképzettséget jelentett, olyan mai OKJ-s jellegűt."
Az OKJ képzés kevesebb mint 1 év, az szerintem kevés. Ahhoz hogy valaki önállóan megtanuljon programozni évek kellenek, sok-sok gyakorlással.
"És továbbra is azt mondom, hogy a kódolás nem egyetemi végzettséget igényel."
Ez így igaz. Rengeteg olyan fejlesztő van - 90% simán - , aki mondjuk az egyetemen tanult matekból semmit se használ.
"Normális világban az egyetemet végzett embereket nehogymár egy konkrét termék használatára, illetve alkalmazására keressenek. Olyan mintha villamosmérnök tervezőket (mert én pl. pont az vagyok) úgy keresnék, hogy épületvillamossági tervező, aki Legrand, Schneider Electric, Siemens termékeket vágja fejből, illetve Black and Decker és Bosh véső és fúrógépek használatával tapasztalt, és odaállítanának falat vésni vagy dugaljakat szerelni."
Azért egy mérnöknek nem árt ismernie valami konkrét CAD programot, mint munkaeszközt. És azért a szakik tudnának arról is mesélni, hogy a mérnök urak időnként berajzolják úgy a vezetékeket, hogy az a villanyszerelő tankönyv első fejezetében tiltólistás.
De igen, belátom, hogy egy villamosmérnöknek nem az a dolga, hogy falat véssen. Viszont egy szoftverfejlesztő az - elmélet ide vagy oda - az ideje 90%-át kódok előtt tölti. Vagy fejleszt, vagy debugol, profileol, optimalizál - de mindenképpen kódot néz. Még akkor is, amikor dokumentációt készít, mert nem fejből írja azt se. Jó ha 10% az, ami tervezés, mérnökszerű tevékenység. És a "műszaki problémák" jelentősebbik fele nem is a tervezési rész alatt oldódik meg, hanem a kivitelezés során. Egy komolyabb szoftvert valós környezetben sosem terveznek meg annyira, hogy azt "csak kódolni" kelljen, és lehessen menni a kasszához. Egyszerűen több idő lenne így a tervezés, mint normális módszerrel a teljes folyamat. Ez sehol se működik, csak az egyetemi oktatásban.