130
-
kukacos #90 "Eloszlik" az energiája? "Elvész" a java ... ? Hova megy, jóember? Lefolyik valami interdimenzionális lyukba, mi?
Az aszteroida pontosan akkora szeletet kap belőle, amennyit kitakar a gömbből. Ha a bomba a felszínén robban, akkor a felét. Az anyaga meg nem egyszerűen megolvad, hanem elpárolog: különben mi történik a maradék energiával? Megint csak úgy eltűnik valahova szerinted? A gázok meg független molekulákból állnak, általános iskola, hatodik osztály. Kiszabadulnak az aszteroida vonzásából, nyomásuk van, mert a részecskéi ütköznek az aszteroida megmaradó anyagával, és nem tudják, merre van a legkisebb ellenállás ... na jó, bullshitre nem pazarolom az időm.
Azért láthatóan kezded kicsit kényelmetlenül érezni magad a véleményedben, azért rizsázol mellé. Nem lenne egyszerűbb csak beismerni, hogy fingod nincs a témáról? -
teddybear #89 "De persze ezek mind hülyék, hiszen ti megmondtátok: a Szent Lökéshullám ereje az űrbe nem ér el. Ámen. Döntse el mindenki, hogy annak hisztek-e, aki ezért kapja a fizetését, vagy az ide írogató nagyokosoknak."
Egyrészt a NASA mérnökei is csak emberek, és épp úgy tévedhetnek, sőt jópár esetben már tévedtek is, mint bárki más. Másrészt, szerencsére az űrben még nem volt atomrobbantás, hál istennek ez kimaradt. Viszont volt pár magaslégköri kísérlet, így egy-két törvényszerűséget azért kikövetkeztethetünk.
Az hogy mekkora és milyen robbantás kell egy aszteroida eltérítéshez az rengeteg mindentől függ. Elsősorban attól, hogy mennyi idő van még a földi becsapódásig. Ha jó sok, akkor egy kisebb pályamódosító robbantás is elég, a itt van a nyakukon az a szikla, akkor meg talán nem tudunk elég nagyot durrantani.
Ami pedig a lökéshullámot illeti, ahhoz hogy kialakuljon, közeg kell. Abban terjed, akár a hang!
A földi légkörben, a tenger alatti, és a földalatti robbantásoknál van közeg, Az űrben meg nincs. Értsd már meg, az űrben nincs semmi, iszonyúan távol egymástól találsz néhány kósza kődarabot, meg még egy olyan ritka vákuum van benne, amilyent itt a földön még laborban sem tudunk utánozni!!
Nem igaz, hogy egy ilyen egyszerű dolgot te sem vagy képes felfogni. -
teddybear #88 Rossz az elmélet.
1. Az atombomba nem hősugárzó. Nem lehet egy irányba koncentrálni a sugárzást. Az űrben minden robbanás gömb alakban terjed, de sokkal hamarabb el fog oszlani az energiája, mint egy közegben. Akármit csinálsz a java elvész.
Az is kérdés, hogy milyen távolságban robbantasz az aszteroida felszínétől? Ha túl távol, ez olyan néhány kilométernél messzebb, akkor semmilyen hasznos hatása sem lesz. Max. ideiglenesen felmelegszik a felszíne. De tulajdonképp tökmindegy, hogy a becsapódás előtt volt-e olvadás az aszteroidában, vagy sem. A becsapódás épp olyan pusztító, ha olvadt az aszteroida, ha szilárd. Az aszteroida tömege megmarad, és ez ami pusztít.
2. A legkisebb ellenállás iránya elfele vezet az aszteroidától. Max annyit érsz el, hogy a felülete az elnyelt EMP impulzus miatt megolvad. Nem lesz százezer tonna plazmád, hanem csak pár tucat tonna gáz, ami hamar eloszlik a vákuumban. Néhány másodperc alatt.
3. A felszíni, vagy még inkább a felszín alatti robbanás ténylegesen okoz némi pályaváltozást, ami esetleg elég is lehet az ütközés elkerülésére, de nagyon nehéz ezt pontosan beméretezni. Nagyos sok tényezőtől függ, de még mindig ez lenne a leghatékonyabb módszer.
Nagyon sok minden függ az aszteroida anyagától is. A legújabb kutatások szerint lehet repülő sóderkupactól az igen szilárd fémtömbig bármilyen.
És persze lehet üstökös is, ami főleg vízből és különböző fagyott folyadékokból meg kisebb-nagyobb kövekből áll.
Értelemszerűen egy sóderkupac egészen másképp viselkedik egy robbanáskor, mint egy vasból álló aszteroida, és egy üstökös is más tészta.
-
kukacos #87 Kezdem feladni. De ha nekem nem hisztek, hozok mást.
Ki tudja már hányadszor linkelem, de talán nézzetek már bele:
http://www.hq.nasa.gov/pao/FOIA/NEO_Analysis_Doc.pdf
Itt nem önjelölt szakértő fórumhuszárok mondják meg a tutit, hanem a NASA szakértői értékelgetik a különböző eltérítési módokat. Képletekkel. Érdekes módon, szerintük felszíni robbantásból egy is elég lenne egy tipikus 1km-es aszteroida esetéhez, de a legdurvább üstökösös verzióban is elég lenne 5 Ares-V felszíni robbantással. Ugyanehhez a legdurvább esethez felszín alattiból 3 indítás kellene - nem egy nagy nyereség.
Viszont a legjobb nem-nukleáris opcióhoz 479(!) szükséges indítást becsülnek. Elég meggyőző illusztráció az atom alkalmasságára, nem?
De ez a fickó se a wikin művelődik, akit lejjebb már betettem:
http://www.popsci.com/technology/article/2012-04/how-it-would-work-destroying-incoming-killer-asteroid-nuclear-blast
Ő és a csoportja a Los Alamos National Laboratoryban 142 ezer magos szuperszámítógépeken atom + aszteroida randikról hidrodinamikai szimulációkat futtat. Azt mondja, hogy az aszteroidából egy kavics nem maradna.
De persze ezek mind hülyék, hiszen ti megmondtátok: a Szent Lökéshullám ereje az űrbe nem ér el. Ámen. Döntse el mindenki, hogy annak hisztek-e, aki ezért kapja a fizetését, vagy az ide írogató nagyokosoknak. -
kukacos #86 1 Mt TNT energiájával nagyjából ötmillió tonna víz hőmérsékletét lehet 400 fokkal megemelni. Ez egy 170m élhosszúságú kocka mérete. Szilikátokból úgy kétmillió tonnát lehet 3500 fokra hevíteni, ahol már földi körülmények között is elpárolog.
A világűrben a forráspontok jóval alacsonyabbak. Amennyiben valamely anyag eléggé fel lett melegítve ahhoz, hogy a szomszédja kémiai kötéseit legyőzze, szinte biztosan elhagyja az aszteroidát, hiszen minden alkotóelem gyorsabban mozog az aszteroida apró gravitációjában érvényes szökési sebességnél.
Legyünk nagylelkűek, és tételezzük fel, hogy csak a teljes energia egyötvened részét sikerült az aszteroida kőzeteinek felmelegítésére fordítani. Ez még mindig úgy százezer tonnányi, erősen tágulni akaró, sokezer fokos gáz.
Namost mi történik egy űrbeli tárggyal, ha valami ilyesmi kerül melléje? Ismerős a szitu a rakéták hajtóművéből? Csak épp most nincs tölcsér körülötte, és ott csak pár kilóról van szó.
Magyarán a robbanás által átadott hőenergia jelentős része végül adiabatikus tágulás során az aszteroidát gyorsítja. Még durvább a helyzet egy üstökösnél, ami egy piszkos hólabda: a víz alacsony forráspontja miatt egy bomba srapnellel teletöltött gránáttá változtatná az egész kócerájt. -
kukacos #85 Az impulzus valóban alacsonyabb, de egy bomba nem csak így fejti ki a hatását, a lökéshullám impulzusánál jobb jellemző a teljes átadott energia. Mindjárt kifejtem. -
Irasidus #84 Elnézést a helyesírási hibákért, remélem így is érthető. -
teddybear #83 Nemrég volt a Discovery-n egy épületrobbantós sorozat. Jó párszor demonstrálták, hogy egy akkora töltet, amekkorával egy vasbeton oszlopot ketté lehet törni, ha a belsejében, lefojtva robbantjuk, a felszínen max karcolásokat fog okozni, vagy még annyit sem. -
Irasidus #82 Igen, egy véleményen vagyunk, egy sima atomfegyverrel nagy kárt nem lehet okozni egy termetes kisbolygóban. A Thor projekt mellet, a Csillagháborús tervben is foglakozott vele (Rail Gun, Brilliant Pebbles) de mint írtam, koncepciónál tovább nem jutott tovább. Az isten botja, egy kb. villanyoszlop méretű volfram-vanádium ötvözetű tömör jószág, és egy sinágyú gyorsította volna fel. 20 km/s elérése nem lehetetlen, ennél jóval nagyobb sebességet is elértek már - űrjárművekkel. De had ne sorolja fel az összes ilyen tervet, mindketten tudjuk ezek csak tervek maradtak.
Ez éppen nem így van, nagyon sok tényezőtől függ a becsapódás. Nagyon nagy sebességű (vákuumkamrás) becsapódási kísérleteknél (mert ilyen is van) nagyon nehéz elérni, hogy csak áthatoljon és ne romboljon a lövedék. Függ a becsapódás szögétől, az anyag összetételétől, morfológiájától (mennyire "lyukacsos") és persze a sebességtől (meg még pár dologtól). Ha nagyon nagy a sebesség, becsapódás pillanatában mind a becsapódó anyag, mind a felület gyors folyadék és gáz fázisba megy át, ami nagyon nagy sebesség tágul és egyrészt kiszakít anyagot, másrészt a tömör testet anyagát a becsapódó test energiája által keltett lökéshullám széttördeli, amitől akár szét is eshet, jobb szó híján felrobban. -
#81
Amen. -
teddybear #80 Őő, nem. A robbanás feszítőereje mindig a minimális ellenállás irányába hat. Jelen példában letüsszenti azt a 10 méter vastag réteget az űrig, azután eloszlik a légüres térben. A fő tömeget nem fogja bántani.
A fizika és a robbantás törvényei már csak ilyenek. Ha elég lenne egy betontömb felrobbantásához csak hozzászigszalagozni a dinamitot, akkor senki sem venné a fáradságot, hogy belefúrjon, és beletömködje. -
#79
Az első rész tekintetében, akkor egy véleményen vagynuk. Egy termonukleáris fegyver felszíni vagy felszín közeli robbantással hangyafasznyi hatással van egy tömör és kemény szikladarabra.
A Thor project kapcsán viszont csak a szokásos 50-es évek ökörségeit látom, amikor sci-fi dolgokat is vizsgáltak, amiknek semiféle realitása nem volt. Amennyire látom a kocepciótervig sem jutottak el. Kb. volt egy ötlete egy későbbi sci-fi írónak és ennyi.
Egyébként meg pontosan a meteorok mutatják meg, hogy atomfegyverhez mérhető puszításhoz több száz tonnás tömeget kellene 20 km/s tájára gyorsítani. Magyarán az "Isten botjára" tett hatóerő finoman szólva megmosolyogtató. A kisebb lövedékekkel meg semmit sem lehet csinálni, mert simán elégnek a légkörben...
A lemilblogon magyaráztam anni asszem, hogy a kisméretű hiperszónikus igen kemény lövedéknek hiába van nagy mozgási energiája, a pusztító képességük igen limitált. Hiába lövöd a világ legkeményebb anyagából álló néhány dekás lövedéket 20 Mach-hal egy betonbukerba az nem fog felrobbani. Ha képes átütni, akkor szépen keresztülsüvít rajta, oszt annyi. Egy félig falsh hasonlattal. Egy kifeszített papírlapon egy 20 méterről kilőtt pisztolygolyó és egy mesterlövés fegyver is egy szem lyukkal "dísziti" fel. Az energia nagy része nem adódik át, mert a lövedék nem fékeződik le, tehát nem veszít energiát... -
Irasidus #78 Igen, a tűzgömb és a lökéshullám leért a földig, ami a talaj felső rétegéből pár mm elpárologtat, és pár cm réteget megolvaszt, a lökéshullám energiája nem képes krátert ütni. Nem is mondtam az ellenkezőjét. Elnézést, én csak segítségként írtam az ütődöttekkel való beszélgetéshez. Uh, megnéztem és a penetrátor és kinetikus fegyver tényleg nem ugyanaz. Az kinetikus fegyver "csak" becsapódik, a másik meg mélyen behatol, és ott végez pusztítást. Én kinetikus fegyverről írtam, mert összekevertem, így is kérsz még forrást? (pl.: Thor projekt) -
#77
A tűzgömb leér a földig, tehát a lökéshullám gyártáshoz bőven megfelelő volt. Így is jelentéktelen mennyiségű anyagot távolított el egy meteorithkoz képest egy olyan közekben, ahol az űrhöz képest végtelen nagynak tekinthető a hővezetés és hőátadás...
Penetrátorról annyit, hogy a hidegháborúban volt egy terv, az "Isten botja", ami egy kinetikus fegyver lett volna. Pusztítása felért volna, sőt nagyobb lett volna egy termonukleáris fegyvernél. Persze ezek csak tervben léteztek...
Konkértumot vagy ez legfeljebb facepalmra sarkall.. -
Irasidus #76 A Cárbobmbát a légkörben robbantották fel, nem is tudott volna krátert csinálni. A földalatti atomrobbantásoknak van krátere.
Egyébként az űrben az atomfegyverek teljesen másképpen működnek mint a Földön. Nincs lökéshullám, mivel nincs légkör, a robbanás energiája egy táguló gammasugárzó felhőben merül ki. Viszont ha bombát megpakolják apró műanyag, vagy fémgolyókkal (voltak ilyen tervek) akkor már tud mechanikai pusztítást kifejteni.
Penetrátorról annyit, hogy a hidegháborúban volt egy terv, az "Isten botja", ami egy kinetikus fegyver lett volna. Pusztítása felért volna, sőt nagyobb lett volna egy termonukleáris fegyvernél. Persze ezek csak tervben léteztek... -
#75
Öööö, miért is szedne szét? Az 50-90 Mt-ás cár bomba néz meg, hogy mennyira kis krátert csinált ott, ahol légkör van. Egy 200 méteres tökéletes gömb aszteroida térfogata - legyen ez egyfajta becslés - kb. 4 millió m3. Mennyi a Föld átlagsűrűsége 5,5 t / m3. A tömör közet vagy ahhoz hasonló az aszterodia, akkor az cirka 20 millió tonna. Egy akkor tömböt meg sem hatna 50 Mt sem, még ha itt állna a Földön és a közelében robbana valami nemhogy az űrben...
A mási, amit már mondtam, hogy jelenleg nincs olyan penetrátor egység, ami képes lenne egyben egy tömör sziklába az űrben uralkodó sebességeket feltételezeve - a pályák miatt kell sebesség rendesen - működni, nemhogy ezt termonuki fejjel kombináld.
Röviden, vágyálom, amiről itten álmodnak egyesek. -
blitzkrieg1 #74 Ez Molnibalage-nak szolt. -
blitzkrieg1 #73 De ha az edeny melett 5cm-re van egy kartyavar, akkor azt lebontja. :) -
blitzkrieg1 #72 Egy fel kilometeres aszteroidat siman szetszed egy hidrogenbomba, ha behatol 10 meterre a felszin ala es ott robban. A Foldon, majdnem egy megyet le tud tarolni, akkor egy fel kilometeres kovet nem tud szetdarabolni?
Az utolso gondolatoddal viszont teljes mertekben egyetertek. :) -
#71
Vagy egy példával élve az űrben robbantásra. Olyan, mintha a Földön egy 100x100x100 méteres szobában lenne vákum és be beviszel oda egy néhány dm3 térfogatú edényt, amiben túlnyomás van. Ezt szétdurrantod végtelenül rövid idő alatt. Kérdem én, szeritetek mekkora hatása lesz ennek az anyagnak a vákuumra? Hát kb. semmi. Na, az űrben működő termonukleáris fegyver lökéshulláma is kb. ennyit tud...
A Hold légkörének a tömegét is megnövelte időlegesen a Holdkompból kiáramló anyag, de szeritnetek ennek volt bármi hatása? Na, az atomrobbantás is kb. ennyir lepkefing odafent. -
#70
Egy brutálnagy és irtózatosan tömör aszteroida esetén vicces, de le kellene fékezni a "páncéltörő" fegyveredet, mert több km/s-es relatív ütközést semmiféle szerkezet nem bír ki...
A földi bunkerromboló bombák néhány méter vasbetonon és 20-30 méter földön mennek át, de ezek már a GBU-28 kategória. Ha egy több száz méteres aszteoridában 10 méter mélyen robbantasz valami, akkor az egyik oldalából mondjuk leszakad ez-az, de kb. ennyi a hatás. Ez persze imupulzus változással jár, tehát befolyásolhatja a pályát, de ha nem komolyan, akkor a lerobbantott rész és a nagyobb darab egymás mellett kb. süvít tovább. Nagyon messze kell ezt a mutatványt előadni, hogy a minimális imulzus változás azt eredményezze, hogy az egész hóbelevanc elhúzon a Föld mellett.
Egyébként nem értem, hogy mire izgul az emberiség. Egyszerűen túl sokba kerül kivédeni vagy egyenesen lehetetlen mai technológiával a mostani vagy Tunguzka méretű meteorokat. Ennél nagyobb meg ez is annyira ritka, hogy nem tehetünk mást, elfogadjuk kockázatként. Közlegedési balesetben milliók halnak meg évente és mégis mindenki egy olyan eseményen veri a ****, amiben olyan kicsi az esélye, hogy bárki is meghal, hogy ihaj.
Tényleg az a legfontosabb probléma...? -
#69
Szeritnem meg irgalmatlan marhaságot írtál. A Földön a légkörnek adódik át a hőhatás, ami a termodinamika értelmében lökéshullámként manifeszálódik, mert van közveg, de aztán szintén közegben terjed tovább. Na ez az, ami a világűrben nincs... Tehát akkor miféle gázdinamikai lökéshullámot képzelsz el, ha nem fúrsz le és veszed körbe közeggel a cuccost...? -
#68
A '80-as évek jenki technikája kb. 120 kilós szerkezetben eredményezett egy kétfokozatú néhány száz kt hatóerejű robbanófejet. -
#67
Jaj, jaj és jaj...
A földi légkör önmagában egy olyan valami, ami a világűrhöz képest iszonyatosan sűrű közeggel van töltve, amit megzavarsz egy robbanással.
Az atomfegyver lehet, hogy anyaggal tölti fel a világűrt, de az annyira üres, hogy a robbanás lökéshullma - már elnézést - de hangyafasznyi. Mert milyen közeget termel az atomrobbanás...? Nem lesz plusz anyag a semmiből. -
blitzkrieg1 #66 Gondolkozzatok mar kicsit. A bombat nem tobb kilometerre az aszteroidatol robbantjak fel, hanem kozvetlenul melette, vagy rajta. Amint a hidrogenbomba felrobban, elparologtatja a felszint, szerinted akkor nem lesz kozeg, amiben terjedjen a lokeshullam?
Vagy akar kuldhetnek egy bunkerrombolot is, az behatol 10 meterre a felszin ala, berobban es maris darabokra esett az egesz aszteroida. Jah es nem 100 kilometeres ustokosok felrobbantasarol volt szo, mert azok becsapodasara elhanyagolhatoan kicsi az esely. Itt nehany szaz meteres testekrol beszeltunk, amik valos fenyegetest jelenthetnek a Foldre. -
fszrtkvltzttni #65 Pontosan, a robbanás attól nem vész el, csak a hatása lesz más.
A robbanás erején a lökéshullám által kifejtett nyomást értjük, amely arányos a részecskék impulzusával (pontosabban a nyomás az impulzusváltozással arányos, de az első közelítésben az impulzussal arányos). Ha van közeg, és azt is mozgásba hozza a robbanás, akkor az megnöveli a robbanás erejét, ugyanis a több és/vagy nagyobb tömegű részecskék impulzusának (pontosabban az abszolút értéküknek) összege nagyobb.
Ennek az oka egyszerű:
E=m*v^2
p=m*v
1. eset: ha m=1 E=1, akkor v=1 p=1
2. eset: ha m=2 E=1, akkor v=1/gyök2 p=2/gyök2=gyök2~1.41 (2 db m=1 részecskére ugyanez)
A második esetben (sűrűbb közeg) nagyobb az impulzus, ezért nagyobb a nyomás, és nagyobb a robbanás ereje. Ennyi a közeg hatása. (Akit az impulzusmegmaradás zavar annak: az impulzus vektoriális mennyiség, az ellenkező irányba haladó részecskék fogják biztosítani a teljes impulzus megmaradását.)
Ennek nem fogom leírni a levezetését, de a robbanás által keltett lökéshullám ereje (nyomása) közegben lineáris és négyzetes, vákuumban négyzetes és köbös között között cseng le, ha mindent figyelembe veszünk. Tehát különbség van, nem is kicsi, de az csak nagy távolságokon lesz jelentős, kis távolságokban teljesen elhanyagolható. Hogy mit jelent a kis távolság, az attól függ, hogy milyen sűrű a közeghez viszonyítjuk. Viszont méteres nagyságrendben, gyakorlatilag nem lesz különbség levegő és vákuum között. Az meg nettó baromság, hogy vákuumban nincs közeg, ezért a robbanásnak nincs ereje, ahogy azt itt sokan bőszen állították.
Abban is biztosak lehettek, hogy ha a felszínhez közel történik egy nukleáris robbanás, akkor az eléggé fellazítja a legkeményebb kőzetet is, hogy a másodiknak érkező töltet már sűrű közegben tudjon felrobbanni. Ezért téves az a képzelgés, hogy nukleáris robbanófejekkel nem lehet kőzúzalékot készíteni bármely néhány km-es aszteroidából. -
kukacos #64 Tulajdonképp magam ellen dolgozok, mert te is meg Rufus is annyi szórakoztató marhaságot hordotok össze, hogy kár lenne lelőni, de a tisztesség nem hagy nyugodni.
Van valami halvány lila elképzelésed arról, mi az a titokzatos "lökéshullám" egy bombánál, és hogyan keletkezik? Tudod te egyáltalán, mi "robban" az atomban?
Vegyünk egy egyszerű fissziós bombát. Amikor egy neutron a láncreakció során eltalál egy urániumatomot, akkor a mag széthasad. Keletkezik kettő vagy a rákövetkező magreakciókban több rész, esetenként némi neutrínó. Ami mind szétrepül a világ minden sarka felé. Ennyi. Nincsenek kismanók, akik teli tüdőből fújják a levegőt, hogy jó nagy lökéshullám legyen. A lökéshullám ugyanis nem más, mint lényegében egy mozgó levegőből álló, nagyon erős szél (a résztvevői nem feltétlen mennek messzire amúgy kiindulási helyüktől, hiszen javarészt egy kicsit szokatlanul viselkedő sűrűséghullámról van szó).
A levegő részecskéit viszont épp a bomba szétrepülő harminc vagy annál is kevesebb kilója hozza mozgásba. Bizony, bármilyen elképzelhetetlen is neked, minden bomba életében van egy pillanat, amikor a teljes robbanás sok megatonnás összenergiáját az a pár kiló uránium hordozza. Ott keletkezik, benne, hol is lehetne máshol?
A trükk abban van, hogy ezek a szétrepülő részecskék a hasadás után iszonyatos mozgási energiával rendelkeznek. Közel fénysebességgel mozognak, és ebben van a bomba teljes energiája. Gyorsan mozgó részecskék pedig hőmérsékletet jelentenek. Az atombomba belsejében sok tíz, a fúziós fegyverek közepében sok százmillió foknak megfelelő hőmérsékleten mozognak.
A robbanás után a Földön ezek nem jutnak messzire: azonnal elkezdenek ütközni a levegő molekuláival. Amikor eltalálják az addig békésen ücsörgő molekulákat, fotonokat generálnak, leszakítják róluk az elektronokat, amelyek szintén közel fénysebességű mozgásba kezdenek, közben látványos tűzijátékot produkálnak minden létező elektromágneses spektrumon, rádiótól és infrától kezdve a kőkemény gammasugárzásig. A bomba teljes energiája az ütközések során néhány nanoszekundum alatt javarészt átadódik a környezetének, és nagy részben elektromágneses sugárzássá alakul. A levegőmolekulák felgyorsulnak, ennek megfelelően felmelegednek, és elkezdenek szétszaladni. Nna ez az a lökéshullám, amit lefújja a sapkádat. De a lökéshullám nem magától keletkezik, az energiáját a bomba szétrepülő részecskéi adják neki.
Namost a világűrben robbantva csak annyiban különbözik a sztori, hogy a bomba töltetének szétrepülő anyaga nem találkozik a levegő anyagával, mert nincs. De attól még az energia ott van, és a részecskék épp annyira fickósak, mint a Földön, így amikor találkoznak az aszteroida kőzetével, pontosan ugyanazt a hatást fogják rá kifejteni, mint a levegőmolekulákra a Földön.
Érted már? Tök mindegy, hogy nincs levegő meg nincs lökéshullám. Történetesen a bomba által közölt energia még hatékonyabban is adódik át az aszteroidának, mintha mondjuk a Földön robbantanád fel mellette, mert még csak a közvetítő levegőt se kell felmelegíteni hozzá.
Ennél egyszerűbben nem tudom elmagyarázni. Ha ezek után is ellenkezel, inzultálni foglak. -
fszrtkvltzttni #63 Akkor lenne köbös, ha a tágulás során homogén módon töltené ki a teret. Kétség kívül ez a helyzet az ideális gázok expanziójánál. De ez CSAK akkor igaz, ha a részecskék a Maxwell–Boltzmann-eloszlást követik. Ha kiengeded a gáz a palackból, vagy fingasz egyet, az gyakorlatilag ilyen. De egy robbanás nem ilyen, egy (termo)nukleáris meg főként nem ilyen! Lesz a részecskéknek valamilyen radiális irányú sebességeloszlása, és ennek megfelelően egy gömbhéj mentén fog tágulni a törmelékfelhő. Persze a gömbhéj idővel vastagodik, és a vége az lesz amit leírtál, csak nem egyik pillanatról a másikra, ahogy azt te itt szépen leírod.
Másrészt, szépen elterelted a szót arról, hogy pár méterről teljesen mindegy, hogy van-e ott levegő, vagy nincs.
Olyan finomságokról már nem is akarok beszélni, hogy egy megfelelően tervezett nukleáris töltet a "felkenődéstől" pillanatában is be tud robbanni. -
teddybear #62 Mond, te tényleg átmentél dedósba? Mivel nem érted sehogyan sem amit leírtam, én nem fogok többet veled foglalkozni. Ami azt illeti, kezdem megérteni, hogy miért dühöng időnként Monibalage. Az ilyen tanulásra képtelen, csökönyös szamárnak nem lehet megmagyarázni semmit, mert egyszerűen nem fogja fel.
Az űrben nincs hangja az űrhajóknak, mert nincs közeg. A robbanás sem úgy történik, ahogy mostanság a sci-fikben mutatják. Nincs olyan lökéshullám, mint amit a Halálcsillag szétpukkanásakor látsz. Egyszerűen fölfújódik egy tűzgömb, aztán ahogy nő, úgy hűl ki. A végén lesz ott némi gáz, de még ez a "felhő" sem éri el sűrűségben a földi laborokban előállított vákuum sűrűségét. Pont.
Ha a robbanás epicentrumában van az aszteroida, akkor hat is rá. De minél messzebb van, a hatás a távolság köbös hatványával csökken.
Részemről végeztem. Tanulásra képtelennel nincs kedvem vesződni. Nem fizetnek nekem ezért semmit. -
fszrtkvltzttni #61 "Mennyi is egy atombomba tömege? 30 kilósról is hallottam, de a legnagyobb súlyú sem volt néhányszor tíz tonnánál nagyobb. Ez egyszerűen szétszóródik a térben. Egy kilométerről meg sem érzed."
Kezdjük kicsit közelebbről. Mérettől függően pár méter távolságban az elpárolgó bomba mellett a levegő elhanyagolható. Távolabb, azzal a közelítéssel, hogy a robbanás során egyenletesen tölti ki a rendelkezésre álló teret, egy km-ről tényleg elhanyagolható. Lenne. Viszont a valóságban nem egyenletesen fog szétterülni, hanem egy gömbhéj mentén terjed. Egyébként volt ilyen kísérleti robbantás, és megfigyelték a törmelékből álló több kilométeres héjat is.
"Az atombomba lökéshulláma fizikailag csak a méretében különbözik egy szuperszonikus gép lökéshullámától. Ha nincs közvetítő közeg(levegő, vagy pl. metánlégkör, esetleg víz) akkor a lökéshullám nem jön létre. A Hold felszíne felett néhány méterrel akár több ezer kilométeres sebességgel lehet repülni, mégsem látsz változást a felszínen. Ott nincs lökéshullám."
Persze, és ha a hold felszíne felett pár méterrel felrobbantanak egy atombombát gondolom akkor se fogsz látni semmit. Logigátok egyszerűen páriát rikítsa!
-
teddybear #60 A bunkerromboló bombák földbe néhányszor tíz méterre fúródnak be max, ugyanezek a bombák talán néhány méter betont tudnak átütni, mert az már jóval keményebb. A becsapódási sebességtől függ az egész.
Viszont ha egy aszteroidát akarsz kilyukasztani az már bajosabb. Az űrben lazán el lehet érni olyan relatív sebességet, hogy a szerkezet a felszínen gőzzé robbanjon a becsapódási energiától. -
teddybear #59 " És a reakció végterméke szerinted semmi?"
Mennyi is egy atombomba tömege? 30 kilósról is hallottam, de a legnagyobb súlyú sem volt néhányszor tíz tonnánál nagyobb. Ez egyszerűen szétszóródik a térben. Egy kilométerről meg sem érzed.
"A föld alatt robbanó nukleáris bunkerromboló tölteteket se kell lefúrni. Pontosabban a többlépcsős robbanás első felszíni lépcsője a "lefúrás"."
Mindegy hogyan kerül a robbanófej a felszín alá. Akár odaküldöd Bruce Villist meg a válogatott csirkefogóit akik visznek magukkal egy túlméretezett ütvefúrót, akár az ütközéssel fúródik bele, a végeredmény ugyan az lesz. A bomba a felszín alá kerül. Az első esetben legalább attól nem kell félni, hogy ha túl kemény a kőzet akkor apróra törik rajta a robbanófej.
" Igen, ezt nevezik fojtó hatásnak. De ez nem azt jelenti, hogy ha nincs közeg, akkor nincs hatás, csak azt, hogy kisebb a hatás."
Pontosan úgy van ahogy leírták. Az atombomba lökéshulláma fizikailag csak a méretében különbözik egy szuperszonikus gép lökéshullámától. Ha nincs közvetítő közeg(levegő, vagy pl. metánlégkör, esetleg víz) akkor a lökéshullám nem jön létre. A Hold felszíne felett néhány méterrel akár több ezer kilométeres sebességgel lehet repülni, mégsem látsz változást a felszínen. Ott nincs lökéshullám.
Mond, te mit csináltál fizikaórán az alapiskolában, meg később? Alapvető tudáshiányt látok! -
Szefmester #58 Azok milyen mélyre is mennek? És milyen mélyre kellene fúrni egy hatékony robbantáshoz? A kőfejtőben a felszíni robbantásoknál sem 2 méterre fúrnak le amikor egy 20m magas falat akarnak lerobbantani, és nem is egy töltettel. És hát ott is a robbanószer légneművé alakulásának a lökéshulláma végzi a munkát. Ha meg nincs olyan közeg akkor marad az a pár kiló robbanószer légneművé válásának az ereje. -
fszrtkvltzttni #57 " Levegő nélkűl nincs lökéshullám ui. nincs semmi ami kitágúlna a hatalmas hőhatás miatt. Ez tény." És a reakció végterméke szerinted semmi?
"A belefúrással meg tudnánk oldani a dolgot" A föld alatt robbanó nukleáris bunkerromboló tölteteket se kell lefúrni. Pontosabban a többlépcsős robbanás első felszíni lépcsője a "lefúrás".
"A pusztítást nem ez végzi a földön sem. Hanem a hihetetlen hő álltal keltett lökéshullám majd az utánna keletkező vákuum és az ismételt lökéshullám." Igen, ezt nevezik fojtó hatásnak. De ez nem azt jelenti, hogy ha nincs közeg, akkor nincs hatás, csak azt, hogy kisebb a hatás. -
fszrtkvltzttni #56 Nagyon jól tudom hogyan terjed a hő. Ő hővezetést írt, ami a leglassabb folyamat, és csak szilárd anyagokban van jelentősége.
A hőáramlásnál a melegebb közeg mozog. Szerinted amikor fölrobban valami, akkor a keletkező mozgó forró anyag az nem ezt csinálja?
Már hogy ne keletkezne nukleáris robbanásnál infravörös sugárzás! De a hősugárzás nem csak infravörös sugárzást jelent. A teljes spektrum képes hőt közvetíteni. -
Macropus Rufus #55 a mai robbanő eszközeink működési elve miatt nem képes vákuumban pusztítani.
Mindegyik robbanása során a gyorsan táguló anyag lökéshullámot idéz elő. A nukleális fegyvereknél ez a közeg a levegő. Levegő nélkűl nincs lökéshullám ui. nincs semmi ami kitágúlna a hatalmas hőhatás miatt. Ez tény.
Világűrben a az ilyenfajta robbanásnak semmiféle pusztító hatása nincs.
(megjegyzem: már a Marson is több nagyságrenddel kissebb pusztítást végezne egy bomba, tekintettel arra, hogy a Mars légkörének a sűrűsége csupán pár %-a a földi légkörnek.) Szóval sajnos egyenlőre ez a helyzet.
A belefúrással meg tudnánk oldani a dolgot, de mostani technológiánk még nem alkalmas arra, hogy egy pár killós kütyünél többet vigyünk egy egy aszteroidára. Egy furás komoly techonlógiát igényel még a földön is.
A robbanás során az anyag ami elszabadúl az a pár kiló trotil meg néhány kiló vas. A pusztítást nem ez végzi a földön sem. Hanem a hihetetlen hő álltal keltett lökéshullám majd az utánna keletkező vákuum és az ismételt lökéshullám.
De nem akarlak én meggyőzni.
-
fszrtkvltzttni #54 Hol olvastátok ezt a hülyeséget, hogy a világűrben a robbanás nem okoz kárt, mert nincs közeg, ezért nincs lökéshullám? Vagy ez a saját agyatok szüleménye? A spekulációtok addig igaz amíg hanghullámokról beszélünk, mert a hang az csak közegben terjedő lökéshullám. Mivel a hangszóró felületét nem hagyja el anyag, közegre van szükség ahhoz, hogy valami a mozgási energiát és az impulzust közvetítse. De egy robbanás nem ilyen. A robbanás során a robbanás végterméke sugárirányba elkezd terjedni. Ez ugyanúgy közvetíteni fogja a mozgási energiát és az impulzust mintha lökéshullámot keltene valamilyen közegben. A közeg maga csak fojtásként viselkedik, amivel kis távolságokban megnöveli a robbanás hatására bekövetkezett pusztítást. -
Macropus Rufus #53 a legjobb hőszigetelő a vákuum. A világűrben gy.k. csak az melegszik fel ami direkt sugárzást kap. Ezért forgatják az űrhajókat is (hőkiegyenlítő forgás.)
Egy pl. (nembiztos, hogy jó lesz): a szobában a fűtés a levegőt melegíti. Ha vákuum lenne a szobában akkor gy.k. semmit nem éreznénk a fűtés hatásából, csak akkor ha megfogjuk a radiátort. Namármost ha ebbe a szobába besüt a nap és mi beállunk a nap sugárba akkor a napból jövő infrasugarak a felületünkön törtnek meg és ez melegít fel minket függetlenűl attól, hogy vákuum van-e a szobába vagy sem. (gy.k. a Napból jövő infrasugarak azt melegítik amin megtörnek, legyen ez levegő, talaj bármi. Nem kell közvetítő közeg: infrasugár eltalálja és az melegszik.) Na valami ilyesmi lehet a világűrben az atombomba is: ő közvetlenűl hőt termel és nem infrasugarakat. Tehát az ott nem fog semmit melegíteni ui. a vákuum eléggé komolyan szigetelni fogja. Amennyiben még is termelődik infrasugár (én úgy tudom nem), akkor is csak és kizárólag ott lesz meleg ahhol éri a sugár: a felszínén. Ezek - sztem - nem elegek egy kavics letérítéséhez/megsemmisítéséhez.
Hő terjedése -
fszrtkvltzttni #52 "Nem. Ha eléggé messzi robbantasz, akkor max. megolvasztod a felületét, ami teljesen érdektelen. A robbanás energiája a távolság négyzetével fordítottan arányos, például a Nap kitörései nagyságrendekkel nagyobbak a mi atombombáinknál, de gyakorlatilag a bolygókra alig hatásosak."
Ez kivétel nélkül minden robbanásra igaz, közegtől függetlenül. -
fszrtkvltzttni #51 "és a hőhatás is igen korlátozott, mert hővezetés nincs"
Persze, mert robbanásnál hővezetéssel terjed a hő.