Át kell gondolni a meteorok elleni védelmet

Õõ, nem. A robbanás feszítõereje mindig a minimális ellenállás irányába hat. Jelen példában letüsszenti azt a 10 méter vastag réteget az ûrig, azután eloszlik a légüres térben. A fõ tömeget nem fogja bántani.

A fizika és a robbantás törvényei már csak ilyenek. Ha elég lenne egy betontömb felrobbantásához csak hozzászigszalagozni a dinamitot, akkor senki sem venné a fáradságot, hogy belefúrjon, és beletömködje.

Az elsõ rész tekintetében, akkor egy véleményen vagynuk. Egy termonukleáris fegyver felszíni vagy felszín közeli robbantással hangyafasznyi hatással van egy tömör és kemény szikladarabra.

A Thor project kapcsán viszont csak a szokásos 50-es évek ökörségeit látom, amikor sci-fi dolgokat is vizsgáltak, amiknek semiféle realitása nem volt. Amennyire látom a kocepciótervig sem jutottak el. Kb. volt egy ötlete egy késõbbi sci-fi írónak és ennyi.

Egyébként meg pontosan a meteorok mutatják meg, hogy atomfegyverhez mérhetõ puszításhoz több száz tonnás tömeget kellene 20 km/s tájára gyorsítani. Magyarán az "Isten botjára" tett hatóerõ finoman szólva megmosolyogtató. A kisebb lövedékekkel meg semmit sem lehet csinálni, mert simán elégnek a légkörben...

A lemilblogon magyaráztam anni asszem, hogy a kisméretû hiperszónikus igen kemény lövedéknek hiába van nagy mozgási energiája, a pusztító képességük igen limitált. Hiába lövöd a világ legkeményebb anyagából álló néhány dekás lövedéket 20 Mach-hal egy betonbukerba az nem fog felrobbani. Ha képes átütni, akkor szépen keresztülsüvít rajta, oszt annyi. Egy félig falsh hasonlattal. Egy kifeszített papírlapon egy 20 méterrõl kilõtt pisztolygolyó és egy mesterlövés fegyver is egy szem lyukkal "dísziti" fel. Az energia nagy része nem adódik át, mert a lövedék nem fékezõdik le, tehát nem veszít energiát...

Igen, a tûzgömb és a lökéshullám leért a földig, ami a talaj felsõ rétegébõl pár mm elpárologtat, és pár cm réteget megolvaszt, a lökéshullám energiája nem képes krátert ütni. Nem is mondtam az ellenkezõjét. Elnézést, én csak segítségként írtam az ütõdöttekkel való beszélgetéshez. Uh, megnéztem és a penetrátor és kinetikus fegyver tényleg nem ugyanaz. Az kinetikus fegyver "csak" becsapódik, a másik meg mélyen behatol, és ott végez pusztítást. Én kinetikus fegyverrõl írtam, mert összekevertem, így is kérsz még forrást? (pl.: Thor projekt)

A tûzgömb leér a földig, tehát a lökéshullám gyártáshoz bõven megfelelõ volt. Így is jelentéktelen mennyiségû anyagot távolított el egy meteorithkoz képest egy olyan közekben, ahol az ûrhöz képest végtelen nagynak tekinthetõ a hõvezetés és hõátadás...

Penetrátorról annyit, hogy a hidegháborúban volt egy terv, az "Isten botja", ami egy kinetikus fegyver lett volna. Pusztítása felért volna, sõt nagyobb lett volna egy termonukleáris fegyvernél. Persze ezek csak tervben léteztek...

Konkértumot vagy ez legfeljebb facepalmra sarkall..

A Cárbobmbát a légkörben robbantották fel, nem is tudott volna krátert csinálni. A földalatti atomrobbantásoknak van krátere.

Egyébként az ûrben az atomfegyverek teljesen másképpen mûködnek mint a Földön. Nincs lökéshullám, mivel nincs légkör, a robbanás energiája egy táguló gammasugárzó felhõben merül ki. Viszont ha bombát megpakolják apró mûanyag, vagy fémgolyókkal (voltak ilyen tervek) akkor már tud mechanikai pusztítást kifejteni.

Penetrátorról annyit, hogy a hidegháborúban volt egy terv, az "Isten botja", ami egy kinetikus fegyver lett volna. Pusztítása felért volna, sõt nagyobb lett volna egy termonukleáris fegyvernél. Persze ezek csak tervben léteztek...

Öööö, miért is szedne szét? Az 50-90 Mt-ás cár bomba néz meg, hogy mennyira kis krátert csinált ott, ahol légkör van. Egy 200 méteres tökéletes gömb aszteroida térfogata - legyen ez egyfajta becslés - kb. 4 millió m3. Mennyi a Föld átlagsûrûsége 5,5 t / m3. A tömör közet vagy ahhoz hasonló az aszterodia, akkor az cirka 20 millió tonna. Egy akkor tömböt meg sem hatna 50 Mt sem, még ha itt állna a Földön és a közelében robbana valami nemhogy az ûrben...

A mási, amit már mondtam, hogy jelenleg nincs olyan penetrátor egység, ami képes lenne egyben egy tömör sziklába az ûrben uralkodó sebességeket feltételezeve - a pályák miatt kell sebesség rendesen - mûködni, nemhogy ezt termonuki fejjel kombináld.

Röviden, vágyálom, amirõl itten álmodnak egyesek.

Ez Molnibalage-nak szolt.

De ha az edeny melett 5cm-re van egy kartyavar, akkor azt lebontja. 😊

Egy fel kilometeres aszteroidat siman szetszed egy hidrogenbomba, ha behatol 10 meterre a felszin ala es ott robban. A Foldon, majdnem egy megyet le tud tarolni, akkor egy fel kilometeres kovet nem tud szetdarabolni?

Az utolso gondolatoddal viszont teljes mertekben egyetertek. 😊

Vagy egy példával élve az ûrben robbantásra. Olyan, mintha a Földön egy 100x100x100 méteres szobában lenne vákum és be beviszel oda egy néhány dm3 térfogatú edényt, amiben túlnyomás van. Ezt szétdurrantod végtelenül rövid idõ alatt. Kérdem én, szeritetek mekkora hatása lesz ennek az anyagnak a vákuumra? Hát kb. semmi. Na, az ûrben mûködõ termonukleáris fegyver lökéshulláma is kb. ennyit tud...

A Hold légkörének a tömegét is megnövelte idõlegesen a Holdkompból kiáramló anyag, de szeritnetek ennek volt bármi hatása? Na, az atomrobbantás is kb. ennyir lepkefing odafent.

Egy brutálnagy és irtózatosan tömör aszteroida esetén vicces, de le kellene fékezni a "páncéltörõ" fegyveredet, mert több km/s-es relatív ütközést semmiféle szerkezet nem bír ki...

A földi bunkerromboló bombák néhány méter vasbetonon és 20-30 méter földön mennek át, de ezek már a GBU-28 kategória. Ha egy több száz méteres aszteoridában 10 méter mélyen robbantasz valami, akkor az egyik oldalából mondjuk leszakad ez-az, de kb. ennyi a hatás. Ez persze imupulzus változással jár, tehát befolyásolhatja a pályát, de ha nem komolyan, akkor a lerobbantott rész és a nagyobb darab egymás mellett kb. süvít tovább. Nagyon messze kell ezt a mutatványt elõadni, hogy a minimális imulzus változás azt eredményezze, hogy az egész hóbelevanc elhúzon a Föld mellett.

Egyébként nem értem, hogy mire izgul az emberiség. Egyszerûen túl sokba kerül kivédeni vagy egyenesen lehetetlen mai technológiával a mostani vagy Tunguzka méretû meteorokat. Ennél nagyobb meg ez is annyira ritka, hogy nem tehetünk mást, elfogadjuk kockázatként. Közlegedési balesetben milliók halnak meg évente és mégis mindenki egy olyan eseményen veri a ****, amiben olyan kicsi az esélye, hogy bárki is meghal, hogy ihaj.

Tényleg az a legfontosabb probléma...?

Szeritnem meg irgalmatlan marhaságot írtál. A Földön a légkörnek adódik át a hõhatás, ami a termodinamika értelmében lökéshullámként manifeszálódik, mert van közveg, de aztán szintén közegben terjed tovább. Na ez az, ami a világûrben nincs... Tehát akkor miféle gázdinamikai lökéshullámot képzelsz el, ha nem fúrsz le és veszed körbe közeggel a cuccost...?

A '80-as évek jenki technikája kb. 120 kilós szerkezetben eredményezett egy kétfokozatú néhány száz kt hatóerejû robbanófejet.

Jaj, jaj és jaj...

A földi légkör önmagában egy olyan valami, ami a világûrhöz képest iszonyatosan sûrû közeggel van töltve, amit megzavarsz egy robbanással.

Az atomfegyver lehet, hogy anyaggal tölti fel a világûrt, de az annyira üres, hogy a robbanás lökéshullma - már elnézést - de hangyafasznyi. Mert milyen közeget termel az atomrobbanás...? Nem lesz plusz anyag a semmibõl.

Gondolkozzatok mar kicsit. A bombat nem tobb kilometerre az aszteroidatol robbantjak fel, hanem kozvetlenul melette, vagy rajta. Amint a hidrogenbomba felrobban, elparologtatja a felszint, szerinted akkor nem lesz kozeg, amiben terjedjen a lokeshullam?
Vagy akar kuldhetnek egy bunkerrombolot is, az behatol 10 meterre a felszin ala, berobban es maris darabokra esett az egesz aszteroida. Jah es nem 100 kilometeres ustokosok felrobbantasarol volt szo, mert azok becsapodasara elhanyagolhatoan kicsi az esely. Itt nehany szaz meteres testekrol beszeltunk, amik valos fenyegetest jelenthetnek a Foldre.

Pontosan, a robbanás attól nem vész el, csak a hatása lesz más.
A robbanás erején a lökéshullám által kifejtett nyomást értjük, amely arányos a részecskék impulzusával (pontosabban a nyomás az impulzusváltozással arányos, de az elsõ közelítésben az impulzussal arányos). Ha van közeg, és azt is mozgásba hozza a robbanás, akkor az megnöveli a robbanás erejét, ugyanis a több és/vagy nagyobb tömegû részecskék impulzusának (pontosabban az abszolút értéküknek) összege nagyobb.
Ennek az oka egyszerû:
E=m*v^2
p=m*v
1. eset: ha m=1 E=1, akkor v=1 p=1
2. eset: ha m=2 E=1, akkor v=1/gyök2 p=2/gyök2=gyök2~1.41 (2 db m=1 részecskére ugyanez)
A második esetben (sûrûbb közeg) nagyobb az impulzus, ezért nagyobb a nyomás, és nagyobb a robbanás ereje. Ennyi a közeg hatása. (Akit az impulzusmegmaradás zavar annak: az impulzus vektoriális mennyiség, az ellenkezõ irányba haladó részecskék fogják biztosítani a teljes impulzus megmaradását.)

Ennek nem fogom leírni a levezetését, de a robbanás által keltett lökéshullám ereje (nyomása) közegben lineáris és négyzetes, vákuumban négyzetes és köbös között között cseng le, ha mindent figyelembe veszünk. Tehát különbség van, nem is kicsi, de az csak nagy távolságokon lesz jelentõs, kis távolságokban teljesen elhanyagolható. Hogy mit jelent a kis távolság, az attól függ, hogy milyen sûrû a közeghez viszonyítjuk. Viszont méteres nagyságrendben, gyakorlatilag nem lesz különbség levegõ és vákuum között. Az meg nettó baromság, hogy vákuumban nincs közeg, ezért a robbanásnak nincs ereje, ahogy azt itt sokan bõszen állították.

Abban is biztosak lehettek, hogy ha a felszínhez közel történik egy nukleáris robbanás, akkor az eléggé fellazítja a legkeményebb kõzetet is, hogy a másodiknak érkezõ töltet már sûrû közegben tudjon felrobbanni. Ezért téves az a képzelgés, hogy nukleáris robbanófejekkel nem lehet kõzúzalékot készíteni bármely néhány km-es aszteroidából.

Tulajdonképp magam ellen dolgozok, mert te is meg Rufus is annyi szórakoztató marhaságot hordotok össze, hogy kár lenne lelõni, de a tisztesség nem hagy nyugodni.

Van valami halvány lila elképzelésed arról, mi az a titokzatos "lökéshullám" egy bombánál, és hogyan keletkezik? Tudod te egyáltalán, mi "robban" az atomban?

Vegyünk egy egyszerû fissziós bombát. Amikor egy neutron a láncreakció során eltalál egy urániumatomot, akkor a mag széthasad. Keletkezik kettõ vagy a rákövetkezõ magreakciókban több rész, esetenként némi neutrínó. Ami mind szétrepül a világ minden sarka felé. Ennyi. Nincsenek kismanók, akik teli tüdõbõl fújják a levegõt, hogy jó nagy lökéshullám legyen. A lökéshullám ugyanis nem más, mint lényegében egy mozgó levegõbõl álló, nagyon erõs szél (a résztvevõi nem feltétlen mennek messzire amúgy kiindulási helyüktõl, hiszen javarészt egy kicsit szokatlanul viselkedõ sûrûséghullámról van szó).

A levegõ részecskéit viszont épp a bomba szétrepülõ harminc vagy annál is kevesebb kilója hozza mozgásba. Bizony, bármilyen elképzelhetetlen is neked, minden bomba életében van egy pillanat, amikor a teljes robbanás sok megatonnás összenergiáját az a pár kiló uránium hordozza. Ott keletkezik, benne, hol is lehetne máshol?

A trükk abban van, hogy ezek a szétrepülõ részecskék a hasadás után iszonyatos mozgási energiával rendelkeznek. Közel fénysebességgel mozognak, és ebben van a bomba teljes energiája. Gyorsan mozgó részecskék pedig hõmérsékletet jelentenek. Az atombomba belsejében sok tíz, a fúziós fegyverek közepében sok százmillió foknak megfelelõ hõmérsékleten mozognak.

A robbanás után a Földön ezek nem jutnak messzire: azonnal elkezdenek ütközni a levegõ molekuláival. Amikor eltalálják az addig békésen ücsörgõ molekulákat, fotonokat generálnak, leszakítják róluk az elektronokat, amelyek szintén közel fénysebességû mozgásba kezdenek, közben látványos tûzijátékot produkálnak minden létezõ elektromágneses spektrumon, rádiótól és infrától kezdve a kõkemény gammasugárzásig. A bomba teljes energiája az ütközések során néhány nanoszekundum alatt javarészt átadódik a környezetének, és nagy részben elektromágneses sugárzássá alakul. A levegõmolekulák felgyorsulnak, ennek megfelelõen felmelegednek, és elkezdenek szétszaladni. Nna ez az a lökéshullám, amit lefújja a sapkádat. De a lökéshullám nem magától keletkezik, az energiáját a bomba szétrepülõ részecskéi adják neki.

Namost a világûrben robbantva csak annyiban különbözik a sztori, hogy a bomba töltetének szétrepülõ anyaga nem találkozik a levegõ anyagával, mert nincs. De attól még az energia ott van, és a részecskék épp annyira fickósak, mint a Földön, így amikor találkoznak az aszteroida kõzetével, pontosan ugyanazt a hatást fogják rá kifejteni, mint a levegõmolekulákra a Földön.

Érted már? Tök mindegy, hogy nincs levegõ meg nincs lökéshullám. Történetesen a bomba által közölt energia még hatékonyabban is adódik át az aszteroidának, mintha mondjuk a Földön robbantanád fel mellette, mert még csak a közvetítõ levegõt se kell felmelegíteni hozzá.

Ennél egyszerûbben nem tudom elmagyarázni. Ha ezek után is ellenkezel, inzultálni foglak.

Akkor lenne köbös, ha a tágulás során homogén módon töltené ki a teret. Kétség kívül ez a helyzet az ideális gázok expanziójánál. De ez CSAK akkor igaz, ha a részecskék a Maxwell–Boltzmann-eloszlást követik. Ha kiengeded a gáz a palackból, vagy fingasz egyet, az gyakorlatilag ilyen. De egy robbanás nem ilyen, egy (termo)nukleáris meg fõként nem ilyen! Lesz a részecskéknek valamilyen radiális irányú sebességeloszlása, és ennek megfelelõen egy gömbhéj mentén fog tágulni a törmelékfelhõ. Persze a gömbhéj idõvel vastagodik, és a vége az lesz amit leírtál, csak nem egyik pillanatról a másikra, ahogy azt te itt szépen leírod.

Másrészt, szépen elterelted a szót arról, hogy pár méterrõl teljesen mindegy, hogy van-e ott levegõ, vagy nincs.

Olyan finomságokról már nem is akarok beszélni, hogy egy megfelelõen tervezett nukleáris töltet a "felkenõdéstõl" pillanatában is be tud robbanni.

Mond, te tényleg átmentél dedósba? Mivel nem érted sehogyan sem amit leírtam, én nem fogok többet veled foglalkozni. Ami azt illeti, kezdem megérteni, hogy miért dühöng idõnként Monibalage. Az ilyen tanulásra képtelen, csökönyös szamárnak nem lehet megmagyarázni semmit, mert egyszerûen nem fogja fel.

Az ûrben nincs hangja az ûrhajóknak, mert nincs közeg. A robbanás sem úgy történik, ahogy mostanság a sci-fikben mutatják. Nincs olyan lökéshullám, mint amit a Halálcsillag szétpukkanásakor látsz. Egyszerûen fölfújódik egy tûzgömb, aztán ahogy nõ, úgy hûl ki. A végén lesz ott némi gáz, de még ez a "felhõ" sem éri el sûrûségben a földi laborokban elõállított vákuum sûrûségét. Pont.

Ha a robbanás epicentrumában van az aszteroida, akkor hat is rá. De minél messzebb van, a hatás a távolság köbös hatványával csökken.

Részemrõl végeztem. Tanulásra képtelennel nincs kedvem veszõdni. Nem fizetnek nekem ezért semmit.

"Mennyi is egy atombomba tömege? 30 kilósról is hallottam, de a legnagyobb súlyú sem volt néhányszor tíz tonnánál nagyobb. Ez egyszerûen szétszóródik a térben. Egy kilométerrõl meg sem érzed."
Kezdjük kicsit közelebbrõl. Mérettõl függõen pár méter távolságban az elpárolgó bomba mellett a levegõ elhanyagolható. Távolabb, azzal a közelítéssel, hogy a robbanás során egyenletesen tölti ki a rendelkezésre álló teret, egy km-rõl tényleg elhanyagolható. Lenne. Viszont a valóságban nem egyenletesen fog szétterülni, hanem egy gömbhéj mentén terjed. Egyébként volt ilyen kísérleti robbantás, és megfigyelték a törmelékbõl álló több kilométeres héjat is.

"Az atombomba lökéshulláma fizikailag csak a méretében különbözik egy szuperszonikus gép lökéshullámától. Ha nincs közvetítõ közeg(levegõ, vagy pl. metánlégkör, esetleg víz) akkor a lökéshullám nem jön létre. A Hold felszíne felett néhány méterrel akár több ezer kilométeres sebességgel lehet repülni, mégsem látsz változást a felszínen. Ott nincs lökéshullám."
Persze, és ha a hold felszíne felett pár méterrel felrobbantanak egy atombombát gondolom akkor se fogsz látni semmit. Logigátok egyszerûen páriát rikítsa! <#mf1>

A bunkerromboló bombák földbe néhányszor tíz méterre fúródnak be max, ugyanezek a bombák talán néhány méter betont tudnak átütni, mert az már jóval keményebb. A becsapódási sebességtõl függ az egész.

Viszont ha egy aszteroidát akarsz kilyukasztani az már bajosabb. Az ûrben lazán el lehet érni olyan relatív sebességet, hogy a szerkezet a felszínen gõzzé robbanjon a becsapódási energiától.

" És a reakció végterméke szerinted semmi?"

Mennyi is egy atombomba tömege? 30 kilósról is hallottam, de a legnagyobb súlyú sem volt néhányszor tíz tonnánál nagyobb. Ez egyszerûen szétszóródik a térben. Egy kilométerrõl meg sem érzed.

"A föld alatt robbanó nukleáris bunkerromboló tölteteket se kell lefúrni. Pontosabban a többlépcsõs robbanás elsõ felszíni lépcsõje a "lefúrás"."

Mindegy hogyan kerül a robbanófej a felszín alá. Akár odaküldöd Bruce Villist meg a válogatott csirkefogóit akik visznek magukkal egy túlméretezett ütvefúrót, akár az ütközéssel fúródik bele, a végeredmény ugyan az lesz. A bomba a felszín alá kerül. Az elsõ esetben legalább attól nem kell félni, hogy ha túl kemény a kõzet akkor apróra törik rajta a robbanófej.

" Igen, ezt nevezik fojtó hatásnak. De ez nem azt jelenti, hogy ha nincs közeg, akkor nincs hatás, csak azt, hogy kisebb a hatás."

Pontosan úgy van ahogy leírták. Az atombomba lökéshulláma fizikailag csak a méretében különbözik egy szuperszonikus gép lökéshullámától. Ha nincs közvetítõ közeg(levegõ, vagy pl. metánlégkör, esetleg víz) akkor a lökéshullám nem jön létre. A Hold felszíne felett néhány méterrel akár több ezer kilométeres sebességgel lehet repülni, mégsem látsz változást a felszínen. Ott nincs lökéshullám.

Mond, te mit csináltál fizikaórán az alapiskolában, meg késõbb? Alapvetõ tudáshiányt látok!

Azok milyen mélyre is mennek? És milyen mélyre kellene fúrni egy hatékony robbantáshoz? A kõfejtõben a felszíni robbantásoknál sem 2 méterre fúrnak le amikor egy 20m magas falat akarnak lerobbantani, és nem is egy töltettel. És hát ott is a robbanószer légnemûvé alakulásának a lökéshulláma végzi a munkát. Ha meg nincs olyan közeg akkor marad az a pár kiló robbanószer légnemûvé válásának az ereje.

" Levegõ nélkûl nincs lökéshullám ui. nincs semmi ami kitágúlna a hatalmas hõhatás miatt. Ez tény." És a reakció végterméke szerinted semmi?

"A belefúrással meg tudnánk oldani a dolgot" A föld alatt robbanó nukleáris bunkerromboló tölteteket se kell lefúrni. Pontosabban a többlépcsõs robbanás elsõ felszíni lépcsõje a "lefúrás".

"A pusztítást nem ez végzi a földön sem. Hanem a hihetetlen hõ álltal keltett lökéshullám majd az utánna keletkezõ vákuum és az ismételt lökéshullám." Igen, ezt nevezik fojtó hatásnak. De ez nem azt jelenti, hogy ha nincs közeg, akkor nincs hatás, csak azt, hogy kisebb a hatás.

Nagyon jól tudom hogyan terjed a hõ. Õ hõvezetést írt, ami a leglassabb folyamat, és csak szilárd anyagokban van jelentõsége.
A hõáramlásnál a melegebb közeg mozog. Szerinted amikor fölrobban valami, akkor a keletkezõ mozgó forró anyag az nem ezt csinálja?
Már hogy ne keletkezne nukleáris robbanásnál infravörös sugárzás! De a hõsugárzás nem csak infravörös sugárzást jelent. A teljes spektrum képes hõt közvetíteni.

a mai robbanõ eszközeink mûködési elve miatt nem képes vákuumban pusztítani.
Mindegyik robbanása során a gyorsan táguló anyag lökéshullámot idéz elõ. A nukleális fegyvereknél ez a közeg a levegõ. Levegõ nélkûl nincs lökéshullám ui. nincs semmi ami kitágúlna a hatalmas hõhatás miatt. Ez tény.
Világûrben a az ilyenfajta robbanásnak semmiféle pusztító hatása nincs.
(megjegyzem: már a Marson is több nagyságrenddel kissebb pusztítást végezne egy bomba, tekintettel arra, hogy a Mars légkörének a sûrûsége csupán pár %-a a földi légkörnek.) Szóval sajnos egyenlõre ez a helyzet.
A belefúrással meg tudnánk oldani a dolgot, de mostani technológiánk még nem alkalmas arra, hogy egy pár killós kütyünél többet vigyünk egy egy aszteroidára. Egy furás komoly techonlógiát igényel még a földön is.

A robbanás során az anyag ami elszabadúl az a pár kiló trotil meg néhány kiló vas. A pusztítást nem ez végzi a földön sem. Hanem a hihetetlen hõ álltal keltett lökéshullám majd az utánna keletkezõ vákuum és az ismételt lökéshullám.

De nem akarlak én meggyõzni.

Hol olvastátok ezt a hülyeséget, hogy a világûrben a robbanás nem okoz kárt, mert nincs közeg, ezért nincs lökéshullám? Vagy ez a saját agyatok szüleménye? A spekulációtok addig igaz amíg hanghullámokról beszélünk, mert a hang az csak közegben terjedõ lökéshullám. Mivel a hangszóró felületét nem hagyja el anyag, közegre van szükség ahhoz, hogy valami a mozgási energiát és az impulzust közvetítse. De egy robbanás nem ilyen. A robbanás során a robbanás végterméke sugárirányba elkezd terjedni. Ez ugyanúgy közvetíteni fogja a mozgási energiát és az impulzust mintha lökéshullámot keltene valamilyen közegben. A közeg maga csak fojtásként viselkedik, amivel kis távolságokban megnöveli a robbanás hatására bekövetkezett pusztítást.

a legjobb hõszigetelõ a vákuum. A világûrben gy.k. csak az melegszik fel ami direkt sugárzást kap. Ezért forgatják az ûrhajókat is (hõkiegyenlítõ forgás.)
Egy pl. (nembiztos, hogy jó lesz): a szobában a fûtés a levegõt melegíti. Ha vákuum lenne a szobában akkor gy.k. semmit nem éreznénk a fûtés hatásából, csak akkor ha megfogjuk a radiátort. Namármost ha ebbe a szobába besüt a nap és mi beállunk a nap sugárba akkor a napból jövõ infrasugarak a felületünkön törtnek meg és ez melegít fel minket függetlenûl attól, hogy vákuum van-e a szobába vagy sem. (gy.k. a Napból jövõ infrasugarak azt melegítik amin megtörnek, legyen ez levegõ, talaj bármi. Nem kell közvetítõ közeg: infrasugár eltalálja és az melegszik.) Na valami ilyesmi lehet a világûrben az atombomba is: õ közvetlenûl hõt termel és nem infrasugarakat. Tehát az ott nem fog semmit melegíteni ui. a vákuum eléggé komolyan szigetelni fogja. Amennyiben még is termelõdik infrasugár (én úgy tudom nem), akkor is csak és kizárólag ott lesz meleg ahhol éri a sugár: a felszínén. Ezek - sztem - nem elegek egy kavics letérítéséhez/megsemmisítéséhez.

Hõ terjedése

"Nem. Ha eléggé messzi robbantasz, akkor max. megolvasztod a felületét, ami teljesen érdektelen. A robbanás energiája a távolság négyzetével fordítottan arányos, például a Nap kitörései nagyságrendekkel nagyobbak a mi atombombáinknál, de gyakorlatilag a bolygókra alig hatásosak."
Ez kivétel nélkül minden robbanásra igaz, közegtõl függetlenül.

"és a hõhatás is igen korlátozott, mert hõvezetés nincs"
Persze, mert robbanásnál hõvezetéssel terjed a hõ.

A Föld viszonylag védett helyen van, ez ok-okozat. Az élet azért alakulhatott ki mert eleve védett részen vagyunk a Naprendszerben.
Tehát ez a védettség még most is fennáll.

Az, ha véletlenül becsapódik egy aszteroida, hát istenem..., ez van, de ahhoz, hogy 100%-os kihalás történjen, ahhoz egy irtózatos tömegû valami kéne, annak az esélye meg iszonyatosan kicsi.

Megint téves az állításod.

Az atombomba robbanásának hatása a következõ hatásokból áll:

Lökéshullám. 40-60%. Értelemszerûen ez csak valamilyen közegben lehetséges, a világûrben közeg híján nincs. Kizárólag akkor van, ha a robbanófej a meteorit felületén, vagy a belsejében robban.

EMP. 40-60%. De a meteoritben ez minimális kárt tud tenni, nincs benne elektronika. Ha meg megolvad a felülete, akkor olvadtan csapódik be.

Radioaktív sugárzás. 10-20%. Megint csak nem hatásos, a meteoritben nincs ami elpusztuljon a sugárzástól.

Ami az atomfegyver felhasználását illeti, az kizárólag a súly/hatás aránya miatt történik. Használhatnánk hagyományos robbanóanyagot is, de abból iszonyatos mennyiséget kéne odaszállítani, ugyanolyan hatás eléréséhez.

A robbanás hatásai közül kizárólag a mechanikai hatás jöhet szóba, azaz a lökéshullám.
A lökéshullám azt jelenti, hogy a robbanás hatására kiterjedõ gázok(gõzök, plazma) a helyi közeg hangsebességénél gyorsabban próbálnak terjedni, amíg az r-négyzet eloszlási törvény szerint. Magyarul, ha túl távol robbantunk, a robbanás hatása elhanyagolható.

"Ha nincs legkor, akkor a keletkezett plazma addig megy amig neki nem megy valamilyen anyagnak es akkor mar lesz lokeshullam, csak joval szilard feluletnel joval kemenyebb."

Nem. Ha eléggé messzi robbantasz, akkor max. megolvasztod a felületét, ami teljesen érdektelen. A robbanás energiája a távolság négyzetével fordítottan arányos, például a Nap kitörései nagyságrendekkel nagyobbak a mi atombombáinknál, de gyakorlatilag a bolygókra alig hatásosak.

Itt a vita arrol szol, hogy egy vakumban robbantott atombombanak az energiajabol mennyi jut a mellette allo testre. A valasz pont akkora amekkora terreszt lefed. Az energia nem fog ott allni a bomba helyen, hogy akkor most vakumban merre menjek, hanem olyan modon fog terjedni ahogy tud. Ha nincs hovezetes, akkor hosugarzassal. Ha nincs legkor, akkor a keletkezett plazma addig megy amig neki nem megy valamilyen anyagnak es akkor mar lesz lokeshullam, csak joval szilard feluletnel joval kemenyebb.

Egyebkent meg ha nem mukodne a dolog, akkor ez sem lenne eletkepes megoldas:
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
Ha ez mukodik, akkor az urhajo helyen akar egy aszteroida is lehet. Ha pedig egy bomba keves, akkor egymas utan tobbet kell kuldeni. Ez volt az orion meghajtasanak alapelve es nem sokat valtozott a koncepcio az evek soran.

Persze biztosan van jobb megoldas is, de ez is mukodne.

A légkörben igen. A világûrben meg valszeg rohadtul nem, mert nincs sem lökéshullám és a hõhatás is igen korlátozott, mert hõvezetés nincs, csak sugárzásos úton terjedhet a hõ...

Ez a 130000 tonnas aszteroida harmada az Empire State Building-nek. Ha e melett robbantasz egy tuningolt Car-bombat, talan meg kavics sem marad belole.

"Igen és amint a robbanóanyag ami beindítja a maghasadást légnemûvé válik azt plazmásíthatja, generál némi hõsugárzást és világít"

Hát ennek se füle, se farka.

Azért használhatnád egy kicsit a józan eszed: azt állítod, hogy a világûrben odaállhatsz az atom mellé, és közel bajod se lesz. Mert nincs levegõ.

Mondom másképp. Az megvan, hogy a bombában felszabaduló energia nem lesz kevesebb attól, hogy a világûrben robban?

Ezt az energia minden irányban egyformán távozik. Tök mindegy, hogy milyen alakban: akár lökéshullám, akár kõkemény gamma sugárzás, alfa vagy béta részecskék, vagy épp aprócska beszpídezett manók viszik el, a lényeg az általuk szállított energia. Amikor ez az energia találkozik egy szilárd testtel, abban vagy elnyelõdik, iszonyatosan felmelegítve azt, vagy visszaverõdik róla, közben jókora impulzust adva a visszaverõ felületnek.

Namost magyarázd már el nekünk, hogy elméleted szerint az útban álló aszteroida hogyan kerüli el a rá esõ szeletét a mellette robbanó atombomba távozó energiájának? Átugorja? Mert nincs levegõ körülötte? Zseniális, tényleg.

"A szilárd anyagban a lökéshullám meg mintha nem terjedne annyira ha jól tudom."

Baromi rosszul tudod.

Mekkora az a távolság ahol biztos meg tudjuk mondani hogy ütközünk e?

Egyáltalán ez a kis keresztmetszet vagy az aszteroida észlelése?

Mekkora az az erõ ami egy közepes (érts böhöm nehéz) aszteroidát letolhat az ütközõ pályáról mondjuk a mars és a föld pályája közt félúton. Reális ezt néhány rakétával biztosítani? (nem robbanás hanem odamegy leszáll és tolja)

Nem vagyok hülye ezt nálam okosabbak már tuti végiggondolták de a válaszok akkor is érdekesek.

az egy fok csak egy szép kerek szám volt. 😊
Túl. képpen azt kell megnézni, hogy hány fokos az a minimum szög amivel el kell térítenem, hogy ne találja el a Földet. Ez attól függ, hogy milyen hamar veszem észre. Minnél késöbb, ez a szög annál nagyobb. Egyre nagyobb energia a pályamódosítás, hiszen még a szög mellett az idõ is változott. Erõsen csökkent.
Hát szép meló lenne ez, ha tényleg jönne egy ilyen kõ ami ötközõ pályán van velünk 😊

Aztán lehet kiderûlne, hogy van 1-2 a tarcsiban 1-2 Bruce Willis meg Robert Duvall 😊

"Namost megkora erõ kell ahhoz, hogy egy ilyen mozgási energiával bíró testet oldal írányból nyomva 1 fokkal eltérítsd."
Rohadt sok, de miért akarnád 1 fokkal eltéríteni? 54ezer km/h-nál ha 1 fokkal eltéríted, akkor egy óra múlva már ezer km-es különbség lesz az eredeti és az új pályája között. Ha 20 évvel korábban módosítod a pályát, akkor csak százezred ennyit kell rajta módosítani. Éppen ezért ennek a problémának úgy kell hozzáállni, hogy a koordináta rendszert az aszteroidára helyezed, tudod, hogy x év múlva fog becsapódni, és ha dy oldalirányú sebesség változást okozok, akkor elsõ közelítésben x*dy eltérés lesz a két pálya között a becsapódás idõpontjában. (Elhanyagolva a többi égitest perturbáló hatását.) Ennyi. Teljesen lényegtelen, hogy mekkora a sebessége. Csak a tömege és a becsapódásig eltelt idõ számít.

teljes igaz. De ehhez a pédánkban szereplõ 130ezer tonnás kavicsot gy.k. atomjaira kellene robbantani. Továbbá ha a kavicsoknak kellõen nagy a sebességük akkor azok el fogják érni a Föld felszínét ui. nem les zidejük elégni a légkörben.
De tény, hogy sokkal jobbak az esélyeink így.

A cseljabinszki darabkát 8000t (nyolcezer tonna!) tömegûre becsülik, murva formában ért földet.
Gond akkor van, ha pl. százötvenmillió tonna a tömege.

max. 20 év

„Namost megkora erõ kell ahhoz, hogy egy ilyen mozgási energiával bíró testet oldal írányból nyomva 1 fokkal eltérítsd”

...mennyi idõ van rá?

"Mivel hatalmas a mozgási energiája ezért max. annyi lesz, hogy kö helyet több ezer fog jönni. "

Ugye tudod hogy a sok KICSI meteordarabka már nem veszélyes? Ha jön egy 1 tonnás darab, az nagy gáz, de ha szétrobbantjuk 100 kisebb darabra, máris nincs gond, mert a légkör megoldja a problémát.

mivel te nem vagy része a Földnek hanem rajta tartózkodsz ezért a példád értelmetlen. Ez akkor lenne jó, ha az aszteroida felszinrõl pl. egy veled azonos tömegû testet akarnék leszedni ami nem része a cucnak csak ott van. A te mozgási energiád több ezer nagyságrendel kisebb mint a Földé. Téged egy mozdulattal letérítelek a pályádról, a Földet meg nem valószínû.
Továbbá érdekel, hogy honnan vetted ezeket a számokat? :o
Vegyük azt a kavicsot ami most ment el melletünk.
Ez 130ezer tonna volt és 54ezerel ment el melletünk.
Ennek a mozgási energiája közel 14,625petajoule. Namost megkora erõ kell ahhoz, hogy egy ilyen mozgási energiával bíró testet oldal írányból nyomva 1 fokkal eltérítsd. Továbbá a másik hatalmas gond, hogy mennyivel hamarább kell észrevennem ahhoz, hogy 20 évvel a becsapódás elött el tudjam kezdeni terelni?
Véleményem szerint jelenleg nincs texhnológiánk arra, hogy több évtizeddel a becsapódás elött megállapítsuk, hogy be fog csapódni és idõben oda is tudjunk menni majd le tudjuk téríteni.

Szef, tényleg megragadtál egyetlen gondolatnál (gondolom azért mert elsõ blikkre jó volt mindenkit lehülyézni azzal hogy az atom nem mûködik) és nem vagy hajlandó olvasni azt amit a többiek mondanak.

Arra gondolj, hogy az atomrobbanásnál a romboló energia ~50%-a a lökéshullám, a maradék 45%a hõhatás és a maradék 5% a sugárzás.

Tagadhatatlan hogy nem közvetlen találatnál a lökéshullám nem játszik szerepet, igy a rombolóerõ fele elveszik, de még mindíg ott van a 45% hõhatás, ami komoly tényezõ.
Plusz ahogy a többiek is írták, nem csak fúróval lehet lyukat ütni egy aszteroidán 😊

Én is 30 km/s sebességgel haladok a nap körül, akkor engem se lehet eltéríteni?
Teljesen lényegtelen, hogy mekkora a mozgási energiája, mert nem megállítani kell. Ha 1 m/s-mal megváltoztatod a sebességét 20 évvel a becsapódás elõtt, akkor elkerülöd a becsapódást. Ha 10 m/s-mal akkor elég 2 év. Egy nukleáris robbanás pedig ennél jóval nagyobb sebesség változást tud okozni.

Igen, mert a bunkerromboló tölteteknél is pont így csinálják. <#mf1>

Fúrj le megfelelõ mélységig, elemezd ki hogy az összetétel miatt milyen mélyre is kell fúrni, biztosítsd hogy a fúrófej ne menjen tönkre, mert nem lesz ott Brúsz Vilisz hogy rendbe rakjon mindent. Ez nem csak abból áll hogy odamegy egy önfúró bomba, lemegy a meghatározott mélységig és robbant mert lehet csak hasadni fog, lehet csak egy része fog törmelékké válni a maradék meg jön tovább.

véleményem szerint az emberi fajnak nincs és könnyen lehet, hogy belátható idõn belûl nem is lesz olyan eszköze amivel egy komolyabb meteort el tudna hárítani.
Egy - adott esetben - több milliárd joule mozgási energiával rendelkezõ testet nem lehet eltéríteni olyan 1xün. És erre nem hinném, hogy fel vannak készûlve.
Ez mondjuk látható az idióta ötletekbõl is. Szinezet kövek? Majd a napszél?
Robantsunk atomot rajta? Majd a lökés hullám? A vákuumban mi? Robansunk benne? És akkor mi fog változni? Mivel hatalmas a mozgási energiája ezért max. annyi lesz, hogy kö helyet több ezer fog jönni. Mivel hatalmas energiákról van szó, ezért egy picike kis bum nem fog neki komolyan ártani, a több ezer kissebb kõ majd pontosan ugyan azon az úton fog haladni. Pláne ha már a Föld vonzásába kerûltek.
De a leg alapvetõ probléma: nincs lehetõségünk az összeset megfigyelni. Pedig 450millió nem olyan hatalmas össze. Tehát, még ha tudnánk is valamit kezdeni velük, sincs esélyünk, ui. nem látjuk ha jönnek. És bármiféle elhárításnak jó messze kell kezdõdnie a Földtõl, mert ha már nagyon közel van akkor megette a fene az egészet.