130
-
heist #50 A Föld viszonylag védett helyen van, ez ok-okozat. Az élet azért alakulhatott ki mert eleve védett részen vagyunk a Naprendszerben.
Tehát ez a védettség még most is fennáll.
Az, ha véletlenül becsapódik egy aszteroida, hát istenem..., ez van, de ahhoz, hogy 100%-os kihalás történjen, ahhoz egy irtózatos tömegű valami kéne, annak az esélye meg iszonyatosan kicsi. -
teddybear #49 Megint téves az állításod.
Az atombomba robbanásának hatása a következő hatásokból áll:
Lökéshullám. 40-60%. Értelemszerűen ez csak valamilyen közegben lehetséges, a világűrben közeg híján nincs. Kizárólag akkor van, ha a robbanófej a meteorit felületén, vagy a belsejében robban.
EMP. 40-60%. De a meteoritben ez minimális kárt tud tenni, nincs benne elektronika. Ha meg megolvad a felülete, akkor olvadtan csapódik be.
Radioaktív sugárzás. 10-20%. Megint csak nem hatásos, a meteoritben nincs ami elpusztuljon a sugárzástól.
Ami az atomfegyver felhasználását illeti, az kizárólag a súly/hatás aránya miatt történik. Használhatnánk hagyományos robbanóanyagot is, de abból iszonyatos mennyiséget kéne odaszállítani, ugyanolyan hatás eléréséhez.
A robbanás hatásai közül kizárólag a mechanikai hatás jöhet szóba, azaz a lökéshullám.
A lökéshullám azt jelenti, hogy a robbanás hatására kiterjedő gázok(gőzök, plazma) a helyi közeg hangsebességénél gyorsabban próbálnak terjedni, amíg az r-négyzet eloszlási törvény szerint. Magyarul, ha túl távol robbantunk, a robbanás hatása elhanyagolható.
"Ha nincs legkor, akkor a keletkezett plazma addig megy amig neki nem megy valamilyen anyagnak es akkor mar lesz lokeshullam, csak joval szilard feluletnel joval kemenyebb."
Nem. Ha eléggé messzi robbantasz, akkor max. megolvasztod a felületét, ami teljesen érdektelen. A robbanás energiája a távolság négyzetével fordítottan arányos, például a Nap kitörései nagyságrendekkel nagyobbak a mi atombombáinknál, de gyakorlatilag a bolygókra alig hatásosak. -
kvp #48 Itt a vita arrol szol, hogy egy vakumban robbantott atombombanak az energiajabol mennyi jut a mellette allo testre. A valasz pont akkora amekkora terreszt lefed. Az energia nem fog ott allni a bomba helyen, hogy akkor most vakumban merre menjek, hanem olyan modon fog terjedni ahogy tud. Ha nincs hovezetes, akkor hosugarzassal. Ha nincs legkor, akkor a keletkezett plazma addig megy amig neki nem megy valamilyen anyagnak es akkor mar lesz lokeshullam, csak joval szilard feluletnel joval kemenyebb.
Egyebkent meg ha nem mukodne a dolog, akkor ez sem lenne eletkepes megoldas:
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
Ha ez mukodik, akkor az urhajo helyen akar egy aszteroida is lehet. Ha pedig egy bomba keves, akkor egymas utan tobbet kell kuldeni. Ez volt az orion meghajtasanak alapelve es nem sokat valtozott a koncepcio az evek soran.
Persze biztosan van jobb megoldas is, de ez is mukodne. -
#47
A légkörben igen. A világűrben meg valszeg rohadtul nem, mert nincs sem lökéshullám és a hőhatás is igen korlátozott, mert hővezetés nincs, csak sugárzásos úton terjedhet a hő... -
blitzkrieg1 #46 Ez a 130000 tonnas aszteroida harmada az Empire State Building-nek. Ha e melett robbantasz egy tuningolt Car-bombat, talan meg kavics sem marad belole. -
kukacos #45 "Igen és amint a robbanóanyag ami beindítja a maghasadást légneművé válik azt plazmásíthatja, generál némi hősugárzást és világít"
Hát ennek se füle, se farka.
Azért használhatnád egy kicsit a józan eszed: azt állítod, hogy a világűrben odaállhatsz az atom mellé, és közel bajod se lesz. Mert nincs levegő.
Mondom másképp. Az megvan, hogy a bombában felszabaduló energia nem lesz kevesebb attól, hogy a világűrben robban?
Ezt az energia minden irányban egyformán távozik. Tök mindegy, hogy milyen alakban: akár lökéshullám, akár kőkemény gamma sugárzás, alfa vagy béta részecskék, vagy épp aprócska beszpídezett manók viszik el, a lényeg az általuk szállított energia. Amikor ez az energia találkozik egy szilárd testtel, abban vagy elnyelődik, iszonyatosan felmelegítve azt, vagy visszaverődik róla, közben jókora impulzust adva a visszaverő felületnek.
Namost magyarázd már el nekünk, hogy elméleted szerint az útban álló aszteroida hogyan kerüli el a rá eső szeletét a mellette robbanó atombomba távozó energiájának? Átugorja? Mert nincs levegő körülötte? Zseniális, tényleg.
"A szilárd anyagban a lökéshullám meg mintha nem terjedne annyira ha jól tudom."
Baromi rosszul tudod.
-
karesz6 #44 Mekkora az a távolság ahol biztos meg tudjuk mondani hogy ütközünk e?
Egyáltalán ez a kis keresztmetszet vagy az aszteroida észlelése?
Mekkora az az erő ami egy közepes (érts böhöm nehéz) aszteroidát letolhat az ütköző pályáról mondjuk a mars és a föld pályája közt félúton. Reális ezt néhány rakétával biztosítani? (nem robbanás hanem odamegy leszáll és tolja)
Nem vagyok hülye ezt nálam okosabbak már tuti végiggondolták de a válaszok akkor is érdekesek.
-
Macropus Rufus #43 az egy fok csak egy szép kerek szám volt. :)
Túl. képpen azt kell megnézni, hogy hány fokos az a minimum szög amivel el kell térítenem, hogy ne találja el a Földet. Ez attól függ, hogy milyen hamar veszem észre. Minnél késöbb, ez a szög annál nagyobb. Egyre nagyobb energia a pályamódosítás, hiszen még a szög mellett az idő is változott. Erősen csökkent.
Hát szép meló lenne ez, ha tényleg jönne egy ilyen kő ami ötköző pályán van velünk :)
Aztán lehet kiderűlne, hogy van 1-2 a tarcsiban 1-2 Bruce Willis meg Robert Duvall :)
-
fszrtkvltzttni #42 "Namost megkora erő kell ahhoz, hogy egy ilyen mozgási energiával bíró testet oldal írányból nyomva 1 fokkal eltérítsd."
Rohadt sok, de miért akarnád 1 fokkal eltéríteni? 54ezer km/h-nál ha 1 fokkal eltéríted, akkor egy óra múlva már ezer km-es különbség lesz az eredeti és az új pályája között. Ha 20 évvel korábban módosítod a pályát, akkor csak százezred ennyit kell rajta módosítani. Éppen ezért ennek a problémának úgy kell hozzáállni, hogy a koordináta rendszert az aszteroidára helyezed, tudod, hogy x év múlva fog becsapódni, és ha dy oldalirányú sebesség változást okozok, akkor első közelítésben x*dy eltérés lesz a két pálya között a becsapódás időpontjában. (Elhanyagolva a többi égitest perturbáló hatását.) Ennyi. Teljesen lényegtelen, hogy mekkora a sebessége. Csak a tömege és a becsapódásig eltelt idő számít. -
Macropus Rufus #41 teljes igaz. De ehhez a pédánkban szereplő 130ezer tonnás kavicsot gy.k. atomjaira kellene robbantani. Továbbá ha a kavicsoknak kellően nagy a sebességük akkor azok el fogják érni a Föld felszínét ui. nem les zidejük elégni a légkörben.
De tény, hogy sokkal jobbak az esélyeink így. -
#40
A cseljabinszki darabkát 8000t (nyolcezer tonna!) tömegűre becsülik, murva formában ért földet.
Gond akkor van, ha pl. százötvenmillió tonna a tömege. -
Macropus Rufus #39 max. 20 év
-
#38
„Namost megkora erő kell ahhoz, hogy egy ilyen mozgási energiával bíró testet oldal írányból nyomva 1 fokkal eltérítsd”
...mennyi idő van rá? -
lammaer #37 "Mivel hatalmas a mozgási energiája ezért max. annyi lesz, hogy kö helyet több ezer fog jönni. "
Ugye tudod hogy a sok KICSI meteordarabka már nem veszélyes? Ha jön egy 1 tonnás darab, az nagy gáz, de ha szétrobbantjuk 100 kisebb darabra, máris nincs gond, mert a légkör megoldja a problémát. -
Macropus Rufus #36 mivel te nem vagy része a Földnek hanem rajta tartózkodsz ezért a példád értelmetlen. Ez akkor lenne jó, ha az aszteroida felszinről pl. egy veled azonos tömegű testet akarnék leszedni ami nem része a cucnak csak ott van. A te mozgási energiád több ezer nagyságrendel kisebb mint a Földé. Téged egy mozdulattal letérítelek a pályádról, a Földet meg nem valószínű.
Továbbá érdekel, hogy honnan vetted ezeket a számokat? :o
Vegyük azt a kavicsot ami most ment el melletünk.
Ez 130ezer tonna volt és 54ezerel ment el melletünk.
Ennek a mozgási energiája közel 14,625petajoule. Namost megkora erő kell ahhoz, hogy egy ilyen mozgási energiával bíró testet oldal írányból nyomva 1 fokkal eltérítsd. Továbbá a másik hatalmas gond, hogy mennyivel hamarább kell észrevennem ahhoz, hogy 20 évvel a becsapódás elött el tudjam kezdeni terelni?
Véleményem szerint jelenleg nincs texhnológiánk arra, hogy több évtizeddel a becsapódás elött megállapítsuk, hogy be fog csapódni és időben oda is tudjunk menni majd le tudjuk téríteni.
-
lammaer #35 Szef, tényleg megragadtál egyetlen gondolatnál (gondolom azért mert első blikkre jó volt mindenkit lehülyézni azzal hogy az atom nem működik) és nem vagy hajlandó olvasni azt amit a többiek mondanak.
Arra gondolj, hogy az atomrobbanásnál a romboló energia ~50%-a a lökéshullám, a maradék 45%a hőhatás és a maradék 5% a sugárzás.
Tagadhatatlan hogy nem közvetlen találatnál a lökéshullám nem játszik szerepet, igy a rombolóerő fele elveszik, de még mindíg ott van a 45% hőhatás, ami komoly tényező.
Plusz ahogy a többiek is írták, nem csak fúróval lehet lyukat ütni egy aszteroidán :)
-
fszrtkvltzttni #34 Én is 30 km/s sebességgel haladok a nap körül, akkor engem se lehet eltéríteni?
Teljesen lényegtelen, hogy mekkora a mozgási energiája, mert nem megállítani kell. Ha 1 m/s-mal megváltoztatod a sebességét 20 évvel a becsapódás előtt, akkor elkerülöd a becsapódást. Ha 10 m/s-mal akkor elég 2 év. Egy nukleáris robbanás pedig ennél jóval nagyobb sebesség változást tud okozni. -
fszrtkvltzttni #33 Igen, mert a bunkerromboló tölteteknél is pont így csinálják. 
-
Szefmester #32 Fúrj le megfelelő mélységig, elemezd ki hogy az összetétel miatt milyen mélyre is kell fúrni, biztosítsd hogy a fúrófej ne menjen tönkre, mert nem lesz ott Brúsz Vilisz hogy rendbe rakjon mindent. Ez nem csak abból áll hogy odamegy egy önfúró bomba, lemegy a meghatározott mélységig és robbant mert lehet csak hasadni fog, lehet csak egy része fog törmelékké válni a maradék meg jön tovább. -
Macropus Rufus #31 véleményem szerint az emberi fajnak nincs és könnyen lehet, hogy belátható időn belűl nem is lesz olyan eszköze amivel egy komolyabb meteort el tudna hárítani.
Egy - adott esetben - több milliárd joule mozgási energiával rendelkező testet nem lehet eltéríteni olyan 1xün. És erre nem hinném, hogy fel vannak készűlve.
Ez mondjuk látható az idióta ötletekből is. Szinezet kövek? Majd a napszél?
Robantsunk atomot rajta? Majd a lökés hullám? A vákuumban mi? Robansunk benne? És akkor mi fog változni? Mivel hatalmas a mozgási energiája ezért max. annyi lesz, hogy kö helyet több ezer fog jönni. Mivel hatalmas energiákról van szó, ezért egy picike kis bum nem fog neki komolyan ártani, a több ezer kissebb kő majd pontosan ugyan azon az úton fog haladni. Pláne ha már a Föld vonzásába kerűltek.
De a leg alapvető probléma: nincs lehetőségünk az összeset megfigyelni. Pedig 450millió nem olyan hatalmas össze. Tehát, még ha tudnánk is valamit kezdeni velük, sincs esélyünk, ui. nem látjuk ha jönnek. És bármiféle elhárításnak jó messze kell kezdődnie a Földtől, mert ha már nagyon közel van akkor megette a fene az egészet.
-
fszrtkvltzttni #30 A lökéshullámnak mit számít, hogy lékörben, vagy a sugárzás hatására elpárologtatott kőzetben terjed-e? Leragadtál ott, hogy nincs közeg, ezért nincs lökéshullám. Illetve leragadtál a felszín feletti robbantásnál. Felszín alatti robbantással mégis mi bajod van? -
Szefmester #29 Igen és amint a robbanóanyag ami beindítja a maghasadást légneművé válik azt plazmásíthatja, generál némi hősugárzást és világít. Az egész meg annyit ér mintha ráfingtál volna....
Fel kellene fognotok végre hogy egy direkt robbantásnak közel 0 a hatékonysága a világűrben. Ez az űr nem a sci-fi filmek űrje, ahol az űrhajók hangot adnak, a lézerek pittyegnek, és az űrhajók sokáig égnek... max addig éghet valami amíg van éghető anyag, és oxigén.
A szilárd anyagban a lökéshullám meg mintha nem terjedne annyira ha jól tudom.
Sokkal egyszerűbb ha leszállna pár hajtómű, stabilizálják a forgását, majd elkezdik eltéríteni.
-
fszrtkvltzttni #28 A robbanás pillanatában elpárolgó anyag lesz az a közeg amiben terjed a lökéshullám. (A lökéshullám terjedésének az időskáláján ez egyben marad a világűrben is.) A plusz sűrű közeg csak erősít ezen. Viszont vannak bunkerromboló nukleáris töltetek, amelyek az első kis robbanásnál csak a föld alá fúródnak, és utána a sűrű közegben robbannak föl. Ha ez kivitelezhető ilyen nagy sebességű becsapódásnál is, akkor gyakorlatilag ugyanolyan hatásos mint a földön. -
kukacos #27 Szerinted az atombombánál a légköri nyomásváltozás energáját mi generálja? Meglepő lesz, de képzeld, a bomba nem levegővel működik. Hanem pár kiló uránnal / plutóniummal / lítiummal, amely részecskéi a magreakciók után közel fénysebességgel távoznának, ehelyett ütköznek a levegő molekuláival, felmelegítve azt. Ha egy aszteroida anyagában lassulnak le, akkor azt fogják szétkapni. Légkör ide vagy oda, csak felszínen robbantva is az energia fele átadódik a kavicsnak. -
fszrtkvltzttni #26 Gondolkodj micimackó... -
lammaer #25 Légkör valóban nincs nincs, de gondolj arra hogy az a hőhatás ami az aszteroidát eltaláló atombombánál robbanáskor keletkezik simán csinál plazmát meg miegymást (gázokat) az aszteroida szilárd anyagából, és ez már képes lökéshullámot generálni.
Plusz a lökéshullám ugye a szilárd anyagban is terjed, tehát ha az aszteroida felületén robban az atomtöltet, annakmár lesz hatása (pl szétrázza az aszteroidát darabjaira). Igaz, ehhez gyakorlatilag telitalálat kell, és gondolom a hőhatáshoz is elég közel kell robbantani.
-
teddybear #24 Minek? Nem a Földdel fog ütközni, és egyáltalán nem biztos még maga az ütközés sem, de ha fog, akkor talán gombabácsi is kevesebbet károg majd. 
-
#23
"Atomot neki."
ID4 -
teddybear #22 Ami azt illeti,lehet hogy lesz demonstráció az ügyben.
Röviden, lehetséges ütközést számoltak ki a Mars és egy, Siding Spring nevű, C/2013 A1 kódjelű üstökös között. Ha lesz ütközés, akkor az várhatóan 2014 őszén lesz, bár a mostani pályaszámítások csak közeli elhaladást jeleznek. Viszont az üstökös pályája a kilövellő anyag miatt nem stabil, így menet közben változhat.
A Siding Spring átmérője, az előzetes számítások szerint 15 és 50 kilométer közé esik, azaz ha becsapódik, nagyot fog szólni. Valószínűleg az összes odaküldött eszközünket ki fogja ütni. -
#21
Ráadásul egy robbantás járhat olyan eredménnyel, hogy a -robbantással mellesleg radioaktívvá tett- szikla pályája épp csak annyira térül el, hogy a csendes óceán helyett Tokióra esik, mondjuk. Mert valamiért nem úgy sikerült ahogy tervezték.
Szóval a legjárhatóbb út még mindig a hajtóművel eltérítés, amivel csak annyi a gond, hogy időben észre kell hozzá venni, hogy legyen idő a projektre...
...már ha sikerül megállapodni a részletekben azoknak, akiknek van hatásköre a döntéshez és technológiája a kivitelezéshez. Mert ugyan melyik űrutazásra képes állam bízna a másikra egy aszteroidával való zsonglőrködést? (aminek során az adott állam például egy csomó érdekes tapasztalatra tesz szert az aszteroidák irányítását illetően...)
Ajánlott olvasmány egyébként még mindig: A. C. Clarke: Isten pörölye
-
kvp #20 "nem elég messze hasítja szét a cuccost akkor meg egy 50km átmérőjű, és elég mély kráter helyett csinál 100 fél kilométerest. "
Minel nagyobb a felulet, annal tobb eg el a surlodas miatt. Tehat ha eleg aprora van daralva a meteor, akkor nagyjabol semmi sem er le belole a felszinre.
Viszont a leg koltseghatekonyabb megoldas az amit a nasa csinalt. Tehat szepen finoman leszallnak a felszinre es aztan:
a) kozetmintat vesznek (ez volt a nasa tesztje)
b) megtoljak teljes erobol oldaliranyba (ez lenne a gyakorlati felhasznalas)
Egy par fokos elteres a palyaban mar tobbnyire eleg ahhoz, hogy ne talalja el a Foldet semmi. Nuklearis robbantas csak a talajszint alatt mukodik, ekkor a kilokodo tormelek adja a hajtoanyagot es annak reakcioereje a hatast. Persze nem annyira hatekony mint egy plazmahajtomu, sokkal bonyolultabb is, de alternativanak alternativa. A hozza tartozo elemet:
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion -
Szefmester #19 Öhm... valaki itt a "lőjjük telibe atomma' a gonosz aszterojidátot" gondolat harsogói gondolnak arra hogy a robbanásnál a lökéshullám végzi a munkát, és a pusztító erőt? És hogy az űrben vajmi kevés a levegő vagy bármilyen robbanási lökéshullámot terjeszteni képes közeg? Egy atombomba csak hangyányival okozna nagyobb sérülést a kavicsnak mintha direktbe nekimennének. Akkor már inkább szálljon le rajta 2-3 hajtómű és tolja arrébb.. több értelme lenne.
Ha meg a fingom nem elég messze hasítja szét a cuccost akkor meg egy 50km átmérőjű, és elég mély kráter helyett csinál 100 fél kilométerest. Tényleg jobb egy ország vagy nagyváros helyett egész kontinenst letaroltatni vele... -
#18
A példád tökéletesen értelmetlen... -
fszrtkvltzttni #17 A híradóban meg csak annyit mondanak, hogy a NATO bombázta Afganisztán déli részét. Gondolom ott is lehetetlen megbecsülni, hogy a lézervezérléses töltet hova fog becsapódni... -
fszrtkvltzttni #16 Csak a te fingod nem 2 km átmérőjű kráter hagy maga után. Ha megfelelő távolságban szét tudják robbantani, akkor a törmelékének nagy része el fogja kerülni a földet. -
kukacos #15 Ilusztráció videóval:
http://www.popsci.com/technology/article/2012-04/how-it-would-work-destroying-incoming-killer-asteroid-nuclear-blast -
kukacos #14 Atommal röhögve szétkapnánk egy ekkora kavicsot. Esetleg egy üstökös okozhatna valamicske problémát, de ahhoz is elég lenne pár darab. A probléma a detektálás, nem az eltérítés. -
Cat #13 Még egy zuhanó műholdnál se tudják PONTOSAN megmondani hova fog érkezni, olyanok szokta elhangzani, hogy "a Csendes Óceánba" vagy hogy "Szibériába". Gyakorlatilag lehetetlen egy épp felfedezett, több hónapi útra lévő aszteoridáról megmondani hova fog becsapódni, még az is lehet ilyenkor hogy elkerüli a Földet. -
Szefmester #12 Csak pár órára, napra kell elszállásolni, amolyan eurokemping. :D A sátor, és lakókocsi eladások az egekbe szöknének. A Toi-Toi üzemeltetői is megfelelő logisztikával hülyére kereshetik magukat, ahogy a "vendéglátás" után a kőművesek, asztalosok, építészek, segédmunkásaik, villanyszerelők, festők, üvegesek százainak kellene majd munka.
A rakéta egy komolyabb meteornak kb annyit érne mintha arrébb akarnál fingani egy vihart. Ha nagyon erőlteted akkor szarabb lesz a helyzet. Jön majd a sörét...
Két hónap a menekítésre? Konkrétan nem lenne szükségem 24 órára arra hogy összeszedjem az életemhez szükséges cuccot. Mindössze az lenne a gond hogy mennyire lenne bedugulva az összes út kifelé az országból valamely irányba. -
NullZ3r0 #11 2 hónap elég idő ahhoz, hogy egy rakétát beleküldjenek a meteorba és eltérítsék. De ha valamiért mégsem megy, akkor valszeg Anglia lakosságát evakuálni kéne, mondjuk az EU-ban elosztani. Ide arányosan úgy 1 millió angol jönne, annyit el tudnánk viselni, nem? Amúgy én jobban szeretném őket, mint a mostani kisebbséget...
Aztán amit még meg kéne menteni, azok pl a nemzeti kincsek, múzeumok, értékes gépek, adatok, stb. Szóval ami viszonylag nagy érték/tömeg aránnyal bír.