Át kell gondolni a meteorok elleni védelmet

A lökéshullámnak mit számít, hogy lékörben, vagy a sugárzás hatására elpárologtatott kõzetben terjed-e? Leragadtál ott, hogy nincs közeg, ezért nincs lökéshullám. Illetve leragadtál a felszín feletti robbantásnál. Felszín alatti robbantással mégis mi bajod van?

Igen és amint a robbanóanyag ami beindítja a maghasadást légnemûvé válik azt plazmásíthatja, generál némi hõsugárzást és világít. Az egész meg annyit ér mintha ráfingtál volna....

Fel kellene fognotok végre hogy egy direkt robbantásnak közel 0 a hatékonysága a világûrben. Ez az ûr nem a sci-fi filmek ûrje, ahol az ûrhajók hangot adnak, a lézerek pittyegnek, és az ûrhajók sokáig égnek... max addig éghet valami amíg van éghetõ anyag, és oxigén.

A szilárd anyagban a lökéshullám meg mintha nem terjedne annyira ha jól tudom.

Sokkal egyszerûbb ha leszállna pár hajtómû, stabilizálják a forgását, majd elkezdik eltéríteni.

A robbanás pillanatában elpárolgó anyag lesz az a közeg amiben terjed a lökéshullám. (A lökéshullám terjedésének az idõskáláján ez egyben marad a világûrben is.) A plusz sûrû közeg csak erõsít ezen. Viszont vannak bunkerromboló nukleáris töltetek, amelyek az elsõ kis robbanásnál csak a föld alá fúródnak, és utána a sûrû közegben robbannak föl. Ha ez kivitelezhetõ ilyen nagy sebességû becsapódásnál is, akkor gyakorlatilag ugyanolyan hatásos mint a földön.

Szerinted az atombombánál a légköri nyomásváltozás energáját mi generálja? Meglepõ lesz, de képzeld, a bomba nem levegõvel mûködik. Hanem pár kiló uránnal / plutóniummal / lítiummal, amely részecskéi a magreakciók után közel fénysebességgel távoznának, ehelyett ütköznek a levegõ molekuláival, felmelegítve azt. Ha egy aszteroida anyagában lassulnak le, akkor azt fogják szétkapni. Légkör ide vagy oda, csak felszínen robbantva is az energia fele átadódik a kavicsnak.

Gondolkodj micimackó...

Légkör valóban nincs nincs, de gondolj arra hogy az a hõhatás ami az aszteroidát eltaláló atombombánál robbanáskor keletkezik simán csinál plazmát meg miegymást (gázokat) az aszteroida szilárd anyagából, és ez már képes lökéshullámot generálni.

Plusz a lökéshullám ugye a szilárd anyagban is terjed, tehát ha az aszteroida felületén robban az atomtöltet, annakmár lesz hatása (pl szétrázza az aszteroidát darabjaira). Igaz, ehhez gyakorlatilag telitalálat kell, és gondolom a hõhatáshoz is elég közel kell robbantani.

Minek? Nem a Földdel fog ütközni, és egyáltalán nem biztos még maga az ütközés sem, de ha fog, akkor talán gombabácsi is kevesebbet károg majd. <#smile>

"Atomot neki."
ID4

Ami azt illeti,lehet hogy lesz demonstráció az ügyben.
Röviden, lehetséges ütközést számoltak ki a Mars és egy, Siding Spring nevû, C/2013 A1 kódjelû üstökös között. Ha lesz ütközés, akkor az várhatóan 2014 õszén lesz, bár a mostani pályaszámítások csak közeli elhaladást jeleznek. Viszont az üstökös pályája a kilövellõ anyag miatt nem stabil, így menet közben változhat.
A Siding Spring átmérõje, az elõzetes számítások szerint 15 és 50 kilométer közé esik, azaz ha becsapódik, nagyot fog szólni. Valószínûleg az összes odaküldött eszközünket ki fogja ütni.

Ráadásul egy robbantás járhat olyan eredménnyel, hogy a -robbantással mellesleg radioaktívvá tett- szikla pályája épp csak annyira térül el, hogy a csendes óceán helyett Tokióra esik, mondjuk. Mert valamiért nem úgy sikerült ahogy tervezték.
Szóval a legjárhatóbb út még mindig a hajtómûvel eltérítés, amivel csak annyi a gond, hogy idõben észre kell hozzá venni, hogy legyen idõ a projektre...
...már ha sikerül megállapodni a részletekben azoknak, akiknek van hatásköre a döntéshez és technológiája a kivitelezéshez. Mert ugyan melyik ûrutazásra képes állam bízna a másikra egy aszteroidával való zsonglõrködést? (aminek során az adott állam például egy csomó érdekes tapasztalatra tesz szert az aszteroidák irányítását illetõen...)
Ajánlott olvasmány egyébként még mindig: A. C. Clarke: Isten pörölye

"nem elég messze hasítja szét a cuccost akkor meg egy 50km átmérõjû, és elég mély kráter helyett csinál 100 fél kilométerest. "

Minel nagyobb a felulet, annal tobb eg el a surlodas miatt. Tehat ha eleg aprora van daralva a meteor, akkor nagyjabol semmi sem er le belole a felszinre.

Viszont a leg koltseghatekonyabb megoldas az amit a nasa csinalt. Tehat szepen finoman leszallnak a felszinre es aztan:
a) kozetmintat vesznek (ez volt a nasa tesztje)
b) megtoljak teljes erobol oldaliranyba (ez lenne a gyakorlati felhasznalas)

Egy par fokos elteres a palyaban mar tobbnyire eleg ahhoz, hogy ne talalja el a Foldet semmi. Nuklearis robbantas csak a talajszint alatt mukodik, ekkor a kilokodo tormelek adja a hajtoanyagot es annak reakcioereje a hatast. Persze nem annyira hatekony mint egy plazmahajtomu, sokkal bonyolultabb is, de alternativanak alternativa. A hozza tartozo elemet:
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion

Öhm... valaki itt a "lõjjük telibe atomma' a gonosz aszterojidátot" gondolat harsogói gondolnak arra hogy a robbanásnál a lökéshullám végzi a munkát, és a pusztító erõt? És hogy az ûrben vajmi kevés a levegõ vagy bármilyen robbanási lökéshullámot terjeszteni képes közeg? Egy atombomba csak hangyányival okozna nagyobb sérülést a kavicsnak mintha direktbe nekimennének. Akkor már inkább szálljon le rajta 2-3 hajtómû és tolja arrébb.. több értelme lenne.

Ha meg a fingom nem elég messze hasítja szét a cuccost akkor meg egy 50km átmérõjû, és elég mély kráter helyett csinál 100 fél kilométerest. Tényleg jobb egy ország vagy nagyváros helyett egész kontinenst letaroltatni vele...

A példád tökéletesen értelmetlen...

A híradóban meg csak annyit mondanak, hogy a NATO bombázta Afganisztán déli részét. Gondolom ott is lehetetlen megbecsülni, hogy a lézervezérléses töltet hova fog becsapódni...

Csak a te fingod nem 2 km átmérõjû kráter hagy maga után. Ha megfelelõ távolságban szét tudják robbantani, akkor a törmelékének nagy része el fogja kerülni a földet.

Ilusztráció videóval:

http://www.popsci.com/technology/article/2012-04/how-it-would-work-destroying-incoming-killer-asteroid-nuclear-blast

Atommal röhögve szétkapnánk egy ekkora kavicsot. Esetleg egy üstökös okozhatna valamicske problémát, de ahhoz is elég lenne pár darab. A probléma a detektálás, nem az eltérítés.

Még egy zuhanó mûholdnál se tudják PONTOSAN megmondani hova fog érkezni, olyanok szokta elhangzani, hogy "a Csendes Óceánba" vagy hogy "Szibériába". Gyakorlatilag lehetetlen egy épp felfedezett, több hónapi útra lévõ aszteoridáról megmondani hova fog becsapódni, még az is lehet ilyenkor hogy elkerüli a Földet.

Csak pár órára, napra kell elszállásolni, amolyan eurokemping. 😄 A sátor, és lakókocsi eladások az egekbe szöknének. A Toi-Toi üzemeltetõi is megfelelõ logisztikával hülyére kereshetik magukat, ahogy a "vendéglátás" után a kõmûvesek, asztalosok, építészek, segédmunkásaik, villanyszerelõk, festõk, üvegesek százainak kellene majd munka.

A rakéta egy komolyabb meteornak kb annyit érne mintha arrébb akarnál fingani egy vihart. Ha nagyon erõlteted akkor szarabb lesz a helyzet. Jön majd a sörét...

Két hónap a menekítésre? Konkrétan nem lenne szükségem 24 órára arra hogy összeszedjem az életemhez szükséges cuccot. Mindössze az lenne a gond hogy mennyire lenne bedugulva az összes út kifelé az országból valamely irányba.

2 hónap elég idõ ahhoz, hogy egy rakétát beleküldjenek a meteorba és eltérítsék. De ha valamiért mégsem megy, akkor valszeg Anglia lakosságát evakuálni kéne, mondjuk az EU-ban elosztani. Ide arányosan úgy 1 millió angol jönne, annyit el tudnánk viselni, nem? Amúgy én jobban szeretném õket, mint a mostani kisebbséget...
Aztán amit még meg kéne menteni, azok pl a nemzeti kincsek, múzeumok, értékes gépek, adatok, stb. Szóval ami viszonylag nagy érték/tömeg aránnyal bír.

Mit mentenél meg Londonból 2 hónap alatt?

Ha Anglia meg fog semmisülni, akkor kurvára mindegy.
Maradjunk London méretû területnél. És képzeld el, nem lenne vége a világnak, ha bejelentenék. Túl sok filmet nézel.

Biztos, hogy jó, ha szólsz a lakosságnak, hogy meneküljön? Pl. két hónap múlva becsapódik egy meteorit Angliába és Anglia meg fog semmisülni.

Át lehet vajon egy államot költöztetni valahova? Lenne erre kapacitás? Ki finanszírozná ezt? Pl egy nukleáris támaszpont katonái a családjukat mentené vagy a fegyvereket szerelné le? A bankok honfoglaló hitelt nyújtanának? A rendõrök vajon védenék a rendet? egy ilyen hírre percek alatt összeomlana a tõzsde és a gazdaság.

A királynõ és a kormány épp Ausztráliában lenen, a többiek meg így jártak. Majd pár év múltán valami oknyomozó riporter pedzegetné, hogy a katasztrófát elõtt pár hónappal a 100 leggazdagabb ember kimenekítette a vagyonát, mintha sejtette volna, hogy valami lesz., de õt meg tragikus baleset éri, mármint a zsurnalisztát..

Így tudnám manapság elképzelni...

Azonban Brúsz Villisz is csak azért rúghatott labdába, mert Csák Nórrisz épp szabadságon volt.
<#hehe>

Ezért is kéne mihamarabb megépíteni ezt. Enélkül elég védtelenek vagyunk mint az ûrkõzetek, mint a gonoc idegenek ellen. Gondoljatok bele, talán még a világbéka is eljönne!

SZerintem most még lehet örülni hogy ha észlelnek egy nagyot, akkor jöhet a lakosságra a quicksave gomb, megvárni míg leesik (sokat nem lehet tenni ellene, max sörétessé varázsolni) aztán lakosokat hazaküldeni (persze csak GPS koordináta szinten) és elkezdhetnek újra építkezni. Egészen lecsökkenne a munkanélküliek száma az elsõ pár évben... 😄

Hát nem tudom, de a tapasztalatok plusz ezen cikk alapján is, inkább arra az esetre kellene felkészülni, amikor már csak pár hónap van a becsapódásig.
Mert az rendben van, hogy a legnagyobbak nagyrészét szemmel tartják. De ahogy olvasom elég sok van amik brutális nagy kárt tudnának okozni és azoknak mindössze 1/3-át ismerik...
Szóval ebbõl akár még az is elõfordulhat, hogy bekapunk egy ~ 1km átmérõjût ami mondjuk 2 hónap múlva becsapódik kb itt meg itt... Na akkor mivan? Akkor b...hatják a festést meg a napszelet meg a hasonló csak sok-sok év alatt mûködõ ötletet...

Valami régi könyvben is volt szó errõl a kénköves esõrõl, de ott inkább hozzászoktak.

Nem tudom miért kell parázni. Amíg él Bruce Willis addig csak két ûrhajót kell készenlétben tartani fúrókkal. 😄