fszrtkvltzttni#65
Pontosan, a robbanás attól nem vész el, csak a hatása lesz más.
A robbanás erején a lökéshullám által kifejtett nyomást értjük, amely arányos a részecskék impulzusával (pontosabban a nyomás az impulzusváltozással arányos, de az első közelítésben az impulzussal arányos). Ha van közeg, és azt is mozgásba hozza a robbanás, akkor az megnöveli a robbanás erejét, ugyanis a több és/vagy nagyobb tömegű részecskék impulzusának (pontosabban az abszolút értéküknek) összege nagyobb.
Ennek az oka egyszerű:
E=m*v^2
p=m*v
1. eset: ha m=1 E=1, akkor v=1 p=1
2. eset: ha m=2 E=1, akkor v=1/gyök2 p=2/gyök2=gyök2~1.41 (2 db m=1 részecskére ugyanez)
A második esetben (sűrűbb közeg) nagyobb az impulzus, ezért nagyobb a nyomás, és nagyobb a robbanás ereje. Ennyi a közeg hatása. (Akit az impulzusmegmaradás zavar annak: az impulzus vektoriális mennyiség, az ellenkező irányba haladó részecskék fogják biztosítani a teljes impulzus megmaradását.)
Ennek nem fogom leírni a levezetését, de a robbanás által keltett lökéshullám ereje (nyomása) közegben lineáris és négyzetes, vákuumban négyzetes és köbös között között cseng le, ha mindent figyelembe veszünk. Tehát különbség van, nem is kicsi, de az csak nagy távolságokon lesz jelentős, kis távolságokban teljesen elhanyagolható. Hogy mit jelent a kis távolság, az attól függ, hogy milyen sűrű a közeghez viszonyítjuk. Viszont méteres nagyságrendben, gyakorlatilag nem lesz különbség levegő és vákuum között. Az meg nettó baromság, hogy vákuumban nincs közeg, ezért a robbanásnak nincs ereje, ahogy azt itt sokan bőszen állították.
Abban is biztosak lehettek, hogy ha a felszínhez közel történik egy nukleáris robbanás, akkor az eléggé fellazítja a legkeményebb kőzetet is, hogy a másodiknak érkező töltet már sűrű közegben tudjon felrobbanni. Ezért téves az a képzelgés, hogy nukleáris robbanófejekkel nem lehet kőzúzalékot készíteni bármely néhány km-es aszteroidából.