876
-
Sir Ny #796 Szerintem nem kellene itt erőlködnöd.
Amit itt összehordtál az üres fecsegés, se füle se farka.
Azért írok egyszerűen mert értem amiről beszélek, és azért is, hogy te is megértsd.
De látom így is megértési nehézségeid vannak. -
mizar1 #795 Szerintem nem kellene itt erőlködnöd.
Amit itt összehordtál az üres fecsegés, se füle se farka.
Azért írok egyszerűen mert értem amiről beszélek, és azért is, hogy te is megértsd.
De látom így is megértési nehézségeid vannak.
-
mizar1 #794 "Mi az, hogy minden anyagi? :D Ezt a baromságot..."
-Ha ez neked baromság akkor hogyan vitatkozzam veled?
"van tudatod, mégsem tudod megfogni, van lelked, mégsem tudod, hogy az miben áll... vannak gondolataid, mégsem tudod, azok micsodák és miben áll a természetük..."
-És mi lesz ezekkel, ha valaki jól kupán vág?
Szerintem már van fogalmunk, hogyan dolgozik az agy.
Persze úgy néz ki, neked nincs fogalmad róla.
"Ha minden anyagi lenne, akkor nem a húrelméletnél tartana a tudomány, hanem régen tisztában lennénk az univerzum titkaival, mert az anyagot már elég jól ismerjük."
-Na ne mondd! Ezt a baromságot!
"Amit nem tudunk az az, hogy mitől lesz anyagi, azaz honnan van a tömege? (mivel ami anyag, annak tömege is kell, h legyen)"
-A fotonnak nincs tömege. Nem anyagi rendszer, csak anyag.
A többi részecske anyagi rendszer, ezért van tömege.
"Ha az elektron egy térbeli hullámforma, akkor kell, hogy legyen egy olyan forrása, amely magasabb energiaszinten létezik, mivel különben nem mozogna az elektron."
-Tényleg? ezt miből gondolod?
Istent meg jó lenne már elhagyni, nem a dedóban vagyunk, ez már a XXI. század.
-
mizar1 #793 Bezzeg a teremtést, azt aztán sikerült, hiszen meg vagyon írva a Bibliában!
Mássz bele egy kicsit a biológiába és gondolkodj inkább.
Találsz irodalmat a mikro evolúcióról amit megfigyelhetünk a mi időléptékünkkel is, a gyűrűfajokról az őslénytanról és még sok egyéb érdekes témáról.
Az evolúció messze nem hit, azt csak te hiszed azon a tudás szinten amelyiken éppen vagy.
-
Rotcsa #792 Az evolúciót még sohasem sikerült bizonyítani, holott a tudomány minden kísérleti eredményt annak rendel alá, hogy: 1. Matematikailag leírható-e?
2. Megismételhető-e bárhol a Földön, ugyan olyan körülmények kötött,
3. A kapott eredmények ugyan azt adják majd-e, mint az álítottak?
Az evolúciót még SOHA SENKI nem tudta laboratóriumi körülmények között sem bizonyítani, sem megismételni, tehát: El kell HINNI!
Innentől kezdve kérdem én: Miért rosszabb akármelyik vallás, mint az evolúciós tézisek?
Azt hiszem költői kérdés volt...
-
Rotcsa #791 "A materializmus azt mondja, hogy minden anyagi.
Ezt eddig senki nem tudta megcáfolni, ezért elég szilárd lábakon áll."
Mi az, hogy minden anyagi? :D Ezt a baromságot... van tudatod, mégsem tudod megfogni, van lelked, mégsem tudod, hogy az miben áll... vannak gondolataid, mégsem tudod, azok micsodák és miben áll a természetük...
Ha minden anyagi lenne, akkor nem a húrelméletnél tartana a tudomány, hanem régen tisztában lennénk az univerzum titkaival, mert az anyagot már elég jól ismerjük. Amit nem tudunk az az, hogy mitől lesz anyagi, azaz honnan van a tömege? (mivel ami anyag, annak tömege is kell, h legyen) Ezért keresik a higgs-et, de már állítólag találtak is valamit, ami majdnem az, amit vártak...
Amit képtelenek voltak elhinni a tudósok az az, hogy az anyagnak hullámtermészete is lehet!(kvantumok szintjén pedig van is, mindennek) Max Planck mondta, hogy : "Az anyag önmagában nem létezik, de tendenciát mutat a létezésre."
A mai napig nem tudjuk, honnan van az erő, ami az elektront mozgásban tartja....
Ha az elektron egy térbeli hullámforma, akkor kell, hogy legyen egy olyan forrása, amely magasabb energiaszinten létezik, mivel különben nem mozogna az elektron. Ezzel az energiaszinttel az a baj, h nem találjuk, mert amit anyag kibocsátani képes az ismereteink szerint az rezgés, az elektromágnese spektrumot pedig már végig pásztáztuk.... Ha nincs ott, akkor hol vam? Ha pedig magasabb energiaszint, akkor: Isten?? :)) avagy: Lehet, hogy mégsem a sötét anyag sötét, hanem mi magunk?? :)
-
Zero 7th #790 "Aki meg Istenben hisz, annak meg Isten létezése áll szilárd lábakon, mert azt sem tudta megcáfolni senki."
Na ez az idióta hozzáállás. És ez már vitatható álláspont, nem úgy, mint Isten léte. Az egyetlen elfogadható viselkedés az az, hogy ha állítanak valamit, az ember akkor fogadja el, ha az állítást bizonyítékok támasztják alá. Állításokat bizonyíték nélkül elfogadni ostobaság, veszélyes naivitás. -
Zero 7th #789 "belefutunk a "bizonyítsd be, hogy létezik" vs. "te bizonyítsd be, hogy nem létezik" végtelen ciklusba"
Ez nem végtelen ciklus. Nem létezést nem lehet bizonyítani, meg egyébként is azon a bizonyítási kényszer, aki állít valamit.
Tehát valójában úgy néz ki a párbeszéd, hogy
-Szerinted létezik Isten?
-Nem tudom, szerinted?
-Igen!
-Bizonyítsd be!
-Öööö... -
caius marius #788 elnezve, de tedd meg legyszi, hogy a “butat”, kulonosen ha ezt valamelyik embertarsad degradalasara hasznalod, akkor (meg maskor is), rovid u-val irod.
-
Sir Ny #787 ,,Minden anyag, az erőterek és a foton is."
Röhejes vagy. Fogalmad sincs még arról sem, amit a hõn szeretett tudományod állít a fotonról.
Szerintetek ez nem káros egyébként? Valakinek van egy kis világképe, amit a nõklapja tudomány rovatából szedett információk alapján állít össze, és bizonyítékul a világképére felhozza többezer tudós altala képzelt szavait. Nem mintha olyan sok hatása lenne ennek bármire ( leszámítva, hogy a bútatömeg ( énis ) manipulálható, de az ugyanazt hivõ tömeg jobban manipulálható, mint az összevissza hívõ ), de mégis, valahogy tisztább lenne ez az egész, ha megszûntetnénk a tudósokat, megölnénk õket, vagy ketrecbe zárnánk, nem tudom, csak hogy ne lehessenek hivatkozási alapok. Az egyetlen logikailag és erkölcsileg egységes utópia az az anarchia, de azt azért mégsem. Az összes többi az erõltetett szagú, lukas. ( bár mint olvasmányok jók az utópiák, de kizárt dolog hogy mûködjenek )
És a #690 -re. Nem használj szakszavakat, ha nem értesz hozzájuk, kivéve, ha vállalod a tévedésed lehetõségét. Pont.
Meg ha én búta vagyok, akkor te is, aki nem hisz Platónnak, hogy a Mandelbrot halmaz, meg úgy általában a szép dolgok vannak, az búta, te is az vagy.
( gyakran gépelek mellé, és szarul központozok, a hangsúly nem jön át, gyakoriak a közbevetések stb. nézzétek el nekem ) -
Sir Ny #786 ,,Most komolyan, bármerre fordulsz, bármire mutatsz sz anyag vagy szellem?"
Szellem. Itt van mögöttem a könyvespolc, ahol háborítatlanul nyugszik egymás mellett a Pilinszky és a Mein Kampf, a Bhagavad-Ghíta és a Nagy Károly elméleti fizika példatár 1. Ez a multiverzum létezik. Miért ne létezne más is? Hülyeség lenne pusztán egy darab multiverzum létezzen, és az is csak az én szobámban. Márpedig a versek létezne, nem kevésbé, mint te. De vegyük például az internetet. A pornó videók léteznek. Nem kevésbé, mint te. Vagy legyen a lelkemhez közelebb álló. Legyen a Mandelbrot halmaz. A Mandelbrot halmaz az szép, ebbõl kifolyólag még a materialisták sem képesek letagadni létezését. Létezett a nagy bumm elõtt, és létezni fog a reccs után. ( ezek a dolgok nyílván nem így vannak egyébként, az Einstain-féle áltrel itt bajban van, jobb meg nincs, szóval ez elég sötét folt. Miért ne teremthette volna a világunk a Mandelbrot-halmaz, ami nyílvánvalóan létezett a világunk létezése elõtt is? Ez valami platonista-szerû eszme, de jó egyébként.
Még egyszer az elejére. Létezik egy multiverzum a szobámban, ahol univerzumok léteznek az én univerzumomban szellem, az övékébõl meg anyagszerûen. Az analógiát nem kiterjeszteni, a mi világunkat feljebbvalónak képzelni egy pornóvideóban szereplõ világnál ( vagy a Rómeó és Júliánál ) - hülyeség. Becslésem szerint 0 a valószínûsége annak, hogy a mi belülrõl anyagi világunk ne egy nagyobb multiverzumban legyen tárolódva információ/szellem formájában. -
Sir Ny #785 ,,És abba már ne is menjünk bele, hogy qvantum mechanikai szinten a megfigyeléstől hogy omlik össze a hullámfüggvény."
Szerintem bizonyos mennyiségû anyag hullámfüggvénybe vonódásának hatására következik be az összeomlás. Mondjuk ha egy Planck tömegnyi anyag be van vonva a hullámfüggvénybe, akkor az összeomlik.
Persze errõl megkérdezhetnénk az õsmaterialistát is, aki õs materialista, de legalább követi a legújebb tudományos fejleményeket nõk lapja stílusban, hogy mi a véleménye arról, hogy kizárólag lélekkel rendelkezõk számára omlik a hullámfüggvény. -
Sir Ny #784 ,,De amiket írtam eddig az logikus, nem?"
nem -
Sir Ny #783 Röhögni fogtok. Az energia tényleg nem más, mint a különbözõ paraméterek függvénye ( szorzata és összege ), úgy, hogy az a rendszeren belül állandó legyen. Emmy Noether belátta, hogy akármilyen tulajdonságokkal ruházol fel egy anyagot, mindig lesz ezeknek egy olyan kombinációja, ami állandó a zárt rendszerben. Ha találsz egy új kölcsönhatást, az energiafüggvényt is kibõvítheted. Egyébként is hülyén néz ki, E=mv^2+mgh+pV+ts+blablabla alakú (és ez még csak 4 tag). Ez az a mennyiség, ami megmarad.
( sajnos nincs itthon megfelelõ kézikönyv, utána néznék neki, ha lenne, vagy ha jól tudnék angolul. Landau Lifsicet meg ingyen átveszek höhö ) -
Sir Ny #782 miért használsz szaksza szavakat, ha nem vagy tisztában a jelentésükkel? -
Tsol #781 szerintem valahol az utolsó előtti mondatodnál van az igazság, és korrigálni a kéne az utolsó mondatra adott válasszal. -
Tau Tang Wou #780 Akkor ne olvasd innentől tovább. :)
.
.
.
"A galaxisok a hangyák egy gumiszőnyegen, akik a maguk komótos sebességükkel lépkednek erre meg arra. Közben meg egy külső erő nyújtja a szőnyeget. Minél messzebbre van egymástól két pont a szőnyegen, annál nagyobb sebességgel távolodnak egymástól úgy, hogy el sem mozdulnak a szőnyegen."
Ez ugye azt jelenti, hogy tágul a tér, minden irányba. Minden nagyobb, mint tegnap volt, de nem vesszük észre, mert a "mérőszalag" is nagyobb lett.
Nagyobbak lettek a protonok és neutronok, stb, stb....
Mikor kezdett a tér tágulni?
"E, t=10−3 másodperc: az Univerzum sugara 1.000 fényév, a hőmérséklet 10^13 Kelvin fok. Megkezdődik a protonok, neutronok és elektronok létrejötte.
...
I, t= 13,6 milliárd év (ma): az univerzum sugara kb. 80 milliárd fényév, a hőmérséklete 3 Kelvin fok."
Ezek szerint egy proton ma 80 milliószor akkora, mint volt az ősrobbanás utáni 3. percben?
Na meg a Világegyetemen belülről hogyan lehet mérni a tér tágulását, ha a mérőszalag is vele tágul? Van valamilyen spec. "mérőszalag", ami nem növekszik együtt a térrel?
Vagy visszatérve a hangyás gumiszőnyegre.
A hangya nem tágul, csak a gumiszőnyeg.
A tér csak ott tágul, ahol nincs jelen az anyag?
Mennyire kell anyagmentesnek lennie egy térrésznek, hogy táguljon? -
caius marius #779 Inkàbb ne tedd. Nincs rà igény. :) -
Tau Tang Wou #778 "A galaxisok a hangyák egy gumiszőnyegen, akik a maguk komótos sebességükkel lépkednek erre meg arra. Közben meg egy külső erő nyújtja a szőnyeget. Minél messzebbre van egymástól két pont a szőnyegen, annál nagyobb sebességgel távolodnak egymástól úgy, hogy el sem mozdulnak a szőnyegen."
Van egy olyan érzésem, hogy nagy marhaság ez.
Majd holnap kifejtem miért is, ha lesz rá igény. -
Bannedusermail #777 Akkor elmondom, hogy neked mit kellene érteni. Nem a galacisok távolodnak egymástól nagy sebességgel. hanem maga az univerzum nő, azaz felfúvódik. A galaxisok a hangyák egy gumiszőnyegen, akik a maguk komótos sebességükkel lépkednek erre meg arra. Közben meg egy külső erő nyújtja a szőnyeget. Minél messzebbre van egymástól két pont a szőnyegen, annál nagyobb sebességgel távolodnak egymástól úgy, hogy el sem mozdulnak a szőnyegen. Van vagy lesz olyan távolság, hogy a nyújtás miatti távolodás nagyobb a fénysebességnél anélkül, hogy az objektumoknak tényleges mozgást kellene végezni. -
asgh #776 Én nem kétkedek a matéria létében, csak abban, hogy azon kívül nincs semmi más.
Azt, hogy az anyagon kívül nem létezik semmi ugyanúgy nem bizonyították, mint azt, hogy létezik.
Akkor pedig miért kellene axiómaként elfogadnom az egyiket?
Csak azt tudom elfogadni, hogy ez egy megválaszolatlan kérdés, ezért mindkét válaszból levezetett eszmerendszer lehet legitim. -
Tau Tang Wou #775 "A materializmus azt mondja, hogy minden anyagi.
Ezt eddig senki nem tudta megcáfolni, ezért elég szilárd lábakon áll."
Ostoba logika.
Az nem perdöntő bizonyíték valamilyen elméletre, hogy senki nem tudja megcáfolni.
-
mizar1 #774 Most komolyan, bármerre fordulsz, bármire mutatsz sz anyag vagy szellem?
Ezzel el is van döntve a kérdés.
A matéria nem hipotézis, nem axióma hanem tény.
Mutass egy szellemet.
Nem veszed észre, hogy olyasmi létét állítod amit nem tudsz igazolni, és olyasmiben kételkedsz ami jól láthatóan körülvesz? -
Oliwaw #773 Javított változat: A kereszténység bibliája a Biblia, és az cáfolható. -
Oliwaw #772 A kereszténység biliája a Biblia, és az cáfolható. -
asgh #771 Szilárd lábakon áll annak, aki hisz benne.
Aki meg Istenben hisz, annak meg Isten létezése áll szilárd lábakon, mert azt sem tudta megcáfolni senki. Legalábbis a számára legitim axiómarendszeren belül.
És ezzel visszajutottunk a kiindulóponthoz.
Az ugyanis, hogy "minden anyagi", a materializmust meghatározó axióma. Így aztán ha elfogadjuk a materializmust, mint egyetlen igaz axiómarendszert, még csak bizonyítanunk sem kell.
Csakhogy ha nem fogadjuk el - és arra még mindig nem adtál elfogadható érvet, hogy miért kellene a materializmust, mint egyetlen igaz axiómarendszert elfogadnunk - akkor pl. a kereszténység axiómarendszeréből kiindulva Isten létezését nem kell bizonyítanunk, mert az meg a kereszténységet meghatározó axióma.
És ugyanez a helyzet a lélekvándorlással, Allah-al stb.
Egy dolog jelenthető ki tehát biztosan: a tudományon túli kérdésekben nincs olyan axiómarendszer, amit minden értelmesen gondolkodó embernek kötelező érvénnyel el kellene fogadnia (mint pl. a tudományos igazságokat), tehát bele kell nyugodnunk, hogy egymásnak akár szögesen ellentmondó axiómarendszerek szerint is lehet legitim modellt alkotni ugyanarról a világról.
Sőt tovább megyek: egy-egy a saját meggyőződésünkkel ellentétes, ám de konzisztens világmodell megismerése segít tökéletesre csiszolni a sajátunkat akkor is, ha a másik alaptételeiben nem hiszünk. -
mizar1 #770 Nyilván, mivel a tudomány mással is foglalkozik. Matematikával, történelemmel, filozófiával, stb.
A materializmus azt mondja, hogy minden anyagi.
Ezt eddig senki nem tudta megcáfolni, ezért elég szilárd lábakon áll. -
asgh #769 A materializmus nem egyenlő a tudománnyal. A materializmus állítja és nem a tudomány, hogy a tudományos módszerekkel megismerhető világon kívül minden más csak mese.
Ettől még persze lehet igazuk a materialistáknak, csak ugyanúgy a hit az érvelésük alapja, mint bármilyen vallásnak. -
mizar1 #768 Na ne!
A tudománynak vannak megfigyelései, bizonyításai, a vallásnak nincsenek. -
asgh #767 Viszont ez a meggyőződése semmivel sem megalapozottabb, mint bármilyen vallásé. -
mizar1 #766 Fordítva: a materialista a vallási dolgokat nem hiszi el, mesének tartja őket. -
mizar1 #765 Ugye tudod, hogy elképesztő badarságot írtál? -
morden #764 A tudomány kontra vallás: jelenleg a világegyetem 4,6%-áról van fogalmunk a 95,4%ról semmilyen információnk nincs 0, nyista, ennél még a több mint 2 ezer éves Biblia is jobban dolgozik :D -
asgh #763 Ahogy vallási kérdésekben a materialista is csupán hisz, mert ezen a téren ő is csak meggyőződésből és nem bizonyosságból beszélhet. -
mizar1 #762 Nyilván.
De a tudomány legalább megfigyel.
A hit csupán hisz. -
mizar1 #761 Ezzel így egyet lehet érteni, bár én a "csoda" szó tartalma alatt azt értem, hogy ellenkezik a természet törvényeivel.
-
#760
Nem szőrszálhasogatni akarok, de ezzel a valósággal, meg valóságon alapuló megfigyelésekkel vigyáznék.
A megfigyelés egy olyan aktus, ami eleve leszűkíti az észlelésünket, a detektoroknak az emberi érzékszerveknek van érzékelési tartománya, torzítása. Aztán a z adatok kiértékelésének is van egy fajta metodikája, ami valójában torzíthatja az eredményeket. És abba már ne is menjünk bele, hogy qvantum mechanikai szinten a megfigyeléstől hogy omlik össze a hullámfüggvény.
Szóval az biztos, hogy a tudomány (is) arról szól, hogy megfigyelünk valamit, egy rendszert jelenséget. De a tudomány, a kutató is hajlamos arra, hogy ebbe a megfigyelt jelenségbe azt lássa, amit látni akar, vagy legalább is amit az aktuális elméletei sugallnak. A megfigyelés nem vezet autómatikusan a végső megértéshez. És igazából a megfigyelés során a kiértekelés után a kapott érték és a modell előrejelzése közötti különbség, az anomália, az aktuálisan megmagyarázhatatlan jelenség viszi előre a fejlődést.
Ezt az Anomália nevű nőszemélyt viszont soxor egy házasságtörő kurvának tartják és jólnevelt tudós soxor igyekszik letagadni, hogy neki vele afférja volt.
:D -
asgh #759 Had utaljak vissza egy korábbi hozzászólásodra, hogy érthetőbbé tegyem magam:
"Éppen lehet hinni abban, hogy az alma a talajról fölfelé eshet és lehet várni a csodára -mert ugye ez csoda lenne hiszen ellenkezik a természet egyik törvényével.
De mindenki azt figyeli meg, hogy a talaj felé esik és senki sem figyelt meg fölfelé esést.
Persze ha csak egyszer megfigyelnének igazolhatóan ilyet akkor minden borul."
Ez nem csoda lenne, hanem szokatlan természeti jelenség. És valóban, ha valami hasonlót figyelnének meg, akkor minden borulna, de nem a vallás és a tudomány viszonyában, hanem csak a tudományon belül, mert megdőlne egy addig stabilnak vélt modell. Ettől viszont nem lesz az ateistából hívő, legfeljebb elismeri, hogy a fizika a jelenlegi állapotában nem tud minden jelenséget megmagyarázni és a tudomány magában hordozza a tévedés lehetőségét.
Ugyanakkor tételezzük fel, hogy Erzsike megálmodja, hogy másnap délután fél egykor lelép a járdáról és elüti egy autó. És tényleg, délután fél egykor csak centikre kerüli el egy őrült sofőr és ha nem álmodta volna meg előre, akkor Erzsike már halott lenne.
Ez az egész történet Erzsike számára maga a csoda és semmilyen természettudományos érveléssel nem tudnád meggyőzni az ellenkezőjéről, mert elméleti spekulációt állítanál szemben tapasztalattal.
Nem arról van tehát szó, hogy Erzsike kitalál valami mesét és azt valóságosnak éli meg. (Most a példa kedvéért fogadjuk el, hogy nem hazudott az álmáról.) Arról van szó, hogy Erzsike tapasztalt valamit, amire nem lehet a tudomány axiómarendszerén belül érdemi választ adni, mert a kérdés valójában az, hogy _miért_ azt és _miért_ akkor álmodta, és ezt a kérdést a tudomány egyszerűen nem vizsgálja.
Az ugyanis hit és nem tudomány kérdése, hogy a véletlenek játszottak össze, amikor pont az után került el egy balesetet, hogy előtte álmodott róla, vagy valamiféle felsőbb hatalom avatkozott közbe.
Nem állítom, hogy ezzel Erzsike bebizonyította a természetfeletti létezését, hanem csak azt, hogy Erzsike világmodellje, amelyben létezik a természetfeletti és az alapján illeszti rendszerbe a maga számára a hasonló eseményeket éppen olyan legitim modell mint az, amelyikben nem szerepel a fizikán túl semmi és az ilyen esetekre annyit mond, hogy véletlen. -
mizar1 #758 Értem amit mondasz, bár több dologgal nem értek egyet.
Gyakorlatilag azt mondod, hogy a fizikai világ axiómarendszerével nem lehet bizonyítani, hogy nem Micimackó vagy egy hétfejű sárkány vagy egy isten játszik a mi 13,6 milliárd fényév sugarú anyaghalmazunkkal mert nekik ez csak egy csillogó golyóbis.
Azért azt látod ugye, hogy ez inkább tartozik a mesék birodalmába, és hiba egyenlőségjelet tenni a tudomány és e között?
A tudomány valóban kidolgoz hipotéziseket, de ezek kiindulópontja mindig a valóságon, valós megfigyeléseken alapul.
Persze el is lehet szállni a hipotézisekkel, hiszen olvasunk olyat, hogy a Világ egy kiterjedés nélküli pontból lett, nem volt anyag, tér és idő és egyéb zöldségeket.
Így teremt mítoszokat az ember, még ha a kiindulópont tudományos is volt. -
asgh #757 Nem azt állítom, hogy bármi lehetséges, hanem azt, hogy a fizikai világ axiómarendszerén belül nem lehet sem igazolni, sem cáfolni, hogy lehetséges-e valami, ami nem része a fizikai világnak.
Még azt sem, hogy a fizikai világon kívül nem létezik semmi. Ezekben a dolgokban csak hinni lehet.
És valóban, innentől kezdve - elméletileg - bármit ki lehet találni, de egy önellentmondásmentes axiómarendszer felállítása, ami emberek millióinak szolgál a világ megértésének modelljéül nem egyenértékű a fikciós irodalommal. (Itt nem feltétlenül a kereszténységre gondolok, hanem az összes vallásra.)
Maga a vallás is alapjáraton arról szól, hogy mindenkinek van egyfajta személyes meggyőződése azokról a dolgokról, amelyeket nem tud bizonyosan, mivel azokhoz a dolgokhoz is viszonyulnia kell, amiket nem tud.
A bizonyosságok és a meggyőződések együtt alkotják az egyén világmodelljét.
A vallások a bizonyosságokon túli egyéni meggyőződéseket intézményesítik, a vallási közösségekben az egyén valamiféle intuíciója, belső meggyőződése alapján azonosul a vallás tanaival és fogadja el az adott vallás axiómáit a saját belső világmodelljének alapjául.
Amit az ateisták nehezen fogadnak el, hogy az ateizmus sem kivétel ez alól. Az, hogy az ateizmus a vallásokon kívül helyezi magát csak kommunikációs fordulat, olyan, mint hogy "ez a cég nem cég" (pedig profitot termel a tulajdonosainak), " ez a párt nem párt" (pedig versenybe száll a hatalomért), stb. Kommunikációs trükközésekkel viszont nincs értelme érdemben foglalkozni, mert az csak az adott eszmerendszer marketingjének része, a csomagolás meg ugye nem egyenlő a tartalommal.