Rome 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1565
mondjuk azon a térképen nincs sok beszélgetni való.
#1564
Költõi kérdés: A Való Életben te azt csinálsz, amit akarsz? Nincs "szívatás" és a "nincsen mese meg kell tennem"? Mert ha így van irigylem a életed. Ugyanis sok ember élete csak és kizárólag ezen két elem körül forog.
Oscar Wilde: Az egyszer? gyönyörök a bonyolult ember utolsó menedéke. Eredeti Bölcs: Légy rossz, a jókkal úgyis mindig csak kibaxnak.
#1563
4 off-al ezelõtt linkeltem egy képet...ha jól látom senki, köztük te sem szóltál hozzá egy szót sem..nemdebár?dedebár!<#alien>
#1562
off off off off off off off off off off off off off off.............kurvára unalmas már.
#1561
Örök élettapasztalat az emberekrõl, és magadról. Akármelyik "kasztban" élsz, ott találkozol olyannal, sõt élsz vele, akivel amúgy az életben nem. Nagyon, nagyon sok fiatal srácon látom a "szívatás" és a "nincsen mese meg kell tennem" hiányát.
És direkt azért írtam, hogy az állam szempontjából már nem nagyon volt értelme..de , ahogy a sok kis fax takarítson maga után, meg ne azt csinálja amit akar<#nevetes1>(sarkítok) ahhoz tökéletes volt. Na nem a vége felé, az is biztos.
És direkt azért írtam, hogy az állam szempontjából már nem nagyon volt értelme..de , ahogy a sok kis fax takarítson maga után, meg ne azt csinálja amit akar<#nevetes1>(sarkítok) ahhoz tökéletes volt. Na nem a vége felé, az is biztos.
#1560
Van igazság mindkét oldalon, sok csesztetéssel járt a katonaság de rengeteget tapasztaltam is, föleg az emberekrõl.
In my restless dreams, I see that town... Silent Hill.
#1559
ON
Nem, de a nagybátyáim igen, a legjobb barátom is és sok más ismerõsõm. Soha segyik sem mondota az, hogy "nevelõ hatású". Inább arra emlékeztek, hogy lassan telt az idõ, sok idõt basztak el hülyeségekre. Az egyikük a 79 táján, a másik 1992 táján, a harmadik 2002-ben, az utolsó vagy utolsó elõtti eresztéssel vonult be. Tehát az idõbeli átfogás elég nagy.
A milstory blog meg elég személetes képet ad arró, hogy itthon mire volt jó a MNH...
Igen, szövõdtek életre szóló barátságok, de a sorkatonaság semmiféle nevelési funkciót nem tölt be a többségénél. Az emberek egy részénél a kínzással ér fel, hogy mindneféle idióta rajtuk éli ki komlexusit és nyilvánvaló ostobaságot kellett csinálni.
Kíváncsi lennék, hogy milyen az, amikor néhány vidéki bunkó tahó - mert voltak ilyenek még alkesz formában is - "nevelés" címén szivat mint kopaszt állandóak, akkor is mantráznád ezt.
A sorkatonaságnak megvan a normális funciója és lehet is csinálni normálisan. Persze vagy normális és van a magyar módi is...
OFF
Nem, de a nagybátyáim igen, a legjobb barátom is és sok más ismerõsõm. Soha segyik sem mondota az, hogy "nevelõ hatású". Inább arra emlékeztek, hogy lassan telt az idõ, sok idõt basztak el hülyeségekre. Az egyikük a 79 táján, a másik 1992 táján, a harmadik 2002-ben, az utolsó vagy utolsó elõtti eresztéssel vonult be. Tehát az idõbeli átfogás elég nagy.
A milstory blog meg elég személetes képet ad arró, hogy itthon mire volt jó a MNH...
Igen, szövõdtek életre szóló barátságok, de a sorkatonaság semmiféle nevelési funkciót nem tölt be a többségénél. Az emberek egy részénél a kínzással ér fel, hogy mindneféle idióta rajtuk éli ki komlexusit és nyilvánvaló ostobaságot kellett csinálni.
Kíváncsi lennék, hogy milyen az, amikor néhány vidéki bunkó tahó - mert voltak ilyenek még alkesz formában is - "nevelés" címén szivat mint kopaszt állandóak, akkor is mantráznád ezt.
A sorkatonaságnak megvan a normális funciója és lehet is csinálni normálisan. Persze vagy normális és van a magyar módi is...
OFF
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1557
nem lenne ez baj ha a római korról és harcmodorról vitáznánk itt.csak nagyon el ment a feudális dolgokba a téma. pedig vannak pl. jó rómás videók a harcmodorról, építészetrõl stb.
#1556
Ok srácok. Ez érthetõ. Részemrõl akkor a következõ hírig<#kuss>.
#1555
Mert akik nem nézik a topikot éjjel-nappal hanem este ide ülnek és látják, hogy van 200 új hsz, a semmiért olvasnak végig több oldalt.
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
#1554
Ja ja..ez igaz. De ha nincsen hír miért baj ez?
#1553
már azt hittem kijött valami új anyag a játékról hogy ennyi új hsz van.... de sajnos csak SZÉT OFFOLJÁTOK itt a topicot , ráadásul a KÖZÉPKOR témában történészkedtek itt....
#1552
Ki mibe születik bele. Ha nincsen a közelben valami kirívó ellenpélda,(pl"a nyugat") akkor az a normális... akkor is ha a szarban kapirgálsz éppen.
Pont pár napja hallgattam öregeket. Azt mesélte az egyik, hogy jött a melaszos kocsi, csöpögött le a melasz...lapos kövekkel várták, alátartották, és lenyalták a kõrõl<#nevetes1>,miközben futottak mögötte.. halál természetes volt ez, mert más édes dolgot nem is nagyon ismertek. Ma mindkettõnek nagy háza van, az egyiknek medencével, igazán jómódú. Azt mondta, ma sem érti, hogy lehetett ez akkor természetes nekik.
Pont pár napja hallgattam öregeket. Azt mesélte az egyik, hogy jött a melaszos kocsi, csöpögött le a melasz...lapos kövekkel várták, alátartották, és lenyalták a kõrõl<#nevetes1>,miközben futottak mögötte.. halál természetes volt ez, mert más édes dolgot nem is nagyon ismertek. Ma mindkettõnek nagy háza van, az egyiknek medencével, igazán jómódú. Azt mondta, ma sem érti, hogy lehetett ez akkor természetes nekik.
#1551
Ez egyébként óriási igazság a legtöbb esetben: Makroméretekben nézve az átlagember számára mindenkoron és minden helyen csak a "szürke", olykor aggasztó mindennapok jelentették az életet. Ma is. Az eszközök változnak, a társadalmi struktúra, közerkölcs, pillanatnyi helyzet stb. változhatnak, de az emberi hozzáállás mélyen belül, evolúciós léptékben aligha tér el gyökeresen kétezer-ötszáz évvel ezelõttiõl.
Még azt is hozzábiggyeszteném, hogy a ma felsorolt problémák épp a "szürke hétköznapok"-jelenség miatt nem biztos, hogy magát a közérzetet erõsen rombolták. Nyilván egy betegségnek, háborúnak, halálnak ugyanúgy ritkán gyújtottak örömtüzeket, de az ember viszonylag könnyen és hamar habituálódik - teszem azt, a gyermekhalandóságra is máshogy nézhettek, révén nem tudtak jobbat. Ki tudja, lehet, hogy ötszáz év múlva a mostani 60-70 éves átlagéletkorra tekintenek úgy, hogy "Hogy tudtak ezek ebben a korban élni?"
Még azt is hozzábiggyeszteném, hogy a ma felsorolt problémák épp a "szürke hétköznapok"-jelenség miatt nem biztos, hogy magát a közérzetet erõsen rombolták. Nyilván egy betegségnek, háborúnak, halálnak ugyanúgy ritkán gyújtottak örömtüzeket, de az ember viszonylag könnyen és hamar habituálódik - teszem azt, a gyermekhalandóságra is máshogy nézhettek, révén nem tudtak jobbat. Ki tudja, lehet, hogy ötszáz év múlva a mostani 60-70 éves átlagéletkorra tekintenek úgy, hogy "Hogy tudtak ezek ebben a korban élni?"
#1550
Nem figyeltétek rendesen<#vigyor>..az idõszakot amit írtam, és az is igaz, hogy Európa túl nagy az általánosításhoz. Tehát még egyszer<#nevetes1>. A pápák azért hoztak annyi "háborúzni nem lehet"-kitalált-ünnepnapot, mert a központi hatalom gyengesége miatt, a kisebb nagyobb urak, állandó rabló pusztító portyákat vezettek egymás birtokai ellen és ez már olyan szintet ért el, ami tarthatatlan volt. Ez pont! a volt frank területeket érintette. A mongolokat teljesen felesleges idehozni, abszolút más történet.
De az egész onnan indult,hogy jobb volt parasztnak lenni a középkorban...ezt senki nem mondhatja komolyan.
De az egész onnan indult,hogy jobb volt parasztnak lenni a középkorban...ezt senki nem mondhatja komolyan.
#1549
Kérdésem: Te voltál? A következõ- és mikor?<#smile>
#1548
"Az elsõ éjszaka jogáról valóban nem volt törvény sohasem, de páran valószínûleg ettõl függetlenül khmm gyakorolták, mert különben sohasem került volna be a köztudatba."
Ugyanúgy lehetett mint, amikor valaki visszaél a helyzettel, erõszakol vagy bármi más dolgot cselekszik. Megeshetett. De ez nem egyenlõ a kor bevett szokásával, mivel nem volt az. Egyén és helyzetfüggõ, de az égvilágon semmi jogalapja nem volt.
Mondom a késõbbi korok szeretik úgy beállítani a középkort, mint, ami egy posvadvány volt és az õ jelenük végre más. Természetesen történtek gyilkosságok, rablások, fosztogatások, háborúk, éhínségek, járványok. Ugyanúgy, ahogy az azt megelõzõ és az azt követõ korokban is voltak.
Na innen kéne valahogy visszakanyarodnom nekem is a topic témájára, de most nem jut eszembe semmi. 😊)
Ugyanúgy lehetett mint, amikor valaki visszaél a helyzettel, erõszakol vagy bármi más dolgot cselekszik. Megeshetett. De ez nem egyenlõ a kor bevett szokásával, mivel nem volt az. Egyén és helyzetfüggõ, de az égvilágon semmi jogalapja nem volt.
Mondom a késõbbi korok szeretik úgy beállítani a középkort, mint, ami egy posvadvány volt és az õ jelenük végre más. Természetesen történtek gyilkosságok, rablások, fosztogatások, háborúk, éhínségek, járványok. Ugyanúgy, ahogy az azt megelõzõ és az azt követõ korokban is voltak.
Na innen kéne valahogy visszakanyarodnom nekem is a topic témájára, de most nem jut eszembe semmi. 😊)
#1547
Ja meg még + a jobbágyságot pedig igenis amennyire lehet próbálták nyugaton kímélni a háborúk során, mert ha õk nincsenek akkor nincs munkáskéz, aki megmûveli a földet és robotol.
Pótolni pedig elég nehéz volt. Akkor kiváltságokat kellet adni a betelepülõ új parasztoknak ami kemény pénzkiesés.
Persze ettõl függetlenül megszenvedhette bõven a jobbágyság a háborúkat, de nyugati harcászatban nem volt cél az elpusztítások, mint mondjuk a Mongoloknál.
Mongoloknál kezdetben úgy gondolkodtak, hogy a leigázott kézmûvesek jók lesznek nekik, de a parasztokra nincs szükség, mert a földek csak elviszik a legelõt az állatoktól, szóval õk mehettek a levesbe.
Na de elég az offból.
Pótolni pedig elég nehéz volt. Akkor kiváltságokat kellet adni a betelepülõ új parasztoknak ami kemény pénzkiesés.
Persze ettõl függetlenül megszenvedhette bõven a jobbágyság a háborúkat, de nyugati harcászatban nem volt cél az elpusztítások, mint mondjuk a Mongoloknál.
Mongoloknál kezdetben úgy gondolkodtak, hogy a leigázott kézmûvesek jók lesznek nekik, de a parasztokra nincs szükség, mert a földek csak elviszik a legelõt az állatoktól, szóval õk mehettek a levesbe.
Na de elég az offból.
#1546
Az elsõ éjszaka jogáról valóban nem volt törvény sohasem, de páran valószínûleg ettõl függetlenül khmm gyakorolták, mert különben sohasem került volna be a köztudatba.
Akkor ha egy nemes kinézett magának egy csinos jobbágy hajadont gondolom egyértelmû volt a végeredmény.
Az átlagéletkornál tényleg nem veszik sokan figyelembe, hogy azt nagyon lehúzta a születés utáni csecsemõhalandóság, illetve az anyák gyermekágyi láza. Ugye a dadák nem igazán ismerték a kézmosást, de ez így volt az ókorban is. Ceasar elsõ felesége és lánya is a szülésbe hal bele a babáikkal együtt.
Ettõl függetlenül kb 50 éves korára az életmóduk miatt az emberek egyszerûen elhasználódtak. A jobbágyok a kemény munkától. A nemesek a rengeteg zsírtól amit megettek és a harcban/vadászatban szerzett sérüléseik következményeitõl.
Sakkaynak: Mátyást inkább az szépítette meg, hogy halála után nem sokkal kezdõdtek a Török dúlások és fosztogatások. A nagy gondot ott nem is az évenkénti nagyobb hadjáratok jelentették, hanem a kissebb rabló csapatok, akik kb elnéptelenítették az Alföldet, ezt súlyosbította késõbb a kettõs adózás.
Na ebben az idõben a paraszt úgy emlékezhetett Mátyásra, mint az utolsó király aki megvédte a határokat. Amúgy saját korában Mátyást kb mindenki utálta, a paraszt is az évként néha többször is kivetett hadiadó miatt.
Akkor ha egy nemes kinézett magának egy csinos jobbágy hajadont gondolom egyértelmû volt a végeredmény.
Az átlagéletkornál tényleg nem veszik sokan figyelembe, hogy azt nagyon lehúzta a születés utáni csecsemõhalandóság, illetve az anyák gyermekágyi láza. Ugye a dadák nem igazán ismerték a kézmosást, de ez így volt az ókorban is. Ceasar elsõ felesége és lánya is a szülésbe hal bele a babáikkal együtt.
Ettõl függetlenül kb 50 éves korára az életmóduk miatt az emberek egyszerûen elhasználódtak. A jobbágyok a kemény munkától. A nemesek a rengeteg zsírtól amit megettek és a harcban/vadászatban szerzett sérüléseik következményeitõl.
Sakkaynak: Mátyást inkább az szépítette meg, hogy halála után nem sokkal kezdõdtek a Török dúlások és fosztogatások. A nagy gondot ott nem is az évenkénti nagyobb hadjáratok jelentették, hanem a kissebb rabló csapatok, akik kb elnéptelenítették az Alföldet, ezt súlyosbította késõbb a kettõs adózás.
Na ebben az idõben a paraszt úgy emlékezhetett Mátyásra, mint az utolsó király aki megvédte a határokat. Amúgy saját korában Mátyást kb mindenki utálta, a paraszt is az évként néha többször is kivetett hadiadó miatt.
#1545
Az elsõ éjszaka joga, erényöv ez urban legend, konkrét valóság alapja nincs.
A legtöbb ilyen történet a reneszánsz idején, de fõleg a felvilágosodás korában született. A felvilágosodás nevében is benne van, nagyon is meg akarták magukat különböztetni az elõzõ sötét idõktõl. Hiszen akkor minden rossz, veszedelmes, sötét, értelmet nélkülözõ barbár kor volt. De az õ idejükben végre eljött az emberi szellem felemelkedése....
Több helyen olvastam, hogy annyira nem volt sötét és rettegéssel teli ez a korszak, mint ahogy az utókor lefesti. Persze megtörténtek azok a dolgok, amiket leírtál, de ma is történik elég sok minden.
A mai kort is végül is úgy írod le ahogy akarod. Lehet egy fejlett elõremutató, haladó kornak vagy egy lecsúszóban lévõ, hanyatló ismét sötétségbe merülõnek. A mi korunkban egyszerre van jelen az éhezés és a túltápláltság, mindegyik igaz, a történetmondón múlik milyen szemüvegen keresztül akarja bemutatni az adott korszakot.
Az átlagéletkort meg a gyerekhalandóság húzza le, nagyon.
A legtöbb ilyen történet a reneszánsz idején, de fõleg a felvilágosodás korában született. A felvilágosodás nevében is benne van, nagyon is meg akarták magukat különböztetni az elõzõ sötét idõktõl. Hiszen akkor minden rossz, veszedelmes, sötét, értelmet nélkülözõ barbár kor volt. De az õ idejükben végre eljött az emberi szellem felemelkedése....
Több helyen olvastam, hogy annyira nem volt sötét és rettegéssel teli ez a korszak, mint ahogy az utókor lefesti. Persze megtörténtek azok a dolgok, amiket leírtál, de ma is történik elég sok minden.
A mai kort is végül is úgy írod le ahogy akarod. Lehet egy fejlett elõremutató, haladó kornak vagy egy lecsúszóban lévõ, hanyatló ismét sötétségbe merülõnek. A mi korunkban egyszerre van jelen az éhezés és a túltápláltság, mindegyik igaz, a történetmondón múlik milyen szemüvegen keresztül akarja bemutatni az adott korszakot.
Az átlagéletkort meg a gyerekhalandóság húzza le, nagyon.
#1544
OFF
A sorkatonaság itthon semmire nem nevelt legfeljebb az ivásra és kummantásra.
ON
A sorkatonaság itthon semmire nem nevelt legfeljebb az ivásra és kummantásra.
ON
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1543
Ha az arányt vennénk, akkor lehet. De tudod néha úgy visszaküldenék egy két síró Jánost, akár csak 50 évvel korábra! A mai európai embernek a valaga ki van nyalva. A gyerekekrõl nem beszélve. Van nekem is, küzdök is az ellenszélbe rendesen. Elképesztõ milyen szülõk vannak. Én sem vagyok tökéletes, de legalább van koncepcióm. Sok embernél semmi. Néha azt látom , hogy nem is nõttek fel egyesek. A sorkatonaság eltörlése szükséges volt, mert nem volt úgy értelme..de iszonyatosan hiányzik ember nevelés szempontjából.<#fejvakaras> Mintha kissé elkanyarodtam volna a témától.<#smile>
#1542
Nem akarok belemenni, de manapság sem sokkal jobb. Nézzünk körül Afrikában vagy mostanában Közel-Keleten, bár Kelet-Európa sem kutya. Ha nem lenne antibiotikum lehet a mi átlag életkorunk sem 60 lenne. <#nyes>
Manapság viszont nagyon jól kontrollálják a köznépet, régebben csak a félelem keltés volt eszköz erre, ma már cselesebbek.
De az anyagi javak eloszlása szerint, lehet rosszabb a helyzet mint régen.
Manapság viszont nagyon jól kontrollálják a köznépet, régebben csak a félelem keltés volt eszköz erre, ma már cselesebbek.
De az anyagi javak eloszlása szerint, lehet rosszabb a helyzet mint régen.
#1541
Így van. Szerencsétleneknek jóval szarabb volt az élete mint(kivéve a bánya rabszolgáknak) egy átlag rabszolgának Rómában. A komolyabb hajókat sem rabszolgák hajtották, hanem fizetett evezõsök..de ez logikus is. Mindig röhögök a képen amikor a 40 kg r.szolgák kenyéren és vízen élnek, eveznek, és még ütik vágják is õket..reális. Kb a kikötõbõl nem tudtak volna kievezni<#nevetes1>. Röghöz kötés , elsõ éjszaka joga, stb. stb. Állandó parasztfelkelés, még úgy is , hogy sohasem gyõztek..csak azért mert olyan jól éltek<#alien>.40 éves átlagéletkor..mi kell még?
#1540
Olyannyira, hogy pl. Magyarországon sem gördítettek a parasztok fegyverkezése elé Dózsáig különösebb akadályt. Adatok maradtak fenn arra, hogy karddal, számszeríjjal, jóval késõbb még puskával is bírtak. Nyugaton - fejbõl meg nem mondom, azt hiszem, a Német Nép Szent Római Császárságában - a kardot próbálták némileg ekézni, minthogy az lovagi fegyver, de ott sem a teljes tiltásról volt szó, egyszerûen azzal szórakoztak, hogy nem viselhette a paraszt lovag módjára, övön, hanem pl. maga mellett a szekéren elfektetve szállíthatta. Ez voltaképp még magának a hûbérúrnak is érdekében állt, mivel a szomszéd falut ezzel az "erõvel" is meg lehetett csapkodni.
Más kérdés, hogy páncélzatot egyáltalán nem engedhettek meg maguknak, és természetesen elég távol estek a tényleges háborús "felhasználástól", így egy valamirevaló regulárisabb csapat ellen esélyük nem volt így sem.
Más kérdés, hogy páncélzatot egyáltalán nem engedhettek meg maguknak, és természetesen elég távol estek a tényleges háborús "felhasználástól", így egy valamirevaló regulárisabb csapat ellen esélyük nem volt így sem.
#1539
"A 11. század után “az öleléstõl való tartózkodás” napjainak száma egyre csökkent: a 8. századi átlagosan 270 napról a középkor végére (a 16. század elejére) 120–140 napra. A nagyböjti megtartóztatás ekkor már nem kötelezõ, csak ajánlott. Késõbb azt is elnézték, ha valaki a tiltott ünnepnapokon teljesítette házastársi kötelességét, különösen akkor, ha ennek megtagadása esetén fennállt a házasságtörés veszélye. A 15. század híres teológusa, a párizsi egyetem kancellárja, Jean Gerson figyelmeztetett" Csak kíváncsi voltam jól emlékszem-e a 250-re..de jól.
#1538
Elég érdekesen nézitek a középkort. A nemesek egymás közötti állandó és folyamatos határvillongásait pont , hogy a nép szopta meg leginkább. Ti valami HBO lovagok csatájából indultok ki, és nem a hétköznapokból. Mindent a paraszt szo*ott. Rémlik abból valami, hogy miért örült Mátyásnak a paraszt még a halála után 200 évvel is? Mert hiába adóztatta a népet, a belháború, az ész nélküli sarc, és az állandó-gyújtsuk fel a szomszéd falut-teljesen megszûnt. Ha nem hiszitek, nézzétek meg a kora középkorba az egyház miért hozott a végén már majd 250 nap "háborút tiltó ünnepnapot"<#alien>.
#1537
Középkorban a nemes csak nemessel akart alapból harcolni. Ezért kaptak földet, rangot, hírnevet, megkapták a legyõzöttek fegyverzetét. Amikor közemberekkel kellett harcolni, pl. íjászok, azt rangjuktól távol állónak tartották. Fõleg nyugati részen. Keleten ami jött, azzal harcoltak.
Viszont, ha a mongolok a XIII. században nem rohannak haza a választásokra (vagy levélben szavaznak 😄) hanem végigviszik amit akartak, akkor a nyugat európai lakosság is nagy valószínûséggel keményen megszopja a királyokkal és nemesekkel együtt. De ez más téma.
Rómában kezdetek óta divat volt háborúzni. Nõért, aranyért, földért, dicsõségért. Jó pár évszázad kellett, hogy errõl leszokjanak, és megmaradjanak annál, amit addig meghódítottak. Viszont hamarosan ennek kapcsán annyira eltöketlenedett és felhígult a hadseregük, hogy végül megdõlt a Birodalom.
Kíváncsi leszek, hogy itt is meg lesznek-e a kiegészítõk az elsõ részbõl. A Shogunnál néztem is, hogy a mongolok kimaradtak.
Viszont, ha a mongolok a XIII. században nem rohannak haza a választásokra (vagy levélben szavaznak 😄) hanem végigviszik amit akartak, akkor a nyugat európai lakosság is nagy valószínûséggel keményen megszopja a királyokkal és nemesekkel együtt. De ez más téma.
Rómában kezdetek óta divat volt háborúzni. Nõért, aranyért, földért, dicsõségért. Jó pár évszázad kellett, hogy errõl leszokjanak, és megmaradjanak annál, amit addig meghódítottak. Viszont hamarosan ennek kapcsán annyira eltöketlenedett és felhígult a hadseregük, hogy végül megdõlt a Birodalom.
Kíváncsi leszek, hogy itt is meg lesznek-e a kiegészítõk az elsõ részbõl. A Shogunnál néztem is, hogy a mongolok kimaradtak.
A medve nem játék.
#1536
Nagyon igaz.
A rózsák háborúja idején például Angliában még a paraszt békésen szántogatott tõle pár mérföldre az egyik nemes buzogánnyal verte agyon a másikat.
Persze, még ott is volt extrém nagy csata mondjuk Towton ahol a teljes lakosság 2%-a képviseltette magát, aminek a fele az extrém idõjárás miatt elesett.
( A Lancester sereg a felé fújú hatalmas hóvihar miatt azok nem tudták használni a hosszúíjászaikat, az így fölénybe kerülõ háborút megunó York sereg pedig lemészárolta õket.)
Na ezzel szemben az ókorban, ha jött a nyár vagyis a háborús idõszak az ÖSSZES férfi köteles volt hadba vonulni. Így jöttek össze a nagy seregek.
Problémát ez akkor okozott, mikor már külföldre kellet évekre vonulni az a csóresz földje ott maradt parlagon.
A rózsák háborúja idején például Angliában még a paraszt békésen szántogatott tõle pár mérföldre az egyik nemes buzogánnyal verte agyon a másikat.
Persze, még ott is volt extrém nagy csata mondjuk Towton ahol a teljes lakosság 2%-a képviseltette magát, aminek a fele az extrém idõjárás miatt elesett.
( A Lancester sereg a felé fújú hatalmas hóvihar miatt azok nem tudták használni a hosszúíjászaikat, az így fölénybe kerülõ háborút megunó York sereg pedig lemészárolta õket.)
Na ezzel szemben az ókorban, ha jött a nyár vagyis a háborús idõszak az ÖSSZES férfi köteles volt hadba vonulni. Így jöttek össze a nagy seregek.
Problémát ez akkor okozott, mikor már külföldre kellet évekre vonulni az a csóresz földje ott maradt parlagon.
#1535
Háááát, ez jól hangzik de nagyon nincsen így. Rómában mint birodalomban volt olyan város ami 2-300 évig nem látott ellenséget...ez azóta sem sikerült senkinek sem. Arról nem beszélve , hogy az átlag élekor jóval kevesebb volt a középkorban, az orvostudomány és a higiénia teljes hiánya miatt. Az általános éhínségrõl, és a betegségekrõl nem beszélve. A-bár a középkornak sok idõszaka van-én most a 800-1400-ig beszélek(önkényesen-hiszen a 476-800-ról inkább nem beszélek<#alien>), szóval a közponi királyi hatalom teljes szétforgácsolódása(állandó csetepaték, pusztítások, helyi villongások az urak között),de egyben a mezõvárosok megjelenése a már létezõk megint fejlõdése' és a szabad városok kifejlõdése jellemezte. Reneszánsz nem véletlen, megint felfedezték ami már volt. Karoling korszak direkt kihagyva.
#1534
A középkor valamivel "békésebb" idõszak is volt.
Nem küzdöttek birodalmak(feltörekvõ birodalmak) életre halálra. Egyrészt a lakosság legnagyobb része földmûveléssel kellett, hogy foglalkozzon, rabszolgák kilõve.
Egyébként pont a rabszolgatartás (nagybirtok rendszer az arisztokraták kezében) szegényítette el a társadalom jó részét a rómaiaknál. A hadsereg reform után a nincstelenek meg katonának állhattak, ami ugye, hogy fedezzék a kiadásokat (na meg újabb földeket szerezzenek) foglalkoztatni kellett.
Ilyen kényszer nem jellemezte a középkori királyságokat, akiknél inkább a trónharcoknál lévõ csetepaté volt a jellemzõ, néhány száz, vagy ezer emberrel. És ott nem is törekedtek annyira, hogy mindenáron lemészárolják egymást.
Még általános iskolás koromban gondolkodtam azon, hogy ez a középkorban a szüntelen trónharcok és ütközetek nem borítják vérbe az országokat?
Nem mivel ez a nemesség kis külön háborúja volt, annyira nem sújtotta elemi erõvel a lakosságot.
Nem küzdöttek birodalmak(feltörekvõ birodalmak) életre halálra. Egyrészt a lakosság legnagyobb része földmûveléssel kellett, hogy foglalkozzon, rabszolgák kilõve.
Egyébként pont a rabszolgatartás (nagybirtok rendszer az arisztokraták kezében) szegényítette el a társadalom jó részét a rómaiaknál. A hadsereg reform után a nincstelenek meg katonának állhattak, ami ugye, hogy fedezzék a kiadásokat (na meg újabb földeket szerezzenek) foglalkoztatni kellett.
Ilyen kényszer nem jellemezte a középkori királyságokat, akiknél inkább a trónharcoknál lévõ csetepaté volt a jellemzõ, néhány száz, vagy ezer emberrel. És ott nem is törekedtek annyira, hogy mindenáron lemészárolják egymást.
Még általános iskolás koromban gondolkodtam azon, hogy ez a középkorban a szüntelen trónharcok és ütközetek nem borítják vérbe az országokat?
Nem mivel ez a nemesség kis külön háborúja volt, annyira nem sújtotta elemi erõvel a lakosságot.
#1533
Kb amúgy ilyesmi. Arra, hogy az ember arányt vonjon tökéletes. Bárki nézze meg a korai Európa nagy csatái a középkorban<#nevetes1>, az ókorhoz képest csetepaték. Persze mit várunk akkor, amikor a lakosság meg sem közelíti a római idõk számait.
#1532
#1531
Amit te írsz az a neto katonák létszáma az elsõ körben. A harcok folyamán egy nagyon komoly erõsítést hozott Démoszt. Õnekik is gatya lett a végén.
#1530
Én ezt a leírást találtam Szürakuszai-ról.
Athén:
12.000 Hoplita
650 lovas
3.250 könnyû fegyverzetû gyalogos
1.000 helyi szövetséges
52.800 tengerész
264 triérész
össz: 69.700 fõ
Tény, hogy a legtöbben az evezõsök voltak. Mondjuk attól még veszteségként lehet tekinteni rájuk. Gyakorlatilag az egész sereg odaveszett, de nem egyszerre (ennyi ember nem esett egymásnak). 2 évig tartott a csata és folyamatosan jött az utánpótlás mindkét félnél, egyre jobban felduzzasztva a seregeket. Kezdetben az athéni sereg ennek a töredéke volt.
Szürakuszai védõi fele ennyien voltak.
Athén:
12.000 Hoplita
650 lovas
3.250 könnyû fegyverzetû gyalogos
1.000 helyi szövetséges
52.800 tengerész
264 triérész
össz: 69.700 fõ
Tény, hogy a legtöbben az evezõsök voltak. Mondjuk attól még veszteségként lehet tekinteni rájuk. Gyakorlatilag az egész sereg odaveszett, de nem egyszerre (ennyi ember nem esett egymásnak). 2 évig tartott a csata és folyamatosan jött az utánpótlás mindkét félnél, egyre jobban felduzzasztva a seregeket. Kezdetben az athéni sereg ennek a töredéke volt.
Szürakuszai védõi fele ennyien voltak.
#1529
Szürakúzára gondolsz? A teljes görög sereg alig volt 20 ezer fõ, segédcsapatokkal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1528
Jó kis cikk volt 😄
#1527
Itt van errõl egy kis szösszenet, meggyõzõdésem, hogy ezt ennyi idõ alatt(pár nap alatt külsõ belsõ gyûrû ellenséges környezetben gépek nélkül-azóta sem tudná megcsinálni senki. Nem csak én gondolom így, a West P. is oktatják.Itt van.
#1526
A komolyabb csaták, viszont az ókorban, mondjuk 250-tõl, majd minden esetben minimum 50, de inkább 100 ezer embert jelentett a csatamezõn-persze összesen. De pl Alésiánál-még az óvatos becslések is 200-250 ezerre teszik-csak a Gallokat.
#1525
nem kell annyira bepánikolni. emlékezzetek a nemrég kijött macedón vs. római custom csatára. ott volt 3 hoplita falanx (nem azonos a pike flanxxal) és meglepõen jól tartották magukat a létszámban nagyobb római gyalogosokkal szemben. volt idõ egyébb manõverekre is.
#1524
A köztársaság legvégén a birodalomnak 4-500 ezer katonája volt. Állandó<#nevetes1>. Ezt a számot csökkentette le Augusztus 2-300 ezerre. A görögöknél majdnem igazad van, de még a poliszok korában is a híres Athéni fiaskó Szicíliában majd 40 ezer ember veszteséget okozott. A középkor, egészen a 15-6 századik mindenféle képen komoly visszaesés volt(nem pedig fejlõdés)1066-ban Hastingsnál alig 10000 ember hódította meg Britanniát. De ha azt nézzük, 15-20 ezer ember még a római korban sem számított kis haderõnek. 3-4 légió.
#1523
A görög becsléseket nem tudom hogy hol találtad, de én mikor utoljára olvastam a témában a legreálisabb becslés legfeljebb 30 ezer katonáról szólt görög oldalon. Egyszerûen a teljes hadrafogható lakosság és a logisztika nem tette lehetõvé ekkora embertömeg mozgatását.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1522
A középkorra valóban lecsökkent a seregek mérete (ott is voltak azért reálisan 30-60 ezres seregek, mohácsnál pl.), mivel kialakult egy külön harcos kaszt. Cannaenál volt 87 000 római és kb 54 000 kártágói, zamánál 51 000 kártágói, 40 000 római. Plataeanál, a görög-perzsa háborúkban a kicsiny görög városállamok összeszedtek kb. 80 000 embert, a perzsákat 80 és 120 000 közé becsülik. Szóval az ókorban még volt "emberanyag", késõbb nem volt, aztán ez változott persze a középkor után.
Jelenleg úgy tudom úgy lesz mint a Fall of the Samuraiban, azaz 2 x 20-as sereget irányíthatsz, az kb. 6400 ember, a többiek ha még vannak erõsítésként jönnek be.
Egyébként a Shogunban is lehet játszani unit size multiplierrel, elég brutál méretû seregeket lehet összehozni, rohadt sokáig is tart a vérontás.. an engine bírja, más kérdés hogy egy ember számára ez már kezelhetetlen tömeg mikromanageelésre, oda már kellene egy AI aki a seregtestek számára adott feladatot végrehajtaná...
Jelenleg úgy tudom úgy lesz mint a Fall of the Samuraiban, azaz 2 x 20-as sereget irányíthatsz, az kb. 6400 ember, a többiek ha még vannak erõsítésként jönnek be.
Egyébként a Shogunban is lehet játszani unit size multiplierrel, elég brutál méretû seregeket lehet összehozni, rohadt sokáig is tart a vérontás.. an engine bírja, más kérdés hogy egy ember számára ez már kezelhetetlen tömeg mikromanageelésre, oda már kellene egy AI aki a seregtestek számára adott feladatot végrehajtaná...
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#1521
Már az RTW-ben is probléma volt a túlzott gyorsaság, ez ment már totál komikus szintre a shogun2-ben.
Emlékszem, hogy amikor a demo kijött (Trebiai csata, ha jól emlékszem, akkor - bár mindenki imádta a végre 3d-s katonákat, az 'átjárható' egységeket, az eltúlzott sebességgen rögtön fanyalogtunk.
A játék megjelenésének napján, vagy talán másnap, már volt is egy mini-mod hozzá, ami visszavette a shogunban és medievalban jól bevált szintre.
Azóta is minden nagyobb mod egyik alap változtatása minden TW-ben, hogy ezt az arcade-es marhaságot valahogy kezelje.
Emlékszem, hogy amikor a demo kijött (Trebiai csata, ha jól emlékszem, akkor - bár mindenki imádta a végre 3d-s katonákat, az 'átjárható' egységeket, az eltúlzott sebességgen rögtön fanyalogtunk.
A játék megjelenésének napján, vagy talán másnap, már volt is egy mini-mod hozzá, ami visszavette a shogunban és medievalban jól bevált szintre.
Azóta is minden nagyobb mod egyik alap változtatása minden TW-ben, hogy ezt az arcade-es marhaságot valahogy kezelje.
#1520
Az alap RTW-nél egyszer nehéz szinten bevállaltam egy lehetetlennek tûtõ csatát gallok ellen. Nekem kvázi csak lovasom volt és minimális gyalogos, nála meg kb. 4-szers mennyiségi fölény. Ha lovas oldalra és hátba kapta a gyalogosokat azonnal bepánikoltak és rohantak. Itt hagytam abba az alap RTW-t és utána már csak moddal toltam.
A csata 2/3-ában hullafáradt lovasok rontottak neki a friss gyalogosoknak és mindenkit szétzavartak.
A csata 2/3-ában hullafáradt lovasok rontottak neki a friss gyalogosoknak és mindenkit szétzavartak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1519
Én meg úgy tudom, hogy a 60-80 ezeres harcoló egyésggel bíró seregek, nagyon ritkák voltak akkor, de még a közpékorban is. A napóleoni háborúk hozták el az igazi tömeghadseregek korát. A segédcsapatokkal és kísérõkkel naná hogy 60-80k, de azok mai szóval élve nem kobbantánsok voltak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1518
Tudod ha betartják a ígéretüket, jóval nagyobb csaták<#alien>, viszont jóval kevesebb-tehát akkor nem lesznek unalmasak. Mert nem lesz 1 körben 3 csata. Viszont ha egy kampányban lenne csak 3-4 2 órás csatád, lejátszanád, mert valószínûleg sorsfordító lenne, és-nagyon ritka. Persze egyenlõre ettõl nem kell félned ahogy nézem.
#1517
Mondjuk a drop-in battle, más kontextusba helyezi a dolgokat. A gépet lehet 2 perc alatt elverni, azért emberi ellenfélnél már nem olyan gyors (és monoton sémákra épülõ) a csata.
#1516
A különbség az igazi csatákkal igazából a megjelenített emberek száma. Egy Total Waros csatában max 1000-1500 ember feszül egymásnak, persze hogy hamar vége van. Még Thermopülainál is volt vagy 4000 görög (segédcsapatokkal együtt).
Egy bármilyen normálisabb csatában 20-30 000 ember mindkét oldalon, az ókorban nem voltak példa nélküliek a 60-80 ezres seregek sem. Cannenal csak a rómaiak voltak vagy 80 ezren emlékeim szerint, és annak is vége lett pár órán belül, szorozd be a Total War átlag 10-15 perces csatáit ezekkel a számokkal. Persze hogy tovább tartott, hiszen volt tartalék. Ezért is örülök neki nagyon hogy most (nagyon drukkolok hogy így legyen) láthatólag a gép is képez tartalékokat. Van drop-in battle, az nagyon vicces tud lenni, mert egy ember taktikázik egy csomót a felállással, manõverezéssel.
Volt egy adott méretû csatatér, meg 20-30 ember mély alakzatok... a klasszikus makedón falanx ha jól emlékszem 16 ember mély volt, a falanxharcászatnak lényegében az alapja a mélységgel/szélességgel történõ játszadozás volt. Nagyobb mélység = jobban nyomták elõre egymás azt emberek, és persze lehet pótolni az elesett elsõ sorokat.
Amúgy szerintem a Rome elsõ részét nagyon megszépíti az idõ, ott is brutálisan hullottak az emberek, nem is beszélve hogy majdnem mindig létrejött egy láncreakció szerû pánik és villámgyorsan futott mindenki.
Egy bármilyen normálisabb csatában 20-30 000 ember mindkét oldalon, az ókorban nem voltak példa nélküliek a 60-80 ezres seregek sem. Cannenal csak a rómaiak voltak vagy 80 ezren emlékeim szerint, és annak is vége lett pár órán belül, szorozd be a Total War átlag 10-15 perces csatáit ezekkel a számokkal. Persze hogy tovább tartott, hiszen volt tartalék. Ezért is örülök neki nagyon hogy most (nagyon drukkolok hogy így legyen) láthatólag a gép is képez tartalékokat. Van drop-in battle, az nagyon vicces tud lenni, mert egy ember taktikázik egy csomót a felállással, manõverezéssel.
Volt egy adott méretû csatatér, meg 20-30 ember mély alakzatok... a klasszikus makedón falanx ha jól emlékszem 16 ember mély volt, a falanxharcászatnak lényegében az alapja a mélységgel/szélességgel történõ játszadozás volt. Nagyobb mélység = jobban nyomták elõre egymás azt emberek, és persze lehet pótolni az elesett elsõ sorokat.
Amúgy szerintem a Rome elsõ részét nagyon megszépíti az idõ, ott is brutálisan hullottak az emberek, nem is beszélve hogy majdnem mindig létrejött egy láncreakció szerû pánik és villámgyorsan futott mindenki.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB