Veszélyben a sötét anyag elméletek

"Pár év alatt mégis mekkora mozgást tudnak megfigyelni rajtuk? Kb mintha egy állóképet néznének."

Ha az úton látsz 2 roncsot, autóalkatrészeket mindenfelé, akkor a járulékos jelekbõl, meg tudsz mondani egy csomó dolgot. Például, hogy hozzávetõlegesen mekkora erõvel kellett összeütköznie a 2 kocsinak ilyen kárhoz. Na most, megnézed utána a fékutakat és kiderül, a két kocsi egyszerûen nem mehetett annyival, hogy így összetörjön. Vagyis a baleset utáni képnek nem így kéne kinéznie. Tehát valami befolyásolta a balesetet valamilyen formában. Na ezt próbálják kitalálni, hogy vajon micsoda és hogyan, persze anélkül megsaccolni, hogy mi lehetett a dolog mögött elég nehéz utólagosan, ezért is mondják elméletnek. Ettõl függelenül ez nem szentírás.

Talán l*t se tudnak, de õk akarnak tudni, ezért kutatnak. Míg te kényelmesen elvagy a saját korlátolt ostobaságodban bármiféle fejlõdés igénye és reménye nélkül. Na irány a krumpliföld, lassan vége a télnek.

Nyilván nem rossz ez az elv, mert a gyakorlatban mûködik, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne még részletesebben, pontosabban magyarázni. Ugyanúgy ahogy a newtoni fizikai is mûködik, és megmagyarázza azt amit kell, a relativitás pedig kiterjeszti azt.
Ezek mind gyakorlatilag leegyszerûsítései a valóságnak, ami egy ideig jó, de aztán pontosítani kell az elméletet.

De nem lehetetlen, csak minden határon túl bonyolult.

Ismét érv nulla, csak szarozás. 😊

A kamu közérthetõen is kamu marad. Ez a te szinted.

Nem is akarom einsteini keretek között értelmezni.
A heisenbergi elv nem más, mint annak a beismerése, hogy lóf.szt se tudnak.

Közérthetõ leírása, hogy mi is a gond a dologgal, bár a videó eléggé alapszintû, de a problémát jól mutatja be.

http://indavideo.hu/video/Kvantumfizika

Igen így van, azzal a kísérlettel, nem is az a fõ probléma, hogy egyszerre lövünk e ki több fotont vagy egyszerre csak egyet. A probléma abból adódik, hogyha mérõeszközt használunk a résen áthaladás megfigyelésére az interferencia nyom eltûnik. Még akkor is, ha a mérést a résen áthaladás után tesszük meg. EZt a jelenséget az einsteini kereteken belül nem lehet megmagyarázni.

Sequoyah: Akár igaz is lehet amit mondasz, csak jelenleg a legpontosabb mód a leírására a Heisenberg féle határozatlansági elvre épülõ egyenletek. Heisenberg véleményem szerint nem azért vezette be ezt a fizikai fogalmak közé, mert ezzel a hiányos tudását akarta elfedni, hanem azért, mert ennek segítségével adtak a képletek kielégítõ jóslatokat a kísérletek jórészére. Persze, lehet hogy nem így mûködik, de eddig még jobbat nem sokan javasoltak, ami mûködne legalább olyan hatékonyan, mint a jelenlegi módszer.

Teljes mértékben egyetértek.

Azért a pillangó effektus az csak az egyik irányba belátható. Lehet, hogy egy pillangó egy szárnycsapása "is" kell egy valahol kialakuló viharhoz, de az meg biztos, hogy az önmagában nem elég hozzá, és még rengeteg ilyen apró dolog kell hozzá. Ezeknek sem a számát megsaccolni, sem azt eldönteni, hogy az események közül még melyik kellett hozzá, nem tudod.

Sokkal nagyobb "dolgokkal" is mûködik, pl. proton, vagy héliummag. Ezekkel már tudsz egyesével lövöldözni és érzékelni is.

DNS, sejt? Inkább a faékek mûködésével foglalkoznának, mint a biológusok agyatlan fantáziálásával.
(mert én csak a faéket értem)

Attól még igaz lehet, hogy nem kockajátékos. Szerintem igenis meghatározható a jövõ a jelen pontos állapotát ismerve, csak maga a rendszer nagyságrendekkel bonyolultabb, mint régebben sejtették, és a pillangó effektus miatt a legkisebb dolgoknak is óriási hatásuk lehet.
Így gyakorlatban nem lehet meghatározni, mert minden összefügg mindennel. Mint írtam egy univerzum méretû számítógép kellene hozzá😊

Az információelmélet szerint ha a teljes univerzumot akarod szimulálni "számítógéppel", akkor az univerzumot alkotó elemek számával mérhetõ méretû számítógépet kell építened. Tehát gyakorlatilag egy másik univerzumot kéne építened😊
Sajna nincsen mód hogy ezt csökkentsd, csak ha leegyszerûsíted a modellt, mint ahogy a mai számítógépek is mûködnek, de akkor azzal információt veszítesz.
A példád esetén a mátrixban is az egész emberiség volt a számítógép, ami az emberiséget szimulálta...

Így van, a sötét anyag azért "sötét", mert semmit sem tudnak róla. De ezt nem is tagadják, épp ez a kutatás lényege, hogy próbálják kitalálni, mi is áll a háttérben, mi is valójában a sötét anyag.

Észlelni meg nem úgy szokták, hogy látják, hanem hogy a hatását tapasztalják. Téridõbeli torzulásokat, amikre a csillagok mozgásából lehet következtetni.

De azt két l betûvel tedd! 😊
A kisérlet azért hibás, mert nem tudsz csak egyetlen fotont kilõni.

Inkább ignorálak, mert érved eddig semmi, csak "hibás", "nem úgy van", "marhaság", stb. Ezek nem érvek.

Alapvetõen hibás az a kisérlet.

"Van az õssejt az egyiknél az egyik osztódási mód indul be és lesz belõle máj, a másiknál egy másik algoritmus abból lesz az izom, a harmadiknál meg bõrszövet." - ez valóban így van, de mi okozza a differenciálódást? Mert ugye egy õssejtbõl bármelyik sejttípus ki tud fejlõdni. És persze az is nagy kérdés, hogy hol van bennük a számláló? Mert egy ideig csak õssejtek jönnek létre, és csak bizonyos számú osztódás után kezdõdik a differenciálódás. Honnan tudja egy õssejt, hogy neki most már csak egy bizonyos sejttípusra szabad osztódnia? A DNS-ük meg mindegyiknek ugyanaz, tehát ott nem lehet a számláló. Aztán mi az a mechanizmus, ami a differenciált sejtosztódást szabályozza, ami alapján az osztódás egy idõ után leáll? Hiszen pl. mája sem növekszik semminek a végtelenségig. És miközben a sejttípusok többségének a létrejötte egy idõ után leáll, bizonyos sejttípusok folyamatosan jönnek létre (pl. hámsejtek).
Ezek bizony sokkal érdekesebb, és valóban létezõ tények, ellentétben a csillagászok agyatlan fantáziálásaival.

"1917-ben Einstein azért vezette be a kozmológiai állandót, hogy megmagyarázza az Univerzum miért nem omlik magába saját gravitációjától. Ma a sötét energiára használják."

Már maga Einstein is tudta, hogy nem stimmel valami. Most a magyarázatot próbálják megtalálni, hogy mik is azok a rejtéjes dolgok, amiktõl a megfigyelések ellentmondanak az einsteini elmélettel. 2 dolog lehetséges. Vagy hibás az elmélet, vagy nem teljes. Én ebben az utóbbiban hiszek és kicsit furcsának tartom az érvelésed, amely elsõ felében az einsteini elmélet mellett áll ki a második részében pedig, azokat degradálja le, akik ebbe az elméletbe próbálják beilleszteni a megfigyeléseket.

Az "Isten nem kockajátékos" kijelentését is gyanítom belátta volna, hogy tévedett, mert jelenleg nagyon úgy tûnik, hogy nemhogy kockajátékos, de néha olyan helyre is tudja a kockát gurítani, ahová nem is szabadna, hogy essen. Ez legelõször a kettõsrés kísérletben vált tisztán láthatóvá. Nyilván más kísérletekben is, de nem vagyok részacskefizikus 😊

Nos a természetben fraktál képet muatató rendszerek valóban fraktálok is!

A fraktál létrehozása gyakorlatilag egy viszonylag egyszerû algoritmus, mûvelet újra és újra történõ ismétlésén alapul. Az egyszerû növények erre roppant jó példát jelentenek. Van egy viszonylag egyszerû eltolásból, csavarásból akármibõl álló mûvelet sorozat, ahogy a következõ sejt a már kialakult sejtcsoport mellé kerül az osztódáskor. Az, hogy ezzel az eljárással létrejön egy iszonyatosan bonyolult struktúra szinte az ember számára felfoghatatlan, de csak mert nem tudunk egymilliárd ilyen mûveletet agyban végig számolni.
A szöveteknél szintén ilyen mechanizmus van. Van az õssejt az egyiknél az egyik osztódási mód indul be és lesz belõle máj, a másiknál egy másik algoritmus abból lesz az izom, a harmadiknál meg bõrszövet.

A dolog aztán azért érdeks, mert a világegyetemben ezek a struktúrák nem önállóan, egymásra gyakorolt hatás nékül léteznek, hanem összekapcsolódnak és rendszert alkotnak. A rendszer egy olyan az univerzumon belül létezõ valami, aminek saját törvényei vannak, egy miniuniverzum.

A fizika alap erõi önmagukban nem magyarázzák meg azt, hogy ezek az erõk miért kezdenek el ilyen rendszereket létrehozni. A nagy erõk létrehozhatnának egy olyan univerzumot ahol egyetlen hozzájuk kapcsolódó struktúra van a végtelenül kicsi mérettõl a végtelenül nagyig, ez egy dimenzió. Igen de ahhoz hogy kitöltse ezt valami, rendszerekt kell alkotni.

Az univerzum nem üres dimenziókból áll. Tele van apró kis öntörvényû rendszerek végtelnjével, de hogy miért azt meg jól nem tudjuk.

Pl ha megtalálják a Higgs bozont, akkor választ kapunk mindenre? Nem hiszem.
Arra soha nem kapunk választ, hogy mi az a csoda, ami a rendszert rendszerré teszi, egy univerzummá az univerzumon belül, miközben továbbra is része a nagynak, kapcsolatban áll vele, és más rendszerekkel. Mi a Kapcsolat!?
Ez a nagy kérdés!
Amit azonban a jelenlegi tudomány soha nem tesz fel!
Mert tudja, hogy nem tudná megválaszolni.

A hiába a hibátlan matek, ha annak nincs fizikai realitása.

Elméleti fizika, elméleti matematika...ezek magukért beszélnek. Könnyû kimondani, hogy "építünk egy hidat a holdra és átsétálunk" csak ugye ha meg is kell csinálni, vagy bizonyítani hogy meg lehet csinálni... Tehát inkább hagyjuk a nem létezõ dimenziókról való fantáziálást. 😊

Azt hiszem a gravitációról még pár dolgot nem tudunk... azért vannak ezek az adatok amik kilógnak az elméletekbõl..

A 9 dimenzió (plusz az idõ) valóban nincs bizonyítva, mint ahogyan még egy sor másik elmélet is csak papíron létezik. Nekem a 9 dimenzió elfogadható, ugyanis más matematikai (és fizikai) összefüggések is ebbe az irányba mutatnak. Szerintem.
Mivel ez irányban erõteljes kutatások és számítások folynak, nagyon reménykedek, hogy pontot tesznek még az én életemben erre a kérdésre.
Na és persze reménykedek, hogy helyesen értelmeztem egy sor összefüggést, és tényleg 9+1 dimenzió van.

Ez a szuperhúrelmélet jóslata, ami ugyan nem bizonyított, de matematikailag korrekt. Jómagam húr-párti vagyok. 😊

Nexus6, attól hogy valami fraktális jelleget mutat, még nem lesz fraktál, tehát lesz megalapozott rávetíteni a teljes fraktalitást és elvárni tõle hogy olyan legyen. Nem; ami fraktális jelleget mutat, de nem fraktál, az csupán fraktális jelleget és nem fraktál. Maximum egy rejtett fraktális rendszert detektál, de: csak detektálja, nem lesz vele azonos. A jelleg fraktális, a jelleget hordozó bogyórendszer (ami a fizikai univerzum) csak aszerint rendezõdik.

Végtelen pedig nincs, mert a végtelenben értelmét veszti a valószínûség fogalma, egyenlõ lesz teszem azt 1/2 az 1/10-del, (konkrét bizonyítása ennek az, hogy két egymástól végtelen távolságra lévõ különbözõ méretû kör/gömb közös érintõi párhuzamosak, ami paradoxon) ez pedig azt jelentené hogy nem léteznének fizikai törvények, márpedig léteznek és a valószínûségek is eléggé konzekvensen épülnek fel.

Ha megvan, hogy mekkora az univerzum információ tartalma, akkor a Moore törvény ismeretében megbecsülhetõ, hogy az emberiség számítástechnikai kapacitása mikor éri el ezt a szintet.

Ez lesz az az év/évtized, amikor a Mátrix megszületett.
És ez az akor amelyikben mi is élünk valójában!
<#nyes>

Ha az univerzum tényleg egységes digitális informatikai rendszer. Akkor léteznie kell egy olyan mechanizmusnak, ami bonyolult információs struktúrákat tud egyik helyrõl a másikra átvinni, látszólag az általunk ismert törvényekkel ellenkezõleg. Ami ilyen dolgokként jelentkezik a mi szemünkben: telepátia, teleportáció, teremtés, halottak feltámasztása, a lélek.
😉

Egy másik jele a digitális rendszernek, annak korlátja. A bonyolult dinamikus rendszerek fraktálformát követnek. Azonban nem úgy mint elméletben, a valóságban a fraktálok felbontása véges. A tengerpart is homokszemekbõl áll, minden szemcsézett. Igaz ezek a "pixelek" aztán tovább bonthatók, de ez egyfajta csalásnak tûnik.
Ha megbecsüljük a világegyetem összes atomjának a számát, megbecsülhetjük a teljes információ tartalmát. Ez óriási szám, de ha a fraktál alakzatok olyanok lennének, mint a matematikaiak, akkor az univerzum információ tartalma végtelen lenne!

Javíts ki, ha tévedek, de tudtommal nincs bizonyítva, hogy 9 tér dimenzióban élünk. Ezek csak (általam ismeretlen) matematikai képletekkel kiszámolt fantáziálások. Speciel én nem is nagyon hiszek benne, de ez már szubjektív vélemény.

A jövõ tudományának alapköveit már letette két tudós.
Az egyik Einstein, aki a relativitás elméleteivel a jelen tudományának alapjait is lerakta. A másik kijelentésével pedig a jövõ tudományának alapjait rakta le: "Isten nem kockajátékos". (Sajnos a kvantumfizika bizonyos részei hátráltatják az abba az irányba való haladást amit Einstein ezzel a mondatával meghatározott.)

A másik tudós valami Weizsacker vagy hogy írják, õ meg ilyesmit mondott: Végül az anyag energiának, az energia pedig információnak bizonyul majd.

Sajnos a jelen tudományát a fõleg népszerûsítõ tudományt végzõ tudósok és "tudósok" csinálják, meg az õket szolgalelkûen kiszolgáló ismétlõgépek (egyetemisták, kezdõ tudósok) ezzel akadályozva a fejlõdést.

Húbasszátok meg, most olvastam, hogy brit tudósok tudományosan kiba nagy eséllyel bizonyították, hogy tényleg dec 21-én lesz A világvége. Az esély elég dúrva, olyan 1:400-hoz kb. Ami már cinkes.

Ja megvan a cikk, szal azt írják, hogy a világegyetem ismert téridõszerkezetére rápontosítva, egy nagyon dúrván biztos becslést tudnak megadni. Sajnos pont a téridõ szerkezet miatt egy határ fölé nem tudnak menni, de most figyeljetek a pontos érték, hogy tényleg a malyák által megjósolt napon lesz a világvége 1:365,2422, ami azért már beszaratósan magas esély.

Már csak arra kéne rápontosítani, hogy melyik évben?
<#nyes>

Így van.

Nem az õsrobbanást segítik ki, hanem az olyan feltételezésekre épülõ elméletet mint a gravitáció.A kritikád egyébként jogos, lenne, ha lehetne jobban csinálni.

Most akkor láthatatlan vagy nem? Láthatatlannak említik de azért még mellette arról beszélnek, hogy észlelik. Nem értem. Azt se értem, hogy ha a világ 80%a ebbõl van akkor miért nem lehet egyszerûen begyûjteni egy mûholddal vagy ûrhajóval Föld körüli pályáról is? Az egész egy tömítés a lyukas elméletek közé. Meglehet, hogy igaz, de valójában fingjuk nincs róla mivan, csak kitaláltak egy konstanst amivel kisegíthetik az amúgy csak feltételezésekre épülõ egyéb elméleteket mint pl Õsrobbanás.
Mellesleg egy galaxishalmaz méretébõl adódóan míg két olyan összeolvad az ezer évekbe telhet (vagy milliókba?). Pár év alatt mégis mekkora mozgást tudnak megfigyelni rajtuk? Kb mintha egy állóképet néznének.
Félreértések elkerülése végett. Egy szóval nem mondom, hogy jobban tudnom, csak azt, hogy annyi itt a találgatás, hogy egy sci-fibõl is ennyire hiteles információkat lehet kapni.

Nos, a térgörbület a kilenc dimenzióban (plusz az idõ) is térgörbület, és annak a hatása másként mutatkozik a három dimenziós térre vetítve, mint a megszokott háromdimenziós térgörbület, általunk látható hatása.
Legalább is a mi háromdimenziós méréseinken.
Ezt nem tudják sehová sem tenni a Subaru távcsövet kezelõ "véglények", Mahdavi- val az élen.

Nexus6-nak teljesen igaza van. Az ilyen rohadt mocskos rasszista megjegyzéseket tartsd meg magadnak...

<#nezze>

Ezt a mélységesen begyöpösödött rasszista megjegyzést kikérem színesbõrû testvéreim nevében!
<#nyes>

Na az hasonloan megalapozott es okos kijelentes lehetett, mint ez a mostani. A cikk ugyanis arrol nem ir egy szot sem, hogy "nincs" sotet anyag.
Masreszt hasrautes szeruen kijelenteseket tenni, es a veletlenszeruen bevaltakat a zsenialiatasod szamlajara irni, nem nagy kunszt.

nem akarok parasztnak tûnni de én már évekkel ezelõtt megmondtam, hogy nincs olyan hogy "sötét anyag".

nem pontosan értem mi a baj ezzel. szerintem örülniük kéne, hogy ennyivel közelebb vagyunk az igazsághoz. ha ez nincs, akkor rossz adatokkal építkeztünk volna tovább. szerintem az ilyen felfedezések pont a legfontosabbak.