242
-
Agaba72 #82 A példát tőled veszem ha nem gond.
"Elméletek nélkül sehova sem jutsz, már az is elmélet amikor gyerekkorban azon filózunk hogy mi van a csomagban a fa altt!"
Nos van az ismeretlen tartalmú csomag. Van a kisgyerek.
Mi van a csomagban?
1, filózhatunk rajta napokig, de tudni nem fogjuk esetleg ha ismert dolog, akkor az egyik elméletünkkel ráhibázunk de attól még nem fogjuk tudni mi is van benne. Ahhoz hogy megtudjuk mi van a csomagban meg kell néznünk annak tartalmát. Ha elég "okosak" voltunk, akkor az egyik tippünk (elméletünk) helyes volt de ezt is csak akkor tudjuk meg, mikor már megnéztük az ajándékot.
2, Meg tehetjük, hogy minden filózást mellőzve, kibontjuk a csomagot és megnézzük. Megfigyeljük. Kell ehhez előtte,bármit is filózni? Nem. Tehát nem igaz, hogy elméletek ( itt filózás) nélkül nem jutok sehová.
3, Most jön a lényeg. Ha a csomagban egy olyan ajándék van amit a kisgyerek nem ismer, nem is hallott róla, sose látta, akkor hogy fogja megtudni, hogy mi van benne? Filózhat rajta akár ezer évig is de biztos, hogy a sok elméletből egy se fog találni, mert nem is ismeri amin filózik? Min filóztunk, mi lehet az ajándék mikor kicsik voltunk? Csak is olyan dolgokról amit már ismertünk. Következtetés: az ismeretlent csakis megfigyeléssel tudhatod meg, nem pedig elméletek útján.
Még valami. Én sose mondtam, hogy rakd félre a TUDÁSOD. Azt mondom rakd félre a FELTÉTELEZÉSED (elméletedet). Ha valamit tudsz az nem elmélet. Megégeti a tűz a kezedet? Igen. Ez egy elmélet? Nem. A legbutább hülye gyerek is tudja mert már megtapasztalta, tehát ez tudás nem elmélet. A tudást meg kell becsülni, de egy elmélet az sok minden csak nem tudás. -
Doktor Kotász #81 "Egészen addig amíg nem volt rá okuk, hogy mást gondoljanak, a föld lapos mivolta igenis tudományos elméletnek számított, az más kérdés, hogy ma már csak szimpla hülyeség."
A Föld lapossága soha nem volt tudományos elmélet. A középkorban egy papi vezető lemaradt arról az információról, hogy a Földet már az ókorban is gömbformájúnak tartották, és egy egyszerű méréssel még az átmérőjét is egész jól kiszámították, és ezen ismeretek hiányában kijelentette, hogy lapos. Utána meg, aki kétségbe vonta az állítását, azt eretnekséggel vádolták, de ez csak hatalmi és hiúsági kérdés volt, amiből vallásit csináltak, mert nehogy már egy hajós vagy csillagász jobban értsen a világ dolgaihoz, mint egy papi főméltóság.
Meg ne is nagyon kutassuk a világot, mert a végén még kiderül, hogy a Biblia egy tanmese, és nem valóság. -
Doktor Kotász #80 "Nos a természetben fraktál képet muatató rendszerek valóban fraktálok is!
A fraktál létrehozása gyakorlatilag egy viszonylag egyszerű algoritmus, művelet újra és újra történő ismétlésén alapul. Az egyszerű növények erre roppant jó példát jelentenek. Van egy viszonylag egyszerű eltolásból, csavarásból akármiből álló művelet sorozat, ahogy a következő sejt a már kialakult sejtcsoport mellé kerül az osztódáskor. Az, hogy ezzel az eljárással létrejön egy iszonyatosan bonyolult struktúra szinte az ember számára felfoghatatlan, de csak mert nem tudunk egymilliárd ilyen műveletet agyban végig számolni."
A fraktálok nagyon szép képek egy számítógép monitorán, amire egyszerű matematikai képletekkel lett kiszámítva.
A világegyetem struktúrái meg csak fraktálszerűek, minz egy törökmintás szőnyeg. -
csimmasz #79 Elméletek nélkül sehova sem jutsz, már az is elmélet amikor gyerekkorban azon filózunk hogy mi van a csomagban a fa altt!
Nem is tudom miről beszélsz igazán, ha látsz egy ismeretlen dolgot az az első hogy azon filózol hogy mi az, ez már elmélet.
Utána ismereteid alapján eljuthatsz a megfelelő következtetésre azzal kapcsolatban, hogy mi az vagy hogy működik.
De ahoz, hogy a megfejtsd tudással kell rendelkezned.
Hogy a fenébe lehet úgy kutatni, hogy a tudásunkat félre rakva kutatunk valamit.
Mi alapján?
Szerintem ezt gondold át még, mert ezt te sem érted igazán amit mondani akarsz, vagy rosszul fejezed ki magadat.
Próbálj egy példát felhozni és levezetni, hogy szerinted , hogyan kéne csinálniuk.
-
Agaba72 #78 Akkor sorban:
1. Én azt írtam, hogy ne készíts elméletet egyáltalán ha a cél valóság megismerése.
Elméletre akkor van szükség, ha valami más a célod, mondjuk, hogy kényelmesebben élj. Akkor a már meglévő tudást elméletbe rendezve, felhasználod, hogy kényelmesebben élj. Erre jók az elméletek, de az embertől FÜGGETLEN világ megismerésére csak a minden ELŐZETES elképzeléstől mentes, megfigyelés.
2. Az úgynevezett mesekönyvek tartalma is csak elmélet a legtöbb ember számára, nem megfigyelés(ez esetben a tapasztalat jobb szó). Tehát nem, hacsak az nem egyezik a te tapasztalatoddal.
3, Ez már meredekebb mert alapból feltételezed, hogy ki KELL valahonnan indulni, de miért is? Attól, hogy nem keresed még egy csomó mindent "megtalálsz" kellek nélkül is.
4, A zeuszos dolog miért lenne objektív? Senki nem állított ilyet.
5, Itt csak az a gond, hogy mikor számítgatni kezd az ember azt már valamilyen elképzelés szerint teszi, (konkrétan, hogy ha számol abból megismeri a valóságot mert ez is egy elképzelés)
6, "Ekkor azt mondják valami még hiányzik az egyenletből, amit nem tudjuk, hogy mi. erre mondják hogy sötét anyag, vagy energia." Na itt a lényeg, fogalmuk sincs mi hiányzik az egyenletből, de mivel tudni AKARJÁK így kénytelenek a már meglévő ismereteket felhasználni. Így született meg ez a sötét anyag elmélet is a már ismert anyagi elméletekből de hogy valójában mi az az ismeretlen azt csak megfigyeléssel fogják megtudni.
Csak egy kis logika. Ha valami teljesen idegen, ismeretlennel találkozol amihez hasonlót sem ismersz, akkor vajon hogy tudod megismerni? Elkezdesz agyalni, elméleteket gyártani? De még is mi alapján? Csak is a már ismertek alapján tudsz elméletet felállítani, lévén az ismeretlent nem ismered, tehát dolgozni sem tudsz vele. De mivel amivel találkoztál az teljesen ismeretlen, így a már ismert dolgok nem sokat érnek a megismerésben. Erre mondom, minden előzetes elképzeléstől mentes megfigyelés, és ha képes vagy befogadni (elég értelmes, tudatos a megfigyelő) akkor megismerheti az ismeretlent. -
csimmasz #77 Igazadvan rosszul írtam, helyesen , ahogy akartam igy lenne.
Én nem is tudom, hogy lehet úgy elméletet gyártani, hogy ismeretlen ismeretek alapján dolgoznak?
"Az elméletekkel az a baj (szerintem), hogy a már meglévő ismeretekből építkezik. Meglévő ismeretekből meg nem lehet megtudni az ismeretlent. Az ismeretlen, kizárólag teljesen objektív (tehát minden előítélettől, elképzeléstől, elmélettől mentes) megfigyeléssel (ha úgy tetszik, tapasztalattal)ismerhető meg."
Ez sehogysem tudom értelmezni mire gondolsz.
Tehát ne használjuk fel az edigi tudásunkat az elméletek készítésénél?
Akkor mit csináljunk, vegyük alapul valamely mesekönyv tartalmát?
Valahonnan ki kell indulni, amit biztosan tudonk onnan, hogy tudnál obiektív lenni ha nincs viszonyitási alapod?
Az nem obiektív, hogy azt mondom a galaxisok azért maradnak egybe mert zeusz két lova körbe futja.
De az obiektív, hogy számításokat végzünk a tudásunk alapján és azt tapasztaljuk, hogy valami nem stimmel, nem jön ki a számítások alapján a megfigyelhető valóság.
Ekkor azt mondják valami még hiányzik az egyenletből, amit nem tudjuk, hogy mi.
erre mondják hogy sötét anyag, vagy energia.
Nem azért mert tudják hogy sötét színű és a szomszédnak is van belőle egy kiló. -
gforce9 #76 De ahhoz, hogy vizsgálhassuk pl. ezt a problémakört, ami a cikkben van, egy sorozat egyéb tényre és - még kellően nem igazolt, de jó irányba mutató elméletre - kell alapoznunk, mert csak úgy, tiszta lappal a sötét anyag elméletét hiába szüli meg valakli, ha nincs mögötte olyan háttér, amire lehet támaszkodni. Minden tudományos felfedezés épített az előzőekre. Einstein valószínűleg sohasem hozakodik elő a gravitáció térgörbítő hatásával, ha még azzal sincs tisztában, hogy a gravitáció hogyan működik, amit előtte Newton lefektetett. Nem lehet csak úgy nulláról korszakalkotó eredményekkel előállni. Néhány szerencsés véletlenlől eltekintve a felfedezések mögött, megalapozott és előzményekkel rendelkező munka áll. Olyan előzményekkel, amelyek más korábbi tudósok-felfedezők munkái. -
Archenemy #75 "a középkorban meg máglyán égettek el mindenkit aki mást gondolt..."
ez egy nagyon gyakori tévképzet, hogy a középkorban ne lettek volna tisztában vele, hogy a föld gömbölyű. el meg konkrétan senkit nem égettek ilyenért.
http://en.wikipedia.org/wiki/Myth_of_the_Flat_Earth -
Agaba72 #74 Látom egész szépen elvitatkozhatnánk itt minden féléről mindenkivel de nem ez volt a célom. Leírom még egyszer a VÉLEMÉNYEM.
Az elméletekkel az a baj (szerintem), hogy a már meglévő ismeretekből építkezik. Meglévő ismeretekből meg nem lehet megtudni az ismeretlent. Az ismeretlen, kizárólag teljesen objektív (tehát minden előítélettől, elképzeléstől, elmélettől mentes) megfigyeléssel (ha úgy tetszik, tapasztalattal)ismerhető meg.
Ez továbbra is fenntartom.
Lehet tényleg buta vagyok de a cikkben leírtak alá támasztják ezt. (persze ettől még ez mindig csak az én véleményem)
Csak idézetek jönnek cikkből.
1, "A tudósok jelenlegi teóriái szerint...." (elmélet)
2, "Mindazonáltal a Hubble Űrtávcső által összegyűjtött adatokkal dolgozó csillagászok felfedeztek egy "sötét magot", ami kevesebb galaxist tartalmaz" (megfigyelés)
3, "Ez ahhoz a feltételezéshez vezet, hogy a legtöbb galaxis mégis elválik a világegyetem több mint 80 százalékát kitevő sötét anyagtól" (új elmélet )
4, "Ezt a Hubble megfigyelést nehéz megmagyarázni a jelenlegi galaxis kialakulási és sötét anyag elméletekkel." (az elmélettel ütközik a megfigyelés)......itt akár meg is állhatok. Az elméletből NEM lett ismeret a valóságról, volt egy ÁLTALÁNOS adatgyűjtés azaz megfigyelés (hangsúlyos, hogy az adatokat nem ennek az elméletnek az igazolására gyűjtötték hanem ÁLTALÁNOS adatgyűjtés folyt a jelenlegi technológiákkal), és ezekből a MEGFIGYELÉSEKBŐL lett ismeret a valóságról, egyenlőre talán csak annyi használható, hogy az eddigi elméletek erre vonatkozóan TÉVESEK. Az hogy az eddigi elméletek tévesek, igenis közelebb visz a valóság megismeréséhez (még nem tudjuk hogy mi, de már van olyan amiről tudjuk, hogy nem) de ezt a MEGFIGYELÉSNEK köszönhetjük nem pedig az elméletnek (amiről meg kiderült, hogy téves tehát, mivel téves volt, ESÉLY sem volt rá, hogy a valóságot ismerjük meg vele.
Bocs a hosszú hozzászólásért de próbáltam, úgy fogalmazni, hogy akiben már van kellő intelligencia az megértse mire alapozom a VÉLEMÉNYEM , akiben meg nincs az ne is értse. -
Agaba72 #73 Édes istenem de tényleg......
"Én nem is tudom, hogy lehet úgy elméletet gyártani, hogy ismeretlen elméletek alapján dolgoznak?"
Ezt most miért is írod nekem?
eredeti hozzászólásom:
Az ismeretlen, kizárólag teljesen objektív (tehát minden előítélettől, elképzeléstől, elmélettől mentes) megfigyeléssel (ha úgy tetszik, tapasztalattal)ismerhető meg.
Hol látsz te itt ismeretlen elméleteket vagy ilyesmit.......... -
WoodrowWilson #72 A modern fizikára már nem alkalmazható az, amire te vágysz. Higgs modellje már 50 éves, és csak most jutunk el odáig, hogy kétséget kizáróan teszteljük. Hiába "hisz" benne most a tudóstársadalom, ha nem lesz jel a Higgs bozon létezésére, akkor nyugodt szívvel fogják kukázni az egészet. Einstein elmélete se úgy állt össze, ahogy te gondolod. Volt egy megfigyelés, hogy a fény sebessége mindig állandó, de erre nem volt egyértelmű, hogy a relativitás a jó válasz. Annak a tesztelésére is várni kellett. Ez a cikk kb. ugyanerről szól, megfigyeltünk valami olyat, ami nem illik bele a képbe, ezért ki kell találni, hogy miért nem. -
Agaba72 #71 Hogy mikor hova jöhetek azt nem te döntöd el, nincs szükségem az engedélyedre.
Az, hogy fikázásnak értékeled (véleményezed) a véleményemet az a te dolgod de attól még nem válik igazzá.
Einsteinről mi a véleményem azt leírtam, azt hittem érthetően. -
csimmasz #70 Szerintem a hiba nálad van!
A maghasadást szerinted, hogy a picsába találták ki?
Késsel nekiáltak szeletelni az anyagot, amig egy atomot fel nem sikerült szeletelni?
Előbb kellet valami ostoba tudósnak mondott szerencsejátékos aki azt a marhaságot monta, hogy...
Még a gőzgép vagy az otto motor is előbb valaki fejében egy elmélet volt ami múködött, a puskaporral működő motor meg például nem.
Annak ellenére, hogy a régi elméletek alapján építkeznek.
Én nem is tudom, hogy lehet úgy elméletet gyártani, hogy ismeretlen elméletek alapján dolgoznak? -
Agaba72 #69 Az elmélete természete, hogy nem tudod kipróbálni, ha meg mégis már nem elmélet hanem tapasztalat.
Hehe "És az elméleteiben nem "HINNI" kell, hanem kipróbálni" ez milyen jól hangzik...de tényleg. Mit kell meg mit nem.....csak az a bibi, hogy egy csomó elméletet nem lehet kipróbálni, lásd Hawkins 30 éves elmélete, senki sem próbálta ki még is igaznak HITTÉK, senki sem próbálta ki és aztán maga Hawkins is elvetette........na erről ennyit. Igazából nem akarom veled megvitatni ezt az egészet, én csak leírtam a magam tapasztalatait, a tőlem telhető legérthetőbben, nem várom senkitől hogy egyetértsen velem, nincs rá szükségem mert számomra ez tény, éppen ezért nem is akarok itt senkit meggyőzni, hogy HIGGYEN abban amit írtam. Van aki megtapasztalja, van aki nem.
Amúgy tényleg bennem lehet a hiba mert alig tudom értelmezni azt amit írsz. (értem minden szavát,a mondatokat is de mégsem értem.....nehéz ezt elmagyarázni, buta vagyok na) -
orbano #68 ami kimaradt: az elméleti fizikus persze a matematikus által megadott keretrendszeren belül dolgozik, különben a fizikai kutatási "ciklus" nem lenne túl koherens és egy idő után tényleg őrült, elfajzott elméletekkel lenne tele a világ :) -
mizar1 #67 Valójában azt sem értjük, hogyan taszítja egymást két mágnes.
És még jó sok mindent nem értünk.
A fizika amúgy is megelégszik azzal, hogy megmérjen, kiszámítson.
A megértéshez már filozófia is kell, vagyis filozofikus gondolkodás.
Ilyen persze a fizikusnak is lehet.
-
orbano #66 de szívesen segítek, hogy átgondold:
- a matematikus ad egy keretrendszert, ami az univerzumunk fizikai mivoltától független, mindenre kiterjedő igazságokból áll össze.
- az elméleti fizikus ad egy olyan modellt, ami az addig észlelt összes jelenségre magyarázatot ad azáltal, hogy még nem ismert folyamatokat posztulál.
- az alkalmazott fizikus (vagy csillagász, akárki) a modell alapján megfigyeléseket végez, hogy új jelenségek megfigyelésével, a meglévő ismeretek alkalmazásával cáfolja, vagy megerősítse a posztulátumokat. Ha sikerült valami újat felfedeznie, a labda újra az elméleti fizikusnál: vagy tovább bővíti az elméletet, vagy javítja a meglévő modell hibáit.
-
mizar1 #65 Azért ez így nem teljesen igaz.
Eratoszthenész például kiokoskodta, hogy A Föld gömb lehet, és ennek igazolására kezdett mérésbe.
Egyik számítása a Föld kerületére majdnem annyi mint a valós érték.
Azt is kiokoskodták az ókori görögök, hogy kell lennie valaminek, ami tovább már nem osztható.
Jól okoskodtak.
-
Sequoyah #64 Einsteinnek bejött a "lottó":) -
orbano #63 Einstein tele volt saját maga által is elvetélt ötletekkel. Van olyan elmélete, amit ennek ellenére későbbi tudósok mégiscsak elővettek... kerülj képbe kicsit a matematika, az elméleti- és alkalmazott fizika kapcsolatának témakörében, aztán jöhetsz fikázni. szerintem. -
gforce9 #62 De pl ott a gravitáció. Einstein elmélete helyes. Minden megfigyelés ezt támasztja alá, holott a gravitáció pontos működését, annak okát nme értjük, mégis van egy pontos, jól használható elméletünk rá. Én így értettem. -
Sequoyah #61 Én sem. Nyilván Hawking sem a légből kapja az ötleteit, hanem megmagyarázatlan dolgokat megmagyarázni.
Azért abban vitatkoznék, hogy ennyitől helyes lenne egy elmélet, csak hogy nincs ami ellentmondjon. Ettől csak elfogadott lesz. De egy elméletet illik bebizonyítani is, na onnantól kikezdhetetlen. A relativitás is ilyen.
A sötét anyaggal kapcsolatban még csak az ötletelésnél tartanak, így nem csoda, ha több elmélet is kering ezzel kapcsolatban, ezek némelyike elbukik, mások a helyébe lépnek, aztán egyszer valamikor az egyiket majd bebizonyítják, és az elméletből tény lesz.
De továbbra sem értem miért baj ha tapogatóznak a tudósok... -
gforce9 #60 Azért általában egy megyeléssel kezdődik, utána jön a megfigyelés alapján az elmélet. Aztán jön a következő fázis, hogy ezt az elméletet a további megfigyelések alátámasztják e, összevágnak e mindig, ha ez minden esetben így van nincs kivétel, akkor az elmélet helyes, még akkor is, ha a pontos okát nem tudjuk. A cikkben szereplő sötét anyagnál is így történt, csak most egy olyan megfigyelés történt, ami ellentmond, az eddigieknek. Így a sötét anyag elmélete, átgondolásra szorul. De nem is értem, hogy ez miért bántja egyesek lelkivilágát :) -
Sequoyah #59 És az elméleteiben nem "HINNI" kell, hanem kipróbálni, megnézni megmagyarázzák-e a világ eddig ismert dolgait, aztán hogy megmagyaráznak-e valami új, megmagyarázhatatlan dolgot, gyakorlatban letesztelni és ha működik, bumm máris van egy új ismeretünk a világról, ami már tény. Ez mind egy ötlettel kezdődik.
-
Sequoyah #58 Ilyen az elméleti fizika. A maga korában minden nagy tudós csak találgat, elméleteket gyárt. Ezekből a találgatásokból indul ki aztán minden komoly kutatás. Minden ismeretlenbe vezető út így kezdődik, találgatással, hogy mi van ha...?
Az ilyen "elméletgyárosok" nélkül nincsen fizika, nincsen haladás, nem lenne egyetlen új elmélet sem. Ilyen "lottózgatásnak" indult annak idején a föld kerületének megmérése is, amiből rájöttek hogy gömbölyű. Mindenki azt gondolta lapos, aztán valakinek egy "eszement" ötlete támadt, hogy mi van ha mégse? Lottózott, bejött, aztán felfedezték amerikát... -
Sequoyah #57 NEM IGAZ, a föld lapossága SOHASEM volt tudományos elmélet. A tudatlan köznép hitte csak ezt. Mihelyst tudományosan állt hozzá valaki, azonnal rájött h gömbölyű. Az ókorban tudták, a középkorban meg máglyán égettek el mindenkit aki mást gondolt...
A tudósok nem ignorálták az előzetes elméleteket, hanem megvizsgálták hogyan bővíthetik. Einstein sem ignorált semmit, és nem is cáfolt meg semmilyen elméletet, hanem a már létezőket terjesztette ki. És igenis ellent mondasz magadnak, mert a mai tudósok épp úgy dolgoznak, mint az általad említett tudósok, akik szerinted helyesen dolgoztak. Akkor most miért is lett hirtelen rossz, ami akkor még jó volt.
Az egyetlen különbség a régi nagy tudósok és a maiak között, hogy a mai tudósok eredményei még nem bizonyosodtak be, ezért sokukról ki fog derülni, hogy tévúton járnak, De régen pont ugyanannyian jártak tévúton, csak ma már nem ismerjük a nevüket, csak azét a néhányét akinek igaza volt. 100 év múlva 1 1 mai tudós nevét (ma még nem tudjuk kiét, akinek igaza lesz) egy lapon fogják emlegetni Einsteinével. -
Agaba72 #56 Hawkingot direkt nem írom sehol példaként mint tudóst. Számomra ő korunk legnagyobb elméletgyárosa de nem igazi tudósa. Lottózgat össze vissza, valami csak bejön alapon. Nemrég olvastam ,hogy valami 30 éves (mások által is elismert és nagyra tartott) elméletét vetette el, mert megtetszett neki a nem is olyan régi húrelmélet, és már ezt felhasználva gyártott egy újabb elméletet.....persze a valóságról senki sem tud többet az ő elméletei alapján, esetleg tetszik sokaknak és lehet HINNI benne.....akárcsak istenben pl. -
Agaba72 #55 Egészen addig amíg nem volt rá okuk, hogy mást gondoljanak, a föld lapos mivolta igenis tudományos elméletnek számított, az más kérdés, hogy ma már csak szimpla hülyeség.
"De számos más elméletre alapozták az új megfigyelést."
Előbb voltak a megfigyelések (szerintem) aztán jöttek az új elméletek a föld gömbölyű mivoltáról, nem pedig fordítva. Másképpen megfogalmazva: amíg nem volt valami érdemi tapasztalat, hogy a föld nem lapos, addig nem is volt semmilyen elmélet a föld gömbölyűségéről.
Nem mondok ellent magamnak (legfeljebb számodra úgy tűnik), mert a példámban pont hogy NEM kutattak csak megfigyeltek valamit amivel addig nem találkoztak.
Az irányt én nem minősítettem, csak a módszert. Szerintem akik valóban felfedeztek valami jelentőset a világ megismeréséhez (pl: Newton, Einstein, Galilei stb.)azok pont hogy a legobjektívabb, leginkább előzetes elméleteket ignoráló tudósok voltak. Elméletgyáros "tudósokból" mindig is rengeteg volt. Pl. az alkímia egykoron igen komoly tudományként volt kezelve (alkímia alatt most csak az arany "csinálást" értem) igen "komoly" tudományos elméletekkel alátámasztva, holott csak a puszta vágy dolgozott. Ami érdekes, hogy az alapjaiban tévúton járó alkimisták, sok valós tudományos dolgot felfedeztek a kémiában de azok szinte mind, nem várt (hiszen aranyat akartak nem mást)tehát nem is keresett dolgok voltak amiket úgymond hajlandóak voltak objektíven megfigyelni mikor megtörténtek. -
mizar1 #54 Azért nem mindenben.
Volt amikor Hawking a "nagy reccs" felé haladó modelljében visszafelé haladt volna az idő. Aztán persze rájött, hogy zöldséget írt.
-
gforce9 #53 Nem, nem objektív megfigyelések voltak, az hogy észrevették, hogy van olyan hogy horizont alá bukó nap, hogy a holdra vetülő árnyék a földé lehet, hogy a körbeutazása azt jelenti e, hogy az alakja gömb, az csak egy valószínűsítés volt, minden jel arra mutatott (szigorúan ezek szerint lehetett volna akár tojás, vagy krumpli alakú is). A tudományos vizsgálódás, ha egy új elmélettel magyaráz valamit, akkor rögtön megjelennek az elmélet mellett állók és az elmélettel szemben állók. Ha az egyik fél kellő bizonyítékot felhoz, akkor eldől egy kérdés sorsa. És az elméletből tény lesz. Ez mindig így működött és ma is így működik. Azoktól persze tekintsünk el, akik csak valamiféle hóbort miatt nem fogadnak el egy tudományos kísérletet, mindenféle értelmes ellenérv nélkül. -
#52
Albert Einstein és Stephen Hawking "csupán" elméleti emberekként hibátlan matekkal olyan dolgokon "fantáziáltak", mint térgörbület meg kvantumgravitáció. Az ostoba emberek persze azt mondták, hogy "hagyjuk a nem létező dolgokról való fantáziálást", meg aminek nincs realitása, azt hiába vezeti le valaki hibátlan matekkal. Aztán mégis Albert Einsteinnek és Stephen Hawkingnak lett igaza.
De hát ez a világ: vannak benne tetvek, meg elefántok. -
Sequoyah #51 Felhagytak az elméletekkel? Egyetlen elmélettel hagytak csak fel. Ráadásul az sem volt soha tudományos elmélet, hogy a föld lapos lenne...
De számos más elméletre alapozták az új megfigyelést.
Amúgy pedig saját magadnak mondasz ellent, mert pont ugyanúgy kutatnak ma is, ahogyan a példádban kutatták a föld gömbölyűségét. Hogy lehet, hogy ez 500 éve helyes irány volt, most meg szerinted rossz irány? -
Agaba72 #50 Az, hogy a földről tudták, hogy gömb alakú, éppen az objektív megfigyeléseknek és az addigi elméletek mellőzésének volt köszönhető. Ugye alapból az volt az elképzelés a földről, hogy lapos (teljesen jogosan, hiszen laposnak észleljük). Ezt az elképzelést próbálták az idők folyamán bizonyítani is( mondjuk inkább minden bizonyíték nélkül igazságként kezelni), csak miután felhagytak az elméletekkel és az objektív megfigyelésekre hagyatkoztak, (pl: miért látszik előbb a hajók árbóca mint a hajótest) ismerték meg az igazságot, miszerint a föld gömbölyű.
Továbbra is fenntartom, hogy az "elméletgyártás" nem tudományos módszer az igazság megismerésében, sokkal inkább lottózás.....vagy bejön vagy nem.
A cikk is ezzel kezdődik. Szert tettek egy új információra (megfigyeléssel) ami megdönteni látszik egy eddig igazságként kezelt elméletet. -
orkaman #49 nem olyan bonyolult ez. a sötét anyag közelében van egy VILÁGOS anyag, ami (értelemszerűen) ellenkező hatás vált ki, ezáltal elősegítve az elszakadást.
sajnos annyira világos hogy jelenleg nincs mivel mérni.
de ez nagyon tetszik:
"Az eredeti megfigyelések szerint a rendszer magja ..."
na most valaki nagyon lebukott, már sok milliárd éve figyeli és még semmire sem jutott. a fizut meg felveszi érte.
-
Sequoyah #48 Ez így egy cseppet demagóg lett. Az első mondatnak így semmi értelme, akarás nélkül hogy lenne megismerhető bármi is?
Építkezni pedig csak meglévő ismeretekből lehet, különben megint azzal kéne kezdeni, hogy miért forró és fényes a fa miután belecsapott a villám. Minden egyes tudós, kutató, minden egyes új, működő és bizonyított elmélet az őket megelőző tudósok, kutatós és elméletek vállán kapaszkodott fel. Enélkül pattintott kőszerszám se lenne.
Minden egyes új elmélet egy elképzeléssel indult, elmélettel folytatódott, gyakorlatban bebizonyosodott vagy megcáfolódott és így lett belőle bizonyított tény, vagy nem. És nincs ezzel az égvilágon semmi baj, mert MŰKÖDIK. Nem mondhatod hogy nem működik, mert fel sem kell állnod a székedből hogy ezernyi bizonyítékát találd ennek a világítástól kezdve a telefonodon keresztül az eget átszelő repülőig.
Az hogy egyes tudósok ragaszkodnak elavult elméletekhez, módszerekhez, ezért nem haladnak az már egész más kérdés
-
nlght #47 Majd egyszer rájönnek, hogy van sötét anyag, szürke anyag és áttetsző anyag is :D -
gforce9 #46 Ez szerintem nem így van, a földről is jóval előbb teljes bizonyossággal tudták, hogy gömb alakú, legalábbis hozzávetőlegesen, mielőtt bárki kiment volna az űrbe megnézni. Tudták, pedig közvetlen megfigyelésük nem volt a gömb alakra, de mivel minden "kísérlet" erre mutatott így elfogadták ténynek. -
Zolly75 #45 A sötét anyaggal egyre inkább olyan helyzet kezd előállni szerintem, mint anno szegény éterrel, nyugodjék. Hátha itt is meglesz az áttörés amitől helyrerázódik a kirakós. -
#44
Don't feed the troll. -
Agaba72 #43 Az akarat hatalmi kérdés. "Akarással" nem ismerhető meg a valóság.
Az elméletekkel az a baj (szerintem), hogy a már meglévő ismeretekből építkezik. Meglévő ismeretekből meg nem lehet megtudni az ismeretlent. Az ismeretlen, kizárólag teljesen objektív (tehát minden előítélettől, elképzeléstől, elmélettől mentes) megfigyeléssel (ha úgy tetszik, tapasztalattal)ismerhető meg.