242
  • gforce9
    #42
    "Pár év alatt mégis mekkora mozgást tudnak megfigyelni rajtuk? Kb mintha egy állóképet néznének."

    Ha az úton látsz 2 roncsot, autóalkatrészeket mindenfelé, akkor a járulékos jelekből, meg tudsz mondani egy csomó dolgot. Például, hogy hozzávetőlegesen mekkora erővel kellett összeütköznie a 2 kocsinak ilyen kárhoz. Na most, megnézed utána a fékutakat és kiderül, a két kocsi egyszerűen nem mehetett annyival, hogy így összetörjön. Vagyis a baleset utáni képnek nem így kéne kinéznie. Tehát valami befolyásolta a balesetet valamilyen formában. Na ezt próbálják kitalálni, hogy vajon micsoda és hogyan, persze anélkül megsaccolni, hogy mi lehetett a dolog mögött elég nehéz utólagosan, ezért is mondják elméletnek. Ettől függelenül ez nem szentírás.
  • Sequoyah
    #41
    Talán l*t se tudnak, de ők akarnak tudni, ezért kutatnak. Míg te kényelmesen elvagy a saját korlátolt ostobaságodban bármiféle fejlődés igénye és reménye nélkül. Na irány a krumpliföld, lassan vége a télnek.
  • Sequoyah
    #40
    Nyilván nem rossz ez az elv, mert a gyakorlatban működik, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne még részletesebben, pontosabban magyarázni. Ugyanúgy ahogy a newtoni fizikai is működik, és megmagyarázza azt amit kell, a relativitás pedig kiterjeszti azt.
    Ezek mind gyakorlatilag leegyszerűsítései a valóságnak, ami egy ideig jó, de aztán pontosítani kell az elméletet.
  • Sequoyah
    #39
    De nem lehetetlen, csak minden határon túl bonyolult.
  • gforce9
    #38
    Ismét érv nulla, csak szarozás. :)
  • willcox
    #37
    A kamu közérthetően is kamu marad. Ez a te szinted.
  • willcox
    #36
    Nem is akarom einsteini keretek között értelmezni.
    A heisenbergi elv nem más, mint annak a beismerése, hogy lóf.szt se tudnak.
  • gforce9
    #35
    Közérthető leírása, hogy mi is a gond a dologgal, bár a videó eléggé alapszintű, de a problémát jól mutatja be.

    http://indavideo.hu/video/Kvantumfizika
  • gforce9
    #34
    Igen így van, azzal a kísérlettel, nem is az a fő probléma, hogy egyszerre lövünk e ki több fotont vagy egyszerre csak egyet. A probléma abból adódik, hogyha mérőeszközt használunk a résen áthaladás megfigyelésére az interferencia nyom eltűnik. Még akkor is, ha a mérést a résen áthaladás után tesszük meg. EZt a jelenséget az einsteini kereteken belül nem lehet megmagyarázni.

    Sequoyah: Akár igaz is lehet amit mondasz, csak jelenleg a legpontosabb mód a leírására a Heisenberg féle határozatlansági elvre épülő egyenletek. Heisenberg véleményem szerint nem azért vezette be ezt a fizikai fogalmak közé, mert ezzel a hiányos tudását akarta elfedni, hanem azért, mert ennek segítségével adtak a képletek kielégítő jóslatokat a kísérletek jórészére. Persze, lehet hogy nem így működik, de eddig még jobbat nem sokan javasoltak, ami működne legalább olyan hatékonyan, mint a jelenlegi módszer.
  • matrozrabbi
    #33
    Teljes mértékben egyetértek.
  • AgentKis
    #32
    Azért a pillangó effektus az csak az egyik irányba belátható. Lehet, hogy egy pillangó egy szárnycsapása "is" kell egy valahol kialakuló viharhoz, de az meg biztos, hogy az önmagában nem elég hozzá, és még rengeteg ilyen apró dolog kell hozzá. Ezeknek sem a számát megsaccolni, sem azt eldönteni, hogy az események közül még melyik kellett hozzá, nem tudod.
  • AgentKis
    #31
    Sokkal nagyobb "dolgokkal" is működik, pl. proton, vagy héliummag. Ezekkel már tudsz egyesével lövöldözni és érzékelni is.
  • Sequoyah
    #30
    DNS, sejt? Inkább a faékek működésével foglalkoznának, mint a biológusok agyatlan fantáziálásával.
    (mert én csak a faéket értem)
  • Sequoyah
    #29
    Attól még igaz lehet, hogy nem kockajátékos. Szerintem igenis meghatározható a jövő a jelen pontos állapotát ismerve, csak maga a rendszer nagyságrendekkel bonyolultabb, mint régebben sejtették, és a pillangó effektus miatt a legkisebb dolgoknak is óriási hatásuk lehet.
    Így gyakorlatban nem lehet meghatározni, mert minden összefügg mindennel. Mint írtam egy univerzum méretű számítógép kellene hozzá:)
  • Sequoyah
    #28
    Az információelmélet szerint ha a teljes univerzumot akarod szimulálni "számítógéppel", akkor az univerzumot alkotó elemek számával mérhető méretű számítógépet kell építened. Tehát gyakorlatilag egy másik univerzumot kéne építened:)
    Sajna nincsen mód hogy ezt csökkentsd, csak ha leegyszerűsíted a modellt, mint ahogy a mai számítógépek is működnek, de akkor azzal információt veszítesz.
    A példád esetén a mátrixban is az egész emberiség volt a számítógép, ami az emberiséget szimulálta...
  • Sequoyah
    #27
    Így van, a sötét anyag azért "sötét", mert semmit sem tudnak róla. De ezt nem is tagadják, épp ez a kutatás lényege, hogy próbálják kitalálni, mi is áll a háttérben, mi is valójában a sötét anyag.

    Észlelni meg nem úgy szokták, hogy látják, hanem hogy a hatását tapasztalják. Téridőbeli torzulásokat, amikre a csillagok mozgásából lehet következtetni.
  • willcox
    #26
    De azt két l betűvel tedd! :)
    A kisérlet azért hibás, mert nem tudsz csak egyetlen fotont kilőni.
  • gforce9
    #25
    Inkább ignorálak, mert érved eddig semmi, csak "hibás", "nem úgy van", "marhaság", stb. Ezek nem érvek.
  • willcox
    #24
    Alapvetően hibás az a kisérlet.
  • willcox
    #23
    "Van az őssejt az egyiknél az egyik osztódási mód indul be és lesz belőle máj, a másiknál egy másik algoritmus abból lesz az izom, a harmadiknál meg bőrszövet." - ez valóban így van, de mi okozza a differenciálódást? Mert ugye egy őssejtből bármelyik sejttípus ki tud fejlődni. És persze az is nagy kérdés, hogy hol van bennük a számláló? Mert egy ideig csak őssejtek jönnek létre, és csak bizonyos számú osztódás után kezdődik a differenciálódás. Honnan tudja egy őssejt, hogy neki most már csak egy bizonyos sejttípusra szabad osztódnia? A DNS-ük meg mindegyiknek ugyanaz, tehát ott nem lehet a számláló. Aztán mi az a mechanizmus, ami a differenciált sejtosztódást szabályozza, ami alapján az osztódás egy idő után leáll? Hiszen pl. mája sem növekszik semminek a végtelenségig. És miközben a sejttípusok többségének a létrejötte egy idő után leáll, bizonyos sejttípusok folyamatosan jönnek létre (pl. hámsejtek).
    Ezek bizony sokkal érdekesebb, és valóban létező tények, ellentétben a csillagászok agyatlan fantáziálásaival.
  • gforce9
    #22
    "1917-ben Einstein azért vezette be a kozmológiai állandót, hogy megmagyarázza az Univerzum miért nem omlik magába saját gravitációjától. Ma a sötét energiára használják."

    Már maga Einstein is tudta, hogy nem stimmel valami. Most a magyarázatot próbálják megtalálni, hogy mik is azok a rejtéjes dolgok, amiktől a megfigyelések ellentmondanak az einsteini elmélettel. 2 dolog lehetséges. Vagy hibás az elmélet, vagy nem teljes. Én ebben az utóbbiban hiszek és kicsit furcsának tartom az érvelésed, amely első felében az einsteini elmélet mellett áll ki a második részében pedig, azokat degradálja le, akik ebbe az elméletbe próbálják beilleszteni a megfigyeléseket.

    Az "Isten nem kockajátékos" kijelentését is gyanítom belátta volna, hogy tévedett, mert jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy nemhogy kockajátékos, de néha olyan helyre is tudja a kockát gurítani, ahová nem is szabadna, hogy essen. Ez legelőször a kettősrés kísérletben vált tisztán láthatóvá. Nyilván más kísérletekben is, de nem vagyok részacskefizikus :)
  • NEXUS6
    #21
    Nos a természetben fraktál képet muatató rendszerek valóban fraktálok is!

    A fraktál létrehozása gyakorlatilag egy viszonylag egyszerű algoritmus, művelet újra és újra történő ismétlésén alapul. Az egyszerű növények erre roppant jó példát jelentenek. Van egy viszonylag egyszerű eltolásból, csavarásból akármiből álló művelet sorozat, ahogy a következő sejt a már kialakult sejtcsoport mellé kerül az osztódáskor. Az, hogy ezzel az eljárással létrejön egy iszonyatosan bonyolult struktúra szinte az ember számára felfoghatatlan, de csak mert nem tudunk egymilliárd ilyen műveletet agyban végig számolni.
    A szöveteknél szintén ilyen mechanizmus van. Van az őssejt az egyiknél az egyik osztódási mód indul be és lesz belőle máj, a másiknál egy másik algoritmus abból lesz az izom, a harmadiknál meg bőrszövet.

    A dolog aztán azért érdeks, mert a világegyetemben ezek a struktúrák nem önállóan, egymásra gyakorolt hatás nékül léteznek, hanem összekapcsolódnak és rendszert alkotnak. A rendszer egy olyan az univerzumon belül létező valami, aminek saját törvényei vannak, egy miniuniverzum.

    A fizika alap erői önmagukban nem magyarázzák meg azt, hogy ezek az erők miért kezdenek el ilyen rendszereket létrehozni. A nagy erők létrehozhatnának egy olyan univerzumot ahol egyetlen hozzájuk kapcsolódó struktúra van a végtelenül kicsi mérettől a végtelenül nagyig, ez egy dimenzió. Igen de ahhoz hogy kitöltse ezt valami, rendszerekt kell alkotni.

    Az univerzum nem üres dimenziókból áll. Tele van apró kis öntörvényű rendszerek végtelnjével, de hogy miért azt meg jól nem tudjuk.

    Pl ha megtalálják a Higgs bozont, akkor választ kapunk mindenre? Nem hiszem.
    Arra soha nem kapunk választ, hogy mi az a csoda, ami a rendszert rendszerré teszi, egy univerzummá az univerzumon belül, miközben továbbra is része a nagynak, kapcsolatban áll vele, és más rendszerekkel. Mi a Kapcsolat!?
    Ez a nagy kérdés!
    Amit azonban a jelenlegi tudomány soha nem tesz fel!
    Mert tudja, hogy nem tudná megválaszolni.
  • willcox
    #20
    A hiába a hibátlan matek, ha annak nincs fizikai realitása.
  • adamfesto
    #19
    Elméleti fizika, elméleti matematika...ezek magukért beszélnek. Könnyű kimondani, hogy "építünk egy hidat a holdra és átsétálunk" csak ugye ha meg is kell csinálni, vagy bizonyítani hogy meg lehet csinálni... Tehát inkább hagyjuk a nem létező dimenziókról való fantáziálást. :)
  • Spheriot
    #18
    Azt hiszem a gravitációról még pár dolgot nem tudunk... azért vannak ezek az adatok amik kilógnak az elméletekből..
  • globint
    #17
    A 9 dimenzió (plusz az idő) valóban nincs bizonyítva, mint ahogyan még egy sor másik elmélet is csak papíron létezik. Nekem a 9 dimenzió elfogadható, ugyanis más matematikai (és fizikai) összefüggések is ebbe az irányba mutatnak. Szerintem.
    Mivel ez irányban erőteljes kutatások és számítások folynak, nagyon reménykedek, hogy pontot tesznek még az én életemben erre a kérdésre.
    Na és persze reménykedek, hogy helyesen értelmeztem egy sor összefüggést, és tényleg 9+1 dimenzió van.
  • Katalizátor
    #16
    Ez a szuperhúrelmélet jóslata, ami ugyan nem bizonyított, de matematikailag korrekt. Jómagam húr-párti vagyok. :)
  • endrev
    #15
    Nexus6, attól hogy valami fraktális jelleget mutat, még nem lesz fraktál, tehát lesz megalapozott rávetíteni a teljes fraktalitást és elvárni tőle hogy olyan legyen. Nem; ami fraktális jelleget mutat, de nem fraktál, az csupán fraktális jelleget és nem fraktál. Maximum egy rejtett fraktális rendszert detektál, de: csak detektálja, nem lesz vele azonos. A jelleg fraktális, a jelleget hordozó bogyórendszer (ami a fizikai univerzum) csak aszerint rendeződik.

    Végtelen pedig nincs, mert a végtelenben értelmét veszti a valószínűség fogalma, egyenlő lesz teszem azt 1/2 az 1/10-del, (konkrét bizonyítása ennek az, hogy két egymástól végtelen távolságra lévő különböző méretű kör/gömb közös érintői párhuzamosak, ami paradoxon) ez pedig azt jelentené hogy nem léteznének fizikai törvények, márpedig léteznek és a valószínűségek is eléggé konzekvensen épülnek fel.
  • NEXUS6
    #14
    Ha megvan, hogy mekkora az univerzum információ tartalma, akkor a Moore törvény ismeretében megbecsülhető, hogy az emberiség számítástechnikai kapacitása mikor éri el ezt a szintet.

    Ez lesz az az év/évtized, amikor a Mátrix megszületett.
    És ez az akor amelyikben mi is élünk valójában!
  • NEXUS6
    #13
    Ha az univerzum tényleg egységes digitális informatikai rendszer. Akkor léteznie kell egy olyan mechanizmusnak, ami bonyolult információs struktúrákat tud egyik helyről a másikra átvinni, látszólag az általunk ismert törvényekkel ellenkezőleg. Ami ilyen dolgokként jelentkezik a mi szemünkben: telepátia, teleportáció, teremtés, halottak feltámasztása, a lélek.
    ;)

    Egy másik jele a digitális rendszernek, annak korlátja. A bonyolult dinamikus rendszerek fraktálformát követnek. Azonban nem úgy mint elméletben, a valóságban a fraktálok felbontása véges. A tengerpart is homokszemekből áll, minden szemcsézett. Igaz ezek a "pixelek" aztán tovább bonthatók, de ez egyfajta csalásnak tűnik.
    Ha megbecsüljük a világegyetem összes atomjának a számát, megbecsülhetjük a teljes információ tartalmát. Ez óriási szám, de ha a fraktál alakzatok olyanok lennének, mint a matematikaiak, akkor az univerzum információ tartalma végtelen lenne!
  • KopaszIsten
    #12
    Javíts ki, ha tévedek, de tudtommal nincs bizonyítva, hogy 9 tér dimenzióban élünk. Ezek csak (általam ismeretlen) matematikai képletekkel kiszámolt fantáziálások. Speciel én nem is nagyon hiszek benne, de ez már szubjektív vélemény.
  • gombabácsi
    #11
    A jövő tudományának alapköveit már letette két tudós.
    Az egyik Einstein, aki a relativitás elméleteivel a jelen tudományának alapjait is lerakta. A másik kijelentésével pedig a jövő tudományának alapjait rakta le: "Isten nem kockajátékos". (Sajnos a kvantumfizika bizonyos részei hátráltatják az abba az irányba való haladást amit Einstein ezzel a mondatával meghatározott.)

    A másik tudós valami Weizsacker vagy hogy írják, ő meg ilyesmit mondott: Végül az anyag energiának, az energia pedig információnak bizonyul majd.

    Sajnos a jelen tudományát a főleg népszerűsítő tudományt végző tudósok és "tudósok" csinálják, meg az őket szolgalelkűen kiszolgáló ismétlőgépek (egyetemisták, kezdő tudósok) ezzel akadályozva a fejlődést.
  • NEXUS6
    #10
    Húbasszátok meg, most olvastam, hogy brit tudósok tudományosan kiba nagy eséllyel bizonyították, hogy tényleg dec 21-én lesz A világvége. Az esély elég dúrva, olyan 1:400-hoz kb. Ami már cinkes.

    Ja megvan a cikk, szal azt írják, hogy a világegyetem ismert téridőszerkezetére rápontosítva, egy nagyon dúrván biztos becslést tudnak megadni. Sajnos pont a téridő szerkezet miatt egy határ fölé nem tudnak menni, de most figyeljetek a pontos érték, hogy tényleg a malyák által megjósolt napon lesz a világvége 1:365,2422, ami azért már beszaratósan magas esély.

    Már csak arra kéne rápontosítani, hogy melyik évben?
  • willcox
    #9
    Így van.
  • philcsy
    #8
    Nem az ősrobbanást segítik ki, hanem az olyan feltételezésekre épülő elméletet mint a gravitáció.A kritikád egyébként jogos, lenne, ha lehetne jobban csinálni.
  • thsanyi5
    #7
    Most akkor láthatatlan vagy nem? Láthatatlannak említik de azért még mellette arról beszélnek, hogy észlelik. Nem értem. Azt se értem, hogy ha a világ 80%a ebből van akkor miért nem lehet egyszerűen begyűjteni egy műholddal vagy űrhajóval Föld körüli pályáról is? Az egész egy tömítés a lyukas elméletek közé. Meglehet, hogy igaz, de valójában fingjuk nincs róla mivan, csak kitaláltak egy konstanst amivel kisegíthetik az amúgy csak feltételezésekre épülő egyéb elméleteket mint pl Ősrobbanás.
    Mellesleg egy galaxishalmaz méretéből adódóan míg két olyan összeolvad az ezer évekbe telhet (vagy milliókba?). Pár év alatt mégis mekkora mozgást tudnak megfigyelni rajtuk? Kb mintha egy állóképet néznének.
    Félreértések elkerülése végett. Egy szóval nem mondom, hogy jobban tudnom, csak azt, hogy annyi itt a találgatás, hogy egy sci-fiből is ennyire hiteles információkat lehet kapni.
  • globint
    #6
    Nos, a térgörbület a kilenc dimenzióban (plusz az idő) is térgörbület, és annak a hatása másként mutatkozik a három dimenziós térre vetítve, mint a megszokott háromdimenziós térgörbület, általunk látható hatása.
    Legalább is a mi háromdimenziós méréseinken.
    Ezt nem tudják sehová sem tenni a Subaru távcsövet kezelő "véglények", Mahdavi- val az élen.
  • Pares
    #5
    Nexus6-nak teljesen igaza van. Az ilyen rohadt mocskos rasszista megjegyzéseket tartsd meg magadnak...

  • NEXUS6
    #4
    Ezt a mélységesen begyöpösödött rasszista megjegyzést kikérem színesbőrű testvéreim nevében!
  • vumbi
    #3
    Na az hasonloan megalapozott es okos kijelentes lehetett, mint ez a mostani. A cikk ugyanis arrol nem ir egy szot sem, hogy "nincs" sotet anyag.
    Masreszt hasrautes szeruen kijelenteseket tenni, es a veletlenszeruen bevaltakat a zsenialiatasod szamlajara irni, nem nagy kunszt.