242
-
#202
Na ILYEN egyszerű.
Nem úgy, ahogy azt te zavarosan elképzeled. -
#201
http://en.wikipedia.org/wiki/Kruskal%E2%80%93Szekeres_coordinates
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/80/Kruksal_diagram.jpg/360px-Kruksal_diagram.jpg
Ez egy Schwarzschild fekete lyuk körüli téridő egy speciális koordináta reprezentációban.
A jobbra dőlő 45 fokos vonal az eseményhorizont, a felső görbe a singularitás.
Bárhova rajzolhatsz egyenest, az mind egy lehetséges mozgás ebben a térben.
Egyenes, egyenletes mozgás, erőmentes.
Se a Föld se a Hold nem "szeretne" semmit. Egyenesen mozognak egymás gravitációs terében.
-
#200
lol így szokás használni, ez a terminológia.
Szavakon lovagolsz.
Irjam azt, hogy egy Schwarzschild metrikájú térben így meg úgy jár az óra?
Ugyan már. Kerülöd a lényeget ismét. -
mizar1 #199 "A forgásmentes gravitációt..."
-Nem forgásról beszéltem, keringésről.
"Az idő-koordináta torzulása miatt fog a megállított Hold a Föld fele gyorsulni."
Tehát másképp telik az idő a Holdon mert kisebb tömeg mint a Földön ami nagyobb tömeg, és ez elegendő oka annak, hogy egymásba zuhanjanak.
Azt szeretnék ha azonos lenne az idejük.
Ez ilyen egyszerű!
Ezt nem gondoltam volna.
-
mizar1 #198 "...erős gravitációs térben az órák lassabban járnak."
-Azok után, hogy leírtad a gravitáció nem erő, nem elegáns részedről erős gravitációs térről írni. -
mizar1 #197 Ha a klasszikus fizika lenne igaz az elektronra, akkor az elektronnak forognia kellene mert van neki mágneses momentuma. Ezért nevezték el spinnek.
De nyilván nem erről van szó. -
#196
A forgásmentes gravitációt a Schwarzschild megoldás írja le.
Ez a koordináta-rendszer nem csak térben torzult, hanem időben is.
De gondolj csak arra, hogy erős gravitációs térben az órák lassabban járnak. Az idő-koordináta torzulása miatt fog a megállított Hold a Föld fele gyorsulni.
-
#195
Mindig azzal jönnek az értetlenkedők, hogy a relativitás szerint 1000 féleképp történnek a dolgok.
LOL hol?
Egyetlen ábra van. Attól, hogy máshogy vesszük fel a metszetet ezen, az eseményeken ez semmit nem változtat. -
mizar1 #194 "Nincs olyan, hogy gravitációs erő, hanem a téridőt-a koordináta rendszert- görbíti meg az energia és a tömeg. Minden egyenesen, erőmentesen mozog, de ebben a görbült koordináta-rendszerben."
-Tehát a Hold azért kering a Föld körül mert a téridő koordináta rendszerét meggörbíti, és nincs semmilyen erő.
És mi van amikor nem kering egy tömeg a másik körül mert nincs a keringési sugárra merőleges sebessége? Tehát hirtelen megállítjuk a Holdat.
Ha nincs erő akkor ott kell maradnia az én maradi szemléletem szerint ahol van.
Nem hat rá semmilyen erő, tehetetlenül ott fityeg.
-
#193
"Mi van a rúdmágnes két azonos pólusa közötti térben?"
vákuum
"Miért érzünk taszító erőt közöttük amikor erő nem is létezik a nagy tudás szerint? "
Attól, hogy Einstein máshogy írta le, attól még a gravitáció létezik, csakhogy ez egy tehetetlenségi erő.
Fogadjunk, nem tudod, mit takar ez a fogalom.
Ennek a társalgásnak semmi értelme. -
#192
A spin a hullámfüggvény forgás-szimmetriáját leíró elvont 2 dimentiós tér. /az elektronnál/
A spin képviseli a kvantumfizikában a perdületet. Magyarul DE, forgást ír le, csak nem közvetlenül. -
#191
Átlépsz azon amit írtam. Semmit nem kérdezel arról ami leírtam.
Már mondtam, ez így nem működik. -
mizar1 #190 Az, hogy konkrétan egy rúdmágnesben ez hogy jön elő, már részletkérdés.
Pont emellett ne menj el kérlek! Én is erre voltam kíváncsi.
Sokan betévednek ide, érdeklődő fiatalok is és éppen ezt szeretnék tudni.
Mi van a rúdmágnes két azonos pólusa közötti térben?
Miért érzünk taszító erőt közöttük amikor erő nem is létezik a nagy tudás szerint?
Milyen töltések mozognak ott és hogyan az általad fölvázolt elmélet szerint? -
mizar1 #189 "Nagyon érdekes, ugyanis a kvantummechanikában nincsennek erők.
Csak hullámok..."
-Ja és a hullám az nem energia ugye.
"Az egész visszavezethető a spinre, egy rejtett forgásra."
-A spin nem forgás.
-
#188
Az alapoktatás úgy vezeti elő az ismereteket, olyan időrendben, ahogy a felfedezések történtek.
Ez nem biztos, hogy jó így, de egy alaszintű ismeretekkel rendelkező tanártól ne várd már el, hogy neked relativitást oktasson.
Az sem járható út, hogy minden iskolába egyetemi professzorok tanítsák a fizikát.
Mi a járható út? Itt ez a krvnagy internet.
Tessék megtanulni angolul és olvasni.
-
#187
Nagyvonalakban az a lényeg, hogy a spinek rendeződnek, ha elvesződik ez a rendezettség, akkor elvész a mágneses tulajdonság.
Részleteiben a dolog nem ilyen egyszerű, de azokat megtalálod a neten, ha érdekel. -
#186
Az, hogy konkrétan egy rúdmágnesben ez hogy jön elő, már részletkérdés.
Az egész visszavezethető a spinre, egy rejtett forgásra.
Hiszen látszik, hogy mágnesesség csak ott jöhet létre a relativitás szerint, ahol töltések relatíve mozognak egymáshoz képest.
Még a neutronnak is van mágneses momentuma, ami arra utal, hogy töltések mozognak benne.
http://en.wikipedia.org/wiki/Neutron_magnetic_moment
-
#185
A részletektől megkíméllek, a lényeg az, hogy a kék és a piros vonal két térkoordináta-tengely, amelyek két eltérő sebességehez tartoznak.
Ez lehet két próbaelektron koordináta-rendszere, amelyek a vezetéktől függetlenül mozognak. A térkoordináták a téridőben ilyen ferdék. /elkezdhetném magyarázni miért, de most elég lesz, ha ezt megérted/
A két koordináta-rendszerben a töltéssűrűség nem ugyanolyan. Ezt a vak is látja.
Megváltoztattam az álló koordináta-rendszerben az eloszlást? Nem, hiszen a vonalak fixen állnak a képen, a téridőben nincs mozgás, már megtörtént események vannak ábrázolva.
Ennek ellenére minden mozgó más töltéseloszlást fog mérni.
Ez a te mágneses tered.
Ami valójában visszavezethető az elektromosságra, ahogy Einstein írta,
-
#184
Nos, Newton szerint az idő valami globálisan érvényes dolog.
Minden mozgó mindig ugyanúgy veszi fel az idő mértéket, ugyan úgy telik az idő minden mozgó koordináta-rendszer számára. Ez annyit jelent, hogy a tér-tengelyt mindig vízszintesen kellene felvenni, így a negatív és pozitív töltések aránya mindenki számára mindig ugyan annyi lenne.
A kisérletek azt mutatják, az idő nem ugyan úgy telik egy mozgó órán.
Einsten, Lorentzre- Minkowskira és Maxwellre építve, kidolgozta ennek a problémának egy geometrikus leírásmódját.
A téridő geometriája nem olyan, mint addig hitték, hanem a fénysebességnek jelentős szerepe van benne. Ha mozgunk, mindig minden úgy torzul, hogy a fénysebességet mindig ugyan annyinak fogjuk mérni. Ez a Lorentz féle szemlélet.
Einstein ezt megfordította, és azt mondta, a fénysebesség állandósága legyen az alap, hiszen ez egy kisérleti tény. Erre építette fel az építményet, mi aztán mindent tarolt.
-
#183
A világvonal semmi több, mint a részecske mozgásánat szemléltetése mozgás nélkül.
Van öt pontunk a térben, állnak relatíve hozzánk képest, sebességük nulla.
Ennek az öt pontnak a "mozgását" az öt függőleges vonal mutatja. A vízszintes tengely a tér -az (x), a függőleges az idő (t)-
Az öt pont x koordinátája nem változik az idő függvényében, állnak a térben. Ezek az ionok a vezetékben.
A jobbra dőlő világvonalak a vezetékben mozgó elektronok. Ez öt mozgó pont. Ahogy telik az idő, ahogy feljebb megyünk az ábrán, az öt pont egyszerre elmozdul +x irányban.
-
#182
Sőt, aki előszőr tüntetett el erőt, az Einstein volt.
Nincs olyan, hogy gravitációs erő, hanem a téridőt-a koordináta rendszert- görbíti meg az energia és a tömeg. Minden egyenesen, erőmentesen mozog, de ebben a görbült koordináta-rendszerben.
Ezzel a látszólag értelmetlen feltevéssel, /aminek persze jól megalapozott előzményei voltak, Maxwell Planck és sorolhatnám még azokat, akikre építette ezen elméletét/ olyan dolgokat is meg tudott magyarázni, amit a newtoni fizika nem.
És még ez csak a kezdet. Ugyanis alig telt el pár év a elektromosság és a mágnesesség egyesítése után, két úriember /Kaluza–Klein/ felvetették azt a gondolatot, hogy ezt a két egyesített "erőt" is fel lehetne olyan formán írni, mint a gravitációt.
Jelenleg az M-elmélet ott tart, hogy az összes ismert részecske kölcsönhatást ilyen geometriai formába akarja leírni.
Nem én találom ezeket ki, erre halad a világ.
Jó reggelt.
-
#181
Nem én voltal ...lol
Heisenberg, Schrödinger, Pauli, Einstein, De Broglie, Bohr, Planck
csupa ismeretlen ember.. haha -
#180
Szóval, vissza a témához.
Az 5d brán kapcsán néhány embernek biztos eszébe jutott, hogy akkor a görbület miatt van egy rövidebb út két térbeli pont közt.
Nos igen, de mint említettem, minden anyagi forma hullám, így kizárólag a bránon tud mozogni. A neutrinó mérési hibát sem okozhatta ez, hiszen 730 km-nél a távolság eltérés alig egy atomnyi. Még fényévnyi távolságnál is csak 90 valahány cm.
Néhány kvantumgravitációs elmélet szerint két brán közt a gravitációs erő kicserélődhet, de szerintem ez nonszensz.
-
#179
Nagyon érdekes, ugyanis a kvantummechanikában nincsennek erők.
Csak hullámok... -
mizar1 #178 (...tényleg nincs...miről beszélni...-így akartam.)
-mivel ha kivesszük a fizikából az erőket alig marad valami. -
mizar1 #177 Így, hogy lazán kihajítottad a fizikából az erőket és az erőtereket neked tényleg nincs, mivel a fizika az erőkről és erőterekről szól. -
#176
Ja, és részemről lezárva a beszélgetés, mert semmit nem reagáltál arra amit írtam.
Ez így nem információcsere.
Nem írom le, mi..
-
#175
Elűztétek már évekkel ezelőtt az utolsó fizikust is, pont az ilyen hozzáállással.
Mit akarsz itt elérni?
A világvonal a részecske "útja" a téridőben. A CERN-ben IS a relativitás a menő. Ha nem hiszed, kérdezd meg tőlük. Azt várod, hogy onnan valaki idejöjjön a hiénák közé?
Az várhatod. lol -
mizar1 #174 Ha ez nem ismeretterjesztő fórum hanem tudományos, akkor várjuk meg pár fizikus véleményét.
Talán az Akadémiáról, vagy a Műegyetemről, esetleg a CERN-ből hozzászól és megerősítenek téged az igazadban, hogy itt nem erőtérről van szó hanem világvonalak irányáról. -
#173
Maradjunk annyiban, hogy te kérdeztél valamit, én lényegi választ adtam rá, te pedig egy szót sem értesz belőle.
Tudom, hogy fiatal vagy, mert egy öregebb ember reagált volna az 5 éves dologra. Van időd megérteni, amit itt leírtam.
De feleslegesen harcolsz itt. Ennek semmi értelme. Nem ilyen hülyeségekkel kellene töltened a drága időd. -
#172
lol
-
#171
Ismeretterjesztő könyvről már hallottam, na de ismeretterjesztő fórum? -
mizar1 #170 Ezer bocs, hogy a drága idődet raboltam.
Én mindössze két közönséges mágnesről beszéltem.
Na, tréfát félretéve: -fogalmad sincs, pontosan mi történik.
De ne keseredj el, senkinek sincs.
Két mágnes között a térben nem arról van szó, hogy a mágnesekben lévő ionok világvonalai másfelé mutatnak.
Maradjunk ennyiben.
-
#169
Hiányosak az alapfogalmaid, nem tudod, mi az a téridő-grafikon, és mit jelölnek ezek a vonalak. Egyszerűen az itt leírt szavakhoz nem tudsz mit hozzákötni.
Ez látszik a válaszaidból.
Az írtad, van némi fogalmad a specrelről.
Valamit lehet hogy olvastál róla, de a kép, ami összeált az agyadban ebből az kaotikus. Mert ha nem az lenne, akkor nem vitáznánk itt. -
#168
Az alap oktatásban nem a relativitással kezdik.
Sajnos.
Meg is látszik a hozzászólásokon,, -
#167
Én nem fogok neked itt bizonyítani semmit.
Az elektromosság és a mágnesesség egyesítve van. Ami összeköti őket, az a relativitás. Egyetlen egészként írja le.
A net tele van leírásokkal.
Nem fontos elhinni. Hihetsz bármiben, nem fog zavarni.. -
mizar1 #166 Te, engem rohadtul átvertek a fizikatanáraim.
Ők erőterekről beszéltek.
Lehet, hogy azért mert ők is úgy gondolták, hogy ezt a világvonalas dolgot nem értenénk meg? -
#165
Egy ötévesnek nem biztos hogy ezt el lehet magyarázni.
xD -
mizar1 #164 Hát sajnos nem érthető. Biztosan nagyon nehéz a fejem.
Tehát azt mondod, hogy a közönséges rúdmágnes ionjainak világvonalai miatt van az egész?
Ez most komoly? -
mizar1 #163 Tehát szerinted azért taszítja egymást két azonos mágneses pólus mert hosszkontrakciót szenvednek.
Tényleg jó lenne ha megfognád a kezem és megmutatnád vagy esetleg bebizonyítanád, hogy így van.