242
-
#162
Ez az ábra az említett kontrakció magyarázata, tehát a mágnesességé is.
A függőleges vonal az ionok világvonala, tehát ez egy téridő ábra. a ferdék a vezetékben mozgó elektronok. A két és piros vonalak két eltérő koordinátarendszer térirányait mutatják. Ha legalább négyig el tudsz számolni, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az egyikben a negatív töltés a sűrűbb, a másikban a pozitív.
Van kérdésed, vagy így már érthető? -
#161
"A rúd hosszkontrakciója egy másik téma"
Akkor újra:
"Az egész visszavezethető az elektromos térre és a hossz-kontrakcióra."
Nem másik téma, minek társalogjak a fallal?
-
#160
![]()
-
mizar1 #159 Sajnálom, hogy nem értjük egymást.
Ez egy ismeretterjesztő fórum.
Ráadásul én platonista vagyok, tehát nem elégszem meg azzal, hogy megtudom mit mérek és az mennyi, hanem érteni akarom a dolgokat éppen úgy, ahogyan az idelátogatók.
Te azt írtad, hogy tudod mi történik két mágnes között amikor azok taszítják egymást.
Ennek én nagyon megörültem, hogy végre van valaki aki elmagyarázza.
De csak fölényes választ kaptam tőled, hogy neked erre nincs időd, itt van egy honlap.
Nos újra kérlek, legalább annyit áldozz rám az idődből, hogy a saját szavaiddal elmagyarázod, mi is történik?
Persze, én is tudom, hogy mágneses tér, meg erővonalak.
De mi történik és hogyan? Valami képed csak van róla?
A rúd hosszkontrakciója egy másik téma, a 3+n térdimenzióid szintén.
Aztán ha szánsz még rám időt beszélhetünk akár a Calabi-yau terekről is.
Előbb essünk túl ezen a piti mágnesen.
-
#158
Lorentz-FitzGerald kontrakció oka az egyidejűség relatív volta. Más sebességű viszomyítási rendszer már hosszt mér.
Ez nem fogja a kezedben levő rúd hosszát megváltoztatni, sőt semmi nem tudja ezt megtenni, csak és kizárólag te, ha felgyorsítod.
De ez már a Lorentz-kontrakció, ami nem tartozik a relativitás témakörébe. Ez már Lorentz-étermodelljének a kelléke.
-
#157
Semmit nem reagálsz arra amit írtam.
Ebből tudom, bármit írok, ugyan ez fog történni.
Nos erre nincs időm. De még várok. -
mizar1 #156 Jópofa vagy.
Honlapokat én is tudok ajánlani, azokat is ismerem amiket te ajánlgatsz.
Bár tudom, hogy megleplek, de van némi fogalmam a spec. és az ált. REL-ről is.
Továbbra is azt mondom, ha valaki nem tud a saját szavaival elmagyarázni valamit akkor nem is érti.
Csak annyit kértem, mondd el a saját szavaiddal, pontosan mi történik amikor pl. taszítja egymást két mágnesrúd.
Ha neked ehhez a relativitás elmélete kell akkor magyarázhatod azzal is, igyekszem majd megérteni.
Én ugyanis nem azt keresem, hogy mibe tudok belekötni amire aztán hülyézhetek, hanem próbálom megérteni, mi van a másik fejében, hogyan jutott az adott gondolatra, elméletre.
Ha ez sikerül, akkor azt is elmagyarázhatod, hogyan és miért lesz valóságosan is rövidebb a rúd a kezemben attól, hogy te gyorsan elhaladsz mellette.
-
#155
Találtam egy jó weboldalt, a tudomány rovatban megtalálható.
Rengeteg érdekes gondolatot lehet ott olvasni.
Mondhatnám, nincs rád időm. De nem.
Nézd, leírtam valamit. Első kérdés, hogy ez neked mit mond, mit nem értessz ezekből, vagy egyáltalán mi jut az eszedbe a leírtakkal kapcsolatban? -
mizar1 #154 Ezek szerint csak nem tudok fölkapaszkodni tudás fájának első ágára. :-(
Pedig megcsillant a remény, hogy megértek végre valamit. -
mizar1 #153 (Egyébként én abból tudom, hogy valaki félreértett vagy nem jól értett meg valamit, hogy valós 3+n térdimenziókról beszél). -
mizar1 #152 "De én hiszek az éterben, és pontosan azért, mert ismerem a relativitás majdnem minden apró csavarját."
-Én annyira nem vagyok okos mint te, de én is "hiszek" benne.
De ez így nem jó. Kikövetkeztettem, hogy igen nagy a valószínűsége. -
mizar1 #151 Te írd le, ha annyira érted.
Aki ért valamit az el tudja magyarázni érthetően.
Két közönséges mágnesrúd azonos pólusai taszítják egymást: -mi történik pontosan? -
#150
Most írtam le, de valahogy átsiklottál rajta. -
#149
Konkrétumokat is fogok hallani, vagy csak bájcsevegünk?
,-)
Nem akarom az egész életemet rádszánni. -
mizar1 #148 "Tudom, hogy miért vonzza egymást két mágnes."
Na akkor magyarázd el, hogyan csinálja. -
#147
Tévedni emberi dolog, de nem tanulni bűn.
Az az információ mennyiség. amit most elérhetsz az interneten, azért 100 éve bármit megadtak volna.
Arról a számítási kapacitásról nem is beszélve, ami a kezed alatt zümmög. -
mizar1 #146 "TE nem érted. Aki tanult relativitást, az érti."
-Ez aranyos. :-)
-
#145
Tudod, én nem sokban különböztem tőled.
Nem fogadtam el semmit, és ez még néha moat is így van.
Azért vagyok meggyőződve arról, amit itt Einstein írt, mert sok számolás után ugyan ez jött ki nekem is.
Nem elfogadtam, hogy ez így van, hanem rengeteg számolás és grafikon után megértettem, hogy egyszerűen ez nem lehet másképp.
A relativitás egy fantasztikus építmény. Aki nem járt-számolt- még benne, ezt nem értheti. De én hiszek az éterben, és pontosan azért, mert ismerem a relativitás majdnem minden apró csavarját. Dirac is hitt benne, Lorentzről nem is beszélve.
Lehet hogy nincs éter, de tévedni emberi dolog..
-
#144
Én hallgatlak, elhiszek neked bármit, ha meg tudsz győzni.
-
#143
" 1953 Albert Einstein wrote to the Cleveland Physics Society on the occasion of a commemoration of the Michaelson–Morley experiment. In that letter he wrote:[1]
What led me more or less directly to the special theory of relativity was the conviction that the electromotive force acting on a body in motion in a magnetic field was nothing else but an electric field. "
http://en.wikipedia.org/wiki/Relativistic_electromagnetism -
#142
A mozgó ponttöltéshez képest a vezeték elektronjai relatíve más sebességgel mozognak, mint a pozitív ionok.
A próbatöltés az áram irányához viszonyított mozgása miatt a saját viszonyítási rendszerében egyszer pozitívnek látja a vezetéket, másik irányba mozogva negatívnak.
Egyszer a vezeték elektronjai vannak sűrűbben, másszor az ionok.
Lehet hogy te ezt nem érted, én igen.
Tudom, hogy miért vonzza egymást két mágnes. -
#141
"Kábé annyi a valóságtartalma mint a rúd megrövidülésének."
Lássuk, mit reagálsz erre?
http://galileo.phys.virginia.edu/classes/252/rel_el_mag.html
Az általad nem létezőnek titulált Lorentz-FitzGerald kontrakció az oka a mágneses térnek.
Valójában nincs különálló mágneses tér, hanem a viszonyítási rendszertől függően hol mágneses teret mérünk, hol elektromos teret.
Az egész visszavezethető az elektromos térre és a hossz-kontrakcióra.
-
#140
Nemrég ezt írtad:
"Valójában azt sem értjük, hogyan taszítja egymást két mágnes."
TE nem érted. Aki tanult relativitást, az érti. -
#139
Legyen úgy. -
mizar1 #138 "...mivel fénysebességgel tágul a gömb"
-Ez csak a "vörös határ" távolságán igaz.
Távolabb nagyobb, közelebb kisebb mértékű a tágulás mértéke.
-
mizar1 #137 A három dimenzióban ennyi és nem ötben.
Több térdimenzióról értelmetlen beszélni.
Illetve aki erről beszél az nem tudja mit beszél.
-
#136
Az éter köszöni, jól van.
Csak a neve változott meg. -
#135
"Aztán persze rájött, hogy zöldséget írt."
Képzel el, mi lenne akkor, ha rájönnének valami olyan dologra, amit az emberek semmiképp nem fogadnának el, vagy teljesen felborítaná az egész civilizáció morálját.
Te mit tennél?
Sajnáljuk, tévedtünk.. -
#134
Nagyobb pontosság érhető el a gmplib-el. mpf_class tipussal a kapott érték
71100 m/s-nál 13.75 milliárd fényév, ami egy elég jó közelítés.
13.75 ± 0.11 billion years(4.339 x 10e17 seconds)
http://en.wikipedia.org/wiki/Age_of_the_universe
-másodpercben is megkaphatjuk =fényév*24*3600*365 szorzással-
-
#133
Az 5. dimenzióba nem láthatunk bele. Miért?
Mert minden anyagi forma rezgés. Ennek a bránnak a rezgése.
A semmiben nem terjedhet rezgés, nincs ami információt hozzon onnan. -
#132
Mármint Planck -
#131
Az univerzumunk egy 5d brán. Fénysebességgel tágul, és a vastagsága a buboréknak elvileg a Plack méret. Egyesek szerint.
Szerintem a Compton hullámhossz a mérete h/mc. Ez egy kompakt dimenzió, ez a hullámok számára határfeltételként jelentkezik. Ez lehet az oka az elektron állandó méretének.
-
#130
Az eredmény azért nem lesz pontos, mert longdouble-val számolva is a pontossági határ közelében mozognak az értékek. -
#129
13.9 MILLIÁRD fényév.
lol nemtom hova sietek. -
#128
bocsánat, elsőre elírtam
70km/másodperc -
#127
Segítek, mert nyilván olyan egetrengetően nehéz kiszámolni. Szavakat sokkal egyszerűbb összedobálni.
Ismert két távolság, az egyik 1 Mpc a másik 1Mpc+70km. Ennyit tágul a gömb 1 másodperc alatt. A sugár ismeretlen de a sugár növekménye c azaz 3e8 méter.
Ismert, hogy a kör kerülete a sugarával arányos. -a gömb egy metszetében számolok- Ezért a két távolság aránya ugyanakkora lesz, mint a sugarak aránya.
k=1Mpc dk=70000 mert méterben szokás számolni
r az ismeretlen sugár, dr=c=3e8, mivel fénysebességgel tágul a gömb.
(dk+k)/k=(dr+r)/r
(dk+k)/k=dr/r+1
r=dr/((dk+k)/k-1)
1 fényév az =c*24*3600*365
1 pc=3.262*fényév
1 Mpc=3.262*fényév*1e6
A kapott r távolságot beosztjuk a fényévvel, a kapott eredmény 1.392720e+10
azaz 13.9 fényév.
Ekkora az univerzum sugara az 5. dimenzióban.
Az már egy másik kérdés. hogy hol éri el a tágulás sebessége a felületen a fénysebességet.
Sajnálatosan kb ugyan ilyen távolságra. Ez az oka annak, hogy mindenki keveri a szezont a fazonnal.
Tessék számolni.
-
#126
"Ha a sugárzásból sakkozták ki a 13.5milliárd évet + azt, hogy ilyen messze van tőlünk a robbanás "eleje" akkor ez most melyik idő"
Nem tudom, mi olyan bonyi ezen, hogy még mindig megy az ilyen értetlenkedés.
Van egy lufi, fénysebességgel tágul. Számold ki, mekkora a sugara, ha a felületén levő 1 Mpc távolságra levő két pont 70000km/másodperc sebességgel távolodik.
Ugyanis ennyit lehet számolni a doppler-eltolódásból.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hubble%27s_law
-
Irasidus #125 Itt találhatsz egy magyarázatot, hogyan jött ki a 13,7 milliárd év.
Age of the universe - wikipedia -
Irasidus #124 "Egyáltalán nem biztos az hogy az a fény amit mi úgy látunk, hogy 13 milliárd fényévnyi távolságból érkezett ide, az valóban olyan messziről is jött..."
Zagyvaság. 13 milliárd fényévre nem látunk, és nem is láthatunk. Egyrészt akkor még nem volt fény, másrészt a hullámhossz eltolódás miatt az már nem is fény lenne.
-
mizar1 #123 Az a gond ezzel, hogy irdatlan nagy tömegek is csak elenyésző módon "görbítenek a téridőn", (inkább módosítanak a környező anyagon) és csak viszonylag kis távolságra a tömegtől.
A másik, hogy képzeljük, el, hogy a mi világegyetemünk halmaza egy akkora szivacs mint Budapest. Ebben az a térrész ameddig ellátunk egy focilabdányi halmaz bárhol elhelyezve -(ez feleljen meg a 13,7 milliárd fényév sugárnak.
Az egész budapestnyi szivacs növekszik, benne a mi focilabda Világegyetemünk ugyanazzal a Hubble értékkel.
Semmivel nem lehet bebizonyítani, hogy nem így van mert ez esetben mindent ugyanígy tapasztalnánk.
Viszont ha így van nem kell görbe terekkel szórakozni és szingularitást föltételezni.
