Veszélyben a sötét anyag elméletek

A mozgó ponttöltéshez képest a vezeték elektronjai relatíve más sebességgel mozognak, mint a pozitív ionok.
A próbatöltés az áram irányához viszonyított mozgása miatt a saját viszonyítási rendszerében egyszer pozitívnek látja a vezetéket, másik irányba mozogva negatívnak.

Egyszer a vezeték elektronjai vannak sûrûbben, másszor az ionok.
Lehet hogy te ezt nem érted, én igen.
Tudom, hogy miért vonzza egymást két mágnes.

"Kábé annyi a valóságtartalma mint a rúd megrövidülésének."


Lássuk, mit reagálsz erre?
http://galileo.phys.virginia.edu/classes/252/rel_el_mag.html

Az általad nem létezõnek titulált Lorentz-FitzGerald kontrakció az oka a mágneses térnek.
Valójában nincs különálló mágneses tér, hanem a viszonyítási rendszertõl függõen hol mágneses teret mérünk, hol elektromos teret.

Az egész visszavezethetõ az elektromos térre és a hossz-kontrakcióra.

Nemrég ezt írtad:

"Valójában azt sem értjük, hogyan taszítja egymást két mágnes."


TE nem érted. Aki tanult relativitást, az érti.

Legyen úgy.

"...mivel fénysebességgel tágul a gömb"

-Ez csak a "vörös határ" távolságán igaz.

Távolabb nagyobb, közelebb kisebb mértékû a tágulás mértéke.

A három dimenzióban ennyi és nem ötben.

Több térdimenzióról értelmetlen beszélni.
Illetve aki errõl beszél az nem tudja mit beszél.

Az éter köszöni, jól van.

Csak a neve változott meg.

"Aztán persze rájött, hogy zöldséget írt."

Képzel el, mi lenne akkor, ha rájönnének valami olyan dologra, amit az emberek semmiképp nem fogadnának el, vagy teljesen felborítaná az egész civilizáció morálját.

Te mit tennél?
Sajnáljuk, tévedtünk..

Nagyobb pontosság érhetõ el a gmplib-el. mpf_class tipussal a kapott érték
71100 m/s-nál 13.75 milliárd fényév, ami egy elég jó közelítés.

13.75 ± 0.11 billion years(4.339 x 10e17 seconds)
http://en.wikipedia.org/wiki/Age_of_the_universe


-másodpercben is megkaphatjuk =fényév*24*3600*365 szorzással-

Az 5. dimenzióba nem láthatunk bele. Miért?
Mert minden anyagi forma rezgés. Ennek a bránnak a rezgése.

A semmiben nem terjedhet rezgés, nincs ami információt hozzon onnan.

Mármint Planck

Az univerzumunk egy 5d brán. Fénysebességgel tágul, és a vastagsága a buboréknak elvileg a Plack méret. Egyesek szerint.

Szerintem a Compton hullámhossz a mérete h/mc. Ez egy kompakt dimenzió, ez a hullámok számára határfeltételként jelentkezik. Ez lehet az oka az elektron állandó méretének.

Az eredmény azért nem lesz pontos, mert longdouble-val számolva is a pontossági határ közelében mozognak az értékek.

13.9 MILLIÁRD fényév.

lol nemtom hova sietek.

bocsánat, elsõre elírtam
70km/másodperc

Segítek, mert nyilván olyan egetrengetõen nehéz kiszámolni. Szavakat sokkal egyszerûbb összedobálni.

Ismert két távolság, az egyik 1 Mpc a másik 1Mpc+70km. Ennyit tágul a gömb 1 másodperc alatt. A sugár ismeretlen de a sugár növekménye c azaz 3e8 méter.

Ismert, hogy a kör kerülete a sugarával arányos. -a gömb egy metszetében számolok- Ezért a két távolság aránya ugyanakkora lesz, mint a sugarak aránya.

k=1Mpc dk=70000 mert méterben szokás számolni
r az ismeretlen sugár, dr=c=3e8, mivel fénysebességgel tágul a gömb.

(dk+k)/k=(dr+r)/r
(dk+k)/k=dr/r+1
r=dr/((dk+k)/k-1)

1 fényév az =c*24*3600*365
1 pc=3.262*fényév
1 Mpc=3.262*fényév*1e6

A kapott r távolságot beosztjuk a fényévvel, a kapott eredmény 1.392720e+10
azaz 13.9 fényév.
Ekkora az univerzum sugara az 5. dimenzióban.


Az már egy másik kérdés. hogy hol éri el a tágulás sebessége a felületen a fénysebességet.
Sajnálatosan kb ugyan ilyen távolságra. Ez az oka annak, hogy mindenki keveri a szezont a fazonnal.

Tessék számolni.

"Ha a sugárzásból sakkozták ki a 13.5milliárd évet + azt, hogy ilyen messze van tõlünk a robbanás "eleje" akkor ez most melyik idõ"

Nem tudom, mi olyan bonyi ezen, hogy még mindig megy az ilyen értetlenkedés.
Van egy lufi, fénysebességgel tágul. Számold ki, mekkora a sugara, ha a felületén levõ 1 Mpc távolságra levõ két pont 70000km/másodperc sebességgel távolodik.
Ugyanis ennyit lehet számolni a doppler-eltolódásból.

http://en.wikipedia.org/wiki/Hubble%27s_law

Itt találhatsz egy magyarázatot, hogyan jött ki a 13,7 milliárd év.

Age of the universe - wikipedia

"Egyáltalán nem biztos az hogy az a fény amit mi úgy látunk, hogy 13 milliárd fényévnyi távolságból érkezett ide, az valóban olyan messzirõl is jött..."

Zagyvaság. 13 milliárd fényévre nem látunk, és nem is láthatunk. Egyrészt akkor még nem volt fény, másrészt a hullámhossz eltolódás miatt az már nem is fény lenne.

Az a gond ezzel, hogy irdatlan nagy tömegek is csak elenyészõ módon "görbítenek a téridõn", (inkább módosítanak a környezõ anyagon) és csak viszonylag kis távolságra a tömegtõl.

A másik, hogy képzeljük, el, hogy a mi világegyetemünk halmaza egy akkora szivacs mint Budapest. Ebben az a térrész ameddig ellátunk egy focilabdányi halmaz bárhol elhelyezve -(ez feleljen meg a 13,7 milliárd fényév sugárnak.
Az egész budapestnyi szivacs növekszik, benne a mi focilabda Világegyetemünk ugyanazzal a Hubble értékkel.

Semmivel nem lehet bebizonyítani, hogy nem így van mert ez esetben mindent ugyanígy tapasztalnánk.
Viszont ha így van nem kell görbe terekkel szórakozni és szingularitást föltételezni.

Egyáltalán nem biztos az hogy az a fény amit mi úgy látunk, hogy 13 milliárd fényévnyi távolságból érkezett ide, az valóban olyan messzirõl is jött... már csak azért sem, mert a gravitáció teret meghajlítja, a fény is ennek megfelelõen elhajlik (gravitációs lencsehatás). De a teret a gravitáció nem csak meghajlítja (ez rossz megfogalmazás), mert valójában a teret összehúzva hajlítja meg a teret, azaz gömb centrikusan torzítja a teret a tömeg által keltett gravitáció... na most ha minden egy pontban volt sûrûsödve akkor a tér is oda volt "húzva", azaz a tér is sûrûbb volt, a fény ezért akkor sokkal lassabban halad, hisz visszahúzta a gravitációs tértorzulás... kisebb mértékben lásd feketelyukakat és környezetüket példának. Tehát amit úgy látunk hogy 13 milliárd év alatt tett meg a fény, nem is biztos hogy annyi ideje volt... lehet hogy sokkal több de az is lehet hogy sokkal - nagyság renddel kevesebb. Mindez a tér torzulása miatt, amit mi nem látunk, nem érzékelünk közvetlenül.

Ezek után lehet dobálózni izótpok bomlási idejével, stb, stb, de én úgy látom, semmi sem biztos, milliárd év nagyságrendû távlatban... rövid távon igen, de ekkora idõtávon ezt lehetetlen igazolni. Még.

"Összegezve: az elméleti csillagászok feltételeztek valamit a korai megfigyelések alapján, de ezt a késöbbi gyakorlati csillagászok nem igazolták vissza. Ennek következtében a tip-top elméletek sora dõlt volna össze, ezért hozták a sötét anyag/energia elméletet az elméleti csillagászok, hogy azért az elmélet jó, de az új megfigyelések szerint ott ez a bizonyos ismeretlen anyag/energia dolgozik a gravitáció ellen. Erre ezek a fránya gyakorlati csillagászok igazolják, hogy ez sem stimmel. Figyeld meg, az elméleti csillagászok szerint lesz még itt hiber anyag is ami a sötét anyagot befolyásolja, stb.. a sor végtelen. 😊"

Nagyon jól hangzik, hogy "elméleti csillagászok", csak ilyen nincs. Az észlelések alapján tudjuk, hogy létezik valami tömeg és taszítás amint nem táluk, és az okát egyenlõre nem tudjuk. A kozmológiai elméletek még csak hasonlót sem jósoltak meg, nem baj?! Fordítva ülsz azon a bizonyos lovon, persze aki bulvárból ismerkedik a tudománnyal az meg is érdemli.

Már megbocsáss, de a relem _tudományosan többszörösen igazolt_, amit te keresel az elméletek érvényességi határa. Amit fogalmam sincs honnan veszel, hogy hogy "kicsit távolabbra nem mûködik". Kélerek mutass egy példát, ugyanis nem látom, hogy sötét anyag, sötét energia hol mond ellent neki! Mielõtt nagyon belemelegednél, szólok, hogy Newton törvényeinek nem cáfolata a relem, más az érvényességi körük, vagy ha jobban tetszik a Newton egy speciális esete az áltrelnek.

A relativitáselmélet is csak egy elmélet, nem tudományosan igazolt természeti törvény, még az Univerzum általunk tesztelhetõ aprócska szegletében sem. Modell, ami egész jól leírja a szûk környezetünket, kicsit távolabbra nétve viszont már nem igazán akar mûködni. Fizikusok generációinak az élete ment már rá arra, hogy valami jobbal hozakodjanak elõ, egyelõre hiába.

A sötétanyag/sötétenergia kifejezések a rel. és a tapasztalt valóság között tátongó lyukakra kitalált buzzword-ök, ez fõleg az egybites humanoidok fejében, a "nem tudják -> tudomány szar -> zárjuk be a TTK-t, égessünk inkább boszorkányt!" gondolatmenet megtelepedése ellen hasznos eszköz, ezáltal a mai társadalmi környezetben létszükséglet a "miért?", "hogyan?", "mikor?", "meddig?" és fõleg a "wtf?" kérdésének tudományos igényû kutatásához.

Ettõl persze a "sötét"-franchise megmarad egy eléggé gusztustalan marketingfogásnak, ami az érdeklõdõ laikus szemében visszatetszést kelt, de ezzel együtt még mindig a tudományos eredetsztori a leghihetõbb és leginkább megalapozott (rész-)hazugság, amit az emberiség torkán valaha lenyomtak. Ráadásul az egyetlen olyan "vallás", amely deklaráltan nemhogy elfogadja, de ösztönzi a saját dogmáinak cáfolatát és megújulását.

Hogy ~50 éve járt ember az ûrben, az azt jelenti, h azóta tudjuk, az emberi test bírja a súlytalanság állapotát, semmi mást. A korra/távolságokra színképvonalakból, azok vöröseltolódásából, földi mintákból mért felezési idõkbõl és csillagmodellekbõl következtetnek. Ez szvsz. nem szentírás, a felsoroltakból szinte mindegyike hiányos elmélet, mindet megváltoztathatja egy új felfedezés, és mindre befolyással lehetnek akár a Naprendszerhez, vagy a Tejút galaxishoz köthetõ lokális hatások, de azért így is majdnem minden egybecseng az elmélettel, "csak" a távoli, nagy kiterjedésû ojjektumok feltételezett mozgása nem. Ez azt jelenti, hogy van még mit felfedezni.
Az Androméda közeledik: láttál lassított felvételt robbanásról? Voltak benne örvénylõ áramlatok? Ráadásul még a Naprendszer bolygói is közelednek idõnként egymáshoz, ez a te logikád szerint szintén azt jelenti, hogy az õsrobbanás-elmélet hülyeség. Vagy nem?

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Bocs, de... kialakúl, kissebb, ahhogy, gyorsúl, lassúl, szorúl, szubijektív, újjabb, jönn, álltal, meg a faszbúknyelv többi gyöngyszeme egy kommentben - "a sor végtelen". De hagyjuk, még a végén megdobálnak valami sötét anyaggal...

Látom a téma érdekel, ezért javaslom keresgélj neten, nagyonsok, közérthetõ leírás van róla, hogy miért gondolják a tudósok azt, amit gondolnak 😊

Én csak egy mondatra reagálnék:

"Már eleve ott a gond, hogy a robbanásban minden erõ a robbanás középpontjától kifelé mutat."

Az õsrobbanás elméletének valójában semmiféle köze nincs a hétköznapi értelemben vett robbanáshoz. Helyesebb felfúvódásként említeni, picit közelebb van az elmélethez ez a szó. Úgy hisszük jelenleg, hogy az õsrobbanás illetve felfúvódás alakította ki magát a teret is. Mivel ezt elképzelni 3d-ben eléggé nehézkes, 2 dimenziós példát szoktak felhozni. Egy leeresztett pöttyös léggömböt kell elképzelni aminek a mérete pontszerû. A léggömb felülete jelképezi a mi 3d-s terünket, kivéve persze, hogy ez csak 2d. Elkezdjük ezt a léggömböt felfújni, és a felületén lévõ pöttyök (ezek jelképezik a galaxisokat-csillagokat) elkezdenek egymástól távolodni, hiszen a felület nõ. Viszont a léggömb felületén nem tudsz rámutatni egy bizonyos pontra, hogy márpedig a tágulás középpontja ez a pont, hiszen a tágulás középpontja valójában nem esik bele a léggömb felületébe (az a léggömb közepe, amit mi 2d-s lények nme láthatunk). Tehát, ha mi a léggömb felületén élnénk a mi "terünkben" nem tudnánk megmutatni, hogy a tágulás honnan indult, de azt viszont érzékelnénk, hogy a csillagok távolodnak tõlünk. Sõt azt érzékelnénk, hogy szinte mindegyik távolodik mindegyiktõl. Ebbõl fakadóan, nem olyan egyszerû egy felrobbanó bomba fizikáját erre ráerõltetni, hiszen nem hasonlít a kettõ egymásra. Persze mindez egyelõre csak elmélet, bár elég szépen tartja magát évtizedek óta. Szóval, lehet benne valami. 😊

"Ezért - hogy ne legyen hülyeség - jött a sötét anyag/energia, hiszen a foltokat be kell tömni egy elméletben. Errõl még azt sem elhet tudni, hogy egyáltalán homogén összetételû vagy nem. Ezzel próbálták orvosolni a saját hibájukat ám újjabbakkal tetézték azokat, hiszen most már a sötét anyag/energia is magyarázatra szorúl. Már ez az elmélet sem stimmel."

Kifejtenéd bõvebben, hogy pontosan milyen foltokat tömködtek be a sötét anyaggal? Leírnád aszt is, hogy mi is az a sötét anyag? Melyik elmélet nem stimmel?
A sötét energiát nem kérdezem, mert az meghaladja a képességeimet.

ez igaz. De az eredeti probléma az volt számomra, hogy ha van az idõeltolódás, az mennyire képes befolyásolni az univerzumról kialakúlt képünket. Esetleg talán kissebb vagy nem olyan régen történt a robbanás vagy valami
Mondjuk a sötét anyag/energia gond önmagában igazolja, hogy szinte semmit nem tudnak a világegyetem mûködésérõl. Azt feltételezik, hogy ez és ez volt a nulla idõben és arra építenek mindent. Aztán jött a gond, nem úgy alakúl semmi ahhogy az elméleti mondel szerint kellene. Természetesen ez a model a viláûrbõl beszerezhetõ információk töredékét sem tartalmazza (eleve kb. 52-53 éve van jelen az ember az ûrben, komolyabb megfigyelést sztem olyan 40-45 éve véget. Ez nem túl sok, ebbõl levonnni milliárd, sõt 10milliárd éves folyamatokat...), tehát eléggé hiányos. Erre építeni bármit hülyeség. Ezért - hogy ne legyen hülyeség - jött a sötét anyag/energia, hiszen a foltokat be kell tömni egy elméletben. Errõl még azt sem elhet tudni, hogy egyáltalán homogén összetételû vagy nem. Ezzel próbálták orvosolni a saját hibájukat ám újjabbakkal tetézték azokat, hiszen most már a sötét anyag/energia is magyarázatra szorúl. Már ez az elmélet sem stimmel. Már eleve ott a gond, hogy a robbanásban minden erõ a robbanás középpontjától kifelé mutat. Itt meg felénk jönn az Androméda galaxis. Meg hát az is igaz, hogy a robbanás elsõ fázisa eléggé gyors szokott lenni, aztán lassulás következik (ez bármelyik lassított, robbabnásról készûlt felvételen lehet látni). LEhet, hogy még csak a gyorsúlás fázisába vagyunk, hiszen a világûrben 13 millárd év az kb. a nullával egyenlõ lehet. Nekünk persze nagy idõ. Lehet még csak az elején járunk és a várt lassúlás majd olyan 7-8millárd év mûlva fog bekövetkezni. Mindazonálltal az is lehet, hogy ez a robbanás egy helyi valami volt. Mi szubijektíven a robbanásból nézzük a dolgokat, és könnyen lehet, hogy innen 17millárd fényévre meg azt látják, hogy a robbanás széle mindjárt lesöpri az õ világukat a csillagtérképrõl -> zsugorodik a világegyetem?

Összegezve: az elméleti csillagászok feltételeztek valamit a korai megfigyelések alapján, de ezt a késöbbi gyakorlati csillagászok nem igazolták vissza. Ennek következtében a tip-top elméletek sora dõlt volna össze, ezért hozták a sötét anyag/energia elméletet az elméleti csillagászok, hogy azért az elmélet jó, de az új megfigyelések szerint ott ez a bizonyos ismeretlen anyag/energia dolgozik a gravitáció ellen. Erre ezek a fránya gyakorlati csillagászok igazolják, hogy ez sem stimmel. Figyeld meg, az elméleti csillagászok szerint lesz még itt hiber anyag is ami a sötét anyagot befolyásolja, stb.. a sor végtelen. 😊

Azért ez csak egy elmélet egyik magyarázata.
Kábé annyi a valóságtartalma mint a rúd megrövidülésének.

Mit érsz vele, ha közben körülötted milliárd évek telnek el? Mire visszajönnél a Földre, már nincs is meg.

tehát a fény leutazza a 13.5milliárd kilómétert, a mi idõnk szerint 13.5milliárd év alatt, számára mind ez 0 ideig tart. De akkor miért mondják, hogy a fény galaktikus távolságok áthidalására túl lassú? Hiszen 0 idõ alatt vagyok bárhol :o
Már ha tudnék ilyen gyorsan menni.

A fény szemszögébõl nézve bármekkora út megtétele 0 ideig tart, szóval nyilván a mi szemszögünkbõl 13,5 milliárd.

lehet hülye lesz a kérdés, de nem vagyok csillagász.
Ha a sugárzásból sakkozták ki a 13.5milliárd évet + azt, hogy ilyen messze van tõlünk a robbanás "eleje" akkor ez most melyik idõ? :o
Mert ha a fénynek kell 13.5milliárd évet utaznia, hogy onnan ideérjen akkor ez a várakozó szemlõlenek tobb 10milliárd évet jelent, gy.k. a mi szemszögünkbõl az univerzum még nem is létezett amikor a fény elindúlt. Ha viszont nekünk 13.5milliárd év, akkor meg nem olyan nagy az univerzum mint gondolnánk... meg lehet nem is olyan öreg.
Aztán lehet hülye volt a feltételezés, de mondom nem vagyok csillagász.

Akkor ennek az illúzióinak a szabályait kell kutatnunk, ami azt jelenti, hogy pont ugyanazt kell csinálni, ugyanazokat kell kutatni, mint eddig is😊

A radioaktív bomlási sorok és bomlástermékek élbõl cáfolják ezt...

"És mi van akkor ha az amit látunk az illúzió csupán? És a világ "csak" 5-6ezer éves?"

Az van, hogy biztosan nincs így.

A Föld különbözõ butuska hitei, népszokásai pedig egy másik fórumba valók.
A "mátrixos" "modern" zöldségek is.

És mi van akkor ha az amit látunk az illúzió csupán? És a világ "csak" 5-6ezer éves? Akkor nem kell sötét anyag ahhoz, hogy egy-egy galaxis úgy nézzen ki amilyennek látjuk... mivel nem élünk elég ideig, hogy ténylegesen lássuk a mozgásukat (50 év? 100 év? Egy csillag sem jut körbe egy galaxisban a galaxis középpontja körüli keringésekor ennyi idõ alatt, hisz a mi galaxisunk 100ezer fényév átmérõjû... egy csillag periódus ideje pl a mi esetünkben 226millió év...! Ebbõl jó esetben láthatunk 70-80 évnyit...)
Mindezt a látszólagosság alapján kiszámítva.

Persze mindez ebben az esetben teremtésrõl szól (vagy a Mátrixról 😉 ), de ekkor felvetõdik az a kérdés is: mi a lószarnak ennyi objektum, ha csak egy parányi objektumon van - értelemmel bíró - élet?
Így bukta a vallási mizérium is ebbõl adódóan.
Bár, a krisnások hite szerint, a hindu vallás alapján ezek nem ellenkeznek. Szerintük az univerzum teljes életkora több mint háromszázezer-milliárd(!) évnyi, ebbõl persze még kevés telt le és több ciklus van. Eszerint a sötét anyag valszeg a Dharma, vagy Brahman teste... 😉 :p ami mindent összetart és szabályoz... vagy mi a fene...

Tehát egy vastömbben a vasatomog mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek. De mindegyik szanaszétfele áll, így kioltják egymást. Egy mágneses tér viszont irányba rendezi, ezért hat rá a mágneses tér. Egy mágnesben úgy is maradnak, ezért az atomok mágneses terei összeadódnak.

Az örvénylõ vasmag és a köpeny egyirányba rendezi az atomi mágneses erõvonalakat, ezért van mágneses mezeje a Földnek. De ezt csak kiokoskodtam, lehet, hogy nem így van.

A szilárd vas mágneses tulajdonságát kevered azzal, hogy örvénylik a vas, mozgásban van, és úgy viselkedik, mint egy dinamó.

"Ha jol tudom az osrobbanra a galaktikus hatterzajbol kovetkeztetnek.
De ha jol emlexem akkor nem mindenhonnan egyforam intenzitassal hallatszik.
Ami azert furcsa egy kicsit nem?
Ha egy pontszeru dolog eldurran es aztan novexik akkor ezt nem egyforman kene hallannunk mindenhonnan ?"

Nem feltétlen, mert maga az Univerzum sem homogén. Mondjuk egy halaxis mögül jövõ sugárzádt elnyel maga a galaxis anyaga. Meg az sem biztos, hogy a tágulás homogén. Lehet, hogy az anyag befolyásolja.

Tökéletesen igazad van. Ez elvileg egy tudományos mûkedvelõ fórum. Minimálisan elvárható lenne, hogy kettes alá fizika, kémia és matematika osztályzatokkal senki se próbálja meg osztani az észt.

Az meg eleve döbbenetes, hogy valaki azután is leírja, hogy a Föld a középkori tudomány szerint lapos volt, miután egy korábbi témában közölték már vele, hogy már az ókorban is tudták, hogy gömbformájú, és közelítõleg ki is mérték, számolták az átmérõjét. A tudományon kívûliek hitték laposnak.

Magát a folyamatot nem ismerjük 100%-ig. Valószínû több tényezõ együttes kölcsönhatása a mágneses tér. De azt, hogy az áramlási rendszernek igen nagy szerepe van az több mint tény.

Elég nehéz vizsgálni a Föld belsõ szerkezetét. Legjobban talán nagy földrengésnél lehet, ahogy világ több pontján nézik a beérkezõ lökéshullámokat, amik áthaladnak a Föld belsõ anyagán.

Azt a kísérletet én is láttam, egy nagy gömböt építettek megtöltötték a hozzávalókkal és elkezdték forgatni, imitálva a Föld forgását és mágneses mezõ jött létre.

Az elõzõ duke nak ment!

Igen, de én arra gondoltam, hogy magát a folyamatot bizonyították, vagyis, hogy a mozgásban lévõ folyékony fémek mágneses mezõt generálnak.
Erre építettek egy kísérleti szerkezetet, amiben szimulálják a föld belselyében munkálkodó folyamatokat.
Nem vagyok a téma szakértõlye, csak amit láttam vagy olvastam a témáról azt tudom ismételni.

Azert ez meg ma is, csak egy nagyon valoszinu elmelet. Egyenlore senki nem talalt jobb magyarazatot a dologra, de nincs 100 %-ban bizonyitva. Mert oke, hogy a magban folyo orvenyaramok okozzak a magneseseget, de megis konkretan honet jon a feszultseg, amitol az aram kialakul ?
Hogy tuti legyen, ahoz valakinek lekene mennie egy multimeterrel es megkene mernie az olvadt kulso magban folyo aramokat, feszultsegeket. Nem tudom miert nem teszik, talan lustasagbol ? <#nevetes1>

Pontosan, van is egy fickó aki ezzel kísérletezik, csináltak egy szerkezetet ami ezen az elven mûködik, tehát ezt akár vehetjük biztosnak is, annak ellenére, hogy soha senki sem látta a folyékony magot.

Ez leginkább Agaba72 nek írtam.

Az olvad külsõ mag áramlása okozza a mágneses mezõt a szilárd belsõ mag körül, dinamóhatás.
Abban igazad van, hogy önmagában a vasmag nem okozna mágnes mezõt, ha nem lenne meg ez az áramlási rendszer.
Egyébként a Föld mágneses mezeje rohamosan gyengül, 1000 év és a tendencia szerint megszûnik. Valószínû egy pólusváltás következik be.

Ha végleg leáll a mágneses tér az nem valami egészséges (bár a Földnél ez nem valószínû). Elég ránézni a Marsra, régen neki is volt mágneses tere.

Látod amire te gondolsz az talán a 18. századi tudományra esetleg használható amikor még kézzelfogható dolgokat vizsgáltak, manapság város méretü gépek kellenek ahoz, hogy tudásunkat megfigyeléseinket tovább bõvíthessük.
A következtetésen és elméletek készítésén majd azok ellenõrzésén kívül,hogyan kutatnád mondjuk a részecskefizikát vagy akár az anyagtudományok sem olyanok mint az alkimia, hogy összekeverünk elemeket aztán majd meglátjuk mi lesz.
Mostanában, elemekkel, molekulákkal elõször elméletben eljátszanak majd modellezik, aztán kezdik csak el létrehozni nem fordítva.
A példád pon ott sántít, hogy a mostani kutatnivalókat nem tudod kézzel megfogni vagy közvetlen méréseket végezni rajta csak hatások és megfigyelésekbõl tudsz következtetni azok mûködésére vagy mibenlétükre.

"Ha jol tudom az osrobbanra a galaktikus hatterzajbol kovetkeztetnek."

-Többek között.

"De ha jol emlexem akkor nem mindenhonnan egyforam intenzitassal hallatszik."

-Nem jól emlékszel.

"Osrobbanas nem volt ....."

-Azért ezt nem kellene ilyen határozottan kijelenteni.

"Az amit hallunk az a folyamatosan kialakulo vilagegyetem zaja."

-Ez elképzelhetõ. A tér ugyanis nem üres, mindenhol anyag van amelynek zaja van.

"A galaxisok meg rohadtul nem tavolodnak egymastol hanem a feny "farad"

-A megfigyelések mindkét kijelentésedet cáfolják.

"Allitolag" minel messzebb van valami annal gyorsabban tavolodik ami valjuk be elegge necces nem ?"

-Nem.

Gondold végig egy képzeletbeli óriási baktériumtelep szaporodásával ahol minden baktérium folyamatosan osztódik.
Az egymástól pár kilométerre lévõk akár már hangsebességnél is gyorsabban távolodhatnak egymástól.

Nem is bugyborékol a vasmag :-)