242
-
Meridian #122 Egyáltalán nem biztos az hogy az a fény amit mi úgy látunk, hogy 13 milliárd fényévnyi távolságból érkezett ide, az valóban olyan messziről is jött... már csak azért sem, mert a gravitáció teret meghajlítja, a fény is ennek megfelelően elhajlik (gravitációs lencsehatás). De a teret a gravitáció nem csak meghajlítja (ez rossz megfogalmazás), mert valójában a teret összehúzva hajlítja meg a teret, azaz gömb centrikusan torzítja a teret a tömeg által keltett gravitáció... na most ha minden egy pontban volt sűrűsödve akkor a tér is oda volt "húzva", azaz a tér is sűrűbb volt, a fény ezért akkor sokkal lassabban halad, hisz visszahúzta a gravitációs tértorzulás... kisebb mértékben lásd feketelyukakat és környezetüket példának. Tehát amit úgy látunk hogy 13 milliárd év alatt tett meg a fény, nem is biztos hogy annyi ideje volt... lehet hogy sokkal több de az is lehet hogy sokkal - nagyság renddel kevesebb. Mindez a tér torzulása miatt, amit mi nem látunk, nem érzékelünk közvetlenül.
Ezek után lehet dobálózni izótpok bomlási idejével, stb, stb, de én úgy látom, semmi sem biztos, milliárd év nagyságrendű távlatban... rövid távon igen, de ekkora időtávon ezt lehetetlen igazolni. Még. -
Irasidus #121 "Összegezve: az elméleti csillagászok feltételeztek valamit a korai megfigyelések alapján, de ezt a késöbbi gyakorlati csillagászok nem igazolták vissza. Ennek következtében a tip-top elméletek sora dőlt volna össze, ezért hozták a sötét anyag/energia elméletet az elméleti csillagászok, hogy azért az elmélet jó, de az új megfigyelések szerint ott ez a bizonyos ismeretlen anyag/energia dolgozik a gravitáció ellen. Erre ezek a fránya gyakorlati csillagászok igazolják, hogy ez sem stimmel. Figyeld meg, az elméleti csillagászok szerint lesz még itt hiber anyag is ami a sötét anyagot befolyásolja, stb.. a sor végtelen. :)"
Nagyon jól hangzik, hogy "elméleti csillagászok", csak ilyen nincs. Az észlelések alapján tudjuk, hogy létezik valami tömeg és taszítás amint nem táluk, és az okát egyenlőre nem tudjuk. A kozmológiai elméletek még csak hasonlót sem jósoltak meg, nem baj?! Fordítva ülsz azon a bizonyos lovon, persze aki bulvárból ismerkedik a tudománnyal az meg is érdemli. -
Irasidus #120 Már megbocsáss, de a relem _tudományosan többszörösen igazolt_, amit te keresel az elméletek érvényességi határa. Amit fogalmam sincs honnan veszel, hogy hogy "kicsit távolabbra nem működik". Kélerek mutass egy példát, ugyanis nem látom, hogy sötét anyag, sötét energia hol mond ellent neki! Mielőtt nagyon belemelegednél, szólok, hogy Newton törvényeinek nem cáfolata a relem, más az érvényességi körük, vagy ha jobban tetszik a Newton egy speciális esete az áltrelnek. -
Lucy in the Sky #119 A relativitáselmélet is csak egy elmélet, nem tudományosan igazolt természeti törvény, még az Univerzum általunk tesztelhető aprócska szegletében sem. Modell, ami egész jól leírja a szűk környezetünket, kicsit távolabbra nétve viszont már nem igazán akar működni. Fizikusok generációinak az élete ment már rá arra, hogy valami jobbal hozakodjanak elő, egyelőre hiába.
A sötétanyag/sötétenergia kifejezések a rel. és a tapasztalt valóság között tátongó lyukakra kitalált buzzword-ök, ez főleg az egybites humanoidok fejében, a "nem tudják -> tudomány szar -> zárjuk be a TTK-t, égessünk inkább boszorkányt!" gondolatmenet megtelepedése ellen hasznos eszköz, ezáltal a mai társadalmi környezetben létszükséglet a "miért?", "hogyan?", "mikor?", "meddig?" és főleg a "wtf?" kérdésének tudományos igényű kutatásához.
Ettől persze a "sötét"-franchise megmarad egy eléggé gusztustalan marketingfogásnak, ami az érdeklődő laikus szemében visszatetszést kelt, de ezzel együtt még mindig a tudományos eredetsztori a leghihetőbb és leginkább megalapozott (rész-)hazugság, amit az emberiség torkán valaha lenyomtak. Ráadásul az egyetlen olyan "vallás", amely deklaráltan nemhogy elfogadja, de ösztönzi a saját dogmáinak cáfolatát és megújulását.
Hogy ~50 éve járt ember az űrben, az azt jelenti, h azóta tudjuk, az emberi test bírja a súlytalanság állapotát, semmi mást. A korra/távolságokra színképvonalakból, azok vöröseltolódásából, földi mintákból mért felezési időkből és csillagmodellekből következtetnek. Ez szvsz. nem szentírás, a felsoroltakból szinte mindegyike hiányos elmélet, mindet megváltoztathatja egy új felfedezés, és mindre befolyással lehetnek akár a Naprendszerhez, vagy a Tejút galaxishoz köthető lokális hatások, de azért így is majdnem minden egybecseng az elmélettel, "csak" a távoli, nagy kiterjedésű ojjektumok feltételezett mozgása nem. Ez azt jelenti, hogy van még mit felfedezni.
Az Androméda közeledik: láttál lassított felvételt robbanásról? Voltak benne örvénylő áramlatok? Ráadásul még a Naprendszer bolygói is közelednek időnként egymáshoz, ez a te logikád szerint szintén azt jelenti, hogy az ősrobbanás-elmélet hülyeség. Vagy nem?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Bocs, de... kialakúl, kissebb, ahhogy, gyorsúl, lassúl, szorúl, szubijektív, újjabb, jönn, álltal, meg a faszbúknyelv többi gyöngyszeme egy kommentben - "a sor végtelen". De hagyjuk, még a végén megdobálnak valami sötét anyaggal... -
gforce9 #118 Látom a téma érdekel, ezért javaslom keresgélj neten, nagyonsok, közérthető leírás van róla, hogy miért gondolják a tudósok azt, amit gondolnak :)
Én csak egy mondatra reagálnék:
"Már eleve ott a gond, hogy a robbanásban minden erő a robbanás középpontjától kifelé mutat."
Az ősrobbanás elméletének valójában semmiféle köze nincs a hétköznapi értelemben vett robbanáshoz. Helyesebb felfúvódásként említeni, picit közelebb van az elmélethez ez a szó. Úgy hisszük jelenleg, hogy az ősrobbanás illetve felfúvódás alakította ki magát a teret is. Mivel ezt elképzelni 3d-ben eléggé nehézkes, 2 dimenziós példát szoktak felhozni. Egy leeresztett pöttyös léggömböt kell elképzelni aminek a mérete pontszerű. A léggömb felülete jelképezi a mi 3d-s terünket, kivéve persze, hogy ez csak 2d. Elkezdjük ezt a léggömböt felfújni, és a felületén lévő pöttyök (ezek jelképezik a galaxisokat-csillagokat) elkezdenek egymástól távolodni, hiszen a felület nő. Viszont a léggömb felületén nem tudsz rámutatni egy bizonyos pontra, hogy márpedig a tágulás középpontja ez a pont, hiszen a tágulás középpontja valójában nem esik bele a léggömb felületébe (az a léggömb közepe, amit mi 2d-s lények nme láthatunk). Tehát, ha mi a léggömb felületén élnénk a mi "terünkben" nem tudnánk megmutatni, hogy a tágulás honnan indult, de azt viszont érzékelnénk, hogy a csillagok távolodnak tőlünk. Sőt azt érzékelnénk, hogy szinte mindegyik távolodik mindegyiktől. Ebből fakadóan, nem olyan egyszerű egy felrobbanó bomba fizikáját erre ráerőltetni, hiszen nem hasonlít a kettő egymásra. Persze mindez egyelőre csak elmélet, bár elég szépen tartja magát évtizedek óta. Szóval, lehet benne valami. :) -
zizikus #117 "Ezért - hogy ne legyen hülyeség - jött a sötét anyag/energia, hiszen a foltokat be kell tömni egy elméletben. Erről még azt sem elhet tudni, hogy egyáltalán homogén összetételű vagy nem. Ezzel próbálták orvosolni a saját hibájukat ám újjabbakkal tetézték azokat, hiszen most már a sötét anyag/energia is magyarázatra szorúl. Már ez az elmélet sem stimmel."
Kifejtenéd bővebben, hogy pontosan milyen foltokat tömködtek be a sötét anyaggal? Leírnád aszt is, hogy mi is az a sötét anyag? Melyik elmélet nem stimmel?
A sötét energiát nem kérdezem, mert az meghaladja a képességeimet.
-
MacropusRufus #116 ez igaz. De az eredeti probléma az volt számomra, hogy ha van az időeltolódás, az mennyire képes befolyásolni az univerzumról kialakúlt képünket. Esetleg talán kissebb vagy nem olyan régen történt a robbanás vagy valami
Mondjuk a sötét anyag/energia gond önmagában igazolja, hogy szinte semmit nem tudnak a világegyetem működéséről. Azt feltételezik, hogy ez és ez volt a nulla időben és arra építenek mindent. Aztán jött a gond, nem úgy alakúl semmi ahhogy az elméleti mondel szerint kellene. Természetesen ez a model a viláűrből beszerezhető információk töredékét sem tartalmazza (eleve kb. 52-53 éve van jelen az ember az űrben, komolyabb megfigyelést sztem olyan 40-45 éve véget. Ez nem túl sok, ebből levonnni milliárd, sőt 10milliárd éves folyamatokat...), tehát eléggé hiányos. Erre építeni bármit hülyeség. Ezért - hogy ne legyen hülyeség - jött a sötét anyag/energia, hiszen a foltokat be kell tömni egy elméletben. Erről még azt sem elhet tudni, hogy egyáltalán homogén összetételű vagy nem. Ezzel próbálták orvosolni a saját hibájukat ám újjabbakkal tetézték azokat, hiszen most már a sötét anyag/energia is magyarázatra szorúl. Már ez az elmélet sem stimmel. Már eleve ott a gond, hogy a robbanásban minden erő a robbanás középpontjától kifelé mutat. Itt meg felénk jönn az Androméda galaxis. Meg hát az is igaz, hogy a robbanás első fázisa eléggé gyors szokott lenni, aztán lassulás következik (ez bármelyik lassított, robbabnásról készűlt felvételen lehet látni). LEhet, hogy még csak a gyorsúlás fázisába vagyunk, hiszen a világűrben 13 millárd év az kb. a nullával egyenlő lehet. Nekünk persze nagy idő. Lehet még csak az elején járunk és a várt lassúlás majd olyan 7-8millárd év műlva fog bekövetkezni. Mindazonálltal az is lehet, hogy ez a robbanás egy helyi valami volt. Mi szubijektíven a robbanásból nézzük a dolgokat, és könnyen lehet, hogy innen 17millárd fényévre meg azt látják, hogy a robbanás széle mindjárt lesöpri az ő világukat a csillagtérképről -> zsugorodik a világegyetem?
Összegezve: az elméleti csillagászok feltételeztek valamit a korai megfigyelések alapján, de ezt a késöbbi gyakorlati csillagászok nem igazolták vissza. Ennek következtében a tip-top elméletek sora dőlt volna össze, ezért hozták a sötét anyag/energia elméletet az elméleti csillagászok, hogy azért az elmélet jó, de az új megfigyelések szerint ott ez a bizonyos ismeretlen anyag/energia dolgozik a gravitáció ellen. Erre ezek a fránya gyakorlati csillagászok igazolják, hogy ez sem stimmel. Figyeld meg, az elméleti csillagászok szerint lesz még itt hiber anyag is ami a sötét anyagot befolyásolja, stb.. a sor végtelen. :)
-
mizar1 #115 Azért ez csak egy elmélet egyik magyarázata.
Kábé annyi a valóságtartalma mint a rúd megrövidülésének. -
WoodrowWilson #114 Mit érsz vele, ha közben körülötted milliárd évek telnek el? Mire visszajönnél a Földre, már nincs is meg. -
MacropusRufus #113 tehát a fény leutazza a 13.5milliárd kilómétert, a mi időnk szerint 13.5milliárd év alatt, számára mind ez 0 ideig tart. De akkor miért mondják, hogy a fény galaktikus távolságok áthidalására túl lassú? Hiszen 0 idő alatt vagyok bárhol :o
Már ha tudnék ilyen gyorsan menni.
-
WoodrowWilson #112 A fény szemszögéből nézve bármekkora út megtétele 0 ideig tart, szóval nyilván a mi szemszögünkből 13,5 milliárd. -
MacropusRufus #111 lehet hülye lesz a kérdés, de nem vagyok csillagász.
Ha a sugárzásból sakkozták ki a 13.5milliárd évet + azt, hogy ilyen messze van tőlünk a robbanás "eleje" akkor ez most melyik idő? :o
Mert ha a fénynek kell 13.5milliárd évet utaznia, hogy onnan ideérjen akkor ez a várakozó szemlőlenek tobb 10milliárd évet jelent, gy.k. a mi szemszögünkből az univerzum még nem is létezett amikor a fény elindúlt. Ha viszont nekünk 13.5milliárd év, akkor meg nem olyan nagy az univerzum mint gondolnánk... meg lehet nem is olyan öreg.
Aztán lehet hülye volt a feltételezés, de mondom nem vagyok csillagász.
-
Sequoyah #110 Akkor ennek az illúzióinak a szabályait kell kutatnunk, ami azt jelenti, hogy pont ugyanazt kell csinálni, ugyanazokat kell kutatni, mint eddig is:) -
#109
A radioaktív bomlási sorok és bomlástermékek élből cáfolják ezt... -
mizar1 #108 "És mi van akkor ha az amit látunk az illúzió csupán? És a világ "csak" 5-6ezer éves?"
Az van, hogy biztosan nincs így.
A Föld különböző butuska hitei, népszokásai pedig egy másik fórumba valók.
A "mátrixos" "modern" zöldségek is. -
Meridian #107 És mi van akkor ha az amit látunk az illúzió csupán? És a világ "csak" 5-6ezer éves? Akkor nem kell sötét anyag ahhoz, hogy egy-egy galaxis úgy nézzen ki amilyennek látjuk... mivel nem élünk elég ideig, hogy ténylegesen lássuk a mozgásukat (50 év? 100 év? Egy csillag sem jut körbe egy galaxisban a galaxis középpontja körüli keringésekor ennyi idő alatt, hisz a mi galaxisunk 100ezer fényév átmérőjű... egy csillag periódus ideje pl a mi esetünkben 226millió év...! Ebből jó esetben láthatunk 70-80 évnyit...)
Mindezt a látszólagosság alapján kiszámítva.
Persze mindez ebben az esetben teremtésről szól (vagy a Mátrixról ;) ), de ekkor felvetődik az a kérdés is: mi a lószarnak ennyi objektum, ha csak egy parányi objektumon van - értelemmel bíró - élet?
Így bukta a vallási mizérium is ebből adódóan.
Bár, a krisnások hite szerint, a hindu vallás alapján ezek nem ellenkeznek. Szerintük az univerzum teljes életkora több mint háromszázezer-milliárd(!) évnyi, ebből persze még kevés telt le és több ciklus van. Eszerint a sötét anyag valszeg a Dharma, vagy Brahman teste... ;) :p ami mindent összetart és szabályoz... vagy mi a fene... -
Doktor Kotász #106 Tehát egy vastömbben a vasatomog mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek. De mindegyik szanaszétfele áll, így kioltják egymást. Egy mágneses tér viszont irányba rendezi, ezért hat rá a mágneses tér. Egy mágnesben úgy is maradnak, ezért az atomok mágneses terei összeadódnak.
Az örvénylő vasmag és a köpeny egyirányba rendezi az atomi mágneses erővonalakat, ezért van mágneses mezeje a Földnek. De ezt csak kiokoskodtam, lehet, hogy nem így van. -
Doktor Kotász #105 A szilárd vas mágneses tulajdonságát kevered azzal, hogy örvénylik a vas, mozgásban van, és úgy viselkedik, mint egy dinamó. -
Doktor Kotász #104 "Ha jol tudom az osrobbanra a galaktikus hatterzajbol kovetkeztetnek.
De ha jol emlexem akkor nem mindenhonnan egyforam intenzitassal hallatszik.
Ami azert furcsa egy kicsit nem?
Ha egy pontszeru dolog eldurran es aztan novexik akkor ezt nem egyforman kene hallannunk mindenhonnan ?"
Nem feltétlen, mert maga az Univerzum sem homogén. Mondjuk egy halaxis mögül jövő sugárzádt elnyel maga a galaxis anyaga. Meg az sem biztos, hogy a tágulás homogén. Lehet, hogy az anyag befolyásolja. -
Doktor Kotász #103 Tökéletesen igazad van. Ez elvileg egy tudományos műkedvelő fórum. Minimálisan elvárható lenne, hogy kettes alá fizika, kémia és matematika osztályzatokkal senki se próbálja meg osztani az észt.
Az meg eleve döbbenetes, hogy valaki azután is leírja, hogy a Föld a középkori tudomány szerint lapos volt, miután egy korábbi témában közölték már vele, hogy már az ókorban is tudták, hogy gömbformájú, és közelítőleg ki is mérték, számolták az átmérőjét. A tudományon kívűliek hitték laposnak. -
wednes #102 Magát a folyamatot nem ismerjük 100%-ig. Valószínű több tényező együttes kölcsönhatása a mágneses tér. De azt, hogy az áramlási rendszernek igen nagy szerepe van az több mint tény.
Elég nehéz vizsgálni a Föld belső szerkezetét. Legjobban talán nagy földrengésnél lehet, ahogy világ több pontján nézik a beérkező lökéshullámokat, amik áthaladnak a Föld belső anyagán. -
wednes #101 Azt a kísérletet én is láttam, egy nagy gömböt építettek megtöltötték a hozzávalókkal és elkezdték forgatni, imitálva a Föld forgását és mágneses mező jött létre. -
csimmasz #100 Az előző duke nak ment! -
csimmasz #99 Igen, de én arra gondoltam, hogy magát a folyamatot bizonyították, vagyis, hogy a mozgásban lévő folyékony fémek mágneses mezőt generálnak.
Erre építettek egy kísérleti szerkezetet, amiben szimulálják a föld belselyében munkálkodó folyamatokat.
Nem vagyok a téma szakértőlye, csak amit láttam vagy olvastam a témáról azt tudom ismételni.
-
duke #98 Azert ez meg ma is, csak egy nagyon valoszinu elmelet. Egyenlore senki nem talalt jobb magyarazatot a dologra, de nincs 100 %-ban bizonyitva. Mert oke, hogy a magban folyo orvenyaramok okozzak a magneseseget, de megis konkretan honet jon a feszultseg, amitol az aram kialakul ?
Hogy tuti legyen, ahoz valakinek lekene mennie egy multimeterrel es megkene mernie az olvadt kulso magban folyo aramokat, feszultsegeket. Nem tudom miert nem teszik, talan lustasagbol ?
-
csimmasz #97 Pontosan, van is egy fickó aki ezzel kísérletezik, csináltak egy szerkezetet ami ezen az elven működik, tehát ezt akár vehetjük biztosnak is, annak ellenére, hogy soha senki sem látta a folyékony magot.
Ez leginkább Agaba72 nek írtam. -
wednes #96 Az olvad külső mag áramlása okozza a mágneses mezőt a szilárd belső mag körül, dinamóhatás.
Abban igazad van, hogy önmagában a vasmag nem okozna mágnes mezőt, ha nem lenne meg ez az áramlási rendszer.
Egyébként a Föld mágneses mezeje rohamosan gyengül, 1000 év és a tendencia szerint megszűnik. Valószínű egy pólusváltás következik be.
Ha végleg leáll a mágneses tér az nem valami egészséges (bár a Földnél ez nem valószínű). Elég ránézni a Marsra, régen neki is volt mágneses tere. -
csimmasz #95 Látod amire te gondolsz az talán a 18. századi tudományra esetleg használható amikor még kézzelfogható dolgokat vizsgáltak, manapság város méretü gépek kellenek ahoz, hogy tudásunkat megfigyeléseinket tovább bővíthessük.
A következtetésen és elméletek készítésén majd azok ellenőrzésén kívül,hogyan kutatnád mondjuk a részecskefizikát vagy akár az anyagtudományok sem olyanok mint az alkimia, hogy összekeverünk elemeket aztán majd meglátjuk mi lesz.
Mostanában, elemekkel, molekulákkal először elméletben eljátszanak majd modellezik, aztán kezdik csak el létrehozni nem fordítva.
A példád pon ott sántít, hogy a mostani kutatnivalókat nem tudod kézzel megfogni vagy közvetlen méréseket végezni rajta csak hatások és megfigyelésekből tudsz következtetni azok működésére vagy mibenlétükre.
-
mizar1 #94 "Ha jol tudom az osrobbanra a galaktikus hatterzajbol kovetkeztetnek."
-Többek között.
"De ha jol emlexem akkor nem mindenhonnan egyforam intenzitassal hallatszik."
-Nem jól emlékszel.
"Osrobbanas nem volt ....."
-Azért ezt nem kellene ilyen határozottan kijelenteni.
"Az amit hallunk az a folyamatosan kialakulo vilagegyetem zaja."
-Ez elképzelhető. A tér ugyanis nem üres, mindenhol anyag van amelynek zaja van.
"A galaxisok meg rohadtul nem tavolodnak egymastol hanem a feny "farad"
-A megfigyelések mindkét kijelentésedet cáfolják.
"Allitolag" minel messzebb van valami annal gyorsabban tavolodik ami valjuk be elegge necces nem ?"
-Nem.
Gondold végig egy képzeletbeli óriási baktériumtelep szaporodásával ahol minden baktérium folyamatosan osztódik.
Az egymástól pár kilométerre lévők akár már hangsebességnél is gyorsabban távolodhatnak egymástól.
-
mizar1 #93 Nem is bugyborékol a vasmag :-) -
mizar1 #92 Csakhogy itt egy forgó vasmagról van szó. Dinamóhatásról. -
ugh #91 Vagy ugy van, hogy a nyomas novekelesevel a forras pont novexik es novexik ez is ? -
ugh #90 Valaki tudna nekem segiteni?
Annak idejen azt tanultuk, hogy a fold magneses teret a fold magja (ami egy hatalamas forro forgo vasdarab ) adja .
De azt tanultuk, hogy a vas 610celsius (azt hiszem) felett elveszti a magnese tulajdonsagait.
A kerdest nem teszem fel.... -
ugh #89 Ha jol tudom az osrobbanra a galaktikus hatterzajbol kovetkeztetnek.
De ha jol emlexem akkor nem mindenhonnan egyforam intenzitassal hallatszik.
Ami azert furcsa egy kicsit nem?
Ha egy pontszeru dolog eldurran es aztan novexik akkor ezt nem egyforman kene hallannunk mindenhonnan ?
Szerintem egy ujabb bizonyitek P.A.LaViolette konyveben felvazolt elemelet igazlasara.
Osrobbanas nem volt .....
Az amit hallunk az a folyamatosan kialakulo vilagegyetem zaja.
A galaxisok meg rohadtul nem tavolodnak egymastol hanem a feny "farad"
lehet pont a fekete anyag(o az ugynevezett etert veszi ami NEM azonos a 19szazad vegi - 20. szazad elejei elmeletek mechanikus eter elmeletevel) kovetkezteben.
Es ettol tolodik vorsobe.
"Allitolag" minel messzebb van valami annal gyorsabban tavolodik ami valjuk be elegge necces nem ? Siman lehet azert, mert nagyobb utat tesz meg es tobb energiat veszt.
Nagy nyugalommal kijelenthetjuk hogy a fizika ezen resze mer egy ideje vakvaganyon van.... -
#88
Bocs, de aki tudomány területén akarja osztani az ész, és ennyire 2x2 dolgot nem lát át, az mi búbánatot akar? Mintha józsika, akinek 2+2 sem megy akarna bizonyítani, hogy a holdraszállás kamu. Volt ilyen a moohoax topikban. A s = v*t összefüggéssel akarta bizonyítani, hogy a holdraszállás csak konteó... -
WoodrowWilson #87 Molni nem volt ám mindig ilyen paraszt, csak belefásult a konteósokkal meg áltudomány-szakértőkel való vitába.:) -
mizar1 #86 Jó lenne, ha a trágárságot kerülnétek. Tényleg lehúzza a színvonalat -legalábbis az én szememben. Egyébként is egy szint fölött már nem trágár az ember.
Valaki tudja e, hogy két mágnes azonos pólusa hogyan taszítja egymást?
Persze, persze erővonalak, meg mágneses térerő, stb.
De mi történik pontosan?
-
gforce9 #85 Az is elképesztő, hogy állítólag értelmes felnőtt emberek, kapásból balfaszoznak egy fórumon. -
#84
Valahol elképesztő, hogy egyes balfaszok még midig ezzel a "Föld lapos" = tudomány szar összemosással próbálkoznak... -
gforce9 #83 A példádat alapul véve, a gond akkor jön, ha azt a bizonyos csomagot nem tudod kibontani. Anélkül kell megsaccolni mi lehet benne. A sötét anyagot (legyen az bármi is, lehet nem is anyag, hanem valami teljesen más hatás) nem lehet megfogni, nem tudsz odamenni és kibontani egy csomagot és felfedezni, hogy jéé, hát ez az. Nagyonsok olyan dolg van, amit nem tudsz egyszerűen megfigyelni és megállípítani, hogy márpedig ez az ami. A gravitáció erre tökéletes példa. Számolunk vele, a képleteket tényként kezeljük, holott a gravitációért felelős részecskét (vagy ki tudja mi áll mögötte) nem ismerjük, mégis számolunk a gravitációval. Egy olyan dologgal, aminek a működését valójában nem ismerjük az alapoktól, de a működésének mikéntjét egyelőre úgy tűnik, kiválóan lefedik a jelenlegi, általánosan elfogadott elméletek. SZerinted a gravitáci "miért"-jét, azt majd úgy fogjuk felfedezni, hogy egyszer csak valaki rálel úgy a semmiből vagy ezek az elméletek fognak egyre közelebb vinni a megértéséhez?