Agaba72#78
Akkor sorban:
1. Én azt írtam, hogy ne készíts elméletet egyáltalán ha a cél valóság megismerése.
Elméletre akkor van szükség, ha valami más a célod, mondjuk, hogy kényelmesebben élj. Akkor a már meglévő tudást elméletbe rendezve, felhasználod, hogy kényelmesebben élj. Erre jók az elméletek, de az embertől FÜGGETLEN világ megismerésére csak a minden ELŐZETES elképzeléstől mentes, megfigyelés.
2. Az úgynevezett mesekönyvek tartalma is csak elmélet a legtöbb ember számára, nem megfigyelés(ez esetben a tapasztalat jobb szó). Tehát nem, hacsak az nem egyezik a te tapasztalatoddal.
3, Ez már meredekebb mert alapból feltételezed, hogy ki KELL valahonnan indulni, de miért is? Attól, hogy nem keresed még egy csomó mindent "megtalálsz" kellek nélkül is.
4, A zeuszos dolog miért lenne objektív? Senki nem állított ilyet.
5, Itt csak az a gond, hogy mikor számítgatni kezd az ember azt már valamilyen elképzelés szerint teszi, (konkrétan, hogy ha számol abból megismeri a valóságot mert ez is egy elképzelés)
6, "Ekkor azt mondják valami még hiányzik az egyenletből, amit nem tudjuk, hogy mi. erre mondják hogy sötét anyag, vagy energia." Na itt a lényeg, fogalmuk sincs mi hiányzik az egyenletből, de mivel tudni AKARJÁK így kénytelenek a már meglévő ismereteket felhasználni. Így született meg ez a sötét anyag elmélet is a már ismert anyagi elméletekből de hogy valójában mi az az ismeretlen azt csak megfigyeléssel fogják megtudni.
Csak egy kis logika. Ha valami teljesen idegen, ismeretlennel találkozol amihez hasonlót sem ismersz, akkor vajon hogy tudod megismerni? Elkezdesz agyalni, elméleteket gyártani? De még is mi alapján? Csak is a már ismertek alapján tudsz elméletet felállítani, lévén az ismeretlent nem ismered, tehát dolgozni sem tudsz vele. De mivel amivel találkoztál az teljesen ismeretlen, így a már ismert dolgok nem sokat érnek a megismerésben. Erre mondom, minden előzetes elképzeléstől mentes megfigyelés, és ha képes vagy befogadni (elég értelmes, tudatos a megfigyelő) akkor megismerheti az ismeretlent.