274
-
senki687 #74 Tekintsünk el minden nehézségtől. Tegyük fel, hogy az emberiség képes ilyen eszközt megépíteni, megvan benne a szándék is és megvalósul. Minden tökéletesen működik. És akkor ez az egész mire jó? -
#73
Nehany nagyon is fontos dolgot egyszeruen nem emlit a cikk.
Mi van az urszemettel? Mi van a statikus potencialkulonbseggel? Mi van a szerkezet sulyaval? Mennyi penzbe es mennyi anyagba kerul az egesz?
-
#72
Az ilyen konteós hozzáállás vicc az én szememben. Semmi értelme eltenni egy drága pénzen kifejlesztett technológiát, ami piaci előnyt ad... -
blessyou #71 Ez igy nem teljesen igaz, Kolombusz idejeben is mar koztudott volt evszazadok ota, hogy a Fold gombolyu. A kerdes az volt, hogy megeri-e egyaltalan nyugatnak kereskedelmi utvonalat letesiteni India fele. Kolombusz becslesei hibasak voltak, ezert probaltak lebeszelni, lassuk be, jogosan, mert Eratoszthenesztol ismertek a becslest a Fold mereteire, amikkel nyilvanvaloan ertelmetlen lett volna Nyugat fele kereskedni Indiaval. Kolombusznak az volt az oriasi mazliaja, hogy kozben ott volt Amerika.
A kozepkorra inkabb volt jellemzo az a mentalitas, hogy "nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezert megcsinaltuk", bar ez nem annyira a tudomanyos kihivasokra vonatkozott. -
Bhalage #70 amugy szerintem ma is letezhat nem keves olyan technologia, amirol senki nem tudja, h letezik, mert jol eltettek kesobbre, mert valakiknek az erdekeit nagyon bántaná. :D ugyanott vagyunk cska nem ideologiai alapon, hanem a penz az isten alapon. -
Bhalage #69 96000 km?
worlds fastest elevator:
1010m/perc azaz ha jol szamolok ezzel 1584óra azaz kb 66 nap felmenni.
lépcsőház nem lesz? :D
:D:D:D:D -
asgh #68 Akkor is létezett tudomány, csak a politika ideológiai alapon kontrollálta, ez viszont legfeljebb történeti szempontból érdekes. Sztálin idejében is beleugatott a politika ideológiai alapon a tudományba (pár millió ember éhen is halt ennek következtében), de ettől függetlenül mégis a szovjetek küldtek először embert az űrbe. -
#67
Sosem értettem az ilyen hasonlatokat. Akkor olyan, hogy tudomány gyakorlatilag nem létezett, hála az katolikus egyház áldásos tevékenységének...
Ma azért látjuk, hogy ez elég merész vállalás, mert látjuk a műszaki akadályokat. -
asgh #66 Szvsz 2050-re irreális a terv. Ugyanakkor Kolombusz idejében még az volt a merészség, hogy úgy vágott neki 3 hajóval az Atlanti óceánnak, hogy esetleg leesik a másik végén a semmibe, mert a Föld gömbölyűsége és körülhajózhatósága még gyakorlatban nem bizonyított elmélet volt. Ha akkoriban azzal áll elő valaki, hogy lehetséges építeni egy katedrális méretű fém hadihajót, ami repülőgépeket hordoz, atomenergia hajtja és a világ bármelyik pontján pár hónapon belül bevethető, akkor valószínűleg kiröhögték és/vagy diliházba dugták volna. -
Viktor800428 #65 Ha ma elkezdik, 2050-re talán lehet belőle valami... -
Deus Ex #64 No, ezt rövid távon nem sikerült átolvasni, elnézést.
Egyébként véleményetek szerint egy, a fenti képen láthatóhoz hasonló kiterjedésű szerkezetet szerintetek mennyi idő alatt verne szét az űrszemét..? -
#63
Szerintem az egy sarkítása a dolgoknak, hogy az ellensúly tartaja feszesen a kábelt. Ez a rendszer nem úgy működik, hogy Kiskopasz Jocó gyerők megfogja a spintor egyik végit és mint a cica amelyik a farkát kergeti elkezd vele forogni.
Mégegyszer mondom ez egy hatalmas, viszonylag rugalmas szerkezetű űrállomás, aminek a keringési és forgási ideje is 24 óra. Persze az ellensúly tartja feszesen a felső végét, az alasót meg a kötél saját tehetetlensége. És nem az, hogy az egész rendszer a föld felszínére van csomózva. A forgás pontban, az űrállomásnál viszont a két erő eredője zéró ezért nincs elmozdulás. Ha a kötélből lent leszakad egy darab, akkor az ellensúly mozgatásával, és/vagy az ellensúlyból "ballaszt" ledobásával az űrállomás a keringési pályán, geostac pályán tartható. Igaz a forgási idő változhat, esetenként az ellensúly fog a Föld felé kerülni. De a kötél hosszának visszaállításával, a súllyal történő manőverezéssel az eredeti állapot visszaállítható. -
Deus Ex #62 Kettéválasztva: egy cég 2050-re tervez valamit. Ennyi időre ezen a területen nem lehet tervezni.
Másrészt, az űrlift. Olyan elképzelés, amely létrehozásához szükséges technikai szinten adódni fog nála alkalmasabb eszköz. Pl. a kábelnél maradva volt annó a fix telepítésű gőzgépekkel hajtott kábelvasút, ami persze csak rövid pályaszakaszokon volt képes működni. Ment a fantáziálás a technológia korszerűsítésével majd ezzel városokat kötnek össze. Aztán végül ehelyett jött a villamos vontatás. Lehetne városok közötti kábelvasutat csinálni? Persze, csak van nála sokkal egyszerűbb, olcsóbb, rugalmasabb megoldás.
Rövid távon életképesebbnek tartom a kombinált ciklusú rakétahajtóműveket, ez az űrliftet is lehetővé tévő nanotechnológia széleskörű ipari alkalmazásával kombinálva olyan távlatokat nyit majd meg, mint amikor a favázas, vászonborítású sárkányszerkezetről áttértünk a fém használatára.
Rövid távon költségcsökkenést hoz majd a valóban többször felhasználható, hagyományos rakéták és kabinok elterjedése - amikor ugye valaki nem abban van érdekeltté téve, hogy minden egyes felszálláshoz az utolsó csavarig új eszközt adjon el, sőt, esetleg felszállásonként eladja a gyár árát is - elég csak a SpaceX hazajárós rakétafokozatait nézni.
Középtávon pedig a vasimr-ből talán lesz valami, valaki írta, hogy elvileg fissziós vagy fúziós reaktorból energiát nyerve akár a Földről is fel lehet vele szállni, emellett a polywell projekt titkosítása is talán jelent valamit.
Szóval köszönjük Clarke úr, az űrlift egyszer lehetne, de soha nem lesz. -
#61
Jó lenne. De az is elég, ha addigra viszonylag olcsó (pl. mint most egy repülőűt a Föld másik oldalára) menetrendszerinti járatok lesznek egy átlagember számára is megfelelő városszerű űrállomásra, esetleg a Holdra.
Bár talán túl sokat szeretnék... :D -
Vereshegyi #60 Űrlift felépitése és működése
Űrlift, Űrkampó, Űrvitorla...
Két link amin érdekes megjegyzések találhatóak az űrlift témakörben. Nem a forrásokat kell nézni, hanem a leirtakat. Ha nem is világmegváltó gondolatok, de mindenképpen elgondolkoztatóak. -
martincpt #59 South Park már megcsinálta, mennyei létra epizód :)
![]()
-
gforce9 #58 Írják is az ezzel foglalkozó cikkek, hogy az ellensúly tartja feszesen a kábelt. Ezt csak úgy tudja megtenni, ha a sebessége gyorsabb, mint ami ahhoz szükséges, hogy a föld körül körpályán keringjen. Ez a 96k km amúgy is jóval magasabb, mint a szinkronműholdak pályái. Tehát, ha lassabb lenne a súly, akkor tarthatná a fix keringést kábel nélkül. Ergó, ha elszakad, elrepül. Az állomás gyanítom már a szinkronpálya alá vagy annak közelébe esik, bár ezt majd egy szakértő kiszámolja. Én abból gondolom, mert így a legjobb talán a tehermentesítés. Ha a kábel az állomás alatt szakad el, elszáll, hacsak az ellensúlyt és az állomást is nem lassítják a keringési sebességre (de így oda a szinkron). Ha pedig az állomás fölött szakad el, az ellensúly repül el a fenébe vagy ugye szintén lassítani kell, ami kiszedi a szinkronpályából. Az összecsomózás ígyis úgyis bajos :) AMúgymeg ez pusztán elméleti felvetés, mert még messze van 2050, ha egyátalán sikerül is megvalósítani, amit azért kétlek :) -
lapaleves #57 egy dolgot lássatok: ez egy egyváltozós játék. vagy sikerül fellőni egy fonalcsináló gépet és szerezni hozzá elég szenet, vagy nem. ezen áll vagy bukik a dolog.
nem számoltam ki, de wikin vannak alapszámítások. nekem nagyjából az jött le, hogy a kész cuccot fellőni esélytelen.
persze fonálcsináló gép nem terem minden bokorban, de a végtermék bizonyos szempontból elég primitív.
az más téma, hogy ha tudunk nanocsövet gyártani, akkor abból 25 km magasan repülő ultrakönnyű indítóplatformot is tudunk csinálni. bár ez megint kérdés, a fonál azért nem repülő bázis. -
#56
kb úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas űrálomást, aminek a keringési és forgási ideje is 24 óra. Nincs igazából a föld felszínhez kötve. Ha valahol leszakad egy nagyob "kötéldarab", akkor az ellensúly megfelelelő mozgatásával kompenzálható a dolog, az egész űrállomás a helyén maradna. -
COOLancs #55 Ezt kicsit olyannak tartom mint Verne "Ágyúval a Holdra" ötletét, persze elvileg lehetséges, de ha belegondolunk kiderül, hogy ordenálé baromság.
2050-re én is igérhetek bármit, addigra az ezt bejelentő emberkék már nem is lesznek életben ... Inkább igérjenek Csillagkaput, még az is valószínűbb hogy kevesebb erőforrásból valósítható meg. -
niof #54 Úgy tűnik ők is olvasták Frank Schatzing: Limit című könyvét.
De asszem ő egy aszteroidához, vagy kisbolygóhoz kötötte hozzá a könyvben.
Szal a japcsik az ötletet lopták, nem ők gondoltak rá először... :) -
HumaMage #53 Azért dicséretes, hogy végre értelmes emberek is foglalkoznak vele, nem csak NASA.. :-)
gforce9: "Ha az a kötél elszakad az állomás ellensúlyostól, mindenestől parittyaként elszáll a fenébe"
Ühümm.. Gondolom a hold felé fog nézni, ha el is szakad, majd az megfogja (soso). ^_^ -
#52
A repülőknél, autóknál az emberek elfelejtik, hogy van hozzá eggy meglevő infrastruktúra. Repülőterek, úthálózat, benzinkúthálózat, felszínre telepített navigációs, vagy GPS hálózat, rpülésirányítás, közúti forgalom szabályozás, légi kutatómaentő/mentő-tűzoltó-rendőr szolgálatok.
Ha az űrt is hasonlóan akarjuk használni, akkor ezeket ott is ki kell építeni. Na most ez lenne az államok felelőssége. Rögtön más lenne az űrutazás, ha az álamok már a kapcsolódó infrastruktúrát kiépítették volna. Pl katasztrófa esetén gyors mentőszolgálatra számíthatnának az utasok.
Ez a lift azért is tűnik vonzónak, mert úgy tűnik, hogy mindez megspórolható. A gond az, hogy nem. Vagy másképp, ha meg akarjuk mindezt spórolni, akkor minek egyáltalán egy ilyen viszonylag nagy kapacitású lift? Mit csinálunk vele?
Alternatív szállítási rendszernek jó lenne, csk éppen mit mivel kötünk össze és mit szállítunk? Mivel nincs űripar, bányászat, kereskedelem, árumozgás, az egész értelmetlen.
Űr ipar fejlesztési stratégia kéne, ráadásul olyan ami mondjuk az ENSZ égisze alatt működik. (Mert teszem azt valaki összeakad valami idegen lénnyel, akik megmorcosodnak ránk és nyakunkba dobnak egy aszteroidát. Hiába mondják, hogy ők az amcsikat célozták, azzal mi nem leszünk kisegítve, megyünk a dinók sorsára.)
Fejleszteni kéne a termelést, a kolonizációt, a navigációt, mindent, amit az utóbbi 30 évben nem fejlesztettek! -
gforce9 #51 Ha az a kötél elszakad az állomás ellensúlyostól, mindenestől parittyaként elszáll a fenébe, hiszen a kötél maga tartja pályán a cuccot. Ha nem építenek be az ellensúlyba egy lassító hajtóművet ilyen esetekre, akkor igenhamar elhagyja a föld környékét, szóval összecsomózi utána elég nehéz lenne :) -
#50
Páternoszter szerűen lehetne egymásmögé aggatni a gondolákat, ha legalább 2 pálya lenne. Mivel eltérő erőhatások lépnének fel az emelkedésnél és a visszatérésnél, ezért a két pálya magától eltávolodna egymástól valszeg, ez sem jelentene gondot.
Az indulásnál 1G erőt kell legyőzni/gyorsítani a gondolát, de ez a pálya végefelé gyakorlatilag ez 0 lenne ugye. Az az a külső több 10 000 km-es szakaszon egyrészt nincs légköri surlódás, meg a mozgás biztosításához is minimális energia kéne, ezért ott jóval nagyobb sebességgel mehetne, mint 200 km/h. Mágneses lebegtetéssel technikailag az 1000 km/h olyan bevállalható értéknek tűnik, ami már si jelentősen lecsökkentené az utazás idejét, 1-2 napra, ami már nem olyan veszélyes. Több pálya esetén, ha az egyik elszakadna, akkor simán ki lehetne egy újat építeni. Ép ezért 1 pályával szinte őrültség megépíteni.
És akkor most a feketeleves. Ha valamit felviszek geostac pályára, akkor le kell lassítani, ha esetleg LEO pályára akarom állítani. Vagy is felfuvarozok egy rakétát, majd onnan indítom, vagy esetleg valahol a pálya bizonyos szakaszán. Minden esetre a fékezés nem megspórolható és akkor már egy felszíni rakéta jobb megoldásnak tűnik.
Aztán, biztos hogy a geostac pálya lenne a legjobb mindenre? Pl huzamos emberi tartózkodásra érdsd pár nap nap a jelenlegi űrállomás technológiánkat felhasználva nem lehet személyzetel ellátott űrállomást ott fenntartani.
Miért? A sugárzás miatt! A Van Allen övben gyakorlatilag koncentrálódik az összes olyan töltött nagy energiájú kozmikus részsecske, amit a Föld mágneses mezője a felszin közeléből már kiszorít. A felvonó pont a legveszélyesebb részén menne át ennek a területnek ráadásul viszonylag lassan. Napkitörések alkalmával biztos hogy le kéne állítani ezt a rendszert. A töltött részecskék ugyanis ha becsapódnak az űrállomás falába, akkor röntgen sugárzást keltnek. És még ha amúgy elkerülnék is a személyzetet, akkor az ilyen másodlagos sugárzás már veszélyesebb lehet, mint az eredeti részecskék! Minnél vastagabb a pajzs, annál több nagy energiájú elektromágneses sugárzás keletkezik.
Ennek a sugárzásnak a LEO pályán keringő állomások nincsenek kitéve, sőt az űrben tapasztalhatónál is alacsonyabb itt a sugárzás.
Ez a rendszer valójában nem olyan lenne, mint egy katedrális, amit felépítenek és akkor évszázadokig hozzá sem kell nyúlni. A modern épületek is állandó karbantartást igényelnek, az ilyen szélsőséges viszonyok között működő rendszerek pedig sokkal rövidebb várható élettartammal rendelkeznek, mint egy normál híd.
Az ISS-t olyan 20 évre tervezték, ennek a működése sem lenne hosszabb inkább rövidebb! Az anyagok a nagyobb sugárzás miatt rohamosan öregednek, ha állandóan cserélik, akkor a karbantartási költségek bizony horribilisek lesznek.
De ezen nem kell csodálkozni, hiszen a japánok a kocsiknál is ezt a stratégiát követik, az alakatrészek a drágák nem az új autó.
:D
Röviden. -
brueni #49 bár a gondot itt ott látom, hogy itt az útvonal maga a költség és veszélyforrás. ha egy űrhajó, vagy repülő lezuhan, vagy pl. egy teherautó kidől a sorból, akkor az lokális probléma, van helyette másik, esetleg relatív olcsón pótolható. de ha maga az útvonal sérül, (pl repülő eltalálja, vagy villám vág bele, esetleg valami komoly vihar megtépázza, űrszemét eltrafálja, szabotázs, anyagfáradás, emberi figyelmetlenség, vagy bármi más okból) akkor azért mégse olyan egyszerű összecsomózni és újból kihúzni azt a felvonókötelet... -
brueni #48 "2 vagy párosan növelt számú gondola és szállító vonal mellett, akár folyamatos üzemet lehetne csinálni. Hiszen lenne felszálló, meg leszálló vonal, a gondolák visszautaztatása által termelt energiát lehetne az emelésre használni. Ha fönt több cuccost rakna be, akkor meg nem hogy fogyasztja, de termeli az energiát. :D"
nem tudom miért nem páternoszterben gondolkodnak. így akár naponta lehetne több kabint is indítani. -
#47
A 10-20 út nem túl sok, de ha többet tud felvinni, mint az űrsiklók tudtak, akkor már sokkal jobb a helyzet.
Persze ez mind csak elmélet, hiszen 2050 nagyon messze van és a világnak meg idén vége.
-
BalMat #46 A Vörös Marsban is lezúgott, de csak az Egyenlítő és környéke kapott belőle. Gondolom a Földön sem lenne másként. -
#45
Én továbbra is azt mondom, hogy semmi értelme a liftnek. A mai hordozórakétákkal szemben is versenyképtelen bizonyos aspektusok terén. Nemhogy akkor a nanotechnológiás kor szintjén megalkothatókkal szemben... -
#44
Amúgy ha figyelembe vesszük, hogy a rendszer működése úgy nézne ki, hogy egy hétig felmegy a gondola, majd egy hétig visszajön, majd mondjuk hagyjunk 1 hetet utanként a karbantartásra, akkor kb 10-20 utat tudunk gyakorlatilag végrehajtani egy évben, ez azért nem túl sok!
Hoppá.
Több szállító gondolát is lehet alkalmazni, de ott már rengeteg technikai probléma felmerül, amik hatványozottan bonyolítják a rendszert. Pl, hogy kerülik egymást, amikor találkoznak, hogy oldják meg a teljes rendszer energia ellátását, stb.
Amúgy ha nem egyetlen szerencsétlen szállító vonalra, meg egy gondolára tervezzük, akkor bizonyos problémák kiesnek, de mint írtam hatványozottan kezd bonyolódni a rendszer.
2 vagy párosan növelt számú gondola és szállító vonal mellett, akár folyamatos üzemet lehetne csinálni. Hiszen lenne felszálló, meg leszálló vonal, a gondolák visszautaztatása által termelt energiát lehetne az emelésre használni. Ha fönt több cuccost rakna be, akkor meg nem hogy fogyasztja, de termeli az energiát. :D
Aztán 100 ezer km-nyi akármi önmagában is jelent akkora felületet, hogy a rá felvitt napelem jellegű réteg elég energiát termel ahhoz, hogy a rendszer működését biztosítsa, nem kell külön energia ellátó struktúra.
Szal lehet primitív módon is csinálni, meg úgy is, hogy rendszer szerűen működjön, és tényleg jó legyen, jobb mint a rakéták.
A jelenlegi, értsd a minimálisan megvalósítható rendszerre épülő koncepciók nem ilyenek.
Ugyan az a szitu, mint az ürrepülőgépnél. Tök jó ötlet a légkört felhasználni indításnál, mint oxigén forrás, aerodinamikai felhajtóerőt termelő közeg, visszatérésnél, meg mint a manőverezést biztosító közeg. Az egyetlen rendszerbe állított űrrepülő azonban az egyik legolcsóbb koncepció volt, ami azonban az előnyök nagyrészét nem használta ki, mert az a rendszer további bővítését, bonyolítását extra költségeket jelentett volna.
Olcsó húsnak...
Ez a jelenlegi űrlift koncepció dettó! -
#43
Erre mondják, hogy izé... nem tudom mit mondanak, de...!!!
Ha a szállító rendszerbe viszont beleveszed magát az utat is a maga néhány 100 ezer tonnájával, azt a rengeteg melót, meg pénzt, amíg egy szerpentines, alagutas, viaduktos hegyi utat felépítenek, akkor kezd más megvilágításba esni a dolog.
Ha csak azt a pár száz kilót kell eseti alkalommal felemelni, akkor tartok tőle, hogy a rakéta már nem is tűnik olyan rossz ötletnek. Persze pár 100 m-re nem szoktunk rakétával szállítani, szal a példád nagyjából a joghurt és a pekingi kacsa összehasonlításának tipikus esete. De nincs harag?
-
#42
"Nem idelenn kéne legyártani, hanem odafent, ahogy Clarke leírta "Az Éden szökőkútjai" című regényében. Így könnyebb lenne kifeszíteni a kötélzetet. Olvass utána!"
Hú tökre igazad van!
Akkor nem ugyan annyit, mint a felépítése, hanem 10X annyi rakétaindítást követelne, mert egy egész űripart is fel kéne építeni ráadásul.
Mondjuk, ha ezeket a fejlesztéseket (állandó ipari létesítmények a Holdon, aszteroidákon) kb a 70-es évek elejétől, amikor fogva drasztikusan csökkentették az űrkiadásokat megcsinálták volna, akkor most ez egy kiba jó ötlet lenne. De így sajnos...
-
Déta #41 Ahhh... Most már világos. 
-
teddybear #40 Tévedsz, csak a 36000 kilométeres magasságig kell felkapaszkodnia a kabinnak. A teljes szerkezet lenne 96 ezer kilométer hosszú.
A kabin sebessége meg lehet nagyobb is, a légkörön túl már nincs légellenállás, ami fékezné a mozgást. -
teddybear #39 "Bár én magam is úgy vélem, hogy egy ilyen űrfelvonó 1xűen túl sérülékeny egy szerkezet ahhoz, hogy érdemes legyen dollártrilliárdokat beleölni (bocsánat yencsilliárdokat :D)."
Mennyit vesztettek el az űrsiklók közül? És hány rakéta semmisült meg kilövés közben? Ennél meg leginkább a visszatérő űrszemét, illetve az esetleges meteoritek okozhatnak problémát. A légkör nemigen, az csak az alsó 10-20 kilométeren zavarhat.
Egyszerűen mindennek megvan a kockázata, de számszerűen a még ki nem próbált rendszereknél egyszerűen nem tudjuk előre.
Ami pedig a zeppelineket illeti, az technikai vakvágány volt. Még most sem tudunk olyan szerkezetet építeni, ami elég könnyű a léggömbös repüléshez, de akár egy vihart is kibír, ha kell. Nem csoda, hogy a legtöbb zeppelin vesztét egy váratlan szélroham okozta. -
#38
Azé ha belegodnolunk, hogy anno a zeppelinek mekkor benga, ámde törékeny és sérülékeny kreálmányok voltak és milyen minimális hordozókapacitásuk volt és MÉGIS felépítették akkor őket. Nem is egyet! Hiába volt drága, halálos, és túl költséges, építették! Namost sajna megen recesszió van, de ki tudja mit hoz a jövő... -
#37
Inkább az a magyarázat, hogy a rakétával az üzemanyagot magát is fel kell emelni, ami sok-sok tonna (plusz a hordozásához szükséges tartályok, rakétatest, burkolat, csövek, fúvokák stb.-stb.). Ergó a hasznos teher töredéke a rakéta tömegének. Tulajdonképpen a murva drága üzemanyagot nagyrészt magának az üzemanyagnak és konkrétan a rakétának a felemelése érdekében használjuk el. El kell érnünk rövid idő alatt a szökési sebességet és ebben még a légellenállás is akadályoz minket.
Viszont egy buta kis űrkabin szép lassan felkúszik azon a hülye nanoszálon, akár még napenergiával is, merthogy IDEJE az bőőőven van rá, az utasok meg halálra unják közben magukat... :DDD
Bár én magam is úgy vélem, hogy egy ilyen űrfelvonó 1xűen túl sérülékeny egy szerkezet ahhoz, hogy érdemes legyen dollártrilliárdokat beleölni (bocsánat yencsilliárdokat :D). -
Mardekár #36 http://hu.wikipedia.org/wiki/Centrifug%C3%A1lis_er%C5%91
Idióta. -
gforce9 #35 Szerintem olvasd el még1x a cikket :)
