274
  • philcsy
    #114
    Éppen ezért kell két oldalról építeni.
    Kell egy geostacionárius állomás amiről mindkét irányba elkezdik az építkezést olyan ütemben, hogy az eredő erő 0 legyen. Az esetleges korrekciók pedig manőverező hajtóművekkel megoldhatók.
  • philcsy
    #113
    Ez kb korrekt.
    Ha a ruha szemszögéből nézzük akkor valóban így is van, hat a vízre a centrifugális erő, de nincs ami visszatartaná, ezért sugár irányba elhagyja a ruhát.
    Külső szemlélő számára viszont a vízre nem hat erő éppen ezért érintő irányba halad tovább, a ruha viszont körpályán marad. Úgy mint a parittya és a kő esetében.
    De ez ilyen részletességgel már nem biztos, hogy ált. iskolás anyag.

    Még annyit, hogy a forgó rendszerben a sugár irány az ugyan az mint a nemforgóban az érintő irány.
  • gforce9
    #112
    Ha jól számolom akkor is óvatosan becsülve ~45000N erőről van szó, feltételezve hogy csak 300 négyzetméteren éri az a 100km/h-s szél. Vitorlázó oldalról lestem, ha rossz az eredmény, javítson ki aki tud pontos képletet a számításra.
  • mizar1
    #111
    Én meg így tudtam, még általános iskolából, mert az én időmben, úgy negyven éve még ott tanították.
    És úgy, hogy a centripetális erő és a centrifugális erő sugárirányú, de míg a centripetális befelé, a centrifugális kifelé mutat.

    A centrifuga is azért centrifuga, mert a centrifugális erő kifelé repíti a vizet.
    A centripetális bent tartaná, de ugye vízről lévén szó...
  • philcsy
    #110
    Én úgy tudom, hogy mindkettőben, de erre nem vennék mérget, mert lehet, hogy külön nevet adtak neki. Ami biztos, hogy a középpontba mutató erő, nevezzék bárhogy is, mindkettőben benne van. A különbség annyi, hogy forgóban a centrifugális erő bejön ami kioltja ezt és ezért minden látszólag nyugalomban van. Inerciarendszerben viszont nincs ami kioltsa, ezért a körpályán lévő test gyorsulni fog, pont úgy, hogy a körpályán maradjon.
  • mizar1
    #109
    Én ezt nem így mondanám.
    A keringő űrhajó vagy égitest nem akar a centripetális erővel ellentétes irányba elrepülni, nem azért van körpályán, mert a centripetális és a centrifugális erők eredője nulla.

    A sugárra merőleges sebességkomponens miatt alakul ki a pálya.
    Valójában folyamatosan zuhan, de az égitest felszíne elhajlik alatta, így nem tud leesni.

    Tehát pl. az első kozmikus sebesség 7,6 km/sec.
    Azért ennyi, mert 7,6 km távolságon hajlik el a Föld felszíne az érintő síktól ~5 métert.
    Ekkora távon a test éppen ennyit esik.

    A folyamatos esés miatt van a keringő testen súlytalanság.

  • philcsy
    #108
    Maradjunk annyiban, hogy ez az egész a földi megfigyelő számára mozdulatlan.
  • gforce9
    #107
    A rendszer keringési ideje meg nem tudom hogyan jön ide, ebből a szempontból számít, hiszen a földfelszínhez viszonyítva nincs sebessége, hiszen vele együtt forog. Nem értem mi köze a kettőnek egymáshoz, amikor a szelet vesszük figyelembe, ami a föld felszínéhez képest mért sebesség.
  • szepko
    #106
    Óránként 5-10 kabin,nonstop viszi a cuccost felfelé.
    Nem lenne rossz ha működne.
  • mizar1
    #105
    ÉS a centripetális erő nem csak forgó rendszerben létezik?
  • gforce9
    #104
    A szél csak 1 komponens. Nyilván nem csak ezért kell, ezt nem is vitattam. Pusztán arra céloztam, hogy már a szél is olyan erőt képvisel, amit nem lehet elhanyagolni, ha a teherbírást számolgatják.
  • mizar1
    #103
    A centripetális az ellenkező irányú, a középpont felé mutató erő.
  • NEXUS6
    #102
    Jó, de a teljes rendszer 3 km/s-mal kering, ehhez képest egy 100 km/h szél (ami mennyi is, jól emléxem 36 m/s), milyen impulzust ad?
    Szal nem ezért kell az ellensúly, szerintem ebben megegyezhetünk.
  • Tomalak
    #101
    Bocs, de ha nem tudod akkor miért mondod hogy ugyanaz? Számomra az jött le, hogy megvagy győződve róla, hogy a kettő márpedig ugyanaz.
  • gforce9
    #100
    Már pusztán a szalagkábel felülete, ami a légkörbe esik, már az kitenne gyanúm szerint jónéhány vitorlát, amivel meg ugye hajókat szoktak mozgatni :) 10cm-es szélességgel számolva az 10km-es magasságig 1000 négyzetméter. Azért ez már jókora vitorla, még ha nem a teljes felületén csak mondjuk negyedén éri egy viharos szél, már akkor is jókora erő és ez pusztán a szél.
  • NEXUS6
    #99
    Bocs nem számoltam ezeknek utána, nagyképüen azt írom, hogy a mérnöki megérzéseimre hagyatkozom, de ezek amiket felsorolsz nem egy nagyságrendbe eső értékek:
    - légköri viszontagságok. Hát igen ki kell feszíteni, de a kábel tömege jobbhíján elég kell hogy legyen nagyjából, ugye 1 g-vel csak húzza a Föld magához, ki kell rögzíteni, oszt jól van. Nem az ellensúly feszíti, hanem "csak" az tartja pályán az egész cuccost, allomásostúl kábelestül gondolástul. A kötél lehet marha könnyű, ami saját súlyát elbírja, de azért nem árt úgy mértezni, hogy egy 30-50 t-ás felvonót is rá lehessen biggyeszteni, na ez a kábel 36 000 km-es hosszban már lehet, hogy ad tömeget, és ezért a köv dolog nagyjából értelmetlen:
    - "plusz elbírja a felvonókabin tömegét, miközben az felkúszik a kábelen, hiszen jó lenne, ha a kabin menne felfelé, nem pedig az állomást húzná vissza földre"
    a teljes szerkezet tömege valszeg nagyságrendileg nagyobb, mint a pár 10 tonnás gondoláé + hasznostömegé, így ha emelkedik, csak nagyonmax cm-ekre jön közelebb a Földhöz, hiszen a kabin nincs ugye a talajhoz rögzítve a Föld+gondola meg már most is gyakorol rá tömegvonzást. csak a gondola gyorsításakor keletkezik olyan impulzus, ami a felvonót a Föld felé mozdítja, lassításkor meg ellenkező.
  • philcsy
    #98
    A centrifugális erő az az erő ami forgó vonatkoztatási rendszerben a középpontból kifelé mutat. Ez csak forgó vonatkoztatási rendszerben létezik, annak forgásából adódik, éppen ezért nem tekintjük valódi erőnek. Ahhoz, hogy egy ilyen rendszerben valami nyugalomban maradjon egy ugyan ekkora ellentétes irányú erőre van szükség ez a centripetális erő. Ekkor a test nyugalomban van a forgó vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva, ami azt jelenti, hogy inerciarendszerből nézve, együtt forog vele.
    Inerciarendszerből nézve viszont nincs centrifugális erő
  • senki687
    #97
    Mekkora egy paraszt vagy! Éppen most kérdeztem rá, hogy tájékozottabb legyek. Erre lehülyézel, hogy nem járok iskolába. Bocs, de már kijártam egy egyetemet. Igaz, nem fizikus szakot, de nem lehet mindenki full profi mindenből, tehát ha kérdez valaki egy számodra teljesen triviális dolgot, akkor akár még válaszolhatnál is ahelyett, hogy hülyézed a másikat. Hülye vagy te!
  • Tomalak
    #96
    Egy űrhajós és az űrhajója ugyanazon a pályán kering a Föld körül. Centripetális erőként a gravitációs erő szolgál. Az űrhajóban, mint forgó vonatkoztatási rendszerben fellép a centrifugális erő, és az űrhajós súlytalanná válik.

    Tessék wikiről egy példa, ha magyarázat kell akkor privi :D
  • Tomalak
    #95
    B+ legalább ne erőltesd, nekem szégyen olvasni. Tájékozódj, járj iskolába stb.
  • senki687
    #94
    Mégis mit jelent szerinted, ha nem ugyan azt?
  • WoodrowWilson
    #93
    Két különböző dolog.
  • senki687
    #92
    Centripetálisnak hívják, nem centrifugálisnak. De ez utóbbi a köznyelven ugyan azt jelenti, szóval tényleg van ilyen, de helyesen centripetális.
  • Molnibalage
    #91
    Barátom, ott kedződik, hogy nem terméket találnak fel, hanem technológiát. Az, hogy azzal milyen terméket lehet készíteni, az más tészta.
  • tunyo902
    #90
    Én is ezen agyaltam.
  • mizar1
    #89
    Nem tudják megcsinálni.
  • gforce9
    #88
    Na igen ez itt a fogós kérdés, mert teszemfel van olyan anyag ami kibírja, teszemfel megvan rá a szándék a pénz a technológia, de hogy a rákba feszítik ki? Nem a legyártás itt a fő probléma, bár az sem egyszerű, hanem a kábel kihúzása, erről sehol sem találtam anyagot.
  • mizar1
    #87
    "Nincs centrifugális erő."

    Már hogyne lenne.
  • philcsy
    #86
    Sőt sokszor még előtte, de azok gyorsan belebuknak.
  • philcsy
    #85
    Amint a technológia tömegtermelésre kész igen.
  • Magnum PI
    #84
    Teljesen mindegy merről kezdik el építeni egyik irányból sem lehet megcsinálni. Ha lentről kezdik akkor nem lesz meg a centrifugális erő ami megtartsa, ha meg fentről kezdődik akkor meg folyamatosan olyan pályán kéne tartani a cuccot hogy az ne zuhanjon le. Ergo amíg nincs rögzítve a földön, ahogy nő a tömeg úgy kell gyorsítani az egész szerkezetet és ami még rátesz hogy az a sebesség nem egyezne meg a föld forgási sebességével vagyis a kábel vége sok ezer kilométeres sebességgel mozogna a légkörben. Ez így elég vicces lenne.
  • Bhalage
    #83
    te hol a faszba elsz baratom?
    azt hiszed minden amit feltalalnak rogton piacra kerul?
    atyaisten :o
  • Krumplipuska
    #82
    Nos az előnye ennek a felvonónak az lehetne hogy nem kell hozzá üzemanyag semmilyen formában. Méghozzá azért nem mert 1 mozgó ellensúly képes lenne az emelőkabint teherrel együtt felemelni,amennyiben a fixen telepített ellensúlyos rendszer már elkészül. Ha ugyan is még egy ellensúlyt telepítünk amit nem fixen rögzítünk a fix ellensúlyhoz hanem az emelőkabinnal van összekötve,és hagyjuk hogy a centrifugális erő kirepítse a mozgó ellensúlyt akkor az az emelőkabint felemeli,és mind addig teszi ezt amíg hagyjuk. Az hogy mennyire gyorsul fel és milyen magasra emelkedjen egy csörlőrendszerrel kell a két ellensúlyt összekapcsolni,és e csörlős kapcsolat révén vissza is lehetne húzni a mozgó ellensúlyt,ami a kabin visszatérésével járna. Szóval nem kellene a drága üzemanyag ,ez lehetne az óriási előnye a rakétákkal szemben.
  • philcsy
    #81
    Az addig rendben van, hogy a nanocső elbírja a terhet, de a körülményeket is? Hogy áll az öregedéssel? Nehogy úgy járjon mint anno a kompozit műanyagok.
  • philcsy
    #80
    Molnibalage-nek igaza van.
    Ha te ki tudtad fejleszteni, akkor más is. Ergo, ha te nem dobod piacra, akkor majd más fogja.
    Más megközelítésben, ha egy találmány veszélyezteti a piaci pozícióimat, akkor a riválisaimét is. Ha én dobom piacra akkor a teljes piacot tarolhatom vele.
  • WiLDoR
    #79
    2050-re, mire ezt felépítenék ez a probléma már rég meg lesz oldva -.-
  • passatgt
    #78
    remélem nem olyan közel lesznek az ülések egymsához mint a fapados járatokon
  • Narxis
    #77
    Olcsóbban mehetsz majd a Holdra nyaralni.
  • Narxis
    #76
    Energiapajzzsal.
  • gforce9
    #75
    Pontosan olyan erővel kell megfeszíteni a kábelt, amitől az ellenáll a légköri viszontagságoknak, ami nem kevés, plusz elbírja a felvonókabin tömegét, miközben az felkúszik a kábelen, hiszen jó lenne, ha a kabin menne felfelé, nem pedig az állomást húzná vissza földre (feltételezve, hogy maga maga az állomás pontosan geoszinkron pályán helyezkedik el, tehát plusz terhet nem jelent) Mindez mindezek az erők több tonnát tesznek ki, na ha az ennek ellent tartó kábel elszakad, nekem ne mondd azt, hogy ezt olyan könnyű korrigálni. A teljes rendszer összeszerelve oké, hogy egyensúlyban van, de nem kevés a kábel feszítéséhez szükséges erő, amit az ellensúllyal igyekeznek elérni.