274
  • gforce9
    #194
    AZt hiszem ezen nem fogunk dűlőre jutni :) AZért hoztam fel a fénysebességet, mint sebesség, mert a sebességet az eltelt időből és a megtett útból számoljuk, tehát van köze a "mikor" hoz. Nos, ha te a az űrhajó végéből kibocsátott fényt és az elején kibocsátott fényt is fénysebességűnek érzékeled, akkor az azt jelenti, hogy egyszerre érkezik hozzád mindkét impulzus, hiszen a megtett út azonos a te vonatkozási rendszeredben. Attól tekints el, hogy te mozogsz közben, mert pont ez a fura a fénysebességben, hogy minden rendszerre érvényes, mindegy, hogy áll e vagy mozog, mindenki ugyanannyinak érzékeli. Ha nem a fényről lenne szó, hanem teszemfel egy x erővel kilőtt lövedékről, akkor amit mondasz igaz lenne.
  • stremix
    #193
    De csak azért mozognak együtt, hogy tőlem ugyanakkora távolságra adják ki a jelet!!!!
    Ez a lényeg. Attól kezdve h kijött belőlük a fény, már nincs jelentősége h velem mozognak a "lámpák" ahonnan kijöttek a fények. Ahogy előtte sem volt jelentősége amikor még nem kapcsoltam fel őket. Csakis abban a pillanatban...
  • stremix
    #192
    Erről van szó, kéremszépen.
    Miért megy a vita? Én sem értem. Annyira egyszerű. jaaa, talán annyira egyszerű h túlbonyolítják. Mert amin eleget töprengünk...
  • stremix
    #191
    Na jó, ezt még...
    Szakíts a sebességgel végre! Add be a válópert! Hogy mondjam másképp.
    Például így: A két fényforrásból kiinduló fény középen találkozik (félúton) éppen fénysebességgel. Mikor? X idő múlva.
    Ha úgy haladok az egyik, pl 1-es fényforrás felé, hogy félútnál később lássam meg mindkét fényt, akkor az 2-esből érkező fényt mikor fogom meglátni? X+Y idő múlva (vagyis Y idővel később látom meg). A 1-esből érkezőt pedig X-Y idő múlva (mert Y idővel előbb).
  • gforce9
    #190
    Elvesztetted a fonalat :) A lényege az a felvetésnek, hogy a fényforrások veled együtt mozognak. És akkor a mögötted lévőből érkező fényimpulzus később érkezik mint az előtted lévő. Ezt próbáltam elmondani, hogy miért is nem így van, de úgy látom nme igazán sikerült jól megfogalmazni :)
  • mizar1
    #189
    Ha két távoli fényforrásból egyszerre indulnak fényimpulzusok (lerajzolod a hullámfrontok terjedését, nyilván nem egyszerre érkezik a közöttük lévő tér minden pontjába a jelük.
    Ha az egyik felé középről elmozdulsz, nyilván annak a jelét előbb fogod látni.
    Ezen miért megy vita? Ez nyilvánvaló.
    Vagy elvesztettem a fonalat?
  • gforce9
    #188
    Neked is jó éjt! :) Nekem sem célom összeveszni senkivel. :)
  • gforce9
    #187
    Az a gond, hogy abban gondolkodsz, hogy van egy statikus tér és abban terjed a fény és hozzá képest tudunk mozogni is. Ez pedig a tudomány jelenlegi állása szerint nem így van. A fény nem úgy viselkedik, mint egy hangforrás, amely esetében a felvázolt gondolat meneted igaz is lehet. A fény fénysebességgel terjed, csak a fura az egészben az, hogy bármilyen rendszerből nézed annyival terjed. Ha megy egymás felé 2 fénysugár, egymás sebességét fénysebességűnek fogják mérni, holott ugye a duplájának kéne lenni a normál felfogás szerint.
  • stremix
    #186
    Hagyjuk. Nem célom összeveszni valakikkel. De vitázni nagyon jó, több infó jön néha mintha hetekig bújok egy könyvet.
    Mára ennyi. Yo-eight! Holnap elkezdem építeni a masinát...
  • stremix
    #185
    Itt is az időkülönbséget próbálták mérni, tökmindegy a fénysebesség. Érdekes, hogy még be is linkelitek és mégsem tudtok elszakadni a sebességtől, az időt meg letojjátok... Mindegy. Végülis nem a világvége ha nem sikerül egy gondolat megértetése másokkal. Attól még nem persze nem logikusan hülyeség.
  • gforce9
    #184
    De ebből egyenesen következik, hogy mindkét fénysugár egyszerre kell érkezzen. MÁrmint ha elfogadod az előző hozzászólásban leírtakat.
  • WoodrowWilson
    #183
    Meg akarták mérni a Föld sebességét, az éterhez viszonyítva. Link. Ha jól értelmeztem eddig a dolgokat, akkor elvileg ki kellett volna jönnie valaminek.
  • stremix
    #182
    Persze h fénysebességgel... De MIKOR? Biztos h ugyanakkor mintha közelednék feléje? Bizony nem.
  • gforce9
    #181
    De az a baj az elgondolásoddal, hogy ellentmond az ismereteknek, jelenleg ugyanis úgy tudjuk, hogy hiába mozogsz te x irányba teszem fel fénysebességgel, ha húzol magad után egy 10m-es kábelen egy lámpát, felkapcsolaod, azt fogod látni, hogy miután kiszámolod, pontosan fénysebességgel ért hozzád a fénye, hiába mész te fél fénysebességgel valamerre. A kibocsátott fényt nem lehet valami statikus ponthoz kötni az a gond. Pont ez a fura a fénysebességben.
  • gforce9
    #180
    De ettől függetlenül az a link nem tartalmaz égbekiáltó hülyeségeket :)
  • stremix
    #179
    Így van. A sebesség állandó. A megfigyelő által észlelt időbeli különbség a VÁLTOZÓ.
    (Hagyjátok már a sebességet!)
  • gforce9
    #178
    jóvanna :D az első link ami kezembe akadt :D utána már rájöttem :)
  • stremix
    #177
    Nem az a lényeg h haladhatok-e gyorsabban... Nyilván nem. A példa kedvéért írtam, mert sokan nem értik h ha egy megfigyelő halad a térben, akkor különböző időben ér el hozzájuk az egyidőben és ugyanakkora távolságról kiadott fény. Szóval Példa volt, ennyi.
  • philcsy
    #176
    "http://lexikon.katolikus.hu/R/relativit%C3%A1selm%C3%A9let.html"
    Katolikus lexikonból relativitáselméletet idézni. Ez a nap csúcspontja. :)
  • gforce9
    #175
    "Ha viszont a fény terjedési sebességét mérjük, kiderül, hogy a légüres térben mérhető fény sebessége független a fényforrás és a megfigyelő sebességétől, mindenképpen kb. 300.000 km/sec. Azaz fényre a sebességösszeadási szabály nem teljesül. Az elektrodinamika alapegyenleteinek, a →Maxwell-egyenleteknek alakja is azt mutatja, hogy a fénysebesség állandó marad, ha egyik tehetetlenségi rendszerről egy másik, ahhoz képest v sebességgel mozgó rendszerre térünk át."
  • stremix
    #174
    Még nem hallottam róla, de ha igen, akkor nem világos, hogy mi ez az értetlenkedés.
    Ha meg mást találtam ki, akkor sincs semmi.
    Ja, kísérlet? Gyakorlatban? Az érdekelne.
  • gforce9
    #173
    Hát ha gondolod utánakeresek egy leírásnak, de a fénysebesség az máshogy működik, mint a szó hétköznapi értelmében vett sebességek. Természetesen, ha a fényforrástól gyorsabban távolodsz, mint a fény terjedési sebessége, sohasem fogod meglátni, csak a bibi az, hogy ezt a sebességet nem tudod elérni. Jöhetne már valaki, aki otthonosabb a témában, leírni ezt pontosan, hogy miért nem működne így a dolog, vagy leírni, hogy miért is működhet.

    http://lexikon.katolikus.hu/R/relativit%C3%A1selm%C3%A9let.html

    Ezt találtam, szerintem érthetően leírja, miért is nem jó az elgondolásod.
  • WoodrowWilson
    #172
    Szerintem te újra kitaláltad a Michelson–Morley-kísérletet.
  • stremix
    #171
    Az mindegy. Mert az csak a 2 fényforrás. Amint kijött onnan a fény, attól kezdve mennek a maguk útján pontosan fénysebességgel a tér minden irányába.
  • stremix
    #170
    ha egy kicsit lassabban haladok, akkor előbb-utóbb utolér a mögöttem haladó fény és meglátom, de akkor is később mint azt amelyiket előttem villantottak fel.
  • WoodrowWilson
    #169
    De itt a két fényforrás nem mozog veled.
  • stremix
    #168
    Ugyanakkor? Ajjajjjj....

    Ha az Androméda galaxisból kiindul egy fénypont és én előtte (tehát mielőtt az a fénypont elindulna) és szintén fénysebbel haladok a Föld felé, akkor ami mögöttem van nem fog utolérni, igaz? Remélem világos.
    Viszont előttem (pl a Föld és közöttem) bárhonnan idítunk egy fénypontot, akkor az tutira előbb fog a szemembe jutni mint ami mögöttem van, pedig a mögöttem lévő már rég elindult, sokkal előbb mint amelyiket előbb megláttam.
  • gforce9
    #167
    Épp ezaz, hogy nem, pont ezért furcsa dolog ez a fénysebesség. A hangsebességet le lehet hagyni is akár, mint ahogy egy gyorsabb autó lehagy egy másikat, a gond az, hogy a fény illetve a fénysebesség nem így működik.
  • stremix
    #166
    Hozzám képest már NEM fénysebbel érkezik a fény. Csak a világűrben "szabadon" mozgó fény sebessége állandó fényseb.
    Mivel nem tudunk annyira gyorsan haladni semmilyen eszközzel, hogy érzékeljük a különbséget ezért ezt csak a hanghoz viszonyítva lehet elképzelni.
    Ha közel fénysebbel haladnék egy fénypont felé, akkor majdnem 2X-es sebesseéget mérnék. Ha ugyanennyivel távolodnék tőle, akkor valószínűleg alig mozogna. De ez csak feltevés.
    A lényeg az IDŐ-eltérésben van. Az egyiket előbb látom meg mint a másikat.
  • gforce9
    #165
    Tudtommal ezzel az a gond, hogyha teszemfel építek egy bazinagy űrhajót és ég a 2 végén egy egy fényjeladó, én a közepén ülök és elindulok vele mondjuk fél fénysebességgel, akkor is ugyanakkor fog a fény a szemembe érkezni a végéről és az elejéről is.
  • philcsy
    #164
    "Vagyis ha állunk, akkor az egyidőben kiadott fénypontok egyszerre érnek a középpontba."
    Egyidőben, tőled azonos távolságokból indított fénysugarak minden esetben egyszerre érkeznek meg, függetlenül a sebességedtől.
  • stremix
    #163
    Hozzánk képest nem. (az egy példa volt a dopplerre amikor mozgott)
  • stremix
    #162
    Hát persze! Én csinálom a fényforrást is, erről van szó. Ez egy elképzelt dolog. Építek egy ezközt aminek a két végén van egy-egy fényforrás és én vagyok középen. És azzal mozgok mindenfelé. És megbizonyosodhatok afelől, hogy mozgok-e vagy sem.
  • philcsy
    #161
    "Ha előre mozgunk, akkor az előttünk lévő fényf-ból pontosan fénysebbel kilépő fény felé mozgunk X sebességgel, a mögöttünk lévő ff-ból szintén fénysebbel kilépő fényponttól pedig távolodunk ugyanazzal az X sebbel. Az elölről induló fénypont előbb érkezik a szemünkbe mint a tükörből érkező. Ennyi."

    De a fénysebességet minden irányból ugyan annyinak érzékeled, tehát ugyanakkor ér oda mindkettő. Hiába mozogsz a fényforrás felé akkor is ugyanakkor fog odaérni mintha állsz, vagy menekülsz előle.
  • WoodrowWilson
    #160
    De most akkor a fényforrások hozzánk képest nem mozognak? Akkor mit tudunk ebből megállapítani?
  • Munkas
    #159
    Ha lesz időm, ezen a kötélprofilírozáson (végei felé helyesedik) még töprengek egy kicsit. Ha egy nagyságrenddel lejjebb menni a szakítószilárdságban, akkor már sokkal olcsóbb anyagok (sima szénszál, kevlár stb.) is jók lehetnek. És akkor nem kell 2050-ig várni, mert valószínűleg erre az űrcégek tervezői is rájönnek. Csak a megfelelő gyártókapacitást kell kiépíteni, mert a gyártástechnológiájuk már ismert, csak kellő homogenitás és anyaghiba mentesség kell, ami ugyan nem egyszerű ilyen mennyiségi és minőségi követelmények mellett, de megoldható. Aztán lehet, hogy elegendő lehet rá 5-10 év is, és húzkodhatják fel az űrhajókat.
    Mondjuk a szállítójárművek energiaellátása sem lesz egy szerű feladat, ha tényleg versenyképes űrkikötőket akarnak belőlük csinálni. Az aggregátokhoz szintén sok üzemanyagot kell magunkkal cipelni mászás közben. Persze sokkal kevesebbet, mint a rakétákban, de lesz súlya.
  • stremix
    #158
    NEM abszolút sebesség, hanem abszolút NULLA sebesség. Vagyis ha állunk, akkor az egyidőben kiadott fénypontok egyszerre érnek a középpontba.
  • gforce9
    #157
    De akkor feltételezed, hogy tudod a fényforrás helyzetét és a fény kibocsátásának időpontját is :) Hát persze, hogy tudsz sebességet számolni, ha van fix, viszonyítási pontod :)
  • Munkas
    #156
    Szerintem a szalagkábeles elrendezés a karbantartás miatt lehet célszerű: Végigmegy a karbantartó űrhajó, és a szalag egyik oldaláról lehúz egy szálat, evvel együtt a másik oldalhoz újat ragaszt. Így idővel mindig a legtöbbet használt szál „helyére” (valójában a szalagkábel másik oldalára) kerül az új.
  • stremix
    #155
    egyidőben történik