Űrfelvonót ígér egy japán cég 2050-re
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#224
Úgyvan. Pontosan ezt teszem a világûrben is a 2 fényforrás között. Ilyen egyszerû.
#223
"egyszerre fog megérkezni, mert a fény sebessége a viszonyítási rendszertõl függetlenül állandó"
Ha függne a viszonyítási rendszertõl, csak akkor érkezne mozgás közben is egyszerre. Mert akkor hozzáadódhatna a hajó sebességéhez. De a viszonyítási rendszertõl független a fényseb, ezért eltérõ idõben fogod észlelni.
Ha függne a viszonyítási rendszertõl, csak akkor érkezne mozgás közben is egyszerre. Mert akkor hozzáadódhatna a hajó sebességéhez. De a viszonyítási rendszertõl független a fényseb, ezért eltérõ idõben fogod észlelni.
#222
Ez a szokványos newtoni fizika. Csakhogy ez a fényre nem érvényes, pont ez a bibi.
#221
De itt megnövelted az egyik távolságot, a másikat meg lecsökkentetted.
#220
De ez pusztán attól van, hogy milyen közel vagy a kibocsátás helyéhez. Igazad van, van ahová hamarabb ér el a fény, van ahová késõbb, értsd meg, nem ezt vitatom. Ha a távolság nagyobb a fény hosszabb idõ alatt teszi meg. De ha van egy hajóm aminek a végén és az elején is van egy ilyen fényforrás, és a hozzám viszonyított távolságuk megegyezik, akkor a fény az elejébõl és a hátuljából egyszerre fog megérkezni, mert a fény sebessége a viszonyítási rendszertõl függetlenül állandó, teljesen mindegy milyen sebességgel megy a hajód, vagy épp honnan nézed az esetet. Pont ez a lényege a relativitásnak, nincs kitüntetett tér vagy idõ, vagy rendszer amiben a fénysebesség 300000km/s. AZ mindenhol ugyanannyi. Ezért nem egyeztethetõ össze a szokásos newtoni törvényekkel.
#219
Az interferométer elég pontos ahhoz, hogy ez ne legyen probléma.
A VIRGO interferométerben tükrökkel 3km-re van növelve az úthossz. A készülék 10-9 s-os idõkülönbségeket tud mérni. Ennyi idõ alatt kb 1m-t tesz meg a fény. Ez bõven elég ahhoz, hogy a föld nap körüli ~30km/s-es kerületi sebességébõl adódó hatást kimutassa.
A VIRGO interferométerben tükrökkel 3km-re van növelve az úthossz. A készülék 10-9 s-os idõkülönbségeket tud mérni. Ennyi idõ alatt kb 1m-t tesz meg a fény. Ez bõven elég ahhoz, hogy a föld nap körüli ~30km/s-es kerületi sebességébõl adódó hatást kimutassa.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#218
...mindkét autó pl 50-nel fog elütni (tegyük fel h lassan megyek) de eltérõ idõben. Jelentõs eltéréssel!
#217
Ha két 1km-re álló autó között állsz és egyenlõ sebességgel elindulnak feléd, te pedig elindulsz az egyik felé... Mi történik? ?????? Amelyik felé indultál, az fog elõbb elütni. Pedig egyforma a sebességük és egyszerre indultak tõled egyforma távolságról. Azért ez nem olyan nehéz.
#216
Bizony állandó. Viszont nem mindegy h mikor látom meg. Ha felé haladok elõbb, ha távolodok, akkor késõbb.
#215
Vagy mégegyszerûbben, ha elindul egy fénysugár valamerre, te utánaeredsz fél fénysebességgel, hiába mégy olyan gyorsan. A távolodó fénysugár sebességét fénysebességûnek fogod mérni, holott a felének kéne lenne.
#214
Csinálok is egy ilyen kütyüt... Két kamera, jó messze egymástól és egymás felé fordítva. Közöttük pont középen két tükör, az egyik 45°-ban az egyik kamera felé küldi a fényt, a másik a másik felé.
Oldalról fényképezõgéppel rövid záridõvel villantok fénypontokat és megnézzük az eredményt.
A 2 kamerát egymás mellett indítom el és a végén úgy is állítom le. Így szinkronban lesznek és látszik ha a fénypontok "csúsznak". Ha túl kicsi a különbség, akkor az egyik kamerát Szombathelyre, a másikat Piripócsra helyezem...
Oldalról fényképezõgéppel rövid záridõvel villantok fénypontokat és megnézzük az eredményt.
A 2 kamerát egymás mellett indítom el és a végén úgy is állítom le. Így szinkronban lesznek és látszik ha a fénypontok "csúsznak". Ha túl kicsi a különbség, akkor az egyik kamerát Szombathelyre, a másikat Piripócsra helyezem...
#213
Nem konkrétan arra a hozzászólásra vonatkozott a megjegyzésem, hanem az egész beszélgetésre.
Az idõkülönbség sebességkülönbség, mert hát sebességet konkrétan nem tudunk mérni, csak utat meg idõt. Miben különbözik akkor nálad a fénysebesség hangsebességtõl? Ha meg tudnánk adni valami abszolút 0 sebességet, akkor ahhoz képest a hang is állandó lenne.
Az idõkülönbség sebességkülönbség, mert hát sebességet konkrétan nem tudunk mérni, csak utat meg idõt. Miben különbözik akkor nálad a fénysebesség hangsebességtõl? Ha meg tudnánk adni valami abszolút 0 sebességet, akkor ahhoz képest a hang is állandó lenne.
#212
Ez akkor lenne igaz, ha a fénysebességre igaz lenne az összeadódás elve, de nem igaz rá. Pont azért mert olyan, hogy abszolút tér és idõ nem léteszik Einstein óta. Az a 300000km/s akkor is annyi ha a fényforráshoz képest állsz, akkor is annyi, ha távolodsz tõle, akkor is ha közeledsz hozzá. Állandó valóban a fénysebesség, de nem úgy mint ahogy pl a hétköznapi értelemben vett kilogramm. Ami 1kg az 1kg és kész. A fénysebesség olyan, hogy tökmindegy mit csinálsz, merre mész vagy épp mennyire gyorsan haladsz, távolodsz vagy közeledsz a fényforrástól, ugyanannyinak adódik. A fénysebességet el nem érheted, tehát olyat, hogy lehagyod a fényforrás fényét olyan nincs (legalábbis jelenlegi tudásunk szerint) És hiába távolodsz a fényforrástól fél fénysebességgel, a szemedbe érkezõ fény akkor is fénysebességgel érkezik. Pont ez a lényege a dolognak, hoyg a fénysebesség nem olyan állandó, mint pl az, hogy a hang 350m/s-el terjed a levegõben. A fény terjedési sebessége akkor is állandó, ha távolodsz, vagy közeledsz a fényforráshoz.
#211
Ebbõl miért derül ki az h a fény sebességét vitatom? A szerkezet túl kicsi és nem lehet kimutatni idõkülönbséget. Ennyi.
#210
Az én gondom az h a tükrökbõl nem csak visszafelé jön a fény hanem "oldalra" is. Az igazi az lenne ha csak "tengelyirányban" lenne mérõeszköz.
Menjen a fény X pontig és onnan verõdjön vissza és haladjon tovább egyszerre. Nna az lenne a valós kísérlet.
Menjen a fény X pontig és onnan verõdjön vissza és haladjon tovább egyszerre. Nna az lenne a valós kísérlet.
#209
De akkor te vitatod, hogy a fénysebesség állandó, még ha mást is mondasz, mert máshogy értelmezed az állandóságot.
#208
Hát akkor ez tényleg a Michelson–Morley-kísérlet, amit már elvégeztek, a két idõ ugyanaz.
#207
De mekkora távolságon? Szerintem nem volt túl nagy a szerkezet. Egy száz kilóméter távolságú tükör-akármivel más lenne.
#206
Akkor? Az eredmény pedig negatív. Minden esetben azonos idõ jön ki, függetlenül attól, hogy hogyan mozogsz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#205
Végülis igen.
#204
Pontosabban két idõt mér és ezeket hasonlítja össze.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#203
Kb így van. De csak ha az A vagy a B felé mozog a Föld. Na és persze kicsi lesz a különbség (szerintem értékelhetetlen), amíg le nem lassítjuk a fény sebességét annyira h a különbség értékelhetõ legyen. -asszem vízben is lassabban halad, vagy ha tükrökkel "megnöveljük" az útják egy ide-oda pattogással, hogy még késõbb érjen a végére-
A lényeg h addig kell késleltetni h érezhetõ legyen a különbség.
A lényeg h addig kell késleltetni h érezhetõ legyen a különbség.
#202
Idõkülönbséget mér!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#201
Elolvastam. Valóban a fény haladási sebességét mérik az idõkülönbség helyett ...hibásan.
#200
Nézzük akkor a következõt:
A----------X----------B
Felállítunk egy ilyen szerkezetet a Földön, AX és XB távolsága ugyanaz, X-bõl indítunk fényt A-ba és B-be. Te azt állítod, hogy ha lemérjük, hogy mennyi idõ alatt ér a fény A-ba és B-be, akkor két különbözõ értéket fogunk kapni (a Föld mozgása miatt)
A----------X----------B
Felállítunk egy ilyen szerkezetet a Földön, AX és XB távolsága ugyanaz, X-bõl indítunk fényt A-ba és B-be. Te azt állítod, hogy ha lemérjük, hogy mennyi idõ alatt ér a fény A-ba és B-be, akkor két különbözõ értéket fogunk kapni (a Föld mozgása miatt)
#199
A linkelt interferométeres kísérlet pont ezt csinálná.
Van lézer ezzel rávilágítok a tükörre és a fény visszaérkezéséig eltelt idõt méred. A kettõtök közötti távolság legyen X. Az egészet mozgatod a tükör irányába V sebességgel. X/(C-V) idõ alatt éri el a tükröt a fény, majd X/(C+V) idõ alatt jut vissza, ami összesen X/(C-V) + X/(C-V), tehát jól látható módon függ a sebességedtõl. A kísérlet szerint viszont mindig 2X/C idõ alatt jut vissza a jel.
Van lézer ezzel rávilágítok a tükörre és a fény visszaérkezéséig eltelt idõt méred. A kettõtök közötti távolság legyen X. Az egészet mozgatod a tükör irányába V sebességgel. X/(C-V) idõ alatt éri el a tükröt a fény, majd X/(C+V) idõ alatt jut vissza, ami összesen X/(C-V) + X/(C-V), tehát jól látható módon függ a sebességedtõl. A kísérlet szerint viszont mindig 2X/C idõ alatt jut vissza a jel.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#198
...mivel az idõkülönbség számít, nem a sebessége a fénynek.
#197
A kísérletben egyidõben indul, mert akkor van értelme.
A sebességgel olyan értelemben lehet szakítani ebben a kísérletben, hogy nincs lassab vagy gyorsabb fény... Mindig ugyanakkora sebességgel mozog minden fénypont. Ha a fény sebessége 10km/h lenne (de ugyanúgy ÁLLANDÓ), akkor is ugyanaz lenne az eredmény.
A sebességgel olyan értelemben lehet szakítani ebben a kísérletben, hogy nincs lassab vagy gyorsabb fény... Mindig ugyanakkora sebességgel mozog minden fénypont. Ha a fény sebessége 10km/h lenne (de ugyanúgy ÁLLANDÓ), akkor is ugyanaz lenne az eredmény.
#196
Igazából nem az a lényeg h a kibocsájtástól számítva mennyi ideig utazik a fény amíg meglátom. Mert ha egyenlõ távolságra vannak tõlem, akkor lehetnek 2m-re 20km-re vagy akár 1 fényévnyire is. Attól még egyszerre érkeznek.
A lényeg az idõkülönbség! Amit mérni lehet ha mozgok közben. Amelyik felé mozgok azt elõbb észlelem, amelyiktõl távolodom azt késõbb észlelem.
A lényeg az idõkülönbség! Amit mérni lehet ha mozgok közben. Amelyik felé mozgok azt elõbb észlelem, amelyiktõl távolodom azt késõbb észlelem.
#195
Nem lehet szakítani a sebességgel, mert attól függ pl az is, hogy a két fényforrásból egy idõben indul-e a jel. Ami az egyik megfigyelõnek egyidejû az a másiknak nem feltétlenül.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#194
AZt hiszem ezen nem fogunk dûlõre jutni 😊 AZért hoztam fel a fénysebességet, mint sebesség, mert a sebességet az eltelt idõbõl és a megtett útból számoljuk, tehát van köze a "mikor" hoz. Nos, ha te a az ûrhajó végébõl kibocsátott fényt és az elején kibocsátott fényt is fénysebességûnek érzékeled, akkor az azt jelenti, hogy egyszerre érkezik hozzád mindkét impulzus, hiszen a megtett út azonos a te vonatkozási rendszeredben. Attól tekints el, hogy te mozogsz közben, mert pont ez a fura a fénysebességben, hogy minden rendszerre érvényes, mindegy, hogy áll e vagy mozog, mindenki ugyanannyinak érzékeli. Ha nem a fényrõl lenne szó, hanem teszemfel egy x erõvel kilõtt lövedékrõl, akkor amit mondasz igaz lenne.
#193
De csak azért mozognak együtt, hogy tõlem ugyanakkora távolságra adják ki a jelet!!!!
Ez a lényeg. Attól kezdve h kijött belõlük a fény, már nincs jelentõsége h velem mozognak a "lámpák" ahonnan kijöttek a fények. Ahogy elõtte sem volt jelentõsége amikor még nem kapcsoltam fel õket. Csakis abban a pillanatban...
Ez a lényeg. Attól kezdve h kijött belõlük a fény, már nincs jelentõsége h velem mozognak a "lámpák" ahonnan kijöttek a fények. Ahogy elõtte sem volt jelentõsége amikor még nem kapcsoltam fel õket. Csakis abban a pillanatban...
#192
Errõl van szó, kéremszépen.
Miért megy a vita? Én sem értem. Annyira egyszerû. jaaa, talán annyira egyszerû h túlbonyolítják. Mert amin eleget töprengünk...
Miért megy a vita? Én sem értem. Annyira egyszerû. jaaa, talán annyira egyszerû h túlbonyolítják. Mert amin eleget töprengünk...
#191
Na jó, ezt még...
Szakíts a sebességgel végre! Add be a válópert! Hogy mondjam másképp.
Például így: A két fényforrásból kiinduló fény középen találkozik (félúton) éppen fénysebességgel. Mikor? X idõ múlva.
Ha úgy haladok az egyik, pl 1-es fényforrás felé, hogy félútnál késõbb lássam meg mindkét fényt, akkor az 2-esbõl érkezõ fényt mikor fogom meglátni? X+Y idõ múlva (vagyis Y idõvel késõbb látom meg). A 1-esbõl érkezõt pedig X-Y idõ múlva (mert Y idõvel elõbb).
Szakíts a sebességgel végre! Add be a válópert! Hogy mondjam másképp.
Például így: A két fényforrásból kiinduló fény középen találkozik (félúton) éppen fénysebességgel. Mikor? X idõ múlva.
Ha úgy haladok az egyik, pl 1-es fényforrás felé, hogy félútnál késõbb lássam meg mindkét fényt, akkor az 2-esbõl érkezõ fényt mikor fogom meglátni? X+Y idõ múlva (vagyis Y idõvel késõbb látom meg). A 1-esbõl érkezõt pedig X-Y idõ múlva (mert Y idõvel elõbb).
#190
Elvesztetted a fonalat 😊 A lényege az a felvetésnek, hogy a fényforrások veled együtt mozognak. És akkor a mögötted lévõbõl érkezõ fényimpulzus késõbb érkezik mint az elõtted lévõ. Ezt próbáltam elmondani, hogy miért is nem így van, de úgy látom nme igazán sikerült jól megfogalmazni 😊
#189
Ha két távoli fényforrásból egyszerre indulnak fényimpulzusok (lerajzolod a hullámfrontok terjedését, nyilván nem egyszerre érkezik a közöttük lévõ tér minden pontjába a jelük.
Ha az egyik felé középrõl elmozdulsz, nyilván annak a jelét elõbb fogod látni.
Ezen miért megy vita? Ez nyilvánvaló.
Vagy elvesztettem a fonalat?
Ha az egyik felé középrõl elmozdulsz, nyilván annak a jelét elõbb fogod látni.
Ezen miért megy vita? Ez nyilvánvaló.
Vagy elvesztettem a fonalat?
#188
Neked is jó éjt! 😊 Nekem sem célom összeveszni senkivel. 😊
#187
Az a gond, hogy abban gondolkodsz, hogy van egy statikus tér és abban terjed a fény és hozzá képest tudunk mozogni is. Ez pedig a tudomány jelenlegi állása szerint nem így van. A fény nem úgy viselkedik, mint egy hangforrás, amely esetében a felvázolt gondolat meneted igaz is lehet. A fény fénysebességgel terjed, csak a fura az egészben az, hogy bármilyen rendszerbõl nézed annyival terjed. Ha megy egymás felé 2 fénysugár, egymás sebességét fénysebességûnek fogják mérni, holott ugye a duplájának kéne lenni a normál felfogás szerint.
#186
Hagyjuk. Nem célom összeveszni valakikkel. De vitázni nagyon jó, több infó jön néha mintha hetekig bújok egy könyvet.
Mára ennyi. Yo-eight! Holnap elkezdem építeni a masinát...
Mára ennyi. Yo-eight! Holnap elkezdem építeni a masinát...
#185
Itt is az idõkülönbséget próbálták mérni, tökmindegy a fénysebesség. Érdekes, hogy még be is linkelitek és mégsem tudtok elszakadni a sebességtõl, az idõt meg letojjátok... Mindegy. Végülis nem a világvége ha nem sikerül egy gondolat megértetése másokkal. Attól még nem persze nem logikusan hülyeség.
#184
De ebbõl egyenesen következik, hogy mindkét fénysugár egyszerre kell érkezzen. MÁrmint ha elfogadod az elõzõ hozzászólásban leírtakat.
#183
Meg akarták mérni a Föld sebességét, az éterhez viszonyítva. Link. Ha jól értelmeztem eddig a dolgokat, akkor elvileg ki kellett volna jönnie valaminek.
#182
Persze h fénysebességgel... De MIKOR? Biztos h ugyanakkor mintha közelednék feléje? Bizony nem.
#181
De az a baj az elgondolásoddal, hogy ellentmond az ismereteknek, jelenleg ugyanis úgy tudjuk, hogy hiába mozogsz te x irányba teszem fel fénysebességgel, ha húzol magad után egy 10m-es kábelen egy lámpát, felkapcsolaod, azt fogod látni, hogy miután kiszámolod, pontosan fénysebességgel ért hozzád a fénye, hiába mész te fél fénysebességgel valamerre. A kibocsátott fényt nem lehet valami statikus ponthoz kötni az a gond. Pont ez a fura a fénysebességben.
#180
De ettõl függetlenül az a link nem tartalmaz égbekiáltó hülyeségeket 😊
#179
Így van. A sebesség állandó. A megfigyelõ által észlelt idõbeli különbség a VÁLTOZÓ.
(Hagyjátok már a sebességet!)
(Hagyjátok már a sebességet!)
#178
jóvanna 😄 az elsõ link ami kezembe akadt 😄 utána már rájöttem 😊
#177
Nem az a lényeg h haladhatok-e gyorsabban... Nyilván nem. A példa kedvéért írtam, mert sokan nem értik h ha egy megfigyelõ halad a térben, akkor különbözõ idõben ér el hozzájuk az egyidõben és ugyanakkora távolságról kiadott fény. Szóval Példa volt, ennyi.
#176
"http://lexikon.katolikus.hu/R/relativit%C3%A1selm%C3%A9let.html"
Katolikus lexikonból relativitáselméletet idézni. Ez a nap csúcspontja. 😊
Katolikus lexikonból relativitáselméletet idézni. Ez a nap csúcspontja. 😊
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#175
"Ha viszont a fény terjedési sebességét mérjük, kiderül, hogy a légüres térben mérhetõ fény sebessége független a fényforrás és a megfigyelõ sebességétõl, mindenképpen kb. 300.000 km/sec. Azaz fényre a sebességösszeadási szabály nem teljesül. Az elektrodinamika alapegyenleteinek, a →Maxwell-egyenleteknek alakja is azt mutatja, hogy a fénysebesség állandó marad, ha egyik tehetetlenségi rendszerrõl egy másik, ahhoz képest v sebességgel mozgó rendszerre térünk át."