Űrfelvonót ígér egy japán cég 2050-re
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#124
Egy léghajó felülete nagyságrendileg 100000 m^2, ha azt stabilan tudják tartani akkor ezt is.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#123
Majd hozzá kötjük a járókerethez.
#122
Hát 2050-re én már 80-hoz közel leszek, úgyhogy rohangáljon utána más 😄
#121
De azért szép ciklonokat és örvényeket hoz létre (a coriolis).
Egyébként ez a centrifugális erõ (ha már elõjött) fölvet egy érdekes kérdést:
Azt nem tudjuk megmondani, hogy egyenletesen haladunk, vagy állunk e, de azt, hogy forgunk, azt igen. Ezt akkor is meg tudnánk mondani, ha csak mi lennénk a Világegyetemben.
Egyébként ez a centrifugális erõ (ha már elõjött) fölvet egy érdekes kérdést:
Azt nem tudjuk megmondani, hogy egyenletesen haladunk, vagy állunk e, de azt, hogy forgunk, azt igen. Ezt akkor is meg tudnánk mondani, ha csak mi lennénk a Világegyetemben.
#120
Segítek neked elkapni.
#119
Hát mert a szél elviszi kilóméterekre 😊 Úgy fognak vadászni a végére? 😊
#118
Miért ne lehetne belelógatni az atmoszférába?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#117
A coriolis erõ tényleg nem valódi, a centripetális erõ viszont igen(, legfeljebb nem így nevezzük, ebben bizonytalan vagyok). A centripetális erõ a föld + ûrhajó esetében a gravitáció. Ez független attól, hogy honnan nézzük.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#116
Ami az ellensúly felé megy kábel annál okés, kivitelezhetõ, de ami lefelé megy, azt nem lehet csak úgy belelõgatni az atmoszférába, arra mit találnak ki? 😊
#115
Csak az a gond, hogy ha a centrifugális erõt azért nem nevezzük erõnek mert csak forgó rendszerben létezik, akkor a centripetális sem erõ, de még a coriolis erõ sem erõ. :-)
#114
Éppen ezért kell két oldalról építeni.
Kell egy geostacionárius állomás amirõl mindkét irányba elkezdik az építkezést olyan ütemben, hogy az eredõ erõ 0 legyen. Az esetleges korrekciók pedig manõverezõ hajtómûvekkel megoldhatók.
Kell egy geostacionárius állomás amirõl mindkét irányba elkezdik az építkezést olyan ütemben, hogy az eredõ erõ 0 legyen. Az esetleges korrekciók pedig manõverezõ hajtómûvekkel megoldhatók.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#113
Ez kb korrekt.
Ha a ruha szemszögébõl nézzük akkor valóban így is van, hat a vízre a centrifugális erõ, de nincs ami visszatartaná, ezért sugár irányba elhagyja a ruhát.
Külsõ szemlélõ számára viszont a vízre nem hat erõ éppen ezért érintõ irányba halad tovább, a ruha viszont körpályán marad. Úgy mint a parittya és a kõ esetében.
De ez ilyen részletességgel már nem biztos, hogy ált. iskolás anyag.
Még annyit, hogy a forgó rendszerben a sugár irány az ugyan az mint a nemforgóban az érintõ irány.
Ha a ruha szemszögébõl nézzük akkor valóban így is van, hat a vízre a centrifugális erõ, de nincs ami visszatartaná, ezért sugár irányba elhagyja a ruhát.
Külsõ szemlélõ számára viszont a vízre nem hat erõ éppen ezért érintõ irányba halad tovább, a ruha viszont körpályán marad. Úgy mint a parittya és a kõ esetében.
De ez ilyen részletességgel már nem biztos, hogy ált. iskolás anyag.
Még annyit, hogy a forgó rendszerben a sugár irány az ugyan az mint a nemforgóban az érintõ irány.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#112
Ha jól számolom akkor is óvatosan becsülve ~45000N erõrõl van szó, feltételezve hogy csak 300 négyzetméteren éri az a 100km/h-s szél. Vitorlázó oldalról lestem, ha rossz az eredmény, javítson ki aki tud pontos képletet a számításra.
#111
Én meg így tudtam, még általános iskolából, mert az én idõmben, úgy negyven éve még ott tanították.
És úgy, hogy a centripetális erõ és a centrifugális erõ sugárirányú, de míg a centripetális befelé, a centrifugális kifelé mutat.
A centrifuga is azért centrifuga, mert a centrifugális erõ kifelé repíti a vizet.
A centripetális bent tartaná, de ugye vízrõl lévén szó...
És úgy, hogy a centripetális erõ és a centrifugális erõ sugárirányú, de míg a centripetális befelé, a centrifugális kifelé mutat.
A centrifuga is azért centrifuga, mert a centrifugális erõ kifelé repíti a vizet.
A centripetális bent tartaná, de ugye vízrõl lévén szó...
#110
Én úgy tudom, hogy mindkettõben, de erre nem vennék mérget, mert lehet, hogy külön nevet adtak neki. Ami biztos, hogy a középpontba mutató erõ, nevezzék bárhogy is, mindkettõben benne van. A különbség annyi, hogy forgóban a centrifugális erõ bejön ami kioltja ezt és ezért minden látszólag nyugalomban van. Inerciarendszerben viszont nincs ami kioltsa, ezért a körpályán lévõ test gyorsulni fog, pont úgy, hogy a körpályán maradjon.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#109
Én ezt nem így mondanám.
A keringõ ûrhajó vagy égitest nem akar a centripetális erõvel ellentétes irányba elrepülni, nem azért van körpályán, mert a centripetális és a centrifugális erõk eredõje nulla.
A sugárra merõleges sebességkomponens miatt alakul ki a pálya.
Valójában folyamatosan zuhan, de az égitest felszíne elhajlik alatta, így nem tud leesni.
Tehát pl. az elsõ kozmikus sebesség 7,6 km/sec.
Azért ennyi, mert 7,6 km távolságon hajlik el a Föld felszíne az érintõ síktól ~5 métert.
Ekkora távon a test éppen ennyit esik.
A folyamatos esés miatt van a keringõ testen súlytalanság.
A keringõ ûrhajó vagy égitest nem akar a centripetális erõvel ellentétes irányba elrepülni, nem azért van körpályán, mert a centripetális és a centrifugális erõk eredõje nulla.
A sugárra merõleges sebességkomponens miatt alakul ki a pálya.
Valójában folyamatosan zuhan, de az égitest felszíne elhajlik alatta, így nem tud leesni.
Tehát pl. az elsõ kozmikus sebesség 7,6 km/sec.
Azért ennyi, mert 7,6 km távolságon hajlik el a Föld felszíne az érintõ síktól ~5 métert.
Ekkora távon a test éppen ennyit esik.
A folyamatos esés miatt van a keringõ testen súlytalanság.
#108
Maradjunk annyiban, hogy ez az egész a földi megfigyelõ számára mozdulatlan.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#107
A rendszer keringési ideje meg nem tudom hogyan jön ide, ebbõl a szempontból számít, hiszen a földfelszínhez viszonyítva nincs sebessége, hiszen vele együtt forog. Nem értem mi köze a kettõnek egymáshoz, amikor a szelet vesszük figyelembe, ami a föld felszínéhez képest mért sebesség.
#106
Óránként 5-10 kabin,nonstop viszi a cuccost felfelé.
Nem lenne rossz ha mûködne.
Nem lenne rossz ha mûködne.
#105
ÉS a centripetális erõ nem csak forgó rendszerben létezik?
#104
A szél csak 1 komponens. Nyilván nem csak ezért kell, ezt nem is vitattam. Pusztán arra céloztam, hogy már a szél is olyan erõt képvisel, amit nem lehet elhanyagolni, ha a teherbírást számolgatják.
#103
A centripetális az ellenkezõ irányú, a középpont felé mutató erõ.
#102
Jó, de a teljes rendszer 3 km/s-mal kering, ehhez képest egy 100 km/h szél (ami mennyi is, jól emléxem 36 m/s), milyen impulzust ad?
Szal nem ezért kell az ellensúly, szerintem ebben megegyezhetünk.
Szal nem ezért kell az ellensúly, szerintem ebben megegyezhetünk.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#101
Bocs, de ha nem tudod akkor miért mondod hogy ugyanaz? Számomra az jött le, hogy megvagy gyõzõdve róla, hogy a kettõ márpedig ugyanaz.
#100
Már pusztán a szalagkábel felülete, ami a légkörbe esik, már az kitenne gyanúm szerint jónéhány vitorlát, amivel meg ugye hajókat szoktak mozgatni 😊 10cm-es szélességgel számolva az 10km-es magasságig 1000 négyzetméter. Azért ez már jókora vitorla, még ha nem a teljes felületén csak mondjuk negyedén éri egy viharos szél, már akkor is jókora erõ és ez pusztán a szél.
#99
Bocs nem számoltam ezeknek utána, nagyképüen azt írom, hogy a mérnöki megérzéseimre hagyatkozom, de ezek amiket felsorolsz nem egy nagyságrendbe esõ értékek:
- légköri viszontagságok. Hát igen ki kell feszíteni, de a kábel tömege jobbhíján elég kell hogy legyen nagyjából, ugye 1 g-vel csak húzza a Föld magához, ki kell rögzíteni, oszt jól van. Nem az ellensúly feszíti, hanem "csak" az tartja pályán az egész cuccost, allomásostúl kábelestül gondolástul. A kötél lehet marha könnyû, ami saját súlyát elbírja, de azért nem árt úgy mértezni, hogy egy 30-50 t-ás felvonót is rá lehessen biggyeszteni, na ez a kábel 36 000 km-es hosszban már lehet, hogy ad tömeget, és ezért a köv dolog nagyjából értelmetlen:
- "plusz elbírja a felvonókabin tömegét, miközben az felkúszik a kábelen, hiszen jó lenne, ha a kabin menne felfelé, nem pedig az állomást húzná vissza földre"
a teljes szerkezet tömege valszeg nagyságrendileg nagyobb, mint a pár 10 tonnás gondoláé + hasznostömegé, így ha emelkedik, csak nagyonmax cm-ekre jön közelebb a Földhöz, hiszen a kabin nincs ugye a talajhoz rögzítve a Föld+gondola meg már most is gyakorol rá tömegvonzást. csak a gondola gyorsításakor keletkezik olyan impulzus, ami a felvonót a Föld felé mozdítja, lassításkor meg ellenkezõ.
- légköri viszontagságok. Hát igen ki kell feszíteni, de a kábel tömege jobbhíján elég kell hogy legyen nagyjából, ugye 1 g-vel csak húzza a Föld magához, ki kell rögzíteni, oszt jól van. Nem az ellensúly feszíti, hanem "csak" az tartja pályán az egész cuccost, allomásostúl kábelestül gondolástul. A kötél lehet marha könnyû, ami saját súlyát elbírja, de azért nem árt úgy mértezni, hogy egy 30-50 t-ás felvonót is rá lehessen biggyeszteni, na ez a kábel 36 000 km-es hosszban már lehet, hogy ad tömeget, és ezért a köv dolog nagyjából értelmetlen:
- "plusz elbírja a felvonókabin tömegét, miközben az felkúszik a kábelen, hiszen jó lenne, ha a kabin menne felfelé, nem pedig az állomást húzná vissza földre"
a teljes szerkezet tömege valszeg nagyságrendileg nagyobb, mint a pár 10 tonnás gondoláé + hasznostömegé, így ha emelkedik, csak nagyonmax cm-ekre jön közelebb a Földhöz, hiszen a kabin nincs ugye a talajhoz rögzítve a Föld+gondola meg már most is gyakorol rá tömegvonzást. csak a gondola gyorsításakor keletkezik olyan impulzus, ami a felvonót a Föld felé mozdítja, lassításkor meg ellenkezõ.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#98
A centrifugális erõ az az erõ ami forgó vonatkoztatási rendszerben a középpontból kifelé mutat. Ez csak forgó vonatkoztatási rendszerben létezik, annak forgásából adódik, éppen ezért nem tekintjük valódi erõnek. Ahhoz, hogy egy ilyen rendszerben valami nyugalomban maradjon egy ugyan ekkora ellentétes irányú erõre van szükség ez a centripetális erõ. Ekkor a test nyugalomban van a forgó vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva, ami azt jelenti, hogy inerciarendszerbõl nézve, együtt forog vele.
Inerciarendszerbõl nézve viszont nincs centrifugális erõ
Inerciarendszerbõl nézve viszont nincs centrifugális erõ
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#97
Mekkora egy paraszt vagy! Éppen most kérdeztem rá, hogy tájékozottabb legyek. Erre lehülyézel, hogy nem járok iskolába. Bocs, de már kijártam egy egyetemet. Igaz, nem fizikus szakot, de nem lehet mindenki full profi mindenbõl, tehát ha kérdez valaki egy számodra teljesen triviális dolgot, akkor akár még válaszolhatnál is ahelyett, hogy hülyézed a másikat. Hülye vagy te!
#96
Egy ûrhajós és az ûrhajója ugyanazon a pályán kering a Föld körül. Centripetális erõként a gravitációs erõ szolgál. Az ûrhajóban, mint forgó vonatkoztatási rendszerben fellép a centrifugális erõ, és az ûrhajós súlytalanná válik.
Tessék wikirõl egy példa, ha magyarázat kell akkor privi 😄
Tessék wikirõl egy példa, ha magyarázat kell akkor privi 😄
#95
B+ legalább ne erõltesd, nekem szégyen olvasni. Tájékozódj, járj iskolába stb.
#94
Mégis mit jelent szerinted, ha nem ugyan azt?
Két különbözõ dolog.
#92
Centripetálisnak hívják, nem centrifugálisnak. De ez utóbbi a köznyelven ugyan azt jelenti, szóval tényleg van ilyen, de helyesen centripetális.
#91
Barátom, ott kedzõdik, hogy nem terméket találnak fel, hanem technológiát. Az, hogy azzal milyen terméket lehet készíteni, az más tészta.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#90
Én is ezen agyaltam.
#89
Nem tudják megcsinálni.
#88
Na igen ez itt a fogós kérdés, mert teszemfel van olyan anyag ami kibírja, teszemfel megvan rá a szándék a pénz a technológia, de hogy a rákba feszítik ki? Nem a legyártás itt a fõ probléma, bár az sem egyszerû, hanem a kábel kihúzása, errõl sehol sem találtam anyagot.
#87
"Nincs centrifugális erõ."
Már hogyne lenne.
Már hogyne lenne.
#86
Sõt sokszor még elõtte, de azok gyorsan belebuknak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#85
Amint a technológia tömegtermelésre kész igen.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#84
Teljesen mindegy merrõl kezdik el építeni egyik irányból sem lehet megcsinálni. Ha lentrõl kezdik akkor nem lesz meg a centrifugális erõ ami megtartsa, ha meg fentrõl kezdõdik akkor meg folyamatosan olyan pályán kéne tartani a cuccot hogy az ne zuhanjon le. Ergo amíg nincs rögzítve a földön, ahogy nõ a tömeg úgy kell gyorsítani az egész szerkezetet és ami még rátesz hogy az a sebesség nem egyezne meg a föld forgási sebességével vagyis a kábel vége sok ezer kilométeres sebességgel mozogna a légkörben. Ez így elég vicces lenne.
#83
te hol a faszba elsz baratom?
azt hiszed minden amit feltalalnak rogton piacra kerul?
atyaisten :o
azt hiszed minden amit feltalalnak rogton piacra kerul?
atyaisten :o
anti hero
#82
Nos az elõnye ennek a felvonónak az lehetne hogy nem kell hozzá üzemanyag semmilyen formában. Méghozzá azért nem mert 1 mozgó ellensúly képes lenne az emelõkabint teherrel együtt felemelni,amennyiben a fixen telepített ellensúlyos rendszer már elkészül. Ha ugyan is még egy ellensúlyt telepítünk amit nem fixen rögzítünk a fix ellensúlyhoz hanem az emelõkabinnal van összekötve,és hagyjuk hogy a centrifugális erõ kirepítse a mozgó ellensúlyt akkor az az emelõkabint felemeli,és mind addig teszi ezt amíg hagyjuk. Az hogy mennyire gyorsul fel és milyen magasra emelkedjen egy csörlõrendszerrel kell a két ellensúlyt összekapcsolni,és e csörlõs kapcsolat révén vissza is lehetne húzni a mozgó ellensúlyt,ami a kabin visszatérésével járna. Szóval nem kellene a drága üzemanyag ,ez lehetne az óriási elõnye a rakétákkal szemben.
#81
Az addig rendben van, hogy a nanocsõ elbírja a terhet, de a körülményeket is? Hogy áll az öregedéssel? Nehogy úgy járjon mint anno a kompozit mûanyagok.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#80
Molnibalage-nek igaza van.
Ha te ki tudtad fejleszteni, akkor más is. Ergo, ha te nem dobod piacra, akkor majd más fogja.
Más megközelítésben, ha egy találmány veszélyezteti a piaci pozícióimat, akkor a riválisaimét is. Ha én dobom piacra akkor a teljes piacot tarolhatom vele.
Ha te ki tudtad fejleszteni, akkor más is. Ergo, ha te nem dobod piacra, akkor majd más fogja.
Más megközelítésben, ha egy találmány veszélyezteti a piaci pozícióimat, akkor a riválisaimét is. Ha én dobom piacra akkor a teljes piacot tarolhatom vele.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#79
2050-re, mire ezt felépítenék ez a probléma már rég meg lesz oldva -.-
#78
remélem nem olyan közel lesznek az ülések egymsához mint a fapados járatokon
#77
Olcsóbban mehetsz majd a Holdra nyaralni.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#76
Energiapajzzsal.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#75
Pontosan olyan erõvel kell megfeszíteni a kábelt, amitõl az ellenáll a légköri viszontagságoknak, ami nem kevés, plusz elbírja a felvonókabin tömegét, miközben az felkúszik a kábelen, hiszen jó lenne, ha a kabin menne felfelé, nem pedig az állomást húzná vissza földre (feltételezve, hogy maga maga az állomás pontosan geoszinkron pályán helyezkedik el, tehát plusz terhet nem jelent) Mindez mindezek az erõk több tonnát tesznek ki, na ha az ennek ellent tartó kábel elszakad, nekem ne mondd azt, hogy ezt olyan könnyû korrigálni. A teljes rendszer összeszerelve oké, hogy egyensúlyban van, de nem kevés a kábel feszítéséhez szükséges erõ, amit az ellensúllyal igyekeznek elérni.