3032
Crusader Kings II

7439670952_0001009b22_b.jpg
  • pocoksari
    #1989
    30év alatt magyarokkal mindent el lehet foglalni, talán azért nem örömködnek a vezírjeid :)
  • jocika
    #1988
    Nem lehet hittérítőket hívni valahogyan? Szeretnék katolikus lenni, de nem találok a pápánál,királyoknál ilyen opciót. Vagy csak rossz helyen keresem?
  • Motolla
    #1987
    Maarius, én még nem játszottam a muszlimokkal, úgyhogy mérhetetlenül inkompetens vagyok, szóval a kibicek bizonytalan tudását leplező magabiztossággal nekem határozottan úgy rémlik, hogy az általad említetteken kívül nem sok alternatíva van. Mintha még az új területek elfoglalása járna még dekadencia-csökkenéssel, de ez is háborút jelent. Aki muszlimokkal játszik, az nem ússza meg szerintem kulturáltan, olcsón, harcok nélkül (ami jól tükrözi a játék készítőjének elképzelését a muszlimokról).
    Amúgy kezdtem egy másik játékot Álmos vezérrel az Old Godsban, és ott is elkezd csökkenni a presztízspontom, ha az én drága pogány magyarjaimmal 30 évnél tovább vagyok békében... :)
  • pocoksari
    #1986
    nézzd, azért nem normális amit a paradox művel...ha minden kis biszbaszt megveszel pl. a ck2-hőz, abből 2-3 másik játék könnyedén kijön teljes fegyverzetben, imádom őket, a játékaikat is meg minden, de azért kicsit visszavehetnének
  • pocoksari
    #1985
    nem akarlak elkeseríteni, de lehet frissíteni az összes paradox játékot :) /szintén tört/
  • Maarius
    #1984
    Szóval valami pénztakarékos megoldás kellene :)
  • Maarius
    #1983
    Na Karácsonyra megleptem magam a Steam-ről a játékkal (igen, eddig tört verzióval játszottam, ráadásul az 1.0-val, mivel nem lehetett frissíteni) és rögtön ki is próbáltam a muszlimokat, azonban az nem igazán világos, hogyan lehetne kulturáltan alacsonyan tartani a dekadenciát (bocs ennyi telik tőlem :P), mivel az nem megoldás, hogy 30 évenként kiírtok az örökösömön kívül mindenkit (sok pénz), a területadományozás sem jó, mert a sajátomból nem adok (nem lenne sok pénz)... Az utolsó lehetőség, hogy mástól elveszem, majd továbbadom, de az háborúhoz vezet előbb-utóbb (sok pénz).
  • Black Treff
    #1982
    Neten amúgy senki nem akar játszani? :D
  • Motolla
    #1981
    http://www.strategyinformer.com/pc/mods/crusaderkingsii/mod.html

    Modok garmadája (ha már volt régebben, bocs).
  • jocika
    #1980
    Ez nem a #1976-ra a válasz?
  • Although
    #1979
    Ilyen problémám még nem volt :) Rendszerint, hercegként mindig a vesztes koalícióba léptem be, jó magyar szokás szerint :)
  • jocika
    #1978
    Valamit nem értek; a korona fennhatósági törvények nem egymásra épülnek? Mert a közepesnél nem háborúzhatnak a nemeseim, de az egyedüli öröklés miatt magasra kellett mennem. A nemesek meg rögtön elkezdtek háborúzni és nem is akarják abba hagyni. A magas fennhatósági törvénynél nem érvényes a háború tilalom?
    Illetve, ha már elkezdték az egymással való csesztetést, hogyan tudom megrendszabályozni őket? Kerestem a velük való kommunikációs lehetőségek között, de semmi olyasmit nem találtam, ami ezt segítené.
  • jocika
    #1977
    Ajjaj, azt hiszem ezt elkapkodtam... 897-et írunk és megalapítottam a Kárpátia Császárságot. Gondolom most mindenki majd az én bőrömre fog pályázni. Már csak azt kéne valahogy megoldanom, hogy keresztény legyek, mert nekem, pogányként, pont az erős hatalmak nem akarják a fiamnak adni a lányukat. A táltosom mindenesetre Rómában bűvészkedik, meglátjuk mi lesz.
  • Motolla
    #1976
    Két opció volt. Az egyik a függetlenség, de nem ezt választottam. Pár vármegyével nem láttam reális esélyét a talpon maradásnak. A másik a hűbérúr megdöntése. Itt az szerepelt, hogy ha nyerek, akkor én állíthatok új királyt. Nem így történt, azért is kérdem, hogy megy ez, mert még csak nem is rokonom, aki király lett (mondjuk, nem sokáig, de a teljes sztorit majd a szokásos frissítésben írom le).
  • Although
    #1975
    Sokféle lehet. Ha frakciók közötti háború akkor ott van megjegyzés ki a várományos. Ha hűbéresként kezdesz háborút akkor szerintem első szinten a függetlenségedért küzdesz.
  • Motolla
    #1974
    És egy kérdés: ha hercegként háborút indítok a hűbérúr megdöntésére, aki történetesen Magyarország királya, a szöveg azt írja, hogy siker esetén én jelölhetem ki az új királyt, a valóságban viszont ha nyerek, egyszerre csak új király lesz. Ez mi alapján dől el, hogy ki lesz az új király? Mert még csak nem is az én hűbéresem, szóval láthatólag nincs közöm hozzá.
  • Motolla
    #1973
    Kopiati, azt nem értem, miért nem keresel segítséget áldozatos munkádhoz a magyaritasok.hu fórum részében? Ha ott találnál egy-két segítőt, biztosan sokkal gyorsabban tudnál haladni. Vagy például ők lefordíthatnák a kiegészítőket (Old Gods pl.)
  • Although
    #1972
    Nyilván a játék célja minél előrébb juss :)
    Nyilván a megillető jogok mint hűbéres nagyobb mint a grófé, több területed is lehet. A német-római birodalomban szavazásra jogosult is ezáltal lehetsz. Valamint a házassági szerződéseknél is előny, birtokaid száma is több lehet ezáltal. Meg van még pár előnye ami nem ugrik most be.
  • jocika
    #1971
    Jó, hogy ha amint lehet hercegségeket csinálok és uralom, vagy sem? Most ezen vacillálok. Ha ugyanis nincsenek grófságaim, akkor kevés saját katonám lesz és jobban rá vagyok utalva a hűbéresekre. Plusz még a hercegi hűbéresek hajlamosak nagyon elszemtelenedni. Viszont csak össze kéne fogni hercegségekkel a grófságokat...
    Milyen vitathatatlan előnyöm származik a hercegségekből, ami miatt ajánlott lehet a létrehozásuk?
  • 070608
    #1970
    Aki most akarná megvenni a Greenman gamingen a Collection (21DLC) 75% off + a GMG20-ZB5D1-93X49 kóddal újabb 20% kedvezmény ---> így 16 Euróért jó vétel szerintem.

    Ráadásul az Old Gods új DLC-t így az előbbi vásárlásáért kapott 2.1 Euró bónusszal + a fenti kóddal már 3.90-ért a magadévá teheted :-) Így akár az Etelközi magyarokkal is kezdhetsz 867-ben :-)
  • Motolla
    #1969
    Köszönjük a fordítás-frissítést!
    Én is frissítem a magam történetét.

    I. Menyhért (1237-1260)

    Menyhért viszonylag későn, 36 évesen örökölte meg a Pest hercege címet. Összetett személyiség volt. Műveltségéhez gyakorlati érzék párosult, ezért jól bánt a pénzzel. Mértéktartó és igazságos is volt. Ugyanakkor volt egy sötét oldala is: ambíciók fűtötték, szívét irigység fullasztotta mások sikerei láttán, ellenfeleivel pedig kifejezetten kegyetlenül bánt. Emellett ágyában bizony a férfiakat is szívesen látta.
    Az új herceg Szatmár és Szolnok megyék uraként fogott hozzá a hercegesdihez, és első intézkedéseivel (ajándékokkal, tisztségek osztásával) a hűbéresek jóindulatát igyekezett elnyerni.
    A történelem kereke nem sokáig hagyta unatkozni őt. Hamarosan kitört a szokásos Mindenki Mindenki Ellen: a királyt támadták az urak, és Menyhért hercegségéért is elkezdődtek a csatározások. Mindezek tetejében, épp amikor a legszétszabdaltabb volt az ország, 1239-ben keletről feltűntek Batu kán tatár hordái.
    Menyhért volt az egyetlen, aki jelentős ellenállást tudott tanúsítani a tatárok ellen. Kecskemét mellett a Templomosok lovagrendjének csapatával kiegészített serege felmorzsolta a tatárok egyik hordáját, de sajnos hamar ott termett a tatárok 25 ezres főserege, akik legyőzték Menyhért hadait.
    Szerencsére a tatárok, amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is mentek. Annyi hasznuk volt, hogy az egymással csatározó nagyurak seregeit is megsemmisítették. Így Menyhért védekező háborúi 1241-re mind győztesen zárultak, nem kis dicsőséget szerezve neki. És nem utolsósorban: az ellenszegülő sárosi, csongrádi és kolozsi grófoktól elvette azok tartományait, utóbbi kettőt ki is végeztette. Így máris öt vármegyét igazgatott.
    1245-ben meghalt Béla király. Helyét lánya, Zsanett foglalta el. Ám (nem meglepő módon) Felvidéki Borisz hercegnek is lett ehhez pár szava. Menyhért a többi főúrral tartva Borisz mellé állt, aki 1249 júliusában győzedelmeskedett, és hűbér-úrhölgyét, Etelt ültette a magyar trónra.
    Etelnek ekkor már csak egy fia élt, akivel Menyhért gyorsan eljegyezte saját, Erika nevű lányát. Számítása bevált, mivel néhány év múlva a fiú, Mateusz magyar király lett, az új hűbérúr tehát egyben vője is volt. Segítette is az ellene automatikusan kitört belháborúkban. A harcok évekig elhúzódtak, Menyhért egyre többet betegeskedett, végül 1260 augusztusában, 59 éves korában hunyt el. Birtokait és címeit egy szem fia, a történettudomány által egyelőre nem teljesen tisztázott körülmények között született I. Pál örökölte.

    I. Menyhért pontjai: 3082 (Összpontszám: 23 169)
  • HUmanHunter
    #1968
    az nem pótlódik újra ha jól emlékszem, ezért próbálj minnél több területet nyugatra tőled behúzni, mert északon és keleten nincs elég supply az egyes provinciákban és ezért erősen fogynak ostrom közben a katonáid [több ezer meghal gond nélkül]
  • jocika
    #1967
    Egy olyan kérdésem lenne, hogy Magyarország létrejöttekor kaptam 25000 katonát. Most jórészt ezekkel harcolok, plusz saját és hűbéres katonákkal, ha kell; aztán feloszlatom a hűbéresek csapatait. Na most, ezt a kapott haderőt tudom visszapótolni? Mert fogynak szegények.
    Azt láttam az egyik ellenfélnél, hogy kiírta mikor rávittem a kurzort, hogy kap utánpótlást. Én is kaphatok? Hova kell vinnem a csapatot, hogy ez megtörténjen?
  • MightyKopiati
    #1966
    2.03 kompatibilis részleges magyarítás, immár a Sunset Invasion-el kiegészülve.
    Letöltés
  • Although
    #1965
    szövegben, van e esély vagy nincs. De most nem ugrik be teljesen, majd ránézek.
  • jocika
    #1964
    Hogyan jelzi? Én csak azzal találkoztam, hogy nem fog beleegyezni a házasságba. Vagy van más kijelzés is? Ez a magasabb szint, ez hol látszik? Egyáltalán ez mit jelent? Nem régen kezdtem és még nem minden tisztult le.
  • Although
    #1963
    Persze a háború is megoldás utána belátóbbak. :) Mint anno az életben is volt.
  • Although
    #1962
    A program jelzi az esélyeket amikor keresel. Valószínű a magasabb szintekhez kevés vagy még, néz körül az alacsonyabb uralkodók vagy hercegek között. Legalábbis én így csinálom. Vagy használd az eljegyzést korábban, az mintha jobban működne, mármint könnyebb lenne.
  • jocika
    #1961
    Hogyan tudnám rávenni az uralkodókat, hogy a koronaherceghez adják a lányukat? Árpád lassan kiöregszik és senki nem akar hozzámenni. De sajnos a többi herceghez sem...
  • Maarius
    #1960
    Húha, köszi.
    Ez esetben jó sok pénzembe fog kerülni, mire Konstantinápolyban és környékén felhúzom az összeset :)
  • Although
    #1959
    Kb. Igen.
  • Maarius
    #1958
    Sziasztok!

    Az lenne a kérdésem, hogy egy területen belül, ha több városom és mindegyikben megépítem az egyetemet, akkor az annyiszor hozzáadja a technológiához az x szorzót?
  • jocika
    #1957
    Bal alsó sarok.
  • jocika
    #1956
    A steam kliensen belül jobb alsó sarok, játék hozzáadása -> termék aktiválás.
  • Black Treff
    #1955
    A játékhoz adott CD-kulcsot hol kell megadni?
    Az Achievementeket ez után fogja aktiválni?
  • Black Treff
    #1954
    Üdv!
    Ha esetleg valakinek lenne kedve neten játszani az írjon rám nyugodtan, ki szeretném próbálni! :)
  • Motolla
    #1953

    Folytatom a mentésem történetét.
    Eddigi karakterek:

    I. (Bölcs) László (1066–1120). 3166 ponttal zárt, Erdély hercegeként területeit Torkkal, Szebennel és Temessel növelte.

    I. Zsigmond (1120-1153). 4680 pontot szedett össze. Megszerezte Havasalföldet, majd magyar király lett.

    II. (Nemes) Béla (1153-1171). 4444 pontot hozott a közösbe. Lemondatták a magyar trónról, Pest hercegeként az erdélyi tartományokat irányította, majd öröklés után a Havasalföld hercege címet is megszerezte. Élete végén sikertelen háborút viselt a magyar trón visszaszerzéséért, amelyet végül Mária dán királynő nyert el, akinek nagyanyja I. László lánya volt.

    II. Zsigmond (1171-1172). Rekord rövidségű, áldásos(nak nem nevezhető) uralkodása 207 pontot hozott a konyhára. Sok rossz tulajdonsága volt, nem is baj, hogy a szifilisz korán elvitte.

    III. (Vasbordájú) Zsigmond (1172-1237)
    III. Zsigmond 1185 októberében vált nagykorúvá. Kamaszévei alatt több nevelőt is elhasznált, végül, 16 éves korára a harcművészetekben, de még inkább a teológiában mutatott tehetséget. Szerény, bátor, vallási kérdésekben buzgó, életével elégedett ifjú lett.
    Első felnőtt évei a békés építőmunka jegyében teltek. Az ország a 1180-as évek végén kivételesen csendes volt, talán Mária királynő tekintélyének köszönhetően. Ez a keményen uralkodó asszony ugyanis nem csak dán és magyar, hanem francia király is volt, számtalan hercegi és grófi cím birtokosa. Zsigmondot kedvelte, hamarosan szolgabírójává nevezte ki.
    A béke és a nyugalom 1193-ig tartott, amikor egyszerre két főúr is harcot indított Magyarországért. Zsigmond nem csatlakozott hozzájuk, tisztelte Máriát, nem akart ellene fordulni, és nem bízott az urak harcának sikerességében. A háború mégis akkor dőlt el végérvényesen Mária javára, amikor 1997-ben maga Zsigmond is mozgósította katonáit, zsoldosokat fogadott fel, és 4000-es seregével sorra szabadította fel a főurak által elfoglalt tartományokat.
    1201-ben váratlan irányt vett a magyar történelem szekere. Mária, talán, mert megöregedett, vagy ráunt a nyakas és harcias magyari urakra, a sokadik főúri ultimátumra rábólintott a harc helyett, és veszni hagyta a magyar trónt. Amelyre így I. Lőrinc ült. A név nem véletlenül ismerős: Lőrinc II. Béla kései fia volt, III. Zsigmond nagybácsija.
    A fejedelem elsősorban két tartománya megerősítésén fáradozott ezekben az években. Házassága boldog volt, áldás kísérte életét. Sorra születtek gyermekei. Hűsége Lőrinc királyhoz változatlan volt: seregeivel többször is sikerrel verte le a királyuk ellen lázadó urak hadait, így növelve tekintélyét.
    1209-ben Közép-Magyarországnak (amelyet Esztergomból még mindig I. Zsigmond nagy riválisának, Andrásnak az utódai irányítottak) sikerült függetlenednie a szétesett Bizánctól. Zsigmond felismerte a történelmi pillanatot, és rögtön jelezte de Jure igényét Szatmárra, majd ennek megszerzéséért fegyvert is ragadott. 1211-re a háborút megnyerte, és saját irányítása alá vonta e gazdag tartományt. Hogy öröme ne legyen teljes, 1209-ben meghalt olasz felesége, akit egy angol koronahercegnővel pótolt.
    1215-ben a legyengült dán birodalom egyetlen kárpátiai maradvány-tartományáért, Szörényvárért indított háborút Zsigmond, aztán pár hétre rá Lőrinc király is. A két sereg együtt gyorsan elfoglalta a tartományt, ám ezután a király váratlanul magáénak követelte Sárost Zsigmondtól. Valószínűleg ráébredt arra, hogy Zsigmond lassan erősebb és népszerűbb lesz, mint ő. Mivel Zsigmond pénztára meglehetősen tele volt, Sáros átadására nemet mondott: inkább egy 4500 fős zsoldossereget fogadott fel, és a király ellen vonult, akinek katonái nagyobbrészt ekkor Dánia földjén hadakoztak.
    A két, párhuzamosan zajló háború nagy hadisikereket hozott Zsigmondnak, akit utána már csak a „Vasbordájú” jelzővel emlegettek. Előbb (1222 júniusában) a Szörényért folytatott küzdelme zárult eredménnyel, majd 1223 januárjában a király volt kénytelen elismerni Zsigmond győzelmét.
    Diplomáciai téren sem volt szégyenkezni valója a fejedelemnek. A háborúskodás folyamán szakított rá időt, hogy legnagyobb lányát, Zsuzsannát összeboronálja a francia királlyal, egy erős szövetségesre szert téve. Legnagyobb fiát, és egyben a Pest Hercege cím örökösét, a 20 éves koráig Modenában nevelkedett Menyhértet a bizánci bazileusz kisebbik lányához adta, mert sejtette, hogy fiának is erős szövetségesekre lesz szüksége. Emellett neki ajándékozta Szatmár vármegyét, annak minden birtokával és jövedelmével. Önmagát Csongrád vármegyével kárpótolta, melyet fegyverrel kellett elszednie hűbéresétől.
    1226 nyarán meghalt Lőrinc király (kit az utókor Borzalmas jelzővel emleget). Zsigmond a zűrös magyar trón megszerzése helyett figyelmét Gyurgyevó felé fordította, amelyre jogos igénye volt. A terület az (időközben ismét bizánci befolyás alá került) esztergomi tartományúrhoz tartozott, amely már így is harcban állt a magyarokkal, akik szerették volna, ha a bizánci fennhatóság végérvényesen a múlté lenne a Kárpát-medencében. Míg a királyi hadak Esztergomot ostromolták, Zsigmond Gyurgyevó területére vonult. A harcok a nagy távolságok és a bizánci uralkodóváltás miatt elhúzódtak, de végül 1234-re Gyurgyevó Zsigmond birtokába került. Közben Magyarország trónján is változás következett be: Béla felvidéki herceg legyőzte a királyi hadakat, így III. Béla néven megkoronázták.
    A fejedelem utolsó éveit egy összeesküvés árnyékolta be, melyet egyik hűbérese szőtt ellene Pest hercegi címének megszerzéséért. Zsigmond börtönbe csukatta, és elvette tőle Szolnok vármegyét.
    Zsigmond élete alkonyán így öt tartományt irányított közvetlenül: Szolnokon kívül Sárost, Csongrádot, Tregovistyét és Gyurgyevót. Pest és Havasalföld hercegeként ezen kívül Szatmár, Szolnok, Szörényvár és Galaz vármegyére gyakorolt befolyást hűbéresein keresztül.
    Zsigmond 1237 szeptemberében, 67 évesen hunyta le szemét.

    III. Zsigmond pontjai: 7590 (Összpontszám: 20 087)
  • jocika
    #1952
    Igen, így mqködik. Kipróbáltam a bolgárokon és fosztogattak ezerrel.
  • Although
    #1951
    Jobban jársz. Fent jobboldalon jelzi a gép mennyi területet tudsz személyesen vezetni. Olyan az egész mintha visszacsöppennél az időben és életre kellene a világ :) egyébként ha megállítod a cursort valami felett, infot kapsz mindenről.
  • jocika
    #1950
    Szokni kell ezt a játékot. Most a nagy hódítás után 58 uradalmam van. Gondolom valahogy ki kéne osztanom a hűbéresek között...