Crusader Kings II

Szia KOPIATI,
Eloszor is, koszi a forditast. Masodszor nem ertem, hogy miert pont a legfontosabb nincs leforditva, megpedig a diplomacia menu. Tok jo, hogy a tutorial magyarul van, de jo lenne ha a menuk magyarul lennenek, meg ha a szovegek nem is. Harmadszor, nem ertem miert van az, hogy keveredik az angol szoveg a magyarral, sok esetben pedig nem is jelenik meg az angol szoveg sem, hanem helyette mindenfele code (pl.: EDSCM000_s1, meg ilyenek).

Hozzateszem igy is nagyon sokat segit a magyaritas (bar eros tulzas az a 80%), szoval koszi az eddigi munkadat is!

Negyedszer pedig mas tema.
Miert van az, hogy nem tudok hazasodni, miutan megtortent az eljegyzes es mind a ket karakter elmult 16?

srácok, segítségre lenne szükségem. ha patchelem a játékot, akkor a térképen lévõ területnevek eltûnnek, és csak egy szürke csík marad utánuk. ezzel együtt a luncherben az indítás sem mûködik, csak és kizárólag az alapjáték esetén. ott viszont még nincsen benne a patch keresése.

valami ötlet esetleg?

A steamen akciós a játék. A collection csomag megéri ennyiért?

Hát, hihetetlen jó mesélõ vagy :)

Egyre kevésbé értem, mi történik... Az elõbbi beírásom óta lepergett pár hónap, és függetlenségi háború tört ki Magyarország elszakadásáért a dán királynõvel szemben. Én továbbra is az õ oldalán állok, úgyhogy tele van piros sereggel az ország - viszont a kiadásaim a háború kitörésének pillanatában visszaálltak a megszokott alacsony szintre (jelenleg 0,03), és végre elindult felfelé a pénzem (no, nem sokkal, mert az egyik megyémben a kettõ közül parasztlázadás tört ki, és esélyem sincs leverni a 3000 fõs seregüket az 1000 besorozható katonámmal meg a 340 hûbéresi katonával...)

Na most viszont nem tudom, mi van. Idemásolom, mi történt azóta, mióta Zsigmond király lett.

Sajnos, a királyi cím csak névleges cím volt. Hiszen hûbérura továbbra is András bizánci császár maradt. De már nem sokáig. Pár év múlva a háborúk tengerében elmerült András császár ellen megkezdte háborúját a függetlenségért. Az 1140-1143 között zajlott küzdelem Zsigmond sikerével zárult, létrejött a Magyar Királyság.
De ez még amolyan „félvér” birodalom volt: András saját birtokai idegen nemzettestként ékelõdtek be az országba. Az egységesítés újabb háborút jelentett.
Ezt azonban már nem András ellen kellett megvívni. A politikai helyzet ugyanis roppant gyorsan változott. András helyére Magyarország kiválása után más császár került. Zsigmond pedig tehetséges kancellárját a bizánci udvarba küldte, hogy hangolja a hûbérurakat a császár ellen. Mivel a birodalom minden eresztékében recsegett-ropogott, ez nem volt nehéz. Elõbb András vált ki a birodalomból, majd Zsigmond fia, Donát, Tregovistye grófja próbálkozott meg ugyanezzel. Zsigmond seregeivel fia segítségére sietett az 1444 szeptemberében indított függetlenségi harcában.
A következõ évek háborúskodással teltek. Az öreg király Ragusától Nikápolyig hol itt, hol ott tûnt fel seregével, s közben otthon is el kellett fojtania a fõurak lázongásait. Az állandó harc kikezdte egészségét, végül 1153 telén, 64 éves korában távozott az élõk sorából. Nagy politikai ellenfele, a nála egy évvel idõsebb András jóval túlélte õt, de jelentõs politikai szerepet már nem játszott: kedvetlenül tengette napjait Esztergomban még évek hosszú során át.

Zsigmond pontjai: 4680 (Összpontszám: 7846)

II. (Nemes) Béla (1153-1171)
Béla nehéz helyzetben került a trónra. A kincstárat az állandó csatározások kimerítették, és ahogy az öreg király meghalt, más nagyurak is fellázadtak ellene. Szövetségeseitõl hiába kért segítséget, saját háborúikkal voltak elfoglalva.
Amikor alig egy éves uralkodás után, 1154-ben a legnagyobb fõurak ultimátumot adtak neki, hogy mondjon le a trónról Lukács herceg javára, Béla reálisan felmérte a lehetõségeit. Mivel tudta, hogy a politikai széljárás mostanában változékony, sõt, igazából kiszámíthatósága egy tornádóhoz hasonlatos, nem küzdött a trónért, a „Pest hercege” címet azért megtartva, visszavonult „örökös” tartományaiba, Kolozsba és szívének kedves székelyeihez (Szebent öccse, László kormányozta, Temes királyi birtok lett).
Óvatos elõrelátását a következõ évek igazolták. Az egykori királyi Magyarország egyesítéséért újra fellángoltak a harcok a bizánci birodalommal, és ennek két király is egymás után áldozatul esett. Fivére, László is fellázadt királya ellen, hívta Bélát is, de õ kivárt. Aztán László elesett, és mivel utódja nem volt (felesége 5 hónapos terhes volt a halálakor), ezért Szeben Bélára szállt.
1158-ra a királyi hatalom olyannyira legyengült, hogy Béla, akinek uradalmait három éve már nem dúlta had, újra elérkezettnek látta az idõt, hogy benyújtsa igényét a trónra. Mivel a királyi székhely ekkor Temesben colt, nem kellett messzire vezetni seregeit.
A harcok sokáig húzódtak. Béla eközben idõt szakított arra, hogy meghalt feleségét pótolja. 49 évesen, 1164-ben feleségül vett egy 18 éves magyar dél-dunántúli gyökerekkel rendelkezõ grófnõt, Somogyi Zsófiát. Be kell vallani férfiasan, e tettét fõleg a pénz motiválta: Zsófia élére állította a forintot, a hercegség adóbevételei érkezése után érezhetõsen javultak. És hát szerelem már csak azért sem jöhetett nagyon szóba, mivel Béláról köztudomású volt, hogy bizony elsõsorban az erõsebb nemnek mondott igent.
A hercegség 1165 nyarán Havasalfölddel bõvült, mivel Béla unokaöccse utód nélkül halt meg. 1168-ban viszont Bélának még egy fia született, ezen mindenki meglepõdött, õ a leginkább. Lõrincnek nevezték el. A háború pedig 10 év után fegyverszünettel lezárult: Bélának elfogyott a „pénze és a paripája.” Rögtön utána meghalt a király, az ország pedig a dániai királynõ, Bölcs Mária birtokába jutott…
Hogyan? Ez még I. László „érdemes”, aki egyik lányát, Zoékát a dán királyhoz adta nõül. És mivel a gyors királycserélõdésben a férfiág kihalt, így kerülhetett legközelebbi rokonként Máriához a korona.
Béla 1171 áprilisában, 56 éves korában halt meg.

Béla pontjai: 4444 (Összpontszám: 12 290)

II. Zsigmond (1171-1172)

Béla gyerekei közül a legnagyobb nagyapja, Zsigmond nevét viselte, így II. Zsigmond néven emlegeti az utókor. Apja halálakor Pest és Havasalföld hercege lett, két, egymástól távoli megyében: Tregovistyét és Sárost irányítva. Öccse, András Erdély hercegi címét örökölte.
A 35 éves korában herceggé lett II. Zsigmond nem örvendett túl nagy népszerûségnek az udvarban. Több rossz tulajdonsága volt, mint jó (többek között önkényes volt, gyáva és lusta), és mindennek tetejébe kamaszkora kicsapongásainak nyomaként vérbajban szenvedett.
Sajnos, nagyon rövid idõ (mintegy másfél év) jutott neki a hercegi székben, a szifilisz 1172 szeptemberében elvitte. Legnagyobb fia, Zsigmond még kiskorú volt, alig három éves, így régens kormányozta helyette Havasalföldet.

II. Zsigmond pontjai: 207 (Összpontszám: 12 497)[/b]

Na, a problémám a következõ. Míg az elején, kb. II. Béláig bezárólag, a pénzügyi egyenleget uraltam, hiszen békeidõkbe, a 10-15 e arany bevételhez legfeljebb 3-4e kiadás társult, és csak akkor volt gáz, ha zsoldoshadsereget fogadtam, most alapból 12-13e a kiadásom, és nem tudom, miért. Nincs seregem sem saját, sem zsoldos, más meg mi viszi ennyire a pénzt? Bug lehet? Meg lehet valahol tételesen nézni a bevételi és kiadási oldalt? (A fõkönyvben próbáltam, ott nincs.)

Nekem meg az volt, hogy egyszerû, talpas countként a hûbéruram háborút indított a király ellen (ekkor ugye én jórészt csak nézõ vagyok). A király pedig leverte. De csak félig (-76% warscore). Nekem az összes birtokomat elfoglalta a király, aztán megunta a háborúzást. Most már húsz éve semmi sem történik. Se béke, se csata. Én meg nem tudom a levy-ket sem mozgósítani, mert elfoglalták az összes birtokom. Ebbõl kifolyólag bevételem sincs, zsoldosokat sem tudok fogadni. Feltettem a leggyorsabb fokozatra, aztán néha ránézek, hátha történik valami.

ha a frakcióvezetõvel javítod a kapcsolatot akkor egy idõ után abbahagyják

Köszönöm, ez a mániám még 10 évvel ezelõttre nyúlik vissza, amikor a Harc Európáért nevû, magyar fejlesztésû II. világháborús táblás játékkal játszottunk a barátokkal, és folyamatos hadijelentéseket írtunk a fejleményekrõl. Aztán amikor a Total War sorozattal összeismerkedtem, ott is írtam "krónikákat", az egyik leghosszabb fent is van az online oldalukon.
Ezt is írom becsületesen, majd felrakok egy-egy új részt, ha nem probléma. Végülis okulni mindenki játékából lehet.
Ez most itt az elsõ komoly játékom, volt pár hónapja egy ismerkedõs, de ott még egyáltalán nem éreztem rá a mechanizmusra.
Nem minthogyha most már minden frankón menne, királyként való uralkodásom idõtartama és minõsége Fülig Jimmyjére hajaz, amikor a sors szeszélyébõl rövid ideig helyettesítette az uralkodót a Boldogság szigetek trónján. Jó, mondjuk vérzivatarosak az idõk, de hogy hogyan lehet megszilárdítani az uralmat, arra még rá kell jönnöm. A szokásos menetrend: trónra kerülök, a fõurak zsarolni kezdenek alacsonyabb korona-fennhatóságért, belemegyek muszájból, frakciók alakulnak, aztán pár hónapra rá ki is törnek a harcok a megdöntésemre, behívják egymást a háborúba, ha pedig nagy nehezen leverem, jön szinte rögtön a következõ, az összes pénzemet és katonámat felemészteni, a végén vagy lenyomnak, vagy lemondok. Egyelõre ördögi körnek látom, de miután itt sok sikertörténetet olvastam, valahogyan biztos megvan a módja neki, csak - tényleg rá kell éreznem a finomhangolás részére.

jó iró válna belõled :D

Bizáncot nem lehetne könnyen feloszlatni, mint titulus...

Andriskát hagyd fent, ha meghal, akkor kell lépni, és magadból császár csinálni, majd létrehozni Kárpátiát, és azt tenni elsõdlegessé (persze primogenitúra legyen:)

Ezekért a #8211-ekért elnézést kérek, ezen a fórumon még nem vagyok gyakorlott, úgy tûnik, nem jó ötlet docot egy az egyben bemásolni a wordbõl.

Belinkelek egy összefoglalót, mit értem el eddig. A végén bónuszkérdések!


I. (Bölcs) László (1066–1120)

1066 – Árpádházi László koronaherceg 19 évesen került Erdély élére, míg testvére, Géza Felvidéket uralta. Unokatestvérük, Salamon volt ekkor Magyarország királya.
László még ez évben nõül vette (egyébiránt rangon alul) Szeben vármegye urának, Máténak legnagyobb lányát, a pár évvel idõsebb Sugárkát, aki hamarosan áldott állapotba került, majd 1068. május negyedikén ikreknek adott életet: a kislány anyja nevét kapta, a kisfiút pedig László öt éve meghalt apja tiszteletére Bélának nevezte el.
Sajnos, felesége egy hónapra rá gyermekágyi lázban meghalt. László hamar újranõsült, hiszen az ikreknek anyára volt szükségük. Választása a szász Gytha of Godwin koronahercegnõre esett, ki akkor 15 éves volt, így egy rövid eljegyzési idõszak után a messzi Angliából hamarosan megérkezett udvartartásával Erdélybe.
Eközben az országot örökösödési háború sújtotta, melyben László hû maradt királyához, és az Erdélybe be-betörõ lázadó csapatokat 1500 fõs saját katonaságával kíméletlenül leverte. A harcokban briliáns stratégának bizonyult, és, szakítva õsei könnyûlovas harcmodorával, csatáit elsõsorban nyugati mintára képzett nehézgyalogságával nyerte meg.
1070 legelején Lászlónak második házasságából is lánya született, aki a keresztségben a Panni nevet kapta.
1074-re a hadi helyzet megváltozott. Salamon hatalma megrendült, a fõurak serege, kiket a csongrádi Elek gróf vezetett, nem csak a legnagyobb királyi seregeket foglalták el, hanem Szeben vármegyét is, László fiának, Bélának örökét. Így László, hogy fia örökét nehogy végleg elveszítse, maga is csatlakozott a pártütõ urakhoz Salamon ellenében.
A következõ években a hadiszerencse hol az egyik, hol a másik oldal mellé állt. László mindig a megfelelõ helyen és idõben avatkozott be a hadjáratba, fényes gyõzelmeket aratott, de aztán sietett haza kis hazájába, ahonnan az újabb kedvezõ alkalmat fürkészte. Csupán 31 éves volt, amikor már a „Bölcs” jelzõvel kezdték emlegetni nevét. Mi tagadás, környezete szorgalmasnak, õszintének és igazságosnak ismerte, s becsületén az egyik udvarhölgyével, Pannival folytatott kalandja sem ejtett foltot.
A háború végül 1079-ben fegyverszünettel zárult, László pedig hadi népével a bizánci örökösödési háborúban szaporította hadi dicsõségeinek sorát, néhány nemesi foglyot is ejtve, kikért szép váltságdíjat kapott. Eközben megint csak lánya született, ki a Jolán nevet kapta. Sajnos anyja, Gytha 1080 novemberében elhunyt, így a herceg újra megözvegyült.
László következõ év májusában házasodott újra. Választása a viking gyökerû Estrid-házhoz tartozó, 32 éves Dániai Sigrid koronahercegnõre esett, akinek apja II. Svend uralkodott Dániában. A házassággal egyben 14 sógorral is bõvült a tág család, Svend ugyanis igen nagy nõfaló volt. Sigrid is, jópár testvéréhez hasonlóan, házasságon kívül született, szerencsére Svend elismerte apaságát.
A béke pár éve alatt Lászlónak – a változatosság kedvéért –új felesége is nemzett egy lányt, aki a Brünhilda nevet kapta.
1083 õszén ügyes politikai fondorlatok és a jussát bizonyító õsöreg (legalábbis annak látszó) oklevelek elõásása után László hadra kelt, hogy területeit az Erdélytõl észak-nyugatra fekvõ Torkkal gyarapítsa. Szerencsére szövetségesei, a „magyari urak” soha nem vetettek meg egy kis csetepatét, így a hadak gyors gyõzelmet arattak.
Annál szomorúbb volt viszont, hogy László fia, Béla, 16 éves korában 1085 februárjában leesett a lováról, és meghalt. Így Tork mellett immár, fiától megörökölve, Szeben vármegyében is László parancsolt.
A béke és a fejlõdés évei következtek, egy váratlan örömmel: Sigrid 40 évesen teherbe esett, majd fiút szült Lászlónak, ki a keresztségben a Zsigmond nevet kapta. Sajnos, Sigrid ezután nem sokkal, 1088 decemberében tüdõgyulladásban elhunyt, így László újra megözvegyült. Az új feleség a Bizánci Birodalomból érkezett. A 26 éves Zoé az uralkodó húga volt, érkezése sokat emelt László tekintélyén. 1090 novemberében pedig fiút szült neki, akit Donátnak neveztek el.
Az évek peregtek, 1095-ben meghalt Salamon, Magyarország királya. Helyébe fia, I. Jenõ lépett, aki harcias kamaszként hamarosan kiérdemelte a „Kegyetlen” jelzõt. Mikor a Német-Római Birodalom dinasztikus belharcaiba bonyolódva Bajorország földjén csapoltatta értelmetlenül a magyar vért, László elérkezettnek látta az idõt, hogy bejelentse igényét a magyar trónra. A polgárháborúban szövetségesei és a fõurak többsége támogatta, hamar fölénybe került. Jenõ azonban ahelyett, hogy átadta volna a trónt, inkább kegyeskedett elhunyni, és a korona öccsének, Andrásnak a fejére került. A 10 éves fiú helyett gyámja, Nagyszombati Károly püspök uralkodott.
Rögtön ki is tört az örökösödési háború, Imre pécsi herceg vezetésével. Mivel László nem akarta az agresszív és kapzsi hírében álló Imrét a hatalomba segíteni, András oldalára állt. Cserébe megkapta a szolgabírói posztot a királyi udvarnál, és András eljegyezte Brünhildát, László és a megboldogult Sigrid lányát.
A századforduló véráztatta hónapokkal köszöntött be Erdélyben, mivel a lázadók legnagyobb seregüket a király legerõsebb szövetségesének, a Dunántúlon királyi hadakat vezetõ erdélyi fejedelemnek a földjére küldték. Ezzel azonban a háború menetét megfordítani nem tudták, András és László gyõzedelmeskedett.
1101-ben László ügyes kancellárja rügyet talált arra, hogy ura területeit Temes megyével növelje. A belháború után Temes is László irányítása alá került.
A század elsõ évei eseménytelenül teltek. László megyéi erõsítésével volt elfoglalva. 1110-ben az akkor 63 éves László és menye, Benedicta (örökösének, Zsigmondnak a felesége) kissé váratlanul egymásba szerettek. A rövid kalandból hamarosan egy Margit nevû lány született – akit az udvar Zsigmond gyerekének könyvelt el, és szerencsére a férj sem fogott gyanút.
A királyt egyre jobban zavarta László növekvõ hatalma, ezért visszakövetelte tõle Temest. László nem adta, és András fegyverrel akarta megszerezni. Idõközben azonban a felvidéki herceg is felkelést robbantott ki a trón megszerzésére, így a király két tûz közé került. 1114 novemberében kénytelen volt elismerni vereségét Lászlóval szemben, akinek ez a presztízsét tovább növelte.
Udvartartása is szélesedett, mivel két évvel fiatalabb húga, a Premyslid-házba beházasodott Eufémia férje és fia halála után négy unokájával, fia gyermekeivel László udvarába költözött. A fejedelem utolsó éveiben távol maradt a csatamezõktõl, inkább a tartomány felvirágoztatásával foglalkozott. 1120 áprilisában hunyt el.

László pontjai: 3166

I. Zsigmond (1120-

A 31 évesen fejedelemmé választott Zsigmond nem rendelkezett kiemelkedõ képességekkel, viszont az uralkodás minden területéhez konyított valamit, a hadviseléstõl az intrikákon át a gazdaságig. Uralma elsõ éveiben a szövetségeseivel és hûbéreseivel való kapcsolat javítására, vagyis saját maga elfogadtatására fordította a legtöbb energiát (és pénzt).
1125 júniusában elérkezettnek látta az idõt, hogy szent háborút hirdessen Havasalföldért, amely a besenyõ birodalom felbomlása után egy pogány kán kezén volt. Szövetségeseivel és zsoldosokkal viszonylag hamar megnyerte élete elsõ háborúját, és övé lett Szörényvár, Tregovistye és Galaz tartomány, melyeket szétosztott hû emberei között. Késõbb András király elfoglalta Gyurgyevót is.
Újabb évek teltek el békében. Az 1130-as évek elején Zsigmond egyre inkább elhivatottnak érezte magát a magyar trón megszerzésére. Fiának felesége, Gizella felvidéki hercegnõ és már magyar fõurak elõtt igyekezett növelni népszerûségét és tekintélyét. Így Gizella hamarosan egy összeesküvést kezdett szõni Zsigmond trónra emelésére. Amikor András egy 6 éves háború után bekebelezte a legyöngült bizánci birodalmat, és bizánci császárrá koronázta magát, 1335-ben Gizella felkelést hirdetett ellene.
Zsigmond maga 4000-es sereggel vonult Csongrád elfoglalására, míg szövetségesei 15 ezer katonája másik két tartományt vett ostrom alá. A király bizánci harcokból visszatérõ közel 7000-es serege Makó mellett megverte ugyan Zsigmond seregét, Zsigmond azonban, visszavonulva Kolozs vármegyébe, ott egyesült az idõközben megérkezõ mintegy 3000 zsoldossal. A király tovább vonult Esztergom felmentésére, itt azonban a hercegek csapatai felmorzsolták. Zsigmond seregével maradt a déli határszélen, számítva újabb seregek betörésére, és Torontál tartományt dúlta fel. Hamarosan a lázadó seregek döntõ fölénybe kerültek, és 1137 októberére Zsigmond teljesítette legnagyobb ambícióját: Magyarország királyává vált.


Itt tartok most, jönnek a bónusz trackek. <#help>

Magyarország királya lettem, de a bizánci birodalom él és virul András császársága alatt. Ha vissza akarom állítani a Magyar Királyságot (úgy, hogy a képernyõn is olvasható legyen), mit kell tennem?

Jelenleg a következõ indokokkal indíthatok újabb háborút:
1. Bizánci Birodalom földjére jogot formál.
Ebben az esetben, ahogy olvasom, a feleségem szerzi meg a birodalom irányítását (mivel õ "hozza" a casus bellit). Ez esetben nekem marad Magyarország, neki Bizánc, vagy a feleségem hûbérese leszek, mint magyar király, és közös utódunk örökli mindkét címet?
2. Függetlenség.
András császártól függetlenné válok. Ugyanakkor Bizánc bevezeti az "autonóm hûbéresek"-et: ez azt jelenti, hogy mégsem leszek független, csak autonóm tartomány? Mi a különbség, ha tényleg így van?
3. Hûbérúr megdöntése
Ez, ha jól értem, András lemondatása, és én jelölhetem ki az utódját. Magamat is, vagy csak a fiaim közül valamelyiket? Ekkor is marad a Bizánci Birodalom, ugye?

Ti a három lehetõség közül melyiket választanátok?

Amikor betöltõdik a játék pl. rá tudsz klikkelni más államokra is.

elmented és másik embert választasz a betöltés elõtt, szóval igen át lehet

Végülis betöltöttem egy korábbi mentésemet (kb. 10 évente szoktam menteni), és a belháború elõtt pár évrõl folytattam (ezúttal nem csatlakoztam).
Legközelebb (ami ne legyen) kipróbálom, amiket írtatok, bár ez a "lépj át egy másik karakter mentésére" dolgot nem igazán értem. Át lehet nyergelni egy másik karakterre menet közben?

Vagy csináld azt amikor betöltöd a mentést egy másik karakterre váltasz.

Ez óriási :D

Nekem ilyen miért nem volt még :( Mekkora feeling már, nem ? :)

Lépj át másik karakter mentésére, és várd meg amíg kiszabadul az eredeti karaktered.

Sziasztok, egy érdekes helyzetet (bugot?) szeretnék megosztani veletek.
Öreg fejedelmemmel bekapcsolódtam egy belháborúba a király leváltásáért (megjegyzem, én csak csatlakoztam). Az öreg a háborúban meghalt, fia, aki 20 éves és egy lány apja, viszi tovább a dolgokat, háború elbukik, az összes résztvevõt a király börtönbe zárja.
Most jön a furcsaság.
A király néhány hónap után elengedi az összes résztvevõt - engem kivéve. A következõ 30 évben ott rohad a karim a börtönben (amikor betöltöttem az 50-et, abbahagytam a játékot).
A karakterlapomon van ugyan egy opció, hogy váltságdíjért (145 e arany) kérhetem a szabadon bocsátásom - ez azonban folyamatosan szürke, hiába van már 700 ezer is ("Király nem fogadja el az ajánlatomat"). A kancellárom folyamatosan ügyködik a királlyal való kapcsolatom javításán - de egy idõ után nincs hova, mert 100.
És így lepörög a 30 év, házaséletet ugyebár nem élhetek, egy szem lányom fiatalon, utód nélkül meghal.
Game over...

Részleges magyarítás, rég nem látott mennyiségû szöveggel bõvült a lefordított anyag. Persze az alagút vége nem került sokkal közelebb.

-=LETÖLTÉS=-

Remélem immár gyakrabban tudok jelentkezni!

köszkösz rákukkantok.Eddig csak angolul toltam,de mivel még csak alapfokon megy ,pár dologban biztos segitene :-)

Olvass el fájlt továbbra is bátran ajánlom:)

Ha nem steames játékod van: program files/paradox int/crusader kings2/localisation mappa
Ha steames, akkor program files/steam/steamapps/common/crusader kings2/localisation.

Ha ennek ellenére nem menne, akkor az asztali parancsikon elérési útvonala nagy segítség lehet a játék könyvtárának megtalálásában.

ezt a magyarositást hova kell bemásolni?

2.01 Kompatibilis részleges magyarítás

-LETÖLTÉS-

A hercegségeket szerintem csak akkor érdemes megtartani ha te magad is herceg vagy mert akkor lehet bármennyi senkit nem fog érdekelni. Királyként viszont ha kettõnél több van akkor minden vazallus utálni fog ezért vagy oda kell nekik adni vagy elpusztítani a címet. Én ki szoktam osztani mindig igaz hogy így nagyobb hatalmat adok a kezükbe de legalább 3-4 gróf helyett csak 1 herceggel kell jóba lenni. Persze nagyon meg kell nézni kinek adod oda a címet.

Különleges tulajdonságok tudtommal random jönnek de ha egy gyereknek a szülei vagy nagyszülei közt van zseni akkor nagyban megnõ az esélye annak hogy megkapja a zseni tulajdonságot õ is. Ezért érdemes erre is odafigyelni amikor feleséget keresel az emberednek.

A távoli követelésekkel én max akkor foglalkozok ha már elfoglaltam minden területet amit szerettem volna és unom a semmittevést.

Neveléskor én a lányokat mindig szürke eminenciás vagy midas touched (nem tudom ezt mire fordították) tanárhoz küldöm mert ezek növelik legjobban a termékenységet. A fiúkat pedig vagy katonának vagy jó vazallusnak nevelem de néha ha szükség van kémre vagy papra akkor olyan tanárhoz küldöm õket.

Várható.

A sok patch-content miatt elég fárasztó egyfolytában áznézegetni pár ezer sor szöveget (mert rendzseresen kitörölnek a 21000soros excelbõl egy pár sort...)

Nah meg a segítségem is ellovagolt a naplementébe (szokás szerint)

Köszi, igen most már világos.

Ezzel a játékkal tényleg nem lehet újra írni a történelmet. Alánokkal voltam, 1240 körül bedaráltak a hitetlenek. 120 ezres lovas seregeikkel nem tudtam mit tenni. Még Bizánc-ba is bekéreckedtem, hátha meg tud védeni, de õk is csak max 30-40 -ezres sereget tudtak összeverbuválni, rossz lóra tettem. Az érdekes, hogy az Alán királysághoz már elég korán megvoltak a területeim és ortodoxon is voltak a megyék, nem ajánlotta fel a királyi címet. Erre nem találtam help magyarázatot.

Castíliával viszont - ez azért könnyebb küldetés - megadatott, hogy elérjek komolyabb sikereket. Van is ide pár gondolatom:

- terület foglalásokkal kreálhattam hercegi címeket. Ezekkel mit érdemes kezdeni? 1-et osztottam ki a meglévõ 4-5 db-ból, az folyton frakciózik, lázadozik. Nem látom értelmét kiosztani a többit. Ti hogy látjátok?
- különleges tulajdonságú gyerkõcöket hogy lehet összehozni? Zseni, eszes, erõs, ilyenekre gondolok. Az biztos, hogy ezeket a nevelõktõl nem lehet megtanulni ez születéssel jön. Feltételezem ezeket random adja. Ti tapasztaltatok esetleg mást?
- távoli követeléseket ti mire szoktátok használni? Én elszipkázom onnan az elvándorolni vágyó jobb tulajdonsággal rendelkezõ nemeseket, grófokat. Van itt még egyéb töltet? pl.: spanyoloktól nem látom értelmét magyar földre háborút indítani.
- amit még észrevettem a szürke eminenciás és az aranyember ad komoly termékenységi plusszokat. Királyi családnál érdemes ezekre tanítani, hogy ne legyenek örökösödéi problémáink gyerek hiány végett. Viszont a tudás meg több terület birtoklást ad a királynak és kiválóan fejleszti a technológiákat.

Nekem ez a félig magyarosítás is rengeteget segített már a játék megértésében. Ha lenne folytatás, akkor az örvendetes volna.

Jó játékot mindenkinek.

várható a magyarosítás folytatása?

Igen. Ha a hercegség székhelyére küldöd a diplomatát akkor azt jelenti. Nekem csak egyszer sikerült így szereznem. Nem hiszem hogy gróffal menne de meg kell próbálni.

Ha a diplomatámmal jogot keresek egy cím megszerzésére (Fabricated claims) akkor az lehet hercegségi (duchy) cím is?

Ha rámozgatod a kurzort a kérdõjelre. Akkor egy pillanat múlva ad leírást mi az x.
Ez általánosan igaz. nagyon jó help rendszere van a CK-nak.

Sziasztok,

Jogrendben nem tudom az örökösítési rendszert megváltoztatni. Nem ajánlja fel a lehetõséget, szürkén marad. Ezzel kapcsolatban van-e vkinek tapasztalata, hogy mikor van erre lehetõség? Dinasztiámban már az 5. az aktuális uralkodóm.

tapasztalataitokat megköszönném

Ami eszembe jut kultúra függõség pl. utódlásra az a Basque. Mégpedig Navarra. Az csak ott megy olvasd el figyelmesen az x-es tiltó feltételnél mit ír.

Üdvözletem!

Nekem is lenne felétek egy kérdésem...

Angliával játszottam, el is foglaltam Wales kb 90%-át. (Egy terület nem volt az enyém.) Ezután létre akartam hozni a Walesi királyságot. Ott feltételnél valamilyen kultúra cuccost írt. Azóta nem tudtam rájönni, hogy az mi lehet. (Ugyan az volt Breatgne-val is. Az rám szált valahogyan. Ott sem tudtam létrehozni a királyságot.)

Várom az ötleteket... Sziasztok!

Köszi az ötletet az egy örökléses uralkodó formát választva - még idõben, mert ott is görbül a többi örökös szája széle - megoldódott a probléma. Olyannyira, hogy most már a kis Alán hercegségemmel elkaptam Azovi herceget és a királysági területek is a kezemre kerültek. Vártam rá vagy 50 évet, hogy Azov kizizzenjen a szorosabb kumán kötelék alól. Besenyõk próbáltak besegíteni nekik, de a 4600-as seregüket a 3900-as seregem halomra verte. Végére 2800 maradtunk ;-).

Összefoglalva: végre egy kis sikerélmény :-D.

Az elsõre nekem kettõ jut eszembe.
- Az utód tulajdonságai és vezetõi képességei.
- A rendszer amit ami meghatározza az utódlás során fennálló viszonyokat.
Ebbe én is belefutottam. Gyakorlatilag három részre szétesett a nagynehezen összetákolt kis hercegségem :) Mindenki húzott valahova és gyakorlatilag tehetetlen voltam, mint az életben is történne idõnként. Egész ügyesen leprogramozták :-) Ezt ígérték, itt nem lesz pillanatok alatt összetákolt birodalom :-) Azt látom van olyan öröklési forma aminél mindent a legidõsebb örököl de szerintem az se garancia.

Sziasztok,

Csatlakozom azokhoz, akik az egyik legösszetettebb játékok közt emlegetik a ck2-t. EU3-al kis országgal is csúcsra tudtam érni, de ebbe sajnos bele-bele törik a bicskám. Lenne pár lényeges kérdésem:

- Uralkodó váltás után (jellemzõen a vértestvérek, mert köztük osztom szét a nagy címeket) folyton elkezdenek frakciózni a hûbéresek - mindegyik egymás után és a szomszédok is jönnek ilyenkor persze - és szétesik a rendszer, tehát lenyomnak. Hogy lehet ez ellen tenni? Valószínûleg vannak a játéknak még olyan elemei, összefüggései amit nem ismerek.

- szintén uralkodóváltáskor tapasztaltam, hogy a fõ megyémben megváltoznak egyes katonai egység toborozhatóságok. Keleti nehézlovasság eltûnik, helyette könnyûlovasok jönnek, amiknek persze jó pénzét lehet megint felhúzni a toborzó épületeket. Uralkodó jellemvonása, tulajdonságai befolyásolják ezeket?

Ha van valakinek fentiekre ötlete azt megköszönném.

Perpill a magyarokat nyomom,és nemrég olvastam-és láttam-,hogy a királyságok elérhetik a birodalmi szintet is.A "De Jure Empires"-re kattintva már gyakorlatilag megvannak azok a tartományok,de ha nem bug akkor nem tudom milyen feltételnek kéne még teljesûlnie.

Melyiket akarod létrehozni? Mert van pár titulus aminek vannak speciális feltételei is. Pl. Egy bizonyos kultúrcsoportba kell tartozni, vagy pl jeruzsálemnél katolikusnak kell lenni.

Háát akkor ez vmi bug lehet,mert már az empireen túl is terjeszkedtem és még mindig nem ajánlotta fel.Gondolom azokat a területeket kell mindenképpen az irányitásunk alatt tartani amit a "De jure Empires" gombra kattintva látunk.

Minden paradox játék összetett, de az biztos, hogy a CKII az egyik legtartalmasabb, habár a modolt Vicky2 azért bõven megelõzi.

Szerintem a Victoria sorozat vagy az EU széria sokkal összetettebb, de lehet, hogy a HOI is.

Ugyan úgy ahogy királyságot, csak itt a De jure terület 80%-a kell hogy hozzád tartozzon.

Egy kérdés.Birodalmat (empire-t) mikor/hogyan lehet elérni.Pl.Britanniát,Carpatiat,Hispania,Italian,stb.

Szép lassan, a valaha volt legkomplexebb ilyen jelegû játék lesz.

Praise be
Nahát!!

Nemrég töltöttem fel az Old Gods DLC-t és az lenne a kérdésem ezzel kapcsolatban,hogy mikor elkezdenénk a játékot (mielõtt még országot/hercegséget választanánk) nem lehet elõre-hátra menni az idõben,hogy én mondjuk 50 évvel késõbb akarom elkezdeni,nem pedig a 800-as években?

aki akarna multizni az skypen megtalál tomi19940304