Informatika és tudomány

Hadviselés a világűrben

  • [NST]Cifu
    #82
    szintetikus szárnyak - már ma is lehet ilyet készíteni
    fedélzeti számítógép ami irányítja - ma is megoldható
    interfész ami összeköti a számítógépet az idegrendszerrel - már fejlesztik
    megfelelően kis méretű motor és táp - na ez még(!) nincs

    Ennél kicsit összetettebb a dolog. A legnehezebb repülni képes madár sincs 15kg-nál nehezebb, és neki is két és fél méteres szárnyfesztávja, és majdnem három négyzetméteres szárnyfelülete van. Egy 85kg-os átlagos férfi és mondjuk legyen további 25kg (mert igen fejlettek vagyunk) "géptömeg" esetében számolhatunk minimum 6-8 méteres szárnyfesztávval és 12-15 m2-es szárnyfelülettel. Vagyis hatalmas szárnyakra lenne szükség, amiknek nagyon-nagyon könnyűeknek és mégis igen szilárdaknak kell lennie. Na ilyen még nincs. Egy ekkora tömegű merev szárny vitorlázógépnél elképzelhető, de "csapkodó" szárnynak az nem elég masszív...

    Az FTL (vagy akármi más ami ugyan azt a cél szolgálja) létszükséglet, nélküle nem szervezett terjeszkedés hanem "magvetés" történne ahol a kolóniák teljesen magukra lennének utalva, minden kolónia egy külön sziget lenne amik nem tudnak a többiekkel normális kapcsolatot tartani, a távolabbi kolóniák között még az elküldött kérdésekre is csak évszázadok múltán érkezne meg a válasz stb.

    Évszázadok? Ez esetben már legalább 100 fényévre jutottak el, az kicsit mókás már. :)

    Az FTL egyáltalán nem létszükséglet, a teljesen magukra utaltság pedig egy Mars kolónia esetében is megvan, tehát nem csillagközi, hanem bolygóközi szinten is. De jobbat mondok, a Föld körül keringő ISS esetében is nagyon magukra vannak utalva bármilyen vészhelyzet esetén a személyzet. Nem lehet rövid úton mentőhajót küldeni fel, a problémákat maguknak kell megoldani, lásd például a Mir-en történt baleseteket.

    A felfedezések korában a tengeri utak többnyire max pár hónapig tartottak, a kommunikáció elfogadható időtartamon belül zajlott és a kapcsolattartás/felügyelet illetve a kereskedelem biztosítva volt, a nyersanyagok mozgatása nem okozott problémát és volt értelme telepeseket küldeni a kolóniákra mert belátható időn belül meg is érkeztek.

    James Cook egy-egy útja 3-4 évig tartott, a Holland hajósoknak kb. másfél év volt elérni Hollandiából Ausztráliába. Út közben persze ki-ki kötöttek feltölteni a készleteiket.

    A Tea Clipperek csinálták meg 3 hónap alatt a Kína-Anglia utat, de ekkor már 1866-ot írunk, és azok a hajók jó szélben akár 18-20 csomóval is képesek voltak haladni (1 csomó = 1.816km/h). Az 1600-as évek vitorlásai jó esetben tudtak 10 csomót.

    A gyarmatosítás esetén sokszor szinte semmi nem jött vissza a kolóniákról, például az első angol kolóniák Észak-Amerikában egyenesen képtelenek voltak még magukról is gondoskodni. A kolónia lényege az volt, hogy az adott földrész vagy annak része Anglia, Franciaország, Spanyolország vagy Hollandia gyarmatává, tulajdonává vált. A kereskedelem (vagyis a valós kereskedelmi működés, nem csak a fosztogatás, mint a Dél-Amerikai spanyol hadjáratok!) jellemzően inkább egy-két évszázaddal később indult be, egyes esetekben még akkor sem, például Ausztrália sose volt erős kereskedelmi forrása Nagy-Brittaniának, ez inkább India és Kína esetében volt elmondható.

    Ami itt fontos: a pár hónap és a pár száz év nem ugyan az a kategória, a pár hónap még elfogadható időtartam de a generációkon át elhúzódó már nem, senki sem fektet be olyan üzletbe ami csak évszázadok múlva térül meg.

    Még egyszer: élő példa erre Ausztrália vagy Új-Zéland kolóniái.

    És elérkeztünk a lényeghez, akkoriban azért gyarmatosítottak mert MEGÉRTE gyarmatosítani, a világűr meghódításának is az célja hogy az emberi fajt erősítse és nem az hogy "elveszett törzseket" szórjunk szét.

    Másképpen is meg lehet közelíteni. Az új területek előbb-utóbb hasznosak lesznek minden képen, a későbbi utazásoknál az előretolt kolóniák lehetnek az új indulási pontok, illetve feltöltési lehetőséget adnak a csillagközi űrhajóknak (mint a nagy kikötők a XVI.-XIX. századi hajózásban).

    FTL nélkül nincs profit, profit nélkül nincs terjeszkedés.

    Az ISS űrállomás esetében milyen profitról beszélhetünk? Megismerés, tudományos felfedezések, stb. Gazdaságilag megtérült a cirka 100 milliárd dolláros befektetés? Nem. :)