4487
Oldies Music 1.0
'50-es, '60-as, '70-es évek zenéje
Rock 'n' Roll, Beat, Hard-Rock, Blues, Rhythm & Blues,
Jazz-Rock, Folk-Rock, Disco....
A topik házigazdája kettő darab, a 80-as években szocializálódott füllel van megáldva:)))
-
#2251
Erre most mit mondjak?
Ha csak attól nem - lenne - "száraz", hogy tele van klippel...akkor nem lehetsz túl nagy véleménnyel a topikról....
... -
#2250
Az egyik kedvencem a Depeche Mode-tól:
![]()
wav -
#2249
Nem fárasztó csak körülményes, szeretem tudni miről van szó, amit jobb egy oldalon, mint kettőn ingázni és a topik sem olyan "száraz".
Az mp3 linkeket is YT-n néztem meg (ha jól emlékszem) megelőzendően az esetleges utólagos F8-at.
A Duran Duran pl. nekem nem volt népszerű, késői első benyomás után nem érdekelt a banda. -
#2248
Szevasztok Tagok!
Némi hír itthonról:
A fővárosi Gödör Klubban 20.-án több, mint 25 év után egy Balaton-koncert keretében újra ott lesz a szinpadon a Magyar underground kultikus zenekara, a Trabant!!
Énekesnőjük, az Amerikában élő Méhes Marietta egyelőre nem tudja, hogy lehet e folytatása a jövő heti közös fellépésnek. "Fogalmam sincs, történhet-e még bármi a zenéléssel az én életemben, de mindenesetre én nyitott vagyok. Azért vállaltam el a fellépést a Balaton-koncerten, mert úgy tűnik, az egykori Trabant-számok még mindig élnek, az emberek még mindig hallgatják a régi, amatőr felvételeket."- mondta az 1984 óta az USA-ban élő Méhes Marietta.
A Trabant 1980-tól 4 évig létezett. A zenekar magját Lukin Gábor (zongora), Vető János(gitár) és Méhes Marietta(ének) alkotta. Állandó közreműködőnek számított a gitáros Víg Mihály, az Európa Kiadóból ismert Menyhárt Jenő és Másik János. A Trabant dalai elvarázsolt hangulatúak, álomszerűek voltak, a zenekart sokan a hatvanas évek végi Velvet Undergroundhoz hasonlították. A Trabantnak néhány dala jelent meg lemezen. -
#2247
Duran Duran 7. rész
(Arcadia)
1985-ben valamilyen oknál fogva az addig nagy sikereket elért zenekar ketté vált.
Akkoriban - jól emlékszem - sokan úgy ítélték meg, hogy itt a vég.
Én igazából nem tudom mi volt az osztódás oka. Lehet ez pénz, vagy szakmai egyet nem értés...
(Valaki tudja a pontos okot?)
Ha jóhiszemű akarok lenni akkor az utóbbival kalkulálok....
Végül is lehet benne valami, ha a két "utódzenekar" dalait meghallagtjuk...Hiszen két eltérő stílusú albummal találkozhatunk.
Az Arcadia (Simon Le Bon, Nick Rhodes és Roger Taylor) 1985-ben a "So Red The Rose" Lp-vel jelentkezett.
Ez a lemez is nagy siker Európában és az Ócánon túl.
Az alkotások a korábbi (tehát az 1983-as album elötti) Duran Duran hagyományokat folytatta - kicsit modernebb hangszerelésben.
A "So Red The Rose" album sikeréhez hozzájárult még: Sting, Grace Jones, David Gilmour és Herbie Hancock is...
1986-ban megjelent egy remix album "Heaven's Eyes" címmel.
Eme albumon található a "Say The World", ami Playing for Keeps című film betétdala.
2010-ben pedig egy dupla album készült el ami 29 nótát számlál.
-
#2246
Reméljük örömet okoztam................ -
#2245
-
#2244
Duran Duran 6. rész (Power Station)
A Power Stationról már tavalyi év elején többszőr megemlékeztem....
A két egy sornál hosszabb hsz-ek ezek:
2010. 02.06. #323
2010. 02.23. #693
Csak annyit tudnék hozzá tenni, hogy annak ellenére, hogy csak egy jó lemezük van, és a Robert Palmerrel való felállás csupán "hetekre" szólt, Ők a másodikok a sorban...nálam.
Az elsőről mindenki tudja ki lehet....
Nem nagyon akarom az egekbe magasztalni a bandát, de nagyon ott vannak.
Jön:
Arcadia -
#2243
Miért az annyira fárasztó?
Én nem tudhatom melyik dal érdekel...bárkit is.
Egyébként a Duran Durant én direkt nem illusztráltam, mert annyira népszerű zenekarról van szó, hogy nem sok ismeretlen dala van...föleg a'90 előtti ídőkből.
Ráadásul ezt mások megtették.
Egyébként kevésbé ismert bandák bemutatásakor kisfilmet ugyan nem, de dalokat tettem fel...mp3-ban!
Szerintem a többiek igazolhatják ezt, ha nincs kedved utána nézni. -
#2242
Azért 1-1 videót tehetnél az írások mellé, ne kelljen mindig keresgélni. 
-
#2241
Szép Estét!
Folytatom ám a megkezdett ügyet (Durad Duran), csak van egy kis dolog.
Jah....ismeri valamelyik kedves olvasó a Church nevű zenekart?
Csak úgy érdekel...ne.
Remek zene ám... -
#2240
Duran Duran 5. rész
1983-84 ben világkörüli turnéra.
Talán ennek esszenciája az Arena album.
Az első három album legjobb-legfontosabb dalai hallhatóak.
Ez a (koncert)album is bombasiker. Szana-szét a világban platinalemez hegyek.
Kis meglepetés van az LP-n. Található rajta egy új studió felvétel is...
Igen, igen a "The Wild Boys" !!!!!!!
Szerintem ez az a mű amit nincs ember, ki ne ismerne...
Rettenetes mennyiségű remix készült belőle.
A zenekar részt vett a Band Aid felvételén, illetve a "A View To A Kill" James Bond Film azonos című dalát tolták még.
Az 1985-ös Live Aid koncerten számomra nem világos, hogy Duran Duran néven, vagy már két részben vettek-e részt.
Látni "Duran Duran in Live Aid" klipet is, meg "Power Station in Live Aid" klipet is. Ezt most nem tudom és nem is emlékszem.
Mintha olyat olvastam volna, hogy Robert Palmer énekes a Power Station LP studio felvételei után szinte azonnal lelépett és a turnékon már Michael Des Barres énekelt.
Hogy ez vonatkozik-e a Live Aid-re......
Aki tudja.......
Következik az Arcadia kontra Power Station
-
#2239
...kapott... -
#2238
Lehet....vagy csak egyszerűen mindenki!!! pénzt kapot érte... -
#2237
Biztos paródiának szánták és annak jó is.
-
#2236
Szép Estét!
A napokban az Information Society 1988-as azonos című albumát bogarásztam. Nem hagyott túl mély nyomot bennem.
A lemez egyik dala azonban meghökkentett.
Volt idő amikor szóvá tettem, hogy egyes New Wave zenekarok ismert dalai milyen gyenge feldolgozásokat érnek meg. A helyzet most fordított.
Az ABBA dalait én ugyan nem gyűjtöm, de szívesen hallgatom ha éppen szól valahol. Mindenképpen megemelem a kalapom a teljesítményük elött.
A svédek egyik kellemes dalát (Lay all your love on me) találtam a fentemlített LP-n. Nem az a probléma, hogy egy New wave zenekar ABBA-zik, hanem ahogy.
Hozzá kell tennem, hogy a KLF elődje a Justified Ancient of Mumu's is csinált ilyen. Asszem ők a Dancing Queen-t építették be egy darajukba nagyjából 1988 körül.....bár nekik meggyűlt a bajuk a skandinávokkal, mert engedély nélkül tették ezt.
Nem tudom, hogy milyen meggondolásból engedték az Information Societynek az átíratot.
Nagyon nem sikerült. Szerintem túl nagy falat volt a mű.
Aki nem hiszi járjon utána.......... -
#2235
Örülök, hogy végigbogarásztad, és ha még tetszett is akkor külön örülök.
Fogalmazzunk úgy, hogy ez az a zenekar amelyik érdekel engem abból az időből.
Bár a Radics féle életpálya sem elhanyagolandó, de az már tényleg nem ide való. -
#2234
Huhh! Egy szuszra végigolvastam, jó kis írás. Szerintem kedveled ezt a zenekart, jól sejtem? -
#2233
Üdv Mindenkinek!
Egy kis olvasnivalót kínálok így vasárnap estére.
Sebők János Kexről szóló írását közlöm.
Bár a Kex nem tartozik Az Új Hullámos zenekarok közé (működési idejénél fogva...), de valahogy mégis köthető ahhoz.
A Kex egyszeri, megismételhetetlen zenekar volt a magyar rockéletben, amely 10 évvel megelőzte korát és a zenei közizlést, hogy aztán másfél éves csillagszóró tüdndöklés után nyomtalanul tűnjön el a hetvenes évek slágerhullámaiban. Hatásukat, rokonságukat csak a nyolcvanas évek elején egyes Új Hullámos együttesek - pl. Bizottság, Neoprimitív - zenéjében és színpadi előadásában fedezhetjük fel újra.
A Kex 1969-ben mutatkozott be (Doleviczényi Miklós zongora, orgona, Imre Attila basszusgitár, Bianki Iván szólógitár, Kisfaludy András dob és Baksa Soós János ének felállásban) a szabadsághegyi művelődési házban. Fellépésüket a legszélsőségesebb közönségreakciók - elutasítás és hozsannázás - kisérték, jelezve azt a amegrökönyödést, tanácstalanságot és érdeklődést, amely megjelenésüket fogadta.
A Magyar Ifjúság cikkírója mereven elutasította a produkciót.
"Az énekes két marokkal kekszet szór a törzsközönségre, majd hideg vizzel hűti le őket vagy a zenésztársait. És ez tetszik. Mármint a törzsközönségnek tetszik. Nekünk és másoknak már jóval kevésbé." Az Ifjúsági Magazin 1969 júniusában viszont poster kiséretében így jrt róluk: "Semmi sem szabályos körülöttük, hacsak az nem, hogy bárhol lépnek fel, sikerük van. Már a nevük is játékos. Muzsikájuk szokatlan, sőt helyenként meglepő. Mindent játszanak, a legérzelmesebb slágerektől a furcsa szövegű saját számokig. Csak éppen mindenhez hozzátesznek valamit, amitől az egész előadást fanyar humor lengi át. Élnek a színpadon."
Hasonlóanelismerő hangon írt róluk az 1969-ben megjelent BEat című könyv is, a salgótarjáni amatőr fesztiválon pedig egyöntetűen aranydiplomát szavazott meg nekik a műsoron jól szórakozó zsüri. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a kex valami zenés kabarét, blődlit játszott volna. Hogy mi volt a sikerük titka, azt - különösen szavakban - ma már (1983-ban) lehetetlenség visszaadni. Mindössze egy kislemezük (A család, Elszállt egy hajó a szélben), és néhány rég elfelejtett, soha nem játszott rádiófelvételük készült. A kex igazi világa a azonban a színpad volt. A zene a szöveg és a látvány, a produkció együttese érvényesült igatán, és Baksa Soós személyes varázsa nélkül ez a produkció semmit sem ért. Mert hiába volt az együttesben öt tag, hiába hívtak gyakran vendégzenészeket, a Kex az első pillanattól Baksa Soósra épült. Ő volt a "második hullám" talán legkarizmatikusabb rockszemélyisége.
Ahogy a Beatles után a hatvanas évek végén megjelent az angolszász országokban David Bowie ,Frank Zappa, Lou Reed, Janis Joplin és a többi nagy rockszemélyiség, úgy tűntek fel a hazai rockéletben is azok a nagy egyéniségek (Orszácky ,Radics, Cseh Tamás, Presser, Török, Hobo stb), akik együttesekben játszottak ugyan, de személyiségükben képviselték mindazt, amit a beat (rock) jelentett. A hatvanas években a kollektivítást kifejező egütteseké volt a főszerep, a hetvenesévekben viszont egy-egy legendás zenekar (Syrius, LGT, Mini, Tűzkerék, HBB, Kex) nevét kiáltozva, mindig egy-egy zenészt vagy rockszemélyiséget bálványozott a közönség.
E nagy - Késöbb mitikussá váló - szemályiségek közül az első Baksa Soós volt, az értelmiségiek, a diákok bálványa, akiknek előadói stílusa senkihez nem hasonlítható szuggesztív fellépése vonzotta a Kex köré a közönséget. Jelenség volt. A számokat nem énekelte, inkább előadta, visszafogott pantomimszerű játékkal kisérte, kitűnően mozgott a színpadon, végig uralta műsort, a közönséget. Inkább színész volt, mint énekes, aki készséggel bújt a legkülönbözőbb szerepekbe és jelmezekbe. Piros nadrágban, fehér trikóban, tornacipőben ugráló bohóc, szalmahajú harlekinó, nyegle bajszú paprikajancsi, belvárosi Don Quijote, aki fityiszt mutatott a hatalmasoknak, drotón rángatta rajongóit, poénpetárdákkal riogatta a nyárspolgárokat, fapofával rúgta fenékbe zenésztársait, aki egyaránt virtuózan játszott az érzelmekkel és az értelmekkel. Előadásában az ifjúság szabadszájúsága, vtriolos kritikája, iróniája, nagyképűsége, lekezelő nyeglesége, vaskalaposságot gúnyoló hancurózása, pofátlansága, életöröme és fájdalmai, grimaszai és fintorai, a hatvanas évek közepe-vége, az országba beáramló friss levegő fűszeres íze és a honi posványból felcsapó rothadás bűze - egyaránt benne volt. Voltakknála sokkal jobb hangszeresek, énekesek, voltak nála népszerűbb "ideológusok", de hasonló vibráló színes egyéniség - senki. Bowie? Zappa? Mindegyikből volt benne valami, de Baksa Soós mégis saját világot teremtett a színpadon.
A Kex értelmiségi zenekar volt, stílusukra talán a groteszk vagy abszurd illene leginkább. S ha mindenáron hasonlítani kellene, akkor leginkább az art-rockhoz lennének besorolhatók, az art-punkok!!!! elődeiként. De hát a skatulyázásnak a Kex esetében semmi értelme nincs, mert ez a zenekar semmiféle határt nem ismert és gyökeresen magyar jelenség volt.
Amit csináltak, a pillanttal született és a pillanattal halt meg. A lemezeken és a rádiófelvételeken kívűl produkciójukról még egy dokumentum maradt ránk. Mészáros Márta az 1969-ben meghiusult Illés-film helyett forgatott Száp lányok, ne sírjatok című filmjében jelentős szerepet bízott rájuk. A Kex egy Ifjúsági Parkban rendezett koncertrészletben több dalt (A család, Tiszta szívvel, Nálunk, Elszállt egy hajó a szélben, Csillagok ne ragyogjatok) is előad, a ezekből a jelenetekből némileg rekonstruálható színpadi világuk.
Dali és a népballadák szürrealizmusa, József Attila és a Biblia, free-jazz és K.u.K. hagyományok - mozaikkockák a Kex képéhez. Újítók voltak. Saját dalaik hangvételben, hangszerelésben nemcsak a beattől, de az új stílusirányzatoktól is lényegesen eltértek. Baksa Soós szövegei, prózaversei, kántálásai, zenével alátámasztott monológjai igen messze estek a slágerek érzelmekre ható világától. Más dalaik, feldolgozásaik (Marina, Marina, Reszket a Hold, Volt egyszer egy kiskacsa) látszólag nem szakítottak a slágervilág hagyományaival, de kifordította értelmüket, "cikisé tették a cikit. Ez a csoport úgy adja át a fals értékeket, a múltnak, hogy nincs izzadtságszag, nincsaenek kilowattok, semmi hőbörgés, semmi hard-rock, semmi heavy metal". A Kex volt az a zenekar is, amely az elsők között vállalkozott József Attila-versek megzenésítésére. Baksa Soós szívesen szakította meg a koncertet felolvasásokkal, Villontól szavalt, aztán kikérdezte a közönséget, vagy saját írásait, novelláit olvasta fel zenei aláfestéssel és olykor maga illusztrálta mondanivalóját, a zene, az irodalom és a képzőművészet együttes hatását használva fel gondolatai közvetítésére.
A Kex soha nem adott két egyforma koncertet. A műsor mindig a pillanat hatására, a közönség reakciójától függően, a színpadon született. Baksa Soós szívesen rögtönzött, engedve a közönség kívánságainak, a körülmények kihívásának, így váltak a Kex koncertek az istentisztelet, a pogány-szertartás, a kabaré, az orfeumi ripacskodaás, a magánszámok és a happening furcsa keverékévé. Poénok és pofonok csattantak, jelképesen és valóságosan, az olyan szürrealista látomásokat, mint a Zöld-sárga vagy az Elszállt egy hajó a szélben, olcsó slágerek követték, majd minden átmenet nélkül Józsf Attila Hetedikje vagy a legendás Tiszta szjvvel. Aztán relkámversikék és blődlik, gegek és parabolák, fricskák és halandzsa, értekezések a művészetek történetéből. Áhítat, olcsó szentimentalizmus, dacos keménység, leheletfinom banalítások követték egymást.
A Kex, mint vulkán ontotta magából az ötleteket.
Talán a puszta leírás alapján is érthető, hogy a zenekar miért játszott csak "törzsközönség" előtt. Más beatzenekarokhoz képest - még akkor is, amikor Somló Tamás, Babos Gyula és Závodi János csatlakozozz hozzájuk - a Kex túlságosan is bonyolult, áttételes, nehezen megfejthető, zeneietlen zenét játszott. Produkciójukat, sajátos értelmiségi zenéjüket csak bizonyos hullámhosszon lehetett érteni, befogadni, s valószínűleg ezért nem kaptak teret a tömegkommunikációban sem. A Kex megmaradt klubzenekarnak. Törzshelyükön, a bem rakparton, a Bercsényi killégiumban, a Citadellában, csütörtökönként az Ifjúsági Parkban, a koktélhajókon néhény száz fős - főlegértelmiségi-egyetemi - köznség előtt játszottak-álmodtak maguknak egy különös világot, és az a Kex-univerzum akkor szerves része volt a beatnemzedék utópiáinak. Egyensúlyozás, kapaszkodás egy leheletfinom álomszálon, amelyet aztán a hetvenes évek elején fujdogáló hűvösebb szelek egy pillanat altt szétszakítottak.
A Kex 1969-70-ben vált igazán népszerűvé, és 1970-ben, a "legjobb vidéki zenekarnak" számító Illéssel országos turnéra is indulhattak.
A nagyközönség azonban nem értette zenéjüket. Kiderült, hogy a nagyobb egyetemi városoktól eltekintve a közönség nem vevő produkciójukra, sőt a társadalmi-politikai változásokkal egyidőben a Kex többértelműsége kezdett "gyanússá" válni. A zenekar körül fokozatosan megfagyott a légkör, és amikor 1971-ben nyarán Baksa Soós megvált társaitól, tulajdonképpen a Kex másfél éves pályafutása is véget ért.
A zenekar alapítója Doleviczényi Miklós ugyan megpróbálta a zenekar újjászervezését - Baracs János basszusgitár, Horváth Péter saxofon, Kisfaludy András dob, Tóth János Rudolf szólógitár -, az új felállást bemutató cikkek még nagy jövőt jósoltak nekik, de 1972-ben néhány hónapos vegetálás után a Kex végleg feloszlott. A tagok egy része disszidált, mások a vendéglátóiparba szerződtek, volt, aki visszatért polgári foglalkozásához. A zenekarról aztán évekignem hallottunk, de a hetvenes évek nosztalgikus, kiürülő, értékek után kutató rockvilágban a Kex legenda lett, amelyet az egykori vendégzenész, HOBO is tovább népszerűsített. 1977-ben ismét kiadták a Kex egyetlen kislemezét, visszaemlékezések, novellák jelentek meg róluk, a hazatérő Baksa Soós koncerteken lépett fel.
A Család című daluk felkerült a Rocklegendák című válogatásra. Mindez azonban nem palástolhatta el azt a tényt, hohy amikor David Bowie, a rockkultúra korszakos alakká fejlődő személyisége 1972-ben elkészítette első fontos, Ziggy Stardust....című nagylemezét, Baksa Soós János eltűnt a hazai rockéletből! -
#2232
Szép jó estét! 
Köszönöm szépen a segítséget, sikerült!
-
#2231
Ja 2x... -
#2230
Én meg valójában 20 éves vagyok... 
-
#2229
Ténylegesen ez a 2222. hsz a törlések miatt... -
#2228
Hi Johnny!
Én csak torrent oldalokról tudok beszámolni, hátha ez is jó.
Gondolom neked HQ az igényed.
A bitsnoop.com-on van Bow Wow Wow album, abból ki tudonád választani a keresett dalt, de most nincs megosztó...várni kell(ene).
----------------------
A rutracker.org oldalon van aktívitás torrentileg.
Két dolog van: Ide be kell jelentkezni, ha még nem vagy, illetve egyben van az album, de van "CUE", így nincs gond....
Az album alig 300 Mb Flacben 14 Bow Wow Wow dal...
Itt a cucc
Remélem tudtam segíteni... -
#2227
Sziasztok!
Ide is leírom: keresem a "BOW WOW WOW - I Want Candy" c. zenét.
Köszönöm előre is. -
#2226
Ha már belekeztem...
Duran Duran 4. rész
1983.
Seven And The Ragged Tiger
Ez a lemez is megért egy dupla CD-s Limited Edition kiadást 2010-ben.
Erre a kiadványra felkerült néhány érdekesség:
"Is There Something I Should Know?", "Faith in This Color", "Faith in This Color" [alternate slow mix], "Secret Oktober", "Make Me Smile (Come Up and See Me)".
Az eredeti album ismét mindenhol nagy siker. Platina lemez hegyek képződnek. Az USA-ban dupla.
A különböző zenei folyóiratok nagyon nem díjazták az albumot, de a közönség ( így én is) jól fogadta.
Az album kellemes ritmusos, akár táncolható dalokat tartalmaz. Tényleg nagyon bejön.
Talán két dal lóg egy picit ki a sorból:
- "(I'm Looking For) Cracks in the Pavement"
- Tiger Tiger
Egy dal pedig különösen nagy kedvencemmé vált ez pedig a "The Seventh Stranger"
-
#2225
Minden szavaddal egyetértek! -
#2224
Szerintem lépjünk túl a dolgon.
Wescone jó arc, gondolom picit fúj egyet, és folytathatjuk az értelmes eszmecserét. Legalábbis én ezt szeretném. Nagyon.
Tudom, hogy pozitívan áll hozzám, én meg majd türelmesebb leszek a totyikforgalommal kapcsolatban (bár ezzel mostanában nics problémám). Igérem.
-
#2223
Szoktam mondani, Wesconebá, problémás egy gyerek. 
Most is a semmin problémázik.
Remélem ezt nem hallotta meg.
-
#2222
2222 -
#2221
Ez meg csak a ráadás volt. -
#2220
-
#2219
Egy kis NÓTACSOKOR, csak úgy... -
#2218
-
#2217
-
#2216
-
#2215
És mindez a "Rio" kontra Dolphin Brothers miatt...
Csörömpöl / Nem csörömpöl....
Nem mindegy, hogy a "csörömpölés" milyen hangszeren, milyen hangszertudással ill. milyen énekhang kiséretében történik...
A Duran Duran első két lemeze (tehát 1981- 1982-ről beszélünk)összességében egy olyan korszakából származik ami a zenekar kezdeti kiforratlan stádiuma.
1983-ban A Seven And The Ragged Tiger lemez viszont nagyon jól sikerült.
Ezen az albumon bőven van "csörömpölés". Ez a csörömpölés azonban messze távol van az első két lemez csörömpölésétől.
A dalok egytől-egyik remekművek. Bizonyos vagyok abban, hogy az az album az un. mérföldkő...Érdekes, hogy csak 1 év van a 2. és a 3. lemez között.
Számomra ettől az albumtól Duran a Duran...
Jól játszanak a hangszereken, Le Bon meg jól énekel.
Megérintett, megfogott. Élmény hallgatni.
Velem kapcsolatban a 80 / 20-as szabályt látom érvényesülni... -
#2214
Szevasztok Tagok !
Ezután a jó kis vita után én is hozzászólnék a lemezhez, miután mind a lemez, mind a zenekar a kedvenceim közé tartozik.
John Taylor a zenekar indulásáról ezt mondta:"A Sex Pistols és a Chic kombinációja akartunk lenni!"
Az 1982-es Rio albummal Duran-mánia söpört végig a Földtekén: a zenei videó forradalmának hirnöke volt a lemez."Azt hiszem, a DuranDuran a Music TV-nek köszönheti a létét"- nyilatkozta Norman Samnick, az MTV-t akkoriban birtokló WarnerCom. vezetője 1983-ban, a Time magazinban.
Érdekesség, hogy a Rió és a Save a prayer dalok videóját Russel Mulcahy
rendezte, aki pár év múlva A Hegylakóval dobott hatalmasat.
Az album borítóján Patrick Nigel festménye látható: japán fametszetre emlékeztetvén példázza, mennyire bűvkörébe vonta az egzotikum a pop világát a 80-as években.
A dalok, főleg a New religion és a The Chauffeur ( ami sztem is a lemez messze legjobb dala !!)azt mutatják, miként határozta meg a zenekar hangzását John, Roger és Nick: legyen fényes, szexi és tiptop valamint magávalragadó! -
#2213
Nem tudom, hogy vonatkozik-e, de ez jutott eszembe erről.
Ami azt illeti Tyia "kesergéseit" én is feleslegesnek érzem időnként, dehát ha Ő nem is ilyen (mert nem tudhatjuk), legalábbis ezt az oldalát mutatja felénk. Fogadjuk el így és kész.
Én meg amint már sokszor mondtam sokféle zenét szívesen hallgatok, ezek csak egy rész belőlük (bár fontos rész). Én a "csörömpölősebb" zenéket is szeretem. Azt is megértem, aki mást szeret. -
#2212
"A vélemény helyett a véleményírót elemezgetni......az nem mindig a kritizáltat minősíti, ráadásul az "analitikus" sem az Atyaúristen."
Nem is tudom miért baj ha az ember kitér másra is (nem összetéveszteni az állandó mellébeszéléssel) - ha közzéteszi spontán észrevételeit? Tulajdonképpen fogalmam nincs arról, hogy jön ide a minősítés fogalma?
Írtam újból a modiknak, hogy adják át a házigazdaságot Neked - nagyon remélem, hogy ezúttal szavaim meghallgatásra találnak. Tudod, hogy mindig pozitívan közelítettem feléd valahányszor letörtél amiatt, hogy nem pörög a tópik, de unom már egy ideje az "I'm blue all the time" természeted.
Na csá!
