18 millió évvel korábban léphettek partra a négylábúak
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#49
A mikulást sem lehet megmagyarázni természeti jelenségekkel.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#48
Pedig pont errõl van szó, de ne is zavartasd magad.
Az egymás utáni hsz-eid ütik egymást.
Most vagy elhiszed, "ha összelegózzák", akkor a természetben is létrejöhet, vagy ki kell várni azt a "lottó 5-öst"...
Azt jól sejtettem, hogy az elsõ variáció nem gyõzne meg, de nem gondoltam volna, hogy ekkora a sötétség a buksidban, neked aztán azt ír az ember amit akar, buta vagy mint a kõ.
Az egymás utáni hsz-eid ütik egymást.
Most vagy elhiszed, "ha összelegózzák", akkor a természetben is létrejöhet, vagy ki kell várni azt a "lottó 5-öst"...
Azt jól sejtettem, hogy az elsõ variáció nem gyõzne meg, de nem gondoltam volna, hogy ekkora a sötétség a buksidban, neked aztán azt ír az ember amit akar, buta vagy mint a kõ.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#47
A természettudományi kislexikon szerint az emberi agy mérete és az intelligencia nagysága között nincs összefüggés. A legnagyobb ismert emberi agy 2000 cm3 a legkisebb valahol 1000cm3 alatt van. Mindkét ember értelmes rendes életet élt (ha jól emlékszem az egyik író volt).
Felvetõdik a kérdés, mi az alapja összefüggést tenni agytérfogat és értelmi fejlõdés között ha mi mégis ekkora szórással létezünk? Hogy lehet mégis az agy térfogatát intelligencia mérõnek venni az un. emberelõdöknél, nálunk embereknél meg nem? Léteznek olyan emberek akiknek egyszerûen hiányzik az egyik agyféltekük és mégis ugyan olyan jól boldogulnak és teljes életet élnek. Egy kislánynak csak véletlenül derült ki, hogy hiányzik a fél agya viszont a viselkedése teljesen normális. Lehetne okoskodni, hogy micsoda elõnyre tett szert mert fele annyi oxigént, tápanyagot fogyaszt a feje mint a többi emberé. De akkor hogyan lesz 'fele' olyan intelligens az archeológia, vagy evolúciós elmélet szerint?
Felvetõdik a kérdés, mi az alapja összefüggést tenni agytérfogat és értelmi fejlõdés között ha mi mégis ekkora szórással létezünk? Hogy lehet mégis az agy térfogatát intelligencia mérõnek venni az un. emberelõdöknél, nálunk embereknél meg nem? Léteznek olyan emberek akiknek egyszerûen hiányzik az egyik agyféltekük és mégis ugyan olyan jól boldogulnak és teljes életet élnek. Egy kislánynak csak véletlenül derült ki, hogy hiányzik a fél agya viszont a viselkedése teljesen normális. Lehetne okoskodni, hogy micsoda elõnyre tett szert mert fele annyi oxigént, tápanyagot fogyaszt a feje mint a többi emberé. De akkor hogyan lesz 'fele' olyan intelligens az archeológia, vagy evolúciós elmélet szerint?
#46
Nem hibás az érvelésed. De igenis ott van az a kis külömbség az ember és a csimpáz agya közt. Én csak azt mondom, hogy mivan, ha a kreacionizmus történetei sem megalapozatlanok valahol, csak máshogy kell õket értelmezni.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#45
"Tehát te abban látsz fantasztikumot, hogy az egy fjhoz tartozó egyedek ugyanazokra a dolgokra kíváncsiak életükben, és ugyanúgy fantáziálnak?"
"pl. nem érti a villámot, akkor azt elnevezi istennek"
Nem ilyen triviális dolgokról van szó. Azokat a történeteket, amiket pl.: az indiaiak több ezer évvel ezelõtt leírtak, nem lehet megmagyarázni természeti jelenségekkel. Vagy pl.: milyen természeti jelenség az, ami az emberek közt járkál, beszél hozzájuk nap mint nap, megtanítja õket különféle dolgokra, nem mellesleg az égbõl jött. Biztos valami meteorit, ami menekülni tanítja az embereket, nemde? Ilyen történetekbõl rengeteg van világszerte, olyan embercsoportok mesélnek hasonló történetekrõl, amik valószínûleg a barlangokban találkoztak utoljára...
Az a teória, amirõl én beszélek, nem kurtítja meg egy kicsit sem az evolúció elméletét. Csupán abba a hiányzó láncszembe helyettesíti be a kreacionizmust, hogy úgy mondjam. És amíg nem találnak tárgyi bizonyítékot, a hiányzó láncszemet valahol a földben, addig ugyan annyi hitele van (sõt, ha nem tekintünk el az írásos emlékektõl, akkor még több is).
"pl. nem érti a villámot, akkor azt elnevezi istennek"
Nem ilyen triviális dolgokról van szó. Azokat a történeteket, amiket pl.: az indiaiak több ezer évvel ezelõtt leírtak, nem lehet megmagyarázni természeti jelenségekkel. Vagy pl.: milyen természeti jelenség az, ami az emberek közt járkál, beszél hozzájuk nap mint nap, megtanítja õket különféle dolgokra, nem mellesleg az égbõl jött. Biztos valami meteorit, ami menekülni tanítja az embereket, nemde? Ilyen történetekbõl rengeteg van világszerte, olyan embercsoportok mesélnek hasonló történetekrõl, amik valószínûleg a barlangokban találkoztak utoljára...
Az a teória, amirõl én beszélek, nem kurtítja meg egy kicsit sem az evolúció elméletét. Csupán abba a hiányzó láncszembe helyettesíti be a kreacionizmust, hogy úgy mondjam. És amíg nem találnak tárgyi bizonyítékot, a hiányzó láncszemet valahol a földben, addig ugyan annyi hitele van (sõt, ha nem tekintünk el az írásos emlékektõl, akkor még több is).
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#44
Oda akartam írni a végére, hogy ha egyáltalán jól értelmezem a soraidat, de a nagy lendületben lemaradt. 😛
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#43
Az agy méretét ellenérvként írtam Paresnek arra, hogy a majom és ember között óriási hiányzó láncszem lenne, és arra logikus magyarázat, tehát kiegészítés lenne az idegen beavatkozás. Azért írtam, hogyhamár az evolúciót elfogadja, és gyakorlatilag az agy nem létezésétõl eljuthatott addig, mint pl. az emlõsökéig, majmokéig, akkor az ember és majom között miért kellene az emberek által épített, készített dolgok alapján földönkívüli segítségre gondolni.
Szerintem nem hibás az érvelésem, csak meg kéne nézni mire írtam 😛
Szerintem nem hibás az érvelésem, csak meg kéne nézni mire írtam 😛
#42
"Nézd meg, hogy mekkora különbség van pl. egy hal, és egy majom vagy delfin agya között. Közel sincs akkora különbség, mint pl. a csimpánz és ember agya között."
De az ember agya és bármilyen lény agya között is bazi nagy különbség van. Logikailag hibás az érved. Az emberi agy ilyen lökött. (Az elefántnak meg sokkal hosszabb az ormánya, mint bármelyik más lénynek.) De egy neandervölgyi emberhez képest kisebb a különbség, õk is vadásztak, kommunkáltak, eltemették a halottaikat, és a tudósok innentõl számolnak a tudattal, hogy foglalkoztatja õket saját létezésük.
Hitvitákba nem fogok belefolyni, mert van egy bazi nagy hiba velük, és felhívom a figyelmeteket rá. Hogy ami az egyik embernek a logikájából értelmesnek tûnik, az a másiknak teljesen nem, mert más a logikája. Sõt, mindenki önmagát is képes megcáfolni.
- Isten miért teremtette meg a neandervölgyi embert, ha utána hagyja kipusztulni? Ez a meg nem szültett lelkellel szemben kitolás, és a teremtés fölösleges erõforrás-pazarlás.
- Azok az emberek, akik éltek, éltek, és a világ legtermészetesebb dolga, hogy életükbe Isten nem avatkozik bele, mert saját döntéseik urai, és kipusztultak a rátermettségük hiányában.
- Isten miért nem küldött megváltót a neandervölgyi emberekhez, náluk miért nem alakult ki semmilyen vallás, a szentírásban leírják, hogy az állatok az ember kiszolgálására léteznek. A neandervölgyi ember akkor állat, vagy ember Isten szemében? A szentírás nem emlt átmenetet. Saját döntéseket képesek hozni, tudatuk van, mert a halottjaikat is eltemetik. Miért hagyta õket Isten magukra?
- Isten egy számunkra megfoghatatlan valami, nem kell nekünk számot adnia a cselekedeteirõl. Túlkicsik vagyunk ahhoz, hogy megértsük akaratát.
- Istennek akarata van, akkor gondolkodik? Miért gondolkodik Isten?
Satöbbi satöbbi... Remélem, érthetõ, ahogy látszólag helyes érvekkel gyõzögetik meg egymást az emberek, mégis elbeszélnek egymás mellett. Mert Isten olyan kevés kontaktust létesít az emberrel, és annyira "messze" van, hogy bármiféle kijelentés róla megalapozatlan. Miért hinnénk azt, hogy akarata van, de miért hinnénk azt, hogy õ teremtette a világot? Kézzel fogható bizonyíték nincs arra, hogy õ teremtette, vagy akaraat van, legfeljebb valami muksóka tanításai, és egy hülye filozófus földhöz kötött elmélkedései.
De az ember agya és bármilyen lény agya között is bazi nagy különbség van. Logikailag hibás az érved. Az emberi agy ilyen lökött. (Az elefántnak meg sokkal hosszabb az ormánya, mint bármelyik más lénynek.) De egy neandervölgyi emberhez képest kisebb a különbség, õk is vadásztak, kommunkáltak, eltemették a halottaikat, és a tudósok innentõl számolnak a tudattal, hogy foglalkoztatja õket saját létezésük.
Hitvitákba nem fogok belefolyni, mert van egy bazi nagy hiba velük, és felhívom a figyelmeteket rá. Hogy ami az egyik embernek a logikájából értelmesnek tûnik, az a másiknak teljesen nem, mert más a logikája. Sõt, mindenki önmagát is képes megcáfolni.
- Isten miért teremtette meg a neandervölgyi embert, ha utána hagyja kipusztulni? Ez a meg nem szültett lelkellel szemben kitolás, és a teremtés fölösleges erõforrás-pazarlás.
- Azok az emberek, akik éltek, éltek, és a világ legtermészetesebb dolga, hogy életükbe Isten nem avatkozik bele, mert saját döntéseik urai, és kipusztultak a rátermettségük hiányában.
- Isten miért nem küldött megváltót a neandervölgyi emberekhez, náluk miért nem alakult ki semmilyen vallás, a szentírásban leírják, hogy az állatok az ember kiszolgálására léteznek. A neandervölgyi ember akkor állat, vagy ember Isten szemében? A szentírás nem emlt átmenetet. Saját döntéseket képesek hozni, tudatuk van, mert a halottjaikat is eltemetik. Miért hagyta õket Isten magukra?
- Isten egy számunkra megfoghatatlan valami, nem kell nekünk számot adnia a cselekedeteirõl. Túlkicsik vagyunk ahhoz, hogy megértsük akaratát.
- Istennek akarata van, akkor gondolkodik? Miért gondolkodik Isten?
Satöbbi satöbbi... Remélem, érthetõ, ahogy látszólag helyes érvekkel gyõzögetik meg egymást az emberek, mégis elbeszélnek egymás mellett. Mert Isten olyan kevés kontaktust létesít az emberrel, és annyira "messze" van, hogy bármiféle kijelentés róla megalapozatlan. Miért hinnénk azt, hogy akarata van, de miért hinnénk azt, hogy õ teremtette a világot? Kézzel fogható bizonyíték nincs arra, hogy õ teremtette, vagy akaraat van, legfeljebb valami muksóka tanításai, és egy hülye filozófus földhöz kötött elmélkedései.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#41
Tehát te abban látsz fantasztikumot, hogy az egy fjhoz tartozó egyedek ugyanazokra a dolgokra kíváncsiak életükben, és ugyanúgy fantáziálnak? Egy bölcs ember gondolatát idézve "A józan ész a tizennyolc éves korunkig belénknevelt elõítéletek sosága." Fantasztikusnak tartod, hogy az ember mindig a asját környezetébõl építkezik, pl. nem érti a villámot, akkor azt elnevezi istennek, de nem tud mást elképzelni, mint egy embert, mert nem látott életéen mást, ami elég "jónak" tûnik ahhoz, hogy villámot csináljon. Én azt tartanám fantasztikusnak, ha találnának egy maja dokumentumot, hogy a csillagok az égen gyorsulva tágulnak. Mert az egy olyan dolog, ami az embertõl független, mégis nagy igazság, és képzeleteikben sem tudták volna elképzelni. Mert a hétköznapjainkból építkeznek az álmaink. Ha elnyomnak minket, persze, hogy vágyainkban egy túlvilágot kerálunk, ahol elnyerjükfáradozásaink méltó jutalmát, és a minket elnyomó gonosz megbûnhõdik.
Nem ateista tanításokat nyomok, hanem inkább megindoklom, hogy miért van minden sci-fiben angolul beszélõ emberszerû idegen. Mert az ember abból építkezik, amit ismer. A forgatókönyvíró nem tud kitalálni fény útján kommunikáló gázfelhõ lényeket, mert az túl van a képzelete határán. Egyáltalán ki mondta, hogy kell nekik kommunikálni, hogy egyáltalán életnek nevezzük õket, és nem valami átmenetnek, valami olyat fedezünk fel, amirõl el se tudjuk dönteni, hogy mi az? És miért gázfelhõ, miét nem egy olyan zojjektum, amit még senki se látott, ezért el se tud képzelni, mondjuk lúdvérc jelölje a nevét?
Ha minden õsi kultúra a mai ismereteinktõl radikálisan különbözõ, de egybehangzó dolgot írnának, aszondanám, van benne valami. De így az álmok és képzelgések szintén magyarázható az egybeesés szerintem.
Nem ateista tanításokat nyomok, hanem inkább megindoklom, hogy miért van minden sci-fiben angolul beszélõ emberszerû idegen. Mert az ember abból építkezik, amit ismer. A forgatókönyvíró nem tud kitalálni fény útján kommunikáló gázfelhõ lényeket, mert az túl van a képzelete határán. Egyáltalán ki mondta, hogy kell nekik kommunikálni, hogy egyáltalán életnek nevezzük õket, és nem valami átmenetnek, valami olyat fedezünk fel, amirõl el se tudjuk dönteni, hogy mi az? És miért gázfelhõ, miét nem egy olyan zojjektum, amit még senki se látott, ezért el se tud képzelni, mondjuk lúdvérc jelölje a nevét?
Ha minden õsi kultúra a mai ismereteinktõl radikálisan különbözõ, de egybehangzó dolgot írnának, aszondanám, van benne valami. De így az álmok és képzelgések szintén magyarázható az egybeesés szerintem.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#40
Ha az evolúciót elfogadod, akkor;
Nézd meg, hogy mekkora különbség van pl. egy hal, és egy majom vagy delfin agya között. Közel sincs akkora különbség, mint pl. a csimpánz és ember agya között.
Nézd meg, hogy hányfajta ember élt a Földön, akik már szintén nagyobb aggyal rendelkeztek a majmokénál. Az embernek gyakorlatilag egy evolúciós elõnye van, az agy. Az segítette a túlélésben, hogy azok nemzettek több utódot, akik okosabbak voltak, jobban össze tudtak dolgozni, megtanulni a technikákat.
Az emberek elkezdtek magyarázatokat keresni a dolgokra, megpróbálták befolyásolni a természetet, természet szellemét, valószínûleg így kezdõdött. Másrészt, nyilván õk is aludtak, nekik is voltak álmaik, amiket nagy valószínûséggel, legalábbis helyenként biztos, valamilyen jelként, tanításként vehettek. Én szerintem ez adhatja a magyarázatot az istenekben, ill. földön kívüliekben való hitre.
Tanításra nem hiszem, hogy szükség volt, arra viszont valószínûleg igen, hogy valaki összefogja az embereket, azért is hogy átadhassák egymásnak is tudásaikat. Ez segítette a fejlõdést.
"Isten(ek) az embert saját képmására teremtette."
Ez szerintem pont a tudomány mellett szól, az ember és a majmok között olyan nagy különbség nincsen 😄 Megintcsak meg kell nézni a leleteket, a korábbi embertípusokat. A DNS -ünk kb. 95% -a is egyezik a csimpánzéval. Miért kellett volna az embert megteremteni, meg tanítani.
Nézd meg, hogy mekkora különbség van pl. egy hal, és egy majom vagy delfin agya között. Közel sincs akkora különbség, mint pl. a csimpánz és ember agya között.
Nézd meg, hogy hányfajta ember élt a Földön, akik már szintén nagyobb aggyal rendelkeztek a majmokénál. Az embernek gyakorlatilag egy evolúciós elõnye van, az agy. Az segítette a túlélésben, hogy azok nemzettek több utódot, akik okosabbak voltak, jobban össze tudtak dolgozni, megtanulni a technikákat.
Az emberek elkezdtek magyarázatokat keresni a dolgokra, megpróbálták befolyásolni a természetet, természet szellemét, valószínûleg így kezdõdött. Másrészt, nyilván õk is aludtak, nekik is voltak álmaik, amiket nagy valószínûséggel, legalábbis helyenként biztos, valamilyen jelként, tanításként vehettek. Én szerintem ez adhatja a magyarázatot az istenekben, ill. földön kívüliekben való hitre.
Tanításra nem hiszem, hogy szükség volt, arra viszont valószínûleg igen, hogy valaki összefogja az embereket, azért is hogy átadhassák egymásnak is tudásaikat. Ez segítette a fejlõdést.
"Isten(ek) az embert saját képmására teremtette."
Ez szerintem pont a tudomány mellett szól, az ember és a majmok között olyan nagy különbség nincsen 😄 Megintcsak meg kell nézni a leleteket, a korábbi embertípusokat. A DNS -ünk kb. 95% -a is egyezik a csimpánzéval. Miért kellett volna az embert megteremteni, meg tanítani.
#39
Mondtam én olyat hogy leírja?😊Azt mondtam hogy egy megkerülhetetlen faktor,legyen szó gyakorlatilag bármirõl a geológiában😊
Pares: a paleoasztronautikával nekem meg az a bajom,hogy józan ember is talál ki meséket,hogy alátámassza vele a saját világképét,nem beszélve a bekokázott/begombázott sámánokról,fõpapokról
Pares: a paleoasztronautikával nekem meg az a bajom,hogy józan ember is talál ki meséket,hogy alátámassza vele a saját világképét,nem beszélve a bekokázott/begombázott sámánokról,fõpapokról
#38
Ez nem ilyen egyszerû, az idõ nem írja le a folyamatot. Egy számítógépes modellnél, pl csillagászati, bolygómozgás értelemszerûen nem kell a gép elõtt ülni ezer évet, hogy megnézzük, hol is vannak az égitestek. Pont ezért is modellezzük. Persze ha akarod értsd félre...
#37
mert a geológiában a legfontosabb faktorral egyszerûen nem tudunk mit kezdeni,nem tudjuk sem kihagyni a modellbõl,sem pótolni valamivel,ez pedig az idõ...
#36
igazából ha kiderülne hogy a kreacionistáknak van igazuk,lehet nem kéne õslénytant tanulnom...de jó is lenne😄
#35
És a replikátorok szépen elkezdtek maguk köré védelmi mechanizmust építeni, például egy... egy membránszerkezetet! A vak véletlen segítségével olyan membrán lett amilyet mi, ha valaha is képesek leszünk elkészíteni, ahhoz elképesztõ sok tudás, több generációnyi tudós rengeteg okos, elmés, Kreatív😊 ember munkájára lesz szükség. Ez így nem éppen racionális, pedig Richard Dawkins nagyjából ennyivel elintézi.
#34
Nagyon félreértelmezed, amit írtam. Én nem tagadom az evolúciót, semmi bajom vele, szerintem is létezik. Amit én írtam, az csak az emberiségre vonatkozik (a hiányzó láncszem a majmok és az emberek közt).
Nincs itt szó semilyen sci-fi-rõl. Mielõtt ilyen elhamarkodott elõítéletekbe bocsátkozol, néz utánna a témának (amit sose tettél meg). Nem kitalációkon meg halandzsákon alapul az elmélet. Had ne kelljen litániát írnom, és nézzétek el, hogy most az egyszer nem fejtem ki bõvebben a témát (amit már vagy 1000x megtettem a fórumon). Nagyon röviden arról van szó, hogy az úgynevezett archeológusok és történészek a több ezer akár tízezer éves írásos emlékekre abszolút minden továbbgondolás nélkül rávágják hogy mese, valótlan, lehetetlen. Rengeteg írásban emlegetnek olyan dolgokat, mint az égi városok, égi háborúk az Istenek közt (fõleg az Indiai szanszkrit iratokban). Szinte minden õsibb kultúrában (maják, Észak-amerikai indiánok, afrikai/ausztrál bennszülöttek) emlegetnek égi tanítómestereket, akik leszálltak a csillagok közül, és tanították a népet (pl.: Bep Kororoti). Persze, lehet hogy az õsöknek meg a kõkorszakiaknak szerte a Földön egyszerûen csak nagy volt az étvágyuk Sci-fire, és tévedek, de lehet, hogy nem. Lehet, hogy csak nem volt szavuk arra, amit láttak, és így keletkeztek az Istenes történetek, köztük a teremtés története is. És végül:
Isten(ek) az embert saját képmására teremtette.
Persze ez a teória is felvett újabb megválaszolatlan kérdéseket, de melyik nem?
Nincs itt szó semilyen sci-fi-rõl. Mielõtt ilyen elhamarkodott elõítéletekbe bocsátkozol, néz utánna a témának (amit sose tettél meg). Nem kitalációkon meg halandzsákon alapul az elmélet. Had ne kelljen litániát írnom, és nézzétek el, hogy most az egyszer nem fejtem ki bõvebben a témát (amit már vagy 1000x megtettem a fórumon). Nagyon röviden arról van szó, hogy az úgynevezett archeológusok és történészek a több ezer akár tízezer éves írásos emlékekre abszolút minden továbbgondolás nélkül rávágják hogy mese, valótlan, lehetetlen. Rengeteg írásban emlegetnek olyan dolgokat, mint az égi városok, égi háborúk az Istenek közt (fõleg az Indiai szanszkrit iratokban). Szinte minden õsibb kultúrában (maják, Észak-amerikai indiánok, afrikai/ausztrál bennszülöttek) emlegetnek égi tanítómestereket, akik leszálltak a csillagok közül, és tanították a népet (pl.: Bep Kororoti). Persze, lehet hogy az õsöknek meg a kõkorszakiaknak szerte a Földön egyszerûen csak nagy volt az étvágyuk Sci-fire, és tévedek, de lehet, hogy nem. Lehet, hogy csak nem volt szavuk arra, amit láttak, és így keletkeztek az Istenes történetek, köztük a teremtés története is. És végül:
Isten(ek) az embert saját képmására teremtette.
Persze ez a teória is felvett újabb megválaszolatlan kérdéseket, de melyik nem?
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#33
Kiforgatod a szavaim és nem érted. Pl. a csillagkeletkezésre van racionális magyarázatunk le tudjuk írni a folyamatot még ha nem is tudjuk reprodukálni, de nem is szükséges. Matematikailag modellezni tudjuk, fázisait kiszámítani. Milyen méretnél, tömegnél, idõnél...mi várható. Bolygómozgásokat is ki tudjuk számolni egyre nagyobb pontossággal és egyre távolabbi idõre.
Viszont szerinted lehetetlenség mesterségesen létrehozni életet az emberiség ideje alatt mert milliárd év kell hozzá és minden másodpercben billiárd próbálkozás. Akkor tudósok, laboratóriumok miért próbálkoznak? Téged kellene megkérdezniük és akkor nem csesznék el az idejüket, mások pénzét.
Viszont szerinted lehetetlenség mesterségesen létrehozni életet az emberiség ideje alatt mert milliárd év kell hozzá és minden másodpercben billiárd próbálkozás. Akkor tudósok, laboratóriumok miért próbálkoznak? Téged kellene megkérdezniük és akkor nem csesznék el az idejüket, mások pénzét.
#32
Miért, szerinted mit kellene csinálniuk? Tekintve, hogy az élõlények sejt szinten alapvetõen azonos megoldásokkal operálnak (membránok szerkezete, ATP felhasználása, DNS mint örökítõanyag, a 20 alap aminosavból felépülõ fehérje-enzimek stb.) nyilván az ésszerû megoldás az, hogy a mesterséges sejtet máshonnét összeszedet építõkockákból építik fel. Máshogyan nem is lehetne, mivel egyenlõre sem a fehérjék sem a nukleinsavak szintézisére nincs olyan módszer ami kikerülné a biológiai rendszerek felhasználását. Egyszerûen nem vagyunk képesek mesterséges enzimek vagy nukleinsavak hatékony létrehozására teljesen szintetikus úton. Nincs rá megfelelõ technológia (és valószínûleg jó darabig nem is lesz, mert a biológia rendszerek felhasználása ésszerûbb, egyszerûbb és költséghatékonyabb)
Az hogy te magadban kitaláltad, hogy erre mind képesek vagyunk, csak sejtet alkotni nem sikerül mindössze annyit jelent, hogy tájékozatlan vagy.
Az hogy te magadban kitaláltad, hogy erre mind képesek vagyunk, csak sejtet alkotni nem sikerül mindössze annyit jelent, hogy tájékozatlan vagy.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#31
"Ha van módja akkor meg kellene találni, mint ahogy mindennek megtaláljuk, akkor ennek is. "
Döbbenetesen logikátlan az érvelésed. Azt hiszem jelenleg eléggé sok dolog van aminek még nem tudjuk a módját, és nem csak a biológiában. Ez nem jelenti az, hogy nem is létezik.
Megnéztem egy kisbabát. Három percig figyeltem, de egy centit sem nõtt. Nyilvánvalóan ez az egész felnövés dolog csak humbug, igazából a csodálatos mérettündér változtatja a kisbabát felnõtté. El akarod hitetni velem, hogy nem így van? Mutass nekem egy modellt, amiben a kisbaba most azonnal, néhány másodperc alatt felnõtt lesz! De teljesen pontos legyen ám, minden szövettani és sejttani részlet látszódjon rajta, három dimenzióban, életszerûen.
Mi az hogy nem elég hozzá néhány másodperc? Az idõre semmi szükség az nem old meg semmit...
Döbbenetesen logikátlan az érvelésed. Azt hiszem jelenleg eléggé sok dolog van aminek még nem tudjuk a módját, és nem csak a biológiában. Ez nem jelenti az, hogy nem is létezik.
Megnéztem egy kisbabát. Három percig figyeltem, de egy centit sem nõtt. Nyilvánvalóan ez az egész felnövés dolog csak humbug, igazából a csodálatos mérettündér változtatja a kisbabát felnõtté. El akarod hitetni velem, hogy nem így van? Mutass nekem egy modellt, amiben a kisbaba most azonnal, néhány másodperc alatt felnõtt lesz! De teljesen pontos legyen ám, minden szövettani és sejttani részlet látszódjon rajta, három dimenzióban, életszerûen.
Mi az hogy nem elég hozzá néhány másodperc? Az idõre semmi szükség az nem old meg semmit...
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#30
Hát akkor olvasd el az eredeti cikket! Pont a lényeget hamisították meg a magyarban, tiszta bulvár! Meg magát a kutatást! Abból kiderül, hogy semmilyen mesterségesen létrehozott életrõl nincs szó, hanem ahogy uwu írta összelegóznak ebbõl abból.
#29
Miért van szükséged idõre, mit old meg? Ez nem lottó, hogy csak elégszer kell kihúzni a számokat és elõbb vagy utóbb de egyszer csak kijön pl. az 1,2,3,4,5. Ha van módja akkor meg kellene találni, mint ahogy mindennek megtaláljuk, akkor ennek is. De egyenlõre nem találni. Az anyag önszervezõdése nem olyan magasfokú, hogy élet létrejöjjön. Márpedig, ha nem önszervezõdõ a körülmények segítségével, akkor kívülrõl kellene belevinni egy kis kreativitást😊)
#28
Nem hinném, hogy ezzel van baja.
Attól még hogy össze tudjuk legózni, nem bizonyíték a keletkezésre.
Sajnos ezt nem lehet modellezni.
Ha egy üveg levest elraknánk 100 millió évre, és saját ökoszisztéma alakulna ki benne, az lenne a bizonyíték.
Attól még hogy össze tudjuk legózni, nem bizonyíték a keletkezésre.
Sajnos ezt nem lehet modellezni.
Ha egy üveg levest elraknánk 100 millió évre, és saját ökoszisztéma alakulna ki benne, az lenne a bizonyíték.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#27
Az idõ.... Azt nem tudjuk gyorsítani egyelõre.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#26
Ez tudod úgy mûködik, hogy vannak a tudományos eredmények amik alapján születnek az elméletek.
Megcáfolhatatlan és bizonyíthatatlan mesébõl meg végtelen mennyiségût lehet kreálni. Az ilyesmitõl nem megy elõre a világ, nincs kézzelfogható eredménye, a tudományos elméleteknek meg van.
Mindig összekevered a szórakoztatóirodalmat a valósággal, még úgy is hogy külön felhívják rá a figyelmedet.
Pár dolog azért gyanús lehetne. Pl.: ha nem születhetnek új fajok már rég nem lenne élet a földön. Több tömeges kihalás is volt már a földön, a leghíresebbet talán még te is ismered. Szükségszerû az új fajok keletkezése. A folyamat napjainkban is tart, csak baromi lassú.
A kutyafélék változatossága már elég szemléletes, de a legjobb példa az evolúció jelenlétére a gyûrûfajok.
Igazából kár ezen vitázni, tök egyértelmû a dolog. A jelenlegi tudásunk alapján ez a helytálló, az hogy neked nem tetszik az a te bajod, sajnos nem lehet igazad semmiképp.
Olvasgassad a scifijeidet, de a reklámot mellõzzük. Elég jól élnek az írócskáid nincs szükségük rád.
Megcáfolhatatlan és bizonyíthatatlan mesébõl meg végtelen mennyiségût lehet kreálni. Az ilyesmitõl nem megy elõre a világ, nincs kézzelfogható eredménye, a tudományos elméleteknek meg van.
Mindig összekevered a szórakoztatóirodalmat a valósággal, még úgy is hogy külön felhívják rá a figyelmedet.
Pár dolog azért gyanús lehetne. Pl.: ha nem születhetnek új fajok már rég nem lenne élet a földön. Több tömeges kihalás is volt már a földön, a leghíresebbet talán még te is ismered. Szükségszerû az új fajok keletkezése. A folyamat napjainkban is tart, csak baromi lassú.
A kutyafélék változatossága már elég szemléletes, de a legjobb példa az evolúció jelenlétére a gyûrûfajok.
Igazából kár ezen vitázni, tök egyértelmû a dolog. A jelenlegi tudásunk alapján ez a helytálló, az hogy neked nem tetszik az a te bajod, sajnos nem lehet igazad semmiképp.
Olvasgassad a scifijeidet, de a reklámot mellõzzük. Elég jól élnek az írócskáid nincs szükségük rád.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#25
Ugyan már. Sima ügy. Ráadásul nem is kell csinálni semmit ha megvannak a feltételek.
Csak pár millió év kell hozzá.
Csak pár millió év kell hozzá.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#24
Éppen most raknak össze egy bacit. Ha visszaolvasol pár cikket...
"2010-ben Istent is játszhatunk, megteremthetjük az elsõ mesterséges életet, egy élõ baktériumot, aminek a génállománya teljes egészében egy laboratóriumban készül. Synthia Craig Venter teremtménye lesz, ugyanakkor nem õ az egyetlen aki ilyen irányú kutatásokat folytat. George Church a Harvardon egy önmagát felépítõ riboszómát készített, egy proteineket elõállító sejtgyárat. Várakozásai szerint 2010-ben eljutnak az önmagukat többszörözõ szintetikus riboszómákig is."
"2010-ben Istent is játszhatunk, megteremthetjük az elsõ mesterséges életet, egy élõ baktériumot, aminek a génállománya teljes egészében egy laboratóriumban készül. Synthia Craig Venter teremtménye lesz, ugyanakkor nem õ az egyetlen aki ilyen irányú kutatásokat folytat. George Church a Harvardon egy önmagát felépítõ riboszómát készített, egy proteineket elõállító sejtgyárat. Várakozásai szerint 2010-ben eljutnak az önmagukat többszörözõ szintetikus riboszómákig is."
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#23
"A résztvevõ anyagok, tulajdonságaik, mennyiségük, körülmények állítólag ismertek. Tudjuk milyen egy replikátor, mibõl áll. Miért nem modellezzük a keletkezését?"
Te mirõl beszélsz? Nagyjából vannak sejtéseink a többmilliárd évvel ezelõtti Föld felszínén uralkodó körülményekrõl. A mai legegyszerûbb élõlények tanulmányozása alapján vannak tippjeink arról, hogy milyenek lehettek a legelsõ élõlények.
A jelenlegi álláspontok szerint nagyjából egymilliárd év alatt egy több millió köbkilóméter térfogatú víztömegben valahol történtek olyan molekuláris szintû reakciók, amik az élet keletkezéséhez vezettek. Arról, hogy ez hogyan történt, rengeteg különféle elmélet és modell létezik, de mivel az eredeti körülmények reprodukálása gyakorlatilag lehetetlen, ezért kérdéses, hogy valaha is tudni fogjuk-e az igazat. Te pedig hajszálpontos mûködõ szimulációt akarsz...
Gondolj már bele, a csillagászat a molekuláris biológia tudományánál évszázadokkal öregebb, és remgeteg adatot halmozott fel az égitestek mozgásairól, viselkedésérõl. És mégis, hol van akár csak a Naprendszer minden égitestjének mozgását leíró modell? Pedig összehasonlítva akárcsak egyetlen élõ sejtben lezajló folyamatok bonyolultságával az szinte nevetségesen egyszerû...
Te mirõl beszélsz? Nagyjából vannak sejtéseink a többmilliárd évvel ezelõtti Föld felszínén uralkodó körülményekrõl. A mai legegyszerûbb élõlények tanulmányozása alapján vannak tippjeink arról, hogy milyenek lehettek a legelsõ élõlények.
A jelenlegi álláspontok szerint nagyjából egymilliárd év alatt egy több millió köbkilóméter térfogatú víztömegben valahol történtek olyan molekuláris szintû reakciók, amik az élet keletkezéséhez vezettek. Arról, hogy ez hogyan történt, rengeteg különféle elmélet és modell létezik, de mivel az eredeti körülmények reprodukálása gyakorlatilag lehetetlen, ezért kérdéses, hogy valaha is tudni fogjuk-e az igazat. Te pedig hajszálpontos mûködõ szimulációt akarsz...
Gondolj már bele, a csillagászat a molekuláris biológia tudományánál évszázadokkal öregebb, és remgeteg adatot halmozott fel az égitestek mozgásairól, viselkedésérõl. És mégis, hol van akár csak a Naprendszer minden égitestjének mozgását leíró modell? Pedig összehasonlítva akárcsak egyetlen élõ sejtben lezajló folyamatok bonyolultságával az szinte nevetségesen egyszerû...
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#22
Ez kibúvó a valódi válasz alól. A tudomány mér értékel, megismétel, reprodukál, bizonyít... megvannak a módszerei amiért tudománynak hívjuk. De ebben az esetben a véletlenre a nagy számosságra hivatkozik. Modellezéssel rendkívül bonyolult kémiai vegyületeket és reakciókat lehet modellezni. A számítási kapacitás minden része évrõl évre meredeken emelkedik. Miért nem alkotjuk meg az élet keletkezésének modelljét? A résztvevõ anyagok, tulajdonságaik, mennyiségük, körülmények állítólag ismertek. Tudjuk milyen egy replikátor, mibõl áll. Miért nem modellezzük a keletkezését?
#21
Valóban, döbbenetesen óvodás magyarázat, hogy egy egymilliárd évig tartó folyamatot nem voltunk képesek harminc évnyi kutatással minden részletében reprodukálni...
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#20
Na és akkor mivan? Ha én azt mondom, hogy a világot a hétszûnyû kapanyányimonyók teremtette három és fél perccel ezelõtt egy rózsaszínû csataunikornison lovagolva az is éppúgy megcáfolhatatlanul megmagyaráz minden felmerülõ kérdést, és éppen emiatt tudományos értéke ugyanúgy nulla.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#19
"kijön egy kicsit napozni és nem is akar visszamenni, majd õ lesz az emlõsök ükapja, de látja hogy vannak nála nagyobb erõsebb dögök, ezért gondol egyet és patkány méretûre összemegy, elbújik, meg megnõ, majom lesz belõle és ember, lássuk be, ez egy kicsit azért erõs elképzelés.
Pedig a az evolúciót éltetõ "tudósok" között ez bizony így zajlott le."
Nem, ezt te találtad ki, vagy hallottál valamit amit nem értettél és utána ennyit férceltél össze belõle...
Mellesleg aki szerint annyira elképzelhetetlen a hal-kétéltû átmenet, az egyszerûen nézzen utána a mai élõvilágban. Ma is élnek olyan halak, amik megfulladnak, ha nem lélegezhetnek levegõt, és olyan kétéltûek, amik egész életükben nem képesek elhagyni a vizet, mert a szárazföldön életképtelenek.
Pedig a az evolúciót éltetõ "tudósok" között ez bizony így zajlott le."
Nem, ezt te találtad ki, vagy hallottál valamit amit nem értettél és utána ennyit férceltél össze belõle...
Mellesleg aki szerint annyira elképzelhetetlen a hal-kétéltû átmenet, az egyszerûen nézzen utána a mai élõvilágban. Ma is élnek olyan halak, amik megfulladnak, ha nem lélegezhetnek levegõt, és olyan kétéltûek, amik egész életükben nem képesek elhagyni a vizet, mert a szárazföldön életképtelenek.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#18
Hogy érted azt, hogy "azokat csak félreérteni" lehet? Külömben meg nem az élet kialakulását magyarázza meg, hanem "elegánsan" (a tudósok nagyon szeretik ezt a szavat használni) összekapcsolja a két elméletet. Azokból a megválaszolhatatlan kérdésekbõl is kevesebb van, mint alapjába véve az evolúciós elméletnél, és azt a párat is van kiktõl megkérdezni, ha érted, mire gondolok...<#alien>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#17
Ha az élet keletkezéséhez minden feltétel adva van, akkor miért nem tudunk mesterségesen egy valódi korlátlanul öröklõdõ replikátort létrehozni? Ez nagyon érdekelne!!! (De nehogy avval az 'óvodás' magyarázattal jöjj, hogy nagyon sokszor kell összehozni a kiindulási feltételeket, lefolytatni a reakciókat és majd az x billiárdodiknál létrejön, s emiatt szinte lehetetlen.)
#16
Az a baj, hogy te megszemélyesíted magát az evolúciót. Ez nem így mûködik. Minden egyes élõlényben van valamiféle mutáció. Vagy elhanyagolható vagy jelentõs. Ezek a mutációk az alapján maradnak fenn, hogy elõnyösebb-e az adott fajnak ez a mutáció a túlélés szempontjából, avagy sem. Hisz ha nem elõnyösebb, akkor hamarabb elpusztul. Ha elõnyösebb, tovább marad életben és nagyobb eséllyel hoz létre utódokat, így továbböröklõdik a mutáció. Ez azért nem olyan nagyon bonyolult.
One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all... and in the darkness bind them.
#15
Azokat csak "félreérteni" lehet, ha azok alapján próbálja megmagyarázni valaki az élet kialakulását, az evolúciót és az ember kialakulását. Minden szükséges feltétel és lehetõség megvolt, hogy itt kialakuljon az élet, nincs szükség más magyarázatra. Sem teremtõre, sem földönkívüli segítségre (amik sizntén nem magyaráznak meg mindent, és abszolut megválaszolhatatlan kérdéseket vetnek fel) nem volt szükség. A hiányzó láncszemet a fennt nem maradt maradványok okozzák (amiket lehet nem is fogunk megtalálni, mert tényleg nem maradtak meg), illetve nem tudjuk létrehozni úgy az életet, ahogyan kellene (amire a természetnek milliárd éve volt, és gyak. teljesen más körülmények), de ez is meg lesz szerintem valamikor.
#14
Magyarán szólva mindkét félnek igaza van.
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#13
Isten=Istenek <#alien2><#alien2><#alien2>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#12
A félreértelmezett Isten mítoszok a hiányzó láncszem...<#alien2>
"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB
#11
Én meg azt is felraktam youtube-ra ilyen rövidítettként, ami a Szumátrai vulkánkitörésrõl szól (Mindennapi tudomány: Kõkorszaki apokalipszis) 😄
#10
A tudomány már szerintem régen eldöntötte, hogy mi az igazság. A genetika bebizonyította, hogy a változásokhoz nincsen szükség külsõ befolyásoló tényezõre. A sugárzás, vírusok meg ilyenek is hatással vannak persze a változásokra, inteligens beavatkozásra azonban nincs szükség. Darwin és társai felállították az elméletet, amit nem cáfolt meg semmi a tudományban, pedig már DNS-be turkálunk, és sok mást is felfedeztünk. Az élet alapanyaga is ha jóltudom az üstökösökben megtalálható (ahogy a víz és agyag is). Szinte arra is biztosan lesz magyarázat.
A szerveinkre, testrészeinkre és mindenre (vagy majdnem mindenre) megvannak a modellek, hogy hogyan alakulhatott ki lépésenként úgy, hogy minden egyes lépcsõfok elõnyt jelentett. Elég az agyat megnézni, hogy milyen szerepet tölt be pl. a legegyszerûbb aggyal rendelkezõ élõlényeknél (halaknál), majd a fejlõdés során milyen elõnyöket jelent (pl. emlõsöknél).
Az agy fejlõdése a majmoknál is elõnyt jelentett, ezért alakulhatott ki 10-nél több emberfaj is, csak jött a katasztrófa, és kihaltak (majomfajtából is van egy jópár, ki tudja, hogy 100 ezer évvel ezelõtt ráadásul még hány volt). Az élõlények nagyobb részérõl nincsen tudomásunk, mert nem maradtak fennt kövületek.
Lehet még rengeteg kérdést felvetni, de ellenérveket maximum az élet kialakulásával kapcsolatban.
A szerveinkre, testrészeinkre és mindenre (vagy majdnem mindenre) megvannak a modellek, hogy hogyan alakulhatott ki lépésenként úgy, hogy minden egyes lépcsõfok elõnyt jelentett. Elég az agyat megnézni, hogy milyen szerepet tölt be pl. a legegyszerûbb aggyal rendelkezõ élõlényeknél (halaknál), majd a fejlõdés során milyen elõnyöket jelent (pl. emlõsöknél).
Az agy fejlõdése a majmoknál is elõnyt jelentett, ezért alakulhatott ki 10-nél több emberfaj is, csak jött a katasztrófa, és kihaltak (majomfajtából is van egy jópár, ki tudja, hogy 100 ezer évvel ezelõtt ráadásul még hány volt). Az élõlények nagyobb részérõl nincsen tudomásunk, mert nem maradtak fennt kövületek.
Lehet még rengeteg kérdést felvetni, de ellenérveket maximum az élet kialakulásával kapcsolatban.
#9
Volt egy cikk az SG-n, hogy a géntértképünk alapjá 3 ezer emberbõl fejlõdtünk ki max. És van olyan afrikai érintetlen törzs, amit az emberiség bölcsõjének tekintenek, mert ott mandulszemûtõl a efhér mbrig mindenki megtalálahtó, különbözõ átmenetekben az összes rassz jellemzõi fellelhetõk különbözõ embereknél. Nagyon érdekes.
Irasidus. Egyetértek az oktatás ezen hiányosságaival, az a baj, hogy olyan emberek találták ki ezt az oktaási rendszert, akik soha sem tanítottak, vagy tanultak volna. Nem ismerték fel a tudás, (és nem csak a lexikális tudásra gondolok) az ismretek embert nemesítõ hatását. A tapasztalatom az, hogy a számonkérések módja engedi meg azt, hogy kisebb erõfeszítéssel a magolás az eredményesebb, és ez a baj. A tanítást persze az is megnehezíti, hogy diáknak több hatalma van, mint a tanárnak. Ez az eszme hibája. De ez sem fekete-fehér, most mondjam, hogy bezzeg a "dicsõ" szocializmusban... ?! Pro és kontra. Nem tudok elégszer Madách gondolatával elõhozakodni. Sosem az eszme a hibás, minden eszme lehet jó, csak bármilyen eszmében hiszünk, az emberi tényezõ teszi tönkre a szellemiségét. Emberek pedig ilyen téren nagyon, nagyon lassan változak...
Irasidus. Egyetértek az oktatás ezen hiányosságaival, az a baj, hogy olyan emberek találták ki ezt az oktaási rendszert, akik soha sem tanítottak, vagy tanultak volna. Nem ismerték fel a tudás, (és nem csak a lexikális tudásra gondolok) az ismretek embert nemesítõ hatását. A tapasztalatom az, hogy a számonkérések módja engedi meg azt, hogy kisebb erõfeszítéssel a magolás az eredményesebb, és ez a baj. A tanítást persze az is megnehezíti, hogy diáknak több hatalma van, mint a tanárnak. Ez az eszme hibája. De ez sem fekete-fehér, most mondjam, hogy bezzeg a "dicsõ" szocializmusban... ?! Pro és kontra. Nem tudok elégszer Madách gondolatával elõhozakodni. Sosem az eszme a hibás, minden eszme lehet jó, csak bármilyen eszmében hiszünk, az emberi tényezõ teszi tönkre a szellemiségét. Emberek pedig ilyen téren nagyon, nagyon lassan változak...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#8
Ezekkel a dolgokkal az ám a baj, hogy legalább annyi ellenérv van mint érv. Kizárólag a tudomány tudja majd valamikor eldönteni mi az igazság.
Vagy rosszabb esetben még az sem.
Vagy rosszabb esetben még az sem.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#7
Szerintem ez a leginkább megtévesztõ, hogy gyakran úgy írják le ezeket, mintha az evolúció az alapján módosulna, ahogy az élõlények szeretnék. Ha jól értem a folyamatot ez egyáltalán nem így mûködik, véletlenszerû változások történnek (maximum amire nincs szükség, az valahogyan kikapcsolódhat, vagy deaktiválódhat vagy mi), és ha az nem hátráltatja a korábbi fajhoz képest, tehát ELJUT addig, hogy szaporodhasson , akkor ez már egy új fajhoz vezethet lassan. Ha többször fog tudni szaporodni, mert esetleg a változás elõnyt is jelent, akkor a hátrányban lévõ faj fokozatosan el fog tûnni (legalábbis ott, ahol a fejledtebb is kialakult!!).
A partra kimászás nyilván valamilyen evolúciós elõnyt jelenthetett, pl. több élte túl, mintha végig a vízben maradnának, vagy több táplálékot tudtak szerezni, vagy ilyenek. Ezért FENNTMARADTAK, és elszaporodhattak.
Ebbõl áll a természetes szelekció, elegendõ táplálékot találni (ez tartja fennt a egyensúlyt is, hiszen ha túl erõssé válna valamelyik, akkor elszaporodnak, megeszik az összes táplálékukat, aztán azok is kihalnak, mert nem lesz mit enniük 😄), majd szaporodni (nemcsak eljutni addig, hanem párt is kell találni, aki hajlandó vele közösülni).
A Mindentudás Egyeteme: Vajon Darwinnak igaza volt? címû részt csak ajánlani tudom mindenkinek, korábban linkeltem, akit érdekel, csináltam egy "rövidített" változatot youtubu-ra, ITT meglehet tekinteni.
Egyébként az ember és majom között is ismerünk átmeneteket, ilyen pl. a többi korábbi emberfaj, csakaztán valószínûleg a Szumátrai vulkánkitörés után (egy rövidebb jégkorszakot is okozott) csak a "modern ember" egy párezer fõs csoportja tudta túlélni Afrikában, többi kihalt.
A partra kimászás nyilván valamilyen evolúciós elõnyt jelenthetett, pl. több élte túl, mintha végig a vízben maradnának, vagy több táplálékot tudtak szerezni, vagy ilyenek. Ezért FENNTMARADTAK, és elszaporodhattak.
Ebbõl áll a természetes szelekció, elegendõ táplálékot találni (ez tartja fennt a egyensúlyt is, hiszen ha túl erõssé válna valamelyik, akkor elszaporodnak, megeszik az összes táplálékukat, aztán azok is kihalnak, mert nem lesz mit enniük 😄), majd szaporodni (nemcsak eljutni addig, hanem párt is kell találni, aki hajlandó vele közösülni).
A Mindentudás Egyeteme: Vajon Darwinnak igaza volt? címû részt csak ajánlani tudom mindenkinek, korábban linkeltem, akit érdekel, csináltam egy "rövidített" változatot youtubu-ra, ITT meglehet tekinteni.
Egyébként az ember és majom között is ismerünk átmeneteket, ilyen pl. a többi korábbi emberfaj, csakaztán valószínûleg a Szumátrai vulkánkitörés után (egy rövidebb jégkorszakot is okozott) csak a "modern ember" egy párezer fõs csoportja tudta túlélni Afrikában, többi kihalt.
#6
Elég baj az ha te "hiszel" a biológia könyveknek, és nem tudod. De az még nagyobb baj, hogy úgy írják meg a tankönyveket ahogy, szubjektíven és jószerivel tényleg csak elhiszed vagy sem amit írnak. Holott a megismerés folyamata nem úgy mûködik, hogy bebiflázom az alátámasztatlan tényeket, amivel ma (sajnálom de az oktatás a politika része) neo-liberális világszemlélet eláraszt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak a politika tehetõ felelõsé, csak azt hogy a politikai döntésektõl függ a közoktatás és nem a tanárokon illetve a tudós társadalmon, és sajnos ennek beláthatatlan következményei lesznek...
(Szerencsére, vagy inkább sajnos egy páran vagyunk, akik az iskola áldásos tevékenysége ellenére képesek elsajátítani a tudás fogalmát. És tudás alatt nem a lexikális tudást értem, hanem az objektív megismerés, és felismerés folyamatát.)
(Szerencsére, vagy inkább sajnos egy páran vagyunk, akik az iskola áldásos tevékenysége ellenére képesek elsajátítani a tudás fogalmát. És tudás alatt nem a lexikális tudást értem, hanem az objektív megismerés, és felismerés folyamatát.)
#5
Amíg az elõember és majom közti átmenetet meg nem találják szkeptikus maradok.
Nyilván van fejlõdés egy egy fajt kiemelve, mert ha tájuk a környezet, de az, hogy egy élõlény fogja magát...mondjuk ma, hogy hát jó, elege van a tengerbõl
kijön egy kicsit napozni és nem is akar visszamenni, majd õ lesz az emlõsök ükapja, de látja hogy vannak nála nagyobb erõsebb dögök, ezért gondol egyet és patkány méretûre összemegy, elbújik, meg megnõ, majom lesz belõle és ember, lássuk be, ez egy kicsit azért erõs elképzelés.
Pedig a az evolúciót éltetõ "tudósok" között ez bizony így zajlott le.
Nyilván van fejlõdés egy egy fajt kiemelve, mert ha tájuk a környezet, de az, hogy egy élõlény fogja magát...mondjuk ma, hogy hát jó, elege van a tengerbõl
kijön egy kicsit napozni és nem is akar visszamenni, majd õ lesz az emlõsök ükapja, de látja hogy vannak nála nagyobb erõsebb dögök, ezért gondol egyet és patkány méretûre összemegy, elbújik, meg megnõ, majom lesz belõle és ember, lássuk be, ez egy kicsit azért erõs elképzelés.
Pedig a az evolúciót éltetõ "tudósok" között ez bizony így zajlott le.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#4
Mindig voltak vitatémák, és fõleg, ami az evolúciós folyamatokat illeti, az utóbbi idõben viszont már annyi mindent megkérdõjeleztek, hogy én, nagyon laikusként úgy érzem, lassan kevés dolgban lehet hinni, már ami a biológiai tankönyveket illeti, mert hiába állapítanak meg visszamenõleg dolgokat, ha néhány év múltán elõkerül valami, ami jóhogynem fenekestül forgatja fel azt az egyetlen tananyagot :/
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
#3
Nézz vissza este...Tuti elõ kerülnek õk is 😊
Optimista hiszi, hogy a lehető legjobb világon élünk, a pesszimista pedig bízik benne, hogy ez nem így van.
#2
Hol vannak az evolúciótagadók?
Már rég tiltakozniuk kellett volna, hogy mivel ez a "hivatalos" álláspont biztos, hogy összeesküvés eredménye, és hazugság is, és majd õk megmondják mi van.
Már rég tiltakozniuk kellett volna, hogy mivel ez a "hivatalos" álláspont biztos, hogy összeesküvés eredménye, és hazugság is, és majd õk megmondják mi van.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Az hogy pár millió évvel korábban másztak ki a szárazföldre az miért alakítaná át jelentõsen az elméletet? Jelentõs az lenne ha kiderülne, hogy nem kimásztak hanem kirepültek <#vigyor>
← ElőzőOldal 3 / 3