18 millió évvel korábban léphettek partra a négylábúak
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#149
A 14C-módszerrel mérhetõ maximális kor 50–70 ezer év, a hibahatár általában ±100 év, az analitikai módszerek és kalibrálások pontosításával egyre kisebb.
#148
"Ok, kerdem en, mi van akkor, ha 2 kulonbozo eljaras 2 kulonbozo eredmenyt ad?"
Sokadszorra mondom, tapasztalati tény, hogy nem ad különbözõ eredményeket. (+- 50 év) Ugyanolyan tapasztalati tény, mint pl. az, hogy minden tárgy a Födfelszín közelében g gyorsulással zuhan felé. Nem kell attól félned, hogy különbözõ eredményket kapsz nagy eltérésel. Nincs benne semmi statisztika, semmi valszám. (Csak annyi, amennyi atomi szinetn, de az nagy számuk miatt nyerõ.)
Sokadszorra mondom, tapasztalati tény, hogy nem ad különbözõ eredményeket. (+- 50 év) Ugyanolyan tapasztalati tény, mint pl. az, hogy minden tárgy a Födfelszín közelében g gyorsulással zuhan felé. Nem kell attól félned, hogy különbözõ eredményket kapsz nagy eltérésel. Nincs benne semmi statisztika, semmi valszám. (Csak annyi, amennyi atomi szinetn, de az nagy számuk miatt nyerõ.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#147
A tema mar regen off.. azert beszeltem C14rol, mert az a leghasznaltabb regeszeti korokben. Persze a cikk eseteben nem valoszinu. Es felsorolsz tobb eljarast is, amit mind nem lehet elvegezni egyazon mintan. Ok, kerdem en, mi van akkor, ha 2 kulonbozo eljaras 2 kulonbozo eredmenyt ad? Bevetnek egy harmadikat.. igy mar matematikailag ok, de megis azt mutatja, h nem minden tuti..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#146
Igen változott, a kalibrálás módszere plusz-mínusz 80 -100 év. Ez neked 50 ezer év távlatából nem elég pontos akkor használhatsz más módszert is. (Szerintem érthetõ amit írok, nem?)
Ott csúszattál, hogy a többi kormeghatározást figyelmen kívûl hagyod, és a C14 kormeghatározással foglalkozol egy több száz millió éves maradványnál, és ott csúsztatsz hogy nem érted meg tudjuk mikor mekkora volt a C14-befolyásoló kozmikus sugárzás 750 ezer évig pontosan, és ott csúsztatsz, hogy azt írod a kalibrálás változik, és nem azt pontosabb lesz, évtizedekkel pontosabb, és nem ezer vagy millió évvel, és ott csúsztatsz, folytatnám még, de mennem kell, olvass, és tanúlj:
Abszolúlt kormeghatározási módszerek:
1. Radiometrikus kormeghatározás
* argon–argon (Ar–Ar)
* hasadáskövetõ kormeghatározás
* hélium–hélium (He–He)
* jód–xenon (I–Xe)
* lantán–bárium (La–Ba)
* ólom–ólom (Pb–Pb)
* lutécium–hafnium (Lu–Hf)
* neon–neon (Ne–Ne)
* optikailag stimulált fénykibocsátási kormeghatározás
* kálium–argon (K–Ar)
* radiokarbon kormeghatározás
* rénium–ozmium (Re–Os)
* rubídium–stroncium (Rb–Sr)
* szamárium–neodímium (Sm–Nd)
* urán–ólom (U–Pb)
* urán–ólom–hélium (U–Pb–He)
* urán–tórium (U–Th)
* urán–urán (U–U)
...és még:
* részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)
* kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)
* a fák évgyûrûinek használata (dendrokronológia)
* obszidián hidratálásán alapuló KMH
* fluor felszívódását alkalmazó KMH
* biokronológia
* aminosav alapú KMH
* asztronómiai kronológia stb.
Illetve még használnak Relatív Kormeghatározási módszereket is...
Ott csúszattál, hogy a többi kormeghatározást figyelmen kívûl hagyod, és a C14 kormeghatározással foglalkozol egy több száz millió éves maradványnál, és ott csúsztatsz hogy nem érted meg tudjuk mikor mekkora volt a C14-befolyásoló kozmikus sugárzás 750 ezer évig pontosan, és ott csúsztatsz, hogy azt írod a kalibrálás változik, és nem azt pontosabb lesz, évtizedekkel pontosabb, és nem ezer vagy millió évvel, és ott csúsztatsz, folytatnám még, de mennem kell, olvass, és tanúlj:
Abszolúlt kormeghatározási módszerek:
1. Radiometrikus kormeghatározás
* argon–argon (Ar–Ar)
* hasadáskövetõ kormeghatározás
* hélium–hélium (He–He)
* jód–xenon (I–Xe)
* lantán–bárium (La–Ba)
* ólom–ólom (Pb–Pb)
* lutécium–hafnium (Lu–Hf)
* neon–neon (Ne–Ne)
* optikailag stimulált fénykibocsátási kormeghatározás
* kálium–argon (K–Ar)
* radiokarbon kormeghatározás
* rénium–ozmium (Re–Os)
* rubídium–stroncium (Rb–Sr)
* szamárium–neodímium (Sm–Nd)
* urán–ólom (U–Pb)
* urán–ólom–hélium (U–Pb–He)
* urán–tórium (U–Th)
* urán–urán (U–U)
...és még:
* részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)
* kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)
* a fák évgyûrûinek használata (dendrokronológia)
* obszidián hidratálásán alapuló KMH
* fluor felszívódását alkalmazó KMH
* biokronológia
* aminosav alapú KMH
* asztronómiai kronológia stb.
Illetve még használnak Relatív Kormeghatározási módszereket is...
#145
Minden igaz, amit eddig irtam.
Amit te irsz majdnem az is, csak a 100%ot javitsd kevesebbre.
Mint lejjebb irtam.. nemtom hanyadszor, egy minta vizsgalata eseten osszevetnek tobb modszert (ha lehet) ill kalibralnak, igen, akar a jegtombokhoz, de ha megnezed, maga a kalibralas is valtozik/zott..
Amit te irsz majdnem az is, csak a 100%ot javitsd kevesebbre.
Mint lejjebb irtam.. nemtom hanyadszor, egy minta vizsgalata eseten osszevetnek tobb modszert (ha lehet) ill kalibralnak, igen, akar a jegtombokhoz, de ha megnezed, maga a kalibralas is valtozik/zott..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#144
Ne haragudj te vak vagy, vagy nem tudsz olvasni? Még egyszer:
Ez így nem igaz. Ismert, hogy a Napból származó kozmikus sugárzás fluxusa változik idõben, emiatt a radiokarbon meghatározással közvetlenül kapott ún. BP ("Before Present") évek számát kalibráció után feleltetik meg a kalendáriumi éveknek. A kalibrációhoz szabványos görbéket használnak, amelyek más kormeghatározási módszerekkel való összehasonlítások alapján készülnek, mint a fák évgyûrûi, barlangi cseppkövek (melyek több tízezer év rétegeit is tartalmazhatják), jégmagok, korallok, mélytengeri üledékek stb. A kozmikus sugárzás intenzitását se 80-90 év mérési eredményei alapján "extrapolálják". Egy 2005-ös vizsgálat például a grönlandi GISP2 jégmag rétegeinek 32 ezer évre visszamenõ vizsgálatával kapta meg a sugárzási fluxus idõfüggését ❤️6>. (E kormeghatározási módszereket T. T. nem is említi könyvében, pedig érdekes lenne megtudni a kreácionista magyarázatot például az antarktiszi EPICA jégmagra, amely 720 ezer év jégrétegeit tartalmazza.)
Nézd plusz mínusz pár év van a mérési pontosságban, ezt senki nem vitatja, de amit te állítasz az merõ tudatlanság, és hozzáértés.
Ez így nem igaz. Ismert, hogy a Napból származó kozmikus sugárzás fluxusa változik idõben, emiatt a radiokarbon meghatározással közvetlenül kapott ún. BP ("Before Present") évek számát kalibráció után feleltetik meg a kalendáriumi éveknek. A kalibrációhoz szabványos görbéket használnak, amelyek más kormeghatározási módszerekkel való összehasonlítások alapján készülnek, mint a fák évgyûrûi, barlangi cseppkövek (melyek több tízezer év rétegeit is tartalmazhatják), jégmagok, korallok, mélytengeri üledékek stb. A kozmikus sugárzás intenzitását se 80-90 év mérési eredményei alapján "extrapolálják". Egy 2005-ös vizsgálat például a grönlandi GISP2 jégmag rétegeinek 32 ezer évre visszamenõ vizsgálatával kapta meg a sugárzási fluxus idõfüggését ❤️6>. (E kormeghatározási módszereket T. T. nem is említi könyvében, pedig érdekes lenne megtudni a kreácionista magyarázatot például az antarktiszi EPICA jégmagra, amely 720 ezer év jégrétegeit tartalmazza.)
Nézd plusz mínusz pár év van a mérési pontosságban, ezt senki nem vitatja, de amit te állítasz az merõ tudatlanság, és hozzáértés.
#143
pontosan, egymashoz viszonyitjak a leleteket, persze gyakran kiegeszitik mas modzerekkel is, de neha nem tudjak..
errol beszeltem.
errol beszeltem.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#142
Igen, de a +- 50 évbe beleszámolták az apróbb eltéréseket is. A mérések bizonyítják, más, ismert korú leletek összehasonlításával.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#141
A radiokarbon modszer is radiometrikus. 😉
Hol csusztattam, mi nem igaz?
Rengeteg modszer van, mind1ik behatarolva, h mikor hasznalhato, pl. mire varhato a minta kora..
Hol csusztattam, mi nem igaz?
Rengeteg modszer van, mind1ik behatarolva, h mikor hasznalhato, pl. mire varhato a minta kora..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#140
Mindenki tisztaban van vele, hogy vannak mas modszerek is, regeszeti szerves anyagoknal tobbsegeben megis a radiokarbon kormeghatarozast hasznaljak.
Egyebkent az egyszerubb radiometrikus eljarasoknal elengedhetetlen a kezdeti atomarany pontos ismerete. Az izokron kormeghatarozasnak is vannak korlatai..
Mind2 oldalon vannak elvakult fanatikusok. Persze, hogy a kreacionistak minden ragalmat felhoznak a modszerek ellen, en nem azt tettem.
Nem allitottam, hogy a kormeghatarozas, alapjaiban rossz, csupan azt, hogy nem mindenhato. A korulmenyek figyelembevetele nelkul a merheto ertekek gyakran felrevezetoek.
Ez mindegyik eljarasra igaz.
Egyebkent az egyszerubb radiometrikus eljarasoknal elengedhetetlen a kezdeti atomarany pontos ismerete. Az izokron kormeghatarozasnak is vannak korlatai..
Mind2 oldalon vannak elvakult fanatikusok. Persze, hogy a kreacionistak minden ragalmat felhoznak a modszerek ellen, en nem azt tettem.
Nem allitottam, hogy a kormeghatarozas, alapjaiban rossz, csupan azt, hogy nem mindenhato. A korulmenyek figyelembevetele nelkul a merheto ertekek gyakran felrevezetoek.
Ez mindegyik eljarasra igaz.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#139
Csúsztatsz de rendesen, egyrészt lehet kalibrálni ez a változást. Másrészt a C14 csak 60 ezer évre visszamenõleg lehet meghatározni a pontos kort. A cikkben szereplõ élõlény ennél idõsebb, és erre radiometrikus kormeghatározás használnak. (De tucatjával van még, ne aggódj!)
Ráadásul a C14 szerves anyagok meghatározására használják...
Ráadásul a C14 szerves anyagok meghatározására használják...
#138
Az ilyen jelensegek vagy ennel nagyobb intenzitasuak bizony befolyasoljak a C14 keletkezesenek gyakorisagat..
Amiket becsulni ill kovetkeztetni tudunk, de az egesz multra vonatkozolak max jol meg tudjuk kozeliteni szamitasainkkal az akkori valos ertekeket.
Amiket becsulni ill kovetkeztetni tudunk, de az egesz multra vonatkozolak max jol meg tudjuk kozeliteni szamitasainkkal az akkori valos ertekeket.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#137
Az meg mindenek az alja, hogy nem látod nem csak C14 kormeghatározási módszer létezik. Persze arról nagyokat hallgatsz, mert ezekrõl amit lejjebb leírtam, nincs elferdítõ hazugság. (És még tudok egy párat felsorolni)
#136
Én vettem a fáradságot, és tanultam, ugyan nem a wikirõl, de szépen leírtam neked, hogy miben és hol tévedsz, akkor még egyszer: http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1262944491&no=131
Csûrni a szavakat, ahogy látom te próbálod, de nem megy neked, mert a suliban a irodalomóra nem volt a kedvenced... A képleted meg ahogy látom nem érted csak bemásoltad, ez lenne a te tudásod? Sajnállak...
Csûrni a szavakat, ahogy látom te próbálod, de nem megy neked, mert a suliban a irodalomóra nem volt a kedvenced... A képleted meg ahogy látom nem érted csak bemásoltad, ez lenne a te tudásod? Sajnállak...
#135
A keplet is a wikibol van..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#134
Ha vki veszi a faradsagot es elolvassa a magyar, esetleg az angol wikit esetleg meg mas temaval komolyabban foglalkozo cikkeket, rajon bozony, hogy nekem van igazam.
Ugyanis, mint irtam, nem eleg leolvasni a muszereket, az ertekeket szempontok alapjan kalibralni kell..
A szempontok pedig mar tobbszor valtoztak es nem mindenki ugyanugy sulyozza oket, vagyis nem egzakt.
Csurheted, csavarhatod, akkor is.. de mar mikor JOTTEM, mennyire igazam volt! 😉
Ugyanis, mint irtam, nem eleg leolvasni a muszereket, az ertekeket szempontok alapjan kalibralni kell..
A szempontok pedig mar tobbszor valtoztak es nem mindenki ugyanugy sulyozza oket, vagyis nem egzakt.
Csurheted, csavarhatod, akkor is.. de mar mikor JOTTEM, mennyire igazam volt! 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#133
A wiki nem azt mondja amit te... Ennyi?
#132
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kozmikus_sug%C3%A1rz%C3%A1s
http://hu.wikipedia.org/wiki/Radiokarbon#K.C3.A9miai_alapjai
<#idiota>
http://hu.wikipedia.org/wiki/Radiokarbon#K.C3.A9miai_alapjai
<#idiota>
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#131
[ba vicc az, hogy én ismerem a "hülyeség" kiindulási forrását míg te már egy a egy végtelenül lebutított változtatott hallottál valakitõl az amúgy is hibás magyarázatból. Nem érzed, hogy tanulni kellene végre? (ha gondolod és könnyebb megérteni, videót is mellékelhetek.)[/b
Rendszerint azzal a feltételezéssel élnek, hogy az atmoszferikus C14 szintje az utóbbi 20-30 ezer év során állandó maradt. Azonban ahhoz, hogy ez a feltételezés igaz legyen, az atmoszferikus nitrogén szintjének és a kozmikus sugárzás bombázási intenzitásának szintén állandónak kellett lennie ebben az idõszakban. ... Enyhén szólva merésznek tûnik 80-90 év mérési eredményeit az utóbbi 30 ezer érvre extrapolálni. És mégis ezt teszik.
Ez így nem igaz. Ismert, hogy a Napból származó kozmikus sugárzás fluxusa változik idõben, emiatt a radiokarbon meghatározással közvetlenül kapott ún. BP ("Before Present") évek számát kalibráció után feleltetik meg a kalendáriumi éveknek. A kalibrációhoz szabványos görbéket használnak, amelyek más kormeghatározási módszerekkel való összehasonlítások alapján készülnek, mint a fák évgyûrûi, barlangi cseppkövek (melyek több tízezer év rétegeit is tartalmazhatják), jégmagok, korallok, mélytengeri üledékek stb. A kozmikus sugárzás intenzitását se 80-90 év mérési eredményei alapján "extrapolálják". Egy 2005-ös vizsgálat például a grönlandi GISP2 jégmag rétegeinek 32 ezer évre visszamenõ vizsgálatával kapta meg a sugárzási fluxus idõfüggését ❤️6>. (E kormeghatározási módszereket T. T. nem is említi könyvében, pedig érdekes lenne megtudni a kreácionista magyarázatot például az antarktiszi EPICA jégmagra, amely 720 ezer év jégrétegeit tartalmazza.)
Például egy Oroszországból származó szénminta, amelynek korát korábban 300 millió évre becsülték, a korrigált vizsgálatok után 1680 évesnek bizonyult. (Radiocarbon, 8. évf. 1966.)
A kreácionista olvasót egy ilyen "konkrétum" minden bizonnyal megerõsíti hitében, azonban valami itt nem stimmel. Ahhoz, hogy C-14 kormeghatározással valaki 300 millió évet kapjon, még egy akkora szénminta se lenne elég, amely az egész ismert Univerzumot betölti. Nehéz elképzelni, hogy a Professzor úr ne lett volna képes utánaszámolni: 300 millió év az 5730 éves felezési idõnek nagyjából 52 ezerszerese, vagyis ennyi idõ alatt a kezdeti 14C mennyiségének kb. 2-52000-edrésze maradna meg. 1 atommag 1015700-ból. Összehasonlításképpen: a látható Univerzum csak kb. 1080 atomot tartalmaz. Ha tehát volt is bármiféle korábbi vizsgálat, amelybõl 300 millió év jött ki, az nem lehetett C-14, Tóth Tibor a legjobb esetben is minimum csúsztat. Bár a Radiocarbon folyóirat archívuma online elérhetõ, mégis nehéz kinyomozni, hogy tulajdonképpen mire is hivatkozik, mivel oldalszámot nem ír, de még a szerzõk nevét is elhallgatja. Az 1966-os kötetben csak egy cikk származik orosz szerzõktõl (A.P. Vinogradov, A.L. Devirts, E.I. Dobkina and N.G. Markova: Radiocarbon dating in the Vernadsky Institute I-IV, p.292-323), azonban a fenti állítás nem szerepel benne. A legidõsebb mintákra alsó korlátot adnak, >34000 évet, éppen azért, mert ennél nagyobb kort a radiokarbon módszerrel nem tudtak meghatározni. A 319. oldalon említenek egy 1680±170 éves kirgizisztáni szénmintát, de se a minta állítólagos korábbi vizsgálatáról, se 300 millió évrõl nem esik szó. Csak archeológiai becslésekrõl, amelyek viszont nem térnek el szignifikánsan a radiokarbon eredménytõl.
Rendszerint azzal a feltételezéssel élnek, hogy az atmoszferikus C14 szintje az utóbbi 20-30 ezer év során állandó maradt. Azonban ahhoz, hogy ez a feltételezés igaz legyen, az atmoszferikus nitrogén szintjének és a kozmikus sugárzás bombázási intenzitásának szintén állandónak kellett lennie ebben az idõszakban. ... Enyhén szólva merésznek tûnik 80-90 év mérési eredményeit az utóbbi 30 ezer érvre extrapolálni. És mégis ezt teszik.
Ez így nem igaz. Ismert, hogy a Napból származó kozmikus sugárzás fluxusa változik idõben, emiatt a radiokarbon meghatározással közvetlenül kapott ún. BP ("Before Present") évek számát kalibráció után feleltetik meg a kalendáriumi éveknek. A kalibrációhoz szabványos görbéket használnak, amelyek más kormeghatározási módszerekkel való összehasonlítások alapján készülnek, mint a fák évgyûrûi, barlangi cseppkövek (melyek több tízezer év rétegeit is tartalmazhatják), jégmagok, korallok, mélytengeri üledékek stb. A kozmikus sugárzás intenzitását se 80-90 év mérési eredményei alapján "extrapolálják". Egy 2005-ös vizsgálat például a grönlandi GISP2 jégmag rétegeinek 32 ezer évre visszamenõ vizsgálatával kapta meg a sugárzási fluxus idõfüggését ❤️6>. (E kormeghatározási módszereket T. T. nem is említi könyvében, pedig érdekes lenne megtudni a kreácionista magyarázatot például az antarktiszi EPICA jégmagra, amely 720 ezer év jégrétegeit tartalmazza.)
Például egy Oroszországból származó szénminta, amelynek korát korábban 300 millió évre becsülték, a korrigált vizsgálatok után 1680 évesnek bizonyult. (Radiocarbon, 8. évf. 1966.)
A kreácionista olvasót egy ilyen "konkrétum" minden bizonnyal megerõsíti hitében, azonban valami itt nem stimmel. Ahhoz, hogy C-14 kormeghatározással valaki 300 millió évet kapjon, még egy akkora szénminta se lenne elég, amely az egész ismert Univerzumot betölti. Nehéz elképzelni, hogy a Professzor úr ne lett volna képes utánaszámolni: 300 millió év az 5730 éves felezési idõnek nagyjából 52 ezerszerese, vagyis ennyi idõ alatt a kezdeti 14C mennyiségének kb. 2-52000-edrésze maradna meg. 1 atommag 1015700-ból. Összehasonlításképpen: a látható Univerzum csak kb. 1080 atomot tartalmaz. Ha tehát volt is bármiféle korábbi vizsgálat, amelybõl 300 millió év jött ki, az nem lehetett C-14, Tóth Tibor a legjobb esetben is minimum csúsztat. Bár a Radiocarbon folyóirat archívuma online elérhetõ, mégis nehéz kinyomozni, hogy tulajdonképpen mire is hivatkozik, mivel oldalszámot nem ír, de még a szerzõk nevét is elhallgatja. Az 1966-os kötetben csak egy cikk származik orosz szerzõktõl (A.P. Vinogradov, A.L. Devirts, E.I. Dobkina and N.G. Markova: Radiocarbon dating in the Vernadsky Institute I-IV, p.292-323), azonban a fenti állítás nem szerepel benne. A legidõsebb mintákra alsó korlátot adnak, >34000 évet, éppen azért, mert ennél nagyobb kort a radiokarbon módszerrel nem tudtak meghatározni. A 319. oldalon említenek egy 1680±170 éves kirgizisztáni szénmintát, de se a minta állítólagos korábbi vizsgálatáról, se 300 millió évrõl nem esik szó. Csak archeológiai becslésekrõl, amelyek viszont nem térnek el szignifikánsan a radiokarbon eredménytõl.
#130
Kara kánként folytatom tanításom.
#129
Én itt meg veled értek egyet 😄
#128
A kulcsszó: forrás megjelölés.
Értem én, az iskolában nem tanultál, és így sületlenségeket beszélsz. Az is látjuk, hogy te erre büszke vagy. Csak az nem világos mit akarsz elérni ezekkel az érzelmileg túlfûtött állításokkal? Nézd, ha eddig nem jöttél volna rá itt senkit nem érdekel, hogy "a te véleményed szerinted" hogyan mûködik a világ. Értsd meg végre, nem a véleményed akarok leírva látni, hanem tényeket, forrásmegjelöléssel. Minden más ebben a vitában érdektelen.
Értem én, az iskolában nem tanultál, és így sületlenségeket beszélsz. Az is látjuk, hogy te erre büszke vagy. Csak az nem világos mit akarsz elérni ezekkel az érzelmileg túlfûtött állításokkal? Nézd, ha eddig nem jöttél volna rá itt senkit nem érdekel, hogy "a te véleményed szerinted" hogyan mûködik a világ. Értsd meg végre, nem a véleményed akarok leírva látni, hanem tényeket, forrásmegjelöléssel. Minden más ebben a vitában érdektelen.
#127
A kozmikus sugárzás a Nagy Bummból származó lektromágneses sugárzás, ami most ért el az ismert univerzum legszélétõl. A kozmikus sugárzás egy állandó jelenség, keretek között van, ezért lehet vele számolni. Nagyon apró jelenség, alig lehetett megmérni: kulcsszó: COBE. Viszont a Hudson-Nelson szerint 5000 +- 50 év, és a tapasztalatokkal való ellenõrzés önmagáért beszél.
Tudom, hogy személyeskedésenk érzed, mert politikai téren más a véleményünk, és azt hiszed, hogyha természettudományos kérdésekben próbálsz megcáfolni, akkor megkérdõjelezed ezzel hitelességemet, de ebben tévedsz.
Ami a fizika tankönybe le van írva, az van, minden más képzelgés, kitaláció, ellenõrizhetetlen. Te még egyetlen dokumentummal sem támasztottad alá véleményedet...
Tudom, hogy személyeskedésenk érzed, mert politikai téren más a véleményünk, és azt hiszed, hogyha természettudományos kérdésekben próbálsz megcáfolni, akkor megkérdõjelezed ezzel hitelességemet, de ebben tévedsz.
Ami a fizika tankönybe le van írva, az van, minden más képzelgés, kitaláció, ellenõrizhetetlen. Te még egyetlen dokumentummal sem támasztottad alá véleményedet...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#126
😊
Gondolom leittad magad banatodban, mert a Jobbik bejelentette programjat, hogy ilyen suletlensegeket beszelsz.. nem, nem akarlak megbantani, de:
Nem lenne C14 a Foldon, ha a kozmikus sugarzas nem hozna azt letre, igy:
Abban talan nem ketelkedsz, h a kozmikus sugarzasban kozrejatszik a naptevekenyseg v kozeli szupernovak..
A tobbi erved is hasonlo botlas, nezzel mar utana egy kicsit. Vedd figyelembe a korulmenyeket is, ne csak az elvet magát. 😉
Gondolom leittad magad banatodban, mert a Jobbik bejelentette programjat, hogy ilyen suletlensegeket beszelsz.. nem, nem akarlak megbantani, de:
Nem lenne C14 a Foldon, ha a kozmikus sugarzas nem hozna azt letre, igy:
Abban talan nem ketelkedsz, h a kozmikus sugarzasban kozrejatszik a naptevekenyseg v kozeli szupernovak..
A tobbi erved is hasonlo botlas, nezzel mar utana egy kicsit. Vedd figyelembe a korulmenyeket is, ne csak az elvet magát. 😉
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#125
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#124
"Naptevekenyseg, szupernovak, Fold magneses terenek ingadozasai, fosszilis energiahordozok hasznalata, klimavaltozas, rezervoarok, vulkani aktivitas, az elo szervezetek izotopszelekcioja, nuklearis kiserletek -balesetek, egyeb radioaktiv anyag a kozelben, magassag-jelenseg, villamlas, koridegen anyag szennyezodese, a lelet nem max ovatossagu kezelese, nyomas, homerseklet, kioldodas, kimosodas.."
A Naptevékenység alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámai nem szólnak bele a felezésbe, a nagy frekvenciás jelek meg nem jutnak át a homokon, ahonnan kiszedik a leleteket, (mert különben már rég elloptk voolna õket.) A szupernovákmég kevésbé játszanak az eseményekbe. A Föld mágneses terének ingadozásának semmi köze sincs a magfolyamatokhoz a Coulomb-féle potenciálgát miatt. Elektromágneses hullámok, villámok hasonlóképpen csak az elektronokat bizgetik, az atommaghoz nem nyúlnak a potenciálgát miatt, sõt, minden egyéb hatást kilõ, ami nem neutron besugárással jár, ugyanis az tud csak a semleges töltésével átjutni rajt. A nukleáris kísérletek és radioaktív anyagok a C14-es izotpok számának változtatásának ötlete elég abszurd. Tudtommal nem ásatásokra szoktak atombombát dobálni. Az anyag szennyezõdése nem jó, mert neutronaktivációs analízissel a nekik szükséges anyagot kiválasztják. A nyomas, hõmérséklet, kioldódás, kimosódás a legnagyobb gyökérség, hogy befolyásolná a felezési idõt.
"C14 bétabomlásának kisenergiája és a minták csekély radioaktivitása miatt a módszer pontossága korlátozott: 5000 évre számítva a bizonytalanság +- 50 év. A kapott adatokat összevetették ásatásokból származó, ismert korú mintk vizsgálatainak eredméynével, ésazt találták, hogy az eljárás jó eredméyneket szolgáltat." Hudson-Nelson - Útban a modern fizikához / Atommagfizika
A Naptevékenység alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámai nem szólnak bele a felezésbe, a nagy frekvenciás jelek meg nem jutnak át a homokon, ahonnan kiszedik a leleteket, (mert különben már rég elloptk voolna õket.) A szupernovákmég kevésbé játszanak az eseményekbe. A Föld mágneses terének ingadozásának semmi köze sincs a magfolyamatokhoz a Coulomb-féle potenciálgát miatt. Elektromágneses hullámok, villámok hasonlóképpen csak az elektronokat bizgetik, az atommaghoz nem nyúlnak a potenciálgát miatt, sõt, minden egyéb hatást kilõ, ami nem neutron besugárással jár, ugyanis az tud csak a semleges töltésével átjutni rajt. A nukleáris kísérletek és radioaktív anyagok a C14-es izotpok számának változtatásának ötlete elég abszurd. Tudtommal nem ásatásokra szoktak atombombát dobálni. Az anyag szennyezõdése nem jó, mert neutronaktivációs analízissel a nekik szükséges anyagot kiválasztják. A nyomas, hõmérséklet, kioldódás, kimosódás a legnagyobb gyökérség, hogy befolyásolná a felezési idõt.
"C14 bétabomlásának kisenergiája és a minták csekély radioaktivitása miatt a módszer pontossága korlátozott: 5000 évre számítva a bizonytalanság +- 50 év. A kapott adatokat összevetették ásatásokból származó, ismert korú mintk vizsgálatainak eredméynével, ésazt találták, hogy az eljárás jó eredméyneket szolgáltat." Hudson-Nelson - Útban a modern fizikához / Atommagfizika
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#123
Kulcsszo: kalibracio.
Minden konyvben, ami a temaval foglalkozik benne van es a legtobb kutato aki hasznalja tudja, h kalibralas nelkul a mert adatok nem sokat ernek.
A kalibralas pedig arrol szol, hogy figyelembe kell venni az altalam alabb felsoroltakat (es meg nehany mast, pl. eleve figyelembe kell venni, milyen nagysagrendu megallapitott kort varunk), vagyis annyira nem egzakt modszer, ahogy te beallitod.
Forraskent pedig barmely szakkonyv megteszi, de pl az angol wikiben is emlitik..
Elbaltazott kormeghatarozasra pedig sok pelda van, ugyancsak.
Termeszetesen nem azt mondom, hogy a vizsgalati modszer felejtos, hanem azt, h bizony osszetett korulmenyeket is figyelembe kell venni, nem csak leolvasni a muszereket, ami bizony gyakran szubjektiv..
Minden konyvben, ami a temaval foglalkozik benne van es a legtobb kutato aki hasznalja tudja, h kalibralas nelkul a mert adatok nem sokat ernek.
A kalibralas pedig arrol szol, hogy figyelembe kell venni az altalam alabb felsoroltakat (es meg nehany mast, pl. eleve figyelembe kell venni, milyen nagysagrendu megallapitott kort varunk), vagyis annyira nem egzakt modszer, ahogy te beallitod.
Forraskent pedig barmely szakkonyv megteszi, de pl az angol wikiben is emlitik..
Elbaltazott kormeghatarozasra pedig sok pelda van, ugyancsak.
Termeszetesen nem azt mondom, hogy a vizsgalati modszer felejtos, hanem azt, h bizony osszetett korulmenyeket is figyelembe kell venni, nem csak leolvasni a muszereket, ami bizony gyakran szubjektiv..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#122
"szamárium–neodímium (Sm–Nd)" -> ez Tetsuo módszere
"urán–tóraium" -> ez djhambi móccere
:-)
"urán–tóraium" -> ez djhambi móccere
:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#121
Amit állítasz az mind nem igaz. Körbejárhatjuk a témát ha gondolod, de elsõként akkor talán egy forrást is csatolhatnál, hogy nem csak a te fejedbõl pattant ki ez a bõdületes sok marhaság. Benne vagy?
#120
Elhiszed, hogy ha leugrasz egy 20 emeletes házról, nem éled túl? Valaki azt mondta, hogy tudott repülni, miért higgyem el, hogy én meghalok ha leugrok?
Elhiszed, hogy a villámlás nem Isten haragja, vagy elhiszed a "felszínes tudású tudomány" által terjesztett "tanokat", miszerint teljes egészében megmagyarázható jelenség?
Ez a "hiten alapszik" gondolkodás zsákutca, értelmetlen. Ha egy elméletet bebizonyítanak (kíséreletekkel, leletekkel, stb.), akkor az tudományos magyarázat. Elmélet(ek) az(ok), ami(ke)t a tudományos eredményekre felállítanak (de még nem elegendõen bizonyítva), amik az adott tudósok szerint a legvalószínûbb magyarázat, persze hiányosságok még vannak. Az egyre szûkülõ hiányosságok halmazát használják ki még mindig a tudománytalan hitek terjesztõi (pl. kreacionisták, ufohívõk), hogy azok terjesztésével zsákmányolják ki az embereket ^^ Csak ami a legrosszabb, hogy ilyen kijelentéseket tesz még valaki, hogy "inkább hiszek valami másban, ami hihetõbb"...
Mikor már a mindenség elméletét fogják talán bebizonyítani a részecskegyorsítóval (várhatóan az fogja eldönteni, hogy melyik elmélet a helyes, pl. húrelmélet, Hawking elmélete, stb.).
A kormeghatározásra több módszer van, valószínûleg több módszerrel vizsgálják meg, és így elég pontos eredményeket lehet kapni, ráadásul ez nem fél éves tudomány, bele tudják számítani az esetleges hatásokat is. Így is lehet párszáz-ezer év eltérés, ha már millió éves leleteket vizsgálnak, én nem is láttam még olyat, hogy a talált dinoszaurusz-lelet 11748123 éves...
Ha lesz idõm csinálok vágott verziót youtube-ra a Mindennapi Tudomány - Hawking univerzumából is.
Elhiszed, hogy a villámlás nem Isten haragja, vagy elhiszed a "felszínes tudású tudomány" által terjesztett "tanokat", miszerint teljes egészében megmagyarázható jelenség?
Ez a "hiten alapszik" gondolkodás zsákutca, értelmetlen. Ha egy elméletet bebizonyítanak (kíséreletekkel, leletekkel, stb.), akkor az tudományos magyarázat. Elmélet(ek) az(ok), ami(ke)t a tudományos eredményekre felállítanak (de még nem elegendõen bizonyítva), amik az adott tudósok szerint a legvalószínûbb magyarázat, persze hiányosságok még vannak. Az egyre szûkülõ hiányosságok halmazát használják ki még mindig a tudománytalan hitek terjesztõi (pl. kreacionisták, ufohívõk), hogy azok terjesztésével zsákmányolják ki az embereket ^^ Csak ami a legrosszabb, hogy ilyen kijelentéseket tesz még valaki, hogy "inkább hiszek valami másban, ami hihetõbb"...
Mikor már a mindenség elméletét fogják talán bebizonyítani a részecskegyorsítóval (várhatóan az fogja eldönteni, hogy melyik elmélet a helyes, pl. húrelmélet, Hawking elmélete, stb.).
A kormeghatározásra több módszer van, valószínûleg több módszerrel vizsgálják meg, és így elég pontos eredményeket lehet kapni, ráadásul ez nem fél éves tudomány, bele tudják számítani az esetleges hatásokat is. Így is lehet párszáz-ezer év eltérés, ha már millió éves leleteket vizsgálnak, én nem is láttam még olyat, hogy a talált dinoszaurusz-lelet 11748123 éves...
Ha lesz idõm csinálok vágott verziót youtube-ra a Mindennapi Tudomány - Hawking univerzumából is.
#119
Pl. a radiometrikus kormeghatarozast befolyasolo tenyezok:
Naptevekenyseg, szupernovak, Fold magneses terenek ingadozasai, fosszilis energiahordozok hasznalata, klimavaltozas, rezervoarok, vulkani aktivitas, az elo szervezetek izotopszelekcioja, nuklearis kiserletek -balesetek, egyeb radioaktiv anyag a kozelben, magassag-jelenseg, villamlas, koridegen anyag szennyezodese, a lelet nem max ovatossagu kezelese, nyomas, homerseklet, kioldodas, kimosodas..
Sok proba mutatja, h nem objektiv a meres kalibralasa es sok proba mutatja h a meresek nagyon pontatlanok lehetnek, pl elo csiga, tobb ezer eves, 750ben epult haz habarcsa 5000 eves, egy lelet egyik resze 2000 eves, a masik tobb tizezer.
Ha megfigyeled, mindig is vitattak a modszer hatekonysagat..
A te kijelentesed, hiten alapszik. A (felszines tudasu) tudomanyba vetett hiten.
Naptevekenyseg, szupernovak, Fold magneses terenek ingadozasai, fosszilis energiahordozok hasznalata, klimavaltozas, rezervoarok, vulkani aktivitas, az elo szervezetek izotopszelekcioja, nuklearis kiserletek -balesetek, egyeb radioaktiv anyag a kozelben, magassag-jelenseg, villamlas, koridegen anyag szennyezodese, a lelet nem max ovatossagu kezelese, nyomas, homerseklet, kioldodas, kimosodas..
Sok proba mutatja, h nem objektiv a meres kalibralasa es sok proba mutatja h a meresek nagyon pontatlanok lehetnek, pl elo csiga, tobb ezer eves, 750ben epult haz habarcsa 5000 eves, egy lelet egyik resze 2000 eves, a masik tobb tizezer.
Ha megfigyeled, mindig is vitattak a modszer hatekonysagat..
A te kijelentesed, hiten alapszik. A (felszines tudasu) tudomanyba vetett hiten.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#118
A kormeghatározás fizikán, kémián és logikán alapszik. A te kijelentésed meg a tudatlanságon.
Abszolult kormeghatározási módszerek:
1. Radiometrikus kormeghatározás
* argon–argon (Ar–Ar)
* hasadáskövetõ kormeghatározás
* hélium–hélium (He–He)
* jód–xenon (I–Xe)
* lantán–bárium (La–Ba)
* ólom–ólom (Pb–Pb)
* lutécium–hafnium (Lu–Hf)
* neon–neon (Ne–Ne)
* optikailag stimulált fénykibocsátási kormeghatározás
* kálium–argon (K–Ar)
* radiokarbon kormeghatározás
* rénium–ozmium (Re–Os)
* rubídium–stroncium (Rb–Sr)
* szamárium–neodímium (Sm–Nd)
* urán–ólom (U–Pb)
* urán–ólom–hélium (U–Pb–He)
* urán–tórium (U–Th)
* urán–urán (U–U)
...és még:
* részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)
* kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)
* a fák évgyûrûinek használata (dendrokronológia)
* obszidián hidratálásán alapuló KMH
* fluor felszívódását alkalmazó KMH
* biokronológia
* aminosav alapú KMH
* asztronómiai kronológia stb.
Illetve még használnak Relatív Kormeghatározási módszereket is...
Abszolult kormeghatározási módszerek:
1. Radiometrikus kormeghatározás
* argon–argon (Ar–Ar)
* hasadáskövetõ kormeghatározás
* hélium–hélium (He–He)
* jód–xenon (I–Xe)
* lantán–bárium (La–Ba)
* ólom–ólom (Pb–Pb)
* lutécium–hafnium (Lu–Hf)
* neon–neon (Ne–Ne)
* optikailag stimulált fénykibocsátási kormeghatározás
* kálium–argon (K–Ar)
* radiokarbon kormeghatározás
* rénium–ozmium (Re–Os)
* rubídium–stroncium (Rb–Sr)
* szamárium–neodímium (Sm–Nd)
* urán–ólom (U–Pb)
* urán–ólom–hélium (U–Pb–He)
* urán–tórium (U–Th)
* urán–urán (U–U)
...és még:
* részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)
* kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)
* a fák évgyûrûinek használata (dendrokronológia)
* obszidián hidratálásán alapuló KMH
* fluor felszívódását alkalmazó KMH
* biokronológia
* aminosav alapú KMH
* asztronómiai kronológia stb.
Illetve még használnak Relatív Kormeghatározási módszereket is...
#117
Azert azt ne felejtsd el, hogy a kormeghatarozas feltetelezeseken alapszik.
A nagyonfasza logikai rendszerbe beleillik, semmi ellentmondas.
De elofrdulhat masik logikai magyarazat a mért adatokra, persze az nem valoszinu..
A nagyonfasza logikai rendszerbe beleillik, semmi ellentmondas.
De elofrdulhat masik logikai magyarazat a mért adatokra, persze az nem valoszinu..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#116
Épp most megy el felettünk egy aszteroida. Hallom a süvítését...<#lookaround>
Kara kánként folytatom tanításom.
#115
Te totál hülyeségeket beszélsz összevissza. Remélem, h inkább ostobaságból, mint tudatos hazudozásból.
#114
Látod, önzõ, beképzelt, és képmutató dolog elvetni olyan dolgokat, melyeket nálunk sokkal okosabb, racionálisabb emberek alkottak meg, holott nem is gyõzõdtél meg az ellenkezõjérõl. Ha etológus lennél, archeológus, vagy legalább régész, akkor a véleményedet alá tudnád támasztani. Ha lenne Nobel-díjad, feljogosítana téged Darwin, Pauli és sok más nagy ember érvénytelenítésére.
A kormeghatározás pedig elég pontos, és mivel tudjuk, hogy a nagyon régi (dinoszauruszok) és nagyon közeli (pár száz év) esetén pontatlanabb, mint a 20-30 ezer évnél, ugyanis a nagyon régi leleteknél kevés szénizotóp maradt, ezért nehéz mérni, a korai leleteknél pedig a mérési hibahatár jobba beleszól, most a pár száz éves csontokra gondolok. Azt pár évtized pontossággal tudják csak megmondani. De a tudomány fejlõdésével ez a módszer is fejlõdik, ugyanis nagy leletre és korszerûbb szerkezettel pontosabb eredméyneket kapahtsz, hiszen a rádioaktív izotópok felezési idejét használjaki, nos, ma az idõt, az atomórát szintén izotópok felezési idejéhez állítják. Tehát elhiheted nekem, hogy nem a levegõbe beszélnek. (Egyébként az támasztja alá, amit mondtam, mert a felezési görbe úgy néz ki, mint egy mértani sor: f(x)=1/2^x. A 0 közelében nagyon változik a meredekség, ezért kevésbé pontos, a végtelen közelében pedig kicsi a különbség, és azért nehéz kevésbé pontos a mérés.)
"amit konkrétan bizonyítani tudnak az kb 6000 év visszamenõleg a többi meg csak sötétben tapogatózás"
Van egy történelem tanár, aki ismerõsöm ismerõse. Mélyen vallásos. Õ most kitolta a 6 ezer évét 12 ezer évre. A félretudásba görcsösen kapaszkodás ellen nem lehet mit tenni. Javaslom, tanulj némi természettudomáynt, mert sokkal valósabb kép alakul ki a fejedben a létezõ világról. (Tapasztalat, nem üres beszéd. Pl. nem söpörnéd az ágy alá a C14 izotópos kormeghatározást, ha értenéd a mechanizmusát, és ráébrednél nagyszerûségére.)
A kormeghatározás pedig elég pontos, és mivel tudjuk, hogy a nagyon régi (dinoszauruszok) és nagyon közeli (pár száz év) esetén pontatlanabb, mint a 20-30 ezer évnél, ugyanis a nagyon régi leleteknél kevés szénizotóp maradt, ezért nehéz mérni, a korai leleteknél pedig a mérési hibahatár jobba beleszól, most a pár száz éves csontokra gondolok. Azt pár évtized pontossággal tudják csak megmondani. De a tudomány fejlõdésével ez a módszer is fejlõdik, ugyanis nagy leletre és korszerûbb szerkezettel pontosabb eredméyneket kapahtsz, hiszen a rádioaktív izotópok felezési idejét használjaki, nos, ma az idõt, az atomórát szintén izotópok felezési idejéhez állítják. Tehát elhiheted nekem, hogy nem a levegõbe beszélnek. (Egyébként az támasztja alá, amit mondtam, mert a felezési görbe úgy néz ki, mint egy mértani sor: f(x)=1/2^x. A 0 közelében nagyon változik a meredekség, ezért kevésbé pontos, a végtelen közelében pedig kicsi a különbség, és azért nehéz kevésbé pontos a mérés.)
"amit konkrétan bizonyítani tudnak az kb 6000 év visszamenõleg a többi meg csak sötétben tapogatózás"
Van egy történelem tanár, aki ismerõsöm ismerõse. Mélyen vallásos. Õ most kitolta a 6 ezer évét 12 ezer évre. A félretudásba görcsösen kapaszkodás ellen nem lehet mit tenni. Javaslom, tanulj némi természettudomáynt, mert sokkal valósabb kép alakul ki a fejedben a létezõ világról. (Tapasztalat, nem üres beszéd. Pl. nem söpörnéd az ágy alá a C14 izotópos kormeghatározást, ha értenéd a mechanizmusát, és ráébrednél nagyszerûségére.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#113
Azt hiszem, kicsit félreértettük egymást. Én sokszor a teremtés alatt olyan dolgot értek, hogy pl. Nagy Bumm. Valami, amitõl el lehet kezdeni számolni az éveket. Én is azt gondolom, hogy a mai vallásokba beágyazódott Isten fogalom a korabeli filozófusok, bölcsészek, és a hasonló típusú emberek bölcseleteibõl, és a kevésbé értelmiségi emberek által befogadott és továbbformált tanaiból származik. De tisztán maetmatikailag, logikailag nem zárható ki semmiféle felsõbbrendû hatalom, vagy entitás, de semmi sem bizonyítja, vagy utal a jelenlétére. Vagyis nem foglalkozik vele a természettudomány. Ezt szerettem volna sugallni, hogy nem szabad tudományosan elvetni egy olyan dolgot, amit se bizonyítani, de cáfolni nem lehet. Nem elvetni kell, hanem nem fogalalkozni vele. De egyetértek abban, hogy nem az Isten teremtette az embert, hanem az ember teremtette Istent. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#112
Az a baj, hogy az evolúciót tényként kezelik, még a kétséget sem engedik avval szemben, mert ha ez nem így lenne, akkor simán beismernék, hogy amit konkrétan bizonyítani tudnak az kb 6000 év visszamenõleg a többi meg csak sötétben tapogatózás. A kormeghatározás módszere meg egyszerûen marhaság több-száz év tévedés már 1-2 ezer évnél.
A tudomány mit is állít?
"ami kísérletekkel bizonyítható, csak az lehet elfogadni"
A tudomány mit is állít?
"ami kísérletekkel bizonyítható, csak az lehet elfogadni"
#111
Én meg abban hiszek, hogy az életnek egyszerûen nincs célja, értelme. A természetes szelekció során kialakultak bonyolultabb élõlények IS (azért "is", mert az egyszerûbbek is megtalálhatók még ma is), valamik pl. a hálószövéssel váltak sikeressé, valamik a tudásuk miatt, mert megtanultak összedolgozni, taktikázni, eszközöket használni, kommunikálni (nem csak az emberekre gondolok, ezekre általában képes az emlõsök nagyrésze, csak nem annyira kreatívan mint az emberek).
Isten létezése pedig az emberek fantáziája, amivel megpróbálták megmagyarázni, hogy miért élünk, mi a célunk és azt hogyan érjük el (amit ki is használtak általában a történelem során), és miért vagyunk "ennyire" különbek az állatoktól... Amire már tudjuk a választ, egyáltalán nem vagyunk különbek. Mostmár talán a kreacionisták sem állítják ezt.
Nemrégen belinkeltem a Mindentudás egyetemérõl az emberi természet biológiai gyökerei -t, amiben a csimpánzok szokásait is bemutatja, hogy mennyi mindenben hasonlítunk, érdemes elolvasni!
Akit nem gyõzött volna meg, az nézze meg ezt a videót 😄D
"A valóság az, hogy nem tudhatod. Csak sejtheted a józan ész alapján."
A teremtésnek nincs semilyen tudományos alapja, ezért józan ész alapján kizárom. Mivel Isten létezése fantázia szüleménye, a gondolkodás, tudat és gondolkodás pedig az agyban jön létre, így logika alapján is kizárom, szerintem szinte mindenki, aki ezzel a témával foglalkozik 😊
Isten létezése pedig az emberek fantáziája, amivel megpróbálták megmagyarázni, hogy miért élünk, mi a célunk és azt hogyan érjük el (amit ki is használtak általában a történelem során), és miért vagyunk "ennyire" különbek az állatoktól... Amire már tudjuk a választ, egyáltalán nem vagyunk különbek. Mostmár talán a kreacionisták sem állítják ezt.
Nemrégen belinkeltem a Mindentudás egyetemérõl az emberi természet biológiai gyökerei -t, amiben a csimpánzok szokásait is bemutatja, hogy mennyi mindenben hasonlítunk, érdemes elolvasni!
Akit nem gyõzött volna meg, az nézze meg ezt a videót 😄D
"A valóság az, hogy nem tudhatod. Csak sejtheted a józan ész alapján."
A teremtésnek nincs semilyen tudományos alapja, ezért józan ész alapján kizárom. Mivel Isten létezése fantázia szüleménye, a gondolkodás, tudat és gondolkodás pedig az agyban jön létre, így logika alapján is kizárom, szerintem szinte mindenki, aki ezzel a témával foglalkozik 😊
#110
"tehát HISZED, azt amit más EMBEREK mondanak"
Ha nem hinném el, amit a tanárom mond nekem, még a tûz felfedezésénél tartanék. Kár, hogy erre Te nem jöttél rá hamarabb.
"az élettelenbõl még mindig nem tudunk élõt alkotni és ez a kulcsa az egésznek"
Az élet és élettelen elválasztása faszság, csak azért teszik, mert a kisgyermekeknek másmilyen a befogadóképességük. A kettõ összemosódik. Vannak szervetlen anyagok, szerves anyagok, ezeken belül bonyolult szerves anyagok, aminósavak, fehérjeláncok, és máris a DNS-nél tartunk, vagyis egy vírusnál. Ez már mutat csomó életjelenséget, de nem annak hívjuk. Megdobjuk némi foszfolipidbõl álló membránból, és pár vegyülettel, és prokatiótánál tartunk, ami már bír az élet meghatározásához szükséges életjelenségekkel. Egyszerûen így szervezõdünk, ahogy az iskolában tanítáják, mert a nálunk okosabb többtízezer tudós már kikövetkeztette.
Az õsleves mese pedig mindössze a legvalószínûbb, leglogikusabb és legkorábbi esemény, ameddig vissza tudunk tekinteni az idõben. Ahogy azt 500 éve Ádámig és Éváig tették, csak annak nem volt valóságalapja, ennek pedig van, az anyagi tulajdonságokból, és csillagászati megfigyelésekbõl következtetik.
Ha nem hinném el, amit a tanárom mond nekem, még a tûz felfedezésénél tartanék. Kár, hogy erre Te nem jöttél rá hamarabb.
"az élettelenbõl még mindig nem tudunk élõt alkotni és ez a kulcsa az egésznek"
Az élet és élettelen elválasztása faszság, csak azért teszik, mert a kisgyermekeknek másmilyen a befogadóképességük. A kettõ összemosódik. Vannak szervetlen anyagok, szerves anyagok, ezeken belül bonyolult szerves anyagok, aminósavak, fehérjeláncok, és máris a DNS-nél tartunk, vagyis egy vírusnál. Ez már mutat csomó életjelenséget, de nem annak hívjuk. Megdobjuk némi foszfolipidbõl álló membránból, és pár vegyülettel, és prokatiótánál tartunk, ami már bír az élet meghatározásához szükséges életjelenségekkel. Egyszerûen így szervezõdünk, ahogy az iskolában tanítáják, mert a nálunk okosabb többtízezer tudós már kikövetkeztette.
Az õsleves mese pedig mindössze a legvalószínûbb, leglogikusabb és legkorábbi esemény, ameddig vissza tudunk tekinteni az idõben. Ahogy azt 500 éve Ádámig és Éváig tették, csak annak nem volt valóságalapja, ennek pedig van, az anyagi tulajdonságokból, és csillagászati megfigyelésekbõl következtetik.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#109
A tudomány a világ megismerése. Nem kigondolása, a tudósok nem középkori papok, akik fölnéztek az égre, és azt mondták, a Földet ökrök tartják a hátukon. Nem buddhista szerzeteses, akik ülnek a szõnyegén, és megvilágosodik.
A tudomány szerint a világ megismerhetõ, és ezt a világot célja megismerni. (Bár a világ megismerése az életünkben nem fog bekövetkezni.) Mindig a valósággal egyezteti az eredményeit a tudomány, mérésekkel, kísérletekkel, tárgyi bizonyítékokkal. Így csak az kerül be a Tudomány Könyvébe, ami a világban van. Az igazság a tudomány. Logikailag a tudománynál alig lehet közelebbi dolgot mondani a valósághoz. Materialista. Minden, ami a tudományon kívül van, ellenõrizetlen képzelgés. Most azért építették meg a CERN-t, mert van csomó fizikai elméletük, de azokat addig nem rakhatják be a Tudomány Könyvébe, amíg kísérletileg meg nem bizonyosodnak, hogy a világ tényleg olyan, amilyennek leírják.
A tudományban nem hinni kell, hanem elfogadni, hogy az úgy van. Feltenni a kérdést, hogy miért ilyen, hülyeség, mert a válasz: ilyen a világ, különösebb okot nem tudunk adni, így osztották le a lapokat.
A tudomány áll a legközelebb az igazsághoz, és ahogy a tudomány növekszik, egyre közelebb és közelebb kerül az abszolút igazsághoz. Ez a válasz a kételyeidre.
A tudomány szerint a világ megismerhetõ, és ezt a világot célja megismerni. (Bár a világ megismerése az életünkben nem fog bekövetkezni.) Mindig a valósággal egyezteti az eredményeit a tudomány, mérésekkel, kísérletekkel, tárgyi bizonyítékokkal. Így csak az kerül be a Tudomány Könyvébe, ami a világban van. Az igazság a tudomány. Logikailag a tudománynál alig lehet közelebbi dolgot mondani a valósághoz. Materialista. Minden, ami a tudományon kívül van, ellenõrizetlen képzelgés. Most azért építették meg a CERN-t, mert van csomó fizikai elméletük, de azokat addig nem rakhatják be a Tudomány Könyvébe, amíg kísérletileg meg nem bizonyosodnak, hogy a világ tényleg olyan, amilyennek leírják.
A tudományban nem hinni kell, hanem elfogadni, hogy az úgy van. Feltenni a kérdést, hogy miért ilyen, hülyeség, mert a válasz: ilyen a világ, különösebb okot nem tudunk adni, így osztották le a lapokat.
A tudomány áll a legközelebb az igazsághoz, és ahogy a tudomány növekszik, egyre közelebb és közelebb kerül az abszolút igazsághoz. Ez a válasz a kételyeidre.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#108
Szerintem az élet értelme az, hogy olyan szintre eljussunk mentálisan, (értds: tudomány, emberi tulajdonságok, irigységrõl, hatalomról vaó lemondás...) hogy megfejthessük a létezésünk célját.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#107
"Isten létezését és a teremtést a logika zárja ki"
Ez kama, legfeljebb azt zárja ki a logika, hogy 6 ezer éves az emberiség, meg azt, hogy emberi formában teremtett meg Isten. Tágabb értelemben nem tudhatod. Mert van egy-két logikai csavar, amivel látszóleg meg lehet cáfolni a mindenhatóságot, még nem jelenti azt, hogy az a logika helyes is. A valóság az, hogy nem tudhatod. Csak sejtheted a józan ész alapján. (Pl. ha Isten tökéletes, miért teremtett volna ekkora szart? Mégis, bizonyos szimmetriák elõfordulnak a Világban... Valami rendszer van benne.)
Ez kama, legfeljebb azt zárja ki a logika, hogy 6 ezer éves az emberiség, meg azt, hogy emberi formában teremtett meg Isten. Tágabb értelemben nem tudhatod. Mert van egy-két logikai csavar, amivel látszóleg meg lehet cáfolni a mindenhatóságot, még nem jelenti azt, hogy az a logika helyes is. A valóság az, hogy nem tudhatod. Csak sejtheted a józan ész alapján. (Pl. ha Isten tökéletes, miért teremtett volna ekkora szart? Mégis, bizonyos szimmetriák elõfordulnak a Világban... Valami rendszer van benne.)
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#106
Az egyik topikot megszállták a drogosok, másikot az agitproposok, harmadikat az elvakultak, negyediket a buták...
Én mindenünnen kiszorulok?
<#szomoru1>
Én mindenünnen kiszorulok?
<#szomoru1>
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
Mielõtt beleböfögnél egy tudományos fórumba legalább a wikipédiát elolvashatnád, ahelyett, hogy baromságokat írsz.
1.: Az egysejtûek NEM csak osztódással szaporodnak. A sejtmaggal rendelkezõ egysejtûek (amikbõl a többsejtû élõlények származnak)képesek a párosodásra (csak náluk egyesülésnek - konjugáció nevezik általában), és az utódok ugyanúgy a két szülõegyed kevert genomjával jönnek létre mint az állatoknál vagy a növényeknél.
2.: Ha egysejtûek alatt HIBÁSAN a sejtmag nélküliekre gondoltál, akkor ott is létezik génátadás egymás között, ráadásul még csak ugyanabb a fajba sem kell tartoznia a két egyednek.
3.: A mutációhoz semmi szükség UV sugárzásra vagy hasonlókra (bár persze elõsegíti) A DNS polimerázok nem tökéletesek, és bizonyos hibaszázalékkal dolgoznak. Ezt részben, de nem teljesen kompenzálják a különbözõ hibajavítási funkciók, de még így is, minden egyes ember kb. 20 új mutációt ad tovább az utódainak, ami benne alakult ki. A sejtmag nélküli egysejtûeknél ez a szám még jóval nagyobb, mivel kevesebb másolásvédelmi mechanizmusuk van.
1.: Az egysejtûek NEM csak osztódással szaporodnak. A sejtmaggal rendelkezõ egysejtûek (amikbõl a többsejtû élõlények származnak)képesek a párosodásra (csak náluk egyesülésnek - konjugáció nevezik általában), és az utódok ugyanúgy a két szülõegyed kevert genomjával jönnek létre mint az állatoknál vagy a növényeknél.
2.: Ha egysejtûek alatt HIBÁSAN a sejtmag nélküliekre gondoltál, akkor ott is létezik génátadás egymás között, ráadásul még csak ugyanabb a fajba sem kell tartoznia a két egyednek.
3.: A mutációhoz semmi szükség UV sugárzásra vagy hasonlókra (bár persze elõsegíti) A DNS polimerázok nem tökéletesek, és bizonyos hibaszázalékkal dolgoznak. Ezt részben, de nem teljesen kompenzálják a különbözõ hibajavítási funkciók, de még így is, minden egyes ember kb. 20 új mutációt ad tovább az utódainak, ami benne alakult ki. A sejtmag nélküli egysejtûeknél ez a szám még jóval nagyobb, mivel kevesebb másolásvédelmi mechanizmusuk van.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#104
Nem, hinni te hiszel - fõleg abban, hogy bármiféle érv, bizonyítás nélkül benyögsz valamit és ezt mi elhisszük. Jó dolog a tudatlanság megértem, de, hogy a mûveletlenségeddel kérkedsz is az mindenek az alja...
Demagóg szöveged, ahogy látom annyiban kimerül, hogy amit az ember nem ismer, vagy nem tud elõállítani, reprodukálni az nincs is, csak akkor nem tudom szerinted mi létezik?
Az iskoláról meg csak annyit, hogy a magyar oktatás rendszer már több mint 10 éve kisiklott, amit ott folytatnak az nem tanítás - hanem szinten tartás, és láthatólag ez sem mûködik. Persze ez még nem ok a te mûveletlenségedre, csak megértjük, hogy amirõl semmit sem tudsz az neked hit... (de hidd el mi nagyon sajnálunk is közben téged.)
Demagóg szöveged, ahogy látom annyiban kimerül, hogy amit az ember nem ismer, vagy nem tud elõállítani, reprodukálni az nincs is, csak akkor nem tudom szerinted mi létezik?
Az iskoláról meg csak annyit, hogy a magyar oktatás rendszer már több mint 10 éve kisiklott, amit ott folytatnak az nem tanítás - hanem szinten tartás, és láthatólag ez sem mûködik. Persze ez még nem ok a te mûveletlenségedre, csak megértjük, hogy amirõl semmit sem tudsz az neked hit... (de hidd el mi nagyon sajnálunk is közben téged.)
#103
Nem tudod pontosan... tehát HISZED, azt amit más EMBEREK mondanak.
Amúgy nincs olyan mutáció ami fennmaradt volna, csak a génmanipulációval értek el megfelelõ eredményeket, de az élettelenbõl még mindig nem tudunk élõt alkotni és ez a kulcsa az egésznek.
Viszont mindenki elhiszi, hogy volt az õsleves aztán blablabla... kösz ebbõl nem kérek, ezt a dajkamesét csak az iskolában hittem el.
Amúgy nincs olyan mutáció ami fennmaradt volna, csak a génmanipulációval értek el megfelelõ eredményeket, de az élettelenbõl még mindig nem tudunk élõt alkotni és ez a kulcsa az egésznek.
Viszont mindenki elhiszi, hogy volt az õsleves aztán blablabla... kösz ebbõl nem kérek, ezt a dajkamesét csak az iskolában hittem el.
#102
"Minden, ami nem hit, az a tudomány."
Nem ugyanaz a 2 dolog de nem is ellentetei 1masnak. Viszont ezt egy racionalista soha nem ertheti meg, mivel mestersegesen szukitett a latokore, hasonloan egy hitbuzgo keresztenyhez. A neo-racionalizmus semmit nem tud cafolni Kant ovatossagabol. Az ateizmus pedig leggyakrabban vagy hitre epul, v kozombossegre, igy nem lehet felette az altala cafolt ideologianak.
Ma rengeteg ember feltetel nelkul hisz a tudomanyban.. veluk mi van? 😊
Vagy a hivo tudosokkal?
Vallasi es tudomanyos kerdeskorben is rengeteg fals info, demagog csusztatas van/volt, az emberi termeszetbol fakadoan.
Isten vs tudomany helyett az igazsagot kene kersni..
Nem ugyanaz a 2 dolog de nem is ellentetei 1masnak. Viszont ezt egy racionalista soha nem ertheti meg, mivel mestersegesen szukitett a latokore, hasonloan egy hitbuzgo keresztenyhez. A neo-racionalizmus semmit nem tud cafolni Kant ovatossagabol. Az ateizmus pedig leggyakrabban vagy hitre epul, v kozombossegre, igy nem lehet felette az altala cafolt ideologianak.
Ma rengeteg ember feltetel nelkul hisz a tudomanyban.. veluk mi van? 😊
Vagy a hivo tudosokkal?
Vallasi es tudomanyos kerdeskorben is rengeteg fals info, demagog csusztatas van/volt, az emberi termeszetbol fakadoan.
Isten vs tudomany helyett az igazsagot kene kersni..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#101
*mi az élet értelme
#100
A dokumentumfilm csak egy jó, érthetõ összefoglalója Darwin elméletének és a tudomány jelenlegi állásának.
Isten létezését és a teremtést a logika zárja ki, csak a fantázia szülötte, alaptalan, magyarázat helyett megválaszolhatatlan kérdéseket vet fel, és mindig csak arra fogják rá, amirõl még nem egyértelmûsödött a tudományban, hogy nem volt szükség Isteni beavatkozásra. Ha sikerül bebizonyítani, hogy hogyan jött létre az élet, akkor az õsrobbanást fogják Isten munkájának mondani, vagy amikbe még mindig bele lehet kötni.
A tudományra építve elméleteket felállítani meg nem filozófia. Filozófia értelmetlen kérdéseken elmélkedni, mint például mi az értelme, miért élünk, mi a lélek, stb...
Isten létezését és a teremtést a logika zárja ki, csak a fantázia szülötte, alaptalan, magyarázat helyett megválaszolhatatlan kérdéseket vet fel, és mindig csak arra fogják rá, amirõl még nem egyértelmûsödött a tudományban, hogy nem volt szükség Isteni beavatkozásra. Ha sikerül bebizonyítani, hogy hogyan jött létre az élet, akkor az õsrobbanást fogják Isten munkájának mondani, vagy amikbe még mindig bele lehet kötni.
A tudományra építve elméleteket felállítani meg nem filozófia. Filozófia értelmetlen kérdéseken elmélkedni, mint például mi az értelme, miért élünk, mi a lélek, stb...
Oldal 1 / 3Következő →