SG.hu·
18 millió évvel korábban léphettek partra a négylábúak
Egy lengyel lelet szerint a szárazföldi négylábúak, a modern kétéltűek, madarak, hüllők és emlősök ősei több millió évvel korábban megjelenhettek, mint azt eddig feltételezték, ami jelentősen átalakíthatja a fejlődésükről szóló elméleteket.
A Varsói Egyetem Paleobiológiai és Evolúciós Karának kutatói a dél-lengyelországi Swietokrzyskie-hegységben fedeztek fel 397 millió éves lábnyomokat. A terület akkoriban egy tengerpart része lehetett, míg a legkorábbi négylábú gerincesek összes korábbi fosszíliáit eddig a folyódeltáknál és tavaknál találták. "Felfedezésünk arra utal, hogy a jelenlegi tudományos konszenzus nem csupán az első négylábúak kialakulásának időpontját, de a helyét tekintve is téves" - nyilatkozott Grzegorz Niedzwiedzki, aki 2002-ben fedezte fel a szóban forgó lábnyomokat egy Kielce közelében fekvő bányában.
A nagyjából 15 centiméter széles lábnyomok 18 millió évvel idősebbek, mint a legkorábbi ismert leletek. A lábnyomok mérete arra utal, hogy a hozzá tartozó élőlények 2,5 méter hosszúságúak lehettek. Az általános nézet szerint a négylábúak a tüdős- és a bojtosúszójú halakból alakultak ki 387 millió évvel ezelőtt, melynek a híres Tiktaalik is tagja volt. "A feltételezések szerint a négylábúak a folyódeltákban és a tavakban fejlődtek ki, részben mert minden eddigi bizonyítékot ezekben a közegekben találtak" - nyilatkozott Jenny Clack, a brit Zoológiai Múzeum egyik kurátora. "Ez a kutatás azt sugallja, hogy az első négylábúak, akik a szárazföldre merészkedtek, valójában a sekély tengerekben éltek."
A lények egy tengeri lagúna iszapos talajában hagyták a lábnyomaikat, ami akkoriban az egyenlítőtől délre, egy szuperkontinens, Laurázsia déli partjai mentén helyezkedett el. Felmerül a kérdés, vajon miért vágtak neki a szárazföldnek a tenger lakói hamarabb, mint a folyók vagy tavak lényei?
Niedzwiedzki elmélete szerint a tengerpart egy csábító új, és nem utolsó sorban kényelmes élelemforrást nyújthatott az árapály által a partra vetett halak formájában, amikből akár kétszer is lakmározhattak azok, akik a szárazföldi életet választották. Ezzel szemben Ted Daeschler, a philadelphiai Természettudományi Akadémia munkatársa arra figyelmeztet, hogy a megkövült lábnyomok akár félre is vezethetnek. "Bár minden elismerésem a tanulmányban részt vevő tudósoké, létezhet más magyarázat is ezekre a nyomokra" - mondta.
Clack mindenesetre a négylábúak evolúciójának átértékelésére számít, szerinte kellőképpen meggyőzőek a bizonyítékok.
A Varsói Egyetem Paleobiológiai és Evolúciós Karának kutatói a dél-lengyelországi Swietokrzyskie-hegységben fedeztek fel 397 millió éves lábnyomokat. A terület akkoriban egy tengerpart része lehetett, míg a legkorábbi négylábú gerincesek összes korábbi fosszíliáit eddig a folyódeltáknál és tavaknál találták. "Felfedezésünk arra utal, hogy a jelenlegi tudományos konszenzus nem csupán az első négylábúak kialakulásának időpontját, de a helyét tekintve is téves" - nyilatkozott Grzegorz Niedzwiedzki, aki 2002-ben fedezte fel a szóban forgó lábnyomokat egy Kielce közelében fekvő bányában.
A nagyjából 15 centiméter széles lábnyomok 18 millió évvel idősebbek, mint a legkorábbi ismert leletek. A lábnyomok mérete arra utal, hogy a hozzá tartozó élőlények 2,5 méter hosszúságúak lehettek. Az általános nézet szerint a négylábúak a tüdős- és a bojtosúszójú halakból alakultak ki 387 millió évvel ezelőtt, melynek a híres Tiktaalik is tagja volt. "A feltételezések szerint a négylábúak a folyódeltákban és a tavakban fejlődtek ki, részben mert minden eddigi bizonyítékot ezekben a közegekben találtak" - nyilatkozott Jenny Clack, a brit Zoológiai Múzeum egyik kurátora. "Ez a kutatás azt sugallja, hogy az első négylábúak, akik a szárazföldre merészkedtek, valójában a sekély tengerekben éltek."
A lények egy tengeri lagúna iszapos talajában hagyták a lábnyomaikat, ami akkoriban az egyenlítőtől délre, egy szuperkontinens, Laurázsia déli partjai mentén helyezkedett el. Felmerül a kérdés, vajon miért vágtak neki a szárazföldnek a tenger lakói hamarabb, mint a folyók vagy tavak lényei?
Niedzwiedzki elmélete szerint a tengerpart egy csábító új, és nem utolsó sorban kényelmes élelemforrást nyújthatott az árapály által a partra vetett halak formájában, amikből akár kétszer is lakmározhattak azok, akik a szárazföldi életet választották. Ezzel szemben Ted Daeschler, a philadelphiai Természettudományi Akadémia munkatársa arra figyelmeztet, hogy a megkövült lábnyomok akár félre is vezethetnek. "Bár minden elismerésem a tanulmányban részt vevő tudósoké, létezhet más magyarázat is ezekre a nyomokra" - mondta.
Clack mindenesetre a négylábúak evolúciójának átértékelésére számít, szerinte kellőképpen meggyőzőek a bizonyítékok.