Hullám-részecske kettőség
-
Albertus #190 "Azt mondod hogy az elnyelt és kibocsájtott fotonok valahogy úgy csapódnak be"
Oké, lépésről lépésre. Láttál már tükröt. A tükör elektronfelhője elnyeli a fotonokat és némi módosítással szinte azonnal kisugározza.
Minden anyag a felszínén lévő elektronjaival ugyanezt megteszi, ha egy adott beesési szög alatt érkezik rá a fény. Ezért csillog a matt felszín is, ha eléggé lapos szögben világítjuk meg.
A "módosítás" azáltal következik be, hogy az elnyeléskor meglendülő elektron, mielőtt kisugározhatná a fotont, energiát veszít a többi elektron arrébb lökése miatt, így már "megszűrt" "megvámolt" energiájú fotont bocsájt ki.
Ezért van más színe az Alu és más az Ezüst, vagy az Arany tükröknek.
Valamint az elnyelés és s kisugárzás közti időben elmozduló elektron nem teljesen a beesési szögben sugározza ki a fotont.
Ezért a foton a réstől szinte bármilyen irányban kiléphet, így éri el az ernyő teljes felületét.
"valahogy úgy csapódnak be,hogy pont azt a képet kapjuk,amit akkor,ha a fényt hullámnak tekintjük"
Nem ezt mondtam, de ha már említed, szóljak erről is. Minden elektron mozgás harmonikus lengések azaz hullámok formájában megy végbe.
Így a kisugárzott fotonok sorozata is harmonikus energia sorokat alkot és ezzel a Planck E=h*f függvény szerinti harmonikus frekvenciák sorozatainak megfelelő lengéseket hoz létre a befogadó elektronfelhőben.
Az elektronfelhőn belül két elektron közötti taszító erő ugyanazzal a sebességgel terjed, mint a réstől az ernyő ugyanazon pontjáig mozgó foton. Mindkettő terjedési sebessége a fény sebesség.
Így ha egy foton az ernyő egy adott pontján kelt hullámzást, a hullámzás sugárzása erről a pontról fénysebességgel halad az elektronfelhőben, de!
Az elektronok elmozdulásai a tömegükkel-tehetetlenségükkel késleltetve erősödő sugárzásként halad a kezdeti sugárzás folyamatos folytatásaként. Így a következő foton beérkezésekor még tart a felhő lengése.
A lengetési frekvencia, a beérkező foton energiájával azonos.
Ezzel éppen olyan hatású, mintha a foton a réstől hullámként érné el az ernyőn megjelenő vonal helyét.
"Ez az R sugarú palást nekem bezavar."
Fogj kezedbe egy nagyon éles kést és egy erős nagyítót! Bár a réseket sokkal "élesebbekre" készítjük, de a megértéshez a kés is jó lesz.
Nagyító nélkül olyan vékony az él, hogy csak akkor láthatod, ha egy lámpa fénye megcsillan rajta. Szemmel szinte ott sincs.
De amint erős nagyítással megnézed, kiderül, hogy egy nagy tompa hengerpalást.
Nagyon hegyes tű a mikroszkóp 100x-200x nagyításánál éppen ilyen nagy tompa végű botnak látszik.
Ez az a felület, mint egy karácsonyfára aggatott fényes gömb, szépen domború tükörként szétszórja a fényt. Akár fénysugár éri, akár egyetlen foton.
".És a mikrofoton mi?" Vértes kolléga nevezte így el azokat a fotonokat, amiknek a frekvenciája mHz-tóllefelé ill. aHz tartományon is túl van.
A többségét az elektronok normál spinje, a spion keringése kelti, a folyamatos centripetális gyorsulása miatt. A maradékot az elektronok termikus és mechanikus gyorsulásai.
"Mert arra,hogy a fényt hullámnak tekintjük,és ezért alakul ki interferencia kép,arra láttam már szép bizonyítás"
Nem kétlem, hogy így magyarázták az interferencia kép létrejöttét.
Kényelmes, dedósok is megértik. Könnyen kérdezhető a vizsgán.
De azt kétlem, hogy úton lévő fotont bárki mutathatott volna.
Azaz ha a foton nem látható, akkor a hullámzása sem.
Ami látszik az mindig az elektronfelhő hullámzása. Ezért bizonyítást csak arra mutathatunk be, hogy az a valami amit a fény kvantumának, a fotonnak nevezünk, létrehozott egy általunk látható hullámzást az elektronfelhőben.
"Tudnál az általad felvetett dologra is egy bizonyítást mutatni?"
Melyik részére? A fotonok haladás közbeni statikus, azaz hullámzás nélküli távolságát a fény sebesség állandóságának posztulátuma garantálja. Eddigi mérések mindegyike állandó fénysebességet igazolt.
Annyira állandót, hogy két, egymást követően kisugárzott foton azonos állandó sebességgel haladva sohasem előzheti meg egymást.
Olyannyira állandót, hogy az egész világon, mindenki a fény állandó sebességére alapozott hosszmércét használja. Többek között Te is, és én is.
Kell ennél jobb bizonyítás? A többi pedig ebből a fizikai tényből következik.