Hullám-részecske kettőség
  • Albertus
    #164
    Ez a klasszikus kétréses kísérlet, de ki mondta, hogy a foton hullámait látod az ernyőn?

    Az ernyő elektronfelhője hullámzik. Nem a foton! A foton, csak kelti a hullámokat.

    Egyébként a két résen, folyamatosan haladnak át fotonok, folyamatosan létrehozva és fenntartva az elektronmező hullámzását, és hullámainak interferenciáját.
    Az az egy-egy foton, amit egyesével, hol az egyik, hol a másik résen küldünk át, csupán a hullámkép megjelenítéséhez szükséges energia adagot szállítja.

    Egyébként már kétezer éves elv szerint a közelítéssel soha nem érhetjük el a nyugalmi állapotot.
    És azt is tudjuk, hogy minden lengés, így az elektronfelhő lengése is a lecsengés e-ad függvénye miatt, csak sok év alatt csökken a detektálhatóságának szintje alá.
    Azaz ha nem várunk két foton átküldése között pár ezer évet, akkor a második foton, az elődje által keltett hullámok közé érkezik.
    Nyilván ha különböző résen haladt át a két foton, akkor az elektronfelhő különböző pontjain a keltett hullámaik interferálnak.

    Egyébként nem olvastad eléggé figyelmesen a lentebbi írásomat!
    minden elektron, minden gyorsulásakor fotont sugároz ki.

    Ez többek között azt jelenti, hogy ha csak levegőt veszel, és ezzel gyorsulásra kényszerítesz elektronokat, akár a levegőben lévő atomok/ionok elektronjait, akár a véredben, izmaidban, sejtjeidben lévő atomok/ionok elektronjait, minden gyorsulás értéknél fotonok trilliárdjait sugározzák ki az elektronjaid.
    Igaz! Zömében olyan nagyon alacsony frekvenciájú fotonokként, hogy nem érzékeljük ezeket a fotonokat.
    Viszont éppen ezek a fotonok a rendkívül kicsiny frekvenciájuk révén azok a fotonok, amiket szinte semmi sem képes elszigetelni. Így szinte maradéktalanul távoznak a végtelen felé.

    Ugyanez a helyzet a fényforrás esetében is. Az elektron gyorsulások szinte teljes skálája megjelenik, és ezzel azok a fotonok trilliárdjai is, amiket a rések anyaga sem zár el teljesen.
    Természetesen ezen fotonok a réseken át nagyobb arányban (mint a falazatokon át,) szabadon elérik az ernyő elektronjait és folyamatosan hullámzásban tartják.