623
1945-1991 közötti időszak
-
robgros #303 Hallottam arról, hogy az Egyesült Államok megalakulásakor egy hajszálon múlt, hogy ez a terület is angol nyelvű lett. Ugyanis a vezető tisztségviselők döntöttek a hivatalos nyelv kiválasztásáról és az angol nyelvet beszélőkből 1-el több volt, mint a német nyelvűekből. No, most el tudnátok képzelni egy német Egyesült Államokat?.
(Ha ilyen nyelvű ez az 'ország' is, lehet, Hitlernek könnyebb a dolga a világháborúban. De ez csak egy feltételezés részemről.) -
#302
#298 
-
#301
Atomkorszak eddig fel nem töltött része.
Ne feledjétek, 1988-as a film! Ekkor még pontosan tudták, hogy a SZU az hogy is áll. Utólag visszanézve így elég érdekes. -
#300
Szó se róla te kezeled külön, nem én... -
#299
nem tudod az usát külön kezelni a többitől, csak valami ellenében? -
#298
Te dirket szítod a hangulatot? Most akkor linkeljem be Katyint amit cirka 45 évig tagadtak? Vagy Oradur és Lidice estét? Komolyan mondom egyesek képtelenek élni anélkük, hogy "mocskos USA", "szemét komcsi", "a nácik nem is voltak olyan rosszfiúk", "zsidó összeesküvése", stb. és flémkeltés nélkül élni. A fentiek közül válaszd azt ami akarsz. Nekem mindegy. -
#297
meg sem történt -
#296
incidens -
Freeda Krueger #295 Ez amerikai T28 nehéz harckocsi.
105mm es. -
#294
Valami ruszki csoda:-)Szerintem a löveg az lehet ami a JSZ nehézharckocsikban is volt-valószínűleg 122 mm-es.Ez valami harckocsivadász rohamlöveg-a jagdpanterra is emlékeztet kicsit.A gömb alakú lövegpajzs nagyon fura.De majd valami szakértő pontosan megmondja. -
#293
Nézegettem ezt azt a neten :) Közben belefutottam ebbe. Ezmiez? :)
![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#292
A fehér zaj szintű zavarásnál nem nagyon segít semmi. Legalábbis amennyire én ismerem a rádiótechnológiát. :) -
#291
Az ilyen egyszerű összehasonlítgatás nem nyerő szerintem.
- Mikor?
- Milyen környezetben?
- Kik ellen?
- Milyen harcérintkezési szabályokkal?
- Azonos szitnű felszereléssel? Vagy a pillanatnyi cuccokkal és harctereken összevetve?
- Hogyan hasonlítasz össze egy könnyűbúvárt egy hegyivadásszal?
Stb. -
Fasiszta #290 Az orosz gyalogság rosszabb a nyugatiaknál? -
#289
F-4C-t akartam írni. Persze kaptak a gépágyú nélküli F-4-egy két SUU-23 gépágyú konténert, de az meg nagyon lerontotta az amúgy sem fényes F-4-ek manőverező képességét. Viszont legalább volt lőszer dögivel. Konténerenként 1200. Sokszor a célzókészülékkel nem is vesződtek. A 3-4 másodperces sorozatokat ráhúzták a gépre. Azért elég szép tűzerő volt és a söréthatás is megvolt. -
#288
Ezert tettem en is idezojelbe.... :) -
#287
Csak ez így nem pontos. Melyik MiG-21 és melyik F-4-gyel? Ez MiG-21PF és F-4 fordulóharcban tehetetlen volt egymással szemben, mert nem volt gépágyú és az akkori R-3Sz és AIM-9B - már bocsánat- egy kalap szar volt ehhez.
Viszont egy F-4E egy PF ellen már esélyesebb volt.
A MiG-19 valójában sok esetben veszélyesebb volt, mert volt gépágyúja.
Az meg, hogy unblock "féltek" egy elég merész kijelentés... Inkább kalkuláltak vele, mint fenyegetéssel. A csöves légvédelem szedte le a gépek kb. 93%-át asszem... Ha jól emlékszem a SAM összesen 120 körüli (vagy 200?)lelövést ért el az elenséges vadászok 100 körül. -
#286
Ez az elonyukre is valt..az ilyen "felelmek"hivtak eletre pl.a TOP GUN-t... -
#285
Állítólag Vietnám fölött az USA pilóták féltek a Mig-21-esektől. -
#284
Szerinted melyik fél szenvedte volna meg jobban ezt az állapotot?
Mivel a magasabb elektronikai szint magasabb szintű "immunitást" is feltételez nem vagyok meggyőződvem, hogy egy ilyen tett egyformán leredukéálta volna mindkét oldalt. A '80-as években biztos nem. -
#283
A Földközi-tengeri flotta miért is volt ott?
Első sorban azért, hogy a Boszporuszt védje, vagy adott esetben azon áthajózva a Fekete-tengeren harcoljon. Nem Olaszország védelme volt a célja. Mivel pedig Jugoszlávia nem bírt igazán komoly hadiflottával, ezért őket sem tartották komoly fenyegetésnek.
Ha ilyen decens papíron a dolog akkor mit is szenvedet össze Grúza felett saját gyártású eszközök ellen? Hmhm...
Grúziába nem küldték az elsődleges fegyvereket. Ezt már a HT topicban is említettem, hogy feltűnő, mennyire "ósdi" technológiát vonultattak fel az oroszok. A legtöbb harckocsi T-72-es volt, elvétve pár T-80U, a helikopterek főleg Mi-24V-k, Ka-50/52 egyáltalán nem (pedig korábban Csecsenföldön bevetették őket). A jelek szerint nem akartak "veszélyes" zónába "forró" eszközöket küldeni. Tudták, hogy ha csak a NATO be nem avatkozik (amire az esély a zéró körül volt, és ezt ők is tudták), akkor ezek az erők is lazán elbírnak a létszámban és felszerelés mennyiségben elmaradozó Grúz erőkkel szemben. A HT topicban voltak képek a Grúzok által hátrahagyott eszközökről. MT-LB-k, DANA-k, vontatott tarackok és páncéltörő ágyúk szana-szét. Az oroszok csaknem az összes, frissen felújított grúz BMP-1-est megszerezték hadizsákmányként. Itt morálisan sem voltak a toppon a Grúzok.
Azért a fehérzaj lehet, hogy 30-40 éve menő volt, ma ennél "kicsit" kifinomultabb dolgok vannak. A fehérzaj (főleg pimitívebb tech. szint esteén) téged is frankón kiüt...
Szerinted melyik fél szenvedte volna meg jobban ezt az állapotot? :)) -
#282
Most hirtelen csak Google-ni tudtam párat, de nem nehéz rájuk találni, próbáld az "Atomic Soldier" kulcsszavakat ki. Pár példa:
Egy laza, rövid tényszerű írás az amerikai katonákon végrehajtott kísérletekről.
Leírás egy Atomic Soldier tapasztalatairól.
Egy másik.
Tömören:
A hidegháború felélénkülésével az 1940-es évek végén és főleg az 1950-es évek elején a WMD (tömegpusztító) vagy más néven ABC (Atom, Biológiai és Vegyi (Chemical)) fegyverek terén sok titkos kísérlet kezdődött a hatások vizsgálata terén. A motiváció még valahol érthető is, hiszen kevés tapasztalatuk volt a nukleáris (ez volt a fő tétel az újdonsága és kiemeltsége miatt) és biológiai fegyverek hatásai terén. Ha pedig az ellenség beveti ezeket, akkor nem lehet tudni, hogy pontosan mi is fog történni. Mire kell felkészülni, milyen ellentevékenységeket lehet és kell végrehajtani. Milyen orvosi lehetőségek vannak, egyáltalán kezelhető-e a hatás. A dolog abszurditását jelzi, hogy az egyik fontos tétel az volt, hogy lemérjék, milyen halálozási arány várható, és melyek azok a tünetek, amelyek jelzik, hogy az illető már menthetetlen. Az első kísérletek még viszonylag egyszerűek és kontrollált körülmények között zajlottak, egy szobába beküldtek egy (általában önkéntes) embert, ahol radioaktív anyag sugárzásának tették ki, majd figyelték a hatást.
Később jöttek azok a kísérletek, ahol már nagyobb méretekben dolgoztak. Egy különválasztott katona csoportnak injekcióval vagy intravénásan radioaktív elemeket tartalmazó oldatot adtak be, és azt figyelték, hogy a testük hogy reagál rá.
Mikor a nukleáris kísérletek egyre komolyabbak lettek, és rájöttek, hogy a robbanás által felszabadult radioaktív elemek a széllel messzire eljuthatnak, nekiálltak a sivatagi tesztterület környékén lévő lakott településeket és farmokat monitorozni, hogy a robbantás után mennyi idővel jelentkeznek az észlelhető nyomok, az miként csapódik le, és milyen hatása van az ott lakókra.
Úgy az 1950-es évek közepén, mikor a harctéri nukleáris fegyverek alkalmazása egyre valószínűbbnek tűnt (addig főleg stratégiai eszköznek vélték a nukleáris fegyvereket), az amerikai hadsereg komplett századokat és ezredeket vezényelt a tesztrobbantások közelébe, ahol elvileg azt gyakorolták, hogy milyen módon lehet a lökéshullámtól védekezni. Gyakorlatilag kísérleti nyulak voltak, akik egy rókalyukban ülve ki voltak téve a robbanás fényerejének (a fenti linken is írnak erről, a delikvens úgy, hogy robbanásnak háttal volt, és az alkarját az arca elé tette, hogy óvja azt, a robbanás pillanatában bekövetkező hihetetlenül erős fényhatás miatt látta a saját karjában a csontjait, mint valami röntgen képen), utána pedig sokszor kivezényelték őket, előre, a robbanás helyszínének irányába. A katonák, és sokszor még a felettük lévő tisztek sem voltak tisztába vele, hogy valójában súlyos sugárdózist kaptak be ezzel. A haditengerészet (amerikában gyakorlatilag minden haderőnek kűlön atomprogramja volt) hasonlóan dolgoztak, rögtön a robbanás után (ők különféle szigeteken, vagy szigetek közelében röbbantottak) küldték a sugárzó területre az embereiket.
A következmények nagyon súlyosak voltak, sok tízezer, talán több százezer ember kapott kisebb-nagyobb dózist, amelyek bőven a megállapított egészségügyi határérték felett volt. Akadtak, akik a kísérletek után pár évvel hunytak el, voltak akiknek a végtagjaiban ödémák alakultak ki, ami miatt amputálni kellett azokat. Sokan elvesztették a nemzőképességüket, vagy gyermekeik rendelenességekkel jöttek világra. Már az 1960-as években elkezdődtek a perek az esetek miatt, és noha az elején még nehéz volt az állam ellen győzni, egyre több és több bírósági per adott igazat az áldozatoknak. 1990-től egy külön Kongresszusi jóváhagyással indított egy programot, amely a túlélőknek kompenzációt, gyakorlatilag kártérítést fizet azoknak, akik ezekben a kísérletekben részt vettek (ill. olyan uránbányászoknak, illetve uránbányászattal kapcsolatos alkalmazottaknak akik anno mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgoztak, igaz ez esetben nem annyira radioaktív sugárzásról, hanem inkább nehézfém mérgezésről beszélhetünk). -
#281
Epp erre ertettem hogy az elrettento pusztitoero hatasara kapitulaltak(igy egy akar tobb 100 B-17 essel vegrehajtott szonyegbombazas nem valoszinu h eredmenyre vezetett volna..)
Termeszetesen teljesen tisztaban vagyok a 25kt hatoerovel es nyilvan nem tunt volna el a hegy(vagy erdo,vagy akarmi)de a pusztitoerot demonstralni lehetett volna..
Persze igy az oroszok szamara meggyozobb volt, nehogy valami kalandorakcioba kezdjenek ny.europa"felszabaditasara"...Ilyen ertelemben meg"igazolhato"is lenne,hiszen Zsukov-nak(legalabbis az emlekirataiban volt erre utalas..miert ne tudhatott volna errol az OSS is. ?)kesz tervei voltak,es ez nyilvan sok aldozattal jart volna...Miert ne tudhatott volna errol az OSS is..?(de ez tortenelmietlen) -
#280
Én csak arra tippelnék, hogy a 3kg-os robbanófej kicst. Az L/M Sidewinderé kb. 3-szor akkora.. -
#279
Típusokat említettél, európa felett F/A-18 és F-14 sem fordulhatott volna elő, hiszen a hordozók messze maradtak volna a szárazföldi harcoktól. A PVO egyébként egyes forgatókönyvek szeront a VVS segítségére siethetett volna, ha a VVS esetleg elvérzik az első napokban. Persze kérdéses, hogy mennyire lettek volna hatékonyak, lévén a VVS-től teljesen eltérő felszerelésük volt, tehát a költözés se nem lett volna egyszerű, se nem lett volna gyors.
A Földközi-tengeri flotta miért is volt ott? A fenti forgatókönyvet említve simán belefér, hogy Európa felett repkednek, vagy csak Olaszország felett andnak DCA-t vagy BARCAP-et, mert ugye mi is volt a taljánoknak '80-as években? Starfighter...
SEAD feladatatkörben a legyártott rakéta mennyisége érdekelt volna és az erre fordított gyakorlatozási idő. Ha ilyen decens papíron a dolog akkor mit is szenvedet össze Grúza felett saját gyártású eszközök ellen? Hmhm...
Azért a fehérzaj lehet, hogy 30-40 éve menő volt, ma ennél "kicsit" kifinomultabb dolgok vannak. A fehérzaj (főleg pimitívebb tech. szint esteén) téged is frankón kiüt... -
Cnut #278 Abban viszont egyetértek, hogy a "melyik fél volt a szemetebb" c. vitának nincs értelme. Viszont ilyen téren én nem Nagaszakit és Hiroshimát hoznám fel, hanem akkor például már inkább a nukleáris kísérleteket a saját embereiken/katonáikon való végrehajtását...
Ezekről hol lehet bővebben olvasni? -
#277
A MiG-25 és Szu-15 PVO gépek voltak. Nem nagyon akadtak volna össze F-15-tel és F-16-tal, de nem is lett volna nekik jó.
Típusokat említettél, európa felett F/A-18 és F-14 sem fordulhatott volna elő, hiszen a hordozók messze maradtak volna a szárazföldi harcoktól. A PVO egyébként egyes forgatókönyvek szeront a VVS segítségére siethetett volna, ha a VVS esetleg elvérzik az első napokban. Persze kérdéses, hogy mennyire lettek volna hatékonyak, lévén a VVS-től teljesen eltérő felszerelésük volt, tehát a költözés se nem lett volna egyszerű, se nem lett volna gyors.
A Szu-15-ös egyszer még egy utasszállítót sem tudott annyira szétkapni, hogy ne egyben érje le a befagyott tóra (R-60-at használt volna?)
Igen, kettőt, de ilyen téren egy AIM-9 sem biztos, hogy hatékonyabb lenne. Az R-60-ast nem éppen nagy méretű célok ellen találták ki, hanem éppen a gyors fordulóharcokra. Az már más kérdés, hogy miért nem SARH rakétákkal lőttek anno a szovjetek, de ez már talán sose derül ki.
Légiharban hogy jön szóva a Szu-17 család? Az csapásmérő. Az líbiai gépek csobbantak (pedig ők is indítottak). Azt tudom, hogy itthoni gyakorlatokon vertikáls manőverek esetén néha felülmúlta a MiG-21 variánsokat.
Valószínűleg a kis magasságú légiharcokra is sor került volna a CAS feladatkörben repkedő gépek ellen (főleg F-4, A-10, 1980-as évektől F-16). Persze itt is inkább a mennyiség volt a veszélyes.
Milyen mennyiségben?
MiG-25BM olyan 100 darab ('82-től), Szu-24M olyan 600 darab ('76-tól SEAD feladatkörben még Kh-11-esekkel és konténerrel, ~80-tól Kh-29-essekkel, '82-től pedig Kh-59-esekkel), a Szu-17M4/22M4-ekből 397 darab (231 a Szu-17M4/MP, a többi a kissé butított Szu-22M4) először Kh-29-esekkel, majd Kh-59-esek is megjelentek 1983-tól.
Az orosz EW gépek létével tisztában vagyok csak engedtessék meg némi szarkazmus részemről. Mitől érne az orosz elektronika itt fel a nyugathoz, ha minden más téren nem sikerült ez? Azért biztos okoztak volna gondot, de mint látható a saját oldalra is kihathatnak ezek...
Az elektronikus zavarás nem igényel csúcstechnológiát. Egy adott frekvenciatartományt fehérzajjal elárasztani viszonylag könnyű dolog. :) -
#276
A hozadekarol meg lehet vitatkozni,bizonyithatatlan,mert "mi lett volna ha?"kategoria..(pl.az is bizonyithatatlan hogyha 1 lakatlan hegy"ellen" vetik be es"eltunik"a hegy,akkor a japcsik nem kapitulaltak volna azonnal..sztm.igen.
Huszon kT robbanóerőtől nem tűnik el egy hegy...
A veszteségek terén sem igazán példa, hiszen nem Hiroshimában és nem is Nagaszakiban vesztek oda a legtöbben a világháború alatt a bombázások miatt.
Egyébként viszont ha innen közelítjük meg, akkor azt sem lehet bizonyítani, hogy Hiroshima és Nagaszaki hagyományos bombázása után kapituláltak-e volna a Japánok.
A lenyeg ez:semmilyen indokkal nem vagyok hajlando elfogadni a civilek elleni agressziot(semmilyen ideologia alapjan)ennyi volt amit mondani akartam(ennek leghatekonyabb modjat--a=10perc/elpusztitott civilek szama,az USA tette le az asztalra;ez az en szubjektiv mertekegysegem,de hat ez egy velemeny-topic..asszem)...it meg megy az allando "meccs" hogy melyik volt a g..cibb a hideghaboru alatt...
A háborúk esetén a civilek elleni agresszió sajnos nem elfogadás kérdése.
Abban viszont egyetértek, hogy a "melyik fél volt a szemetebb" c. vitának nincs értelme. Viszont ilyen téren én nem Nagaszakit és Hiroshimát hoznám fel, hanem akkor például már inkább a nukleáris kísérleteket a saját embereiken/katonáikon való végrehajtását... -
#275
Ez már csak a vége gondolom. Egy apróságot hiányolok. Megnézni, hogy mennyi volt azokból a SZU csúcsharckocsiból amit említett...
újabb számbeli adat
-
#274
Azért ott voltak akkor a MiG-25-ösök, ott voltak a Szu-17/20/22 gépek, és az 1960-as évektől a 70-es évekig ott voltak a Szu-15-ösök is, amelyek azért nem voltak annyira rosszak.
Na ezt nem vágom. A MiG-25 és Szu-15 PVO gépek voltak. Nem nagyon akadtak volna össze F-15-tel és F-16-tal, de nem is lett volna nekik jó. Nem vadászok ellen készültek. Az irak-iráni háboróban sem alkottak nagyot. Az egyiket egy mísz F-5 szedte le. A Szu-15-ös egyszer még egy utasszállítót sem tudott annyira szétkapni, hogy ne egyben érje le a befagyott tóra (R-60-at használt volna?). Vadász ellen szerintem totál esélytelen lett volna. Légiharban hogy jön szóva a Szu-17 család? Az csapásmérő. Az líbiai gépek csobbantak (pedig ők is indítottak). Azt tudom, hogy itthoni gyakorlatokon vertikáls manőverek esetén néha felülmúlta a MiG-21 variánsokat. Csak éppen egy F-16 és F-15 az nem MiG-21 semmilyen szempontból.
1982-től állt rendszerbe a Kh-58, MiG-25BM és Szu-24M gépeken, illetve a VSz Szu-22M4-esein.
Milyen mennyiségben? Mert az, hogy éppen rendszerbe állt kicsit nehezen összevethető szerintem azzal, hogy az USAF és US NAVY már egy jó ideje használt ARM-ot. Még Grúziában is nem irnyított blokkokkal szórakoztak meg buta bomábkkal. Azóta sem értem.
Az orosz EW gépek létével tisztában vagyok csak engedtessék meg némi szarkazmus részemről. Mitől érne az orosz elektronika itt fel a nyugathoz, ha minden más téren nem sikerült ez? Azért biztos okoztak volna gondot, de mint látható a saját oldalra is kihathatnak ezek... -
#273
Haat a foldon meg soha sem volt beke...az emberi talalekonysag hatartalan ha a masik elpusztitasat kell szolgalnia..
Nem veletlen hogy a technologiai fejlodes legnagyobb resze hadiipari(vagy kapcsolt) eredetu.... -
robgros #272 Nekem már kezd egy World in Conflict stílusú fantázia képsorom kialakulni. -
#271
Itt RHA értékről beszélünk. Tehát az adott páncél mennyi Rolled homogeneous Armour értéknek megfelelő védelmet tud nyújtani. A kettős érték egyike a KE (kinetikai energiával dolgozó, tehát AP, APDS, APFSDS lőszerek), a másik a CE (kémiai úton dolgozó, tehát kumulatív lövedékek).
Ilyen téren a reaktív páncélzatnak is van RHA értéke. -
#270
Hat ha a"tomegpusztitas hatekonysagat"nezzuk akkor "ez"viszi a palmat,ezert hoztam ezt a peldat..az a szomoru hogy celzottan a civilek pusztitasa--barmilyen eszkozzel--megtortent...
A hozadekarol meg lehet vitatkozni,bizonyithatatlan,mert "mi lett volna ha?"kategoria..(pl.az is bizonyithatatlan hogyha 1 lakatlan hegy"ellen" vetik be es"eltunik"a hegy,akkor a japcsik nem kapitulaltak volna azonnal..sztm.igen..;ugyanez pl.ha a Drezda elleni bombazas helyett egy erdot ert volna,akkor legfeljebb hulyenek neztek volna a hadmuvelet tervezoit..nem hiszem hogy strategiai celt el ert volna)tehat AKKOR nem volt mindegy hogy milyen fegyver fajtaval tortenik...
Nem beszelve hogy az akkor mar elkerulhetetlen hideghaboru"jatekasztalan"kellett valami kemeny lapot letenni az USA reszerol(sztm.ez volt a hideghaboru nyitanya,es az amcsik tul kemenyen "nyitottak")...
A lenyeg ez:semmilyen indokkal nem vagyok hajlando elfogadni a civilek elleni agressziot(semmilyen ideologia alapjan)ennyi volt amit mondani akartam(ennek leghatekonyabb modjat--a=10perc/elpusztitott civilek szama,az USA tette le az asztalra;ez az en szubjektiv mertekegysegem,de hat ez egy velemeny-topic..asszem)...it meg megy az allando "meccs" hogy melyik volt a g..cibb a hideghaboru alatt...
-
#269
Velük szemben MiG-23MF/ML, MiG-21MF/bisz gépek elég soványak. Ezen szerintem nincs mit szépíteni.
Azért ott voltak akkor a MiG-25-ösök, ott voltak a Szu-17/20/22 gépek, és az 1960-as évektől a 70-es évekig ott voltak a Szu-15-ösök is, amelyek azért nem voltak annyira rosszak.
SEAD feladatkörben is jók voltak, a F-4G meg erre volt kihegyezve. Az ellenoldalon szinte semmi ezen a téren.
1982-től állt rendszerbe a Kh-58, MiG-25BM és Szu-24M gépeken, illetve a VSz Szu-22M4-esein.
- EW képességek. EA-6B és EF-111 megmutatta, hogy mit tudnak. ODS alatt ahol volt ott nem lőttek le SAM-ek egy ellent sem. RC-135 és hasonló feladakörű gépek is elég komolyak voltak. A szóló vadászok is szinte mind képesek voltak ECM konténer cipelésére, vagy már integráltan volt bennük.
Azért az oroszoknak is voltak EW-re felszerelt gépeik jóóó rég óta. Helikopter alapon Mi-4PP és Mi-8PP/PPA/SMV, repülőgép alapon Il-28PP, Jak-28PP, An-12PP, kismillió Tu-16 alváltozat, Tu-22PP és KPD, és An-26-ból is volt ilyen, illetve az 1980-as években jött ki a Szu-24MP. Talán kifinomultság terén nem értek fel a nyugati ellenfeleikhez, de kétségkívűl igen hatásosak voltak. A Mi-8SMV esetén a szóbeszédek szerint elég jelentős távolságból sikerült a Budapest környékén az összes rádiózásra használt frekvenciát használhatatlanná tenni, ami miatt Ferihegyen nem kicsit uralkodott el a káosz. :) -
#268
Annak meg a vastagsága nem kifejezhető miliméterben szerintem. -
#267
reaktív páncéllal együtt? -
#266
Igazából az 1950-es és 60-as évek voltak a legkeményebbek ilyen szempontból. Már kezdték kiheverni a II.Vh-t, és már megjelentek az új technológiák, és a morál is álltalánosságban a helyén volt (természetesen mindig viszonylagos szinten). A 70-es évektől (főleg a 70-es évek második felétől) viszont szépen lassan elkezdtek lecsúszni a dolgok a sínről, egyre inkább megrepedt a korábban olyan jól összezáró rendszer. Kicsit morbid, de a hatékonysághoz nem ártott a roppant szigorú sztálinista rendszer. Brezsnyevtől kezdve pedig a rendszer lassan felengedett. Ez a lakosság szempontjából kétségkívül egy előrelépés volt, a hadsereg szempontjából viszont a leépülés kezdete. Hozzá kell tenni, hogy ez a csatlós államokra, így hazánkra is igaz volt. -
#265
Kismillió másik példát lehetne felhozni, de Nagaszaki és Hirosima nem éppen a legjobbak közé tartozik. Mi a különbség a nukleáris fegyverektől elpusztuló tízezrek és a gyújtóbombáktól vagy repesz-romboló bombáktól elpusztuló tízezrek között? Csak az alkalmazott technika.
Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire volt politikai és mennyire katonai döntés a nukleáris fegyverek bevetése. De hogy civil városokra dobtak ilyeneket, az akkoriban kvázi beváltan alkalmazta mindegyik fél, beleértve a németeket (London bombázásával ők kezdték, mégha véletlenül is), az oroszokat, az angolokat, a japánokat és az amerikaiak is. -
uwu #264 Szándékosan túloztam, ha nem lenne egyértelmű.
