623
1945-1991 közötti időszak
-
#183
Ettől függetelnül bizos értek el volna sikerekat a szovjet csapásmérő gépek is, csak az ODS rávilágí a két technikai szint közötti különbségekre. A repült óráket miért nem vetted számításba? Mikor volt rendszeres a VSZ légierőkben a 30-50 méteren való döngetés éjszaka? -
#182
De. Az összeset számba vettem.
nyugatnak szerinted nem lettek volna hasonló problémái?
Ott "kicsivel" nagyobb az infrastruktúra sűrűsége. Nézd meg a térképeket. Ebből is látszik, hogy melyik gazdasági rendszer mire volt képest. Hány Duna híd épült itt 1950 óta? Nem újáépített, új!
Nagy hatótávolságú szovjet csapásmőrő gép csak a Szu-24 volt. Az okozhatott volna gondo. Csak éppen a NATO-nak elég decens AWACS flottája volt és az F-15C elsőrorban ilyen gépekre vadászott volna és a képessége is megvolt hozzá. Lásd. 130 km-ről észlet MiG-23.
Túloldalt ehhez képest milyen csapásmérők voltak? F-111 (nem túl sok, de LGB-vel nem is kell sok), F-4E, A-6E és A-7E gépek is elég decens távolságra elmentek. Ehhez jönnek még a Tornado-k. Az F-16A is, ha megelkégedett két nagy vagy hat darabb kisebb tökkel és két-három póttartály vitt. Az egyik gépen ECM konténer fedezi az egész köteléket. Az csak légiharcrakétát visz mondjuk magával. Mivel a fedélezeti rendszerük igyen modern volt a (CCIP üzzemód nagy szám volt a '70-as évek végén) alacsonyan való repülésnél is jó esély volt a találatra. Lásd Oszirak. Asszem egy kivételével az összes talált. (Vagy az összes, csak egy nem robbant fel?) -
#181
a nyugatnak szerinted nem lettek volna hasonló problémái? az itt állomásozó szovjet csapatok légvédelmi képességeit, ahogy láttam, nem is vetted számba. -
#180
Leírtam. Nem tűnt fel? Irak. Nem éppen egy gyenge légvédelmű ország volt. Csak, hogy fogalmat kapja a légvédelem nagyságáról. 67 (!!) nagy hatótávolságú felderítő radar volt Irak területén. Egy Mo.-nél négyszer nagyobb és nagyrészt teljesen sík országban ez iszonyatos sűrűség. Mennyi is volt itthon?
Magyarországon konrétan az infrastruktúra nagy része a totálisan védtelen kategória volt. Bp. a repterek és egyes laktanyák voltak védve. A vasúti hidak és csomópontok fontos közúti hidak védelmére nem sok erő volt és ezek száma erősen limitált volt. Az egész Dunán volt 4-5 híd (Bp-n két vasúti, jól is védettek a város körkörös légvédelme miatt, Dunaföldvár és asszem Mohács). Ha azoknak annyi, akkor over. Még ha hidankét 2-3 gépet elvesztenek akkor is megérte. A vasúti szállítás gyakorlatilag le van nullázva... Akkor Mo. két fele ketté lett volna vágva. A pontonhidak teljesítménye az kevés és vasútnál is kokrétan fejből egy tartalák átkelőt ismerek. Az Dunavecsétől nem messze volt. Nagyon régen évente egyszer mindig összerakták gyakorlásképpen. Viszon mivel közel van Földvárhoz így egy hullám támadhatta volna mindkettőt.
1989-ben is itthon a két (vagy egy?) szovjet MiG-29 ezredet leszámítva nyugati szemmel nem volt komoly vadászlégierő. A MiG-21bisz és kevés MiG-23 még úgy ahogy. Az összes PF és MF az kuka. Semmi. Egy modernebb F-16A/C, F-4E, F-15 és a US NAVY gépeinek nem jelentettek volna komoly problémát. Márpedig azok is jártak volna erre. Ehhez jöttek volna még az olasz Tornadok és a görög gépek is egy hagyományos háborúban. -
#179
ki ellen mutatta be, mégis?
... -
#178
Pár apróság.
1. Békeidő.
2. Ennek megfelelően volt ember és irányítás. És sértetlen infrasturktúra.
3. Háborúban ezek kiemelt célpontok lettek volna. Az ODS bemutatta, hogy mit tudnak.
-
#177
elfelejtettem hozzátenni, hogy a 2 órás átlag kényelmes, lassú tempóban zajlott, a lehető leggondosabban, persze 0-24án keresztül. -
#176
anno molni felvetette, hogy úgy se tudtak volna az oroszok megfelelő logisztikát találni az előrenyomulásukhoz.
nos, apám irányította anno a szovjetek kivonulásának vasúti részét egy megyeszékhelyen. harckocsis vonatot két óra alatt megpakoltak, lőszerszállító kocsikat meg kb 10-15 perc alatt meg lehetett pakolni, ha volt elég katona. -
#175
Pont errol szolt a Tom Hanks Charlie Wilson's War cimu filmje :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#174
Alapvető eltérés volt, hogy nem volt olyan szomszéd, amely nyíltan baráti lett volna (mint Vietnam esetén Kína), illetve nem lehet összemérni a két "ország" hátterét sem. Észak-Vietnam egy elég erős központi hatalommal bírt, Afganisztánban azonban hadurak és kisebb-nagyobb fegyveres csoportok voltak. Észak-Vietnam egy erős katonai / politikai hatalommal bírt a területén, így nem volt probléma a támogatása. Afganisztánban nem volt ilyen, a CIA-nak úgy kellett vadásznia a hadurakra és fegyveres csoportokra, amelyeket támogatni akart. Egyszerűen nem lett volna hol felállítani egy komolyabb légvédelmi üteget, ahogy értelme sem lett volna Afgán harckocsizókat kiképezni, és nyílt konfliktusra kiképezni, felszerelni őket. A gerilla hadviseléshez meg nem szükséges légierő, páncélos erő és hasonló dolgok.
Továbbá az USA nagyon ki akart maradni a témából, ezért például ők is AK-kat szereztek be, és az első időkben nagyon ügyeltek arra, hogy lehetőleg még véletlenül se legyen amerikai eredetű fegyver vagy ellátmány az Afgánok ellátmánya között. Ez 1985 után változott meg igazán, mikor Reagen nyíltan állást foglalt az Afgánok mellett. -
#173
Ezek 1 év alatti adatok? Mert emlékeim szerit vietnámba havi (!) 30 ezer tonna ment 1970-es években. Kőolajtól kezdve a Kaláig minden. Egy év alatt 10'000 tonna az napi 27. Ezt csak 50 ezer felkelővel számolva napi fél kiló! Khöm. Ez vicckategória szerintem. Még a 87 ezer sem nagy szám. '73 Yom Kippúr, 100'000 tonna szovjet szállítás kevsebb, mint 2 hét alatt. Jó, ez szélsőséges példa, de mutatja az segítség nagyságát.
A vadászgépek alatt a ráfordítás nagyságát és szintjét értem. Egy F-16 árából hány Stinger jött ki? Sok. Ugyanezt el lehet képzelni MiG-21 gépre fajlagosítva is.
Vietnámiak részben a kor csúcstechnikáját kapták meg. A Stinger is az volt, na de milyen mennyiségben kapták? Ja, és "csak" egy "koszos" kis MANPAD. Vietnám ezerszám kapott SA-2 rakétákat és komplett ütegeket. És ez csak egy apróság. Mindenféle nyersanyaggal is pupmálva voltak.
Szóval nagyon kíváncs lennék, ha olyan support lett volna, mint a szovjetek vietnámija akkor mi lett volna a vége. Bár politikailag az neccesebb lett volna. Mondjuk, ha a SZU nem csinált ebből problémát akkor semmi joga nem lett volna az asztalt verni, ha hirtelen M60 menetoszlopok rontanak rá az övéikre. Mert a vietnámi harckocsik nem a földből nőttek ki. (Tudom ez utópisztikus amit írok). -
#172
Afganisztán nem Korea ilyen szempontból. Sose volt erős központosított hatalom, noha a szovjetek szerettek volna egy ilyet kiépíteni. A gond akkor is az volt, hogy a helyi hadurakkal kellett folyton lepaktálni, akik meg teljes nyugalommal képesek voltak mindkét oldal pénzét és támogatását elfogadni.
Ha a CIA nem segíti az Afgánokat, akkor a szovjetek valószínűleg sikeresen kiépíthették volna a központi hatalmat. Az más kérdés, hogy ezt nem tehették meg. Utólagosan sok kritika érte az USA-t az Afgán beavatkozás miatt, de a hidegháború egyik "szépsége" az volt, hogy senki sem azt nézte, hogy mit csinál az alkalmai szövetségese, hanem azt, hogy ki ellen harcol. Lehetett beteges gyerekmegrontó, tömeggyilkos vagy szimplán hibbant, ha az adott oldal borsot törhetett a támogatásával a másik oldalnak, akkor minden további nélkül megtették. Ennek nagyon sok Dél-Amerikai és Afrikai civil is kárát látta, nem csak az Ázsiaiak... -
#171
A helyzet az, hogy nagyon is összemérhető a kettő. A kezdetben, 1983-ban, a CIA mintegy 10.000 tonnányi fegyvert és lőszert juttatott el az Afgán felkelőkhöz, plusz jelentős pénzösszeget, hogy megszerezze a támogatást a Pakisztáni háttérhez is. A csúcs 1987-ben volt, ekkor hozzávetőleg 87.000 tonnányi fegyvert és felszerelést szállítottak le. 1985-től a CIA műholdképeket osztott meg a helyszínen lévő tanácsadóival, és ezek alapján dolgozták ki a rajtaütéseket.
Az, hogy látványosabb eszközök nem került oda (vadászgépek és harckocsik), még nem jelenti azt, hogy az USA kevésbé segítette az Afgánokat. Az Afgánok nem tudták volna rendesen használni a vadászgépeket, nem voltak megfelelő alapképzettséggel bíró pilótáik és szakembereik. Nem voltak normális reptereik. Továbbá feltehetően az amerikaiak tisztában voltak vele, hogy ha lettek volna is, a jelentős szovjet fölény miatt vica-versa történik a Vietnami háború, tehát sokszoros győzelem/veszteség arányt könyvelhettek volna csak el. Mindezt pedig magas költségek mellett, tehát sok pénzért cserébe kis haszon. Ezért döntöttek az olcsóbb, egyszerűbb és az adott körülményekhez jobban megfelelő MANPADS és AAA gépágyúk mellett. -
Freeda Krueger #170 Ezen lehet csámcsogni.
A hasonlóság inkább a célokban volt,egy bábkormány fenntartása külső erőkkel.
Dél Vietnamot meg az amerikaiak támogatták és inkább az bukott el mint az USA.
Afganisztánban is ez történt szerintem.Nem a szovjetek buktak hanem a bábkormány.
-
#169
Afganisztán kapcsán eszembe jutott valami. Vietnámban a jenkik bukát a játékot összesszégéban a Linebacker II sikere ellenére is. Viszon milyen iszonyatos szojvet támagoatással? Több ezer rakéta, vadászgépek, tankok, szállítmányok stb.
Így ez érthető is. Viszont az fura, hogy szinte mindenkinek az van a fejében, hogy a kis Vietnám hogy lenyomta a jenkiket. Nem fura ez egy kicsit?
Akkor nézzük fordítva. Afganisztán szokták a Szovjetunió Vietámjaként emlegetni. Bár érteném miért... Hasonlóságok vannak, de azért nézzük már meg a támogatás nagyságát. Egyszerűen nem találom az a pontot ahol a vietnámi hátszelet össze lehetne mérni az afgánok hátszelével. Alsó hangon nagyságrendi különbségek vannak. Vagy talán kettő is... Vagy csak elkerülte valami a figyelmemet? -
#168
Miért távolították el? Nos, első sorban hatalomvágyból, másod sorban pedig azért, mert túlságosan is reformer volt, aki ráadásul szerette, ha körülötte forog a világ és ő van a középpontban. :)
Brezsnyev magának akarta az párt- és az országvezetését. Plusz sok tyúkszemre lépett rá a belső reformokkal, amelyek nagyon jó kis táptalajt képeztek a leváltására. Ehhez azonban indok is kellett, és az egyik fő indok a Kubai rakétaválság volt, amelyből külső szemlélőként a szovjetek kerültek ki vesztesen. Az 1956-os Magyar népfelkelés és szabadságharc is bizonyos fokig köthető hozzá, ugyanis Hruscsov a hatalomra lépésekor elkötelezte magát a de-Sztálinizálás mellett, vagyis a Sztálini rezsim rémtetteit a háta mögött akarta hagyni. Ez volt egy jel például a magyar forradalmároknak, hogy véget ért a keménykezű szovjet felülről való vezetés. De tévedésben voltak, mert csak enyhülésről, és nem megszűnésről volt szó (igaz, hogy ekkor Bulganyin vezette a szovjetuniót, de Hruscsov volt az egyik, aki de-Sztálinizációt kitalálta).
Hozzáteszem, a de-Sztálinizáció valóban nagy előrelépés volt a Szovjet nép számára, ugyanakkor bizonyos szintig előrevetített káros változásokat is. Az egyik ilyen az egymással vetélkedő főkonstruktőrök egymással való harca, ami igencsak károsan érintette a szovjet űrprogramot Korljev halála után (Koroljev maga is egy erős, széthúzást meg nem tűrő egyéniség volt, ő fogta össze a különféle tervezőirodákat és oldotta fel a vetélkedéseket közöttük). Utódja Misin és az egyik meghatározó főmérnök, Cselomej például nem volt hajlandó leülni egymással egy asztalhoz, sőt, egyáltalán semmiféle együttműködésre nem voltak hajlandóak, ez pedig finoman szólva megnehezítette a szovjet űrprogram működtetését. Egy másik orosz főmérnök Tszibin (ha jól írom, angolban Tsybin-ként írják) írta az eset után, hogy ha Berija és Sztálin még élne, akkor elképzelhetetlen lenne ilyesmi. Tapasztalatból beszélt, ugyanis korábban ő sem jött ki Cselomejel, mire Sztálin a következőt találta mondani: "Ha két kommunista nem tud együttműködni, akkor az egyikük ellenség. Nekem nincs időm eldönteni, hogy melyikük az. Ezért kapnak 20 percet, döntsék el maguk." Ezután Tszibin és Cselomej úgy dolgozott együtt, mint két jó barát... :) -
#167
úgyhogy itt egy kis Mig-15 ismertető, hátha újjáéledünk :D
MIG-15 Fagot A:
Az első szériagép, Klimov RD-45 (22,3 kN (2270 kp)) hajtóművel szerelve.
MIG-15S Fagot A:
Az alapváltozattól csekély eltérést mutat, amely csak a feladatkörből ered. Az "S" betű kírérővadászt jelent, a bombázók légi fedezetét biztosította.
MIG-15SV Fagot A:
Ez a változat az előző továbbmódosítása nagy magasságú kísérővadásszá.
MIG-15SU Fagot A:
Jelentős változtatás, hogy az addigi gépágyúk helyett 2 db 23 mm-es NR-23-as gépágyú került beépítésre, az orrfutógondola-ajtók mellett helyezték el egy-egy negyméretű "bölcsőben".
MIG-15bisz Fagot B:
Továbbfejlesztették a hajtóművét (Klimov VK-1), és az elektronikáját. A belső tüzelőanyagkapacitást 1250 literről, 1410 literre növelték. 1950-ben állt szolgálatba.
MIG-15T:
Speciális változat, gépágyúi helyére csörlőt szereltek, célgépvontatáshoz.
MIG-15bisz-F:
Felderítő változat. A belső gépágyúk helyére AFA-1M és AFP-21KT kamerákat szereltek, míg a külső NR-23-as gépágyút meghagyták.
MIG-15Pbisz SP-1:
A MIG-15bisz olyan kísérleti változata, amelyet lokátorral láttak el. A "Korsun" radar számára az orr-rész tetejére szereltek egy nagy kúpot. Először 1950-ben emelkedett a magasba.
MIG-15Pbisz SP-5:
Az SP-1-es átalakított válozata. Más rendszerű lokátort szereltek bele. Az "Izumrud" (Smaragd) jellegzetessége, hogy két antennát helyeztek el, a felderítő lokátor antennája az orr-rész tetején található, míg a célkövető-befogó antenna a szívócsatorna közepén egy gömbben. Ez az orrkiképzés és antenna olyannyirabevált, hogy a MIG-17PF/PFU és PM típusokon változatlanul megmaradt.
Fegyverzet:
2 db 23 mm-es NS-23 vagy NR-23, és 1 db 37 mm-es N-37 gépágyúk.
Technikai adatok:
MIG-15bisz
Fesztáv: 10,98 m
Hossz: 11,02 m
Magasság: 3,30 m
Szerkezeti tömeg: 3 676 kg
Felszállótömeg: 5 566 kg
Max. sebesség: 1 040 km/h (0,85 M)
Hatótávolság: 1 330 km
Szolgálati csúcsmagasság: 16,0 km
Hajtómű fajtája: gázturbinás sugárhajtómű
Típusa: Klimov VK-1A
Száma: 1
Tolóereje: 26,47 kN (2700 kp)
Személyzet: 1 fő
-
#166
emberek... haldoklik a topik 
-
#165
Szebb? A zombifilmek öreg zombijai jutnak róla eszembe. Hruscsov szerintem Kubába bukott bele. -
#164
Jut eszembe.. Hruscsov elvtársat miért távolitották el az elvtársak a hatalomból? Mondjuk Brezsnyev elvtárs kétségtelenül szebb volt :) Főleg a tévében mutatott jól ahogy integet a tribünön :) -
#163
A tv tökéletes arra ha képeket vagy filmeket akarsz nézni.Cifu módszert tudok ajánlani : Hang le és király :) Hányszor, még "komoly" sorozatoknál is van az hogy pl beszélnek a Hellcatról, és Wildcat van a filmen vagy forditva. Mondjuk még kicsit elnézem mert hasonlitanak úgy pofára, de a Hellcatot gyakran keverik a Corsairrel is. Ha Ju87 van a képen mindenképpen kell a sziréna alá :) Sőt ha más és éppen zuhan akkor is. Épp a minap vigyorogtam, amikor arról beszéltek hogy a bátor szpitfájörök jól legyőzték a messzereket, a guncam felvételen meg éppen egy hurrikánt szegecsel valaki. :) -
robgros #162 Atommal hadifoglyokat? Na ne, ez még viccnek is rossz! Tekintve, hogy egy működő fegyverig nem jutottak el.
Eszerint az infókat netről vagy könyvből kell beszerezni, a tv totál alkalmatlan erre. -
#161
semennyire. a viasat historyn olyan dokfilm ment, ami szerint a németek atombombával öltek meg 500 hadifoglyot. -
robgros #160 Nem pont a megsemmisítésre gondolok, inkább a megbénításra. Arra, hogy a szervezetet elszigetelik, az infószerzést lehetetlenné teszik. Bár lehet, hogy az elszigetelés nem igazán a legjobb kifejezés erre. Viszont a mentalitásukat ismerve a gyilkolászást sem tartom kizártnak. Na jó, ez talán túlzás részemről. -
Kurfürst #159 Ausztriát hegyek veszik körül...? 
Te szerintem akkor ott nem nagyon lehettél, max. Tirol tartományra igaz, vagy kevered Svájccal.
-
#158
Ezt nem vágom. Egy szervezetet hogyan semmisítesz meg? Megölnek mindenkit a M.I 6. székházban? -
robgros #157 Hát, nem is tudom, ha a KGB minden erejével a brit titkosszolgálat felmorzsolására koncentrál, lett volna-e esély a megtörésre.
Kérdés: Viasat History és Explorer csatik mennyire megbízhatóak? -
Freeda Krueger #156 De azóta sem sikerült senkinek.
Mondjuk legkevésbé a makacs angol ellenállás miatt. -
Gunslinger #155 Nono. 1066, Hóditó Vilmos mond valamit? ;-) -
#154
Ki mondta ezt? Az szovjetek átrobogtak volna csak rajtuk vagy később megint megszállják őket, ha ők győznek. A NATO nem védte volna meg őket. Miért is tette volna? Erőforrás pazarlás a nagy semmire. -
#153
szóval szerinted ausztria egy nagy vörös tenger közepén független maradhatott volna?:))))
egyébként, ne próbáld az oroszokat amerikai doktrína függvényében nézni. az amcsik a légi utántöltésre, a szovjetek az előretolt repterekre esküdtek. -
#152
Milyen rakétás dandárok? Mert max. atomfegyverekkel. Ja, és nézd már meg, hogy NSZK-ban hol volt a repterek zöme. A NSZK - Hollandia - Belgium határ mellett. Miért is? Nagy távolság = védelem. Milyen harcászati rakéta lő el oda olyan pontossággal, hogy valóban el is találjon valamit nem nukleáris vagy vegyi fejjel?
Hol voltak az NDK és szovjet repterek? Határ mellett igen közel. Ebből is lehet látni, hogy ki milyen háborúra készült... Akkor lehet találgatni, hogy egy nagyságrenddel fejlettebb NATO légierőnek mennyibe került volna szétkapni azokat. A háború első óráiban. Éjszaka a NATO ereje megkérdőjelezhetetlen volt, de nappal is igen domináns volt a fölény. Mikor repkedett az szovjeteknél rutinszerűen 30-40 méteren csapásmérő bevetéseket évi 80-100 repórával? Max. a Szu-24 gépek. Abból meg nem volt olyan sok... Ha már látszik a konfliktus elkerülhetelensége akkor meg a NATO éjszaka kezdte volna.
Precíziós csapásmérő képesség, stb. meg smafu?
Ausztria elfogalalása mire lett volna jó a Szovjeteknek? Nézd már meg, hogy mindenhonnan hegyek veszik őket körül. Csak az idióta megy be oda. Egy konvencionális fegyverekkel vívott háborúban a NATO nem ment volna oda, csak ha már leverte a SZU támadását. Semmi oka és érdekes sem fűződőtt volna hozzá. -
#151
1. ausztria semlegessége egy totális európai háborúban addig tartott volna, amig oda nem ér a VSZ.
2. harcok nem csak éjszaka zajlanak, főleg, ha már nappal megsemmisítik a rakétás dandárok a reptereket. -
#150
az az angol makacs ellenállás kimerül abban, hogy van körülöttük egy tócsa, ami megnehezíti a lerohanásukat. ha szárazföldön lennének, ők is ugyanolyan lepkesúlyúak lettek volna, mint a többiek. -
#149
ha a tudományos műsor a discoveryn, vagy a natgeon ment, egy szót nem kell elhinni belőle. -
robgros #148 ls=és -
#147
És gondolom a NATO tankok szárnyakat növesztettek volna, és elrepültek volna az ezer kilométer távolságban levő frontvonalra.
Írtam már. Több fegyver volt itt, mint hozzá ember. Mozgósítás esetén csak embert kellett áthozni cuccot csak később, ha már az eredetiből kevés van.
Avagy a hajók egyből a lengyel-német síkságon kötöttek volna ki?
Miért is kellene e legyel síkságon? Az NDK az mi ott közte és az NSZ között? Atyaistanen? Melyik a nagyobb távolság? Moszkva - NDK határ vagy Rotterdam - NDK határ? Hol sűrűbb a közlekedési hálózat? Eh...
Sőt, egyből az Alpok oldaláik mentek volna hordozókisérettel, hogykirakodhassanak - Ausztriában.
Ausztirában? 1955 óta semleges. Sebaj...
Ráadásul a Nato az pillanatok alatt szétkapott volna bármit megelőzés képpen (hidakat főleg), míg a szovjetek biztos nézték volna addig is a gyévocskák táncát a helyi művelődési központokban, és eszükbe se jutott volna hasonlóképpen kiütni mondjuk a rajnai hidakat. (Bár, ha a hajók úgyis az Alpok lankáin kötöttek volna ki, akkor tényleg nem sokat tehettek volna.)
Az ODS alatt mire volt képes a szovjet bázisú és kiképzéű légvédelmi rendszer? Pedig elvileg harcot is látott egy részük...
Ébredj fel, és nézd a világot a másik oldaláról is! Az, hogy teljesen egysíkúan az amerikaiak a királyok, és mindenki már nulla elven gondolkodsz, még nem baj, csak elfelejted a másik oldal sík hülyének nézését megindokoln
Nem sík hülye, de ha az szovjet légierő éjszaka egy vicc a NATO-hoz képest akkor nincs mit magyarázni. -
robgros #146 Nemrég vettem ki a Christopher Andrew ls Vaszilij Mitrohin által megírt könyvet, a Mitrohin-archívumot, mely a KGB hidegháború előtti és alatti tevékenységéről ír. Kíváncsi vagyok, mi újat tudhatok meg erről a szervezetről. -
robgros #145 Mint tudjuk, Angliát egyetlen hatalom sem tudta meghódítani. Sem Napóleon Franciaországa, sem Hitler. Valszeg a makacs szovjetek terjeszkedési vágyának bicskája is beletörik az angolok makacs ellenállásába. -
harcu #144 És gondolom a NATO tankok szárnyakat növesztettek volna, és elrepültek volna az ezer kilométer távolságban levő frontvonalra. Avagy a hajók egyből a lengyel-német síkságon kötöttek volna ki? Sőt, egyből az Alpok oldaláik mentek volna hordozókisérettel, hogy kirakodhassanak - Ausztriában.
Ráadásul a Nato az pillanatok alatt szétkapott volna bármit megelőzés képpen (hidakat főleg), míg a szovjetek biztos nézték volna addig is a gyévocskák táncát a helyi művelődési központokban, és eszükbe se jutott volna hasonlóképpen kiütni mondjuk a rajnai hidakat. (Bár, ha a hajók úgyis az Alpok lankáin kötöttek volna ki, akkor tényleg nem sokat tehettek volna.)
Ébredj fel, és nézd a világot a másik oldaláról is! Az, hogy teljesen egysíkúan az amerikaiak a királyok, és mindenki már nulla elven gondolkodsz, még nem baj, csak elfelejted a másik oldal sík hülyének nézését megindokolni is.