623
1945-1991 közötti időszak
-
#143
kár is erről vitatkozni, annyi benne a "ha" :D -
#142
Hogyan lett volna, ha segítséggel is csak '49-re lett meg. És pont a legfontosabb dolgokat tudták meg. Azt, hogy hogyan megy és hogyan nem. Nem kellett az összes zsákutcát végigjárni és arra is zsét költeni. Mivel maga a feltételezés is nevetséges, akkor minen feltételezni a többit?
A szovjet támadás max. az európai kontinentális rész ellen. Még egy Anglia elleni inváziót sem tudotak volna levezényleni, nemhogy USA ellen... -
#141
én időpontot nem írtam, de ha hamarabb lett volna nekik (és sikeres és nem hangár mérétű és stb stb), és az amerikaiknak még nem lett volna, akkor elképzelhetőbb egy orosz támadás -
#140
Azt mégis mitől? Úgy lett 49-re, hogy a felét ellopták. Ha a jenkik nem fejlesztik ki, a jóég tudja, hogy mikor lett volna. Lehet, hogy Sztálin el is kasztálta volna, mint techológiai képtelenséget. Nem volt ő nagy észlény.
Az első fúziós szerkezet minkét oldalon több száz tonnás volt. Nem fegyverek voltak. Szerkezetek. Az elv működését akarták tesztelni. A jenki konkrétan hangár nagyságú volt. A szovjet is kb. Még kellett idő, hogy fegyver legyen belőle és elégséges számú.
Semmiféle rációja nem volt egy USA elleni invázónak. Az Iván max. átúszhatta volna az óceánokat, mert komoly flottája a '70-es évekig nem volt. Lásd Kubai válság. Semmit sem tudtak tenni. Aztuán kezdtek bele.. -
#139
hát ha a 2. vh-ban még nem találták volna fel az atombombát és ugyanígy kialakult volna utána a hidegháború és az oroszoknak hamarabb lett volna atomfegyverük, akkor talán... hangsúlyozom talán... -
#138
ez a tipikus mi tortent volna HA esete :P -
robgros #137 Hallottam régebben egy olyan kijelentést tudományos műsorban, hogy ha a szovjet előbb robbantja fel a kísérleti hidrogénbombáját, mint Teller az USA-ban, fennáll a lehetőség, hogy azzal az erővel el is tudják foglalni az államokat. Ez most igaz lenne, vagy csak egy hirtelen kijelentés, aminek sok igazságtartalma nincs? -
#136
Akkor egy kis nem annyira HT.
http://www.mediafire.com/?sharekey=7f14074ff0e1c710ab1eab3e9fa335ca0d448e8b4569c027
http://www.mediafire.com/?sharekey=7f14074ff0e1c710ab1eab3e9fa335cad5706aa06b9998d8
Az utolsó részét is feltöltöm majd egyszer. -
#135
Részben. -
#134
Én úgy hallottam, hogy ezen problémák mellett a fő ok az volt, hogy egy alacsony észlelhetőségű, főként felderítő feladatokra szánt gépnek indult, de aztán jöttek az ilyen Predator féle UAV-ok, amik úgy tették rögtön elavulttá a Comanche-ot, hogy még az kész sem volt. Átvették a feladatát az ember nélküli gépek, amik sokkal olcsóbbak is, másrészt szinte a felderítő küldetések a legkockázatosabbak, és így nem kell a dzsiájdzsókat veszélynek kitenni.
(Erre céloztál a "nincs rá kereslet"-tel?) -
#133
Azért egy kényelmes kivonulási műveletet ne tévesszünk már össze egy háborús körülmények közötti kiszolgálással. Mo-.ra Tiszán az Ukrán határ koözeléban hány vasúti hídon is lehetett átjönni? Magyarán azt az igen keveset szétkapod és nem jön ide semmi, csak Románián vagy Csehszlovákián keresztül vagy saját lábon. Az meg temérdek üzemanyag és még egyéb probléma. Egy híd lerombolása meg sokkal könnyebb móka egy konvoj megtámadásánál...
A II. Vh a keleti fronton évekig tartott. Ma hol lenne erre idő? -
#132
én sehol nem beszéltem repülőkről, és logisztikáról. de, ahogy a 2. vh alatt is, 91ben is megoldották a nyomtáv problémáját:) -
#131
Harcértékben igen, de azt is leírta Cifu, hogy ott sem mindig.
Na de milyen áron érték ezt el? Lásd, a MiG-29 üzemeltetése cikra 3-4-szer annyiba fájt, mint egy F-16C repcsié. Minden pótalkatrészből több kell az alacsonyabb élettartam és minőség miatt és az üzemeltetés alacsony szintje miatt. A szovjetek a szabad ég alatt tárolták nagyrészt a gépeket!
Gondolod, ha a MiG-29 ilyen akkor minden más szovjet cucc eltér ettől markánsan? Az isznyatos mennyiség minden cuccból még ezt tetézi és a szovjet légiszállíási kapacitás sem volt olyan nagy, mint a jenki tudtommal. Szóval ne akard már beadni, hogy a SZU-nak nem lett volna semmi gondja az utánpótálssal. Arról nem is beszélve, hogy az szovjet vasúti nyomtáv eltér a kelet- és nyugat-európaitól is. Csekélység... -
#130
Kellett volna egy légiharc fegyver a helikopterekre. Mindazonáltal... Valószinűleg csak egy másik helikopter vagy lassabb merevszárnyú ellen lett volna esélye alkalmazni, ha belebotlanak vb-k akkor rövid úton elintézik a forgószárnyasokat. Legalábbis a tények ezt mutatják :) Szóval valamiféle helyi légifölény kellett volna. Mily szép kép, fennt a gyors és csillogó vasak mig "lenn" a forgószárnyasok rakétázzák és gépágyúzzák egymást :) Még jó hogy nem lett belőle semmi. -
#129
el lett magyarázva, hogy karckocsik terén egyenlő volt, néha felül is múlta a nyugatot a vsz, de azért magyarázod ugyanazt.
egy kis érdekesség
NI IIM 84-10016/DS ezt tessék a keresőbe írni -
#128
Minden esetben csak konvencionális háború feltételezésével van értelme bármit kijelenteni. Egy atomháború nagyon nagy valószínűséggel gyorsan eljutott volna a taktikai fegyverektől a stratiéigai nukleáris fegyverek bevetéséig. Akkor meg már nem nagyon kell foglalkozni olyan sok mindennel. Viszont hagyományos esetben bizony a légifölény finoman szólva elég jelentős dolog. Ezt minden háború igazolta 1945 óta. Pont.
Azt meg vegkepp ne allitsd lecci hogy ugyanakkora logisztikai problemat okozott volna a VSZ-nek az utanpotlas szarazfoldon mint az USA-nak az oceanon tulrol..!!!
Aha. Milyen messze is vannak a SZU nagy iparterületei a fronttól. Korlátlan mennyiésgű hadianyag nem tárolható a front közelében. Ha ezzel a feltételezéssel élsz, akkor kit érdekel az Atlanti-óceán? Mindn itt van Európában? Érted miről beszélek.
+ A Vörös Hadsereg hányszor is nagyobb számszerűleg. Mind az sok ezer ócska hk-t el kell látni mindnnel. A magasabb szitnű technika üzemeltetéséhez kevesebb ember és anyag kell. --> Kisebb logisztika. A VSZ alacsonyabbrendű és számszerűleg nagyobb is volt. A vasúti szállíás kapacitása finoman szólva véges és elég könnyen támadható, mert áll.
A hajókat csak a kirakodási helyen állnak. A tengeren arra mennek amerra akarnak és a kíséret is velük. Az összes vasútvonalat meg a világ összes erőforrásával sem tudod megvédeni. A konvojba beraksz 50 hajót és mellé raksz 1-2 hordozót meg tengókat.
Nem ugy ahogy az amcsik obolhaborus felvonulasa kb. 1/10-nyi mennyisegu technikaval...
Bazz, erről már írtam. 0 azaz 0 mennyiségű jenki erő volt ott. A szovjetek 40 éve hoztak vittek ide anyagot és embert. Volt rutin. Mellesleg nem mindent vittek haza. Némi éllel mondhatnám, hogy Afganisztánban szereztek némi gyakorlatot, hogy hogyan kell gyorsan lelépni... -
#127
Valahol olvastam(pontosan nem emlekszem)hogy az Sz-125ost(a tipusban sem vagyok biztos)el lehetett latni kismeretu nuklearis toltettel a nagy fenyegetest jelento repulo-kotelekek,egbol valo"lesopresehez"..
Ez igaz..?Volt ilyen.? -
#126
Feljtsd mar el a legifolenyt 1 korlatlan haboruban a 80'as evekben amikor a legifoleny meg szamitott volna(a 60-70es evekben nem volt akkora a kulonbseg)...
Ekkor mar nyilvanvalo volt hogy nem hagyhatoak ki a nuklearis taktikai toltetek egy konfliktusbol(europai hadszinteren)..az osszes repteret leradiroztak volna a terkeprol kozepes-hatotavolsagu raketakkal..!!!!
100%-ban elismerem a nyugati repteknika"magasabbrenduseget"es minoseg beli folenyet,de "az" a haboru nem errol szolt volna...
Azt meg vegkepp ne allitsd lecci hogy ugyanakkora logisztikai problemat okozott volna a VSZ-nek az utanpotlas szarazfoldon mint az USA-nak az oceanon tulrol..!!!
Nezd meg Manfred Weorner-rel keszult Panorama interjut 91-bol mikor megkerdeztek "..Miert nem szuntetik meg a NATO-t,ha a VSZ felbomlott..??"(a hatterben meg a mindig europai orszagokban allomasozo szovjet csapatokat mutattak)a valsz:".Mert ezek a szovjet erok 24 ora alatt Parizsban lennenek.."(persze sztm nem gondolta komolyan..)
Senki nem hitte el hogy a hataridokre kepesek lesznek kivonni a hatalmas erot..de a valosag racafolt,a hataridokre,peldas rendben megtortent a csapatkivonas...(az amcsik nem kis csodalkozasa kozepette!!)Tudom mert vegig eltem...A nyugati katonai sajto csodalatat fejezte ki h fantasztikusan gyorsan,rendben ment...
Nem ugy ahogy az amcsik obolhaborus felvonulasa kb. 1/10-nyi mennyisegu technikaval... -
#125
A Sidewinder kinematikai hatótávolsága jóva nagyobb. Helinél ez még fontosabb, mert 0 kezősebességről kell gyorsítani. -
Freeda Krueger #124 Jobb megoldás mint a stinger?
Előnyösebb a helinek? -
Gunslinger #123 Persze. Ez nem vita tárgya. -
#122
Valóban nem volt szükség a légifölény miatt. Viszont egy Európában vívott konvencionális háború esetén szerintem égető szükség lett volna rájuk. -
Gunslinger #121 Vittek, de nem jellemző, de még a Stinger sem. Nem nagyon van rá szükség, általában ahol tevékenykednek ott teljes az USAF légifölénye. Egyébként a szárnycsonk legvégére szokták tenni. -
Freeda Krueger #120 És az Apache ok élesben is vitték már az AIM-9 et?
Stinger-rel gyakrabban látni. -
#119
Akkor eggyel tévedtem. A lezuhanásról meg tudtam, de most már más is tudhat. :) -
Gunslinger #118 B-2 Spiritből 21 darab volt, most van már csak 20 mivel egy azóta lezuhant. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#117
Comanche katyvasz a HT topicban. Nem akartam ide szemetelni már... -
#116
A gép soha nem lett rendszerbe állítva és a szériagyársáta sem kezdőtött meg Ennek több oka van.
1. A Hidegháború egyik legsötétebb korszaka alatt kezdték fejleszetni. Volt rá lóvé (akkor mindenre...), de már ekkor is látszódott, hogy nem lesz sima ügy. Nem számított. Mikor ez véget ért az volt a csoda, hogy nem kaszálták el helyből... A helyzet ugyanez volt az F-22, Osprey és B-2 programmal. Bush az egyik utolsó rendelkezésével a 19. gépnél kirúgta a sámlit a B-2 program alól. Még a protó gépből is harci gépet csináltak és így lett meg a 20 darab asszem. Az Osperyből kb. 1,5 lett kész bevethető gép. Hát az sem volt egyszerű, pont azon korszak gyermeke, mint az RAH-66. Az F-22 is 2005 végén lett rendszerbe állítva. Tehát a kiírástól kedzve minhárom program futott vagy 15-20 évet. Eszméletlen...
2. A gép szerepköre igazából kicsit fura, mert nem olyan combos helit akartak, mint az AH-64, de sok mást elvártak tőle. Csökkentett észlelhetőséget minden téren főleg. Na ebből szokott baj lenni. Lett is. Nem tudta teljesíteni az elvárásokat, de vitte a pénzt. Végülis azért állították le, mert beálható időn belül és a rendelkezésre álló keretből nem láttak rá semmi esélyt, hogy ebből lesz valami ami tényleg kell a US ARMY-nak. Akkor inkább bebukták az X milliárd dollárt és jutottak azért elég sok kutatási adathoz későbbre. Magyarán mi a helyzet? Ok, eddig jutottunk, de most erre se pénz se kereslet ebben a formában. Majd egyszer talán...
(Azért nem lennék azok helyében akik éveket vagy évtizedet dolgoztak benne és semmi sem lett kézzelfogható a munkájukból. Pocsék érzés lehet. Milyen lehet viszont annak aki mondjuk az F-16 gép tervezésében vastagon részt vett vagy a B-52 megalkotásában. Szerintem talán már senki nem él közölük, de a gép még vagy 15-20 évig itt repked még. Hát nem semmi...)
Vacaknak azért nem nevezném. Igazából részletesen soha senki nem írt a típusról, mert hát azért ez is szürke program volt, mint az F-22. -
robgros #115 És mit gondolsz a RAH-66 Commanche-ról? Érdemes volt létrehozni? Mert ahogy látom, igencsak a legvacakabb gépek listáját sikerült vele gyarapítani. -
#114
Az eredeti AH-64 is arra volt tervezve. Nem viccből lehetett rárakni akár 16 db Hellfire-t is. Mondjuk sok értelme nincs szerintem a nagy tömeg és légellenállás miatt. Önvédelemre plusz két csörgőkígyó sokkal jobb. Ritkítja vele az ellenséges heliket és a MiG-21/23 gépek ellen elég decens védelem mivel infracsapdákkal rendesen el van látva a heli és az AIM-9M-mel még szeből is komoly esélye lett volna velük szemben.
Az AH-64D újfatja Hellfire rakétákat kapott, hogy a rotor tetejére rakott miliméteres hullámhosszú radarral tudjon együttműködni. A régi AGM-114 verziók azók IR vagy TV vezérlésűek voltak (vagy csak IR?) Viszont olyan költséges lett a kicsike, hogy még most is használnak AH-64A-t is. Az AH-64 is vihet új Hellfire-t asszem és a társa világítja meg neki és saját magának is a célt. -
robgros #113 Jut eszembe, az amik annak idején kifejlesztették a Longbow Apach-ot és ha jól emlékszem, ezt bőven ellátták páncéltörő fegyverzettel, hogy egy esetleges európai szovjet invázió páncélos ékét megbénítsa valamennyire, sőt, ha lehetséges, dobja is vissza. Javítson ki valaki, ha tévedek! Nem minden infóra emlékszem tisztán. -
Fasiszta #112 Kösz az infót. -
#111
Számtalan példa volt arra, hogy sugárzó anyag került egy nukleáris meghajtású tengóról a tengerbe.
Csak pár szebb esett:
1963 Ápr. 10.
Az USS Thresher balesetet szenved a nyílt óceánon. A baleset oka egy rossz minőségű hegesztés miatt beömlő víz a gépészeti szekcióba, a reaktort leállítják (elképzelhető, hogy a betörő víz rövidzárlatott is okozott), és vészkifúvatást (a ballaszttartályok vészürítése) hajtanak végre. A vészkifúvatás viszont sikertelen, mert a sűrített levegő szelepe elfagy (később levegőszárírókat építenek be a tengók sűrített levegő rendszerébe, hogy ez ne fordulhasson elő), így a tartályokat nem tudják kiüríteni. Az amerikai tengó rendszernél a mélységkontrol első sorban a sebesség és a vezérsíkok állapota szabályozza, a tartályok csak a "semleges lebegés" állapotát érik el. Mivel a reaktor nélkül megfelelő áramforrásuk nem volt (vagy a gépházban keletkezett károk miatt nem tudták az akkumulátorokról meghajtani a villanymotort), és a ballaszttartályok űrítése is sikertelen volt, ezért a betörő víz miatt a tengó lassan süllyedni kezdett. Valahol 600 méteres mélység felett a farokrész mint egy pumpa, benyomódott a testbe. A tengó végül hat nagyobb darabra szakadva ért a tengerfenékre. Robert Ballard 1982-ben megvizsgálta a roncsot (megj.: Ballard hivatalosan a Titanicot kereste, az US NAVY pénzélte a kutatást, ha "cserébe" megtalálja és megvizsgálja az USS Trasher és az USS Scorpion roncsait, és többek között sugárterhelés mérést is végez), és minimális sugárzást mért, tehát a reaktor sugárvédelme még mindig tart.
1968 Május 21.
Az USS Scorpion elsüllyed, ez a másik SSN tengó, amit Ballard felderít. A Scorpion nem esett darabokra, de az orrán egy nagy lyuk tátong. A vizsgálat szerint egy hagyományos torpedó felrobbant, és ez okozta a tengó vesztét. A tengó reaktora a Thresher-éhez hasonlóan "nagyon kicsi" sugárzást enged ki, és a torpedótérben lévő két nukleáris robbanófejű Mark 45 torpedó felől is szerény radioaktivitást mérnek (ám az ebben lévő Plutonium és Uránium sokkal kevesebb védellemmel bír, mint a reaktor).
1970 Április
A K-8 (November osztályú) szovjet vadász-tengeralattjárón rövidzárlat miatt tűz üt ki, ami a szellőztető rendszeren át két szekcióra is kiterjed. A hajó a felszínre emelkedik, és közben a tüzet eloltják, a reaktorokat leállítják, a kapitány pedig parancsot ad a hajó elhagyására. Mivel a szovjet hadiflotta éppen hadgyakorlatozik (amiben a K-8 is részt vett), a segítség azonban gyorsan a helyszínre ér, és a legénység nagy része (52 fő) visszaszáll a hajóra. A vontatás közben az időjárás igen kedvezőtlenre fordul, a K-8 először elszabadul a vontatókötélről, majd alámerül, hullámsírba víve minden rajta lévőt. A Bizcay-öböl mélyén, 4580 méteres mélységben a roncsban a két reaktoron túl még négy nukleáris robbanófejű torpedó is található. A mérések szerint a sugárzás alig mérhető a roncs környékén.
1971 December
Ötszáz gallonnyi radioaktív hűtővíz kerül a Connecticuti Thames folyóba, mikor az USS Dace tengról átszállították volna az USS Fulton ellátóhajóra.
1975 Október
Az USS Proteus, egy rossz állapotban lévő, felújításra váró tengeralattjáró-ellátóhajóról véletlenül kiszabadult egy jelentős mennyiségű radioaktív hűtővíz Guam szigeténél. A mérések szerint a környező tengerpartokon a sugárterhelés az egészségügyi határérték 50x volt.
1986 Október
A K-219 (NATO: Yankee I. osztályú nukleáris meghajtású, ballisztikus-rakétahordozó tengeralattjáró) a Bermuda-szigetektől északkeletre komoly bajba került. A K-219 eredetileg 16db ballisztikus rakétát hordozott, amelyek folyékony hajtóanyagúak. Az egyik rakétatubusa azonban már le van hegesztve, mivel egy korábbi víz alatti ütközés folyamán, amely egy amerikai tengeralattjáróval esett meg, víz került a siloba, és a keletkező gázok berobbantak. Most a 6-os rakétatubus alján vízfolyást tapasztalnak, amely reakcióba lépett a rakéta-hajtóanyaggal, és salétromsav keletkezett. A tengeralattjáró feljebb emelkedik, mintegy 46 méteres mélységbe, ahol azt tervezik, hogy kinyitva a tubus fedelét kiöblítik azt, megelőzve a robbanást. Ekkor már barna füst szál fel a tubusból, és a rakétatermet elhagyja a legtöbb tengerész. A robbanás öt perccel később bekövetkezik, ami kiveti a rakéta két robbanófejét a tengerbe. A tengeralattjáró a felszínre emelkedik, a két reaktort pedig leállítják, ám az egyiket csak úgy sikerül, hogy egy önfeláldozó matróz kézzel tekeri be a szabályzórudakat a reaktortérben, amely így a koporsója is lesz. A magatehetetlen tengeralattjárót vontatókötélre veszik, és elkezdik hazavonatni, miközben a legénység elhagyja, és átszáll a vontatóhajó a kapitány utasítására. Moszkva nem ért egyet, és utasítja a hajó politikai tisztjét, hogy vegye át a parancsnokságot, szálljon vissza a tengeralattjáróra a személyzettel együtt, és kezdjék meg a tengeralattjáró javítását. Mielőtt ezt megtehetné azonban, a K-219 olyan szinten elárasztódik, hogy már nem lehet megmenteni, és elsüllyed (a szovjet haditengerészet azzal gyanúsította a kapitányt, hogy ő maga árasztotta el a hajót). 1988-ban felkeresték a roncsot, és azt találták, hogy több rakétatubus is kinyílt, a rakéták pedig eltűntek belőlük, feltehetően valahol a környéken pihenhetnek a tengerfenéken. Komolyabb sugárzást nem mértek.
1989 Április
A szovjet Komszomoletsz (NATO: Mike osztály, egy titánium testű, igen nagy merülési mélységet elérni képes) tengeralattjárón tűz üt ki, mikor feltehetően valamilyen kenő vagy hidraulika olaj permet kerül a gépterem végén egy forró felületre. Működésbe léptetik a tűzoltó berendezést, de a tüzet nem sikerül megfékezni. Lezárják a szekciókat elválasztó ajtót, de a kábelalagutakban utat törnek maguknak a lángok, és átjutnak a generátorokat tartalmazó 6.-os szekcióba, ahol az elektromos rendszer zárlatos lesz. Ez megával vonja a reaktorok vészleállítását, és egyben a hidraulikus rendszer működésképtelenségét is. Végül a kapitány vészfúvatást rendel el, és a hajó a felszínre emelkedik. A legénység nekiáll a tűz oltásának, de a belső sűrített levegő rendszer, amire a legénységi maszkok is csatlakoznak, mérges gázzal telített. A legénység nagy része a hajó burkolatára és a toronyba mászik fel, míg páran megpróbálják a lassan süllyedő hajót megmenteni, de ez nem jár sikerrel, mintegy két órányi felszínen lebegés után lassan alámerül. A felszínen a túlélők a két mentőtutajba próbálnak bemászni, de az egyik felfordul. A hajón rekedtek bemásznak a toronyba épített mentőkabinba, és elhagyják a süllyedő tengeralattjárót, de a mérges gázzal telített kabinból a felszínen már csak egy ember kerül ki élve az ötből. A 69 fős személyzetből 41-en hallnak meg, a legtöbben kihűltek a fagyos északi tengerben, és az elfagyó végtagjaikkal nem tudnak kapaszkodni a hánykolódó tutajokba. A túlélőket egy halászhajó veszi a fedélzetére.
A norvégok lerágják a szovjetek fülét, egyfelől a környezeti károktól félve, másfelől mert nem kértek segítséget, miközben a norvég mentőhajók két óra alatt a helyszínre érhettek volna. A szovjetek megígérik, hogy felkutatják a roncsot és megakadályozzák a nukleáris szennyezést. 1991-ben a tengeralattjáróhoz lemerül a Mir-1 és Mir-2 orosz kutató tengeralattjáró. Azt találják, hogy a titánium testen hatalmas rések tátonganak, a reaktor sugárzásvédő burka megrepedt, de egyenlőre sugárzást nem bocsát ki. A torpedóvető csövek nyílásai valahogy kinyíltak, de a két nukleáris robbanófejű torpedó sértetlennek tűnik. A test annyira sérült, hogy kiemelni reménytelen vállalkozás lenne, ezért az 1992-es és 93-as vizsgálat után inkább úgy döntenek, hogy egy szarkofágot emelnek a torpedóterem köré, mivel leginkább a torpedókból kerülhet ki sugárzó anyag a tengerbe. A művelet 1995-96-ban sikeresen lezárja a nyílásokat, és úgy vélik, hogy 2015-2020 körülig biztosítja a sugárzó anyag kiszökését.
A Kurszkról már elég sokat beszéltek, nem rágom a csontot.
Megj.: Noha ezek némelyike veszélyes lehet, meg kell jegyezni, hogy az USA, a Szovjetunió és Francaország is végzett mélytengeri nukleáris tesztrobbantásokat, amelyek elég jelentős sugárterhelést okoztak (pl. Project Wigwam). -
#110
Atomrobbanás tudommal egyetlen atomreaktor esetén sem lehetséges, ugyanis a szabályozatlan láncreakcihóz nem kellően dús hasadóanyaggal működnek. Bármiféle robbanás csak kémiai lehet. Innentő fogva csak arról beszélnük, hogy a radioaktív anyag az szivárog -e a reaktorból vagy sem. Figyelembe véve az óceánok nagyságát, ha nem partközelben törénik a dolog még kimutatni is vicces egy ilyen mértékü szennyezést a felszínen. A több km víz pompásan elnyel midenféle szennyezést. -
Fasiszta #109 Én nem erre a tenger alatt járóra gondoltam. -
#108
Köszi :) Kéne neked már valami könyvet kiadni :) -
#107
A Whiskey osztály nem volt nukleáris meghajtású tengeralattjáró, gyakorlatilag a német U-XXI. osztály kicsivel kisebb méretű változata volt, tehát II.Vh-s technika. Ha felrobbant volna, a kérdés az, hogy a torpedók robbanófejei megsérülnek-e. Az, hogy nukleáris robbanás történjen, erősen valószínűtlen, de a sugárzó anyag kikerülhetett volna, sugárszennyezést okozva. -
#106
1985-ben még legalább 50 Whiskey-osztályú egység volt rendszerben, igaz ebből mintegy 20 már csak tartalékban, és olyan 30 volt aktív szolgálatban. -
Fasiszta #105 Nem okozna környezeti károkat egy ilyen atom tenger alatt járó felrobbanása? -
#104
Svédország nem Anglia vagy Franciaország, a költségvetés korlátozott, ezért nem engedhették meg komolyabb méretű, modern felszíni egység rendszeresítését. Az ASW feladatokra a tengókat és a part menti járőrhelikoptereket elégségesnek tartották.