Hidegháború
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#173
Ezek 1 év alatti adatok? Mert emlékeim szerit vietnámba havi (!) 30 ezer tonna ment 1970-es években. Kõolajtól kezdve a Kaláig minden. Egy év alatt 10'000 tonna az napi 27. Ezt csak 50 ezer felkelõvel számolva napi fél kiló! Khöm. Ez vicckategória szerintem. Még a 87 ezer sem nagy szám. '73 Yom Kippúr, 100'000 tonna szovjet szállítás kevsebb, mint 2 hét alatt. Jó, ez szélsõséges példa, de mutatja az segítség nagyságát.
A vadászgépek alatt a ráfordítás nagyságát és szintjét értem. Egy F-16 árából hány Stinger jött ki? Sok. Ugyanezt el lehet képzelni MiG-21 gépre fajlagosítva is.
Vietnámiak részben a kor csúcstechnikáját kapták meg. A Stinger is az volt, na de milyen mennyiségben kapták? Ja, és "csak" egy "koszos" kis MANPAD. Vietnám ezerszám kapott SA-2 rakétákat és komplett ütegeket. És ez csak egy apróság. Mindenféle nyersanyaggal is pupmálva voltak.
Szóval nagyon kíváncs lennék, ha olyan support lett volna, mint a szovjetek vietnámija akkor mi lett volna a vége. Bár politikailag az neccesebb lett volna. Mondjuk, ha a SZU nem csinált ebbõl problémát akkor semmi joga nem lett volna az asztalt verni, ha hirtelen M60 menetoszlopok rontanak rá az övéikre. Mert a vietnámi harckocsik nem a földbõl nõttek ki. (Tudom ez utópisztikus amit írok).
A vadászgépek alatt a ráfordítás nagyságát és szintjét értem. Egy F-16 árából hány Stinger jött ki? Sok. Ugyanezt el lehet képzelni MiG-21 gépre fajlagosítva is.
Vietnámiak részben a kor csúcstechnikáját kapták meg. A Stinger is az volt, na de milyen mennyiségben kapták? Ja, és "csak" egy "koszos" kis MANPAD. Vietnám ezerszám kapott SA-2 rakétákat és komplett ütegeket. És ez csak egy apróság. Mindenféle nyersanyaggal is pupmálva voltak.
Szóval nagyon kíváncs lennék, ha olyan support lett volna, mint a szovjetek vietnámija akkor mi lett volna a vége. Bár politikailag az neccesebb lett volna. Mondjuk, ha a SZU nem csinált ebbõl problémát akkor semmi joga nem lett volna az asztalt verni, ha hirtelen M60 menetoszlopok rontanak rá az övéikre. Mert a vietnámi harckocsik nem a földbõl nõttek ki. (Tudom ez utópisztikus amit írok).
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#172
Afganisztán nem Korea ilyen szempontból. Sose volt erõs központosított hatalom, noha a szovjetek szerettek volna egy ilyet kiépíteni. A gond akkor is az volt, hogy a helyi hadurakkal kellett folyton lepaktálni, akik meg teljes nyugalommal képesek voltak mindkét oldal pénzét és támogatását elfogadni.
Ha a CIA nem segíti az Afgánokat, akkor a szovjetek valószínûleg sikeresen kiépíthették volna a központi hatalmat. Az más kérdés, hogy ezt nem tehették meg. Utólagosan sok kritika érte az USA-t az Afgán beavatkozás miatt, de a hidegháború egyik "szépsége" az volt, hogy senki sem azt nézte, hogy mit csinál az alkalmai szövetségese, hanem azt, hogy ki ellen harcol. Lehetett beteges gyerekmegrontó, tömeggyilkos vagy szimplán hibbant, ha az adott oldal borsot törhetett a támogatásával a másik oldalnak, akkor minden további nélkül megtették. Ennek nagyon sok Dél-Amerikai és Afrikai civil is kárát látta, nem csak az Ázsiaiak...
Ha a CIA nem segíti az Afgánokat, akkor a szovjetek valószínûleg sikeresen kiépíthették volna a központi hatalmat. Az más kérdés, hogy ezt nem tehették meg. Utólagosan sok kritika érte az USA-t az Afgán beavatkozás miatt, de a hidegháború egyik "szépsége" az volt, hogy senki sem azt nézte, hogy mit csinál az alkalmai szövetségese, hanem azt, hogy ki ellen harcol. Lehetett beteges gyerekmegrontó, tömeggyilkos vagy szimplán hibbant, ha az adott oldal borsot törhetett a támogatásával a másik oldalnak, akkor minden további nélkül megtették. Ennek nagyon sok Dél-Amerikai és Afrikai civil is kárát látta, nem csak az Ázsiaiak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#171
A helyzet az, hogy nagyon is összemérhetõ a kettõ. A kezdetben, 1983-ban, a CIA mintegy 10.000 tonnányi fegyvert és lõszert juttatott el az Afgán felkelõkhöz, plusz jelentõs pénzösszeget, hogy megszerezze a támogatást a Pakisztáni háttérhez is. A csúcs 1987-ben volt, ekkor hozzávetõleg 87.000 tonnányi fegyvert és felszerelést szállítottak le. 1985-tõl a CIA mûholdképeket osztott meg a helyszínen lévõ tanácsadóival, és ezek alapján dolgozták ki a rajtaütéseket.
Az, hogy látványosabb eszközök nem került oda (vadászgépek és harckocsik), még nem jelenti azt, hogy az USA kevésbé segítette az Afgánokat. Az Afgánok nem tudták volna rendesen használni a vadászgépeket, nem voltak megfelelõ alapképzettséggel bíró pilótáik és szakembereik. Nem voltak normális reptereik. Továbbá feltehetõen az amerikaiak tisztában voltak vele, hogy ha lettek volna is, a jelentõs szovjet fölény miatt vica-versa történik a Vietnami háború, tehát sokszoros gyõzelem/veszteség arányt könyvelhettek volna csak el. Mindezt pedig magas költségek mellett, tehát sok pénzért cserébe kis haszon. Ezért döntöttek az olcsóbb, egyszerûbb és az adott körülményekhez jobban megfelelõ MANPADS és AAA gépágyúk mellett.
Az, hogy látványosabb eszközök nem került oda (vadászgépek és harckocsik), még nem jelenti azt, hogy az USA kevésbé segítette az Afgánokat. Az Afgánok nem tudták volna rendesen használni a vadászgépeket, nem voltak megfelelõ alapképzettséggel bíró pilótáik és szakembereik. Nem voltak normális reptereik. Továbbá feltehetõen az amerikaiak tisztában voltak vele, hogy ha lettek volna is, a jelentõs szovjet fölény miatt vica-versa történik a Vietnami háború, tehát sokszoros gyõzelem/veszteség arányt könyvelhettek volna csak el. Mindezt pedig magas költségek mellett, tehát sok pénzért cserébe kis haszon. Ezért döntöttek az olcsóbb, egyszerûbb és az adott körülményekhez jobban megfelelõ MANPADS és AAA gépágyúk mellett.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#170
Ezen lehet csámcsogni.
A hasonlóság inkább a célokban volt,egy bábkormány fenntartása külsõ erõkkel.
Dél Vietnamot meg az amerikaiak támogatták és inkább az bukott el mint az USA.
Afganisztánban is ez történt szerintem.Nem a szovjetek buktak hanem a bábkormány.
A hasonlóság inkább a célokban volt,egy bábkormány fenntartása külsõ erõkkel.
Dél Vietnamot meg az amerikaiak támogatták és inkább az bukott el mint az USA.
Afganisztánban is ez történt szerintem.Nem a szovjetek buktak hanem a bábkormány.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#169
Afganisztán kapcsán eszembe jutott valami. Vietnámban a jenkik bukát a játékot összesszégéban a Linebacker II sikere ellenére is. Viszon milyen iszonyatos szojvet támagoatással? Több ezer rakéta, vadászgépek, tankok, szállítmányok stb.
Így ez érthetõ is. Viszont az fura, hogy szinte mindenkinek az van a fejében, hogy a kis Vietnám hogy lenyomta a jenkiket. Nem fura ez egy kicsit?
Akkor nézzük fordítva. Afganisztán szokták a Szovjetunió Vietámjaként emlegetni. Bár érteném miért... Hasonlóságok vannak, de azért nézzük már meg a támogatás nagyságát. Egyszerûen nem találom az a pontot ahol a vietnámi hátszelet össze lehetne mérni az afgánok hátszelével. Alsó hangon nagyságrendi különbségek vannak. Vagy talán kettõ is... Vagy csak elkerülte valami a figyelmemet?
Így ez érthetõ is. Viszont az fura, hogy szinte mindenkinek az van a fejében, hogy a kis Vietnám hogy lenyomta a jenkiket. Nem fura ez egy kicsit?
Akkor nézzük fordítva. Afganisztán szokták a Szovjetunió Vietámjaként emlegetni. Bár érteném miért... Hasonlóságok vannak, de azért nézzük már meg a támogatás nagyságát. Egyszerûen nem találom az a pontot ahol a vietnámi hátszelet össze lehetne mérni az afgánok hátszelével. Alsó hangon nagyságrendi különbségek vannak. Vagy talán kettõ is... Vagy csak elkerülte valami a figyelmemet?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#168
Miért távolították el? Nos, elsõ sorban hatalomvágyból, másod sorban pedig azért, mert túlságosan is reformer volt, aki ráadásul szerette, ha körülötte forog a világ és õ van a középpontban. 😊
Brezsnyev magának akarta az párt- és az országvezetését. Plusz sok tyúkszemre lépett rá a belsõ reformokkal, amelyek nagyon jó kis táptalajt képeztek a leváltására. Ehhez azonban indok is kellett, és az egyik fõ indok a Kubai rakétaválság volt, amelybõl külsõ szemlélõként a szovjetek kerültek ki vesztesen. Az 1956-os Magyar népfelkelés és szabadságharc is bizonyos fokig köthetõ hozzá, ugyanis Hruscsov a hatalomra lépésekor elkötelezte magát a de-Sztálinizálás mellett, vagyis a Sztálini rezsim rémtetteit a háta mögött akarta hagyni. Ez volt egy jel például a magyar forradalmároknak, hogy véget ért a keménykezû szovjet felülrõl való vezetés. De tévedésben voltak, mert csak enyhülésrõl, és nem megszûnésrõl volt szó (igaz, hogy ekkor Bulganyin vezette a szovjetuniót, de Hruscsov volt az egyik, aki de-Sztálinizációt kitalálta).
Hozzáteszem, a de-Sztálinizáció valóban nagy elõrelépés volt a Szovjet nép számára, ugyanakkor bizonyos szintig elõrevetített káros változásokat is. Az egyik ilyen az egymással vetélkedõ fõkonstruktõrök egymással való harca, ami igencsak károsan érintette a szovjet ûrprogramot Korljev halála után (Koroljev maga is egy erõs, széthúzást meg nem tûrõ egyéniség volt, õ fogta össze a különféle tervezõirodákat és oldotta fel a vetélkedéseket közöttük). Utódja Misin és az egyik meghatározó fõmérnök, Cselomej például nem volt hajlandó leülni egymással egy asztalhoz, sõt, egyáltalán semmiféle együttmûködésre nem voltak hajlandóak, ez pedig finoman szólva megnehezítette a szovjet ûrprogram mûködtetését. Egy másik orosz fõmérnök Tszibin (ha jól írom, angolban Tsybin-ként írják) írta az eset után, hogy ha Berija és Sztálin még élne, akkor elképzelhetetlen lenne ilyesmi. Tapasztalatból beszélt, ugyanis korábban õ sem jött ki Cselomejel, mire Sztálin a következõt találta mondani: "Ha két kommunista nem tud együttmûködni, akkor az egyikük ellenség. Nekem nincs idõm eldönteni, hogy melyikük az. Ezért kapnak 20 percet, döntsék el maguk." Ezután Tszibin és Cselomej úgy dolgozott együtt, mint két jó barát... 😊
Brezsnyev magának akarta az párt- és az országvezetését. Plusz sok tyúkszemre lépett rá a belsõ reformokkal, amelyek nagyon jó kis táptalajt képeztek a leváltására. Ehhez azonban indok is kellett, és az egyik fõ indok a Kubai rakétaválság volt, amelybõl külsõ szemlélõként a szovjetek kerültek ki vesztesen. Az 1956-os Magyar népfelkelés és szabadságharc is bizonyos fokig köthetõ hozzá, ugyanis Hruscsov a hatalomra lépésekor elkötelezte magát a de-Sztálinizálás mellett, vagyis a Sztálini rezsim rémtetteit a háta mögött akarta hagyni. Ez volt egy jel például a magyar forradalmároknak, hogy véget ért a keménykezû szovjet felülrõl való vezetés. De tévedésben voltak, mert csak enyhülésrõl, és nem megszûnésrõl volt szó (igaz, hogy ekkor Bulganyin vezette a szovjetuniót, de Hruscsov volt az egyik, aki de-Sztálinizációt kitalálta).
Hozzáteszem, a de-Sztálinizáció valóban nagy elõrelépés volt a Szovjet nép számára, ugyanakkor bizonyos szintig elõrevetített káros változásokat is. Az egyik ilyen az egymással vetélkedõ fõkonstruktõrök egymással való harca, ami igencsak károsan érintette a szovjet ûrprogramot Korljev halála után (Koroljev maga is egy erõs, széthúzást meg nem tûrõ egyéniség volt, õ fogta össze a különféle tervezõirodákat és oldotta fel a vetélkedéseket közöttük). Utódja Misin és az egyik meghatározó fõmérnök, Cselomej például nem volt hajlandó leülni egymással egy asztalhoz, sõt, egyáltalán semmiféle együttmûködésre nem voltak hajlandóak, ez pedig finoman szólva megnehezítette a szovjet ûrprogram mûködtetését. Egy másik orosz fõmérnök Tszibin (ha jól írom, angolban Tsybin-ként írják) írta az eset után, hogy ha Berija és Sztálin még élne, akkor elképzelhetetlen lenne ilyesmi. Tapasztalatból beszélt, ugyanis korábban õ sem jött ki Cselomejel, mire Sztálin a következõt találta mondani: "Ha két kommunista nem tud együttmûködni, akkor az egyikük ellenség. Nekem nincs idõm eldönteni, hogy melyikük az. Ezért kapnak 20 percet, döntsék el maguk." Ezután Tszibin és Cselomej úgy dolgozott együtt, mint két jó barát... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#167
úgyhogy itt egy kis Mig-15 ismertetõ, hátha újjáéledünk 😄
MIG-15 Fagot A:
Az elsõ szériagép, Klimov RD-45 (22,3 kN (2270 kp)) hajtómûvel szerelve.
MIG-15S Fagot A:
Az alapváltozattól csekély eltérést mutat, amely csak a feladatkörbõl ered. Az "S" betû kírérõvadászt jelent, a bombázók légi fedezetét biztosította.
MIG-15SV Fagot A:
Ez a változat az elõzõ továbbmódosítása nagy magasságú kísérõvadásszá.
MIG-15SU Fagot A:
Jelentõs változtatás, hogy az addigi gépágyúk helyett 2 db 23 mm-es NR-23-as gépágyú került beépítésre, az orrfutógondola-ajtók mellett helyezték el egy-egy negyméretû "bölcsõben".
MIG-15bisz Fagot B:
Továbbfejlesztették a hajtómûvét (Klimov VK-1), és az elektronikáját. A belsõ tüzelõanyagkapacitást 1250 literrõl, 1410 literre növelték. 1950-ben állt szolgálatba.
MIG-15T:
Speciális változat, gépágyúi helyére csörlõt szereltek, célgépvontatáshoz.
MIG-15bisz-F:
Felderítõ változat. A belsõ gépágyúk helyére AFA-1M és AFP-21KT kamerákat szereltek, míg a külsõ NR-23-as gépágyút meghagyták.
MIG-15Pbisz SP-1:
A MIG-15bisz olyan kísérleti változata, amelyet lokátorral láttak el. A "Korsun" radar számára az orr-rész tetejére szereltek egy nagy kúpot. Elõször 1950-ben emelkedett a magasba.
MIG-15Pbisz SP-5:
Az SP-1-es átalakított válozata. Más rendszerû lokátort szereltek bele. Az "Izumrud" (Smaragd) jellegzetessége, hogy két antennát helyeztek el, a felderítõ lokátor antennája az orr-rész tetején található, míg a célkövetõ-befogó antenna a szívócsatorna közepén egy gömbben. Ez az orrkiképzés és antenna olyannyirabevált, hogy a MIG-17PF/PFU és PM típusokon változatlanul megmaradt.
Fegyverzet:
2 db 23 mm-es NS-23 vagy NR-23, és 1 db 37 mm-es N-37 gépágyúk.
Technikai adatok:
MIG-15bisz
Fesztáv: 10,98 m
Hossz: 11,02 m
Magasság: 3,30 m
Szerkezeti tömeg: 3 676 kg
Felszállótömeg: 5 566 kg
Max. sebesség: 1 040 km/h (0,85 M)
Hatótávolság: 1 330 km
Szolgálati csúcsmagasság: 16,0 km
Hajtómû fajtája: gázturbinás sugárhajtómû
Típusa: Klimov VK-1A
Száma: 1
Tolóereje: 26,47 kN (2700 kp)
Személyzet: 1 fõ
MIG-15 Fagot A:
Az elsõ szériagép, Klimov RD-45 (22,3 kN (2270 kp)) hajtómûvel szerelve.
MIG-15S Fagot A:
Az alapváltozattól csekély eltérést mutat, amely csak a feladatkörbõl ered. Az "S" betû kírérõvadászt jelent, a bombázók légi fedezetét biztosította.
MIG-15SV Fagot A:
Ez a változat az elõzõ továbbmódosítása nagy magasságú kísérõvadásszá.
MIG-15SU Fagot A:
Jelentõs változtatás, hogy az addigi gépágyúk helyett 2 db 23 mm-es NR-23-as gépágyú került beépítésre, az orrfutógondola-ajtók mellett helyezték el egy-egy negyméretû "bölcsõben".
MIG-15bisz Fagot B:
Továbbfejlesztették a hajtómûvét (Klimov VK-1), és az elektronikáját. A belsõ tüzelõanyagkapacitást 1250 literrõl, 1410 literre növelték. 1950-ben állt szolgálatba.
MIG-15T:
Speciális változat, gépágyúi helyére csörlõt szereltek, célgépvontatáshoz.
MIG-15bisz-F:
Felderítõ változat. A belsõ gépágyúk helyére AFA-1M és AFP-21KT kamerákat szereltek, míg a külsõ NR-23-as gépágyút meghagyták.
MIG-15Pbisz SP-1:
A MIG-15bisz olyan kísérleti változata, amelyet lokátorral láttak el. A "Korsun" radar számára az orr-rész tetejére szereltek egy nagy kúpot. Elõször 1950-ben emelkedett a magasba.
MIG-15Pbisz SP-5:
Az SP-1-es átalakított válozata. Más rendszerû lokátort szereltek bele. Az "Izumrud" (Smaragd) jellegzetessége, hogy két antennát helyeztek el, a felderítõ lokátor antennája az orr-rész tetején található, míg a célkövetõ-befogó antenna a szívócsatorna közepén egy gömbben. Ez az orrkiképzés és antenna olyannyirabevált, hogy a MIG-17PF/PFU és PM típusokon változatlanul megmaradt.
Fegyverzet:
2 db 23 mm-es NS-23 vagy NR-23, és 1 db 37 mm-es N-37 gépágyúk.
Technikai adatok:
MIG-15bisz
Fesztáv: 10,98 m
Hossz: 11,02 m
Magasság: 3,30 m
Szerkezeti tömeg: 3 676 kg
Felszállótömeg: 5 566 kg
Max. sebesség: 1 040 km/h (0,85 M)
Hatótávolság: 1 330 km
Szolgálati csúcsmagasság: 16,0 km
Hajtómû fajtája: gázturbinás sugárhajtómû
Típusa: Klimov VK-1A
Száma: 1
Tolóereje: 26,47 kN (2700 kp)
Személyzet: 1 fõ
#166
emberek... haldoklik a topik<#szomoru1>
#165
Szebb? A zombifilmek öreg zombijai jutnak róla eszembe. Hruscsov szerintem Kubába bukott bele.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#164
Jut eszembe.. Hruscsov elvtársat miért távolitották el az elvtársak a hatalomból? Mondjuk Brezsnyev elvtárs kétségtelenül szebb volt 😊 Fõleg a tévében mutatott jól ahogy integet a tribünön 😊
#163
A tv tökéletes arra ha képeket vagy filmeket akarsz nézni.Cifu módszert tudok ajánlani : Hang le és király 😊 Hányszor, még "komoly" sorozatoknál is van az hogy pl beszélnek a Hellcatról, és Wildcat van a filmen vagy forditva. Mondjuk még kicsit elnézem mert hasonlitanak úgy pofára, de a Hellcatot gyakran keverik a Corsairrel is. Ha Ju87 van a képen mindenképpen kell a sziréna alá 😊 Sõt ha más és éppen zuhan akkor is. Épp a minap vigyorogtam, amikor arról beszéltek hogy a bátor szpitfájörök jól legyõzték a messzereket, a guncam felvételen meg éppen egy hurrikánt szegecsel valaki. 😊
#162
Atommal hadifoglyokat? Na ne, ez még viccnek is rossz! Tekintve, hogy egy mûködõ fegyverig nem jutottak el.
Eszerint az infókat netrõl vagy könyvbõl kell beszerezni, a tv totál alkalmatlan erre.
Eszerint az infókat netrõl vagy könyvbõl kell beszerezni, a tv totál alkalmatlan erre.
#161
semennyire. a viasat historyn olyan dokfilm ment, ami szerint a németek atombombával öltek meg 500 hadifoglyot.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#160
Nem pont a megsemmisítésre gondolok, inkább a megbénításra. Arra, hogy a szervezetet elszigetelik, az infószerzést lehetetlenné teszik. Bár lehet, hogy az elszigetelés nem igazán a legjobb kifejezés erre. Viszont a mentalitásukat ismerve a gyilkolászást sem tartom kizártnak. Na jó, ez talán túlzás részemrõl.
#159
Ausztriát hegyek veszik körül...? <#nyes> Te szerintem akkor ott nem nagyon lehettél, max. Tirol tartományra igaz, vagy kevered Svájccal.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#158
Ezt nem vágom. Egy szervezetet hogyan semmisítesz meg? Megölnek mindenkit a M.I 6. székházban?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#157
Hát, nem is tudom, ha a KGB minden erejével a brit titkosszolgálat felmorzsolására koncentrál, lett volna-e esély a megtörésre.
Kérdés: Viasat History és Explorer csatik mennyire megbízhatóak?
Kérdés: Viasat History és Explorer csatik mennyire megbízhatóak?
#156
De azóta sem sikerült senkinek.
Mondjuk legkevésbé a makacs angol ellenállás miatt.
Mondjuk legkevésbé a makacs angol ellenállás miatt.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#155
Nono. 1066, Hóditó Vilmos mond valamit? ;-)
#154
Ki mondta ezt? Az szovjetek átrobogtak volna csak rajtuk vagy késõbb megint megszállják õket, ha õk gyõznek. A NATO nem védte volna meg õket. Miért is tette volna? Erõforrás pazarlás a nagy semmire.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#153
szóval szerinted ausztria egy nagy vörös tenger közepén független maradhatott volna?😊)))
egyébként, ne próbáld az oroszokat amerikai doktrína függvényében nézni. az amcsik a légi utántöltésre, a szovjetek az elõretolt repterekre esküdtek.
egyébként, ne próbáld az oroszokat amerikai doktrína függvényében nézni. az amcsik a légi utántöltésre, a szovjetek az elõretolt repterekre esküdtek.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#152
Milyen rakétás dandárok? Mert max. atomfegyverekkel. Ja, és nézd már meg, hogy NSZK-ban hol volt a repterek zöme. A NSZK - Hollandia - Belgium határ mellett. Miért is? Nagy távolság = védelem. Milyen harcászati rakéta lõ el oda olyan pontossággal, hogy valóban el is találjon valamit nem nukleáris vagy vegyi fejjel?
Hol voltak az NDK és szovjet repterek? Határ mellett igen közel. Ebbõl is lehet látni, hogy ki milyen háborúra készült... Akkor lehet találgatni, hogy egy nagyságrenddel fejlettebb NATO légierõnek mennyibe került volna szétkapni azokat. A háború elsõ óráiban. Éjszaka a NATO ereje megkérdõjelezhetetlen volt, de nappal is igen domináns volt a fölény. Mikor repkedett az szovjeteknél rutinszerûen 30-40 méteren csapásmérõ bevetéseket évi 80-100 repórával? Max. a Szu-24 gépek. Abból meg nem volt olyan sok... Ha már látszik a konfliktus elkerülhetelensége akkor meg a NATO éjszaka kezdte volna.
Precíziós csapásmérõ képesség, stb. meg smafu?
Ausztria elfogalalása mire lett volna jó a Szovjeteknek? Nézd már meg, hogy mindenhonnan hegyek veszik õket körül. Csak az idióta megy be oda. Egy konvencionális fegyverekkel vívott háborúban a NATO nem ment volna oda, csak ha már leverte a SZU támadását. Semmi oka és érdekes sem fûzõdõtt volna hozzá.
Hol voltak az NDK és szovjet repterek? Határ mellett igen közel. Ebbõl is lehet látni, hogy ki milyen háborúra készült... Akkor lehet találgatni, hogy egy nagyságrenddel fejlettebb NATO légierõnek mennyibe került volna szétkapni azokat. A háború elsõ óráiban. Éjszaka a NATO ereje megkérdõjelezhetetlen volt, de nappal is igen domináns volt a fölény. Mikor repkedett az szovjeteknél rutinszerûen 30-40 méteren csapásmérõ bevetéseket évi 80-100 repórával? Max. a Szu-24 gépek. Abból meg nem volt olyan sok... Ha már látszik a konfliktus elkerülhetelensége akkor meg a NATO éjszaka kezdte volna.
Precíziós csapásmérõ képesség, stb. meg smafu?
Ausztria elfogalalása mire lett volna jó a Szovjeteknek? Nézd már meg, hogy mindenhonnan hegyek veszik õket körül. Csak az idióta megy be oda. Egy konvencionális fegyverekkel vívott háborúban a NATO nem ment volna oda, csak ha már leverte a SZU támadását. Semmi oka és érdekes sem fûzõdõtt volna hozzá.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#151
1. ausztria semlegessége egy totális európai háborúban addig tartott volna, amig oda nem ér a VSZ.
2. harcok nem csak éjszaka zajlanak, fõleg, ha már nappal megsemmisítik a rakétás dandárok a reptereket.
2. harcok nem csak éjszaka zajlanak, fõleg, ha már nappal megsemmisítik a rakétás dandárok a reptereket.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#150
az az angol makacs ellenállás kimerül abban, hogy van körülöttük egy tócsa, ami megnehezíti a lerohanásukat. ha szárazföldön lennének, õk is ugyanolyan lepkesúlyúak lettek volna, mint a többiek.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#149
ha a tudományos mûsor a discoveryn, vagy a natgeon ment, egy szót nem kell elhinni belõle.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#148
ls=és
#147
És gondolom a NATO tankok szárnyakat növesztettek volna, és elrepültek volna az ezer kilométer távolságban levõ frontvonalra.
Írtam már. Több fegyver volt itt, mint hozzá ember. Mozgósítás esetén csak embert kellett áthozni cuccot csak késõbb, ha már az eredetibõl kevés van.
Avagy a hajók egybõl a lengyel-német síkságon kötöttek volna ki?
Miért is kellene e legyel síkságon? Az NDK az mi ott közte és az NSZ között? Atyaistanen? Melyik a nagyobb távolság? Moszkva - NDK határ vagy Rotterdam - NDK határ? Hol sûrûbb a közlekedési hálózat? Eh...
Sõt, egybõl az Alpok oldaláik mentek volna hordozókisérettel, hogykirakodhassanak - Ausztriában.
Ausztirában? 1955 óta semleges. Sebaj...
Ráadásul a Nato az pillanatok alatt szétkapott volna bármit megelõzés képpen (hidakat fõleg), míg a szovjetek biztos nézték volna addig is a gyévocskák táncát a helyi mûvelõdési központokban, és eszükbe se jutott volna hasonlóképpen kiütni mondjuk a rajnai hidakat. (Bár, ha a hajók úgyis az Alpok lankáin kötöttek volna ki, akkor tényleg nem sokat tehettek volna.)
Az ODS alatt mire volt képes a szovjet bázisú és kiképzéû légvédelmi rendszer? Pedig elvileg harcot is látott egy részük...
Ébredj fel, és nézd a világot a másik oldaláról is! Az, hogy teljesen egysíkúan az amerikaiak a királyok, és mindenki már nulla elven gondolkodsz, még nem baj, csak elfelejted a másik oldal sík hülyének nézését megindokoln
Nem sík hülye, de ha az szovjet légierõ éjszaka egy vicc a NATO-hoz képest akkor nincs mit magyarázni.
Írtam már. Több fegyver volt itt, mint hozzá ember. Mozgósítás esetén csak embert kellett áthozni cuccot csak késõbb, ha már az eredetibõl kevés van.
Avagy a hajók egybõl a lengyel-német síkságon kötöttek volna ki?
Miért is kellene e legyel síkságon? Az NDK az mi ott közte és az NSZ között? Atyaistanen? Melyik a nagyobb távolság? Moszkva - NDK határ vagy Rotterdam - NDK határ? Hol sûrûbb a közlekedési hálózat? Eh...
Sõt, egybõl az Alpok oldaláik mentek volna hordozókisérettel, hogykirakodhassanak - Ausztriában.
Ausztirában? 1955 óta semleges. Sebaj...
Ráadásul a Nato az pillanatok alatt szétkapott volna bármit megelõzés képpen (hidakat fõleg), míg a szovjetek biztos nézték volna addig is a gyévocskák táncát a helyi mûvelõdési központokban, és eszükbe se jutott volna hasonlóképpen kiütni mondjuk a rajnai hidakat. (Bár, ha a hajók úgyis az Alpok lankáin kötöttek volna ki, akkor tényleg nem sokat tehettek volna.)
Az ODS alatt mire volt képes a szovjet bázisú és kiképzéû légvédelmi rendszer? Pedig elvileg harcot is látott egy részük...
Ébredj fel, és nézd a világot a másik oldaláról is! Az, hogy teljesen egysíkúan az amerikaiak a királyok, és mindenki már nulla elven gondolkodsz, még nem baj, csak elfelejted a másik oldal sík hülyének nézését megindokoln
Nem sík hülye, de ha az szovjet légierõ éjszaka egy vicc a NATO-hoz képest akkor nincs mit magyarázni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#146
Nemrég vettem ki a Christopher Andrew ls Vaszilij Mitrohin által megírt könyvet, a Mitrohin-archívumot, mely a KGB hidegháború elõtti és alatti tevékenységérõl ír. Kíváncsi vagyok, mi újat tudhatok meg errõl a szervezetrõl.
#145
Mint tudjuk, Angliát egyetlen hatalom sem tudta meghódítani. Sem Napóleon Franciaországa, sem Hitler. Valszeg a makacs szovjetek terjeszkedési vágyának bicskája is beletörik az angolok makacs ellenállásába.
#144
És gondolom a NATO tankok szárnyakat növesztettek volna, és elrepültek volna az ezer kilométer távolságban levõ frontvonalra. Avagy a hajók egybõl a lengyel-német síkságon kötöttek volna ki? Sõt, egybõl az Alpok oldaláik mentek volna hordozókisérettel, hogy kirakodhassanak - Ausztriában.
Ráadásul a Nato az pillanatok alatt szétkapott volna bármit megelõzés képpen (hidakat fõleg), míg a szovjetek biztos nézték volna addig is a gyévocskák táncát a helyi mûvelõdési központokban, és eszükbe se jutott volna hasonlóképpen kiütni mondjuk a rajnai hidakat. (Bár, ha a hajók úgyis az Alpok lankáin kötöttek volna ki, akkor tényleg nem sokat tehettek volna.)
Ébredj fel, és nézd a világot a másik oldaláról is! Az, hogy teljesen egysíkúan az amerikaiak a királyok, és mindenki már nulla elven gondolkodsz, még nem baj, csak elfelejted a másik oldal sík hülyének nézését megindokolni is.
Ráadásul a Nato az pillanatok alatt szétkapott volna bármit megelõzés képpen (hidakat fõleg), míg a szovjetek biztos nézték volna addig is a gyévocskák táncát a helyi mûvelõdési központokban, és eszükbe se jutott volna hasonlóképpen kiütni mondjuk a rajnai hidakat. (Bár, ha a hajók úgyis az Alpok lankáin kötöttek volna ki, akkor tényleg nem sokat tehettek volna.)
Ébredj fel, és nézd a világot a másik oldaláról is! Az, hogy teljesen egysíkúan az amerikaiak a királyok, és mindenki már nulla elven gondolkodsz, még nem baj, csak elfelejted a másik oldal sík hülyének nézését megindokolni is.
#143
kár is errõl vitatkozni, annyi benne a "ha" 😄
#142
Hogyan lett volna, ha segítséggel is csak '49-re lett meg. És pont a legfontosabb dolgokat tudták meg. Azt, hogy hogyan megy és hogyan nem. Nem kellett az összes zsákutcát végigjárni és arra is zsét költeni. Mivel maga a feltételezés is nevetséges, akkor minen feltételezni a többit?
A szovjet támadás max. az európai kontinentális rész ellen. Még egy Anglia elleni inváziót sem tudotak volna levezényleni, nemhogy USA ellen...
A szovjet támadás max. az európai kontinentális rész ellen. Még egy Anglia elleni inváziót sem tudotak volna levezényleni, nemhogy USA ellen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#141
én idõpontot nem írtam, de ha hamarabb lett volna nekik (és sikeres és nem hangár mérétû és stb stb), és az amerikaiknak még nem lett volna, akkor elképzelhetõbb egy orosz támadás
#140
Azt mégis mitõl? Úgy lett 49-re, hogy a felét ellopták. Ha a jenkik nem fejlesztik ki, a jóég tudja, hogy mikor lett volna. Lehet, hogy Sztálin el is kasztálta volna, mint techológiai képtelenséget. Nem volt õ nagy észlény.
Az elsõ fúziós szerkezet minkét oldalon több száz tonnás volt. Nem fegyverek voltak. Szerkezetek. Az elv mûködését akarták tesztelni. A jenki konkrétan hangár nagyságú volt. A szovjet is kb. Még kellett idõ, hogy fegyver legyen belõle és elégséges számú.
Semmiféle rációja nem volt egy USA elleni invázónak. Az Iván max. átúszhatta volna az óceánokat, mert komoly flottája a '70-es évekig nem volt. Lásd Kubai válság. Semmit sem tudtak tenni. Aztuán kezdtek bele..
Az elsõ fúziós szerkezet minkét oldalon több száz tonnás volt. Nem fegyverek voltak. Szerkezetek. Az elv mûködését akarták tesztelni. A jenki konkrétan hangár nagyságú volt. A szovjet is kb. Még kellett idõ, hogy fegyver legyen belõle és elégséges számú.
Semmiféle rációja nem volt egy USA elleni invázónak. Az Iván max. átúszhatta volna az óceánokat, mert komoly flottája a '70-es évekig nem volt. Lásd Kubai válság. Semmit sem tudtak tenni. Aztuán kezdtek bele..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#139
hát ha a 2. vh-ban még nem találták volna fel az atombombát és ugyanígy kialakult volna utána a hidegháború és az oroszoknak hamarabb lett volna atomfegyverük, akkor talán... hangsúlyozom talán...
#138
ez a tipikus mi tortent volna HA esete 😛
#137
Hallottam régebben egy olyan kijelentést tudományos mûsorban, hogy ha a szovjet elõbb robbantja fel a kísérleti hidrogénbombáját, mint Teller az USA-ban, fennáll a lehetõség, hogy azzal az erõvel el is tudják foglalni az államokat. Ez most igaz lenne, vagy csak egy hirtelen kijelentés, aminek sok igazságtartalma nincs?
#136
Akkor egy kis nem annyira HT.
http://www.mediafire.com/?sharekey=7f14074ff0e1c710ab1eab3e9fa335ca0d448e8b4569c027
http://www.mediafire.com/?sharekey=7f14074ff0e1c710ab1eab3e9fa335cad5706aa06b9998d8
Az utolsó részét is feltöltöm majd egyszer.
http://www.mediafire.com/?sharekey=7f14074ff0e1c710ab1eab3e9fa335ca0d448e8b4569c027
http://www.mediafire.com/?sharekey=7f14074ff0e1c710ab1eab3e9fa335cad5706aa06b9998d8
Az utolsó részét is feltöltöm majd egyszer.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#135
Részben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#134
Én úgy hallottam, hogy ezen problémák mellett a fõ ok az volt, hogy egy alacsony észlelhetõségû, fõként felderítõ feladatokra szánt gépnek indult, de aztán jöttek az ilyen Predator féle UAV-ok, amik úgy tették rögtön elavulttá a Comanche-ot, hogy még az kész sem volt. Átvették a feladatát az ember nélküli gépek, amik sokkal olcsóbbak is, másrészt szinte a felderítõ küldetések a legkockázatosabbak, és így nem kell a dzsiájdzsókat veszélynek kitenni.
(Erre céloztál a "nincs rá kereslet"-tel?)
(Erre céloztál a "nincs rá kereslet"-tel?)
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#133
Azért egy kényelmes kivonulási mûveletet ne tévesszünk már össze egy háborús körülmények közötti kiszolgálással. Mo-.ra Tiszán az Ukrán határ koözeléban hány vasúti hídon is lehetett átjönni? Magyarán azt az igen keveset szétkapod és nem jön ide semmi, csak Románián vagy Csehszlovákián keresztül vagy saját lábon. Az meg temérdek üzemanyag és még egyéb probléma. Egy híd lerombolása meg sokkal könnyebb móka egy konvoj megtámadásánál...
A II. Vh a keleti fronton évekig tartott. Ma hol lenne erre idõ?
A II. Vh a keleti fronton évekig tartott. Ma hol lenne erre idõ?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#132
én sehol nem beszéltem repülõkrõl, és logisztikáról. de, ahogy a 2. vh alatt is, 91ben is megoldották a nyomtáv problémáját😊
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#131
Harcértékben igen, de azt is leírta Cifu, hogy ott sem mindig.
Na de milyen áron érték ezt el? Lásd, a MiG-29 üzemeltetése cikra 3-4-szer annyiba fájt, mint egy F-16C repcsié. Minden pótalkatrészbõl több kell az alacsonyabb élettartam és minõség miatt és az üzemeltetés alacsony szintje miatt. A szovjetek a szabad ég alatt tárolták nagyrészt a gépeket!
Gondolod, ha a MiG-29 ilyen akkor minden más szovjet cucc eltér ettõl markánsan? Az isznyatos mennyiség minden cuccból még ezt tetézi és a szovjet légiszállíási kapacitás sem volt olyan nagy, mint a jenki tudtommal. Szóval ne akard már beadni, hogy a SZU-nak nem lett volna semmi gondja az utánpótálssal. Arról nem is beszélve, hogy az szovjet vasúti nyomtáv eltér a kelet- és nyugat-európaitól is. Csekélység...
Na de milyen áron érték ezt el? Lásd, a MiG-29 üzemeltetése cikra 3-4-szer annyiba fájt, mint egy F-16C repcsié. Minden pótalkatrészbõl több kell az alacsonyabb élettartam és minõség miatt és az üzemeltetés alacsony szintje miatt. A szovjetek a szabad ég alatt tárolták nagyrészt a gépeket!
Gondolod, ha a MiG-29 ilyen akkor minden más szovjet cucc eltér ettõl markánsan? Az isznyatos mennyiség minden cuccból még ezt tetézi és a szovjet légiszállíási kapacitás sem volt olyan nagy, mint a jenki tudtommal. Szóval ne akard már beadni, hogy a SZU-nak nem lett volna semmi gondja az utánpótálssal. Arról nem is beszélve, hogy az szovjet vasúti nyomtáv eltér a kelet- és nyugat-európaitól is. Csekélység...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#130
Kellett volna egy légiharc fegyver a helikopterekre. Mindazonáltal... Valószinûleg csak egy másik helikopter vagy lassabb merevszárnyú ellen lett volna esélye alkalmazni, ha belebotlanak vb-k akkor rövid úton elintézik a forgószárnyasokat. Legalábbis a tények ezt mutatják 😊 Szóval valamiféle helyi légifölény kellett volna. Mily szép kép, fennt a gyors és csillogó vasak mig "lenn" a forgószárnyasok rakétázzák és gépágyúzzák egymást 😊 Még jó hogy nem lett belõle semmi.
#129
el lett magyarázva, hogy karckocsik terén egyenlõ volt, néha felül is múlta a nyugatot a vsz, de azért magyarázod ugyanazt.
egy kis érdekesség
NI IIM 84-10016/DS ezt tessék a keresõbe írni
egy kis érdekesség
NI IIM 84-10016/DS ezt tessék a keresõbe írni
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#128
Minden esetben csak konvencionális háború feltételezésével van értelme bármit kijelenteni. Egy atomháború nagyon nagy valószínûséggel gyorsan eljutott volna a taktikai fegyverektõl a stratiéigai nukleáris fegyverek bevetéséig. Akkor meg már nem nagyon kell foglalkozni olyan sok mindennel. Viszont hagyományos esetben bizony a légifölény finoman szólva elég jelentõs dolog. Ezt minden háború igazolta 1945 óta. Pont.
Azt meg vegkepp ne allitsd lecci hogy ugyanakkora logisztikai problemat okozott volna a VSZ-nek az utanpotlas szarazfoldon mint az USA-nak az oceanon tulrol..!!!
Aha. Milyen messze is vannak a SZU nagy iparterületei a fronttól. Korlátlan mennyiésgû hadianyag nem tárolható a front közelében. Ha ezzel a feltételezéssel élsz, akkor kit érdekel az Atlanti-óceán? Mindn itt van Európában? Érted mirõl beszélek.
+ A Vörös Hadsereg hányszor is nagyobb számszerûleg. Mind az sok ezer ócska hk-t el kell látni mindnnel. A magasabb szitnû technika üzemeltetéséhez kevesebb ember és anyag kell. --> Kisebb logisztika. A VSZ alacsonyabbrendû és számszerûleg nagyobb is volt. A vasúti szállíás kapacitása finoman szólva véges és elég könnyen támadható, mert áll.
A hajókat csak a kirakodási helyen állnak. A tengeren arra mennek amerra akarnak és a kíséret is velük. Az összes vasútvonalat meg a világ összes erõforrásával sem tudod megvédeni. A konvojba beraksz 50 hajót és mellé raksz 1-2 hordozót meg tengókat.
Nem ugy ahogy az amcsik obolhaborus felvonulasa kb. 1/10-nyi mennyisegu technikaval...
Bazz, errõl már írtam. 0 azaz 0 mennyiségû jenki erõ volt ott. A szovjetek 40 éve hoztak vittek ide anyagot és embert. Volt rutin. Mellesleg nem mindent vittek haza. Némi éllel mondhatnám, hogy Afganisztánban szereztek némi gyakorlatot, hogy hogyan kell gyorsan lelépni...
Azt meg vegkepp ne allitsd lecci hogy ugyanakkora logisztikai problemat okozott volna a VSZ-nek az utanpotlas szarazfoldon mint az USA-nak az oceanon tulrol..!!!
Aha. Milyen messze is vannak a SZU nagy iparterületei a fronttól. Korlátlan mennyiésgû hadianyag nem tárolható a front közelében. Ha ezzel a feltételezéssel élsz, akkor kit érdekel az Atlanti-óceán? Mindn itt van Európában? Érted mirõl beszélek.
+ A Vörös Hadsereg hányszor is nagyobb számszerûleg. Mind az sok ezer ócska hk-t el kell látni mindnnel. A magasabb szitnû technika üzemeltetéséhez kevesebb ember és anyag kell. --> Kisebb logisztika. A VSZ alacsonyabbrendû és számszerûleg nagyobb is volt. A vasúti szállíás kapacitása finoman szólva véges és elég könnyen támadható, mert áll.
A hajókat csak a kirakodási helyen állnak. A tengeren arra mennek amerra akarnak és a kíséret is velük. Az összes vasútvonalat meg a világ összes erõforrásával sem tudod megvédeni. A konvojba beraksz 50 hajót és mellé raksz 1-2 hordozót meg tengókat.
Nem ugy ahogy az amcsik obolhaborus felvonulasa kb. 1/10-nyi mennyisegu technikaval...
Bazz, errõl már írtam. 0 azaz 0 mennyiségû jenki erõ volt ott. A szovjetek 40 éve hoztak vittek ide anyagot és embert. Volt rutin. Mellesleg nem mindent vittek haza. Némi éllel mondhatnám, hogy Afganisztánban szereztek némi gyakorlatot, hogy hogyan kell gyorsan lelépni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#127
Valahol olvastam(pontosan nem emlekszem)hogy az Sz-125ost(a tipusban sem vagyok biztos)el lehetett latni kismeretu nuklearis toltettel a nagy fenyegetest jelento repulo-kotelekek,egbol valo"lesopresehez"..
Ez igaz..?Volt ilyen.?
Ez igaz..?Volt ilyen.?
Seven-Four-Seven--Heavy
#126
Feljtsd mar el a legifolenyt 1 korlatlan haboruban a 80'as evekben amikor a legifoleny meg szamitott volna(a 60-70es evekben nem volt akkora a kulonbseg)...
Ekkor mar nyilvanvalo volt hogy nem hagyhatoak ki a nuklearis taktikai toltetek egy konfliktusbol(europai hadszinteren)..az osszes repteret leradiroztak volna a terkeprol kozepes-hatotavolsagu raketakkal..!!!!
100%-ban elismerem a nyugati repteknika"magasabbrenduseget"es minoseg beli folenyet,de "az" a haboru nem errol szolt volna...
Azt meg vegkepp ne allitsd lecci hogy ugyanakkora logisztikai problemat okozott volna a VSZ-nek az utanpotlas szarazfoldon mint az USA-nak az oceanon tulrol..!!!
Nezd meg Manfred Weorner-rel keszult Panorama interjut 91-bol mikor megkerdeztek "..Miert nem szuntetik meg a NATO-t,ha a VSZ felbomlott..??"(a hatterben meg a mindig europai orszagokban allomasozo szovjet csapatokat mutattak)a valsz:".Mert ezek a szovjet erok 24 ora alatt Parizsban lennenek.."(persze sztm nem gondolta komolyan..)
Senki nem hitte el hogy a hataridokre kepesek lesznek kivonni a hatalmas erot..de a valosag racafolt,a hataridokre,peldas rendben megtortent a csapatkivonas...(az amcsik nem kis csodalkozasa kozepette!!)Tudom mert vegig eltem...A nyugati katonai sajto csodalatat fejezte ki h fantasztikusan gyorsan,rendben ment...
Nem ugy ahogy az amcsik obolhaborus felvonulasa kb. 1/10-nyi mennyisegu technikaval...
Ekkor mar nyilvanvalo volt hogy nem hagyhatoak ki a nuklearis taktikai toltetek egy konfliktusbol(europai hadszinteren)..az osszes repteret leradiroztak volna a terkeprol kozepes-hatotavolsagu raketakkal..!!!!
100%-ban elismerem a nyugati repteknika"magasabbrenduseget"es minoseg beli folenyet,de "az" a haboru nem errol szolt volna...
Azt meg vegkepp ne allitsd lecci hogy ugyanakkora logisztikai problemat okozott volna a VSZ-nek az utanpotlas szarazfoldon mint az USA-nak az oceanon tulrol..!!!
Nezd meg Manfred Weorner-rel keszult Panorama interjut 91-bol mikor megkerdeztek "..Miert nem szuntetik meg a NATO-t,ha a VSZ felbomlott..??"(a hatterben meg a mindig europai orszagokban allomasozo szovjet csapatokat mutattak)a valsz:".Mert ezek a szovjet erok 24 ora alatt Parizsban lennenek.."(persze sztm nem gondolta komolyan..)
Senki nem hitte el hogy a hataridokre kepesek lesznek kivonni a hatalmas erot..de a valosag racafolt,a hataridokre,peldas rendben megtortent a csapatkivonas...(az amcsik nem kis csodalkozasa kozepette!!)Tudom mert vegig eltem...A nyugati katonai sajto csodalatat fejezte ki h fantasztikusan gyorsan,rendben ment...
Nem ugy ahogy az amcsik obolhaborus felvonulasa kb. 1/10-nyi mennyisegu technikaval...
Seven-Four-Seven--Heavy
#125
A Sidewinder kinematikai hatótávolsága jóva nagyobb. Helinél ez még fontosabb, mert 0 kezõsebességrõl kell gyorsítani.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#124
Jobb megoldás mint a stinger?
Elõnyösebb a helinek?
Elõnyösebb a helinek?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."