6569
-
#679
a hibákért bocs szar a billentyűzetem -
#678
ovasgattam jobra balra, engem 1 dolog zavar,mégpedig hogy a legtöbb tudós felet el amikor kijeentihogy "nagyon kici az esélye a földönkívüli életnek" mi vanha nem szén alapú életformákat kéne keresnünk. az lehet, hogy a földön nem jött össze hogy más vegyület alapú életformát létrehozzunk, de mivan ha ez a gravitációnk miatt van így, vagy az atmoszféránk miatt. ha felnézek a csillagos égre megszámláhtatlan csillagot látok, ezekhez még rengeteg bolygó vagyhold tartozik mindegyiknek más a gravitációja, az atmoszférája vagy a szerkezete.
vagy van máselkpzelésem, mi van ha régen a galaxisun népes volt, csak ki halt és csak mimaradtunk egyszegényes kis csoport különböző összetételekkel. mi van ha tényleg mi vagyunk az utolsók a pályán?
én amondó vagyok hogy a tudományra kéne fektetnünk a legnagyobb hangsúlyt, csaksajnos egy olyan világban mint a mink, ahol az egymás elleni harc a legfontosabb tényező. sosem fog valóra vállni ,hogy mi, más léyekkel találkozunk, még ha azok fejletlenek is... -
bergerj #677 Igyvan mindenki az csak máshonan -
blackgamer #676 Az idegen lények köztünk élhetnek -
tomcat1 #675 kösz h szóltál megyek megnézem, -
#674
má' elmentek.
de otthagytak neked egy kis cetlit a hűtőn -
tomcat1 #673 Na még mindig nem jönnek ? -
sanya30 #672 Különben tényleg nem lesz esélyünk élőlényeket felfedezni szeretett Anyabolygónkon kívül. -
sanya30 #671 Persze ezt csak viccnek szántam!
Ugyanis nics időnk!
Folytathatnának minden eddigi kutatást, csak az új módszerek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.
Nem úgy, mint a NASA az előző cikkben. -
sanya30 #670 Teljesen igazad van, hiszen a Voyager 1, amit 77-ben indítottak útjára 2005 augusztusára már megtett 96 CsE-t (1 CsE a Nap és Föld közötti középtávolság = 149,6 millió km).
Azért az nem semmi.
A 26 fényévnyire lévő beta CVn-t -amit a kutatók állítása szerint elsőként lenne érdemes vizsgálni az élet jelei után kutatva- el is érné egy ilyen bárka (ha a számításaim nem tévesek) röpke 483600 év alatt.
De a mondás igaz: "Bátraké a szerencse!"
Időnk meg van bőven.
-
OKkultist #669 Esetleg ha nem egymás ellen menne minden, akkor használhatták volna a kínai hajótechnológiát, egy kicsit jobbak voltak, mint Kolombusz szánalmas kis csónakjai, de a kínai főnök nem engedte (szerencsénkre) akkor meg még nem lehetett technológiai transzferrel üzletelni. Kolombusz sikere meg az indiánok végzete volt, mert a spanyolok sem technológiával akartak üzletelni, hanem egyeszerűen lerabolták és kiirtották a térséget. (legalább a régiségeket/írásos nyomokat ne tették volna tönkre, a vallási elvakultság miatt, vagy legalább előtte lemásolták volna, hogy valami nyoma maradjon, ha már fényképezni nem tudtak) -
OKkultist #668 Sehogy, de ha áll is valahogy (Lockheed Martin Skunk Works) az soha nem fog kiderülni, de ha esetleg mégis kiszivárog, akkor sem lesz soha civil használatra engedélyezve. -
sanya30 #667 Nos, ez az amiről beszélek:
XXI. századi űrverseny
2009. január 19. 08:03, Hétfő - Cifka Miklós
A NASA az új célokhoz új eszközöket akart. A CEV (Crew Exploration Vehicle) keretében pályázatot indítottak, hogy megtalálják az ideális tervet és gyártót az új űrhajóhoz. Az eredeti, ún. spirális fejlesztés helyett a NASA 2005-ben kinevezett új igazgatója, Michael Griffin új irányelveket határozott meg, hogy a 2014-re előírt első CEV-fellövés helyett hamarabb indulhasson az új űrhajó. Az első tervek jó része még tartalmazott mérnöki újításokat és újszerű elképzeléseket, a NASA azonban finoman utalt arra, hogy mindössze egy megnagyobbított Apollo űrhajót képzeltek el, tehát például a Northrop (Szojuz-szerű) és a Lockheed (eredetileg kisméretű űrrepülőgép) terveit kellene átdolgozni.
Az eset páratlan volt a maga nemében, és meglehetősen negatívan érte a szakmát. Az Apollo-féle design és technikai megoldások hajdan leginkább a kőbe vésett határidő ("...az évtized vége előtt...") és a még gyerekcipőben járó hiperszonikus repüléssel kapcsolatos ismeretek miatt győzedelmeskedtek az aerodinamikus űrrepülőgép tervek felett. Több, mint 40 év múlva arra hivatkozni, hogy az Apollo féle alapkoncepció már bevált, és ezzel elvetni minden újítást mindenesetre némileg vaskalaposnak tűnik.
Technikai újítások kontra elavult (bocsánat: jól bevált) technológiák: 0:1 -
mrzool #666 Igeeen, nyilván Kolumbusznak se szabadott volna elindulnia, hanem meg kellett volna várnia a Concorde megépítését, hogy pár óra alatt átruccanhasson Amerikába. Elvégre milyen dolog már lassú, őskori (FA!!!) technológiákkal épült hajóval, méregdrága küldetés során nekivágni az ismeretlennek... -
Pares #665 Igen, ezeket érdemes lenne kutatni, csakhogy hiába műxik elvben, ha a technológiánktól ez még vagy 150 évre van. Sajnos. És addig, amig a jelenlegi módszerekkel kutatunk, addig nem igen van mód a naprendszeren kivül is kutatni. Még a saját naprendszerünkön belül is sokszor problémás egy-egy robotot elküldeni valamelyik égitestre... -
sanya30 #664 Persze, én se azt mondom, hogy az elavult, méregdrága technológiákkal bajlódjunk és öljünk bele még több pénzt. Viszont, arra (szerintem) érdemes lenne költeni, hogy új, célravezetőbb technológiákat fejlesszenek ki.
Pl.: antigravitációs "hajtómű" a felszállások és leszállások energiatakarékos megoldására, ill. a hipertér hajtómű, amivel nagy távolságokat tehetnénk meg "rövid" idő alatt.
Ezekről egyébként cikkezett a SG is még régebben:
Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai kormány
2006. január 8. 19:56, Vasárnap - Richárd Balázs
Érdemes az antigravitációs meghajtással foglalkozni?
2005. január 28. 09:47, Péntek - Richárd Balázs
Nem tudom azóta hogy állna a kísérletekkel. -
EK1TEP #663 Kicsit off:
Most néztem az Alien Autospy (2006, Ufo Boncolás) c. filmet.
Elvileg igaz történet alapján készült legalább is a film azt mondja és a végén a 2 tag akiről szól beszél is egy kicsit...
Erről a videóról van szó benne...érdekes film.
Nah bocsi az offért! -
OKkultist #662 "Egyesek bizony még manapság sem nézik jó szemmel az űrbeli tevékenységet.
Azt mondják, hogy túl drága, ne költsünk rá milliókat, adjunk inkább enni az éhezőknek, rakéták és űrhajók helyett építsünk lakóházakat, iskolákat, gyárakat.
TELJESEN JOGOS AZ IGÉNY, ilyen qurvadrága, semmiresemjó kínai eredetű tüzijátékokkal (rakéták) kár bohóckodni, addig inkább értelmes dolgokra kellene költeni, a fegyverkezés dettó, dehát tele van a világ agresszíven szaporodó vadbarmokkal, vallási fundamentalistákkal, pénz-és hataloméhes beltenyésztett degeneráltakkal, ráadásul ez utóbbiak tele vannak pénzzel, és egy különlegesen elmebeteg csoportot alkotnak, akiket kritizálni sem lehet. Így az erőforrások felesleges hülyeségekre mennek el. Valószínű egy épeszű bolygón az űrkutatás az akkor válik aktuálissá, ha az energia, élelmiszer és egészségügy már meg van oldva, ill. ezeknek a megoldására van ALÁRENDELVE az űrkutatás is. Ott az az érdekes, ami itt nincs: kozmikus sugárázás meg súlytalanság. -
Pares #661 Én nagyon is támogatom az űrkutatást! Csak azt modnom, hogy addig, amig CSAK a Földihez hasonló életet keresünk, addig nincs sok esélyünk. -
sanya30 #660 És amikor már kellő hangsúlyt fektettünk az űrkutatásra, az esély is megnőne rá, hogy rátaláljunk valahol az "élet" nyomaira. És, ha rátalálnánk, akkor újraértelmezhetnénk az élet fogalmát is. 
-
sanya30 #659 Egyébként valóban nem ártana egy kicsit jobban koncentrálnunk a galaxisunk kutatására. Akár az élet keresésében, akár lakható bolygók felkutatásában, de fontos szerephez kellene juttatni az űrkutatást.
Az 1983-ban kiadott, Galambos Tibor - A világűr képekben c. könyvben van egy érdekes részlet:
"Egyesek bizony még manapság sem nézik jó szemmel az űrbeli tevékenységet.
Azt mondják, hogy túl drága, ne költsünk rá milliókat, adjunk inkább enni az éhezőknek, rakéták és űrhajók helyett építsünk lakóházakat, iskolákat, gyárakat. Jóindulatukhoz nem fér kétség, de a legnagyobb tévedésben ők vannak, mert nincsenek tisztában az arányokkal, melyeknek érzékeltetésére minden szó helyett álljanak itt az alábbi adatok:
Egy lakosra jutó különböző kiadások az Egyesült Államokban 1971-ben dollárban
Hadikiadások 400
Alkohol 35
Dohányzás 17
Kozmetika 16
Űrkutatás 15
...egyetlen nukleáris tengeralattjáró másfélszer annyiba kerül, mint a Viking-misszió összköltségei. De ez csupán a költségek összehasonlítása."
Tehát ez volt 1971-ben. Ma, vajon hogy nézhet ki egy ilyen elemzés?
Szerintem nem is akarom annyira tudni. :( -
sanya30 #658 "Hát ez tényleg csak max. spekuláció, mivel egy az, hogy semilyen más bolygón eddig még nem tudunk életről" itt a Marsra, vagy Vénuszra gondolsz? Bár, inkább csak a Marsra, hiszen eddig még csak ott kutattunk az "élet" nyomai után. Ebből azt szeretném kihozni, hogy nem is kutatjuk még a közeli naprendszereket sem, hiszen nincs mivel, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy jó csomó rendszerben olyan bolygó ,ahol létezik -akár- hozzánk hasonló "fejlett" civilizáció. -
Pares #657 Igen, ezért irtam, hogy "meg kell tanulni értelmezni az élet fogalmát".
"Nagyon eltúlozva a dolgot arra gondolok, hogy egy hatalmas kavargó gáz, vagy plazmakupac is lehet élő akár intelligens is, vagy akár parányi szervezetek halmaza is képezhet ilyet. Persze ezek a legvadabb dolgok, nyilván az ennyire szélsőséges esetek esélye elhanyagolható."
Erről készült egy remek dokumentum film, a neve Alien Planet. -
uwu #656 Szerintem is pontatlan a téma megnevezése.
Bár érthető miért hiszik, hogy ilyen feltételek kellenek, nincs más példa.
Én azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egész más mérettartományban jön létre az élet.
Nagyon eltúlozva a dolgot arra gondolok, hogy egy hatalmas kavargó gáz, vagy plazmakupac is lehet élő akár intelligens is, vagy akár parányi szervezetek halmaza is képezhet ilyet. Persze ezek a legvadabb dolgok, nyilván az ennyire szélsőséges esetek esélye elhanyagolható. -
Pares #655 "Keith Horne, a St. Andrews-i Egyetem csillagásza szerint az Edinburgh-i kollégák nem vették kellően figyelembe az alkalmazott vizsgálati módszerben rejlő bizonytalansági tényezőket. "Nagyon érdekes dolog ilyesmin spekulálni, a vizsgálat eredménye azonban nem is más, mint spekuláció" - mondta Horne a The Scotsman című skóciai napilap online kiadásában megjelent összefoglalóban."
Hát ez tényleg csak max. spekuláció, mivel egy az, hogy semilyen más bolygón eddig még nem tudunk életről, a másik meg az, hogy az "élet feltételei" fogalom rohadt relativ dolog... -
Pares #654 "Az International Journal of Astrobiology című szaklapban publikált tanulmány szerint a tudósok számítógépes modellvizsgálattal becsülték meg, hogy a Tejútrendszerben hány bolygón lehetnek meg az élet feltételei. Számos változót vettek bele az elemzésbe, például a víz és különböző ásványok előfordulásának valószínűségét, és az anyacsillagtól való távolságot (ha a bolygó a napjához túl közeli pályán kering, akkor a forró sugarak elpárologtatják a vizet, ha viszont túl távol, akkor jéggé fagy)."
Nah, ez igy rohadtul nincs rendben. Vagy akkor legalább ugy irták volna, hogy "a Tejútrendszerben hány bolygón lehetnek meg a FÖLDIHEZ HASONLÓ élet feltételei". Értem én, hogy csak azzal dolgozhatunk, amink van, vagy amit ismerünk, de akkor vagy ugy nem igaz ez a szimuláció, ahogy van, vagy kicsit át kéne fogalmazni.
Miért lenne feltétel a víz? Mi lenne, ha a Földön viz helyett valami más lett volna, mondjuk metán, mint a Titánon, amikor jött az a bizonyos pánspermia? -
blackgamer #653 Negyvenezer bolygón lehet élet -
Pares #652 Pánspermia. -
Pares #651 "Szerintem a primitív létformák kutatása célravezetőbb, mivel sokkal több lehet belőle, szerintem könnyebb ilyet találni.
Nem hiszem, hogy ez első eredmény egy idegen kultúrával való kapcsolat lesz, főleg azért mert egyáltalán nem biztos, hogy létezhet kapcsolat olyan távolságokban. Az sem biztos, hogy valaha létezhet olyan technika amivel leküzdhetők ezek a távolságok."
A primitiv életformák első lépéseként meg kell tanulni értelmezni az élet fogalmát, és nem elkövetni olyan hibákat, amiket pl.: a viking misszók alatt csináltak (500 fokra hevités meg ilyenek). Persze tudom én hogy abból kell kiindulnunk, amink van, de ez akkor is olyan, mintha mondjuk egyenesen majmokat keresnénk egy másik bolygón. -
#650
szerintem 10 éven belül földönkívüli életre bukkanunk,
és igazolódik a pánspóra(asszem ez a neve:) elmélet
Mars, Titan, Europa
Däniken meg mondjon le!! :P -
Pares #649 Persze a letöltött fájlt először ki kell csomagolni, és ott benne lesz egy stars.dat nevű fájl. -
Pares #648 Aki még nem ismeri, annak figyelmébe ajánlom a Celestia nevű programot, amit innen lehet letölteni, plussz NAGYON AJÁNLOM HOZZÁ EZT az Add-ont(kb. 2 millió csillagot ad hozzá az alap verzióhoz. A letöltött "stars" nevű fájlt a x/programfiles/Celestia/Data könyvtárba kell elhelyezni, és fölülirni a már létezőt.), és ITT az oldal, ahol mindenféle finomságok vannak hozzá. -
Pares #647 "Ezt aztán jól megmondtad, szerencsére a te véleményed semmit nem számít."
Ezen jót nevettem! Mert a tied, vagy bárkié itt számit, mi? Főleg hogy egyik a másikat elmondja mindennek...
"Értelmes vita helyett, meg jöttetek a repülő tárgyakkal, meg daniken scifijével."
A vita értelmes lehetett volna, csak egyeseknek köszönhetően nem lett az.
"Olyan hogy ufo hívő meg nincs, jó lenne ezeket elfelejteni."
Ez a "hívős" dolog tényleg akkora ***, hogy azt már leirni nem lehet.
Jó, de hadjuk a személyesgedést, beszéljünk akkor "tudományosan". Bár Balumannak igaza van, a "tudományos" fogalom berkein belül nem lehet róla sokat beszélni, előbb utóbb Sci-Fi lesz belőle. -
uwu #646 Persze az is lehet, hogy egyedül vagyunk, de ennek kicsi a valószínűsége. -
uwu #645 Engem leginkább az érdekel, hogy szerintetek melyik kutatási vonal lesz eredményesebb az alábbiak közül.
Nagyjából két fővonalon folyik a kutatás az idegen élet után. Az egyik primitív létformák után kutat és feltételezi, hogy sokkal több helyen alakulhat ki kezdetleges életforma, így könnyebb megtalálni.
A másik vonalon intelligens fejlett civilizációk után kutatnak, figyelik a rádióhullámokat, hátha ad valaki jelet, stb.
Szerintem a primitív létformák kutatása célravezetőbb, mivel sokkal több lehet belőle, szerintem könnyebb ilyet találni.
Nem hiszem, hogy ez első eredmény egy idegen kultúrával való kapcsolat lesz, főleg azért mert egyáltalán nem biztos, hogy létezhet kapcsolat olyan távolságokban. Az sem biztos, hogy valaha létezhet olyan technika amivel leküzdhetők ezek a távolságok.
Biztos sokféle érv el fog hangzani, majd az idő eldönti kinek volt jobb tippje. -
#644
Miért nem lehet megérteni, hogy nem lehet tudományosan földönkívüliek létezéséről beszélni? Amennyit beszéltünk róla tudományosan, annál többet nem is lehet. A jelenben nem tudunk földönkívüliek létezéséről, nem tudjuk tudományosan kutatni, a múltban viszont számtalan olyan dolog történt, amire AKÁR ez is magyarázat lehet (habár tényleg még több kérdést vet fel). Megkéne érteni, hogy nem hitkérdésről van szó, nem fantáziavilágról, hanem egy elméletről, ami egyáltalán nem elképzelhetetlen (legalábbis annak, aki nem nevezi faszságnak, ha valaki megkérdőjelez valamit amit nem tart logikusnak, elfogadhatónak).
Olyan hogy ufo hívő meg nincs, jó lenne ezeket elfelejteni.
De hajrá, vess fel egy nyitott kérdést, hogy miről beszéljünk, tudományosan... -
uwu #643 Mit kérdőjelezel te meg?
A valóságtól elrugaszkodott fantáziavilágoknak semmi köze a tudományhoz.
Az a baj, hogy tönkretettétek a topikot. Eleinte tényleg a földön kívüli életről volt szó, és képzeld nagyon sok a nyitott kérdés amiről lehetne beszélni.
Értelmes vita helyett, meg jöttetek a repülő tárgyakkal, meg daniken scifijével.
-
uwu #642 Ezt aztán jól megmondtad, szerencsére a te véleményed semmit nem számít.
Még okkultist is intelligensebb mint te. -
Pares #641 Ti meg bárkit, aki valamit is meg mer kérdőjelezni, elmondtok mindennek. Tisztára mint a középkorban. -
Pares #640 Te meg hülye vagy és kész.