266
-
physis #226 Kedves Dez,
A természettudományok mellett még a természeti népek (főleg a vadász-gyűjtögetők) kultúrái érdekelnek (eszkimók, busmanok, pigmeusok, hadzapik, egyéb megmaradt zsákámnyolók). Hogyan lehet a furcsa mítoszokat megérteni számunkra, lehetőleg torzítás, ferdítés nélkül? A kulturális antropológiában hallottam fenomenológiai, interpretatív, hermenutikus, szemiotikai stb. megközelítésekről. Azt viszont nem tudom, mennyiben ortogonálisak ezek a köznapi értelemben tudományosnak neveztt gondolkodásra képest. Sőt azt sm tudom, hogy a köznapi értelemben tudományosnak nevezett megközelítás mennyire egységes, vagy mennyire diverz, sokarcú maga is.
Láttam pár művet, amely ezeknek a (kontinentális filozófiából, művészetből, kulturális antropológiaból eredő) megközelítéseknek a tudománnyal való kapcsolatát tárgyalja. A neurobiológus Jean-Pierre Changeux és a hermeneutikus filozófus Paul Ricouer beszélgetéséről szóló A természet és a szabályok. Vagy a felthetehőleg szándékosan provokatív című A természettudományok hermeneutikája válogatás. Olyan kevéssé jutatottam el még bennük, hogy semmit sem tudok róluk mondani.
Mérő László szerint, ha a természet megszólalhatna, ilyesvalamit mondana:
A racionalitás éppúgy a ti [különbejáratú, saját] fogalmatok, mint az erő vagy a sebesség. Nem az én fogalmam, bár elismerem, hogy jó fogalom: kiváló megismerő rendszereket tudtok felépíteni a segítségével. Én nem mondok neki ellent, de ugyanakkor nem aszerint működöm.
Innentől pedig olyasmit vettem ki a szavaiból, hogy más megélési módok is lehetségesek, viszont ezek meg ott deficitesek, ahol esetleg éppen a tudomány tesz jó szolgálatot. Vagyis egyetlen teljes megismerést nyújtó paradigma nincs.
(Nem tudom, az Új észjárások, vagy a Mindenki másképp egyforma című könyvében mondta-e ezeket, és az idézet is csak emlékezet, nem pedig szó szerinti.)
Visszatérve az eredeti kérdéskörre:
Ha a jövőben összeolvad (vagy legalábbis közelít) majd a biológia és a szaámítástechnika, akkor vajon
* képesek-leszünk-e magunknak úgy agyakat építeni (vagy hozzáadni a sajátunkhoz), hogy olyan új módokon is megismerhessük a természetet, ahogy most nem?
* elegendőek-e pusztán a racionális ismeretek, megfontolások, kísérletek stb. mindehhez? Mostani megimerő rendszereink képesek lehetnek-e fokozatosan valami lényegesen többet teremteni valamiféle behúzási (bootstrapping) folyamat révén?
* Agyunkat az evolúció teremtette, azonban az evolúció mégiscsak a ,,nagy valós
világban'', ,,nyálas''-tekegődző izgő-mozgó gubancolódó molekulák vad-dinamikus-életszagú világában van jelen, így nem biztos, hogy jól modellezhető-szimulálható szilíciumkristályokon. A kvantumszámítógépek a gyógyszerkutatást felgyorsíthatják, mert az éppen az izgő-mozgó-,,nyálas'' nagymolekulákat képesek jóval gyorsabban modellezni, de vajon utánozhatjuk-e rajtuk annyira az evolúciót (nyálas környezetével együtt, vagyis a VALÓSÁGgal), hogy csodálatos agyakat evolváljon nekünk (vagy legalábbis fejlesszen tovább)?
A természeti népekre visszatérve: a meséik, mítoszaik szépek, és ha eltűnnek, a meséiket nem lehet csak úgy újraírni. (Konrad Lorenz is írta, hogy kultúrát éppúgy nem lehet csak úgy előzmények nélkül megcsinálni, mint fajt). Szerintem műíró nem lenne képes olyanokat kitalálni, mint a vadász-gyűjtögetők vérbő, sokszor vaskos humorú, meglepően szép szimbolikájú, sajátos, néha kegyetlen, az érzéseket sokszor öszintén elaboráló folklórja. Nekem a nagy, szent történelmi vallások valahogy nem jöttek be, de a vadász gyűjtögetők kissé mechanisztikusabb-individualisztikusabb világa annál inkább: éppen jól kitölti a természettudományokkal való foglakozás órái közötti időszakot, márcsak az azzal való (felületes?) analógia miatt is. -
dez #225 Azt a lehetőséget kihagytad, hogy talán a világ nem is olyan, hogy pusztán materialista-pozitivista-deduktív megközelítéssel tökéletesen megismerhető legyen.
Bár ez sokak számára egyenértékű azzal, hogy ilyen módon tökéletesen megismerhető - csak éppen végtelenül bonyolult, ezért mégsem. De akkor ez sem más, mint hittétel.
És még könnyen kiderülhet az is, hogy bizonyos aspektusai éppen hogy más módszerrel megismerhetők. -
physis #224 Chaitin omega számához a Wikipédia linkjét adtam, de talán jobb lett volna az alábbi ismeretterjesztő linkeket adnom, mert ezek közérthetőbbek, összefoglalóbbak, a dolog elvi jelentőségét jobban kiemelik, ráadásul közvetlenül maga a szerző, Chaitin írta őket:
* [url=http://www.plus.maths.org.uk/issue37/features/omega/index.html]Omega, és miért nincs a matematikában "Mindenség Elmélete"[/url]
* [url=http://www.cs.auckland.ac.nz/CDMTCS/chaitin/sciamer3.html]A következtetés korlátai. Az összetettség és a véletlenség Leibniz-től eredő megközelítéséből következik, hogy a matematika egészére nem lehetséges "Mindenség Elmélete"[/url] -
physis #223 Kedves Tetsuo,
Nem tudom a kérdésekre a választ, mert nem értettem Hawking cikkének részleteit (a hivatkozott elméletekhez szükséges előismereteim híján).
Az én sem értettem a cikk végén, hogy miért kellene minden pontban tudni valmit az univerzum ottani állapotáról, és miért kellene arra törekedni,hogy így megjósolható legyen a jövő. Nem értettem, miért fontos ez itt.
Én inkább valahogy úgy képzeltem, hogy egy "szupernagy" fizikai elmélet azt jelenti, hogy már a szabályait sem lehet hol eltárolni. Már csak az alapelveit sem. A matematikában vannak olyan számok, amelyek tömöríthetetlenek. A pi jól tömöríthető, mert egy egyszerű algoritmus teszőlegesen elősorolja a jegyeit, de Chaitin omega száma tömöríthetetlen. A matematikában el tudok képzeni tömöríthetetlen számot, és mivel a fizikára nincs rálátásom, ezért tudatlanságom miatt egyelőre ott is el tudok képzelni valamiféle óriás elméletet, amelynek elveit sem lehet tömören megadni (még akkor sem, ha csak az alavető elvek érdekelnek, nem pedig valamiféle teljes leírás).
Az az érvelés viszont tetszett, hogy az óriási elmélet valami drasztkus módon visszahat az éppen által kutatott univerzumra (pl fekete lyukká omlasztja össze magát, vagy kizárja magát az univerumból).
Ha Hawking jól írta le az önhivatkozást, akkor nem hiszem, hogy a Hawking által leírt helyzet kicselezhető lenne úgy, hogy a szupergondolkodó saját magát is modellezné. Térjünk vissza a király és a halálraítélt analógiájára. Ott sem képes a király a halálraítélt trükkjét úgy kivédeni, hogy előre modellezi az önellentmondó állítás hatását. A halálraítélt mondata egész egyszerűen olyan szellemesen lett megválasztva, hogy mindig éppen a fordítottja sül ki belőle, mint amiből kiindul az ember. Ezzel nem lehet mit kezdeni: a fogoly ügyes volt, és a király, ha korrekt, megkegyelmez neki. A matematika Gödel-típusú tételeit sem lehet kicselezni: ezek a tételek valóban valami mélyet árulnak el a matematikáról (pl az, hogy tényleg kimeríthetetlen). Hilbert az életét tette fel rá, hogy axiomatizálja a metamtikát, neki tehát "nagyon rosszul jött" a Gödel-tétel, de ő sem tudott vele mit kezdeni (azon kívül, gondolom, hogy nem nagyon nem örült neki).
Bár Hawking leírásában a "pontonként tudni az univerzum hullámfüggévényét" rész jelentősgét nem értettem, viszont magának a cikk üzenetének örültem, és kívánom, hogy igaz legyen. Bár talán csúsztatás tőlem, hogy a matematika eredményeit közvetlenül a fizikára vetítem rá, nem tehetek mást: nem nagyon tudom elképzeni, hogy a fizika véges és lezárható legyen.
Érzelmi okokból is remélem, hogy Hawkingnak legyen igaza. Az emberiséggel mi lenne, ha "vége lenne" a természettudománynak, fizikának, biológiának stb? Egyetlen végtelen dolog a matematika maradna, és, mint Neumann írta, a "külső", természettudományos inspiráció nélkül az is elbarokkosodnék. Formálisan lennének benne lehetőságek, de nem lenne ihlet, ami azokat kihozná belőle. Pár száz év múlva az egész embriséget tönkretenné a kutatás-felfedezés hiánya. Lehet bírálni, hog ma sem áll a kutatás-fejfedezés öröme rendelkezésre minen embernek. De ma legalábbaz elvi lehetőség megvan. Ha Hawkingnak nem lenne igaza, akkor a nagy elméletek lezárásával a puszta elvi lehetőség is örökre bezárulna az emberiség előtt.
Tehát remélem, Nagy Egyesített Elmélet a fizikában sem lesz. Helyette, kárpótlásul, inkább az örök életet kívánom az emberiségnek (mármint az egyén örök életét). Nem lehet természetes dolog az, hogy egész életében "az Öreg titká"-t (Einstein szavaival) kutatja az ember, és épp akkor, amikor végre éppen a legérdekesebb részhez ér, rendre le kell adni a kulcsot. Csak hát természetesnek szoktuk meg, mint ahogy -- gondolom -- a középkorban a csecsemőhalandóság volt megszokott, természetes istencsapása. Az sem ártana, ha az egyén elméje képes lenne legalább a saját kora összes természettudományát átfogni.
Nagy Egyesített Elméletet viszont nem kívánok, szerintem a természet megismeréséért folytatott feszítő közdelem mindörökre fennmarad, sőt egyre és egyre jobban elmélyül, bármikori lezárás nélkül. -
NigRhymes #222 Szerintem minket a kutatók meg a tudósok visznek a sírba..Bármit amit eddig feltaláltak a bolygó kárára volt.Nemhogy inkább kimennének és szednék a szemetet akkor talán nem lenne akkora ózonlyuk,amit szintén nekik köszönhetünk, hogy déltájt alig lehet kimenni mert éget megfele a nap..! -
#221
Hm erdekes..
A te velemenyed micsoda? En ugy gondolom, h Hawking gondolatai nem tukrozik a valot, sot! :)
Azert ez nagykepuseg nem? De mivelhogy ez filozofia ahol nincs nagyon bizonyitva semmi, viszont az elvont de logikus gondolkodas a legfontosabb, nem pedig kepletek v bonyolult szamitasok serege mint ahogy eppen a gyakorlati kozmologiaban, igy nem biztos h akkora baromsag amit velek Hawking elleneben. Persze azert lehet h az.
Szal meine meinung nach, Hawking kicsit akar tul is becsulhette a befogado (es valoszinuleg ertekelo) intelligencia fizikai meretet. Gondoljunk csak bele..
Na es ha nagy befolyasu (kornyezetere, az Univerzumra) az elobb emlitett objektum akkor mi van? Sajat magat nem tudja modellezni? Kizarjuk az egyszerusitest (ez minden modell sajatja) es a tomoritest? SzVSz, hasonlo az identitashoz.
A GUT (Nagy Egyesitett Elmelet) pedig nem kell h leirja adott pillanatban az osszes pl szubatomi reszecske poziciojat es egyeb jellemzoit, hiszen ez a vilag szimulakruma lenne es azt senki nem varja az elmelettol. Ha igen, akkor folyamatosan ott kellett volna lebegnie S. W. Hawking mai gondolatanak az Elmelet keresese felett, mint Damoklesz kardja. Vagyis szinte lehetett tudni folyamatosan (a nagy valoszinuseget)..
Ha jol emlexem, Istvan batyank hisz egy istenben, tehat aki mindezt a tudast -es mast is- birtokolja. Ami viszont igy paradoxon. :)
-
physis #220 #103:
De mi van akkor, ha rájönnek, hogy az ember tudata is hatással van a körülötte található mikrokozmoszra?
Pár hónapja engem is hirtelen érdekelni kezdett, hogy vajon lehet-e a fizikában is az önhivatkozásnak olyasféle megnyilvánulása, amely jelentőségében összemérhető a matematika "önhivatkozó" tételeivel. Nem annyira a mikrokozmoz, mint inkább a kozmológia terén. Nem az antropikus elvvel kapcsolatos kérdésekre gondoltam, hanem egy másik kérdés kapcsán: "Vajon kimeríthetetlen a a fizika, mindig is új felfedezni, meglepődni valót kínálva a fizikusoknak, vagy pedig egyszer le lesz zárva valami Nagy Egyesített Elmélettel."
A matematika kimeríthetetlen, sohasem lehet biztossággal lezárni?
A király maga elé vezetteti a halálraítéltet.
--- Kegyelmet nem kapsz, mindössze megválaszthatod a halálod módját.
Mondj egy mondatot! Ha igaz: golyó, ha hamis: kötél!
Trükkökket ne is próbálkozz: én mindent tudok, tehát tetszőleges mondatodat meg tudom ítélni.
Most mondd, milyen mondatot választottál?
--- "Kötelet kapok".
Lehet, hogy a király a külvilágról mindent tu ,
de a fogoly mondata nemcsak a külvilágról szólt,
hanem olyasvalamiről is, amelyre éppen maga a mondat elhangzása is hat.
Tehát a mondat részben saját magáról is szól,
sőt ezt épp oly módon teszi, hogy mindenképpen elelntmondásra jutunk.
A matematika kimeríthetetlen-e, és sohasem fogy-e el a matematikusok felfedeznivalója?
Ezt erősen valószínísítik azok a tételek,
melyek éppen a fentiek analógiájára, önmagukra hivatkozó állitásokról szólnak.
[url=http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Extras/Von_Neumann_Part_2.html]A matematika azonban az új dolgok iránt ösztönzést mégiscsak gyakran a külvilágból, főleg a természettudományból veszi.
Neumann szerint enélkül megszűnnék az inspiráció, a matematika "elbarokkosodnék"[/url]
Vajon maga a fizika kimeríthetetlen-e?
A "Nagy Egyesített Elmélet" meglesz-e,
vagy mindig is lesz lényegesen új és új felfedezni való a fizikusoknak?
Többet sejthetnénk erről a kérdésről, ha a fizikában is találnánk a matematika "önhivatkozó" állításaihoz hasonló jelentőségű mély elveket.
Nem feltétlenül arra gondolok, hogy a Gödel-tételt szó szerinti "beemeljük" a fizikába.
Elvégre matematikai tételek fizikai megjelenése sokszor eléggé érdektelen:
A "2 + 3 = 5" képlet érdektelen módon fizikai tényként is felfogható:
"Két fadarab meg három fadarab együtt öt fadarabot tesz ki"
Persze lehet, hogy a Gödel-tétel fizikai megfelelője nem lenne érdektelen,
de engem talán olyan fizikai elv érdekelt,
amely inkább jelentősőgében mérhető össze a Gödel-tétellel, nem feltétlenül szó szerint.
Erre rákeresve találtam néhány cikket, de legtöbbjükből szinte semmit nem értettem.
Viszont Hawking is írt éppen erről a kérdésről egy cikket egy ünnepi beszéd kapcsán,
így e cikk közérthetőbb.
"Gödel és a fizika vége"
Hawking korábban bizakodott benne, hogy nem is olyan soká Nagy Egyesített Elméletre lelünk. Később már óvatosabban fogalmazott, majd még később megírta a fenti cikkét. E szerint
* nem lesz Nagy Egyesített Elmélet,
* a fizika alapvetően és szükségszerűen kimeríthetetlen, éppúgy, mint a matematika,
* és ez nem triviális vagy érdektelen módon igaz, hanem mély fizikai elvek alapján.
Nem tudtam még kellően elmélyedni a hozzávezető előismeretekben, így csak próbáltam valamit kivenni a cikkből. Ha jól értem:
A fizika mindenképpen olyan hatalmas és bonyolult,
hogy egy megértésére törekvő elmének óriési sok szabályt kellene befogadnia.
Ekkora információ tárolása, feldolgozása mindenképpen valamiféle agyat, információfeldolgozó harvert igényel.
Ez maga is valami fizikai dolog: mindenképpen valami anyagi természetű dolog,
márcsak azért is, mert az információfeldogozásnak energetikai, ermondinamikai vonatkozásai, kihatásai is vannak.
Vagyis óriási energia jelenlétét kell feltételeznünk.
Ekkora mennyiségű anyag, energia a szó szoros értelmében puszta tömege miatt fekete lyukká roppanna össze. Mondhatjuk: a megismerő elme azonnal közvetlenül kihatna éppen arra a kozmoszra, amelyet éppen megismerni igyekszik.
Eddig a fizikai elméletek "ingyen lakoztak" abban a fizikai világban, amit leírtak.
Legyen szó bármilyen bonyolult elméletről, egyiknek sem volt hatása az általuk leírt fizikai világra,
hiszen az eddigi legbonyolultabb elméletek sem voltak olyan nagyok, hogy el ne fértek volna egy könyvtárban vagy pár CD-n.
Azonban ilyen nagy tétel esetén vége az ingyensörnek:
a szóban forgó elképzelt óriási fizikai elmélet esetén már tekintettel kell lennünk arra,
hogy maga az elmélet, a model, és az azt használó szupergondolkodó is része a kozmosznak.
Nem tekinthetjük többé úgy, hogy a szupergondolkodó kívülről szemlélgethet az univezumot,
mint kisgyerek az akváriumát.
Maga a fizikai szuperelmélet tehát szükségszerűen önhivatkozó, és ezért nem is lehet teljes.
Mondott még valami mást is közvetlenül e kérdésben, de azt még ennyire sem értettem.
Maga az egész kérdés azért kezdett érdekelni,
mert úgy érzem, a fizikában mintha közvetlenebbül jellennék meg a bizonyítás és igazság viszonyának kérdésköre, mint a matematikában, és nekem szükségem volt a kontrasztra.
Hawking közölte, hogy csalódás érzése helyett megondolta magát, és inkább örül.
Legalább sosem kell a jövőben sem unatkozniuk a fizikusoknak, sosem lesz stagnálás a szakmában. -
Epikurosz #219 A tudósok között is vannak józan parasztok, sőt, csak azok az igazi tudósok! -
L3zl13 #218 "Úgyhogy egyenlőre hiu remény, hogy benépesíthetünk egy lakható bolygót!"
Jujj, akkor álljon le minden kutatás! Ha most nem tudjuk megcsinálni, akkor ne is kutassunk ebbe az irányba. Hátha egyszer majd magától megoldódik.
Vagy megkérdezzük a parsztbácsit, hogy mi volt az a rejtélyes hiányzó dolog, ők úgyis mindent jobban tudnak. -
L3zl13 #217 Előbb voltak paraszt emberek mint tudósok.
Hidd el, hogy természetesnek vették, és nem kérdőjelezték meg a dolgot.
A teremtésmítoszt meg a 4 elefánt egy teknős hátán stb elméletek már valóban egyházi tudósoktól származik.
Parasztok voltak már a vitorlások előtt is... :D -
Epikurosz #216 "azt nem értem, hogy jön ide az elköltözés?"
idejön az magától, kb. 2 milliárd év múlva. hosszú időnek tűnik, de néha olyan gyorsan tud telni az idő... -
#215
Nem a paraszt bácsi mondta, hogy lapos a föld hanem az akkori tudomány képviselői az egyházi tudósok! A hajósok már nagyon régen tudták hogy a fold gömb formájú olyan apró megfigyelésekből mint, hogy a horizonton feltűnő hajónak először az árbocát látták és minél közelebb ért annál többet láttak belőle! Úgyhogy gondolkodj mielőtt embereket vádolsz meg tudatlansággal! -
#214
Tulajdonképpen mindenkinek igaza van egy kicsit csak azt nem értem, hogy jön ide az elköltözés? Talán a tudósok szétcseszik a bolygót? Annak idején olyan kísérleteket végeztek, hogy egy a világtól hermetikusan elzárt területet benépesítetek állat és növényfajokkal, hogy teljesen önálok legyenek. De sajnos mindig kudarcba fulladtak a dolgok mert a növények és az állatok valami rejtélyes oknál fogva egy idő után el kezdtek kipusztulni! Valami titokzatos alkotóelem amit a tudománynak nem sikerült felfedeznie hiányzott. Úgyhogy egyenlőre hiu remény, hogy benépesíthetünk egy lakható bolygót! Esetleg arra gondolsz, hogy majd az LHC-ben megoldják az űrutazás legnagyobb problémáját az idő tényezőt és így eljuthatunk egy másik bolygóra ahol van élet és benépesíthetjük! Csak azt nem tudom mit kezdünk majd a helyi vírusokkal hiszen még sajátjainkkal sem bírunk -
L3zl13 #213 Ugyanez a paraszt bácsi azt is tudta, hogy a Föld az lapos, mert hát ugye csak körül kell nézni!
És az is egyértelmű, hogy a Nap kering a Föld körül.
Aztán jöttek a hülye tudósok, akik megkérdőjelezték a nyilvánvalót...
-
Epikurosz #212 A gondolatmeneted hibádzik, de nagyon.
Amit biztosan tudunk: itt, ezen a bolygón a végtelenségig nem maradhatunk. Elköltözni meg nem lehet varázsigékkel vagy jópofasággal, hanem csakis technikával. Ezért, a túlélésért, kell a műszaki fejlődés. A JPÉ is ezt mondja, mert az élet fontosabb, mint a nemlét. A problémát már csak optimalizálni kell, vagyis elkerülni a mellékes károkat. -
#211
LOL -
#210
En soha nem talalgattam. ;) Mindig valoszinusegrol beszeltem.
Erdekes elmelet, h a tudomanyos fejlodesnek ugyanakkora haszna van, mint sara.
Hat ezt igy nemtom kiszamolni.. de talan. Ma (pillanatnyilag) magasabb az atlageletkor, nagyobb az (emberi) populacio es a kenyelmi faktorok maskent oszlanak meg (talan atlagosan jobbak), mint "anno"; vagyis a nagyobb tenyezoket figyelve (megha ily primitiven is) cafolhato a fenti allitas. Viszont kihagytuk azt, h a tarsadalmunkban nyilvanvalo minden pozitiv valtozast a technikai fejlodesen kivul vmi mas idezte elo, ill a ma tapasztalt pozitivumoknak nem lesz-e kesobb "bojtje". :)
-
#209
LOL -
#208
Erre már futottunk egy kört! Szerintem hadlyuk a találgatásokat és várjuk ki a végét, és ha sikerül akkor tovább vitázhatunk a témáról, ha nem hát akkor...!
A másik dolog aki leparasztozza az embereket a beollózót nem létező részecske elméletekkel, hogy menyire okos és érti az egész tudományos kísérlettet annak azt üzenem, hogy néha a józan paraszti ész többet ér mint 100 tudós! A paraszt bácsi szembe széllel nem pisil mert tudja hogy pisis lesz, a tudós pedig kipróbálja a hátszeles meg a szembeszeles verziót is! De a tényen nem változtat hogy tiszta húgy lesz és a parasztbácsi meg jót kiröhögi a marhát. A tudomány ép annyi problémát okoz amennyit megold ( atomerőmű = atombomba, robbanómotor = üvegházhatás, stb.)
-
#207
Igy van. :)
Aggodni amugy is felesleges, mert mikor mar tudjuk h telleg kene, akkor mar nem tudunk. :)
-
#206
Nalunk tavoktatason a sokak altal szidott Gabor Denes Fosulin, ami telleg nem nagy szam, de volt modern fizika. Ugyanis ez a temakor nem kemia.. hanem fizikabol a quantummechanika. Emellett a tema elegge trendi es sok ember olvasgat rola. Meghat maga az LHC lassan a konyokomon jon ki, a csapbol is ez folyik. -
Amcir #205 én meg odamegyek a borgokkal meg a Q-kal -
#204
Azt akarod mondani, hogy "Még belegondolni is szörnyű mi lesz ha ez terroristák kezébe kerül?" -
GG #203 apokalipszis, mi az? Ssak csináljanak egy kis miliméternyi fekete lyukat az elég ahogy, hogy kinyúljunk vagy egy gramnyi antianyagot, és indulhat újraí a fegyverkezési háború, CSAK az a baj hogy most már a harmadik fél nem fél használni azt(itt a harmadiknak a terroristákat nevezem) -
Epikurosz #202 Az amcsi rü megépült, köszöni szépen, működik. -
Myron #201 nemnem, a Mars köré az űrbe építettek egyet. -
#200
enma a keszdetegtol elenesztem eszta dolkot enek nemlez joveke en mekmontam aszer mostszolok elore hadha kesob ma sengi nemlez it hoty ikaszat atjon negem -
Gaboca76 #199 Azért lehet 0,5% veszély hogy történik valami komoly gond, de én is a kétkedők táborában vagyok a tudósok is gondolják hogy nem a világ végét akarják elő idézni!! 
De azért lássátok be hogy a tudósok is ismeretlen területre léptek ez a lényege a tudománynak.
-
bitbandita #198 :D Végre valaki, aki nem anyázik- és sértődik meg egyből, akinek van önkritikája, humorérzéke és saját magán is tud élcelődni! Ritka az ilyen - főleg a fórumokon. Minden tiszteletem! 
-
L3zl13 #197 Vicces, hogy mindenki azt hiszi, hogy ha létrejön egy fekete lyuk akkor az azonnal mindent beszippant.
A fekete lyukaknak a világűrben nem azért nagy a gravitációjuk, mert fekete lyukak, hanem azért mert több csillagnyi a tömegük.
Az itt létrejött fekete lyukaknak értelem szerűen nem lesz ilyen tömegük.
A jelenlegi elmélet szerint töredékmásodperc alatt elpárolognak. Ha meg nem, akkor se igen fognak beszippantani semmit, csak ami véletlenül beléjük ütközik. -
#196
VAGY csak nekünk mondták azt hogy félbehagyták és valójában Irakig ér már, ezér kellett őket elfoglalni, hogy elvegyék Szaditól a már majdnem kész gyorsító távirányítóját. Azóta meg tovább fúrtak Kamcsatka felé és előbb utóbb meg lesz a földkörüli gyorsítójuk, ami közel 40eKm lesz! Ha bekapcsolják, azzal gyorsítani tudják (esetleg lassítani) a Föld forgását, így zavarva meg a tőzsdét és BUMM! -
#195
Azt hiszem az USA-ban lett volna valami hasonló méretü ütköztető de annak az építését félbehagyták.Az amerikai mekkorának lett tervezve?Nagyobb lett volna mint a CERN-é? -
Epikurosz #194 "nade demokrácia van, mindenkinek lehet véleménye"
Tudományban nincs demokrácia, ez már itt bebizonyosodott. -
#193
Szerintem csokifagyi... -
Akuma #192 Egy biztos. Fekete lyuk nem fog keletkezni, mert annak épp az az elve, hogy tömegvonzás van. Tömeg pedig anyag által van csak, még akkor is ha levegőről vagy gázról van szó. És ugyebár van egy olyan törvényünk is, hogy energia nem vész el, csak átalakul. Maximum egy szimpla atomrobbanásra lehet számítani, ami eléggé megnyugtató :-D Amúgy ennek az esélyét is kizárnám, valószínüleg nem tud annyi energia felszabadulni, hogy nagyobb robbanást idézzen elő. Nem uránról és nem nehéz fém ütköztetésről van szó, ha jól tudom, márpedig ezeknek van elég esélyük nagy energia kibocsájtásra. Sőt energia kibácsájtás helyett inkább nagyobb esélyt adok az energia elnyelés lehetőségének, mivel új anyag keletkezésére lehet számítani. Kiváncsian várom a fejleményeket, szerintem nincs ok a pánikra.
Bocs ha tudálékosan hangzott, nade demokrácia van, mindenkinek lehet véleménye :) -
#191
Én is ismerem ezt. A probléma az, hogy vallást és a tudományos haladást összemosni elég veszélyes dolog szerint. -
bandee1 #190 Ehhez csak annyit fűznék hozzá: "Isten halott. Nietsche. Nietsche halott. Isten"
Na erről ennyit. -
szedRick #189 de egy biztos minden energia és illuzió egyben -
szedRick #188 dehogyis annyit értek hozzá mint nő az autóhoz, bevallom :D -
Locotus #187 Én úgy emlékszem, hogy a legutóbbi LHC cikkben az volt, hogy ezek a folyamatok a Napban is lejátszódnak és hát azt még nem nyelték el a fekete lyukak. Én is kíváncsi vagyok az eredményekre nem tudom, hogy a hideg fúziót elő tudja-e segíteni valamelyik új részecske de remélem lesz valami jelentős felfedezés világvége meg nem lesz az csak azért van általában, hogy több Blikk stb. fogyjon
Aki azt a ST-s dialógust írta annak gratulálok nagyon jó
meg a sok baromságnak amin jót lehetett röhögni
De azért Dr Freeman készülhet mert: XD
![]()
