Apolló-program az olaj kiváltására
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#262
Plussz már elözöekben is emlitettem: vagyoni helyzet (történelmi példa is van rá amit már vagy tizedszerre kel leirnom),vagy foglalkozás szerint.
#261
Már megint nem értem mi alapján mondod ezt.Felhozok egy példát Szolon és figyelembe se veszed,nem csak márksz rendezte csoportokba (osztályokba) a társadalmat hanem elötte is léteztek már ilyen elgondolások.
#260
Csoportosítani mindég lehetséges, a kérdés, hogy van e értelme, mi a cél? És a társadalmi életben a gazdságban ennek semmi értelme csak akkor jelenkezik ha a cél polgárháború mintára alapozott forradalom (Marx.) ha a társadalom mûködését vizsgáljuk és a gazdaság mûködését akkor az "osztályoknak" semmi alkalmazási pontja nem létezik és ezért nincs is értelme csoportosítani még akkor sem ha lehetséges lenne, és nem lehetséges, csak esetleg olyan megközetítõleg amelyet az ember vagy elfogad vagy nem de nem létezik normatív tudományos módszer a társadalmi osztályok megfogalmazására és megállapítására.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#259
Én meg azt látom hogy a nemzetet össze kéne fogni egységbe tömöriteni,és az erre kártékony nem beilleszthetö elemeket el kell távolitani.
#258
Az ,hogy elismered az osztályok létezését még nem jelenti azt hogy osztály harcot hirdetsz.Pl a fasizmus pont ezen "osztályok" érdekösszegyeztetését akarta,vagyis inkább eltörlésüket akarta elérni.És mint mondtam már Szolon is osztályokba szervezte a társadalmat vagyoni helyzet szerint ö pedig nem Márksz korában élt.Igen direkt irtam igy😉
#257
Én sem gondolkodom társadalmi osztályokban, ez marxi kitaláció. Képlékeny, hullámzó határvonalak választják el az egyes társadalmi csoportokat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#256
Szóval te, én az öreged az öregem az akivel megfizettetik... osztályba nem sorolom, mert akkor automatikusan kollektív bûnöst keresünk (osztályharc) viszont az aki ezt csinálja aki valójában bûnös még ha a törvény szerint is (léteznek jó és rossz törvények) az is egy egyén és egyénileg felelõs a cselekedeteiért. Én nem látok ellenséget sem a gazdagokban sem a szegényekben... én csak azt a személyt látom aki nekem kárt okoz, függetlenül, hogy gazdag vagy szegény, hogy politikus vagy médiamaffiás...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#255
Különbebn utltam is rá ,hogy a politikai folyamatokat a gazdaságban domináns erök irányitják....
#254
Pedig azok léteztek régebben hoztam rá történelmi példát is de szived joga😉
#253
Persze azzal a kölönbségel, hogy én nem látok osztáylokat hanem embereket. 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#252
Jo ez igy van a középosztály ami egy nemzet életében számottevö szerepet kap (mivel részben ez alkotja értelmiségét stb),el törlik vagy a végletekig ellehetetlenitik.
#251
Mondhatjuk igy is (nem túl pontosan, de komolyan közelíti a valóságot). 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#250
A mai folyamatok vesztese a középosztály, az aki a javakat megtermeli.
Az elit a középosztály, vagy egyszerûben fogalmazva a munkájuk tán adót fizetõk zsebébõl lopja ki a pénzeket, az államgépezet segítségével, és a nem termelõ lumpenrétegeket az adózó középosztályra uszítja egy érdekes elterelõ hadmûvelet segítségével. Tehát, azt mondja a több lusta generáció által kitermelt, nulla szakértelemmel rendelkezõ újkori prolinak, hogy szegénységéért nem õ, a spekuláns burzsuj a felelõs, hanem a rasszista, náci, kirekesztõ, bigott, túlságosan vallásos, maradii, begyöpösödött stb. stb. adófizetõ középosztály. Ez utóbbit aztán még egyszer megnyúzza úgy, hogy velük fizetteti ki a lumpeneknek nyújtandó szociális segélyeket, a "hallgatás árát".
Az életet nem a piac, a kereslet-kínálat szabályozza, beh szép is lenne, ha úgy lenne, hanem egy vérszívó maffia, amely a pénzarisztokrácia összefonódása a karrierista politikusokkal. Hatalmuk fenntartásában segítik õket "szakértõknek" kikiáltott álértelmiségiek, a médiamaffia, és az erõszakszervezetek gátlástalan verõlegényei.
Az elit a középosztály, vagy egyszerûben fogalmazva a munkájuk tán adót fizetõk zsebébõl lopja ki a pénzeket, az államgépezet segítségével, és a nem termelõ lumpenrétegeket az adózó középosztályra uszítja egy érdekes elterelõ hadmûvelet segítségével. Tehát, azt mondja a több lusta generáció által kitermelt, nulla szakértelemmel rendelkezõ újkori prolinak, hogy szegénységéért nem õ, a spekuláns burzsuj a felelõs, hanem a rasszista, náci, kirekesztõ, bigott, túlságosan vallásos, maradii, begyöpösödött stb. stb. adófizetõ középosztály. Ez utóbbit aztán még egyszer megnyúzza úgy, hogy velük fizetteti ki a lumpeneknek nyújtandó szociális segélyeket, a "hallgatás árát".
Az életet nem a piac, a kereslet-kínálat szabályozza, beh szép is lenne, ha úgy lenne, hanem egy vérszívó maffia, amely a pénzarisztokrácia összefonódása a karrierista politikusokkal. Hatalmuk fenntartásában segítik õket "szakértõknek" kikiáltott álértelmiségiek, a médiamaffia, és az erõszakszervezetek gátlástalan verõlegényei.
Kara kánként folytatom tanításom.
#249
Nem a liberális-kapitalimus erõsen korlátolja a politikát, viszont a jelenlegi rendszerben a politika korlátol minden mást, és a tõke egy részével (általában) a nagytõkével mûködik azt szolgálja ki, de ez nem liberális kapitalizmus ez egy korlátlan hatalmú állam intervenciós "kapitalizmusa". Liberális kapitalizmusban az állam csak vigyáz az életedre és vagyonodra, a többit a liberális kapitalista szabadpiacra bizza.
A jelenlegi kormányok sok mindent a monopolizált piacra bíznak de elfelejtik, hogy az életet és vagyont védeni kellene, és csak a nagytõkések vagyonát védik.
A jelenlegi kormányok sok mindent a monopolizált piacra bíznak de elfelejtik, hogy az életet és vagyont védeni kellene, és csak a nagytõkések vagyonát védik.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#248
Na akkor legyen ez a záró hsz 😉
#247
Nem nem... nem képviselek, a kollektivizmus képviseli és az vezetett a szellemi értékek hanyatlásához. Persze ami a végsõ rugást adta meg, az a tömegesítés (szintén kollektivista filozófia), amikor kitalálták az úgynevezett kulturális forradalmat és adópénzbõl kezdték finanszírozni a szemetet amit mûvészetnek neveztek és amikor a felsõ oktatásba is behozták a nagy tömegeket de nem úgy, hogy növelték volna az alsóbb oktatás minõségét, hanem úgy, hogy csökkenteték a felsõ oktatás minõségét. Persze másképpen nem is lehet rövid idõ allatt...
Én nem képviselek semi féle kollektív gondolkodást, számomra a szellemi értékek fontosak sõt mondhatom fontosabbak az anyagi értékektõl, viszont nem gondolom, hogy ez az abszolút és nem is akarom mindenkire ezt ráerõszakolni. És éppen azt mondom már néhányszor, hogy amikor a társadalom ellen dolgozik a politika és kollektivizmus épít akkor elõbb a szellemi együttmûködés hal ki és azt követi a gazdasági együttmûködés elszegényedése is és ami felváltja az az anyagi opportunizmus.
Én nem képviselek semi féle kollektív gondolkodást, számomra a szellemi értékek fontosak sõt mondhatom fontosabbak az anyagi értékektõl, viszont nem gondolom, hogy ez az abszolút és nem is akarom mindenkire ezt ráerõszakolni. És éppen azt mondom már néhányszor, hogy amikor a társadalom ellen dolgozik a politika és kollektivizmus épít akkor elõbb a szellemi együttmûködés hal ki és azt követi a gazdasági együttmûködés elszegényedése is és ami felváltja az az anyagi opportunizmus.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#246
Tehát a politika általába a gazdaság kiszolgáloja (az ilyen demokrata liberál-kapitalizmus által teremtett rendszerben)
#245
A politika alapjai mindigis a gazdaságban van,ha egy réteg gazdaságilag megerösödik akkor elöbb utobb politikai befolyásra is szert tesz.Ezért az államilag támogatott monopoliumok igen léteznek mivel az államon belül üllnek azok vezetöi és érdekeltek benne.
#244
Továbbá szerintem a spiritualizmus,és az alapvetö értékrendek ez alatt a liberál-kapitalizmus és a demokráciák alatt indultak/indulnak hanyatlásnak ennek alapvetö szelleme a csak pusztán materialista gondolkodásmod révén amit ahogy elnézem sajnos te is képviselsz.
#243
Ha nem kapnak politikai eszközt akkor nem mert erõszak alkalmazása nélkül vagy politikai eszközök alkalmazása nélkül létezik egy természetes korlát, hogy mekkora tõkét képes az ember gazdaságosan mûködtetni és ha nem képes többet akkor mások kezében köt ki akik többre képesek. Szóval nem kétséges, hogy lennének gazdagabb emberek de hidd el, nem lennének olyanok mint a mai világ 100 leggazdagabb embere. Mert akkora tõkét csak államilag elõsegített monopóliumal és vagy politikai segítségel lehet gazdaságosan kezelni, sõt még az sem biztos, vannak elméletek amelyek szerint a nagyválalatok többsége nem mûködik gazdaságosan és csak a monetáris rendszer miatt van egy sikeres gazdaság látszata. Pl. az amcsik egy fatönkbõl amely nem ér 5000 dollárt, néhány milliárd dollárt csinmálnak (papirgyár és pénznyomda) és gyakorlatilag kínából milliárdokat érõ árút vesznek. Ugyanez pesze a GDP-be van számítva, igaz a kölkereskedelmi hiány óriási de ki a fenét érdekli az ha a kínaiak hajlandóak ajándékba adni az árút. Persze nem adják ajándékba mert õk idõt vesznek az amcsiktól, saját fogyasztásukra nem lennének képesek termelni mert sem a mennyiség nem felel meg nekik mert az õ piacuk vásárlóereje viszonylag gyenge, és tõkéjük sincs elég. Persze napról napra jobban álnak és 10-20 év allatt olyan gazdaságot fognak kiépíteni amilyent az amcsi papirdollárok nélkül 200 év allatt sem lennének képesek. Persze az amcsik mindent csak felzabálnak és 20 év múlva nem lesz nekik ipar csak papirgyár és pénznyomda... (meg számtalan felesleges cég amelyben könyvelik a nagy produktivitást és gazdaságot de amelyek a gazdaságos mûködéstõl fényévekre vannak) csak akkor majd a kínai elérte a célját és papirdollárért nem ad majd semmit (egyébként ez már elkezdõdött azért is zuhan a dollár, mert már nem fogadják annyira könnyen a kínaiak).
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#242
Tehát nem lehet pusztán anyagi szemszögböl szemlélni mindent,a civilizácio épp ugy áll spirituális javakbol mint techikai gazdasági fejlödésböl.És szerintem a civilizácio az ókorban fejlödött leginkább nem a liberál-kapitalizmusban ami után az értékrend hanyatlásnak indult XIX. században.
ui bocs az elözö hsz-ben a keszekusza fogalmazásért😉
ui bocs az elözö hsz-ben a keszekusza fogalmazásért😉
#241
Technikai szinten fejlödött legtöbbet,de a civilizácio nem csak ebböl áll hanem az általa létrehozott városok,filozofia,megteremtett értékrend stb bol áll ezekre emlékeznek leginkább.Tény ,hogy technologiailag ott fejlödött leginkább, de ez következtében más elsikkadt.Ja és a jobbágyfelszabaditásra ajánlom figyelmedbe ,hogy nézzd meg a nagy földrajzi felfedezések hatását, a második jobbágyságot (vagy röghöz kötést) az elbátol keletre,plussz anglia föként a gyarmatai és kereskedelme révén engedhette meg ezt magának ,és mert a rózsák háborujában a nemesség jo része kihalt és maradt egy a manufakturákban stb-ben érdekelt vállalkozo szellemü nemesség.Szoval az ,hogy a munka megosztás igy fejlödhetett azt valahol megszenvedték (itt kelet-közép europában és a gyarmatokon).Szoval nem lehet 1 valamiböl levezetni mindent.
#240
Plussz nem emlitettem de a tökéseknek etc és a mai elitnek érdeke ,hogy minél irányithatobb tömegek álljanak rendelkezésére akik nem lázadoznak,olcso bérért dolgoznak,és nem jelentenek problémát.Nem az a céljuk ,hogy ök is jol élljenek ,vagy képesek legyenek a felemelkedésre.És nem fognak lázadozni nem feltétlen a terror ,de a megteremtett körülmények miatt, mert azzal a kicsivel is beéri stb.
#239
Végül is a civilizáció és a társadalom nem a liberális kapitalizmusban jött létre, de ott fejlõdött a legnagyobbat, mert ott érhette el a maximumot a munkamegosztásban. És ne felejtsd el, hogy a rabszolgaságot is a liberális kapitalista angliában szüntették meg elõször és a jobbágyságot is (nem azért mert jószívûek lettek, hanem mert elértek egy olyan munkamegosztó és energiakihasználási fokot, hogy nem volt értelme tovább rabszolgákat tartani mert a rabok nem dolgoztak olyan jó mint a szabad emberek és nem is voltak képesek annyit termelni - egyébként az USA déli államai éppen azért ragaszkodtak a rabszolgasághoz mert ott nem volt társadalmi fejlõdés és munkamegosztás, hanem kopasz feudalizmus nagybirtokokkal), aztán meg a liberális kapitalista kontinentális európában és az USA-ban. A többi országban csak jóval késõbb és akkor is csak a nyugati nyomásra.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#238
Abban az un szabad rendszerben lesznek akik meggazdagodnak hatalmas vagyonra tesznek szert (tökések),és hogy még több profitjuk legyen ezért kizsákmányolja a dolgozoit vagy szerinted a tökésekre vagy a gadaság vezetöire nem ez a jellemzö?amiröl te beszélsz az ,hogy az embereknek "transzformátor"-nak megvan az önnállo akarata ,hogy termeljen többet mert igy több bért etc kap ezért megéri neki van benne érdekeltsége,csak az a baj ,hogy a gyakorltaban már annak is örül ha minimum szinten eltarthatja a családját ezért elmegy dolgozni mindegy ,hogy igazságtalanok a körülmények mivel a mokuskerékböl nem szállhat ki, nem engedheti meg ,hogy kimaradjon.Egyedül kitörés a tanulás ,de egy alacsony rétegböl származonak a mai világban ez is igencsak nehéz,mivel a jobb körülménekböl jövö jobb helyzetböl indit meg tudja fizetni pl a magán tanárt etc és igy valoszinü jobb eredményt produkál,még egy alacsonyabb szintröl jövönek otthon is dolgoznia kell be kell segiteni nem marad elég idö a tanulásra magán tanárrol nem is álmodhat stb.Nem lehetetlen ,de nehéz és az uralkodo réteg érdeke alapjaiban ,hogy bebetonozza magát és ne engedjen maga közé másokat.
#237
Persze, hogy létezett, a kérdés, hogy milyen szinten. Minden rendszerben van munkamegosztás, de csak szabad társadalomban érheti el a maximumot, csak ott érhetõ el a "transzformátorok" legjobb kihasználási foka és akkor nem kell rabszolgákra támaszkodni vagy mások kizsákmányolására.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#236
Jo de ez a fajta eggyütmüködés minden egyes fenállo rendszerben megvan.És ott van a korporácios modellben is és a kollektivista modellben is,csak más formában.
#235
Nem is kell, hogy törödjön a másikkal mert a saját célját nem képes mások nélkül elérni, ha pék vagyok és sütöm a kenyeret akkor mindenkinek jót teszek, pedig kimondottan önzõ vagyok és csak saját magam célját akarom megvalósítani. Ugyanez a helyzet minden más egyénnel is csak valami mást csinál, de ha megakar élni abból amit csinál és célját megvalósítani akkor muszáj olyan dolgot csináljon amelyre a társadalom másik tagjainak szükségük van, mert ha nincs akkor nem adnak neki cserébe semmit. Lophat, csalhat, de az bûn és azt a társadalom nem engedélyezi. Ha nem akar mások puskacsövére kerülni vagy börtönben tölteni életét akkor más kiút nincs csak az együttmûködés. 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#234
Szerintem nem létezik szabad társadalom, és az a fajta munka megosztás mindig is létezett amiröl te beszélsz.
#233
A lényeg ,hogy a társadalomban ahhoz ,hogy egyre többen gazdagabbá válljanak azt valakinek elö kell teremtenie, valakinek meg kell szenvednie akár egy másik országban (olcso rabszolga munkaerö),akár régebben gyarmatokon.És ezeknek a joléti államoknak a modellje is kezd összeomlani ha ránézel nyugat europára láthatod ezt.Az a baj ,hogy az egyének önmaguktol nem fognak a közösség társadalomért megmozdulni mivel biztositva van a saját maga és családja jo léte,ezért kell egy erö vagy ideologia amie rre rábirja.
#232
Már miért nem lenne? Miért nem tudunk együttmûködni ha te házat épitesz én pedig lóháton akarok élni 😊 Két különbözõ cél de nincs konfliktus. Különben együttmûködés nélkül egyikünk sem valósíthatja meg a célját kivéve ha csak nagyon primitív célokról van szó. Munka és tudás megosztás nélkül nem sokra megyünk. A specializáció és a munkamegosztás az ami a társadalmat lehetõvé teszi, és minden ember esetében ez teljesen más. Te vagy a pék én meg a hentes, Jancsi pedig a tanár, Feri az orvos... és még számtalan egyén valami más. Lehetnék e én vagy te minden, képes vagyok e én vagy te minden igényemet kielégíteni? Nem. Ezért van társadalom és együttmûködés. És kimondottan csak akkor létezhet, ha mindenki azt az eszközt használja a célja eléréséhez amit a legjobban tud. És a célja is valami más. Egyébként a végsõ cél a boldogság... és mindenki ezt valami más eszközzel éri el, és ezek az eszközök egyben kis célok is a végsõ cél felé. Boldog akarok lennei, a legkönyebben pl. irásal érem azt el, tehát az irás a célom... de egyben az eszközöm is a boldogság felé. Jancsi viszont irni nem tud és nem is fog soha tudni mert nem született iró, de viszont jól fudbalozik, Feri jól zenél... stb. mindenkinek más a célja és más az eszköze és tökéletesen együttmûködnek a szabad társadalomban.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#231
Szerintem e eggyütmüködés elképzelhetetlen az egyénekre lebontott társadalomban,mert mindenki célja a saját haszna és saját boldosulása megteremtése és nem törödik a másikkal, és a társadalom többi részével.Mindig lennie kell egy kiegyensujozo erönek (állam) ami ezt egyensujba tartja és nem hagyja egyiket a másikra nöni (legalábbis ideális esetben kellene), hogy legyen ilyen erö.Ma ez nem létezik és láthajtuk mi van.A társadalomban szerintem nem lehet megteremteni az abszolut jolétet,mert a jolétet általában mások kárára érheted el és most nem feltételünk csak a saját országodra gondolj, mit gondolsz az usa vagy europa jolétét kik teremtették meg? ahhoz ,hogy itt ilyen helyzet van ahhoz máshonnan (gyarmatokrol) szerezték meg a feltételeket.
#230
"és a hivatásrendekbe valo tömörülés és azok képviselete se rossz ötlet.", nem rossz ötlet a szabadság erre is lehetõséget nyújt, viszont rossz ötlet ha az államtól speciális hatalmat kapnak és ez a jelenlegi helyzet.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#229
Hidd el ,hogy ez megvalosithatatlan.Ha szabad emberekröl beszélsz akkor az együtmüködés soha se jöhet létre mert mindenkinek más céljai vannak, és az egész csak zürzavart szül.Az önnálló egyének érdekeit nem lehet megfelelöen összegyeztetni, és ugye az is alapvetö ,hogy mindig vannak egyenlök, és egyenlöbbek.
#228
Különben egy érdekes dolog... az USA nem azért lett független és nem azért alapították meg az az országot amely annak idején jól el volt képzelve mert az amit irtak jó mert a Jefferson függetlenségi nyilatkozata igazság vagy mert az alkotmányuk is olyan szép és benne vana "Bill of Rights"... hanem azért mert a Franciák segítségével megverték az Angolokat 😊
A valós világban sajnos nem elég, hogy ismerjük az igazat és azt ami jó, mert mindég volt és van éppen elég ember aki azt hiszi, hogy az õ dolga nem más mint, hogy mások dolgával foglalkozzon. Mindég lesz erõ (nem csak természetes) amely az ember és a társadalom ellen van és amely másik ember és másik társadalom számlájára akar élni. Ez a valóság. Meg kell védeni magunkat, de nem szabad mások életére és vagyonára törni. És idõvel ahogy a társadalom gazdagabb annál kevesebb ember gondolja, hogy a másik ember vagy egy másik csoport az ellensége és az együttmûködés mellett dönt. Persze soha nem fog mindenki de eddig még mindég többen voltak az együttmûködés mellett mint ellene, ezért is létezik társadalom.
Sajnos mondom ma az együttmûködés csak a monetárisan értelmezhetõ gazdasági szférában van, más területen nem igen, és ez már érezhetõ is, és idõvel a gazdasági együttmûködés is csökkeni fog, mert csökken a tõke és a az alkalmazható tudás az átlag egyén "kezében" és akkor a gazdasági együttmûködés is gyengül és a végén ellenséget lát a másikban nem pedig együttmûködésre alkalmas egyént.
A valós világban sajnos nem elég, hogy ismerjük az igazat és azt ami jó, mert mindég volt és van éppen elég ember aki azt hiszi, hogy az õ dolga nem más mint, hogy mások dolgával foglalkozzon. Mindég lesz erõ (nem csak természetes) amely az ember és a társadalom ellen van és amely másik ember és másik társadalom számlájára akar élni. Ez a valóság. Meg kell védeni magunkat, de nem szabad mások életére és vagyonára törni. És idõvel ahogy a társadalom gazdagabb annál kevesebb ember gondolja, hogy a másik ember vagy egy másik csoport az ellensége és az együttmûködés mellett dönt. Persze soha nem fog mindenki de eddig még mindég többen voltak az együttmûködés mellett mint ellene, ezért is létezik társadalom.
Sajnos mondom ma az együttmûködés csak a monetárisan értelmezhetõ gazdasági szférában van, más területen nem igen, és ez már érezhetõ is, és idõvel a gazdasági együttmûködés is csökkeni fog, mert csökken a tõke és a az alkalmazható tudás az átlag egyén "kezében" és akkor a gazdasági együttmûködés is gyengül és a végén ellenséget lát a másikban nem pedig együttmûködésre alkalmas egyént.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#227
A fasizmusban ez a falyta kollektiv szemlélet teljesen más szinezetet kapott a nemzeti egység összefogása révén.A korporácios elgondolás véleményem szerint nem rossz magában hordozza a magánkezdeményezést is a szubszidiaritás elve révén,plussz az államnak egyfajta kiegyensujozo szerepe van a munkáltatok, és munka vállalok között,és a hivatásrendekbe valo tömörülés és azok képviselete se rossz ötlet.
#226
Persze, azért is kapott más elnevezést. 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#225
Nézd ahogy Hayek mondta a The Constitution of Liberty-ben...
"It is not who governs but what government is entitled to do that seems to me the essential problem." - F.A.Hayek
A demokrácia csak módszer hogy a többség leváltsa azokat akik ellene kormányoznak, ezt demokrácia nélkül is megteheti a többség csak általában véres. Különben ha korlátolt lenne az amit megtehetnek és nem minden amit kiszavaz a parlamenti többség, akkor nem lenne a demokráciával semmi gond. Különben a klasszikus liberalizmus és a szabad piac kapitalizmus egy szép dolog amelyet 100%-ban nem lehet megvalósítani, de az nem jelenti, hogy azt kell mondani, hogy nem jó, amit értelemmel bizonyítani tudunk, hogy jó, de pl. nem mûködik a valóságban mert nem vagyunk képesek 100% létrehozni akkor nem ellene kell dolgozni hanem azok a dolgok ellen ami miatt nem mûködik úgy ahogy mûködne ha 100% az lenne. Az igazság megállapítása a fontos és ha nem tudjuk azt elérni (legtöbb esetben nem, mert mindég van olyan aki ez ellen dolgozik, ellenünk dolgozik) akkor a lehetõ legközelebbet kell csinálni, törekedni, hogy minnél küzelebb kerüljünk ahhoz amirõl az értelmünk azt mondja, hogy jó. Nem pedig állomvilágban élni.
Nem a világ ellen kell harcolni, hanem az ellen aki és ami a világ ellen van. A kollektivizmus a társadalmi együttmûködés ellensége, ha nincs választás nincs értelme az együttmûködésnek, ha mindenki ellenség aki nincs velünk akkor nincs együttmûködés, valójában nincs társadalom, csak kollektív van. A kettõ nem ugyanaz, a társadalom az egyûttmûködik és szabad egyénekbõl van akik szabadon dönthetnek és válaszhatnak mindaddig még másik egyének és ezáltal a társadalom összének nem okoznak kárt. A kollektivizmusban viszont csak azt csinálhatod amit a hatóság elõír és minden más tiltott. Ami ma van... az egy érdekes világ, társadalmi együttmûködés létezik de gyengébb szinten és nem homogén, a monetárisan kifejezhetõ gazdaságban elég magas szinten de a többi dologban gyengén, vagy sehogy.
Viszont érezhetõ a kollektivizmus erõsödése is, egyrészt mert befolyásolva van az ember, hogy mit gondolhat, mit nem, sok mindenben korlátolva van, hogy mit csinálhat mit nem még akkor is ha senkinek nem árt a cselekedetével. Szóval nem unalmas az biztos, de, hogy nem jó felé halad az sajnos még biztosabb. Legtöbb embernek ugyanaz vagy hasonló a célja, de nem ugyanolyan eszközökkel látja elérni, néha mert más eszközöket részesít elõnyben, néha mert nem rendelkezik azzal az eszközökkel mint én. De konfliktus csak akkor van ha egymásra akarjuk erõszakolni vagy az eszközt vagy a célt vagy mindkettõt.
"It is not who governs but what government is entitled to do that seems to me the essential problem." - F.A.Hayek
A demokrácia csak módszer hogy a többség leváltsa azokat akik ellene kormányoznak, ezt demokrácia nélkül is megteheti a többség csak általában véres. Különben ha korlátolt lenne az amit megtehetnek és nem minden amit kiszavaz a parlamenti többség, akkor nem lenne a demokráciával semmi gond. Különben a klasszikus liberalizmus és a szabad piac kapitalizmus egy szép dolog amelyet 100%-ban nem lehet megvalósítani, de az nem jelenti, hogy azt kell mondani, hogy nem jó, amit értelemmel bizonyítani tudunk, hogy jó, de pl. nem mûködik a valóságban mert nem vagyunk képesek 100% létrehozni akkor nem ellene kell dolgozni hanem azok a dolgok ellen ami miatt nem mûködik úgy ahogy mûködne ha 100% az lenne. Az igazság megállapítása a fontos és ha nem tudjuk azt elérni (legtöbb esetben nem, mert mindég van olyan aki ez ellen dolgozik, ellenünk dolgozik) akkor a lehetõ legközelebbet kell csinálni, törekedni, hogy minnél küzelebb kerüljünk ahhoz amirõl az értelmünk azt mondja, hogy jó. Nem pedig állomvilágban élni.
Nem a világ ellen kell harcolni, hanem az ellen aki és ami a világ ellen van. A kollektivizmus a társadalmi együttmûködés ellensége, ha nincs választás nincs értelme az együttmûködésnek, ha mindenki ellenség aki nincs velünk akkor nincs együttmûködés, valójában nincs társadalom, csak kollektív van. A kettõ nem ugyanaz, a társadalom az egyûttmûködik és szabad egyénekbõl van akik szabadon dönthetnek és válaszhatnak mindaddig még másik egyének és ezáltal a társadalom összének nem okoznak kárt. A kollektivizmusban viszont csak azt csinálhatod amit a hatóság elõír és minden más tiltott. Ami ma van... az egy érdekes világ, társadalmi együttmûködés létezik de gyengébb szinten és nem homogén, a monetárisan kifejezhetõ gazdaságban elég magas szinten de a többi dologban gyengén, vagy sehogy.
Viszont érezhetõ a kollektivizmus erõsödése is, egyrészt mert befolyásolva van az ember, hogy mit gondolhat, mit nem, sok mindenben korlátolva van, hogy mit csinálhat mit nem még akkor is ha senkinek nem árt a cselekedetével. Szóval nem unalmas az biztos, de, hogy nem jó felé halad az sajnos még biztosabb. Legtöbb embernek ugyanaz vagy hasonló a célja, de nem ugyanolyan eszközökkel látja elérni, néha mert más eszközöket részesít elõnyben, néha mert nem rendelkezik azzal az eszközökkel mint én. De konfliktus csak akkor van ha egymásra akarjuk erõszakolni vagy az eszközt vagy a célt vagy mindkettõt.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#224
De már ezis elüt az eredeti olasz változattol ahogy nézem.
#223
Na legalább ma is halottam valami ujrol 😉
#222
Plussz az is probléma ,hogy szerintem amit demokráciának mondanak is hasonlo elvek mentén épül fel, mivel a hatalom birtokosai akárkik legyenek azok akármilyen modszerekkel legyen az totális,vagy "demokratikus" üldözik a számukra veszélyt jelentö elemeket.Nézz végig a történeklmen ahol kialakult a demokrácia mindig mi lett a vége? mintha soha sem tanulnánk belöle ,hogy a demokrácia alapjaiban rossz elgondolás.Mussolininek volt egy jo mondása erre "A demokrácia a mennyiség gyözelme a minöség felett".Különben ez a mai képviseleti demokrácia mire jo?4 évente elmehetsz szavazni ,de gyakorlatilag semmi beleszolásod sincs a dolgok folyásába, akiket meg megválasztunk nagyon jol látszik mit müvelnek a nevünkben.
#221
http://en.wikipedia.org/wiki/Engelbert_Dollfuss
http://en.wikipedia.org/wiki/Austrofascism
http://mises.org/journals/jls/12_1/12_1_1.pdf
http://en.wikipedia.org/wiki/Austrofascism
http://mises.org/journals/jls/12_1/12_1_1.pdf
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#220
Én nem értek egyet ezzel az egyénekre épitkezö liberális elgondolással szoval a vitánk szerintem soha sem fog véget érni.
#219
"The concept of absolute and eternal values is an indispensable element in this totalitarian ideology. A new notion of truth was established.
Truth is what those in power declare to be true. The dissenting minority is undemocratic because it refuses to accept as true the opinion of the majority. All means to “liquidate” such rebellious scoundrels are “democratic” and therefore morally good."
Ludwig von Mises - Theory and History
ismerõs?
Truth is what those in power declare to be true. The dissenting minority is undemocratic because it refuses to accept as true the opinion of the majority. All means to “liquidate” such rebellious scoundrels are “democratic” and therefore morally good."
Ludwig von Mises - Theory and History
ismerõs?
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#218
Én nem mondanám ,hogy a Nemzeti Szoc. a fasizmus egy hajtása volt,ahogy a magyar Hungarizmus is kelkülönül tölük vagy a Spanyol fallangizmus is.Mindben találhatunk közös jegyeket ,de mind eltér ideologialag(valláshoz valo hozzáálás,faji kérdéshez valo hozzáálás,gazdasági kérdésekhez valo hozzáálás stb),de egybe közösek mind kommunusta,demokrácia,ellenesek és tömeg bázisra éptitkeznek.(Itt csak 1-2 példát mondtam nem csak ennyiben térnek el).
#217
A Fasizmus nem volt Ausztriában.Szoval Osztrák fasizmusrol beszélni hülyeség.A fasizmus alapjaiban csak olaszországban müködik ideologiájátol fogva.Ha a gazdasági oldalárol közelited meg akkor igen van különbség a Nemzeti Szocializmus és a Fasizmus között.Ugye mindkettöben megjelenika totális állam,a kollektivizmus bizonyos formája csak máshogy vezetik le mind a kettöben mármint (Nemzeti Szoc. és Fasizmusban).
#216
A mai korban a gazdaságra áll amit mondassz,a liberalizmust itt ideologiailag értsd.Totális szabadelvüség és ez minden téren megnyilvánul.Az elvekre értem egyfajta ideologiává vállt.Nem értem mit értessz az alatt ,hogy politikájuk általában kollektivista.
a fogalom jelentése:"kollektivizmus (a lat. collectiva, ‘közösség’ szóból): társadalomelméleti irányzat, amely az egyedi-személyes szempontok rovására az emberi élet közösségi-társadalmi összetevõjét hangsúlyozza. - 1. a filozófiában az →individualizmus ellenhatása, amely az egyedi szabadság megvalósítását hangsúlyozza. A ~ban a társad. mintegy megszemélyesül, az egyes ember értékét veszti, szinte megsemmisül. A kollektivista rendszerek közös tételei: a társad. valamiféle gépezet v. szervezet; embernek lenni annyi, mint valamely közösség tagjának lenni; csak a társad-nak van valós léte, tulajdonképpeni értéke, az embernek nincs saját léte, élete. - Arisztotelésznek az az eredetileg „formális” gondolata, hogy az egész elõbbre való, mint a rész, késõbb kollektivista hitvallássá válik: elõbbre való a társad., csak azután következik az egyes ember, éppen a társad. által megszabott létével. Ez a fajta társadalom-monizmus kizár minden személyest. Kifejezett ~ról mégis inkább csak az utóbbi évszázadokban beszélhetünk. A →szociológia ekkor mintegy a társad. és az egyes viszonyára viszi át mindazt, amit a régebbi korok Isten és az ember(ek) viszonyáról tartottak, az Istenre-vonatkoztatottság helyett a „társadalmi vonatkozás” kerül középpontba. A. de Gobineau szerint az emberi szellem a vér (a biosz, a faj) visszatükrözõdése, nem pedig valamiféle logoszé. Marx azt a világnézeti alapelvet mondta ki: „nem az ember tudata határozza meg létét, hanem fordítva: társadalmi léte határozza meg tudatát”. Az ember tehát csak merõ „termék”, az „én” a „valami” (es) funkciója. Így a kollektivista elméletek szerint a társad. a szubsztancia, az egyes csak afféle járulék. Az erre épülõ politikai rendszerek éppen ezért többé-kevésbé korlátozzák az egyesek mozgásterét és abszolutizálják a közösségi érdekeket. Míg az individualizmusban az állam közmegegyezésen alapuló alakulat, afféle szükséges rossz, itt a tulajdonképpeni jó, az erkölcsi eszmény hordozója. „Az állam Isten járás-kelése a világban” - vallja Hegel. Ha az individualizmus anarchia felé hajlik, a ~ból könnyen fakad egyeseknek kijáró kultusz, →bálványimádás. - 2. társadalmi rendszer, melyben a termelõeszközök nem az egyének, hanem a közösség tulajdonában vannak. 1917. XI. 7: a szentpétervári államcsínnyel hatalomra került kommunista (bolsevik) párt az államrend alapjává a ~t tette Oroszo-ban (1922: SZU), amit az uralomra került komm. pártok mindenütt utánoztak, s a gazd-ot mindenütt csõdbe juttatták. - 3. a mûvészetben az alkotó egyéniségének, önállóságának tagadása, azzal, hogy az alkotás közös cselekedet (vallói: a kollektivisták). 88-Cs.I."
Én ennek manapásg az ellenkezöjét látom teljesen.
a fogalom jelentése:"kollektivizmus (a lat. collectiva, ‘közösség’ szóból): társadalomelméleti irányzat, amely az egyedi-személyes szempontok rovására az emberi élet közösségi-társadalmi összetevõjét hangsúlyozza. - 1. a filozófiában az →individualizmus ellenhatása, amely az egyedi szabadság megvalósítását hangsúlyozza. A ~ban a társad. mintegy megszemélyesül, az egyes ember értékét veszti, szinte megsemmisül. A kollektivista rendszerek közös tételei: a társad. valamiféle gépezet v. szervezet; embernek lenni annyi, mint valamely közösség tagjának lenni; csak a társad-nak van valós léte, tulajdonképpeni értéke, az embernek nincs saját léte, élete. - Arisztotelésznek az az eredetileg „formális” gondolata, hogy az egész elõbbre való, mint a rész, késõbb kollektivista hitvallássá válik: elõbbre való a társad., csak azután következik az egyes ember, éppen a társad. által megszabott létével. Ez a fajta társadalom-monizmus kizár minden személyest. Kifejezett ~ról mégis inkább csak az utóbbi évszázadokban beszélhetünk. A →szociológia ekkor mintegy a társad. és az egyes viszonyára viszi át mindazt, amit a régebbi korok Isten és az ember(ek) viszonyáról tartottak, az Istenre-vonatkoztatottság helyett a „társadalmi vonatkozás” kerül középpontba. A. de Gobineau szerint az emberi szellem a vér (a biosz, a faj) visszatükrözõdése, nem pedig valamiféle logoszé. Marx azt a világnézeti alapelvet mondta ki: „nem az ember tudata határozza meg létét, hanem fordítva: társadalmi léte határozza meg tudatát”. Az ember tehát csak merõ „termék”, az „én” a „valami” (es) funkciója. Így a kollektivista elméletek szerint a társad. a szubsztancia, az egyes csak afféle járulék. Az erre épülõ politikai rendszerek éppen ezért többé-kevésbé korlátozzák az egyesek mozgásterét és abszolutizálják a közösségi érdekeket. Míg az individualizmusban az állam közmegegyezésen alapuló alakulat, afféle szükséges rossz, itt a tulajdonképpeni jó, az erkölcsi eszmény hordozója. „Az állam Isten járás-kelése a világban” - vallja Hegel. Ha az individualizmus anarchia felé hajlik, a ~ból könnyen fakad egyeseknek kijáró kultusz, →bálványimádás. - 2. társadalmi rendszer, melyben a termelõeszközök nem az egyének, hanem a közösség tulajdonában vannak. 1917. XI. 7: a szentpétervári államcsínnyel hatalomra került kommunista (bolsevik) párt az államrend alapjává a ~t tette Oroszo-ban (1922: SZU), amit az uralomra került komm. pártok mindenütt utánoztak, s a gazd-ot mindenütt csõdbe juttatták. - 3. a mûvészetben az alkotó egyéniségének, önállóságának tagadása, azzal, hogy az alkotás közös cselekedet (vallói: a kollektivisták). 88-Cs.I."
Én ennek manapásg az ellenkezöjét látom teljesen.
#215
Persze nem is állítottam, hogy abszolút értelemben a kettõ összege, hanem jó sokat merít az egyikbõl is és a másikból is, napról napra mélyebben. Fasizmus alatt itt inkább az olasz és osztrák verziót értettem mint a Nemzeti Szocializmust amely szintén a fasizmus egy formája de tartalmaz már egynéhány dolgot amely az eredeti fasizmus ellenképe volt, és elenged egynéhány dolgot amely az eredeti fasizmus alapköve volt.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#214
Érdekesnek tünik,csak az a probléma ,hogy ezen rendszereket nem lehet összemosni.Jo világos itt gazdasági értelembe beszél,és csak gazdaságpolitika,de ennél pl a Nemzeti Szocializmus sokkal több.
#213
Ha mélyebbre ásunk akkor a kérdés: Miért is kellett a gyarmat, miért is volt konfliktus olyan dolgokat illetõen amelyekhez egyiknek sincs semmi köze? Az egyik része a válasznak éppen az, hogy pl. a németek a liberális gazdaságot a Bizmark féle kollektivista gazdasággal akarták felváltani és Németország nem elég nagy, hogy önmagát eltudja mindennel látni, és ezért kellett nekik a gyarmat. A liberális gazdaságban egyszerûen kereskedelemmel oldották meg a problémát, de kollektivista gazdaságban a külkereskedelem nem képes mûködni, mert nem kényszerítheted rá a másik országot, hogy azt vegye amit te termelsz. Liberális szabadgazdaságban azt termelsz amit lehet és amit eltudsz adni és ezért nincs szükséged mások felleti ellenörzésre.
Mégegy megjegyzés, azt mondod ma liberalizmus van... ezt magyarázd meg, mert a liberalizmusnak semmi nyoma, egy fajta Keynesian gazdaság van, a harmadik út Giddens ha már pontosabban fogalmazunk, még van egy kis maradék Röpke neoliberális filozófiájából de nem sok. Ja és ezek a modern szocialisták ezek azok akik elvetik Marx forradalmi elvét, de minden más elvet megtartanak tehát nem olyan szocialisták mint pl. 80 évvel ezelõtt, de politikájuk szocialista nagy részben, kollektivista általában. És a kollektivizmusnak több árnyalata van, de mindegyik az abszolút államban fejezõdik be.
Mégegy megjegyzés, azt mondod ma liberalizmus van... ezt magyarázd meg, mert a liberalizmusnak semmi nyoma, egy fajta Keynesian gazdaság van, a harmadik út Giddens ha már pontosabban fogalmazunk, még van egy kis maradék Röpke neoliberális filozófiájából de nem sok. Ja és ezek a modern szocialisták ezek azok akik elvetik Marx forradalmi elvét, de minden más elvet megtartanak tehát nem olyan szocialisták mint pl. 80 évvel ezelõtt, de politikájuk szocialista nagy részben, kollektivista általában. És a kollektivizmusnak több árnyalata van, de mindegyik az abszolút államban fejezõdik be.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan