1583
Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
-
#62 Én az ilyen zöldeket szerelném le legszívesebben. A fejükkel kezdeném le a nyakukról. Találn először tanuljanak némi fizikát, energetikát és egyéb mérnöki tudományokat. Addig meg csak ne pattogjanak.
A másik "viccesebb" dolgot még nem is említettem ezt még 2005-ben halottam az ÁT tanszéken. Az szélsebesség a klímaváltozás miatt asszem 12-13 m/s-ről 9-9,5-re csökkent. Ez nem tűnik túl súlyosnak, csak a szélkerékről summában levehető teljesítmény durván a szélsebesség 3. hatványával arányos! Ez kb. 40% (!!)-os teljesítmény kiesés a tervezetthez képest. Sem rövidtávon, sem hosszútávon nem lehet így tervezni...
Namármost ehhez még hozzáadva a #59-ben közölt tényeket még a legmaradibbaknak is be kéne látniuk, hogy a szélenergia mint alternatív energiaforrás nagy mennyiségben csak egy humbug. Ott ahol sok vízierőmű van ott jó a tározó+szittyús módszerrel kombinálni, de ezen kívűl a felejtős kategória. Én szemény szerint betiltanám. -
#61 Jellemző. -
#60 A németeknél pár éve húztak fel egy nagyobb szélfarmot a partoknál. Előtte megkérdezték a környezetvédőket, hová tehetik. A zöldek örültek, számolgattak, fejvakartak, és ráböktek egy széles sávra. Az év őszén, és később, tavasszal, a vándorló madarak közül több százat kaszáltak le a lapátok. Aztán kiderült, hogy a zaj miatt a környéket elhagyják a kisebb-nagyobb állatok is, illetve a kirándulók is elmaradtak. Bár nagyjából helyreállt a rend és a madarak is megtanulták kikerülni a generátorokat, a zöldek most azt mondják, hogy le kéne szerelni az egészet. :)
-
#59 A hülyeséget erőltetik már bocsánat. Ami ma szélenergia kiaknázás címén megy az nem környezetvédelem.
1. Először is igen speciális komozitokból készülnek a lapátozások. Ezek gyártása minden, csak nem környezetbarát.
2. A szélenergiát támogatni kell mint állat államilag, mert önmagában alig van olyan hely a világon ahol enélkül egyáltatlán megérné felhúzni őket és még így is cirka 2-3-szoros áron adják az áramot az atomerőművekhez képest és összevissza...
3. A 2. pont vége miatt hagyományos erőművekkel is biztosítani kell a kieső kapacitást, ergo KÉRSZER kell ugyanazt megépítenem. Marha jó, mint ne mondjak...
4. Mindemellett pont akkor nem adnak áramot a szélkerekek amikor igazán kéne. Nagy melegben vagy nagy hidegben amikor meg alig van légmozgás.
5. Milyen "környezetvédő" dolog a szélenergia ezután főleg úgy, hogy KÖRNYEZETSZENNYEZŐ iparágak bevételeiből, adóiból támogatják és finanszírozzák?? SEMMILYEN!! A "környezetvédelmi" célokból épített szélerőmű nem létezik az én szememben, csak nagyon kevés helyen. Ez így egy rossz vicc. Ez nem környezetvédelem, hanem már ÜZLET. CSAK azért építik ezeket a vackokat, hogy a támogatást felmarják. Itthon legalábbis én németországban is talán ez a helyzet az én meglátásom szerint. Németek ezzel úgy vannak, mint a 4-es metróval mi. Megálmodták páran ezt a hülyeséget és nem tudnak szabadulni tőle, de annyira hogy még az atomerőműiket is bezárják (nálunk meg leépítik a BKV-t részben a 4-s metró böszmegése miatt.) Észlények mindkét helyen...
Mondom mindezt úgy, hogy áramlástechnikusként végzek. -
#58 Persze hogy van rá kereslet, és ott ahol tartósan magas szélsebességek vannak (tengerpart) ott jól is működnek. Mo.-on meg azért építik, mert kötelezően át kell venni az általuk termelt energiát (mint minden megújulónak számító energiatermelés esetén). De azért kíváncsi lennék, hogy nálnuk mennyi lehet a megtérülési ideje egy ilyen szélerőműparknak. -
Szebi #57 "A szélerőműveikkel meg jól befürödtek"
En is egy szelgenerator gyarban dolgozok,havi 60-70 szelgenerator megy ki a cegbol(1,5mw-osak),de ugy,hogy mar 5evre elore el van adva,tehat van ra kereslet.Ez az un.Loher ceg(www.loher.de)
Csak azt tudnam,hogy hova a francba kell ennyi generator?? -
#56
-
#55 -
Nuki #54 Jó kis téma!
Nekem erről egy ilyen reklám jut az eszembe ami van itthon nekünk.
Van egy kartonlapocska, rá vannak nyomtatva külömböző adatok, paks, szép színes.
Van mellette egy kis feketére festett fa vagy műanyag gúla, hozzá van csomagolva a kartonpapírkához. A szöveg ilyesmiről szólt:
Két ilyen uránpasztilla egy család 1 évi energiafogyasztását fedezni tudja.
Szemléltetésnek oda volt téve hogy hány hordó meg liter olaj, mennyi köbméter földgáz, hozzátartozó esztétikus hordócskák, kamionokkal. -
#53 ezt aztán jól leírtam... na mind1 azért érthető... -
#52 No megnéztem és itt arról beszél az előadó a Wigner effektus említi, mely szerint a grafit hőt tud tárolni, és ha az a hő föl szabadul például neutron fluxus hatására akkor abból súlyos problémák lehetnek. Ezt most naggyából szóról szóra írtam le. -
#51 Mint már írtam a grafit hőmérséklet emelkedés hatásátra kevesebb neutront nyel el és olyan láncreakció indul el ahol egyre több neutron keletkezik (k effektiv > 1). Ezek után a víz elforr és a gőz robban be, ami kikerülve magával viszi a radioaktív gázokat. -
#50 háth én nem az mondtam hogy azzal volt inkább azzal is! Amúgy csak azért írtam ezt le hogy azon az elven működő reaktorokat Amerikába nem is engedtek gyártani a grafit problémája miatt. Amúgy sajnos nem igazán értem mi a gond vele de van vmi a grafittal. Mondjuk meg van a az MTA-s előadás DVD-n mingyárt beteszem és megnézem -
#49 Cifu már nagyjából leírta a menetet amire gondoltam.
A Csernobili reaktor kapcsán a hibát is leírták és linkelték is. Nem a grafit hőgyűjtésével van a gond (van ilyen gond?). -
#48 ez biztos! várom a javítást! -
#47 Ne keverjük a szezont a fazonnal. Súlyos reaktorbaleset csak 3 volt. -
Rundstedt17 #46 Való igaz nem csernobil az egyetlen amerikában is sok helyen történt hasonló csak elégé elhagyatott területeken -
#45 Csernobilról egy aránylag jó link.
A véleményemhez meg már "késő van", de értelemszerűen mit sem változott a Haditechnika topic óta. =] -
#44 Sajnos a valóban rentábilis fúziós reaktorok még a jövő zenéi. Jelenleg a maximum hatékonyság, amit fúziós reaktorral elértek, valahol 65% körül volt, tehát a működéséhez szükséges energibefektéshez képest 65%-os fúziós energiát termeltek, ez azonban még nem elektromos energia, tehát a valós hatékonyság sehol sincs még. Arról pedig még nem is szóltunk, hogy ezt sem sikerült tartósan fenntartani, az időtartam maximum pár másodperc (viszont ott a fentinél rosszabb hatások esetén, a 65%-os hatásfok jelenleg tizedmásodpercekig tartható csak fent).
Jelenleg a következő lépés az ITER, cirka 10 milliárd eurós költségvetéssel annyi a dolga, hogy pozitív energiamérleget produkáljon (vagyis a befeketett energiánál többet lehessen kinyerni belőle), mintezt lehetőleg perceken át. Számszerüleg az elvárt cél 0.5GW fúziós teljesítményt produkáljon 400 másodpercen át. Ha az ITER sikeres lesz, akkor kezdődik el a DEMO, ami már valós, rentábilis elektromos áramtermelés demonstrálására készül. 2004-es adatok szerint a DEMO tervek véglegesítése 2017-re van ütemezve, 2024-re épülne meg, és úgy 2033 körül kezdődhetnének meg az első üzemelési tesztek...
Ehhez még hozzáteszem, hogy az ITER program cirka 20 évet (nem elírás) késlekedett a politikai és bürokratikus aktatologatás és az egymással civakodó országok vitája miatt.
A fúziós energia sajnos nemhogy 10 éven belül, de tartok tőle hogy 30 éven belül sem lesz általánosan alkalmazható gazdaságos áramtermelésre. -
#43 Elég sok pontatlanság vam abben amit írtál, majd holnap javítom. -
#42 de sok paksi van itt:DDDDd -
noti83 #41 akkor ennyi... -
#40 nem okoskodás ez, örök hálám, így minden konkrétabb -
#39 biztos ott nagyok a halak:D -
#38 A Csernobili reaktor "forralóvizesreaktor" volt és a moderátor volt grafit, aminek valóban megvolt az a tulajdonsága, hogy emelkedő hőmérséklet hatására kevesebb neutron nyelt el (ellenben a Paksi nyomottvizetstől, ahol is a viz többet nyel el, negativ visszacsatolás).
Pakson sincs konténment, csak lokalizációs torony amely a hermetikus tér nyomáscsökkentő rendszernek a része, olyan berendezéseket tartalmaz, melyek rendeltetése a környezet védelme a hermetikus téren belüli csőtöréses üzemzavarok esetén.
Three Mile Island volt az ameriaki atomerőmű, ahol valóban a containment miatt nem lett nagyobb baj.
Sorry az okoskodásért, csak a pontositás végett irtam. -
#37 #33
http://www.sg.hu/cikkek/37817/franciaorszagban_lesz_a_fuzios_eromu
Erre gondoltál?
Különben jól elmondtátok szóval azok a fűtőelemek elvesztik sugárzásukat csak biztonságban kell őket tárolni egy pár évig.
Csernobil hát... Néztétek a NG-n volt nemrég Csernobil hogy mi történt, és ott egy olyan ember beszélt aki a reaktor melletti hűtő víz tárolóban pecázott :D Szóval ha rá nem hatott ki nagy mértékben a sugárzás akkor nem tudom miért ijesztgetnek... -
dara #36 Ezekkel a tenyésztőreaktorokkal nagyon könnyen vissza lehet ám élni. Nem hoszem, hogy a NAÜ nagyon támogatná őket. -
#35 anno a franciák elvállalták hogy megépítik a fejlesztésben előírtakat. okés, de mo vállalta hogy majd megépítik az okos magyar embereink, fro.-ból egyedül a xy alkatrészt akarnánk megvenni, okés franciák küldtek is egyet, (nem jut eszembe a neve, nemvagyok otthon annyira ilyen téren, de fontos alkatrész valami cső->megreped->berobban dolog :D)
na visszatérve, a franciák meg is küldték a kívánt xy alkatrészt, erre hopsz, az egyik el volt repedve, felmerül a kérdés. direkbe vagy véletlen?!
csak némi érdekesség. am meg ha az én véleményemre kiváncsi a nép, akkor atomerűmívekkel előre ;) -
#34 *valamelyik eleme
és visszatérve a ruszki reaktorral. Anno amerikában az ilyen elven fölépülő reaktorokat betiltották a Tellerék... -
#33 Mint ahogy lejjebb írták én is a fúziós erőművekben látom a jövőt. És nem lesz az 40-50 év. Tudomásom szerint már most tervezési/építési státuszban van Franciaországban az első kísérleti erőmű. Ha nagyon erőlködnék még város nevet is tudnék mondani, de most nincs kedvem cikk archívumokban kutatni. Lényeg a lényeg hogy 201x-re emlékeim szerint föl is épül. Onnantól max 10 év a kísérleti időszak és ha minden rendben tonna számra fognak ezek épülni, mert jóformán ingyen áram.
A másik hogy tényleg sok hülyeséget terjesztenek az atomenergiáról. Nekem volt szerencsém egy előadást végig hallgatni az MTA-n, ahol azért nem akárkik beszéltek. A paksi atomreaktor a világ legbiztosnságosabbai közé tartozik. Ezt maga Teller Ede mondta aki több évig az ameriaki nukleáris biztonsági tanács vagy mi szösz egyik tagja volt. Ők mentek megnézni a fölépült erőműveket, hogy azok üzembe állhatnak-e vagy nem. A csernobili katasztrófa meg igen összetett, de leginkább a rossz ruszki tervezésű reaktornak tudható be(nem, nálunk nem ilyen van). A ruszkik egy olyan reaktort amelynek valamelyik grafitból készült. a grafitnak meg van egy olyan tulajdonsága póriasan kifejezve hogy magába gyűjti a hőt, egy darabig gyűjti aztán egyszer csak bumm. vagy is kb. szóval ez a grafit berobbant... a másik hogy a ruszkik nem alkalmazta "containment-et". Ennek a feladata lenne baleset idején a sugárzás bentartása a blokkon belül. Ez a dolog jól is működött (pontosan nem emlékszem) szal vmilyen szigeten történt balesetben Amerikában. Ha ez nem lett volna még Csernobilnál is nagyobb katasztrófa lett volna. Így viszont csak súlyos ipari balesetnek minősítették.
hű vazze milyen regényt írtam -
#32 az itthoni energiaszektor nagy része privatizálva van, szóval ez a függetlenedés igencsak "álmodj királylány" kategória :) -
#31 A "csernobili" kamionosokról már rég bebizonyosodott, hogy semmi közük nincs hozzá... Urban legend. -
#30 nem mind az,én azokra a beszámolókra gondoltam,amik családtagok írtak,hogy a férje aki átkamionozott csernobilon hogyan halt meg,meg ilyenek,az hogy ma valaki odamegy,és fú de félelmetes a város...legalább tudom,hogy egy rétinéger nem ugrik ki késsel a következő sarkon,hogy kiraboljon... -
#29 Ja, de a beszámolók nagy része is ökörség. A Vijuty Truvko (faszom tudja, hogy kell leírni) könyvének a címlapján maszkkal áll a Pripijaty táblánál. A BME emberei is ott jártak, shortban és rövidnadrágban. A Deák-téren magasabb sugárzási értéket mértek, mint kint.... -
#28 na meg a másik,hogy akik ez ellen vannak,csak csernobilt tudják felhozni,mást még nem hallottam ilyen emberektől,csernobil így csernobil úgy,és utána beszámlókat olvasgatnak,amit ott utazók írtak,semmi szakmai háttér,hogy megértsék az emberek -
#27 mert azt hisziik,hogy nem lehet tárolni,holott igenis lehet,és biztonságosan,van amelyik azt hozza fel,hogy és ha jön egy földrengés? nevetséges menyire nem néznek szét a világban,máshol 300m magas épületek nem dőlnek ösze egy földrengéstől,akkor egy föld alatti tárolóval mi történne?semmi
egyszerüen félnek az emberek attól amit nem ismernek,ott van csernobil,emberi mulasztás miatt lett a robbanás,amúgy még akár ma is állhatna rendesen -
#26 A jövő a tenyésztőrekatoroké amik saját maguknak termelik a főtőelemeket. A fúzió sajnos még nagyon messe van. A '70-es évek vége óta mindig az a jelszó, hogy még 30-35 év. Most meg 40-50 évet emlegetnek mostantól fogva. Én örülnék, ha még életmeben láthatnék egy üzemszerűen működő erőművet, az megnyugtatná a lelkem. -
#25 És mindemellett még így is az atomenergia okozza legkevesebb ember halálát és ez a legolcsóbb és legtisztább. Ez TÉNYEKKEL igazolható. Ezért forr fel az agyvizem azoktól akik a számokkal szembemennek. Csak szénbányászatban és olajkitermelésben sokszor többen halnak meg évente csak Kínában, mint Csernobil miatt összesen... -
#24 Szeretnék egy tévhitet eloszlatnia kiégett fűtőelemekkel kapcsolatban. Jelen pillanatban egy ország sem vesz át kiégett fűtőelemet a másiktól. Minden egyes országnak a saját területén kell megoldania a tárolást. Így például Pakson is létesítettek egy Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT)nevezetű létesítményt, ahol biztonságos körülmények között tárolják a kiégett üzemanyagot, amíg valami megoldás nem születik (reprocesszálás, űrbe kilövés, akármi).
A reprocesszálás elterjedésével az atomenergia hosszútávú megoldást jelenthet, de az igazi megoldást én a fúziós erőművekben látom. De az még odébb van. -
#23 Minden erőműtípusnak vannak hátrányai, több-kevesebb. A nukleáris erőforrás esetén a hátrány a magas építési költség, a fokozott biztonság miatti extra költségek, valamint az üzem bezárása után a radioaktív részegységek kezelése. Ugyanúgy, ahogy a többi erőműtípusnál, itt is a balesetek a legveszélyesebbek. Itt általában Csernobillal riaszgatják a népet, de az egy roppant összetett szituáció volt, és minde mellett egyedi eset a maga nemében. Műszaki hibák időnként előfordulnak, veszélyesek is (amerikában a 90-es években több olyan eset is volt, amikor a hűtőrendszer hibája miatt radioaktívvá vált víz szivárgott ki és került a külső hűtőkörbe, majd onnan a hűtővízt biztosító folyóba, például).
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez a többi energiaforrásra is igaz. Olajszármazékok esetén elég az olajvezetékek szivárgására, törésére gondolni, tengeri szállítás esetén a tankerbalesetekre, stb.