964
Beszélgetés Buddha tanításáról, buddhizmusról
-
#404 Mi a nehéz? Mi a könnyű? Egyáltalán micsoda az ego? -
#403 legyszives valaki valaszoljon nekem, koszonom -
kocsisgabor9999 #402 Úgy, hogy belátod: semmivel sem vagy különb mint a többi ember. -
#401 a megvilágosodást, nehéz vagy könnyű elérni?
és hogyan lehet?
hogyan szabadulhatok meg az egomtol?
-
#400 Ezt maga Buddha sem fejthette volna ki jobban. Mint ahogyan nem is tette. :)
De mi még mindig megtehetjük megvilágosodás híján. A fogalmakhoz, és elképzelésekhez ragaszkodva.
Másrészt mi különbség lenne a meditációk alatt megvalósított dhjánák, és a nirvana között? -
moralosan #399 Határtalan öröm, és a nemtudás megszűnése. Mindent ismersz, tudsz. Egyszerűen nincs elválasztás, a teret mint információt kezeled.
Könyvet nem ismerem, bár librin olvasottak alapján nem tűnik blődnek nagyon :). -
kocsisgabor9999 #398 Sziasztok Buddhisták. :) Kölcsönöztem egy könyvet: --A Buddha másKÉPp--
érdemes elolvasni?
még egy kérdés: a teljes megvilágosodás milyen élményekkel jár? -
kocsisgabor9999 #397 Még nem, de akkor elolvasom. -
#396 Lehet, hogy éppen ez a hozzáállás a baj. Olvastad Hermann Hesse Sziddhártáját? -
Solt #395 Te nem érted! Ha értenéd nem tennél ilyen kijelentést! ;) -
kocsisgabor9999 #394 Úgysem érted. -
#393 Te nem ember vagy? :) -
kocsisgabor9999 #392 Ne törődj az emberekkel. Reménytelenek. -
kocsisgabor9999 #391 "Így hallottam.
Egy alkalommal a Magasztos Szávatthi mellett, a Dzsétavana-ligetben, Anáthapindika kertjében tartózkodott. Itt a Magasztos a szerzetesekhez fordult:
- Szerzetesek!
- Hallgatjuk, urunk - válaszolták a szerzetesek tisztelettudóan a Magasztosnak. A Magasztos így beszélt:
- Szerzetesek, feltárom előttetek az erdei remeteségben tartózkodás módját. Hallgassátok meg, fontoljátok meg jól; elmondom.
- Úgy lesz, urunk - válaszolták a szerzetesek tisztelettudóan a Magasztosnak. A Magasztos így beszélt:
- Szerzetesek, előfordul, hogy egy szerzetes erdei remeteségbe vonul el, és mialatt abban az erdei remeteségben tartózkodik, csapongó figyelme nem összpontosul, fegyelmezetlen gondolkozása nem fegyelmeződik, féktelen indulatai nem fékeződnek meg, az utolérhetetlen, páratlan nyugalmat nem éri el, és amire a remetének élete fenntartásához szüksége van: köntösre, alamizsnára, fekhelyre, betegség esetén orvosságra, abban csak szűkösen részesül. Szerzetesek, az ilyen szerzetes vegye fontolóra: "Én ebbe az erdei remeteségbe vonultam el, és itt tartózkodom. És mialatt ebben az erdei remeteségben tartózkodom, csapongó figyelmem nem összpontosult, fegyelmezetlen gondolkozásom nem fegyelmeződött, féktelen indulataim nem fékeződtek meg, az utolérhetetlen, páratlan nyugalmat nem értem el, és amire a remetének élete fenntartásához szüksége van: köntösre, alamizsnára, fekhelyre, betegség esetén orvosságra, abban csak szűkösen részesülök." Szerzetesek, az ilyen szerzetes akár éjjel, akár nappal távozzék az erdei remeteségből, ne maradjon ott.
Az is előfordul szerzetesek, hogy egy szerzetes másik erdei remeteségbe vonul el, és ott tartózkodik. És mialatt abban az erdei remeteségben tartózkodik, csapongó figyelme nem összpontosul, fegyelmezetlen gondolkozása nem fegyelmeződik, féktelen indulatai nem fékeződnek meg, az utolérhetetlen, páratlan nyugalmat nem éri el, azonban amire a remetének élete fenntartásához szüksége van: köntösre, alamizsnára, fekhelyre, betegség esetén orvosságra, abban bőségesen részesül. Szerzetesek, az ilyen szerzetes vegye fontolóra: "[...] Én nem köntös kedvéért távoztam otthonomból az otthontalanságba, nem alamizsna kedvéért távoztam otthonomból az otthontalanságba, nem fekhely kedvéért távoztam otthonomból az otthontalanságba, nem orvosság kedvéért távoztam otthonomból az otthontalanságba." Szerzetesek, az ilyen szerzetes e számvetés után távozzék az erdei remeteségből, ne maradjon ott.
Viszont előfordul, szerzetesek, hogy egy szerzetes másik erdei remeteségbe vonul el, és ott tartózkodik. És mialatt ott tartózkodik, csapongó figyelme összpontosul, fegyelmezetlen gondolkozása fegyelmeződik, féktelen indulatai megfékeződnek, az utolérhetetlen, páratlan nyugalmat eléri, de amire a remetének élete fenntartásához szüksége van: köntösre, alamizsnára, fekhelyre, betegség esetén orvosságra, abban csak szűkösen részesül. Szerzetesek, az ilyen szerzetes vegye fontolóra: "Én ebbe az erdei remeteségbe vonultam el, és itt tartózkodom. És mialatt ebben az erdei remeteségben tartózkodom, csapongó figyelmem összpontosult, fegyelmezetlen gondolkozásom fegyelmeződött, féktelen indulataim megfékeződtek, az utolérhetetlen, páratlan nyugalmat elértem, de amire a remetének élete fenntartásához szüksége van: köntösre, alamizsnára, fekhelyre, betegség esetén orvosságra, abban csak szűkösen részesülök. Én azonban nem köntös kedvéért távoztam otthonomból az otthontalanságba, nem alamizsna kedvéért távoztam otthonomból az otthontalanságba, nem fekhely kedvéért távoztam otthonomból az otthontalanságba, nem orvosság kedvéért távoztam otthonomból az otthontalanságba." Szerzetesek, az ilyen szerzetes e számvetés után maradjon ott az erdei remeteségben, ne távozzék.
Az is előfordul, szerzetesek, hogy egy szerzetes másik erdei remeteségbe vonul el, és ott tartózkodik. És mialatt ott tartózkodik, csapongó figyelme összpontosul, fegyelmezetlen gondolkozása fegyelmeződik, féktelen indulatai megfékeződnek, az utolérhetetlen, páratlan nyugalmat eléri, és amire a remetének élete fenntartásához szüksége van: köntösre, alamizsnára, fekhelyre, betegség esetén orvosságra, abban bőségesen részesül. [...] Az ilyen szerzetes élete fogytáig maradjon ott az erdei remeteségben, ne távozzék.
Az is előfordul, szerzetesek, hogy egy szerzetes egy falu (~ egy település, egy város, ~ egy tartomány, ~ egy személy) közelébe vonul el, és ott tartózkodik. És mialatt annak a falunak (~ településnek, ~ városnak, ~ tartománynak, ~ személynek) a közelében tartózkodik, csapongó figyelme nem összpontosul [stb.]. Szerzetesek, az ilyen szerzetes akár éjjel, akár nappal távozzék a falu [stb.] mellől, ne maradjon ott. Viszont előfordul, szerzetesek, hogy egy szerzetes másik falu (~ település, stb.) közelébe vonul el, és ott tartózkodik. És mialatt annak a falunak (~ településnek stb.) a közelében tartózkodik, csapongó figyelme összpontosul [stb.]. Szerzetesek, az ilyen szerzetes élete fogytáig maradjon ott annak a falunak [stb.] a közelében, ne távozzék.
Így beszélt a Magasztos. A szerzetesek örömmel és elégedetten hallgatták a Magasztos szavait." -
#390 Nagyon érdekes levél, köszi, hogy bemásoltad. -
#389 Szeretnék veletek megosztani egy levelet:
Vajon megéri-e idegenként eltöltenem azt a kevés időt ebben a világban?
Tegnap, ahogy nézegettem egy videót, amit csoporttársam készített az albérleti életükről, és megéreztem, milyen az itteni világ. Amikor az emberek örülnek, ha keresik egymást telefonon, ha törődnek egymással, ha ünnepelnek, ha örömük van abban, amit csinálnak, ha felfedeznek valamit, ha közösen emlékeznek valami szép dologra, ha tevékenykednek még ha annyira múlandó dolgokért is.
Én mindezt elvetettem egy homályos sejtéstől hajtva még mielőtt átéltem volna, és bezárkóztam egy elefántcsont torongyba.
Pedig ezt az egyszerű világi életet kerestem, amikor összejöttem a barátnőmmel, és valahogy minden fordítottként sült el, csak a keserűség jött. Talán, mert fél szívvel csináltam, talán nekem már tényleg végleg nem jut ebből. Vagy a dolgok magasabb cél nélkül tényleg ennyire szenvedésteliek, és nem is fél szívvel csináltam, hanem éppenséggel teljesen elmerültem benne? Vajon a világiak megvalósításában valami más jelenti ezt a magasabb célt, ezért tudnak örömöt is találni benne? Vagy pedig alapjáraton bennük is megvan egy távolságtartás attól, hogy teljesen a dolgokban keressék az örömöt, egy kiegyensúlyozott távolságtartás amitől még életük végéig kilóg a fejük a szarból, viszont ők csinálják félszívvel?
Vajon tényleg jön annyi öröm abból, hogy van egy-két ember, akit mesteremként tisztelek, akikkel mindig külön utakat jártunk a többiektől, akik egyáltalán képesek befolyásolni, akikről úgy érzem, hogy egyáltalán megértenek, képesek a szívemhez szólni? Öröm. Az nem jön. Csak a túléléshez éppen elégséges energia. És tudom, hogy őket is el kell hagynom egyszer, mert ők is csak mankók. Nem elveszíteni, azt nem lehet. Elhagyni. Megéri az árat, amit fizetnem kell ezért?
Olvastam egy idézetet, ami nagyon megfogott: "Törekedj a lehetetlenre, hogy megvalósítsd a lehetségest."
De már nem tudom, melyik a lehetetlenebb. Az álmomat követni egy talán megvalósíthatatlan ideáért, vagy újra emberi életet élni. Már mindkettő ugyanolyan távolinak, reménytelennek tűnik. -
#388 Végülis tudod, mekkora szenvedés kell ahhoz, ami az embert végleg kiábrándítja abból, hogy a megszokott módon keresse a boldogságot?
Épp azt beszéltük tegnap egy barátommal már sokadszorra, hogy minden ember úszik a szarban, de vannak, akiknek megadatott, hogy még 80 éves korukban is kilóg a fejük és kapnak levegőt. Lehet, hogy azért, mert egész jól tudnak építkezni, és összetákolni egy olyan rendszert, amiben csak ritkábban kell szembesülniük a múlandósággal, jól eligazodnak a földi létezésben. Vagy lehet azért, mert nincs meg bennük az az elemi erejű elégedetlenség, amiről Bhikkhu Bodhi is beszél, vagy amit maga Buddha is átélt. -
#387 de ez NEM segít megvilágosodottá válni.
Szerintem ez közel sem ilyen egyértelmű. Nem tudhatod, hogy egyénileg kinek milyen a karmája. -
#386 A Buddhizmus szerint semmit sem vagy köteles "abba hagyni". Ha úgy érzed, hogy játszanod kell, akkor játszál, de ez NEM segít megvilágosodottá válni. Ráadásul értelmetlen, mert mulandó és csak a szenvedésedet fokozod vele.
Én így gondolom. -
#385 tényleg. vagy nem? -
Solt #384 Nem mindegy melyik világban játszol? :) -
#383 Múlandónak. :) -
#382 elítél
Tényleg? -
#381 tényleg hülye kérdés, a buddhizmus elítél mindenfajta élvezetet, tehát a pc játékokat is. -
kocsisgabor9999 #380 Hali! Lehet, hogy hülye kérdés, de felteszem. A buddhizmus minek tekinti a számítógépes játékokat? Helyesli, vagy nem? Egy kalap alá veszi valamivel? -
#379 MEg a hippis iszlámgúnyolókkal is. -
moralosan #378 Csak vigyázz azért a sok ezotériás könyvvel... Nincs sok köze a buddhizmushoz. -
kocsisgabor9999 #377 köszi -
#376 Én eddig amit vettem, azt az Alexandrából... -
kocsisgabor9999 #375 budhista könyveket honnan tudok venni? -
#374 A korai buddhizmus szerzetesi szabályzatában az áll, hogy már maga Buddha sem követelte meg a törekvőktől, hogy ne egyenek húst, hacsak nem direktbe számukra vágták le az állatot. Ehhez hozzá tartozik, hogy ők azt ették, amit kaptak, ami épp volt a vendéglátónál.
Ha érdekel, A Tan Kapuja adta ki ezt a könyvet: Pátimókkha - A korai buddhizmus szerzetesi szabályzata. Világi követőnek ez nem betartható, de körvonalazódik belőle, hogy mit tartanak fontosnak.
A tea pedig nem bódítószer, hanem élénkítő, nyugodtan fogyasztható, felfrissít. -
moralosan #373 Nem minden vonal mondja ki, hogy nem ehetsz húst, maga Buddha sem - ő azt mondta: egyél, amit tudsz, ne csinálj ebből problémát, de közvetlenül neked ne öljenek le állatot. Értsd.: ami már halott, az halott is marad.
Rituális drogfogyasztás nincs a buddhizmusban, sőt konkrétan ellenzi. Azzal a - nem saját - példával élnék, hogy kábítószerezni olyan, mintha a pénzzel fűtenél, nem pedig fát vennél rajta.
Alkoholt a nyugati kultúrában élő buddhizmus-gyakorlók ihatnak és isznak is, mindenki maga dönti el mit csinál :) [nálunk úgy van, hogy meditáció előtt nem szolgálunk ki alkoholt]. Teát meg annyit ihatsz amennyit akarsz.
Btw. amit most leírtál, inkább a keleti, tradíciókat őrző szerzetesrendekre jellemző. -
#372 Buddhista fórumozóktól szeretnék kérdezni. Jelen pillanatban erősen elindultam a megvilágosodás útján és tanulmányozom Buddha tanításait. Viszont van egy két dolog, amit szeretnék megérteni.
Tudom és értem, hogy miért nem szabad húst enni, de erről nehezen tudok lemondani. Eddig is előnyben részesítettem a nem hús ételeket, viszont néha nem tudok ellenállni. Ti hogy vagytok ezzel?
Úgy olvastam, hogy nem szabad használni búdító szereket (alkohol, drog) de eddig nem olvastam, hogy a tea is bele tartozik-e ebbe?
Ha tudtok valami nagyon jó olvasmányt javasolni, azt is megköszönném. -
#371 meditációnál meg nem fontos lemenni alfába :D -
#370 de a kettő nem kapcsolódik szorosan egymáshoz. az agykontroll alapja, hogy az egyén lemenjen alfába, de innen nem fontos továbblépni, de úgy vélem ezt már túltárgyaltuk -
#369 Önszuggesszió nélkül elég fura lenne egy agykontroll gyakorlat, mint ahogy a nevében is benne van, hogy konrolálni próbál valamit.
A meditációban ilyen nincsen. Nincs szükség tudatállapotok elérésére, megvalósítására, vagy megtartására. -
#368 De az össze van kapcsolva a meditációval. Tanfolyamokon is meditáció alatt "tanítják" az önszugessziót. Tehát például a könyvben is volt olyasmi, hogy most "elszámolok 20-ig, majd kinyitom a szemem, és egészségesebb leszek, jobban fogom érezni magam". Tehát a meditáció az alap az agykontrollban. Önszuggesszió is agykontrollhoz tartozik, de azt nem kell tanítani. -
#367 végülis igazad lehet, de lehet azt önszugesszió nélkül is -
#366 De a kettőt használja együtt. A tanfolyamokon is a meditálás közben "tanítja" az önszuggessziót. -
#365 Nagyrészt meditációra épül az agykontroll. Hogyan használjuk fel az "alfa állapotot" a dolgokra, megtanítják, hogy hogyan lehet elérni azt a meditációs szintet akár állás közben pillanatok alatt. És sok felhasználási dolgot. A Silva féle könyvet olvastam ki én is :)
Egy kicsit mondjuk túlzásnak találtam néhol, azért azt már nem igen hiszem, hogy azért tudtak lottón nyerni, mert az álmaikat vizsgálták :P
De ha lesz alkalmam, biztos elmegyek egy tanfolyamra is, mert a meditáció sehogy sem sikerül. Próbáltam a könyvben leírtak alapján is, meditációs gyakorlatok hangokra is, meg csak úgy.