964
Beszélgetés Buddha tanításáról, buddhizmusról
  • sz4bolcs
    #4
    Részletek Fehér Judit dolgozatából:

    Lét vagy nemlét: mindkettő véglet.
    Tiszta vagy nemtiszta: szintén végletek.
    Ezért a bölcs mindkét végletet elkerülve
    Még középen sem foglal helyet.

    Felhagyni először az érdemtelennel,
    Felhagyni aztán az énnel,
    Felhagyni végül minden vélelemmel:
    Bölcs az, ki tudja ezt.
  • sz4bolcs
    #3
    Köszi, elolvastam, bár elég rég nem tudnak lekötni az ezoterikusabb hangvételű írások.
    Amit szerintem első nekifutásra érdemes elolvasni a témában:

    Buddha beszédei
    Dhammapada
    A középút filozófiája (Fehér Judit)
    Nagarjunától, amihez csak hozzá lehet jutni.
    Lankávatára szutra / Szív szutra + jogacara filozófia
    Gyémánt szutra
    Ajahn Sumedho írások
    Pátimókkha
  • BREMBO
    #2
    A buddhizmus célja, hogy megvilágosodjon az elméd.

    Ehhez tudok egy jó kis anyagot, olvasd el, ha érdekel:

    A megvilágosodás hatásai
  • sz4bolcs
    #1
    Már régóta tervezgettem, hogy nyitok egy ilyen témájú topicot, hátha érdekel valakit, és tudunk róla eszmecserét folytatni.

    A buddhizmus témája a szenvedés és boldogság.
    Engem elsősorban a vallás/filozófia/életfilozófia/tanítás sokszínűsége fogott meg, és emberközpontúsága, ami számomra abban nyilvánul meg, hogy mondanivalója szempontjából közömbösnek tartja, hogy a tapasztalat tudati, vagy pedig anyagi természetű.
    Például a tudat együtt szerepel a látás, hallás, ízlés, tapintás, szaglás listában.
    Elsőre kicsit fura, de belegondolva ahogy például ahogy a szem észleli a látványt, úgy a tudatban a gondolat jelenik meg.
    Ami közös ezekben a tapasztalatokban, hogy függően keletkeznek ezért nincsen önálló létezésük, állandótlanok, és nem kielégítőek. Ez jelenti az ürességet. A szenvedés abban áll, hogy ezeket a dolgokat állandónak, örömtelinek véljük, és ragaszkodunk hozzájuk, vagy pedig elutasítjuk őket. A ragaszkodás megszűnése a nirvana.
    Az ehhez vezető középút elveti mind az önsanyargatást, mind az élvezetekben való elmerülést, továbbá a nihilista nézeteket, valamint az állandó szubsztanciához való ragaszkodást, mint pl. a lélek.

    Kezdésnek talán ennyi, ha valakinek van kedve, szóljon hozzá.