Kemény kritikát kapott az emberi űrrepülés
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#101
Nem tudom, de én nem hiszem el, hogy az ember eltudna viselni egy néhány éves utat az ûrben (nem a föld közelében, hanem interplanetáris úton), mert a sugárzás halálos lenne. Persze az lehetséges, hogy idõvel kifejlesztünk valami védõanyagokat, vagy akár genetikai módszerrel megnöveljük az ember sugárzás elviselési küszöbét. De ez egyelõre mind sci-fi és nem tudom, hogy mennyi értelme van a koraszülõtt (premature) kisérletezéseknek. Na mindegy, mondtam, hogy én nem vagyok ellene, sõt érdekel, csak nem akarom, hogy kényszerítsék rám a költségeket.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#100
A kultúrát szabályozni és erõltetni kell, nincs kedvem olyan világban élni ahol valami dúsgazdag perverz 50 méteres rózsaszín fallosz szobrokat építtet mindenhova mert szerinte az jó 😛
btw a falvaink 90%-ban egy kurva szobor sem lenne ha arra várnánk hogy majd valami helyi mecénás kezdje építtetni õket.
btw a falvaink 90%-ban egy kurva szobor sem lenne ha arra várnánk hogy majd valami helyi mecénás kezdje építtetni õket.
#99
$82 volt néhány napja csak mondom az max 40 a néhány évvel ezelõtti dollárból 😞
De az infláció az nem azt jelenti, hogy valami drágább lett, hanem hogy a pénz ér kevesebbet. Nem a pénzhez kellene mérni, hanem valami commodity kosárhoz (pl. fémek, mezõgazdasági termékek stb.) hiszem, hogy ezekhez képest nem lett 3x drágább mint a dollárhoz képest. Szóval éppen ezt használják a gazemberek, mert tudják, hogy az ember csak pénzben tud számolni mert minden pénzben van kifelyezve és ezért mondhatják, hogy drága az olaj stb. pedig nem éppen ez a valóság, de jó érv fõleg ha háborúzni akarnak.
De az infláció az nem azt jelenti, hogy valami drágább lett, hanem hogy a pénz ér kevesebbet. Nem a pénzhez kellene mérni, hanem valami commodity kosárhoz (pl. fémek, mezõgazdasági termékek stb.) hiszem, hogy ezekhez képest nem lett 3x drágább mint a dollárhoz képest. Szóval éppen ezt használják a gazemberek, mert tudják, hogy az ember csak pénzben tud számolni mert minden pénzben van kifelyezve és ezért mondhatják, hogy drága az olaj stb. pedig nem éppen ez a valóság, de jó érv fõleg ha háborúzni akarnak.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#98
Amíg nincs mesterséges intelligencia (MI), addig nem lehet csak robotokra támaszkodni.
És még sokáig nem lesz.
A robotoknaknap persze megvan az úttörõ szerepük. Vannak olyan területek (Nap közelsége, Jupiter közelsége, Vénusz, aszteroidák stb.) ahol az embernek nincs mit keresnie.
Itt villogjanak a robotok.
De ahol az élet alapvetõ feltételei adottak (Mars, Európa, és ugyan nem adottak, de a közelsége miatt a Hold) oda kutyakötelesség embereket is küldeni.
De még egyszer, a kettõ nem kizárja, hanem kiegészíti egymást.
Barátaink, a robotok.
És még sokáig nem lesz.
A robotoknaknap persze megvan az úttörõ szerepük. Vannak olyan területek (Nap közelsége, Jupiter közelsége, Vénusz, aszteroidák stb.) ahol az embernek nincs mit keresnie.
Itt villogjanak a robotok.
De ahol az élet alapvetõ feltételei adottak (Mars, Európa, és ugyan nem adottak, de a közelsége miatt a Hold) oda kutyakötelesség embereket is küldeni.
De még egyszer, a kettõ nem kizárja, hanem kiegészíti egymást.
Barátaink, a robotok.
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
Vagyis nem 25 dollárt fizetsz az olajért hanem 40-et. De neked a pénzed rá ugyanúgy 50 dollár mint elõtte. Kevesebb marad. Ha emelkednek a bérek, akkor nincs érzékelhetõ drágulás
#96
Magyarán azt mondod az infláció érzõdik.
Ugyan az a hatása. A fizetésedbõl pénzromlás elõtt X árut tudtál venni. De értéktelenedés miatt már most csak X-2 árut tudsz venni. Több pénzt kell letenned az asztalra, hogy megkaphasd az X mennyiséget. Több nominál értéket adsz ugyan azért a reál értékért.
Ugyan úgy "drágulásnak" fogod érezni.
Ugyan az a hatása. A fizetésedbõl pénzromlás elõtt X árut tudtál venni. De értéktelenedés miatt már most csak X-2 árut tudsz venni. Több pénzt kell letenned az asztalra, hogy megkaphasd az X mennyiséget. Több nominál értéket adsz ugyan azért a reál értékért.
Ugyan úgy "drágulásnak" fogod érezni.
#95
"Szobrok kellenek az emberi városokba. Különben mi volna a különbség város és hangyaboly között?"
Victor Hugo
Igaz, de a szobrokat ne adóból fizessék. Az emberek elképesztõ összegeket adnak önkéntessen a mûvészetre... nem kell oda állami beavatkozás. Szobor volt, van és lesz, mert az ember értékeli a szépet és sok minden mást is, ezért mondom, hogy az érték az relatív, szubjektív és marginális, tehát nem kell senkire sem kényszeríteni, hogy elfogadja, de az nem jelenti, hogy nem lesz.
Victor Hugo
Igaz, de a szobrokat ne adóból fizessék. Az emberek elképesztõ összegeket adnak önkéntessen a mûvészetre... nem kell oda állami beavatkozás. Szobor volt, van és lesz, mert az ember értékeli a szépet és sok minden mást is, ezért mondom, hogy az érték az relatív, szubjektív és marginális, tehát nem kell senkire sem kényszeríteni, hogy elfogadja, de az nem jelenti, hogy nem lesz.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#94
Mr Weinberg úgy látszik elfelejtette hogy a világûr tudományos kutatásának a végsõ célja az hogy az emberiség végre kiléphessen az ûrbe és elkezdhessen kolonizálni, amúgy részben igaza van mert tényleg olcsóbb robotokkal repkedni DE emberi ûrrepülés is kell.
"Szobrok kellenek az emberi városokba. Különben mi volna a különbség város és hangyaboly között?"
Victor Hugo
Az emberiség nem a célszerûségrõl szól hanem, ...nos, az emberiségrõl <#hehe>
"Szobrok kellenek az emberi városokba. Különben mi volna a különbség város és hangyaboly között?"
Victor Hugo
Az emberiség nem a célszerûségrõl szól hanem, ...nos, az emberiségrõl <#hehe>
#93
Biztos vagy benne, hogy az energia ára annyira felszökött, mert szerintem nem, a dollár néhány éve ezelõtt minimum 2x annyit ért mint ma, szóval mondjuk 40 dollár lenne az olaj, de még annyi sem, mert pl. a 1 dollár volt 1.2 EUR most meg 1 EUR - 1.4 dillár és az EUR is veszített jócskán az élrtékébõl (persze nem a dollárhoz képest). Szóval az energiaárak egy kicsit nagyobbak ez nem kétséges, de szerintem a pénz nem ér szart sem ezért annyira nagy az ugrás.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#92
Ez nevetséges felvetés.
- egy automata programot lehetetlen felkészíteni mindenre, ahogy a legprofibb
3D -s játékban is be lehet ragadni a falba, sarokba - lezuhanni a világ
szélén
- a Mars önjárói például most a porviharok elmúltával arra várnak, hogy a szél
letisztítsa a napelemekrõl a port, ez néhány kézmozdulat ugye.
- az ember UNIVERZÁLIS lény (bár nem a legpontosabb példa de aki látta az
Ötödik elemet az emlékezhet arra a jelenetre, amikor a mindent elnyelõ
entitás földi helytartója félrenyelt egy cseresznyemagot 😊 😊)), na annak
se a robotok segítettek).
- az IDÕTÉNYEZÕ ! A távolsággal arányosan nõ a szerepe. A Mars már olyan
messze van (úgy emlékszem hogy 10-10 perc egy jel küldése illetve
lereagálása oda-vissza), hogy a legváltozatosabb hibák garmadája fogja lázba
tartani a földi ûrközpontot, ha automaták ezrei dolgoznak a Földön kivül.
Ahol azok mondjuk nagy számban fordulnak elõ, vagy nagyobb térségenként,
mindenképp hatásosabb az emberi jelenlét ( lásd portörölgetés 😊 , illetve
rövidebb válaszidõ).
Egy gyakorlatias elme meglátásai.
- egy automata programot lehetetlen felkészíteni mindenre, ahogy a legprofibb
3D -s játékban is be lehet ragadni a falba, sarokba - lezuhanni a világ
szélén
- a Mars önjárói például most a porviharok elmúltával arra várnak, hogy a szél
letisztítsa a napelemekrõl a port, ez néhány kézmozdulat ugye.
- az ember UNIVERZÁLIS lény (bár nem a legpontosabb példa de aki látta az
Ötödik elemet az emlékezhet arra a jelenetre, amikor a mindent elnyelõ
entitás földi helytartója félrenyelt egy cseresznyemagot 😊 😊)), na annak
se a robotok segítettek).
- az IDÕTÉNYEZÕ ! A távolsággal arányosan nõ a szerepe. A Mars már olyan
messze van (úgy emlékszem hogy 10-10 perc egy jel küldése illetve
lereagálása oda-vissza), hogy a legváltozatosabb hibák garmadája fogja lázba
tartani a földi ûrközpontot, ha automaták ezrei dolgoznak a Földön kivül.
Ahol azok mondjuk nagy számban fordulnak elõ, vagy nagyobb térségenként,
mindenképp hatásosabb az emberi jelenlét ( lásd portörölgetés 😊 , illetve
rövidebb válaszidõ).
Egy gyakorlatias elme meglátásai.
#91
vevõ ahhh öööö izé áru 😊😊
Sok a vevõ kevés illetve nagy a megvásárolni kívánt mennyiség de kevés az áru.
Sok a vevõ kevés illetve nagy a megvásárolni kívánt mennyiség de kevés az áru.
#90
Potenciális veszélyt nem jelentett Izraelre Irak. Azért elég jelentõs készletek vannak Irakba és Iránba. Ráadásul ha amerikai cégek végezhetik a kitermelést az sokkal jobb mintha máshonnan szereznék be. Norvégia nem bagóért adná az olajat. Az amcsik bebiztosítottak maguknak 1 jeletõs készletet. Pesze csak akkor ha tartósan ott tudnak maradni és békét teremteni. Ami nem úgy néz ki.
Akkor lesz gond mikor Kína egyre nagyobb energiaigényét nem fogja tudni fedezni olyan könnyen.
Azt hallottam valahonnan, hogy az olaj árának felszökése nem csak az Közel-Keleti konfliktus miatt van, hanem hogy Kínának egyre nagyobbak az igényei. Vagyis sok a vásárló kevés a vevõ. Ekkor az eladó árat emel.
Akkor lesz gond mikor Kína egyre nagyobb energiaigényét nem fogja tudni fedezni olyan könnyen.
Azt hallottam valahonnan, hogy az olaj árának felszökése nem csak az Közel-Keleti konfliktus miatt van, hanem hogy Kínának egyre nagyobbak az igényei. Vagyis sok a vásárló kevés a vevõ. Ekkor az eladó árat emel.
#89
Persze. Éppen ezt mondom, az egész nem más mint egy vagyonredisztribúció. Egyiknek kiütik a zsebébõl a miliárdokat a másiknak me beteszik a zsebébe. Persze nem csak adó által, hanem inflációt is gerjesztenek (a dollár az iszapban fulldoklik), és ezáltal az átlagember megtakarított vagyona vesz el ha nem is egésszen, részben.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#88
Az amcsi hadsereg Iraq nélkül évente kb. 500 milliárd dollárt emészt fel, de ugye ez a pénz nem vesz el, csak politikailag döntik el, hogy na most nem vehetek gitárt mert elment a rávaló az adóba hanem majd õk vesznek rajta egy szelepet az F-15-re. Persze a szelepgyártó jó jár, a repülõgyár is, a Fender és én pedig veszítünk. De maga a gazdaság mûködik így, is meg úgy is, csak éppen mást termel.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#87
Javítottam.
Nem a fenét. Az a sok anyag, munkaerõ képzeld el, hogy egyebet csinálna, pld. ûrhajót építene. Akkor is ott maradna a pénz.
Olaj meg van máshol is: amcsiak nincsenek rászorulva az iraki olajra. Ez kamu, hogy fõleg az olajért megy a háború. Csak a Közel-Keleten is van Irakon és Iránon kívül rengeteg olajszállító: kuwait, emírségek, szaudiak stb. stb.
Aztán ott vannak az afrikaiak (Nigéria), meg Norvégia, Venezuela (utálják usa-t de a pénzük kell), ráadásul ezek közelebb is vannak.
Kamu az olajra való hivatkozás Irak letámadása Izrael biztonsági érdekeit szolgálta, ezt már leszögeztem, és az Irán körüli hercehurcának is ez az igazi oka.
Nem a fenét. Az a sok anyag, munkaerõ képzeld el, hogy egyebet csinálna, pld. ûrhajót építene. Akkor is ott maradna a pénz.
Olaj meg van máshol is: amcsiak nincsenek rászorulva az iraki olajra. Ez kamu, hogy fõleg az olajért megy a háború. Csak a Közel-Keleten is van Irakon és Iránon kívül rengeteg olajszállító: kuwait, emírségek, szaudiak stb. stb.
Aztán ott vannak az afrikaiak (Nigéria), meg Norvégia, Venezuela (utálják usa-t de a pénzük kell), ráadásul ezek közelebb is vannak.
Kamu az olajra való hivatkozás Irak letámadása Izrael biztonsági érdekeit szolgálta, ezt már leszögeztem, és az Irán körüli hercehurcának is ez az igazi oka.
Kara kánként folytatom tanításom.
#86
1500 milliárd egy picit sok, de mindegy ezt nem puffogtatta el, ez a pénz elment a fegyvergyártók, öntödék, energetikai cégek stb. zsebébe. Nem lehet a pénzt elpuffogtatni, csak valakinek ki valakinek be.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#85
Na, okosabb letem:
A NASA költségvetése 2007-ben
kb. 16 milliárd USA dollár volt.
Ezzel szemben az iraki kaland eddig kb. 425 milliárd dolcsiba került.
Tehát: csak az iraki háború 26-szor többet visz el, mint az ûr (pedig annak nagy a bugyra).
és akkor még nem beszéltem Afganisztánról, a katonai segélyekrõl (Izrael 30 milliárdot kap, az éves apanázson felül) és egyéb, ablakon kidobott pénzekrõl.
A NASA költségvetése 2007-ben
kb. 16 milliárd USA dollár volt.
Ezzel szemben az iraki kaland eddig kb. 425 milliárd dolcsiba került.
Tehát: csak az iraki háború 26-szor többet visz el, mint az ûr (pedig annak nagy a bugyra).
és akkor még nem beszéltem Afganisztánról, a katonai segélyekrõl (Izrael 30 milliárdot kap, az éves apanázson felül) és egyéb, ablakon kidobott pénzekrõl.
Kara kánként folytatom tanításom.
#84
Lehet, hogy a két dologra nincs elég pénz. Az egész élet a vagy-vagy helyzetekre épül. Ritka az, hogy mindent lehet.
Az ûrkutatásba feketett pénz semmiféle hasznot nem hoz az olajcégeknek, a fegyvergyártó cégeknek, az Irakba tevékenykedõ amerikai cégeknek. Mivel övék a pénz és ez által a hatalom, nem meglepõ, hogy nem a tudományba fektettek be.
Az ûrkutatásba feketett pénz semmiféle hasznot nem hoz az olajcégeknek, a fegyvergyártó cégeknek, az Irakba tevékenykedõ amerikai cégeknek. Mivel övék a pénz és ez által a hatalom, nem meglepõ, hogy nem a tudományba fektettek be.
#83
Nincs a föld túlnépesedve. Ki az aki kiszámította? Milyen matematika alapján, milyen tudományos érvekkel támasztod alá. Ha Kínában élhet 1.3 milliárd ember akkor az USA-ban is, Kanadában is, az Oroszokról meg ne is beszéljünk, ott legalább 5x annyi elfér. A baj ott van, hogy sok az úton álló "elefánt" vagyis nagyon sok embernek nem engedik, hogy dolgozzon, éljen. Ez a baj. Az ivóvízgondok meg azért vannak mert ingyen van a viz és naponta fejenként 500 litert pazarolunk el a világ egyik felén a másik felén meg nincs mit inni.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#82
A kérdés nem vagy-vagy.
Kell mindkettõ, robotos és emberes ûrkutatás is.
Ócska kis háborúk helyett mindkettõre kell koncentrálni. Az USA csak Irakban 1500 milliárd dollárt puffogtatott el. Ebbõl a Marsra is el lehetett volna már jutni.
(Emlékeztetõül: a NASA éves költségvetése kb. 15 milliárd dollár.)
Kell mindkettõ, robotos és emberes ûrkutatás is.
Ócska kis háborúk helyett mindkettõre kell koncentrálni. Az USA csak Irakban 1500 milliárd dollárt puffogtatott el. Ebbõl a Marsra is el lehetett volna már jutni.
(Emlékeztetõül: a NASA éves költségvetése kb. 15 milliárd dollár.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#81
Nagyon is van értelme az emberes ûrprogramnak. De elõbb pusztul el az emberiség ezen a bolygón, ha nem foglalkozik a problémákkal mielõtt olyan szintre jutna, hogy milliószámra telepítse le más bolygókra az embereket.
Mondjuk az teljes elpusztulásba nem hiszek.
Mondjuk az teljes elpusztulásba nem hiszek.
#80
Csak azt felejted el hogy a föld túlnépesedett (mióta átléptük a 4 milliárdot), most 6 milliárd, de nemsokára 7, és 8 körül már akkor általános ivóvíz és élelmiszer gondok lesznek, hogy csak na. 2 megoldás van, azt mondjuk hogy ennyi és ne tovább, születésszabályozás, és járhatsz kuncsorogni a hivatalba gyerekért. A másik lehetõség, hogy igen is kifejlesztjük a hosszú távú emberes ûrutazást, és benépesítjük a naprendszert.
Az elsõ lehetõség a stagnálás, a második lehetõség a fejlõdés.
Nah ebbõl a szempontból nézve mekkora értelme van az emberes ûrprogramak ??
Az elsõ lehetõség a stagnálás, a második lehetõség a fejlõdés.
Nah ebbõl a szempontból nézve mekkora értelme van az emberes ûrprogramak ??
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#79
Ez esetben B kártalanít amennyire képes és csõdbe megy. Ha nincs bizonyíték akkor nem hibás, a kár ez esetben nem kárpótolható, tehát A nem lesz kárpótolva. Mi ebben a kérdés. Az, hogy volt e szándék vagy nem, az nem ér semmit, a kár megvolt mindkét esetben és a károsított nem lehet felelõs azért, hogy valaki szándék nélkül okozott neki kárt. Az érdekekkel nincs semmi baj, természetes, mindaddig még nem tör a másik jogaira. Szaladhatunk mindketten, neked is és nekem is más az érdekem, én is gyõzni akarok és te is gyõzni akarsz. Ha gyorsabb vagy minden rendben, de ha lábat akasztassz, vagy gödröt ásol elébbem akkor már nem. Na az állam dolga, hogy ha lábat akasztassz akkor kárpótolj, de ha gyorsabb vagy akkor nincs semmi baj, az érdeked az nélkül teljesítetted, hogy nekem ártottál volna.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#78
<#eljen><#eljen><#eljen>
<#worship><#worship><#worship>
Nagynagy riszpekt. Elolvastam a hozzászólásaid, és azt hiszem egyetértünk. Az a baj, h itt az SGn mindenki sci-fiben gondolkodik. Nem az olvasmányélményeket kéne a valóságra vetíteni, nem fogjuk a büdös életben kolonizálni a Marsot, hogyha a saját Földünket sem tudjuk tisztán tartani, és egy nukleáris télben is sokszorosak a túlélési esélyeink itt, mint bárhol máshol a naprendszerben. Az emberi faj ide alakult ki, ehhez alkalmazkodott, háttértámogatás nélkül egyelõre esélytelen máshol a túlélés. Az alulemlített tudományos projektek meg százszor hasznosabbak lennének, mint ûrhajósokkal szarakodni a Marson.
<#worship><#worship><#worship>
Nagynagy riszpekt. Elolvastam a hozzászólásaid, és azt hiszem egyetértünk. Az a baj, h itt az SGn mindenki sci-fiben gondolkodik. Nem az olvasmányélményeket kéne a valóságra vetíteni, nem fogjuk a büdös életben kolonizálni a Marsot, hogyha a saját Földünket sem tudjuk tisztán tartani, és egy nukleáris télben is sokszorosak a túlélési esélyeink itt, mint bárhol máshol a naprendszerben. Az emberi faj ide alakult ki, ehhez alkalmazkodott, háttértámogatás nélkül egyelõre esélytelen máshol a túlélés. Az alulemlített tudományos projektek meg százszor hasznosabbak lennének, mint ûrhajósokkal szarakodni a Marson.
#77
Mi a helyzet akkor ha A nem képes B-t kártalanítani?
Illetve mi a helyzet akkor ha B nem egyértelmû tettes, hanem csak gyanusított? Mert nem volt ott A meg C-se,hogy egyértelmû legyen.
Minél bonyolultabb egy társadalom felépítése, vagyis fejlettebb, annál nehezebb így leegyszerûsíteni a felépítését és mûkõdését.
Meg nem csak ártó szándékokkal "árthatsz."
Ami pl A érdeke pl: A cég a robotfejlesztést szorgalmazná a NASA-val. B cég az ember ûrprogramjáért szál síkra. Állambácsi döntése kihatással van a 2 cég, jövõjére. Te B cégnél dolgozol a te egyéni érdeked az lenne, hogy a ti projektetek fusson be. Erre tanultál évtizedeken keresztül ebbe látod a jövõt. Nem foglalkoztatnak jelen esetbe olyan dolgok, hogy költségvetés, vagy hogy ha ti "gyõztök" a robotika fejelsztése az ûrben (egyenlõre) háttérbe szorul.
Egy nagy társadalomba, ahány csoport annyi érdek. Írtó nehéz ha nem lehetetlen azt csak igen-nem, fekete-fehér elve alapján mûködtetni.
Illetve mi a helyzet akkor ha B nem egyértelmû tettes, hanem csak gyanusított? Mert nem volt ott A meg C-se,hogy egyértelmû legyen.
Minél bonyolultabb egy társadalom felépítése, vagyis fejlettebb, annál nehezebb így leegyszerûsíteni a felépítését és mûkõdését.
Meg nem csak ártó szándékokkal "árthatsz."
Ami pl A érdeke pl: A cég a robotfejlesztést szorgalmazná a NASA-val. B cég az ember ûrprogramjáért szál síkra. Állambácsi döntése kihatással van a 2 cég, jövõjére. Te B cégnél dolgozol a te egyéni érdeked az lenne, hogy a ti projektetek fusson be. Erre tanultál évtizedeken keresztül ebbe látod a jövõt. Nem foglalkoztatnak jelen esetbe olyan dolgok, hogy költségvetés, vagy hogy ha ti "gyõztök" a robotika fejelsztése az ûrben (egyenlõre) háttérbe szorul.
Egy nagy társadalomba, ahány csoport annyi érdek. Írtó nehéz ha nem lehetetlen azt csak igen-nem, fekete-fehér elve alapján mûködtetni.
#76
További tévedések: az emberes ûrrepülések nem veszik el a pénzt más kutatások elõl. Hogyne. A NASA a TELJES pénze felét emberes ûrrepülésre költi, az effektív ûrkutatásra költött pénzének pedig közel 3/4-ét. Lásd
http://en.wikipedia.org/wiki/Image:NASA_budgetFY05.jpg
Amióta Bush meghirdette, hogy a NASA-nak meg kell ismételnie a holdrepülést, viszont a célokat alulfinanszírozzák közel 1 milliárd dollárral, azóta olyan robotos projekteket töröltek, mint pl. a JIMO projekt, ami egy forradalmian új meghajtást próbált volna ki: valódi atomreaktorral hajtott ionhajtómû, 2012-ben indult volna, évtizedekig tudott volna saját erõbõl *manõverezni* a Jupiter körül, aktív radarja lett volna, mert nem pár W energiával tudott volna gazdálkodni. Vagy pl. a Terrestial Planet Finder, ami Föld-szerû bolygók detektálására lett volna alkalmas - ez talán nem érdekli az embereket? Vagy mondhatnám csak a Hubble utódja, a JWST százszor elhalasztott indulását...
http://en.wikipedia.org/wiki/Image:NASA_budgetFY05.jpg
Amióta Bush meghirdette, hogy a NASA-nak meg kell ismételnie a holdrepülést, viszont a célokat alulfinanszírozzák közel 1 milliárd dollárral, azóta olyan robotos projekteket töröltek, mint pl. a JIMO projekt, ami egy forradalmian új meghajtást próbált volna ki: valódi atomreaktorral hajtott ionhajtómû, 2012-ben indult volna, évtizedekig tudott volna saját erõbõl *manõverezni* a Jupiter körül, aktív radarja lett volna, mert nem pár W energiával tudott volna gazdálkodni. Vagy pl. a Terrestial Planet Finder, ami Föld-szerû bolygók detektálására lett volna alkalmas - ez talán nem érdekli az embereket? Vagy mondhatnám csak a Hubble utódja, a JWST százszor elhalasztott indulását...
#75
Weinberg egy hülye. Pont.
#74
Valamit félreértettél... a rendõrségnek akkor van joga letartóztatnia valakit, ha az a valaki megsértette valakinek a jogát, erre neked is van természetes jogod, ha valaki bánt védekezel, nem? De nincs joga arbitrárissan letartóztatni valakit, mert "gyanús" vagy hasonló, szóval ha A bántotta B, B feljelenti és ha bizonyíték van akkor a rnedõrség letartóztathatja, abban az esetben ha B kárpótlása ezt megköveteli. Ami a házkutatást illeti szintén, ha A lopott B-tõl és B-nek van bizonyítéka akkor a rendõrség házkutatást hajt végre (bírósági rendelet mellett). B-nek is megvan erre a joga, csak éppen azért kell az állam, hogy B ne mennyen A-hoz keresni a lopott tárgyait. Az igazságszolgáltatásnak az kellene legyen az alpja ami a nevében is szerepel, "igazságszolgáltatás", ha pl. A ellop B-tõl valamit akkor az igazságszolgáltatás az kellene, hogy legyen, hogy B visszaszolgáltassa a lopott tárgyakat, vagy megfizesse a kárt, ehelyett ma azt nevezik igazságszolgáltatásnak, hogy B bezárják (és A is és C is fizeti a börtön ellátását), A pedig nem kap semmit, azzal kell megelégedjen, hogy B-t bezárták. Pedig az nem érdekli és nincs is joga, ha valaki kárt okoz nekem jogom van, hogy az a valaki kárpótoljon (nem az adófizetõk az államon keresztül, hanem az aki a kárt okozta), de nincs jogom a szabadságát korlátozni, nem szabad míg nekem nem fizeti meg a kárt, ahogy megfizette, nincs semmi ok, hogy ne legyen szabad.
Szóval ez nem utópia, ez egy mûködõképes rendszer. Sajnos értelem kell, hozzá. Persze mindég lesznek olyanok akik másnak ártanak, de az alapelv, hogy a kárt pótolják, nem pedig, hogy bûntetve legyenek. Persze ha valakit megölnek azt kérpótolni nem lehet, na ez esetben teljessen jogos a szabadságvesztés, önvédelembõl ugye ha másképpen nem lehet megvan a jogunk a támadó életét is elvenni, de ha már megtörtént a dolog vagyis a támadó megölt valakit, akkor már akármit is csinálunk vele nem fog az áldozat felébredni... szóval a halálbüntetés az erkölcsileg elfogadhatatlan, viszont egy gyilkost van jogunk kiközösíteni, hogy nem legyen neki lehetõsége valaki mást is megölni, és mivel a mai világban kiközösíteni csak úgy lehet valakit ha bezárjuk, tehát indirekt az államnak megvan erre a joga, mert a polgároknak is megvan a joguk, hogy kiközösítsék azt aki bizonyítottan veszélyes az életükre. Szóval börtönbüntetés csak gyilkosságért, anyagi károkért viszont szabadságvesztés de csak a kár térítésének érdekében, ha ez nélkül is tudja a bûnös téríteni a kárt akkor nincs semmi erkölcsi alap, hogy bezérják. Persze ez egy komplex probléma amit nem lehet csak 10 sorban leírni, de kb. így mûködne.
Milyenek az emberek? Általánosítás soha nem vezetett bennünket még eredményre...
Szóval ez nem utópia, ez egy mûködõképes rendszer. Sajnos értelem kell, hozzá. Persze mindég lesznek olyanok akik másnak ártanak, de az alapelv, hogy a kárt pótolják, nem pedig, hogy bûntetve legyenek. Persze ha valakit megölnek azt kérpótolni nem lehet, na ez esetben teljessen jogos a szabadságvesztés, önvédelembõl ugye ha másképpen nem lehet megvan a jogunk a támadó életét is elvenni, de ha már megtörtént a dolog vagyis a támadó megölt valakit, akkor már akármit is csinálunk vele nem fog az áldozat felébredni... szóval a halálbüntetés az erkölcsileg elfogadhatatlan, viszont egy gyilkost van jogunk kiközösíteni, hogy nem legyen neki lehetõsége valaki mást is megölni, és mivel a mai világban kiközösíteni csak úgy lehet valakit ha bezárjuk, tehát indirekt az államnak megvan erre a joga, mert a polgároknak is megvan a joguk, hogy kiközösítsék azt aki bizonyítottan veszélyes az életükre. Szóval börtönbüntetés csak gyilkosságért, anyagi károkért viszont szabadságvesztés de csak a kár térítésének érdekében, ha ez nélkül is tudja a bûnös téríteni a kárt akkor nincs semmi erkölcsi alap, hogy bezérják. Persze ez egy komplex probléma amit nem lehet csak 10 sorban leírni, de kb. így mûködne.
Milyenek az emberek? Általánosítás soha nem vezetett bennünket még eredményre...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#73
Ez pedig téves. Jelenlegi földi technikánk képtelen lenne életben tartani párszáz embert az emberiség pusztulása után a Holdon vagy akárhol. Jelenleg minden apró kütyüvel egy ûrhajóban cégek százai foglalkoznak. Azt a titániumötvözetet, ami egyetlen csavarban van, egy marha nagy kohó olvasztja valahol Szibériában, amit utána átfuvaroznak a világ túlsó felére és még százan mások reszelgetnek rajta, amíg a helyére kerül. A teljes földi ipar nélkül ma bármilyen ûrbe küldött gépünk pár év alatt menthetetlenül lerohad, lásd pl. a Mir végnapjait. Egy kitelepített kolónia néhány évig vegetálna, aztán elpusztulna. Majd akkor visszatérhetünk az emberes repülések intenzív fejlesztésére, ha intelligens, önjavító és önreprodukáló gépek fognak vigyázni rájuk.
Ráadásul jelenleg az aszteroidák ellen ismert és létezik védekezés, azt kellene inkább fejleszteni, mint száz túlélõre bízni az emberiség újraindítását.
Nem azt mondom, hogy ne küldjünk senkit az ûrbe, az orvosi kísérletekre szükség van, de azért mellesleg errõl a témáról már szinte mindent megtudtunk az utóbbi ötven évben. Az ember tud létezni odakint, de nehezen.
Ráadásul jelenleg az aszteroidák ellen ismert és létezik védekezés, azt kellene inkább fejleszteni, mint száz túlélõre bízni az emberiség újraindítását.
Nem azt mondom, hogy ne küldjünk senkit az ûrbe, az orvosi kísérletekre szükség van, de azért mellesleg errõl a témáról már szinte mindent megtudtunk az utóbbi ötven évben. Az ember tud létezni odakint, de nehezen.
#72
Túlmisztifikálod az ember szerepét. A robotok effektíve mindent el tudnak végezni, amit az ember, és sokkal többet is. Az ISS-en szerinted mi a rákkal javít meg az ember bármit? Ha utánaküldik Progresszen, akkor talán a helyére pattintja az elõre legyártott panelt, de ez lenne az a marha nagy képesség, ami miatt érdemes az állomás jelentõs részét az életben tartásukra fordítani? Az ISS nem azért tud mûködni, mert emberek vannak rajta, hanem mert rohadt sok pénzért utánaküldik azt a panelt, elvégre itt életekrõl van szó, míg a robotnál széttárják a karjukat, és tizedannyiból küldenek kettõt helyette. Ráadásul az ISS-en emberek fõleg azzal vannak elfoglalva, hogy életben tartsák magukat, az egész önmagáért való hülyeség.
#71
"Ugyanakkor nem lehet olyan törvényt hozni vagyis nem lehet az államot olyan dologra felhatalmazni amire maguknak a polgároknak nincs természetes joguk, pl. nem lehet az államnak ölni, konfiszkálni stb. "
Folytassuk a példákat: Nem lehet a rendõrségnek letartóztania, házkutatást tartania, bizonyítékokat lefoglalnia. Nem lehet a bíróságnak sem börtönre sem pénzbüntetésre vagy bármi másra itélni a bûnösöket. (Ehh miért is vannak ezek a szervek?)
Mert minderre ugye a felsoroltakra állampolgároknak sincs jogosultsága, tehát nem is adhatják meg ezt a jogot az államnak.
Lássuk be. Ez egy utópia. És mint olyan emberi társadalmi formának alkalmatlan.
Legalábbis amíg mi emberek ilyenek vagyunk.
Folytassuk a példákat: Nem lehet a rendõrségnek letartóztania, házkutatást tartania, bizonyítékokat lefoglalnia. Nem lehet a bíróságnak sem börtönre sem pénzbüntetésre vagy bármi másra itélni a bûnösöket. (Ehh miért is vannak ezek a szervek?)
Mert minderre ugye a felsoroltakra állampolgároknak sincs jogosultsága, tehát nem is adhatják meg ezt a jogot az államnak.
Lássuk be. Ez egy utópia. És mint olyan emberi társadalmi formának alkalmatlan.
Legalábbis amíg mi emberek ilyenek vagyunk.
#70
Az nem a demokratikus rendszer keretei között van, ha te megtagadod a rendszer keretei között szabályosan meghozott döntés rád vonatkozó érvényességét.
A rendszer keretei között megpróbálhatod elérni, hogy neked vagy esetleg senkinek ne kelljen az adott döntésnek eleget tenned. De addig engedelmeskedned kell neki, amíg errõl (megint a rendszer keretein belül, demokratikusan) döntés nem születik.
Persze lehet hivatkozni etikára, meg alapvetõ emberi jogokra de arra is mondhatjuk ugyanezen logika alapján, hogy ugyan miért kellene ezeknek engedelmeskedni csak azért, mert más emberek ezt várják el tõlünk?
Azaz csak azért nem ölhetek embert, mert mások (a többség) így akarja, és rámkényszeríti az akaratát. 😄
Azaz minden társadalomban kell egy ilyen "rendszer általi erõszak", az, hogy ennek hol húzzuk meg a határát, az már döntés kérdése (és a demokratikus rendszer ad lehetõséget ennek a határnak az áthelyezésére). De ettõl még maga ez a "rendszer általi erõszak" a rendszer része. És ha ennek nem engedelmeskedünk, akkor már kiléptünk a rendszer keretei közül, legyünk akár forradalmárok, akár polgári engedetlenséget elkövetõk.
A rendszer keretei között megpróbálhatod elérni, hogy neked vagy esetleg senkinek ne kelljen az adott döntésnek eleget tenned. De addig engedelmeskedned kell neki, amíg errõl (megint a rendszer keretein belül, demokratikusan) döntés nem születik.
Persze lehet hivatkozni etikára, meg alapvetõ emberi jogokra de arra is mondhatjuk ugyanezen logika alapján, hogy ugyan miért kellene ezeknek engedelmeskedni csak azért, mert más emberek ezt várják el tõlünk?
Azaz csak azért nem ölhetek embert, mert mások (a többség) így akarja, és rámkényszeríti az akaratát. 😄
Azaz minden társadalomban kell egy ilyen "rendszer általi erõszak", az, hogy ennek hol húzzuk meg a határát, az már döntés kérdése (és a demokratikus rendszer ad lehetõséget ennek a határnak az áthelyezésére). De ettõl még maga ez a "rendszer általi erõszak" a rendszer része. És ha ennek nem engedelmeskedünk, akkor már kiléptünk a rendszer keretei közül, legyünk akár forradalmárok, akár polgári engedetlenséget elkövetõk.
#69
Tényleg nem kapott nóbelt, csak ezeket, de bevallom nálam mostanában kezdett devalválódni a Nóbel.
Kara kánként folytatom tanításom.
#68
Figyu, a Hawking a Penrose-zal együtt apott valami díjat, emlékeim szerint. De már jó rég volt.
A
zindekszes fiúknak amúgy megint alacsony lehet a látogatottsága, mert minden apropó nélkül elõvették a világvége témát. Gondolom jövõ héten ufókról írnak, majd utána génmanipulációról, utána meg a robotkról, akik átveszik a hatalmat. :-)
Emberi ûrrepülés elengedhetetle, enélkül nincs elõrelépés az ember ûrbeli jelenlétét illetõen. Ha lenne olyan baba, mint amilyennel az autóknál az NCAP törésteszteket csinálják, esetleg ki leehtne váltani a törékeny és drága emberi életet.
A
zindekszes fiúknak amúgy megint alacsony lehet a látogatottsága, mert minden apropó nélkül elõvették a világvége témát. Gondolom jövõ héten ufókról írnak, majd utána génmanipulációról, utána meg a robotkról, akik átveszik a hatalmat. :-)
Emberi ûrrepülés elengedhetetle, enélkül nincs elõrelépés az ember ûrbeli jelenlétét illetõen. Ha lenne olyan baba, mint amilyennel az autóknál az NCAP törésteszteket csinálják, esetleg ki leehtne váltani a törékeny és drága emberi életet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#67
Ha már offolunk... a Nobel díj szerintem egy baromság, elõször is különbséget akarnak tenni vele a tudósok között, mert ugye nem kaphat mindenki, sok esetben gyengébb tudósok kapják, mert valami "kerekasztal" úgy döntött, hogy ki érdemli meg és ki nem. Szerintem egyetlen dolog ami számít, hogy valakinek a találmányát, felfedezését mennyire alkalmazzuk és mennyire befolyásolja az életet. Hogy kapott e érte Nobel vagy akár milyen érmet egyáltalán nem fontos. Hány olyan tudósról tudsz aki nem kapott és a világûrbõl látszik, hogy jobban megérdemli mint a másik. Persze Hawking sem kapott Nobel dijat... nem tudom, hogy érdemelné e... de nem kapott.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#66
Gondolom ez a faszkalap nem hallott arról, hogy vajon mennyi hétköznapi használati cuccok az ûrprogramok által valósultak meg.
púúúúú
#65
Nem tudom Stephen Hawking kapott-e Nobel-díjat, úgy rémlik, mintha kapott volna. Õ azonban megérdemelte.
Namármost, tedd Weinberg kijelentése mellé Hawking kijelentéseit.
A kettõ üti egymást.
Namármost, tedd Weinberg kijelentése mellé Hawking kijelentéseit.
A kettõ üti egymást.
Kara kánként folytatom tanításom.
#64
pontosabban... azt hitték volna, hogy bölcs 😊 persze, az között, hogy mit hisznek és, hogy mi a valóság azért van némi különbség.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#63
Demost komolyan!
#62
Na, megint egy idióta, akinek "pofára" (pajeszre) Nóbel-díjat adtak.
Õ majd megmondja a tuttit!
Erre szokták mondani: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna Mr Winbergerber.
Õ majd megmondja a tuttit!
Erre szokták mondani: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna Mr Winbergerber.
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Most ez a csávó gondolkodó vagy rajtunk vigyorgó arcot vág? 😞
#60
Persze a ruszkiké az északi sark 😊 pedig Hugo Grotius kb. 400 évvel ezelõtt leírta a dolgokat... persze a korlátlan hatalmú állam nem szokott olvasni, nem érdekli az értelem... Putyin pedig (ahogy Arnold mondta a The Simpsons-ban) elected to lead and not to read... 😞 Gondolom Grotiusról nem is halott. Szerintem a mai tudomány és az emberiség legnagyobb problémája, hogy elfelejtsük azt amit már régóta tudunk, és amikor újabb tudásra teszünk szert, a hiányos alapok miatt (pedig megvan csak el kellene olvasni), nem értjük meg jól, hogy valójában mit is fedeztünk fel... de ez egy másik off topic téma. Szerintem két világ lehetséges csak az értelem világa és az erõszak világa és a kettõ kizárja egymást. Mindaddig még erõszakot alkalmazunk nincs értelem. Nekem a választás teljessen egyértelmû az értelem, de azt is tudom, hogy az erõszaktól az értelem nem tud megszabadúlni, mert az erõszaknak nincs értelme és ezért az egyetlen módszer a megszüntetésére az erõszak, ez pedig kizárt dolog, mert ha az értelem erõszakhoz folyamodik akkor már nem értelem, hanem erõszak. Szóval a jelenlegi világban csak erõszak van, értelem nincs. Vannak értelmes emberek, de nincs értelmes világ. Na ezt még csak azért mondtam, mert most pl. Weinberg is itt az értelemhez próbált fordúlni, de erõszak lett belõlle, vagyis, szerintem meg kellene szüntetni valamit (és ez erõszak), valaminek a megszünésérõl értelmessen csak az dönthet aki csinálja. Persze Weinberg-nek nincs meg a hatalma, hogy a verbális erõszakot fizikai erõszakká léptesse elõ, de pl. a ruszkiknak megvan, ha nem fogadjék el, hogy az északi sark az õvéké, de az amcsiknak is megvan... és a kérdés, hogy miért csinálnak olyan dolgokat amelyekrõl tudják, hogy nem lesz jó vége? Mert nincs értelem.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#59
Nem mondom te aztán sokat tudsz írni, valamirõl ami nem a témához kapcsolódik.
Tedd rá a kezed a forró tűzhelyre egy percre és egy órának tűnik. Legyél együtt egy csinos lánnyal egy óráig és egy percnek tűnik majd. Na ez a relativitás. Albert Einstein
#58
a.) korlátolt állam definiciója
- egy meghatározott területen élõ emberek által kiválasztott szervezett testület amely leegyszerûsítve a következõ hatáskörrel rendelkezik:
1. Törvényhozás amely erkölcsi alapokon egy minimális törvénykeretet alkot amely szerint a következõ hatéskört gyakorolja
2. Rendõrség - a polgárainak védelme a polgáraitól (A polgár nem bánthatja és nem árthat B polgárnak)
3. hadsereg - a polgárainak védelme másik állam polgáraitól
4. bíróság - amely ellenõrzi, hogy a rendõrség és a hadsereg a törvényhozás által elfogadott törvények által végzi e a dolgát, végre tudja e hajtani a törvényeket.
A törvénykeret minimalizációja azért fontos, hogy mindenki számára világos legyen mit lehet és mit nem. Ugyanakkor nem lehet olyan törvényt hozni vagyis nem lehet az államot olyan dologra felhatalmazni amire maguknak a polgároknak nincs természetes joguk, pl. nem lehet az államnak ölni, konfiszkálni stb. mert ezt a polgároknak sem lehet, és az állam a polgároktól kapja a felhatalmazást, és ha valamire a polgároknak nincs joguk akkor arra az államot sem tudják felhatalmazni.
Ha a polgárok nem elégedettek az állam mûködésével, vagyis nem érzik, hogy a rendõrség, hadsereg védi õket és, hogy a bíróság biztosítja, hogy minden törvényessen mûködik, másik államot alapíthatnak, a meglévõ területen, vagy ha másik állam megengedi nekik csatlakozhatnak hozzájuk, vagy a másik államba is vándorolhatnak (a korlátolt államnak nincs hatalma, hogy az embereknek betiltsa az önrendelkezést és a vándorlást - nincs vízum, mert egy egyén sem teheti ezt meg egy másik egyénnel erkölcsi alapon és ezért az államot sem hatalmazhatja fel ilyen lépésekre)... szóval errõl sokat lehetne beszélni.
b.) korlátlan állam definiciója
- egy olyan állam amelyben amit a politikai többség megszavaz abból törvény lesz, semmiféle erkölcsi alap nem szükséges, fontos, hogy a többség támogassa. Ilyen államban, pl. ha a többség támogatja a kisebbség lemészárlását akkor ez is rendben van mert törvényt lehet alkotni ami ezt engedélyezi. Konfiszkálni lehet, az embereknek meglehet tíltani, hogy cigizzenek, vagy, hogy zsírossat egyenek, bûntetni lehet õket mert nem kértek engedélyt, amikor a saját udvarukban medencét építettek, meglehet nekik tíltani, hogy pl. mésik országba utazzanak, vagy másik országból oda jöjjenek, nem dolgozhatnak ha nem kapnak munkaengedélyt még akkor sem ha találtak munkát, háború esetén besorozzák õket és halálba kergetik õket, nem dönthetnek, hogy esetleg egy másik államhoz tartoznának mert akkor jobb lenne nekik, stb. szóval ilyen világban élünk ma, és ez a világ lehet viszonylag mérsékelt korlátlan hatalmú (az elején) de mindég a totalitáris vagyis a teljessen korlátlan hatalmú állam felé halad.
Rövidebben nem tudtam 😊
- egy meghatározott területen élõ emberek által kiválasztott szervezett testület amely leegyszerûsítve a következõ hatáskörrel rendelkezik:
1. Törvényhozás amely erkölcsi alapokon egy minimális törvénykeretet alkot amely szerint a következõ hatéskört gyakorolja
2. Rendõrség - a polgárainak védelme a polgáraitól (A polgár nem bánthatja és nem árthat B polgárnak)
3. hadsereg - a polgárainak védelme másik állam polgáraitól
4. bíróság - amely ellenõrzi, hogy a rendõrség és a hadsereg a törvényhozás által elfogadott törvények által végzi e a dolgát, végre tudja e hajtani a törvényeket.
A törvénykeret minimalizációja azért fontos, hogy mindenki számára világos legyen mit lehet és mit nem. Ugyanakkor nem lehet olyan törvényt hozni vagyis nem lehet az államot olyan dologra felhatalmazni amire maguknak a polgároknak nincs természetes joguk, pl. nem lehet az államnak ölni, konfiszkálni stb. mert ezt a polgároknak sem lehet, és az állam a polgároktól kapja a felhatalmazást, és ha valamire a polgároknak nincs joguk akkor arra az államot sem tudják felhatalmazni.
Ha a polgárok nem elégedettek az állam mûködésével, vagyis nem érzik, hogy a rendõrség, hadsereg védi õket és, hogy a bíróság biztosítja, hogy minden törvényessen mûködik, másik államot alapíthatnak, a meglévõ területen, vagy ha másik állam megengedi nekik csatlakozhatnak hozzájuk, vagy a másik államba is vándorolhatnak (a korlátolt államnak nincs hatalma, hogy az embereknek betiltsa az önrendelkezést és a vándorlást - nincs vízum, mert egy egyén sem teheti ezt meg egy másik egyénnel erkölcsi alapon és ezért az államot sem hatalmazhatja fel ilyen lépésekre)... szóval errõl sokat lehetne beszélni.
b.) korlátlan állam definiciója
- egy olyan állam amelyben amit a politikai többség megszavaz abból törvény lesz, semmiféle erkölcsi alap nem szükséges, fontos, hogy a többség támogassa. Ilyen államban, pl. ha a többség támogatja a kisebbség lemészárlását akkor ez is rendben van mert törvényt lehet alkotni ami ezt engedélyezi. Konfiszkálni lehet, az embereknek meglehet tíltani, hogy cigizzenek, vagy, hogy zsírossat egyenek, bûntetni lehet õket mert nem kértek engedélyt, amikor a saját udvarukban medencét építettek, meglehet nekik tíltani, hogy pl. mésik országba utazzanak, vagy másik országból oda jöjjenek, nem dolgozhatnak ha nem kapnak munkaengedélyt még akkor sem ha találtak munkát, háború esetén besorozzák õket és halálba kergetik õket, nem dönthetnek, hogy esetleg egy másik államhoz tartoznának mert akkor jobb lenne nekik, stb. szóval ilyen világban élünk ma, és ez a világ lehet viszonylag mérsékelt korlátlan hatalmú (az elején) de mindég a totalitáris vagyis a teljessen korlátlan hatalmú állam felé halad.
Rövidebben nem tudtam 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#57
Vagyis akár 1 Hubble-t is tudnának javítani, de ehhez az kell, hogy a fejlesztésre szánt pénz és kutatási idõ erre folyjon be. Lehet azt mondani, hogy nem helyettesítik az embert, de addig nem is fogják még ki nem fejlesztünk jobb technikát.
Ez is ugyan olyan mint a gazdaságba vagy a társasalomba elköltött pénz. El kell dönteni mire költsük el. És az a cég ami a robotkutatásba érdekelt azt fogja mondani, hogy az õ elképzelése a jobb. Aki meg másba az meg az övé, mert ugye az érdekeikért harcolnak.
Ez is ugyan olyan mint a gazdaságba vagy a társasalomba elköltött pénz. El kell dönteni mire költsük el. És az a cég ami a robotkutatásba érdekelt azt fogja mondani, hogy az õ elképzelése a jobb. Aki meg másba az meg az övé, mert ugye az érdekeikért harcolnak.
#56
Nem is olyan könnyû megmondani hírtelen, hogy mi lenne jobb az ûrkutatás fejlõdésének. Emberi vagy robot. Ez nem olyan kérdés, hogy 1 helyes út van. Ez 2 eltérõ irányba vezetõ út. Ha most eddig a robotikára fordították volna a pénzt akkor azok most fejlettebbek lennének. De viszont 1 csomó emberrel kapcsolatos kutatás nem lenne meg.
#55
> Igaz, de az állam az egyetlen hiba amelyre kényszerítve vagy, az egyetlen amelyiket nem kerülheted ki még akkor sem ha tudod, hogy hiba.
En mar itt az elejen elvesztettem a fonalat, a tobbit nem tudtam kovetni.
Nem ertem, hogy az allam milyen "akadaly", kit akadalyoz, milyen formaban es amit vegkepp nem ertek, hogy mi alapjan definialnad magat az allamot?
En mar itt az elejen elvesztettem a fonalat, a tobbit nem tudtam kovetni.
Nem ertem, hogy az allam milyen "akadaly", kit akadalyoz, milyen formaban es amit vegkepp nem ertek, hogy mi alapjan definialnad magat az allamot?
#54
Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy viszonylag primitív robotokat tudunk még csak szerkeszteni... és sok helyen nem helyetesíthetik az embert. Pl. a Hubble javítását annak idején, nem hinném, hogy robotokkal földrõl irányítva vagy automatikussan meg lehetett volna csinálni.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#53
Egy kérdés: Mit gondoltok, a Challenger és a Columbia tragédiák utáni hosszú szünetelések, amely ugye robotok esetében nem következne be, mert ki a fenét izgat, ha felrobban egy robot, mennyire hátráltatták az ûrkutatást? Nem mondom, hogy igen, de éppen érdekel ki mit gondol?
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#52
Igen és ez egy körforgás, minnél nagyobb és korlátlanabb az állam hatalma annál nagyobb és korlátlanabb a nagy cégek hatalma is. Ha a politika korlátolt lenne, akkor nem számítana, hogy 10000 milliárdos cég lennék, mert hiába venném meg az államot a pénzemmel, mert az államnak úgysincs joga arra amit én akarok, tehát nem teheti meg helyettem akármilyen sok pénzem is van. Na errõl van szó. Az állam valahonnan kell, hogy vegye a hatalmát, a hatalom nem default helyzet, nem jön az égbõl, és 100% biztos, hogy a Feri bácsi nem tudja befolyásolni, a Philips viszont igen. Na most ha nincs neki korlátlan hatalma, akkor a Philipsnek sincs befolyása erre a korlátlan hatalomra. Ez egy olyan viszonylag egyszerû dolog, ha az állam valamit nem tehet, akkor nem teheti akkor sem ha valaki befolyásolná, ha pedig teheti akkor elõbb vagy utóbb meg is teszi, hogy milyen okokból az egyáltalán nem számít. Nem létezik jószívû hatalom, az úgynevezett benevolent dictator az egy hülyeség, ha benevolent akkor nem diktál, ha jószívû akkor nem hatalom, a jószív az peldamutatással és érvekkel gyõzi meg az embereket, nem pedig puskával és börtönnel való fenyegetéssel.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan