251
  • UnnameD
    #51
    És egy ilyen kap nobel díjat? Lehúzhatja magát a wc-n.
  • tothzozo
    #50
    Elovastam a hozzászólásokat és,sokkal egyetértek.

    De valamit elfelejtetek, az emberi űrutazás misztériumát! Egy olyan helyen ami nem természetes közegünk, de mégis a legtöbb ember "ha lehetősége lenne rá"
    felmenne az űrbe.
    Talán Steven Weinberg is erröl álmodik
    És az unokáink már meg is tehetik majd. "persze nem a robot küldetések tapasztalatai miatt.
    Ha értitek
  • wednes
    #49
    Tökéletesen igazad van.
    Ezt kéne tennie. Én se az államot védem. Mert az állami érdek is lehet egyfajta "egyéni érdek" ha ugye az állami irányítók magukat helyezik előtérbe és nem a közösséget. Viszont ha cégek túlságosan erősek nagy súlyuk van a gazdaságba, nagy vagyonnal rendelkeznek, akkor beleszólásuk is van a politikába. És akkor az állam lehetne a legjószívűbb is (persze nem az) tehetetlen lenne. Ez így megy már évezredek óta. Akinél a vagyon annál van a hatalom. Illetve, aki vagyonra tesz szert, idővel a haltalomból is kapni szeretne és szerez is. Lehet az nyílt vagy burkolt hatalom. Amit írtam az állam korlátozó szerepét kellene opptimálisan belőni. Ami ugye folyamatosan változik az idők folyamán ezer hatás következtében.
  • Randal
    #48
    Lehet hogy kicsit erős megfogalmazás volt, de biztos elérte a célját. Talán megindult valamiféle párbeszéd, hogy akkor most mit is csináljunk, merre kellene haladni.
  • BlackRose
    #47
    A két fél között önkéntessen kötött szerződés betartása kellene, hogy legyen az állam egyik dolga. Szóval ha egy cég nem tartja be a szerződést akkor a sértett oldal (pl. a melós) kell, hogy élvezze az állam támogatását, vagyis, az állam kötelessége, hogy a szerződés végrehajtására kényszerítse a feleket, ha nem képessek akkor a szerződés felbontására. Olyan szerződés amely csak papíron van nem ér szart sem ezért nincs értelme fenntartani. Ehelyett az állam mindent csinál csak ezt nem. Szóval ha egyik fél becsapja vagy kihasználja a másikat az csalás, és az törvényi lépéseket követel. És mit csinál az állam, a rossz melóst védi és ezártal kárt okoz a cégnek, és, hogy ezt a kárt ne a cég fizesse a végén (mert ugye a cég erősebb és ezért az állam előnyben részesíti), a másik oldalon a jó melós hátára teszik a terhet, úgy, hogy nem tartják be sem a munkajogi törvényeket sem a szerződést. Ne gondold, hogy én a cégeket védem, mert nem az egyetlen dolog ami roszabb az állami szocializmustól a korporatizmus (vagyis a nagycégek és az állam egymást támogatása a kisember kárára), és most éppen ennek a kellős közepén élünk. Korporatizmusban amelyet tévessen kapitalizmusnak (vagy esetenként mixed economy-nak) neveznek. És akkor még azt mondják szabad piac, pedig a piac alapját is (a pénzügyi rendszert) erőssen a kezükben tartják. Ennek a vége a fasizmus vagy nevezd aminek akarod, az Orwell féle világ. Napról napra közelebb vagyunk ehhez.
  • WoHu
    #46
    [...]
    "3.az ember túlélését szolgálhatná, ha nem csupán a Földön élne, hanem más égitesteken is. így sokkal nagyobb katasztrófa kellene a kipuszutulásához, még akkor is, ha csak 2-3 évig tudna önfentartó lenni valahol. két-három év egy földi katasztrófa esetén nagyon sokat jelenthet. hát még több. meg eleve, ha egy fix háttér tudna segítséget nyújtani a túlélőknek
    [...]
    6. az emberiségnek előbb utóbb ki kell lépnie a Földről, ha erre nem lesz képes, úgy az élettartama nagy mértékében lecsökken. meg kell tanulnunk alkalmazkodni, ha túl akarunk élni"

    -Ez a kettő a lényeges a cikk szempontjából, és ezekkel maximálisan egyetértek.
    Aki kicsit is előrelátó és hosszú távon gondolkozik, az előbb-utóbb belátja, hogy az emberiségnek túl kell lépnie a Föld korlátain.
    Tegyük fel, hogy ma Mr.Weinberg véleménye hatására úgy döntenek az összes űrügynökségnél, hogy ezentúl csak robotokat küldenek az űrbe, és félreteszik az emberes küldetéseket meghatározatlan időre. 150 év múlva hopsz, jön a hír hogy egy kurvanagy aszteroida tart egyenesen a Föld felé, és van rá fél évünk, hogy az emberi faj párszáz egyedét egy lakható földönkívüli objektumra telepítsük (legyen az bolygó, űrhajó vagy űrállomás). Mindenki állna mint fasz a lakodalomban, hogy hű bazzeg ötmillió robotunk van az űrben, meg kurvára mindent tudunk már a világegyetemről, de baszki nincs hová telepíteni száz embert, hogy megmaradjon az emberi faj, meg ha lenne is, fingunk nincs hogy hogyan élnének túl mondjuk 10 évet az űrben. Na ekkor fogja az emberiség Mr. Weinberg földi maradványait meggyalázni, utódait kiirtani, hogy 150 évvel azelőtt ilyen kijelentést tett.

    Tény, hogy sokkal költségesebb emberekkel elvégezni egy adott küldetést, mint robotokkal. Tény, hogy az emberi "munkaerőre" jelenleg nincs nagy szükség a világűrben. De ezt az űrügynökségek is tudják, és épp ezért szó sincs arról, hogy minden harmadik küldetést emberekkel végeztetnének, csak mert az hű de népszerűvé tenné az űrkutatást vagy ilyesmi. Az űrbe irányuló "missziók" elenyésző töredékében szerepel csak egy vagy több ember űrbe juttatása. És egyiknek sem az a célja, hogy "hű most aztán megmutatjuk, hogy egyszerre 5 különböző nemzetiségű embert is fel tudunk repíteni az űrállomásunkra, de jók vagyunk!" Minden ilyen misszióban a legnagyobb hangsúly az emberi test biológiai folyamatai alakulásának megfigyelésén van. Egy asztronautát nem azért tartanak hónapokig az űrállomáson, hogy mókás videókat lehessen csinálni a súlytalanságban, vagy hogy kiporszívózza hetente a "kérót".
    Persze ez alól kivételt képeznek az űrturisták, viszont az ő utazásukat saját maguk finanszírozzák.
  • Molnibalage
    #45
    Egy Nobel-díjas hogyan lehet ennyire ostoba? Nem szórakozásból küldenek fel emert, hanem azért mert a kísérletek nagy részét nem lehet gépesíteni...
    Vannak dolgok amire persze jók a robotok is, de azok jelenleg olyan állapotban vannak, hogy nem versenytársai az emernek csak igen speciális esetekben és bolygóközi kutatásban. Ha elromlik valami fontos a roboton ki a jóisten javítja meg ott fent? Senki. Képzeljétek el, ha az ISS-en csak robot lenne MA! Szart sem érne az egész.

  • wednes
    #44
    Ott az a nagyon jó gyár a Hankook. Ami egyszerűen nem engedi meg, hogy bármiféle érdekvédelmi képviselet alakuljon. Mert az nem gazdaságos, hogy az emberek belepofáznak, h ne dolgoztass túlórába ingyen, meg fizesd ki légyszives a béremet.
    De a mi országunk még relatív a szerencsésebbek.
    Dél-Amerikában egyszerűen vmi ok miatt előfordulhat, hogy meghal az az illető aki próbál felszólalni ez ellen. Lehet, hogy az állam ölte meg őket...mert a jóságos cég még a végén megatta volna neki amit kért, sőt még többet is, és azt meg nem lehet.
  • kukacos
    #43
    Ez világos. Weinberggel együtt azt tartjuk szomorúnak, hogy ebben a kérdésben az állam a Blikk színvonalán viselkedik, tehát azokat a projekteket akarja támogatni, amivel címoldalra lehet kerülni, és nem azokat, amelyek a pórnép számára érthetetlen eredményeket hoznak, de egy kutató meg becsinál tőle az izgalomtól. Az emberi kíváncsiság hajtóereje már rég nem az átlagos szavazó. Az még a politikai híreket sem olvassa, csak hogy melyik celebritás hol vette le a bugyiját. Ha a politikusok képesek más költségekben felsőbb érdekeket nézni, elvégre számolatlanul tüzelik el az adófizetők billiárdjait atombombára annak ellenére, hogy minden szavazójuk szerint nagyjából a legjobb lenne élve elföldelni azokat, akik ilyesmire költenek, akkor vegyék mindenhol komolyan a kötelességüket, képviseljék a Magasabb Szempontokat és költsék a tudományra fordított pénzt valóban arra, ami a tudomány szempontjából hasznos. Az a szomorú, hogy bár a politikust nem érdekli Britney bugyija, viszont a tudomány sem, csak a saját pénztárcája és hatalma. Szegény Weinberg meg társai muszáj hogy bohóckodjanak a porondon emiatt, és ebből néha elegük van, mint most is.
  • wednes
    #42
    A cégek is tudnak kényeszeríteni elég sokmindenre. Tudod, hogy pl nagy gyárakba mi megy? úgy túloráztatják az embereket, hogy nem fizetik ki őket. Nem adják meg a kötelező szüneteket, pihenő időt. Előfordul, hogy ünnepnapokon dolgoztatnak. ÉS olyan picsa béreket fizetnek, amit nem szégyellnek. Mert ugye ez a gazdaságos így éri meg nekik. Tudom én ezt jól mert a székesfelérvári Philisnél dolgozom. Nyugodtan lerabolhatnak itt mindent, mert nem ide adják el azokat a készülékeket, hanem mennek egész Európába. Nem a magyar fizetés nekik a lényeg az lehet kibaszott alacsony is ezért nem érdekük jobb fizetést adni egy cseppet se.
    ÉS meg tudják tenni mert az a szerencsétlen akinek ez az egyetlen munkalehetősége mindent megtesz érte, hogy legalább ez jöjjön be neki. Mert fizetni kell a számlákat. Különben kikapcsolnak v elvisznek mindent. Jah és pl cégeknek nem jó egyáltalán tartozni. A kocsi lízingelve van. 1 nap késés és akkor elviszik a picsába, nem érdekli majd őket, hogy kell a megélhetéshez a munkába járáshoz.
  • BlackRose
    #41
    Luna = Lunohod
  • BlackRose
    #40
    Logikus. De éppen erről beszélek, az államnak a robotok nem érdekessek, mert nincs nekik pszihológiai és érzelmi hatásuk az emberekre. Ha azt mondod, hogy egy orosz előbb köld fel egy robotot mint mi amcsik (tegyük fel, hogy az amcsikról beszélünk), akkor az nem jelent annyit mintha azt mondjuk, hogy egy orosz pasi elöbb járt az űrben. Ugynakkor a Luna volt a holdon, de az nem ér annyit mint, hogy Armstrong kilépett az Eagle-ből. Szóval az államnak a pszihológiai hatás a fontos. Egy cégnek ez nem lenne egyáltalán fontos, azok a költségeket néznék, hogy mit adunk és mit kapunk és a robotok győznének. Ugyanakkor egy cég ha rosszul fektetné be a pénzt, akkor saját fennmaradását vagy legjobb esetben nyereségét veszélyeztetné, az államnak ilyen gondja nincs, az adófizetőktől politikai és nem gazdasági módszerrel szedi be a pénzt, nem kell neki eredményt felmutatni, elég csak fenyegetőznie az APEH-al és már minden rendben van.
  • BlackRose
    #39
    Igaz, de az állam az egyetlen hiba amelyre kényszerítve vagy, az egyetlen amelyiket nem kerülheted ki még akkor sem ha tudod, hogy hiba. És ezért míg a többi a hibáit javítani igyekszik, mert másképpen az emberek elfordulnak tőlle, az állam hibái napról napra növekszenek. Miért? Mert korlátlan a hatalma. Ha korlátolt lenne akkor nem ez lenne a mese. Nem is akarom megkerülni az állam szerepét, magad is mondod, hogy az a kérdés, hogy mennyire szóljon bele és mennyire nem... szóval korlátról beszélsz, de én nem látok korlátot. Amit elfogadnak az holnap úgy van, amit meg nem az meg nincs úgy ha leszakad az ég akkor sem. A korlát pontossan megmondaná, hogy meddig mehet. Tovább nem. De ilyen nincs.
  • kukacos
    #38
    Ácsi, Weinberg NEM az űrkutatás ellen beszél! Szó nincs róla. Olvastam pár könyvét, semmi se állna tőle távolabb. Ő az EMBERES űrrepülésről beszél, és csakis kizárólag erről van szó. Azt mondja, hogy hagyni kéne a fenébe, hogy pár űrhajós százmilliárdokért bohóckodjon odafenn, ehelyett a százmilliárdokat költsük robotos küldetésekre, amelyek lényegesen nagyobb tudományos eredményeket hozhatnának ugyanannyiból.
  • wednes
    #37
    Nem azt mondom, hogy az állam a tökéletes rendszer. Nincs tökéletes rendszer és nem is lesz. Mindenbe lehet találni hibát. Bármilyen oldalt vizsgálhatunk. A társadalmat az egyént az államot a bt-ket a mutikat.
  • wednes
    #36
    Ezért vannak a Nemzeti Bankok, hogy szabályozzák a pénzmozgást a gazdaságban a monetáris politikával. A Nemzeti Bankot meg az állam irányítja. Nem kerülheted meg az állam szerepét sehogy se. Meg nem is lenne jó. A kérdés az inkább, hogy mennyire szóljon bele a dolgok folyásába ill. mennyire nem.
  • BlackRose
    #35
    Szóval gondolom egyetértünk, hogy ez csalás, tehát az állam dolga az lenne, hogy ezt megakadályozza, és ezt nem tette, aztán mikor összedölt a rendszer, akkor az állam szaladt, megoldani a dolgokat, úgy, hogy az a sokmillió ember pénzét amelyik elvesztette a házát, földjét stb. mert nem tudta tovább fizetni a hitelt, befektette az infrastruktúrális munkálatokba és látszólag megoldotta a rendszert... persze azt már nem irja a történelemkönyvben (bár nem a hivatalosban), hogy ezt ki is fizette, a szegény ember aki elvesztett mindent és a szegény ember aki most piaci ártól sokkal alacsonyabb bérekért dolgozott mint az állat mert elvesztette a munkahelyét, mert sokan áltak a sorban utánna és mert éhes volt. Szóval erről enciklopédiát tudnák írni... úgyhogy jobb ha témát váltunk. Persze mond meg hány cég lett ezek az évek allatt óriáscég? Mert a nyereség az ő zsebükbe ment, az 50 évek elejére az USA tele volt mamutcégekkel amelyek nem tudtak mit csinálni a pénzel, ezt a gazdagodást is az állami megrerndelések tették lehetővé, a melós meg nyomta, fizette...
  • BlackRose
    #34
    Tudod mi a fractional reserve banking? Az, hogy a bankban van pl. 100 milió dollár, de mivel a bankos tudja, hogy úgy sem jön mindenki egyszerre a pénziért akkor nem 100 milliót ad kölcsön, hanem pl. 300 milliót (200 milliót fedezék nélkül), na most ez azt jelenti, hogy sok cég könyebben kap hitelt, sokkal több a mellébefektetés mert nem gondolják meg annyira, hogy mi is az amire szükség van a piacnak, és ezért volt a gazdasági fellendülés, és a túltermelés, amit aztán elengedethetetlenül a zsugorodás követett, és ezért volt a depresszió. Ha nincs fractional reserve banking, nincs a 20-as segreülés sem. Persze volt még egy két apróbb tényező is, de ez hibázható 99%-ban.
  • wednes
    #33
    Persze megcsinálta volna, csak nem ilyen gyors ütembe jöttek volna a fejelsztések. Ugyanis a háborúba nem a profit a léyneg, a gazdaságos termelés. Ezt már kifejtettem egy másik topicban. Most még mielőtt azzal jönnél, hogy azt mondom, csak haszna van a háborúnak nem így van. Nagyon sok romboló hatása. Háború nélkül lehet h más dolgokban előrébb lennék, de más dolgokban meg hátrébb pl véleményem szerint ilyen a repülés.
    Mert békébe meg van arra a lehetőség, hogy minden egyenletesen fejlődjön. Háborúba(nem feltétlenül háborúba) pedig egyes dolgok kiugróan gyorsan fejlődnek, míg mások egyáltalán nem.
  • BlackRose
    #32
    És szerinted ha ezeket a dolgokat a civil repülés igényelte (márpedig igen) akkor nem fejlesztették volna ki háború nélkül is? Amire szükség van azt meg is csinálják, nem beszélve, hogy ha nincs háború sokkal nagyobb igény lett volna a civil repülésre, és a lerombolt javak ujjáépítése helyett ide is mennt volna még sokkal több pénz is, szóval az igények nagyobbak lettek volna és ezáltal a fejlődés is gyorsabb lett volna.
  • wednes
    #31
    A 20-as évekbe rendesen belejátszott a túltermelés. Eladhatatlan raktáron heverő áruk. Ezt a válságot pedig az állam oldotta meg állami beavatkozásokkal és megrendelésekkl. Ezt gondolom te is tudod. Méghozzá munkahely teremtéssel, infrastruktúrák fejelsztésével, autópálya építéssel (USA, Németország). Fegyverkezéssel (Németország)
  • BlackRose
    #30
    Miért, gondolod, hogy ez amit itt dumálok nem a rendszer legális keretei között van. Én nem alkalmazok erőszakot ha erre gondolsz, senki ellen sem. Szerintem a z embereket erőszakkal csak meglehet semmisíteni de az egyetlen dolog ami megváltoztatja a világot az ha a tényeket ismerteted az emberekkel és ha peldát mutatsz. Viszont a rendszer én ellenekm erőszakot alkalmaz, mert évente kb. 12.000 EUR fizetek adót és nem mondhatom, hogy nem fizetek.
  • wednes
    #29
    "Persze, ha nem a vadészgépeket fejlesztették volna hanem a civil gépeket akkor évekkel előbb elértük volna azt amit még a háborúk terhével is képes volt az ipar elérni, csak egy picit később."

    És szeirted honnan jöttek az erősebb megbizhatóbb motorok hajtóművek, nagyobb hatótávolság nagy teherbírás túlnyomásos kabin, radar, robotpilóta, anyagfejlődés stb. Nemcsak vadászgépek fejlődnek a háborúba hanem bombázók, teherszállító gépek "utasszállító" (deszant egységek számára)


    Azért a mobil piac és az űrkutatás kicsit más. A mobilnak most de még réggebben is volt van 1 széles felhasználói rétege.
  • BlackRose
    #28
    Mi az, hogy "vadkapitaliznus"? Különben a 20-as évek gazdasági válsága a gazdasági ciklus miatt volt, a gazdasági ciklus pedig azért van/volt mert nem volt 100% kemény pénz. Hint... fractional reserve banking. Ha érdekel erről sokat lehet olvasni, de kérlek mielőtt valamit ilyen magabiztossan kijelentenél, nézz utánna, hogy mi is a valóság. Peace.
  • L3zl13
    #27
    Ha ki akarod rekeszteni magad a rendszerből, akkor vonulj remetének, és légyszives a demokrácia biztosította előnyöket se akard élvezni, ha már a kötelezettségek alól ki akarod vonni magad.
    Nem kell, hogy tetsszen, ebben a tekintetben én is tisztelem a véleményed. A rendszer keretei között nyugodtan próbálj változtatni rajta. A demokrácia még arra is lehetőséget ad, hogy magukat kereteket megváltoztasd (alkotmány módosítás).
  • BlackRose
    #26
    És mi a közösségi érdek? ... az amit én mondok, amit te mondasz, amit az EU bizottság mond amit Bush mond, amit az Iráni elnök mond, amit Putyin mond, amit Robih Hood vagy Thomas Jefferson mondott, ... kérem erre az elfogadható választ. Ha netán azt mondanád, hogy a ... többség... hát a többség soha sem mond semmit esetleg csak valakinek a mondását egy picit többre értékeli a másikénál és erre szavaz. Ami persze nem jelenti, hogy az a közösségi érdek. Pl. az amcsik Busht választották másodszor is, tehát a többség döntése nem hinném, hogy a közösségi érdek szolgálatában volt. Szóval szerintem nem létezik közösségi érdek, ez csak egy szó amit a hatalom arra használ, hogy gyengítse az ellenoldalt.
  • wednes
    #25
    Állami beavatkozásra meg szükség van. Nem lehet vadkapitalizmust folytatni. Annak már megvolt az eredménye a 20-as évek nagy gazdasági válsága.
  • BlackRose
    #24
    "A polgári repülés kezdeti fejlődésébe azért nagy szerepe van a két világháborúnak."

    Persze, ha nem a vadészgépeket fejlesztették volna hanem a civil gépeket akkor évekkel előbb elértük volna azt amit még a háborúk terhével is képes volt az ipar elérni, csak egy picit később.

    Ami a magáncégeket illeti az űrkutatásban... ha valamire nagy a szükség akkor azt csinálják még akkor is ha nincs gyors megtérülés... gondold csak el, pl. a mobiltelefon piacot, a legtöbb szolgáltató még mindég nagy veszteséggel dolgozik és még is virágzik az üzlet. pl. Vodafon 50 milliárd dolláros forgalom, 38 miliárd dolláros veszteség... különben ha azt nézzük akkor egy normális pénzügyi világban ahol nincs kényszerelosztás, egésszen más viszonyok lennének a tőke befektetése és megtérülése között. Tehát lehet, hogy a mai rendszerben a magáncégek nem szaladnának az űrkutatás felé, de egy olyan rendszerben ahol a termék és a szolgáltatás piaci értéke határozná meg a hasznot vagy a veszteséget és nem pedig az, hogy pl. a központi bank növeli vagy csökkenti a kamatlábat, vagy, hogy mekkora egy ország költségvetési hiánya és ez miatt hogy alakul a dollár és az energiaárak árfolyama... egy egésszen más mese volna amelyikben élnénk. Na de ez már erőssen off.
  • wednes
    #23
    Azért ne a cégek uralkodjanak a világba lehetőleg.

    Létezik munkahely teremtés.

    A gazdaságban az igény az a vásárlási igényt jelenti. A kereslet az tényleges vásárlási szándék. Tehát ha a TV-re van igény akkor van vevő. Ne keverjük az igényeket a vágyakkal.
  • wednes
    #22
    Az egyéni érdekek és a közösségi érdekek mindig el fognak valamilyen kisebb nagyobb (mikor hogy) formában térni egymástól.
  • wednes
    #21
    Weinberg nem azt mondta, hogy az űrkutatás hasztalan, hanem, hogy az embert kijuttatni ott tartani stb. Abból nem sok hmm fontos dolgot értek el.
    Vagyis ha azt a pénzt szondákra robotokra hajtóművek fejelsztésére kéne költeni.

    Magáncégek jó ideig nem fognak megjelenni az űrprogramba. Legalábbis addig nem, amíg viszonylag rövid időn belül meg nem térül. Hiszen ebből tartanék fenn magukat és profitra törekednének.

    A polgári repülés kezdeti fejlődésébe azért nagy szerepe van a két világháborúnak.
  • BlackRose
    #20
    A világ 10 leghatalmasabb cége, kb. akkora tőkével és szakembergárdával rendelkezik, mint a világ összes állama egyrakáson. És ez a 10 cég még csak egy töredéke a világ gazdaságnak... na el tudom azért képzelni, hogy ezek képessek lennének sokkal nagyobb dolgokra is mint az állam, persze ehhez két dolog kell...

    1. hogy az állam ne áljon az útba (pedig ezt teszi mert engedélyt nem ad)
    2. hogy a piacon legyen igény a dologra, mert ha nincs akkor mi a fenének csinálnák, minek fektetnének bele óriási összegeket ha nem kell senkinek

    ...ennyi az egéssz, különben a történelem tele van számtalan esettel, hogy minden dolog, még a legnagyobb dolgok is kicsinek születnek és ha a környezet megfelel nekik, akkor nagyon nagyra nőnek, ha viszont nem akkor vagy meg sem születnek, vagy még kiskorukban odavesznek. A nagy projektek be szoktak szarni és ez mindég igy volt és igy is lesz, végeredményben 10x több időbe, pénzbe kerülnek és nem érnek semmit.

    Különben munkahelyteremtés az egy nagyon téves szó, ha van valamire igény akkor kell aki az igényt kielégítse és ez munkahelyeket eredményez. Ha kényszerből csinálunk igényt akkor nincs munkahelyteremtés, csak csupán valami más valós igényt visszaszorítanak és az ott megszünő munkát áthelyezik a kényszerített igény kielégítésére, tehát csak transzfer történik, valaki elveszíti a munkahelyét de azzal nem fényképezkednek a politikusok és nem is dicsekszenek. Munkahelyet nem lehet teremteni, csak redisztribúció az egész. Munkahely csak akkor keletkezik, ha van igény és van miből kielégíteni. Pl. tegyük fel, hogy most mindenkinek igénye van egy 3m képátlójú HDTV-re, ami néhány milliárd készüléket jelentene, ennek a termelése, szálítása, eladása sok sok munkahelyet teremtene, de a dolog lehetetlen mert nincs meg a rávaló, ugyanis csak nagyon kevés embernek van lehetősége, hogy ezt az igényét kielégítse. Most pl. az állam elrendelhetné, hogy beszedünk mindenkitől dupla adót és mindenkinek adunk egy 3m HDTV-t és ez szuper mert nagyon sok munkahelyet "teremt", de ugyanakkor mivel kevesebb pénzed maradt a zsebedben a dupla adó miatt, nem vettél nadrágot, számítógépet, autót stb. és ezeken a területeken munkahelyek szüntek meg. És most éhes vagy, rongyos a gatyád, gyalog jársz a melóba de van 3m HDTV-d... hú de jó, kár, hogy az állam nem csinál több ilyen munkahelyteremtő dolgot... :)
  • valamit
    #19
    Egy szóval nem mondtam, hogy így kell élnünk. Nekem ez a véleményem, aztán ennyi. Én is örülnék ha látnék jobb alternatívát, vagy kínálna valaki.
    Mindenesetre a saját életem elnézve, sajnos ha nem bántunk senkit akkor is kényszerítenek bennünket dolgokra, ami nem tetszik és nem élhetjük úgy, ahogy akarjuk vagy jónak látjuk élni, mert esetleg itt-ott a jelentősebb lépéseknél vezetnek és olyan irányba terelnek, ami ilyen-olyan felsőbb hatalomnak az érdeke és ez hamar ki is derül. Ő jól jár én meg szívok mint a torkos borz és elvárja, hogy tegyek úgy, mintha nem is látnám, hogy mit csinált.
  • BlackRose
    #18
    Ez a te véleményed. Tisztelem. De engedd meg, hogy feltegyek egy kérdést: Miért kellene nekem a te véleményed (mintád) szerint élnem, vagy miért kellene neked az én véleményem szerint élned? Vagy miért kellene neked is és nekem is valaki más véleménye szerint élnünk? Legyen ez a valaki más, a demokratikus többség által kiválasztott "okostanács", vagy akár egy vérszomjas saját erejéből hatalomra került diktátor... mi a kettő között a különbség, ha mindkettő kényszerít bennönket arra ami nekem vagy neked nem kell és nem tetszik, és nem bántunk senkit, csak a saját életünket akarjuk úgy élni ahogy jónak látjuk miközben senki életét, vagyonát nem veszélyeztessük.
  • Polemius
    #17
    "Az ember semmilyen hasznos funkcióval nem szolgál az űrben"

    LOL

    Ebből a megközelítésből a földön sem szolgál semmilyen hasznos funkcióval az ember. Valamiért ez az ürge mégsem ugrott még kútba. Pedig ez alapján logikus lenne.
  • Dany007
    #16
    jujujjj :D Értem mire gondolsz.
    De az alapítványok létrehozása se lenne megoldás. Gondolj bele kb hányan adakoznának ? És mennyit? Sz.tem abból nem lenne annyi pénz, hogy fejlődést lehessen elérni.
    Szvsz, valami nagyobb szabású dolgot kéne kitalálni. Tehát egy olyan célt, ami átfogóan megmozgatná a gazdaságot. Nem akarok hülye példákat mondani,de most pl a Kínaiak ki akarják aknázni a Holdat. Azt nemtom mit akarnak elvinni onnan, de tegyük fel, hogy van mondjuk valami értékes ásvány, amit ki kell termelni.
    Ugye ebből következik hogy kell egy kitermelő üzem. A szállítást is meg kell oldani vissza a Földre, és esetleg egy feldolgozó üzemet is. Meg persze egy rakás kutató fejlesztő munkát hogy mindez egyálltalán megvalósítható legyen.
    A lényeg, hogy egy ilyen nagyobb szabású vállakozás állami pénzen menne (mondjuk) és rengetek sok új munkahelyet teremtene, sok másik vállalkozás közrejátszását is igényelné, nembeszélve a hasznoról ha mondjuk csak pl egy az építkezésben nagyon fontos anyag kitermelése lenne a végcél. Összeségében tehát sok új munkahelyet teremtene, muszáj lenne fejleszteni, újabb infrastruktúrát építeni az egészhez, és a végén egy olcsó hasznos végterméket nyernénk ami szintén ledíthetne a gazdaságon. És ugye profitot is jelenthetne hosszú távon az adott országnak.
  • valamit
    #15
    1. szerintem kevés békésebb vetélkedés lehetne a nagyhatalmak között, mint az űrverseny. ha már a különböző haditechnikai cégeket el kell látni megrendeléssel, inkább az űrkutatásra menjen, mint fegyverkezésre. márpedig emberes űrkutatás elég jól tudja zabálni a pénzt
    2. az űrkutatás nagyon spéci dolog, még a haditechnolgiák közt. ergo elég sok új fejlesztés kerülhet bele egy ilyen projektből mindennapjainkba, ami húzhatja a társadalmat és a gazdaságot
    3. az ember túlélését szolgálhatná, ha nem csupán a Földön élne, hanem más égitesteken is. így sokkal nagyobb katasztrófa kellene a kipuszutulásához, még akkor is, ha csak 2-3 évig tudna önfentartó lenni valahol. két-három év egy földi katasztrófa esetén nagyon sokat jelenthet. hát még több. meg eleve, ha egy fix háttér tudna segítséget nyújtani a túlélőknek
    4. az emberek ha onnan fentről látják a világot, akkor jobban meg fogják érteni, hogy milyen pici pont is a világegyetemben és jobban óvni fogják. talán még a háborúkat is jobban meggondolják majd, mert erősebb lesz köztük a közösségi érzés.
    5. a környezetvédelmet is segíthetnék olyan dolgok az űrből, mint a Holdon bányászható He3 például
    6. az emberiségnek előbb utóbb ki kell lépnie a Földről, ha erre nem lesz képes, úgy az élettartama nagy mértékében lecsökken. meg kell tanulnunk alkalmazkodni, ha túl akarunk élni
  • BlackRose
    #14
    "Ott van a polgári repülés. Kezdődött a léghajókkal, amik eléggé nehézkessek voltak. Túl nagy túl sokba került , túl veszélyes, túl nagyszabású, és csak a legelitebbek számára volt elérhető. Aztán jöttek a Wrightok :) és kitaláltak egy egyszerű de épkézláb ötletet a repülésre ugye 1903-4ben."

    Ez mind egy szálig kimondottam magántőke és magánszemélyek, magáncégek munkájának az eredménye volt. Állam akkor nem volt ebben az üzletben. Ezért is fejlődött ilyen gyorsan, mert nem volt állami monopólium. Ma amikor az állam valamire ráteszi a kezét, automatikus monopólium keletkezik.

    Ugyanakkor nem értek egyet, nincs rendben, hogy a pénzemet elveszik tőllem és olyan dolgokra költik amire nekem lehet, hogy nincs szükségem vagy kevésbé van szükségem mint valami másra, de azt a mást nem vehetem meg mert elvették töllem a rávalót. És ez által én nem vagyok olyan boldog mint amilyen lehetnék (és megvolt a rávaló), és azt aki pedig azt a terméket, szolgáltatást nyújtaná nekem szintén bolgodtalanabbá tették mert meg volt neki a vevő (én) de elvették a pénzem és nem vehettem meg az árúját. Tehát nem történik semmi más mint valakitől elvették (kényszerből mert az adó az kényszer) és valakinek odaadták. Szóval mindég az önkéntes csere híve voltam és vagyok, ha valami jó akkor nem kell kényszeríteni az embereket rá. Az emberek csak azt csinálják kényszerből amit nem látnak jónak, amit jónak látnak azt annyira csinálják amennyire csak lehet.
  • BlackRose
    #13
    A hadviselésnek és a hadi kutatásoknak nagyon de nagyon sok formája van... az állami űrkutatás is ide tartozik, és persze a zsíros megrendeléseket is a Boeing, EADS, stb. kapja és egyikük sem szalámigyár hanem nagy százalékban haditechnológiát fejlesztenek, és mit gondolsz az űrkutatás eredményeit miben fogják előbb alkalmazni, az F-22-ben vagy a Cessnában esetleg a szalámigyárban? :)
  • Dany007
    #12
    Szerintem az, hogy az adófizetők pénzéből csinálják mindezt nem olyan nagy probléma. Elvégre az 50es évektől ez van :)
    Annyi a különbség, hogy akkor az emberek látták, hogy amerikai ment az űrbe...Látták, hogy amerikai szállt a Holdra. Látták, hogy műholdakat bocsájtanak fel. Utánna érezték hogy a műholdak mennyire jók is nekik. (bizonyos esetekben)
    De most mivan? Mostmár csak azt látják, hogy építik az állomást. Küldik fel a siklókat, a tanárokat a turistákat. Meg látták, ahogy felrobbant az űrsikló.
    Aztán kb itt vége is a storynak. Persze beletartozik még a robotok a marson dolog. De aztán végleg vége.
    Az a gond, hogyha megint újból nagy célokat tűznének ki, amiket reális időn belül el is tudnának érni, és olyan célok lennének ezek, amikből ha csak minimálissan is de hasznossak lennének az adófizetőknek is, lehet hogy mégnagyobb támogatást kapna a Nasa mint valaha.
    Ott van a polgári repülés. Kezdődött a léghajókkal, amik eléggé nehézkessek voltak. Túl nagy túl sokba került , túl veszélyes, túl nagyszabású, és csak a legelitebbek számára volt elérhető. Aztán jöttek a Wrightok :) és kitaláltak egy egyszerű de épkézláb ötletet a repülésre ugye 1903-4ben. És ha jól tudom 1935-ben már menetrend szerinti repülőjáratok voltak. Rá 30évre meg már világszerte elterjedt 7köznapi dolog volt a repülés.
    Namost ehhez képest az űrutazás még mindig a léghajónál van.
    Okés, hogy más tészta a kettő, de az elmúlt 50évben ennél azért többet vártam volna. Arról nemis beszélve, hogy a 82-es űrsikló óta jóformán semmi sem változott. Az több mint 30év!
    Sz.tem azért, mert ugy véget ért a hidegháború. Nem volt már miért kivel versengeni...És ennyi. Űrállomás már a 70es években is volt ugye a skylab. AZtán az oroszok is rákontráztak a mirrel, aztán jöttek az amcsik az űrsiklóval. Ugye az oroszoknak is volt egy majdnem ugyan olyan űrsiklójuk csak sose használták, aztán szépen vége lett a hidegháborúnak és puff megállt minden. Sz.tem ez volt a fő oka a fejlődés hirtelen megállásának.