Kemény kritikát kapott az emberi űrrepülés
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#51
És egy ilyen kap nobel díjat? Lehúzhatja magát a wc-n.
#50
Elovastam a hozzászólásokat és,sokkal egyetértek.
De valamit elfelejtetek, az emberi ûrutazás misztériumát! Egy olyan helyen ami nem természetes közegünk, de mégis a legtöbb ember "ha lehetõsége lenne rá"
felmenne az ûrbe.
Talán Steven Weinberg is erröl álmodik <#merges3>
És az unokáink már meg is tehetik majd. "persze nem a robot küldetések tapasztalatai miatt.
Ha értitek
De valamit elfelejtetek, az emberi ûrutazás misztériumát! Egy olyan helyen ami nem természetes közegünk, de mégis a legtöbb ember "ha lehetõsége lenne rá"
felmenne az ûrbe.
Talán Steven Weinberg is erröl álmodik <#merges3>
És az unokáink már meg is tehetik majd. "persze nem a robot küldetések tapasztalatai miatt.
Ha értitek
Tedd rá a kezed a forró tűzhelyre egy percre és egy órának tűnik. Legyél együtt egy csinos lánnyal egy óráig és egy percnek tűnik majd. Na ez a relativitás. Albert Einstein
#49
Tökéletesen igazad van.
Ezt kéne tennie. Én se az államot védem. Mert az állami érdek is lehet egyfajta "egyéni érdek" ha ugye az állami irányítók magukat helyezik elõtérbe és nem a közösséget. Viszont ha cégek túlságosan erõsek nagy súlyuk van a gazdaságba, nagy vagyonnal rendelkeznek, akkor beleszólásuk is van a politikába. És akkor az állam lehetne a legjószívûbb is (persze nem az) tehetetlen lenne. Ez így megy már évezredek óta. Akinél a vagyon annál van a hatalom. Illetve, aki vagyonra tesz szert, idõvel a haltalomból is kapni szeretne és szerez is. Lehet az nyílt vagy burkolt hatalom. Amit írtam az állam korlátozó szerepét kellene opptimálisan belõni. Ami ugye folyamatosan változik az idõk folyamán ezer hatás következtében.
Ezt kéne tennie. Én se az államot védem. Mert az állami érdek is lehet egyfajta "egyéni érdek" ha ugye az állami irányítók magukat helyezik elõtérbe és nem a közösséget. Viszont ha cégek túlságosan erõsek nagy súlyuk van a gazdaságba, nagy vagyonnal rendelkeznek, akkor beleszólásuk is van a politikába. És akkor az állam lehetne a legjószívûbb is (persze nem az) tehetetlen lenne. Ez így megy már évezredek óta. Akinél a vagyon annál van a hatalom. Illetve, aki vagyonra tesz szert, idõvel a haltalomból is kapni szeretne és szerez is. Lehet az nyílt vagy burkolt hatalom. Amit írtam az állam korlátozó szerepét kellene opptimálisan belõni. Ami ugye folyamatosan változik az idõk folyamán ezer hatás következtében.
#48
Lehet hogy kicsit erõs megfogalmazás volt, de biztos elérte a célját. Talán megindult valamiféle párbeszéd, hogy akkor most mit is csináljunk, merre kellene haladni.
#47
A két fél között önkéntessen kötött szerzõdés betartása kellene, hogy legyen az állam egyik dolga. Szóval ha egy cég nem tartja be a szerzõdést akkor a sértett oldal (pl. a melós) kell, hogy élvezze az állam támogatását, vagyis, az állam kötelessége, hogy a szerzõdés végrehajtására kényszerítse a feleket, ha nem képessek akkor a szerzõdés felbontására. Olyan szerzõdés amely csak papíron van nem ér szart sem ezért nincs értelme fenntartani. Ehelyett az állam mindent csinál csak ezt nem. Szóval ha egyik fél becsapja vagy kihasználja a másikat az csalás, és az törvényi lépéseket követel. És mit csinál az állam, a rossz melóst védi és ezártal kárt okoz a cégnek, és, hogy ezt a kárt ne a cég fizesse a végén (mert ugye a cég erõsebb és ezért az állam elõnyben részesíti), a másik oldalon a jó melós hátára teszik a terhet, úgy, hogy nem tartják be sem a munkajogi törvényeket sem a szerzõdést. Ne gondold, hogy én a cégeket védem, mert nem az egyetlen dolog ami roszabb az állami szocializmustól a korporatizmus (vagyis a nagycégek és az állam egymást támogatása a kisember kárára), és most éppen ennek a kellõs közepén élünk. Korporatizmusban amelyet tévessen kapitalizmusnak (vagy esetenként mixed economy-nak) neveznek. És akkor még azt mondják szabad piac, pedig a piac alapját is (a pénzügyi rendszert) erõssen a kezükben tartják. Ennek a vége a fasizmus vagy nevezd aminek akarod, az Orwell féle világ. Napról napra közelebb vagyunk ehhez.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#46
<...>
"3.az ember túlélését szolgálhatná, ha nem csupán a Földön élne, hanem más égitesteken is. így sokkal nagyobb katasztrófa kellene a kipuszutulásához, még akkor is, ha csak 2-3 évig tudna önfentartó lenni valahol. két-három év egy földi katasztrófa esetén nagyon sokat jelenthet. hát még több. meg eleve, ha egy fix háttér tudna segítséget nyújtani a túlélõknek
<...>
6. az emberiségnek elõbb utóbb ki kell lépnie a Földrõl, ha erre nem lesz képes, úgy az élettartama nagy mértékében lecsökken. meg kell tanulnunk alkalmazkodni, ha túl akarunk élni"
-Ez a kettõ a lényeges a cikk szempontjából, és ezekkel maximálisan egyetértek.
Aki kicsit is elõrelátó és hosszú távon gondolkozik, az elõbb-utóbb belátja, hogy az emberiségnek túl kell lépnie a Föld korlátain.
Tegyük fel, hogy ma Mr.Weinberg véleménye hatására úgy döntenek az összes ûrügynökségnél, hogy ezentúl csak robotokat küldenek az ûrbe, és félreteszik az emberes küldetéseket meghatározatlan idõre. 150 év múlva hopsz, jön a hír hogy egy kurvanagy aszteroida tart egyenesen a Föld felé, és van rá fél évünk, hogy az emberi faj párszáz egyedét egy lakható földönkívüli objektumra telepítsük (legyen az bolygó, ûrhajó vagy ûrállomás). Mindenki állna mint fasz a lakodalomban, hogy hû bazzeg ötmillió robotunk van az ûrben, meg kurvára mindent tudunk már a világegyetemrõl, de baszki nincs hová telepíteni száz embert, hogy megmaradjon az emberi faj, meg ha lenne is, fingunk nincs hogy hogyan élnének túl mondjuk 10 évet az ûrben. Na ekkor fogja az emberiség Mr. Weinberg földi maradványait meggyalázni, utódait kiirtani, hogy 150 évvel azelõtt ilyen kijelentést tett.
Tény, hogy sokkal költségesebb emberekkel elvégezni egy adott küldetést, mint robotokkal. Tény, hogy az emberi "munkaerõre" jelenleg nincs nagy szükség a világûrben. De ezt az ûrügynökségek is tudják, és épp ezért szó sincs arról, hogy minden harmadik küldetést emberekkel végeztetnének, csak mert az hû de népszerûvé tenné az ûrkutatást vagy ilyesmi. Az ûrbe irányuló "missziók" elenyészõ töredékében szerepel csak egy vagy több ember ûrbe juttatása. És egyiknek sem az a célja, hogy "hû most aztán megmutatjuk, hogy egyszerre 5 különbözõ nemzetiségû embert is fel tudunk repíteni az ûrállomásunkra, de jók vagyunk!" Minden ilyen misszióban a legnagyobb hangsúly az emberi test biológiai folyamatai alakulásának megfigyelésén van. Egy asztronautát nem azért tartanak hónapokig az ûrállomáson, hogy mókás videókat lehessen csinálni a súlytalanságban, vagy hogy kiporszívózza hetente a "kérót".
Persze ez alól kivételt képeznek az ûrturisták, viszont az õ utazásukat saját maguk finanszírozzák.
"3.az ember túlélését szolgálhatná, ha nem csupán a Földön élne, hanem más égitesteken is. így sokkal nagyobb katasztrófa kellene a kipuszutulásához, még akkor is, ha csak 2-3 évig tudna önfentartó lenni valahol. két-három év egy földi katasztrófa esetén nagyon sokat jelenthet. hát még több. meg eleve, ha egy fix háttér tudna segítséget nyújtani a túlélõknek
<...>
6. az emberiségnek elõbb utóbb ki kell lépnie a Földrõl, ha erre nem lesz képes, úgy az élettartama nagy mértékében lecsökken. meg kell tanulnunk alkalmazkodni, ha túl akarunk élni"
-Ez a kettõ a lényeges a cikk szempontjából, és ezekkel maximálisan egyetértek.
Aki kicsit is elõrelátó és hosszú távon gondolkozik, az elõbb-utóbb belátja, hogy az emberiségnek túl kell lépnie a Föld korlátain.
Tegyük fel, hogy ma Mr.Weinberg véleménye hatására úgy döntenek az összes ûrügynökségnél, hogy ezentúl csak robotokat küldenek az ûrbe, és félreteszik az emberes küldetéseket meghatározatlan idõre. 150 év múlva hopsz, jön a hír hogy egy kurvanagy aszteroida tart egyenesen a Föld felé, és van rá fél évünk, hogy az emberi faj párszáz egyedét egy lakható földönkívüli objektumra telepítsük (legyen az bolygó, ûrhajó vagy ûrállomás). Mindenki állna mint fasz a lakodalomban, hogy hû bazzeg ötmillió robotunk van az ûrben, meg kurvára mindent tudunk már a világegyetemrõl, de baszki nincs hová telepíteni száz embert, hogy megmaradjon az emberi faj, meg ha lenne is, fingunk nincs hogy hogyan élnének túl mondjuk 10 évet az ûrben. Na ekkor fogja az emberiség Mr. Weinberg földi maradványait meggyalázni, utódait kiirtani, hogy 150 évvel azelõtt ilyen kijelentést tett.
Tény, hogy sokkal költségesebb emberekkel elvégezni egy adott küldetést, mint robotokkal. Tény, hogy az emberi "munkaerõre" jelenleg nincs nagy szükség a világûrben. De ezt az ûrügynökségek is tudják, és épp ezért szó sincs arról, hogy minden harmadik küldetést emberekkel végeztetnének, csak mert az hû de népszerûvé tenné az ûrkutatást vagy ilyesmi. Az ûrbe irányuló "missziók" elenyészõ töredékében szerepel csak egy vagy több ember ûrbe juttatása. És egyiknek sem az a célja, hogy "hû most aztán megmutatjuk, hogy egyszerre 5 különbözõ nemzetiségû embert is fel tudunk repíteni az ûrállomásunkra, de jók vagyunk!" Minden ilyen misszióban a legnagyobb hangsúly az emberi test biológiai folyamatai alakulásának megfigyelésén van. Egy asztronautát nem azért tartanak hónapokig az ûrállomáson, hogy mókás videókat lehessen csinálni a súlytalanságban, vagy hogy kiporszívózza hetente a "kérót".
Persze ez alól kivételt képeznek az ûrturisták, viszont az õ utazásukat saját maguk finanszírozzák.
#45
Egy Nobel-díjas hogyan lehet ennyire ostoba? Nem szórakozásból küldenek fel emert, hanem azért mert a kísérletek nagy részét nem lehet gépesíteni...
Vannak dolgok amire persze jók a robotok is, de azok jelenleg olyan állapotban vannak, hogy nem versenytársai az emernek csak igen speciális esetekben és bolygóközi kutatásban. Ha elromlik valami fontos a roboton ki a jóisten javítja meg ott fent? Senki. Képzeljétek el, ha az ISS-en csak robot lenne MA! Szart sem érne az egész.
Vannak dolgok amire persze jók a robotok is, de azok jelenleg olyan állapotban vannak, hogy nem versenytársai az emernek csak igen speciális esetekben és bolygóközi kutatásban. Ha elromlik valami fontos a roboton ki a jóisten javítja meg ott fent? Senki. Képzeljétek el, ha az ISS-en csak robot lenne MA! Szart sem érne az egész.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
Ott az a nagyon jó gyár a Hankook. Ami egyszerûen nem engedi meg, hogy bármiféle érdekvédelmi képviselet alakuljon. Mert az nem gazdaságos, hogy az emberek belepofáznak, h ne dolgoztass túlórába ingyen, meg fizesd ki légyszives a béremet.
De a mi országunk még relatív a szerencsésebbek.
Dél-Amerikában egyszerûen vmi ok miatt elõfordulhat, hogy meghal az az illetõ aki próbál felszólalni ez ellen. Lehet, hogy az állam ölte meg õket...mert a jóságos cég még a végén megatta volna neki amit kért, sõt még többet is, és azt meg nem lehet.
De a mi országunk még relatív a szerencsésebbek.
Dél-Amerikában egyszerûen vmi ok miatt elõfordulhat, hogy meghal az az illetõ aki próbál felszólalni ez ellen. Lehet, hogy az állam ölte meg õket...mert a jóságos cég még a végén megatta volna neki amit kért, sõt még többet is, és azt meg nem lehet.
#43
Ez világos. Weinberggel együtt azt tartjuk szomorúnak, hogy ebben a kérdésben az állam a Blikk színvonalán viselkedik, tehát azokat a projekteket akarja támogatni, amivel címoldalra lehet kerülni, és nem azokat, amelyek a pórnép számára érthetetlen eredményeket hoznak, de egy kutató meg becsinál tõle az izgalomtól. Az emberi kíváncsiság hajtóereje már rég nem az átlagos szavazó. Az még a politikai híreket sem olvassa, csak hogy melyik celebritás hol vette le a bugyiját. Ha a politikusok képesek más költségekben felsõbb érdekeket nézni, elvégre számolatlanul tüzelik el az adófizetõk billiárdjait atombombára annak ellenére, hogy minden szavazójuk szerint nagyjából a legjobb lenne élve elföldelni azokat, akik ilyesmire költenek, akkor vegyék mindenhol komolyan a kötelességüket, képviseljék a Magasabb Szempontokat és költsék a tudományra fordított pénzt valóban arra, ami a tudomány szempontjából hasznos. Az a szomorú, hogy bár a politikust nem érdekli Britney bugyija, viszont a tudomány sem, csak a saját pénztárcája és hatalma. Szegény Weinberg meg társai muszáj hogy bohóckodjanak a porondon emiatt, és ebbõl néha elegük van, mint most is.
#42
A cégek is tudnak kényeszeríteni elég sokmindenre. Tudod, hogy pl nagy gyárakba mi megy? úgy túloráztatják az embereket, hogy nem fizetik ki õket. Nem adják meg a kötelezõ szüneteket, pihenõ idõt. Elõfordul, hogy ünnepnapokon dolgoztatnak. ÉS olyan picsa béreket fizetnek, amit nem szégyellnek. Mert ugye ez a gazdaságos így éri meg nekik. Tudom én ezt jól mert a székesfelérvári Philisnél dolgozom. Nyugodtan lerabolhatnak itt mindent, mert nem ide adják el azokat a készülékeket, hanem mennek egész Európába. Nem a magyar fizetés nekik a lényeg az lehet kibaszott alacsony is ezért nem érdekük jobb fizetést adni egy cseppet se.
ÉS meg tudják tenni mert az a szerencsétlen akinek ez az egyetlen munkalehetõsége mindent megtesz érte, hogy legalább ez jöjjön be neki. Mert fizetni kell a számlákat. Különben kikapcsolnak v elvisznek mindent. Jah és pl cégeknek nem jó egyáltalán tartozni. A kocsi lízingelve van. 1 nap késés és akkor elviszik a picsába, nem érdekli majd õket, hogy kell a megélhetéshez a munkába járáshoz.
ÉS meg tudják tenni mert az a szerencsétlen akinek ez az egyetlen munkalehetõsége mindent megtesz érte, hogy legalább ez jöjjön be neki. Mert fizetni kell a számlákat. Különben kikapcsolnak v elvisznek mindent. Jah és pl cégeknek nem jó egyáltalán tartozni. A kocsi lízingelve van. 1 nap késés és akkor elviszik a picsába, nem érdekli majd õket, hogy kell a megélhetéshez a munkába járáshoz.
#41
Luna = Lunohod
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#40
Logikus. De éppen errõl beszélek, az államnak a robotok nem érdekessek, mert nincs nekik pszihológiai és érzelmi hatásuk az emberekre. Ha azt mondod, hogy egy orosz elõbb köld fel egy robotot mint mi amcsik (tegyük fel, hogy az amcsikról beszélünk), akkor az nem jelent annyit mintha azt mondjuk, hogy egy orosz pasi elöbb járt az ûrben. Ugynakkor a Luna volt a holdon, de az nem ér annyit mint, hogy Armstrong kilépett az Eagle-bõl. Szóval az államnak a pszihológiai hatás a fontos. Egy cégnek ez nem lenne egyáltalán fontos, azok a költségeket néznék, hogy mit adunk és mit kapunk és a robotok gyõznének. Ugyanakkor egy cég ha rosszul fektetné be a pénzt, akkor saját fennmaradását vagy legjobb esetben nyereségét veszélyeztetné, az államnak ilyen gondja nincs, az adófizetõktõl politikai és nem gazdasági módszerrel szedi be a pénzt, nem kell neki eredményt felmutatni, elég csak fenyegetõznie az APEH-al és már minden rendben van.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#39
Igaz, de az állam az egyetlen hiba amelyre kényszerítve vagy, az egyetlen amelyiket nem kerülheted ki még akkor sem ha tudod, hogy hiba. És ezért míg a többi a hibáit javítani igyekszik, mert másképpen az emberek elfordulnak tõlle, az állam hibái napról napra növekszenek. Miért? Mert korlátlan a hatalma. Ha korlátolt lenne akkor nem ez lenne a mese. Nem is akarom megkerülni az állam szerepét, magad is mondod, hogy az a kérdés, hogy mennyire szóljon bele és mennyire nem... szóval korlátról beszélsz, de én nem látok korlátot. Amit elfogadnak az holnap úgy van, amit meg nem az meg nincs úgy ha leszakad az ég akkor sem. A korlát pontossan megmondaná, hogy meddig mehet. Tovább nem. De ilyen nincs.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#38
Ácsi, Weinberg NEM az ûrkutatás ellen beszél! Szó nincs róla. Olvastam pár könyvét, semmi se állna tõle távolabb. Õ az EMBERES ûrrepülésrõl beszél, és csakis kizárólag errõl van szó. Azt mondja, hogy hagyni kéne a fenébe, hogy pár ûrhajós százmilliárdokért bohóckodjon odafenn, ehelyett a százmilliárdokat költsük robotos küldetésekre, amelyek lényegesen nagyobb tudományos eredményeket hozhatnának ugyanannyiból.
#37
Nem azt mondom, hogy az állam a tökéletes rendszer. Nincs tökéletes rendszer és nem is lesz. Mindenbe lehet találni hibát. Bármilyen oldalt vizsgálhatunk. A társadalmat az egyént az államot a bt-ket a mutikat.
#36
Ezért vannak a Nemzeti Bankok, hogy szabályozzák a pénzmozgást a gazdaságban a monetáris politikával. A Nemzeti Bankot meg az állam irányítja. Nem kerülheted meg az állam szerepét sehogy se. Meg nem is lenne jó. A kérdés az inkább, hogy mennyire szóljon bele a dolgok folyásába ill. mennyire nem.
#35
Szóval gondolom egyetértünk, hogy ez csalás, tehát az állam dolga az lenne, hogy ezt megakadályozza, és ezt nem tette, aztán mikor összedölt a rendszer, akkor az állam szaladt, megoldani a dolgokat, úgy, hogy az a sokmillió ember pénzét amelyik elvesztette a házát, földjét stb. mert nem tudta tovább fizetni a hitelt, befektette az infrastruktúrális munkálatokba és látszólag megoldotta a rendszert... persze azt már nem irja a történelemkönyvben (bár nem a hivatalosban), hogy ezt ki is fizette, a szegény ember aki elvesztett mindent és a szegény ember aki most piaci ártól sokkal alacsonyabb bérekért dolgozott mint az állat mert elvesztette a munkahelyét, mert sokan áltak a sorban utánna és mert éhes volt. Szóval errõl enciklopédiát tudnák írni... úgyhogy jobb ha témát váltunk. Persze mond meg hány cég lett ezek az évek allatt óriáscég? Mert a nyereség az õ zsebükbe ment, az 50 évek elejére az USA tele volt mamutcégekkel amelyek nem tudtak mit csinálni a pénzel, ezt a gazdagodást is az állami megrerndelések tették lehetõvé, a melós meg nyomta, fizette...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#34
Tudod mi a fractional reserve banking? Az, hogy a bankban van pl. 100 milió dollár, de mivel a bankos tudja, hogy úgy sem jön mindenki egyszerre a pénziért akkor nem 100 milliót ad kölcsön, hanem pl. 300 milliót (200 milliót fedezék nélkül), na most ez azt jelenti, hogy sok cég könyebben kap hitelt, sokkal több a mellébefektetés mert nem gondolják meg annyira, hogy mi is az amire szükség van a piacnak, és ezért volt a gazdasági fellendülés, és a túltermelés, amit aztán elengedethetetlenül a zsugorodás követett, és ezért volt a depresszió. Ha nincs fractional reserve banking, nincs a 20-as segreülés sem. Persze volt még egy két apróbb tényezõ is, de ez hibázható 99%-ban.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#33
Persze megcsinálta volna, csak nem ilyen gyors ütembe jöttek volna a fejelsztések. Ugyanis a háborúba nem a profit a léyneg, a gazdaságos termelés. Ezt már kifejtettem egy másik topicban. Most még mielõtt azzal jönnél, hogy azt mondom, csak haszna van a háborúnak nem így van. Nagyon sok romboló hatása. Háború nélkül lehet h más dolgokban elõrébb lennék, de más dolgokban meg hátrébb pl véleményem szerint ilyen a repülés.
Mert békébe meg van arra a lehetõség, hogy minden egyenletesen fejlõdjön. Háborúba(nem feltétlenül háborúba) pedig egyes dolgok kiugróan gyorsan fejlõdnek, míg mások egyáltalán nem.
Mert békébe meg van arra a lehetõség, hogy minden egyenletesen fejlõdjön. Háborúba(nem feltétlenül háborúba) pedig egyes dolgok kiugróan gyorsan fejlõdnek, míg mások egyáltalán nem.
#32
És szerinted ha ezeket a dolgokat a civil repülés igényelte (márpedig igen) akkor nem fejlesztették volna ki háború nélkül is? Amire szükség van azt meg is csinálják, nem beszélve, hogy ha nincs háború sokkal nagyobb igény lett volna a civil repülésre, és a lerombolt javak ujjáépítése helyett ide is mennt volna még sokkal több pénz is, szóval az igények nagyobbak lettek volna és ezáltal a fejlõdés is gyorsabb lett volna.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#31
A 20-as évekbe rendesen belejátszott a túltermelés. Eladhatatlan raktáron heverõ áruk. Ezt a válságot pedig az állam oldotta meg állami beavatkozásokkal és megrendelésekkl. Ezt gondolom te is tudod. Méghozzá munkahely teremtéssel, infrastruktúrák fejelsztésével, autópálya építéssel (USA, Németország). Fegyverkezéssel (Németország)
#30
Miért, gondolod, hogy ez amit itt dumálok nem a rendszer legális keretei között van. Én nem alkalmazok erõszakot ha erre gondolsz, senki ellen sem. Szerintem a z embereket erõszakkal csak meglehet semmisíteni de az egyetlen dolog ami megváltoztatja a világot az ha a tényeket ismerteted az emberekkel és ha peldát mutatsz. Viszont a rendszer én ellenekm erõszakot alkalmaz, mert évente kb. 12.000 EUR fizetek adót és nem mondhatom, hogy nem fizetek.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#29
"Persze, ha nem a vadészgépeket fejlesztették volna hanem a civil gépeket akkor évekkel elõbb elértük volna azt amit még a háborúk terhével is képes volt az ipar elérni, csak egy picit késõbb."
És szeirted honnan jöttek az erõsebb megbizhatóbb motorok hajtómûvek, nagyobb hatótávolság nagy teherbírás túlnyomásos kabin, radar, robotpilóta, anyagfejlõdés stb. Nemcsak vadászgépek fejlõdnek a háborúba hanem bombázók, teherszállító gépek "utasszállító" (deszant egységek számára)
Azért a mobil piac és az ûrkutatás kicsit más. A mobilnak most de még réggebben is volt van 1 széles felhasználói rétege.
És szeirted honnan jöttek az erõsebb megbizhatóbb motorok hajtómûvek, nagyobb hatótávolság nagy teherbírás túlnyomásos kabin, radar, robotpilóta, anyagfejlõdés stb. Nemcsak vadászgépek fejlõdnek a háborúba hanem bombázók, teherszállító gépek "utasszállító" (deszant egységek számára)
Azért a mobil piac és az ûrkutatás kicsit más. A mobilnak most de még réggebben is volt van 1 széles felhasználói rétege.
#28
Mi az, hogy "vadkapitaliznus"? Különben a 20-as évek gazdasági válsága a gazdasági ciklus miatt volt, a gazdasági ciklus pedig azért van/volt mert nem volt 100% kemény pénz. Hint... fractional reserve banking. Ha érdekel errõl sokat lehet olvasni, de kérlek mielõtt valamit ilyen magabiztossan kijelentenél, nézz utánna, hogy mi is a valóság. Peace.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#27
Ha ki akarod rekeszteni magad a rendszerbõl, akkor vonulj remetének, és légyszives a demokrácia biztosította elõnyöket se akard élvezni, ha már a kötelezettségek alól ki akarod vonni magad.
Nem kell, hogy tetsszen, ebben a tekintetben én is tisztelem a véleményed. A rendszer keretei között nyugodtan próbálj változtatni rajta. A demokrácia még arra is lehetõséget ad, hogy magukat kereteket megváltoztasd (alkotmány módosítás).
Nem kell, hogy tetsszen, ebben a tekintetben én is tisztelem a véleményed. A rendszer keretei között nyugodtan próbálj változtatni rajta. A demokrácia még arra is lehetõséget ad, hogy magukat kereteket megváltoztasd (alkotmány módosítás).
#26
És mi a közösségi érdek? ... az amit én mondok, amit te mondasz, amit az EU bizottság mond amit Bush mond, amit az Iráni elnök mond, amit Putyin mond, amit Robih Hood vagy Thomas Jefferson mondott, ... kérem erre az elfogadható választ. Ha netán azt mondanád, hogy a ... többség... hát a többség soha sem mond semmit esetleg csak valakinek a mondását egy picit többre értékeli a másikénál és erre szavaz. Ami persze nem jelenti, hogy az a közösségi érdek. Pl. az amcsik Busht választották másodszor is, tehát a többség döntése nem hinném, hogy a közösségi érdek szolgálatában volt. Szóval szerintem nem létezik közösségi érdek, ez csak egy szó amit a hatalom arra használ, hogy gyengítse az ellenoldalt.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#25
Állami beavatkozásra meg szükség van. Nem lehet vadkapitalizmust folytatni. Annak már megvolt az eredménye a 20-as évek nagy gazdasági válsága.
#24
"A polgári repülés kezdeti fejlõdésébe azért nagy szerepe van a két világháborúnak."
Persze, ha nem a vadészgépeket fejlesztették volna hanem a civil gépeket akkor évekkel elõbb elértük volna azt amit még a háborúk terhével is képes volt az ipar elérni, csak egy picit késõbb.
Ami a magáncégeket illeti az ûrkutatásban... ha valamire nagy a szükség akkor azt csinálják még akkor is ha nincs gyors megtérülés... gondold csak el, pl. a mobiltelefon piacot, a legtöbb szolgáltató még mindég nagy veszteséggel dolgozik és még is virágzik az üzlet. pl. Vodafon 50 milliárd dolláros forgalom, 38 miliárd dolláros veszteség... különben ha azt nézzük akkor egy normális pénzügyi világban ahol nincs kényszerelosztás, egésszen más viszonyok lennének a tõke befektetése és megtérülése között. Tehát lehet, hogy a mai rendszerben a magáncégek nem szaladnának az ûrkutatás felé, de egy olyan rendszerben ahol a termék és a szolgáltatás piaci értéke határozná meg a hasznot vagy a veszteséget és nem pedig az, hogy pl. a központi bank növeli vagy csökkenti a kamatlábat, vagy, hogy mekkora egy ország költségvetési hiánya és ez miatt hogy alakul a dollár és az energiaárak árfolyama... egy egésszen más mese volna amelyikben élnénk. Na de ez már erõssen off.
Persze, ha nem a vadészgépeket fejlesztették volna hanem a civil gépeket akkor évekkel elõbb elértük volna azt amit még a háborúk terhével is képes volt az ipar elérni, csak egy picit késõbb.
Ami a magáncégeket illeti az ûrkutatásban... ha valamire nagy a szükség akkor azt csinálják még akkor is ha nincs gyors megtérülés... gondold csak el, pl. a mobiltelefon piacot, a legtöbb szolgáltató még mindég nagy veszteséggel dolgozik és még is virágzik az üzlet. pl. Vodafon 50 milliárd dolláros forgalom, 38 miliárd dolláros veszteség... különben ha azt nézzük akkor egy normális pénzügyi világban ahol nincs kényszerelosztás, egésszen más viszonyok lennének a tõke befektetése és megtérülése között. Tehát lehet, hogy a mai rendszerben a magáncégek nem szaladnának az ûrkutatás felé, de egy olyan rendszerben ahol a termék és a szolgáltatás piaci értéke határozná meg a hasznot vagy a veszteséget és nem pedig az, hogy pl. a központi bank növeli vagy csökkenti a kamatlábat, vagy, hogy mekkora egy ország költségvetési hiánya és ez miatt hogy alakul a dollár és az energiaárak árfolyama... egy egésszen más mese volna amelyikben élnénk. Na de ez már erõssen off.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#23
Azért ne a cégek uralkodjanak a világba lehetõleg.
Létezik munkahely teremtés.
A gazdaságban az igény az a vásárlási igényt jelenti. A kereslet az tényleges vásárlási szándék. Tehát ha a TV-re van igény akkor van vevõ. Ne keverjük az igényeket a vágyakkal.
Létezik munkahely teremtés.
A gazdaságban az igény az a vásárlási igényt jelenti. A kereslet az tényleges vásárlási szándék. Tehát ha a TV-re van igény akkor van vevõ. Ne keverjük az igényeket a vágyakkal.
#22
Az egyéni érdekek és a közösségi érdekek mindig el fognak valamilyen kisebb nagyobb (mikor hogy) formában térni egymástól.
#21
Weinberg nem azt mondta, hogy az ûrkutatás hasztalan, hanem, hogy az embert kijuttatni ott tartani stb. Abból nem sok hmm fontos dolgot értek el.
Vagyis ha azt a pénzt szondákra robotokra hajtómûvek fejelsztésére kéne költeni.
Magáncégek jó ideig nem fognak megjelenni az ûrprogramba. Legalábbis addig nem, amíg viszonylag rövid idõn belül meg nem térül. Hiszen ebbõl tartanék fenn magukat és profitra törekednének.
A polgári repülés kezdeti fejlõdésébe azért nagy szerepe van a két világháborúnak.
Vagyis ha azt a pénzt szondákra robotokra hajtómûvek fejelsztésére kéne költeni.
Magáncégek jó ideig nem fognak megjelenni az ûrprogramba. Legalábbis addig nem, amíg viszonylag rövid idõn belül meg nem térül. Hiszen ebbõl tartanék fenn magukat és profitra törekednének.
A polgári repülés kezdeti fejlõdésébe azért nagy szerepe van a két világháborúnak.
#20
A világ 10 leghatalmasabb cége, kb. akkora tõkével és szakembergárdával rendelkezik, mint a világ összes állama egyrakáson. És ez a 10 cég még csak egy töredéke a világ gazdaságnak... na el tudom azért képzelni, hogy ezek képessek lennének sokkal nagyobb dolgokra is mint az állam, persze ehhez két dolog kell...
1. hogy az állam ne áljon az útba (pedig ezt teszi mert engedélyt nem ad)
2. hogy a piacon legyen igény a dologra, mert ha nincs akkor mi a fenének csinálnák, minek fektetnének bele óriási összegeket ha nem kell senkinek
...ennyi az egéssz, különben a történelem tele van számtalan esettel, hogy minden dolog, még a legnagyobb dolgok is kicsinek születnek és ha a környezet megfelel nekik, akkor nagyon nagyra nõnek, ha viszont nem akkor vagy meg sem születnek, vagy még kiskorukban odavesznek. A nagy projektek be szoktak szarni és ez mindég igy volt és igy is lesz, végeredményben 10x több idõbe, pénzbe kerülnek és nem érnek semmit.
Különben munkahelyteremtés az egy nagyon téves szó, ha van valamire igény akkor kell aki az igényt kielégítse és ez munkahelyeket eredményez. Ha kényszerbõl csinálunk igényt akkor nincs munkahelyteremtés, csak csupán valami más valós igényt visszaszorítanak és az ott megszünõ munkát áthelyezik a kényszerített igény kielégítésére, tehát csak transzfer történik, valaki elveszíti a munkahelyét de azzal nem fényképezkednek a politikusok és nem is dicsekszenek. Munkahelyet nem lehet teremteni, csak redisztribúció az egész. Munkahely csak akkor keletkezik, ha van igény és van mibõl kielégíteni. Pl. tegyük fel, hogy most mindenkinek igénye van egy 3m képátlójú HDTV-re, ami néhány milliárd készüléket jelentene, ennek a termelése, szálítása, eladása sok sok munkahelyet teremtene, de a dolog lehetetlen mert nincs meg a rávaló, ugyanis csak nagyon kevés embernek van lehetõsége, hogy ezt az igényét kielégítse. Most pl. az állam elrendelhetné, hogy beszedünk mindenkitõl dupla adót és mindenkinek adunk egy 3m HDTV-t és ez szuper mert nagyon sok munkahelyet "teremt", de ugyanakkor mivel kevesebb pénzed maradt a zsebedben a dupla adó miatt, nem vettél nadrágot, számítógépet, autót stb. és ezeken a területeken munkahelyek szüntek meg. És most éhes vagy, rongyos a gatyád, gyalog jársz a melóba de van 3m HDTV-d... hú de jó, kár, hogy az állam nem csinál több ilyen munkahelyteremtõ dolgot... 😊
1. hogy az állam ne áljon az útba (pedig ezt teszi mert engedélyt nem ad)
2. hogy a piacon legyen igény a dologra, mert ha nincs akkor mi a fenének csinálnák, minek fektetnének bele óriási összegeket ha nem kell senkinek
...ennyi az egéssz, különben a történelem tele van számtalan esettel, hogy minden dolog, még a legnagyobb dolgok is kicsinek születnek és ha a környezet megfelel nekik, akkor nagyon nagyra nõnek, ha viszont nem akkor vagy meg sem születnek, vagy még kiskorukban odavesznek. A nagy projektek be szoktak szarni és ez mindég igy volt és igy is lesz, végeredményben 10x több idõbe, pénzbe kerülnek és nem érnek semmit.
Különben munkahelyteremtés az egy nagyon téves szó, ha van valamire igény akkor kell aki az igényt kielégítse és ez munkahelyeket eredményez. Ha kényszerbõl csinálunk igényt akkor nincs munkahelyteremtés, csak csupán valami más valós igényt visszaszorítanak és az ott megszünõ munkát áthelyezik a kényszerített igény kielégítésére, tehát csak transzfer történik, valaki elveszíti a munkahelyét de azzal nem fényképezkednek a politikusok és nem is dicsekszenek. Munkahelyet nem lehet teremteni, csak redisztribúció az egész. Munkahely csak akkor keletkezik, ha van igény és van mibõl kielégíteni. Pl. tegyük fel, hogy most mindenkinek igénye van egy 3m képátlójú HDTV-re, ami néhány milliárd készüléket jelentene, ennek a termelése, szálítása, eladása sok sok munkahelyet teremtene, de a dolog lehetetlen mert nincs meg a rávaló, ugyanis csak nagyon kevés embernek van lehetõsége, hogy ezt az igényét kielégítse. Most pl. az állam elrendelhetné, hogy beszedünk mindenkitõl dupla adót és mindenkinek adunk egy 3m HDTV-t és ez szuper mert nagyon sok munkahelyet "teremt", de ugyanakkor mivel kevesebb pénzed maradt a zsebedben a dupla adó miatt, nem vettél nadrágot, számítógépet, autót stb. és ezeken a területeken munkahelyek szüntek meg. És most éhes vagy, rongyos a gatyád, gyalog jársz a melóba de van 3m HDTV-d... hú de jó, kár, hogy az állam nem csinál több ilyen munkahelyteremtõ dolgot... 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#19
Egy szóval nem mondtam, hogy így kell élnünk. Nekem ez a véleményem, aztán ennyi. Én is örülnék ha látnék jobb alternatívát, vagy kínálna valaki.
Mindenesetre a saját életem elnézve, sajnos ha nem bántunk senkit akkor is kényszerítenek bennünket dolgokra, ami nem tetszik és nem élhetjük úgy, ahogy akarjuk vagy jónak látjuk élni, mert esetleg itt-ott a jelentõsebb lépéseknél vezetnek és olyan irányba terelnek, ami ilyen-olyan felsõbb hatalomnak az érdeke és ez hamar ki is derül. Õ jól jár én meg szívok mint a torkos borz és elvárja, hogy tegyek úgy, mintha nem is látnám, hogy mit csinált.
Mindenesetre a saját életem elnézve, sajnos ha nem bántunk senkit akkor is kényszerítenek bennünket dolgokra, ami nem tetszik és nem élhetjük úgy, ahogy akarjuk vagy jónak látjuk élni, mert esetleg itt-ott a jelentõsebb lépéseknél vezetnek és olyan irányba terelnek, ami ilyen-olyan felsõbb hatalomnak az érdeke és ez hamar ki is derül. Õ jól jár én meg szívok mint a torkos borz és elvárja, hogy tegyek úgy, mintha nem is látnám, hogy mit csinált.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#18
Ez a te véleményed. Tisztelem. De engedd meg, hogy feltegyek egy kérdést: Miért kellene nekem a te véleményed (mintád) szerint élnem, vagy miért kellene neked az én véleményem szerint élned? Vagy miért kellene neked is és nekem is valaki más véleménye szerint élnünk? Legyen ez a valaki más, a demokratikus többség által kiválasztott "okostanács", vagy akár egy vérszomjas saját erejébõl hatalomra került diktátor... mi a kettõ között a különbség, ha mindkettõ kényszerít bennönket arra ami nekem vagy neked nem kell és nem tetszik, és nem bántunk senkit, csak a saját életünket akarjuk úgy élni ahogy jónak látjuk miközben senki életét, vagyonát nem veszélyeztessük.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#17
"Az ember semmilyen hasznos funkcióval nem szolgál az ûrben"
LOL
Ebbõl a megközelítésbõl a földön sem szolgál semmilyen hasznos funkcióval az ember. Valamiért ez az ürge mégsem ugrott még kútba. Pedig ez alapján logikus lenne.
LOL
Ebbõl a megközelítésbõl a földön sem szolgál semmilyen hasznos funkcióval az ember. Valamiért ez az ürge mégsem ugrott még kútba. Pedig ez alapján logikus lenne.
Minden jog fenntartva!
#16
jujujjj 😄 Értem mire gondolsz.
De az alapítványok létrehozása se lenne megoldás. Gondolj bele kb hányan adakoznának ? És mennyit? Sz.tem abból nem lenne annyi pénz, hogy fejlõdést lehessen elérni.
Szvsz, valami nagyobb szabású dolgot kéne kitalálni. Tehát egy olyan célt, ami átfogóan megmozgatná a gazdaságot. Nem akarok hülye példákat mondani,de most pl a Kínaiak ki akarják aknázni a Holdat. Azt nemtom mit akarnak elvinni onnan, de tegyük fel, hogy van mondjuk valami értékes ásvány, amit ki kell termelni.
Ugye ebbõl következik hogy kell egy kitermelõ üzem. A szállítást is meg kell oldani vissza a Földre, és esetleg egy feldolgozó üzemet is. Meg persze egy rakás kutató fejlesztõ munkát hogy mindez egyálltalán megvalósítható legyen.
A lényeg, hogy egy ilyen nagyobb szabású vállakozás állami pénzen menne (mondjuk) és rengetek sok új munkahelyet teremtene, sok másik vállalkozás közrejátszását is igényelné, nembeszélve a hasznoról ha mondjuk csak pl egy az építkezésben nagyon fontos anyag kitermelése lenne a végcél. Összeségében tehát sok új munkahelyet teremtene, muszáj lenne fejleszteni, újabb infrastruktúrát építeni az egészhez, és a végén egy olcsó hasznos végterméket nyernénk ami szintén ledíthetne a gazdaságon. És ugye profitot is jelenthetne hosszú távon az adott országnak.
De az alapítványok létrehozása se lenne megoldás. Gondolj bele kb hányan adakoznának ? És mennyit? Sz.tem abból nem lenne annyi pénz, hogy fejlõdést lehessen elérni.
Szvsz, valami nagyobb szabású dolgot kéne kitalálni. Tehát egy olyan célt, ami átfogóan megmozgatná a gazdaságot. Nem akarok hülye példákat mondani,de most pl a Kínaiak ki akarják aknázni a Holdat. Azt nemtom mit akarnak elvinni onnan, de tegyük fel, hogy van mondjuk valami értékes ásvány, amit ki kell termelni.
Ugye ebbõl következik hogy kell egy kitermelõ üzem. A szállítást is meg kell oldani vissza a Földre, és esetleg egy feldolgozó üzemet is. Meg persze egy rakás kutató fejlesztõ munkát hogy mindez egyálltalán megvalósítható legyen.
A lényeg, hogy egy ilyen nagyobb szabású vállakozás állami pénzen menne (mondjuk) és rengetek sok új munkahelyet teremtene, sok másik vállalkozás közrejátszását is igényelné, nembeszélve a hasznoról ha mondjuk csak pl egy az építkezésben nagyon fontos anyag kitermelése lenne a végcél. Összeségében tehát sok új munkahelyet teremtene, muszáj lenne fejleszteni, újabb infrastruktúrát építeni az egészhez, és a végén egy olcsó hasznos végterméket nyernénk ami szintén ledíthetne a gazdaságon. És ugye profitot is jelenthetne hosszú távon az adott országnak.
#15
1. szerintem kevés békésebb vetélkedés lehetne a nagyhatalmak között, mint az ûrverseny. ha már a különbözõ haditechnikai cégeket el kell látni megrendeléssel, inkább az ûrkutatásra menjen, mint fegyverkezésre. márpedig emberes ûrkutatás elég jól tudja zabálni a pénzt
2. az ûrkutatás nagyon spéci dolog, még a haditechnolgiák közt. ergo elég sok új fejlesztés kerülhet bele egy ilyen projektbõl mindennapjainkba, ami húzhatja a társadalmat és a gazdaságot
3. az ember túlélését szolgálhatná, ha nem csupán a Földön élne, hanem más égitesteken is. így sokkal nagyobb katasztrófa kellene a kipuszutulásához, még akkor is, ha csak 2-3 évig tudna önfentartó lenni valahol. két-három év egy földi katasztrófa esetén nagyon sokat jelenthet. hát még több. meg eleve, ha egy fix háttér tudna segítséget nyújtani a túlélõknek
4. az emberek ha onnan fentrõl látják a világot, akkor jobban meg fogják érteni, hogy milyen pici pont is a világegyetemben és jobban óvni fogják. talán még a háborúkat is jobban meggondolják majd, mert erõsebb lesz köztük a közösségi érzés.
5. a környezetvédelmet is segíthetnék olyan dolgok az ûrbõl, mint a Holdon bányászható He3 például
6. az emberiségnek elõbb utóbb ki kell lépnie a Földrõl, ha erre nem lesz képes, úgy az élettartama nagy mértékében lecsökken. meg kell tanulnunk alkalmazkodni, ha túl akarunk élni
2. az ûrkutatás nagyon spéci dolog, még a haditechnolgiák közt. ergo elég sok új fejlesztés kerülhet bele egy ilyen projektbõl mindennapjainkba, ami húzhatja a társadalmat és a gazdaságot
3. az ember túlélését szolgálhatná, ha nem csupán a Földön élne, hanem más égitesteken is. így sokkal nagyobb katasztrófa kellene a kipuszutulásához, még akkor is, ha csak 2-3 évig tudna önfentartó lenni valahol. két-három év egy földi katasztrófa esetén nagyon sokat jelenthet. hát még több. meg eleve, ha egy fix háttér tudna segítséget nyújtani a túlélõknek
4. az emberek ha onnan fentrõl látják a világot, akkor jobban meg fogják érteni, hogy milyen pici pont is a világegyetemben és jobban óvni fogják. talán még a háborúkat is jobban meggondolják majd, mert erõsebb lesz köztük a közösségi érzés.
5. a környezetvédelmet is segíthetnék olyan dolgok az ûrbõl, mint a Holdon bányászható He3 például
6. az emberiségnek elõbb utóbb ki kell lépnie a Földrõl, ha erre nem lesz képes, úgy az élettartama nagy mértékében lecsökken. meg kell tanulnunk alkalmazkodni, ha túl akarunk élni
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#14
"Ott van a polgári repülés. Kezdõdött a léghajókkal, amik eléggé nehézkessek voltak. Túl nagy túl sokba került , túl veszélyes, túl nagyszabású, és csak a legelitebbek számára volt elérhetõ. Aztán jöttek a Wrightok 😊 és kitaláltak egy egyszerû de épkézláb ötletet a repülésre ugye 1903-4ben."
Ez mind egy szálig kimondottam magántõke és magánszemélyek, magáncégek munkájának az eredménye volt. Állam akkor nem volt ebben az üzletben. Ezért is fejlõdött ilyen gyorsan, mert nem volt állami monopólium. Ma amikor az állam valamire ráteszi a kezét, automatikus monopólium keletkezik.
Ugyanakkor nem értek egyet, nincs rendben, hogy a pénzemet elveszik tõllem és olyan dolgokra költik amire nekem lehet, hogy nincs szükségem vagy kevésbé van szükségem mint valami másra, de azt a mást nem vehetem meg mert elvették töllem a rávalót. És ez által én nem vagyok olyan boldog mint amilyen lehetnék (és megvolt a rávaló), és azt aki pedig azt a terméket, szolgáltatást nyújtaná nekem szintén bolgodtalanabbá tették mert meg volt neki a vevõ (én) de elvették a pénzem és nem vehettem meg az árúját. Tehát nem történik semmi más mint valakitõl elvették (kényszerbõl mert az adó az kényszer) és valakinek odaadták. Szóval mindég az önkéntes csere híve voltam és vagyok, ha valami jó akkor nem kell kényszeríteni az embereket rá. Az emberek csak azt csinálják kényszerbõl amit nem látnak jónak, amit jónak látnak azt annyira csinálják amennyire csak lehet.
Ez mind egy szálig kimondottam magántõke és magánszemélyek, magáncégek munkájának az eredménye volt. Állam akkor nem volt ebben az üzletben. Ezért is fejlõdött ilyen gyorsan, mert nem volt állami monopólium. Ma amikor az állam valamire ráteszi a kezét, automatikus monopólium keletkezik.
Ugyanakkor nem értek egyet, nincs rendben, hogy a pénzemet elveszik tõllem és olyan dolgokra költik amire nekem lehet, hogy nincs szükségem vagy kevésbé van szükségem mint valami másra, de azt a mást nem vehetem meg mert elvették töllem a rávalót. És ez által én nem vagyok olyan boldog mint amilyen lehetnék (és megvolt a rávaló), és azt aki pedig azt a terméket, szolgáltatást nyújtaná nekem szintén bolgodtalanabbá tették mert meg volt neki a vevõ (én) de elvették a pénzem és nem vehettem meg az árúját. Tehát nem történik semmi más mint valakitõl elvették (kényszerbõl mert az adó az kényszer) és valakinek odaadták. Szóval mindég az önkéntes csere híve voltam és vagyok, ha valami jó akkor nem kell kényszeríteni az embereket rá. Az emberek csak azt csinálják kényszerbõl amit nem látnak jónak, amit jónak látnak azt annyira csinálják amennyire csak lehet.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#13
A hadviselésnek és a hadi kutatásoknak nagyon de nagyon sok formája van... az állami ûrkutatás is ide tartozik, és persze a zsíros megrendeléseket is a Boeing, EADS, stb. kapja és egyikük sem szalámigyár hanem nagy százalékban haditechnológiát fejlesztenek, és mit gondolsz az ûrkutatás eredményeit miben fogják elõbb alkalmazni, az F-22-ben vagy a Cessnában esetleg a szalámigyárban? 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#12
Szerintem az, hogy az adófizetõk pénzébõl csinálják mindezt nem olyan nagy probléma. Elvégre az 50es évektõl ez van 😊
Annyi a különbség, hogy akkor az emberek látták, hogy amerikai ment az ûrbe...Látták, hogy amerikai szállt a Holdra. Látták, hogy mûholdakat bocsájtanak fel. Utánna érezték hogy a mûholdak mennyire jók is nekik. (bizonyos esetekben)
De most mivan? Mostmár csak azt látják, hogy építik az állomást. Küldik fel a siklókat, a tanárokat a turistákat. Meg látták, ahogy felrobbant az ûrsikló.
Aztán kb itt vége is a storynak. Persze beletartozik még a robotok a marson dolog. De aztán végleg vége.
Az a gond, hogyha megint újból nagy célokat tûznének ki, amiket reális idõn belül el is tudnának érni, és olyan célok lennének ezek, amikbõl ha csak minimálissan is de hasznossak lennének az adófizetõknek is, lehet hogy mégnagyobb támogatást kapna a Nasa mint valaha.
Ott van a polgári repülés. Kezdõdött a léghajókkal, amik eléggé nehézkessek voltak. Túl nagy túl sokba került , túl veszélyes, túl nagyszabású, és csak a legelitebbek számára volt elérhetõ. Aztán jöttek a Wrightok 😊 és kitaláltak egy egyszerû de épkézláb ötletet a repülésre ugye 1903-4ben. És ha jól tudom 1935-ben már menetrend szerinti repülõjáratok voltak. Rá 30évre meg már világszerte elterjedt 7köznapi dolog volt a repülés.
Namost ehhez képest az ûrutazás még mindig a léghajónál van.
Okés, hogy más tészta a kettõ, de az elmúlt 50évben ennél azért többet vártam volna. Arról nemis beszélve, hogy a 82-es ûrsikló óta jóformán semmi sem változott. Az több mint 30év!
Sz.tem azért, mert ugy véget ért a hidegháború. Nem volt már miért kivel versengeni...És ennyi. Ûrállomás már a 70es években is volt ugye a skylab. AZtán az oroszok is rákontráztak a mirrel, aztán jöttek az amcsik az ûrsiklóval. Ugye az oroszoknak is volt egy majdnem ugyan olyan ûrsiklójuk csak sose használták, aztán szépen vége lett a hidegháborúnak és puff megállt minden. Sz.tem ez volt a fõ oka a fejlõdés hirtelen megállásának.
Annyi a különbség, hogy akkor az emberek látták, hogy amerikai ment az ûrbe...Látták, hogy amerikai szállt a Holdra. Látták, hogy mûholdakat bocsájtanak fel. Utánna érezték hogy a mûholdak mennyire jók is nekik. (bizonyos esetekben)
De most mivan? Mostmár csak azt látják, hogy építik az állomást. Küldik fel a siklókat, a tanárokat a turistákat. Meg látták, ahogy felrobbant az ûrsikló.
Aztán kb itt vége is a storynak. Persze beletartozik még a robotok a marson dolog. De aztán végleg vége.
Az a gond, hogyha megint újból nagy célokat tûznének ki, amiket reális idõn belül el is tudnának érni, és olyan célok lennének ezek, amikbõl ha csak minimálissan is de hasznossak lennének az adófizetõknek is, lehet hogy mégnagyobb támogatást kapna a Nasa mint valaha.
Ott van a polgári repülés. Kezdõdött a léghajókkal, amik eléggé nehézkessek voltak. Túl nagy túl sokba került , túl veszélyes, túl nagyszabású, és csak a legelitebbek számára volt elérhetõ. Aztán jöttek a Wrightok 😊 és kitaláltak egy egyszerû de épkézláb ötletet a repülésre ugye 1903-4ben. És ha jól tudom 1935-ben már menetrend szerinti repülõjáratok voltak. Rá 30évre meg már világszerte elterjedt 7köznapi dolog volt a repülés.
Namost ehhez képest az ûrutazás még mindig a léghajónál van.
Okés, hogy más tészta a kettõ, de az elmúlt 50évben ennél azért többet vártam volna. Arról nemis beszélve, hogy a 82-es ûrsikló óta jóformán semmi sem változott. Az több mint 30év!
Sz.tem azért, mert ugy véget ért a hidegháború. Nem volt már miért kivel versengeni...És ennyi. Ûrállomás már a 70es években is volt ugye a skylab. AZtán az oroszok is rákontráztak a mirrel, aztán jöttek az amcsik az ûrsiklóval. Ugye az oroszoknak is volt egy majdnem ugyan olyan ûrsiklójuk csak sose használták, aztán szépen vége lett a hidegháborúnak és puff megállt minden. Sz.tem ez volt a fõ oka a fejlõdés hirtelen megállásának.
#11
Ha el is jut az ember a Marsra,akkor is ugyanúgy lesz mint a holdnál,mivel csak az volt a cél ,hogy elismertséget szerezzenek nemfognak visszamenni,amíg nem jut el a technológia olyan szintre,hogy olcsóbban és rövidebb idõ alatt meglehessen tenni azt a távot.Mert akkor valamilyen hosszú távú gazdasági tervezet keretében támogatnák a dolgot.Vagy mert újra elismertséget akarnak szerezni,mert a régi kezd elhalványodni.Mint pl most.
Szerintem nem kéne megszûntetni az emberi ûrrepülést,de növelni sem kéne a beleölt pénzt,kapacitást.Hanem inkább az ûrrepülési és azzal kapcsolatos új technológiák kifejlesztését kéne erõsebben támogatni.Talán hosszabb távon nyereségesebb lenne az emberiségnek.
Szerintem nem kéne megszûntetni az emberi ûrrepülést,de növelni sem kéne a beleölt pénzt,kapacitást.Hanem inkább az ûrrepülési és azzal kapcsolatos új technológiák kifejlesztését kéne erõsebben támogatni.Talán hosszabb távon nyereségesebb lenne az emberiségnek.
#10
Ha Weinberg bácsi egy picit is õszinte lett volna, akkor a hadi kiadások lefaragását követelte volna. Nyilván fáj neki, hogy vannak ûrrepülõgépek, ahelyett, hogy ugyanannyi pénzért teljesen haszontalan atomtengeralattjárókat építettek volna. Fogadjunk, hogy valami hadi kutatásokkal foglalkozó intézet vagy cég pénzelte ezt a megnyilvánulását.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#9
Nahát!
Ha jól tudom, akkor az ûrállomáson nem csak építgetnek meg javítgatnak és "golfoznak" hanem nagyon nagy rész jut az emberi szervezet reakcióinak vizsgálatára a súlytalanságban. Hogyan lehet karban és egészségesen tartani a testet ilyen szélsõséges körülmények között is. Ami ugye egy távolabbi igen hosszú "kint tartózkodást" igénybevevõ ûrutazás esetén marha fontos... És gondolom senki sem hiszi, hogy annyit akar az emberiség elérni, hogy mindenhova robotokat lövöldöz. Természetes az az igazi cél, hogy ember jusson el mondjuk a Marsra... Ahhoz viszont ezek a viszonylag céltalannak tûnõ ûrállomáson eltötltött honapok készítik elõ a terepet.
Ha jól tudom, akkor az ûrállomáson nem csak építgetnek meg javítgatnak és "golfoznak" hanem nagyon nagy rész jut az emberi szervezet reakcióinak vizsgálatára a súlytalanságban. Hogyan lehet karban és egészségesen tartani a testet ilyen szélsõséges körülmények között is. Ami ugye egy távolabbi igen hosszú "kint tartózkodást" igénybevevõ ûrutazás esetén marha fontos... És gondolom senki sem hiszi, hogy annyit akar az emberiség elérni, hogy mindenhova robotokat lövöldöz. Természetes az az igazi cél, hogy ember jusson el mondjuk a Marsra... Ahhoz viszont ezek a viszonylag céltalannak tûnõ ûrállomáson eltötltött honapok készítik elõ a terepet.
Ezt a kijelentést két részre kell osztani, elõször is "pénzkidobás" nem létezik, ugyanis minden pénz valaki zsebébõl valaki zsebébe vándorol akármirõl is szó lehet. Ez ugye ahhoz vezet, hogy van akinek hasznos, és van akinek nem. Ha fizeted és nem kapsz ellenértéket akkor neked semmi hasznod a dologból, ha viszont neked fizetnek, hogy a dolog mûködjön akkor neked hasznod van a dologból. Na most elõször is Weinberg nem érti, hogy az érték az nem abszolút, hanem relatív, szubjektív és marginális, de ez nem csak rá vonatkozik, a legtöbb tudos ma ezt nem érti. Amikor kollektív értékekrõl beszélnek, vagy, hogy valami jó vagy rossz a társadalomnak, akkor általában nem értik miröl is beszélnek.
A másik dolog, hogy most ezt az ûrkutatást ki végzi és kinek a pénzébõl, tehát kinek a haszna és kinek a vesztesége. Nekem pl. nincs semmi kifogásom az ûrkutatás ellen, sõt általában érdekel is, de szerintem ha a piacnak szükséáge van erre a tudásra valamint kutatásra akkor magáncégek foglalkoznának vele, ha valamibõl profit van (a profit nem 1:1 a haszonhoz, a profit a haszon anyagi része), akkor versenyeznének, hogy ki fogja csinálni (pl. a mûhold üzlet nagy részben így mûködik), szóval az államnak nem ez a dolga. De hogy az államszeretõ emberek ne vegyék ezt rosszindulatú kijelentésnek, nincs semmi kifogásom még az állami ûrkutatás ellen sem, ha nem az én pénzembõl csinálják. Szóval alapítsanak egy önkéntes alapítványt, és aki akarja az befizet. Viszont, Weinbergnek igazat kell adnom, hogy legtöbb ember ezt fizeti és semmi haszna a dologból, viszont kényszerítve van, hogy fizesse, az adón keresztül.
A másik dolog, hogy most ezt az ûrkutatást ki végzi és kinek a pénzébõl, tehát kinek a haszna és kinek a vesztesége. Nekem pl. nincs semmi kifogásom az ûrkutatás ellen, sõt általában érdekel is, de szerintem ha a piacnak szükséáge van erre a tudásra valamint kutatásra akkor magáncégek foglalkoznának vele, ha valamibõl profit van (a profit nem 1:1 a haszonhoz, a profit a haszon anyagi része), akkor versenyeznének, hogy ki fogja csinálni (pl. a mûhold üzlet nagy részben így mûködik), szóval az államnak nem ez a dolga. De hogy az államszeretõ emberek ne vegyék ezt rosszindulatú kijelentésnek, nincs semmi kifogásom még az állami ûrkutatás ellen sem, ha nem az én pénzembõl csinálják. Szóval alapítsanak egy önkéntes alapítványt, és aki akarja az befizet. Viszont, Weinbergnek igazat kell adnom, hogy legtöbb ember ezt fizeti és semmi haszna a dologból, viszont kényszerítve van, hogy fizesse, az adón keresztül.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
Gondolom Weinberg nem használ semmi olyasmit, aminek közvetve köze lehet az ûrkutatáshoz. Például teflon bevonat, tépõzár, speciális anyagok, stb.
Másrészt a fenti cikkbõl nem az jön le, hogy szerinte pénzkidobás és felesleges, hanem az, hogy JELENLEGI formájában pénzkidobás és felesleges.
Másrészt a fenti cikkbõl nem az jön le, hogy szerinte pénzkidobás és felesleges, hanem az, hogy JELENLEGI formájában pénzkidobás és felesleges.
#6
Weinberg szövege nyílt titok a tudományos közösségben, évtizedek óta mindenki emlegeti, én is már párszor leírtam ugyanezt itt a fórumokon. Azért jó, hogy neves emberkék is kiállnak végre emellett, mert talán lesz véleményformájú ereje is. Mert így most nem tudni, hogy a jelenlegi helyzet a politikusok rövidlátása, a tudomány-politika összekötõk rövidlátása, a nemzetközi kapcsolatok fenntartása, vagy azok tehetetlensége miatt alakult így. Talán elindul errõl egy párbeszéd, mert Weinberggel ellentétben én nem vagyok róla meggyõzõdve, hogy a közönséget nem érdekli ezerszer inkább az ember a Marson, mint a robot a Marson szalagcím. De az már más kérdés, mennyire kell ez érdekelje a NASA-t vagy a pénzforrásokat, hiszen a tudomány már rég nem a tömegek számára gyártja elsõsorban az információt. És igen, kellenek a látványos gépi missziók, ahol robotok rohangálnak a Marson vagy aszteroidákra kövöldözünk.
#5
" A hubble-n és a marsjárókon kívül nemsok érdemi eredménye volt az egész ûrkutatásnak. "
Jó ez egy kis túlzás. De úgyértem, hogy attól még mert majd 10 év alatt fel tudnak építeni egy ûrállomást, és minden pénzt energiát erre fordítanak, az nem eredmény csak pocsékolás. 1-2Hubble képpbõl többet tudtunk meg az univerzumról, mint az egész ûrsikló program alatt bármi másról az ûrrel kapcsolatban. Persze a javításhoz szükséges volt a sikló. De már túlléphetnének ezen.
Jó ez egy kis túlzás. De úgyértem, hogy attól még mert majd 10 év alatt fel tudnak építeni egy ûrállomást, és minden pénzt energiát erre fordítanak, az nem eredmény csak pocsékolás. 1-2Hubble képpbõl többet tudtunk meg az univerzumról, mint az egész ûrsikló program alatt bármi másról az ûrrel kapcsolatban. Persze a javításhoz szükséges volt a sikló. De már túlléphetnének ezen.
#4
De épp ezaz. Már rég elkezdték. 82-óta lõnek fel ûrsiklókat és azóta se értek el semmivel se többet. A hubble-n és a marsjárókon kívül nemsok érdemi eredménye volt az egész ûrkutatásnak.
#3
Tudunk elõállítani, csak nem akarják. Egy forgó hengert nem egy ördöngõsség megcsinálni...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#2
Hát ez eléggé érdekes és merész kijelentés volt.
De ha normálissan belegondolunk végülis igaza van.
Tényleg semmi jelentõsset nem értek el. Úgyértem, persze biztos sok tudományos kutatás folyik az ûrben. És nagyon sok ma már 7köznapi eszközt köszönhetünk az ûrutazásoknak (pl az akkus csavarozó xD) de valójában nemsok értelme van egy ûrállomást fenntartani és építgetni.
Ez egy összetett dolog, de inkább felfedezni kéne, mint ahogy a mars szondákat is küldték, vagy pl a hubble, azért az eléggé sok új infoval szolgállt az egész univerzumról.
Mind1, sz.tem nagyrészben igaza van.
De ha normálissan belegondolunk végülis igaza van.
Tényleg semmi jelentõsset nem értek el. Úgyértem, persze biztos sok tudományos kutatás folyik az ûrben. És nagyon sok ma már 7köznapi eszközt köszönhetünk az ûrutazásoknak (pl az akkus csavarozó xD) de valójában nemsok értelme van egy ûrállomást fenntartani és építgetni.
Ez egy összetett dolog, de inkább felfedezni kéne, mint ahogy a mars szondákat is küldték, vagy pl a hubble, azért az eléggé sok új infoval szolgállt az egész univerzumról.
Mind1, sz.tem nagyrészben igaza van.