251
-
wednes #91 vevő ahhh öööö izé áru :):)
Sok a vevő kevés illetve nagy a megvásárolni kívánt mennyiség de kevés az áru. -
wednes #90 Potenciális veszélyt nem jelentett Izraelre Irak. Azért elég jelentős készletek vannak Irakba és Iránba. Ráadásul ha amerikai cégek végezhetik a kitermelést az sokkal jobb mintha máshonnan szereznék be. Norvégia nem bagóért adná az olajat. Az amcsik bebiztosítottak maguknak 1 jeletős készletet. Pesze csak akkor ha tartósan ott tudnak maradni és békét teremteni. Ami nem úgy néz ki.
Akkor lesz gond mikor Kína egyre nagyobb energiaigényét nem fogja tudni fedezni olyan könnyen.
Azt hallottam valahonnan, hogy az olaj árának felszökése nem csak az Közel-Keleti konfliktus miatt van, hanem hogy Kínának egyre nagyobbak az igényei. Vagyis sok a vásárló kevés a vevő. Ekkor az eladó árat emel. -
BlackRose #89 Persze. Éppen ezt mondom, az egész nem más mint egy vagyonredisztribúció. Egyiknek kiütik a zsebéből a miliárdokat a másiknak me beteszik a zsebébe. Persze nem csak adó által, hanem inflációt is gerjesztenek (a dollár az iszapban fulldoklik), és ezáltal az átlagember megtakarított vagyona vesz el ha nem is egésszen, részben. -
BlackRose #88 Az amcsi hadsereg Iraq nélkül évente kb. 500 milliárd dollárt emészt fel, de ugye ez a pénz nem vesz el, csak politikailag döntik el, hogy na most nem vehetek gitárt mert elment a rávaló az adóba hanem majd ők vesznek rajta egy szelepet az F-15-re. Persze a szelepgyártó jó jár, a repülőgyár is, a Fender és én pedig veszítünk. De maga a gazdaság működik így, is meg úgy is, csak éppen mást termel. -
Epikurosz #87 Javítottam.
Nem a fenét. Az a sok anyag, munkaerő képzeld el, hogy egyebet csinálna, pld. űrhajót építene. Akkor is ott maradna a pénz.
Olaj meg van máshol is: amcsiak nincsenek rászorulva az iraki olajra. Ez kamu, hogy főleg az olajért megy a háború. Csak a Közel-Keleten is van Irakon és Iránon kívül rengeteg olajszállító: kuwait, emírségek, szaudiak stb. stb.
Aztán ott vannak az afrikaiak (Nigéria), meg Norvégia, Venezuela (utálják usa-t de a pénzük kell), ráadásul ezek közelebb is vannak.
Kamu az olajra való hivatkozás Irak letámadása Izrael biztonsági érdekeit szolgálta, ezt már leszögeztem, és az Irán körüli hercehurcának is ez az igazi oka. -
BlackRose #86 1500 milliárd egy picit sok, de mindegy ezt nem puffogtatta el, ez a pénz elment a fegyvergyártók, öntödék, energetikai cégek stb. zsebébe. Nem lehet a pénzt elpuffogtatni, csak valakinek ki valakinek be. -
Epikurosz #85 Na, okosabb letem:
A NASA költségvetése 2007-ben
kb. 16 milliárd USA dollár volt.
Ezzel szemben az iraki kaland eddig kb. 425 milliárd dolcsiba került.
Tehát: csak az iraki háború 26-szor többet visz el, mint az űr (pedig annak nagy a bugyra).
és akkor még nem beszéltem Afganisztánról, a katonai segélyekről (Izrael 30 milliárdot kap, az éves apanázson felül) és egyéb, ablakon kidobott pénzekről. -
wednes #84 Lehet, hogy a két dologra nincs elég pénz. Az egész élet a vagy-vagy helyzetekre épül. Ritka az, hogy mindent lehet.
Az űrkutatásba feketett pénz semmiféle hasznot nem hoz az olajcégeknek, a fegyvergyártó cégeknek, az Irakba tevékenykedő amerikai cégeknek. Mivel övék a pénz és ez által a hatalom, nem meglepő, hogy nem a tudományba fektettek be. -
BlackRose #83 Nincs a föld túlnépesedve. Ki az aki kiszámította? Milyen matematika alapján, milyen tudományos érvekkel támasztod alá. Ha Kínában élhet 1.3 milliárd ember akkor az USA-ban is, Kanadában is, az Oroszokról meg ne is beszéljünk, ott legalább 5x annyi elfér. A baj ott van, hogy sok az úton álló "elefánt" vagyis nagyon sok embernek nem engedik, hogy dolgozzon, éljen. Ez a baj. Az ivóvízgondok meg azért vannak mert ingyen van a viz és naponta fejenként 500 litert pazarolunk el a világ egyik felén a másik felén meg nincs mit inni. -
Epikurosz #82 A kérdés nem vagy-vagy.
Kell mindkettő, robotos és emberes űrkutatás is.
Ócska kis háborúk helyett mindkettőre kell koncentrálni. Az USA csak Irakban 1500 milliárd dollárt puffogtatott el. Ebből a Marsra is el lehetett volna már jutni.
(Emlékeztetőül: a NASA éves költségvetése kb. 15 milliárd dollár.) -
wednes #81 Nagyon is van értelme az emberes űrprogramnak. De előbb pusztul el az emberiség ezen a bolygón, ha nem foglalkozik a problémákkal mielőtt olyan szintre jutna, hogy milliószámra telepítse le más bolygókra az embereket.
Mondjuk az teljes elpusztulásba nem hiszek. -
Balu0 #80 Csak azt felejted el hogy a föld túlnépesedett (mióta átléptük a 4 milliárdot), most 6 milliárd, de nemsokára 7, és 8 körül már akkor általános ivóvíz és élelmiszer gondok lesznek, hogy csak na. 2 megoldás van, azt mondjuk hogy ennyi és ne tovább, születésszabályozás, és járhatsz kuncsorogni a hivatalba gyerekért. A másik lehetőség, hogy igen is kifejlesztjük a hosszú távú emberes űrutazást, és benépesítjük a naprendszert.
Az első lehetőség a stagnálás, a második lehetőség a fejlődés.
Nah ebből a szempontból nézve mekkora értelme van az emberes űrprogramak ?? -
BlackRose #79 Ez esetben B kártalanít amennyire képes és csődbe megy. Ha nincs bizonyíték akkor nem hibás, a kár ez esetben nem kárpótolható, tehát A nem lesz kárpótolva. Mi ebben a kérdés. Az, hogy volt e szándék vagy nem, az nem ér semmit, a kár megvolt mindkét esetben és a károsított nem lehet felelős azért, hogy valaki szándék nélkül okozott neki kárt. Az érdekekkel nincs semmi baj, természetes, mindaddig még nem tör a másik jogaira. Szaladhatunk mindketten, neked is és nekem is más az érdekem, én is győzni akarok és te is győzni akarsz. Ha gyorsabb vagy minden rendben, de ha lábat akasztassz, vagy gödröt ásol elébbem akkor már nem. Na az állam dolga, hogy ha lábat akasztassz akkor kárpótolj, de ha gyorsabb vagy akkor nincs semmi baj, az érdeked az nélkül teljesítetted, hogy nekem ártottál volna. -
Ironka #78 
Nagynagy riszpekt. Elolvastam a hozzászólásaid, és azt hiszem egyetértünk. Az a baj, h itt az SGn mindenki sci-fiben gondolkodik. Nem az olvasmányélményeket kéne a valóságra vetíteni, nem fogjuk a büdös életben kolonizálni a Marsot, hogyha a saját Földünket sem tudjuk tisztán tartani, és egy nukleáris télben is sokszorosak a túlélési esélyeink itt, mint bárhol máshol a naprendszerben. Az emberi faj ide alakult ki, ehhez alkalmazkodott, háttértámogatás nélkül egyelőre esélytelen máshol a túlélés. Az alulemlített tudományos projektek meg százszor hasznosabbak lennének, mint űrhajósokkal szarakodni a Marson. -
wednes #77 Mi a helyzet akkor ha A nem képes B-t kártalanítani?
Illetve mi a helyzet akkor ha B nem egyértelmű tettes, hanem csak gyanusított? Mert nem volt ott A meg C-se,hogy egyértelmű legyen.
Minél bonyolultabb egy társadalom felépítése, vagyis fejlettebb, annál nehezebb így leegyszerűsíteni a felépítését és műkődését.
Meg nem csak ártó szándékokkal "árthatsz."
Ami pl A érdeke pl: A cég a robotfejlesztést szorgalmazná a NASA-val. B cég az ember űrprogramjáért szál síkra. Állambácsi döntése kihatással van a 2 cég, jövőjére. Te B cégnél dolgozol a te egyéni érdeked az lenne, hogy a ti projektetek fusson be. Erre tanultál évtizedeken keresztül ebbe látod a jövőt. Nem foglalkoztatnak jelen esetbe olyan dolgok, hogy költségvetés, vagy hogy ha ti "győztök" a robotika fejelsztése az űrben (egyenlőre) háttérbe szorul.
Egy nagy társadalomba, ahány csoport annyi érdek. Írtó nehéz ha nem lehetetlen azt csak igen-nem, fekete-fehér elve alapján működtetni. -
kukacos #76 További tévedések: az emberes űrrepülések nem veszik el a pénzt más kutatások elől. Hogyne. A NASA a TELJES pénze felét emberes űrrepülésre költi, az effektív űrkutatásra költött pénzének pedig közel 3/4-ét. Lásd
http://en.wikipedia.org/wiki/Image:NASA_budgetFY05.jpg
Amióta Bush meghirdette, hogy a NASA-nak meg kell ismételnie a holdrepülést, viszont a célokat alulfinanszírozzák közel 1 milliárd dollárral, azóta olyan robotos projekteket töröltek, mint pl. a JIMO projekt, ami egy forradalmian új meghajtást próbált volna ki: valódi atomreaktorral hajtott ionhajtómű, 2012-ben indult volna, évtizedekig tudott volna saját erőből *manőverezni* a Jupiter körül, aktív radarja lett volna, mert nem pár W energiával tudott volna gazdálkodni. Vagy pl. a Terrestial Planet Finder, ami Föld-szerű bolygók detektálására lett volna alkalmas - ez talán nem érdekli az embereket? Vagy mondhatnám csak a Hubble utódja, a JWST százszor elhalasztott indulását... -
syn7h37ic #75 Weinberg egy hülye. Pont. -
BlackRose #74 Valamit félreértettél... a rendőrségnek akkor van joga letartóztatnia valakit, ha az a valaki megsértette valakinek a jogát, erre neked is van természetes jogod, ha valaki bánt védekezel, nem? De nincs joga arbitrárissan letartóztatni valakit, mert "gyanús" vagy hasonló, szóval ha A bántotta B, B feljelenti és ha bizonyíték van akkor a rnedőrség letartóztathatja, abban az esetben ha B kárpótlása ezt megköveteli. Ami a házkutatást illeti szintén, ha A lopott B-től és B-nek van bizonyítéka akkor a rendőrség házkutatást hajt végre (bírósági rendelet mellett). B-nek is megvan erre a joga, csak éppen azért kell az állam, hogy B ne mennyen A-hoz keresni a lopott tárgyait. Az igazságszolgáltatásnak az kellene legyen az alpja ami a nevében is szerepel, "igazságszolgáltatás", ha pl. A ellop B-től valamit akkor az igazságszolgáltatás az kellene, hogy legyen, hogy B visszaszolgáltassa a lopott tárgyakat, vagy megfizesse a kárt, ehelyett ma azt nevezik igazságszolgáltatásnak, hogy B bezárják (és A is és C is fizeti a börtön ellátását), A pedig nem kap semmit, azzal kell megelégedjen, hogy B-t bezárták. Pedig az nem érdekli és nincs is joga, ha valaki kárt okoz nekem jogom van, hogy az a valaki kárpótoljon (nem az adófizetők az államon keresztül, hanem az aki a kárt okozta), de nincs jogom a szabadságát korlátozni, nem szabad míg nekem nem fizeti meg a kárt, ahogy megfizette, nincs semmi ok, hogy ne legyen szabad.
Szóval ez nem utópia, ez egy működőképes rendszer. Sajnos értelem kell, hozzá. Persze mindég lesznek olyanok akik másnak ártanak, de az alapelv, hogy a kárt pótolják, nem pedig, hogy bűntetve legyenek. Persze ha valakit megölnek azt kérpótolni nem lehet, na ez esetben teljessen jogos a szabadságvesztés, önvédelemből ugye ha másképpen nem lehet megvan a jogunk a támadó életét is elvenni, de ha már megtörtént a dolog vagyis a támadó megölt valakit, akkor már akármit is csinálunk vele nem fog az áldozat felébredni... szóval a halálbüntetés az erkölcsileg elfogadhatatlan, viszont egy gyilkost van jogunk kiközösíteni, hogy nem legyen neki lehetősége valaki mást is megölni, és mivel a mai világban kiközösíteni csak úgy lehet valakit ha bezárjuk, tehát indirekt az államnak megvan erre a joga, mert a polgároknak is megvan a joguk, hogy kiközösítsék azt aki bizonyítottan veszélyes az életükre. Szóval börtönbüntetés csak gyilkosságért, anyagi károkért viszont szabadságvesztés de csak a kár térítésének érdekében, ha ez nélkül is tudja a bűnös téríteni a kárt akkor nincs semmi erkölcsi alap, hogy bezérják. Persze ez egy komplex probléma amit nem lehet csak 10 sorban leírni, de kb. így működne.
Milyenek az emberek? Általánosítás soha nem vezetett bennünket még eredményre... -
kukacos #73 Ez pedig téves. Jelenlegi földi technikánk képtelen lenne életben tartani párszáz embert az emberiség pusztulása után a Holdon vagy akárhol. Jelenleg minden apró kütyüvel egy űrhajóban cégek százai foglalkoznak. Azt a titániumötvözetet, ami egyetlen csavarban van, egy marha nagy kohó olvasztja valahol Szibériában, amit utána átfuvaroznak a világ túlsó felére és még százan mások reszelgetnek rajta, amíg a helyére kerül. A teljes földi ipar nélkül ma bármilyen űrbe küldött gépünk pár év alatt menthetetlenül lerohad, lásd pl. a Mir végnapjait. Egy kitelepített kolónia néhány évig vegetálna, aztán elpusztulna. Majd akkor visszatérhetünk az emberes repülések intenzív fejlesztésére, ha intelligens, önjavító és önreprodukáló gépek fognak vigyázni rájuk.
Ráadásul jelenleg az aszteroidák ellen ismert és létezik védekezés, azt kellene inkább fejleszteni, mint száz túlélőre bízni az emberiség újraindítását.
Nem azt mondom, hogy ne küldjünk senkit az űrbe, az orvosi kísérletekre szükség van, de azért mellesleg erről a témáról már szinte mindent megtudtunk az utóbbi ötven évben. Az ember tud létezni odakint, de nehezen. -
kukacos #72 Túlmisztifikálod az ember szerepét. A robotok effektíve mindent el tudnak végezni, amit az ember, és sokkal többet is. Az ISS-en szerinted mi a rákkal javít meg az ember bármit? Ha utánaküldik Progresszen, akkor talán a helyére pattintja az előre legyártott panelt, de ez lenne az a marha nagy képesség, ami miatt érdemes az állomás jelentős részét az életben tartásukra fordítani? Az ISS nem azért tud működni, mert emberek vannak rajta, hanem mert rohadt sok pénzért utánaküldik azt a panelt, elvégre itt életekről van szó, míg a robotnál széttárják a karjukat, és tizedannyiból küldenek kettőt helyette. Ráadásul az ISS-en emberek főleg azzal vannak elfoglalva, hogy életben tartsák magukat, az egész önmagáért való hülyeség. -
L3zl13 #71 "Ugyanakkor nem lehet olyan törvényt hozni vagyis nem lehet az államot olyan dologra felhatalmazni amire maguknak a polgároknak nincs természetes joguk, pl. nem lehet az államnak ölni, konfiszkálni stb. "
Folytassuk a példákat: Nem lehet a rendőrségnek letartóztania, házkutatást tartania, bizonyítékokat lefoglalnia. Nem lehet a bíróságnak sem börtönre sem pénzbüntetésre vagy bármi másra itélni a bűnösöket. (Ehh miért is vannak ezek a szervek?)
Mert minderre ugye a felsoroltakra állampolgároknak sincs jogosultsága, tehát nem is adhatják meg ezt a jogot az államnak.
Lássuk be. Ez egy utópia. És mint olyan emberi társadalmi formának alkalmatlan.
Legalábbis amíg mi emberek ilyenek vagyunk. -
L3zl13 #70 Az nem a demokratikus rendszer keretei között van, ha te megtagadod a rendszer keretei között szabályosan meghozott döntés rád vonatkozó érvényességét.
A rendszer keretei között megpróbálhatod elérni, hogy neked vagy esetleg senkinek ne kelljen az adott döntésnek eleget tenned. De addig engedelmeskedned kell neki, amíg erről (megint a rendszer keretein belül, demokratikusan) döntés nem születik.
Persze lehet hivatkozni etikára, meg alapvető emberi jogokra de arra is mondhatjuk ugyanezen logika alapján, hogy ugyan miért kellene ezeknek engedelmeskedni csak azért, mert más emberek ezt várják el tőlünk?
Azaz csak azért nem ölhetek embert, mert mások (a többség) így akarja, és rámkényszeríti az akaratát. :D
Azaz minden társadalomban kell egy ilyen "rendszer általi erőszak", az, hogy ennek hol húzzuk meg a határát, az már döntés kérdése (és a demokratikus rendszer ad lehetőséget ennek a határnak az áthelyezésére). De ettől még maga ez a "rendszer általi erőszak" a rendszer része. És ha ennek nem engedelmeskedünk, akkor már kiléptünk a rendszer keretei közül, legyünk akár forradalmárok, akár polgári engedetlenséget elkövetők. -
Epikurosz #69 Tényleg nem kapott nóbelt, csak ezeket, de bevallom nálam mostanában kezdett devalválódni a Nóbel. -
Epikurosz #68 Figyu, a Hawking a Penrose-zal együtt apott valami díjat, emlékeim szerint. De már jó rég volt.
A
zindekszes fiúknak amúgy megint alacsony lehet a látogatottsága, mert minden apropó nélkül elővették a világvége témát. Gondolom jövő héten ufókról írnak, majd utána génmanipulációról, utána meg a robotkról, akik átveszik a hatalmat. :-)
Emberi űrrepülés elengedhetetle, enélkül nincs előrelépés az ember űrbeli jelenlétét illetően. Ha lenne olyan baba, mint amilyennel az autóknál az NCAP törésteszteket csinálják, esetleg ki leehtne váltani a törékeny és drága emberi életet.
-
BlackRose #67 Ha már offolunk... a Nobel díj szerintem egy baromság, először is különbséget akarnak tenni vele a tudósok között, mert ugye nem kaphat mindenki, sok esetben gyengébb tudósok kapják, mert valami "kerekasztal" úgy döntött, hogy ki érdemli meg és ki nem. Szerintem egyetlen dolog ami számít, hogy valakinek a találmányát, felfedezését mennyire alkalmazzuk és mennyire befolyásolja az életet. Hogy kapott e érte Nobel vagy akár milyen érmet egyáltalán nem fontos. Hány olyan tudósról tudsz aki nem kapott és a világűrből látszik, hogy jobban megérdemli mint a másik. Persze Hawking sem kapott Nobel dijat... nem tudom, hogy érdemelné e... de nem kapott. -
n3whous3 #66 Gondolom ez a faszkalap nem hallott arról, hogy vajon mennyi hétköznapi használati cuccok az űrprogramok által valósultak meg. -
Epikurosz #65 Nem tudom Stephen Hawking kapott-e Nobel-díjat, úgy rémlik, mintha kapott volna. Ő azonban megérdemelte.
Namármost, tedd Weinberg kijelentése mellé Hawking kijelentéseit.
A kettő üti egymást. -
BlackRose #64 pontosabban... azt hitték volna, hogy bölcs :) persze, az között, hogy mit hisznek és, hogy mi a valóság azért van némi különbség. -
tunyo902 #63 Demost komolyan! -
Epikurosz #62 Na, megint egy idióta, akinek "pofára" (pajeszre) Nóbel-díjat adtak.
Ő majd megmondja a tuttit!
Erre szokták mondani: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna Mr Winbergerber. -
tunyo902 #61 Most ez a csávó gondolkodó vagy rajtunk vigyorgó arcot vág? :( -
BlackRose #60 Persze a ruszkiké az északi sark :) pedig Hugo Grotius kb. 400 évvel ezelőtt leírta a dolgokat... persze a korlátlan hatalmú állam nem szokott olvasni, nem érdekli az értelem... Putyin pedig (ahogy Arnold mondta a The Simpsons-ban) elected to lead and not to read... :( Gondolom Grotiusról nem is halott. Szerintem a mai tudomány és az emberiség legnagyobb problémája, hogy elfelejtsük azt amit már régóta tudunk, és amikor újabb tudásra teszünk szert, a hiányos alapok miatt (pedig megvan csak el kellene olvasni), nem értjük meg jól, hogy valójában mit is fedeztünk fel... de ez egy másik off topic téma. Szerintem két világ lehetséges csak az értelem világa és az erőszak világa és a kettő kizárja egymást. Mindaddig még erőszakot alkalmazunk nincs értelem. Nekem a választás teljessen egyértelmű az értelem, de azt is tudom, hogy az erőszaktól az értelem nem tud megszabadúlni, mert az erőszaknak nincs értelme és ezért az egyetlen módszer a megszüntetésére az erőszak, ez pedig kizárt dolog, mert ha az értelem erőszakhoz folyamodik akkor már nem értelem, hanem erőszak. Szóval a jelenlegi világban csak erőszak van, értelem nincs. Vannak értelmes emberek, de nincs értelmes világ. Na ezt még csak azért mondtam, mert most pl. Weinberg is itt az értelemhez próbált fordúlni, de erőszak lett belőlle, vagyis, szerintem meg kellene szüntetni valamit (és ez erőszak), valaminek a megszünéséről értelmessen csak az dönthet aki csinálja. Persze Weinberg-nek nincs meg a hatalma, hogy a verbális erőszakot fizikai erőszakká léptesse elő, de pl. a ruszkiknak megvan, ha nem fogadjék el, hogy az északi sark az ővéké, de az amcsiknak is megvan... és a kérdés, hogy miért csinálnak olyan dolgokat amelyekről tudják, hogy nem lesz jó vége? Mert nincs értelem. -
#59
Nem mondom te aztán sokat tudsz írni, valamiről ami nem a témához kapcsolódik. -
BlackRose #58 a.) korlátolt állam definiciója
- egy meghatározott területen élő emberek által kiválasztott szervezett testület amely leegyszerűsítve a következő hatáskörrel rendelkezik:
1. Törvényhozás amely erkölcsi alapokon egy minimális törvénykeretet alkot amely szerint a következő hatéskört gyakorolja
2. Rendőrség - a polgárainak védelme a polgáraitól (A polgár nem bánthatja és nem árthat B polgárnak)
3. hadsereg - a polgárainak védelme másik állam polgáraitól
4. bíróság - amely ellenőrzi, hogy a rendőrség és a hadsereg a törvényhozás által elfogadott törvények által végzi e a dolgát, végre tudja e hajtani a törvényeket.
A törvénykeret minimalizációja azért fontos, hogy mindenki számára világos legyen mit lehet és mit nem. Ugyanakkor nem lehet olyan törvényt hozni vagyis nem lehet az államot olyan dologra felhatalmazni amire maguknak a polgároknak nincs természetes joguk, pl. nem lehet az államnak ölni, konfiszkálni stb. mert ezt a polgároknak sem lehet, és az állam a polgároktól kapja a felhatalmazást, és ha valamire a polgároknak nincs joguk akkor arra az államot sem tudják felhatalmazni.
Ha a polgárok nem elégedettek az állam működésével, vagyis nem érzik, hogy a rendőrség, hadsereg védi őket és, hogy a bíróság biztosítja, hogy minden törvényessen működik, másik államot alapíthatnak, a meglévő területen, vagy ha másik állam megengedi nekik csatlakozhatnak hozzájuk, vagy a másik államba is vándorolhatnak (a korlátolt államnak nincs hatalma, hogy az embereknek betiltsa az önrendelkezést és a vándorlást - nincs vízum, mert egy egyén sem teheti ezt meg egy másik egyénnel erkölcsi alapon és ezért az államot sem hatalmazhatja fel ilyen lépésekre)... szóval erről sokat lehetne beszélni.
b.) korlátlan állam definiciója
- egy olyan állam amelyben amit a politikai többség megszavaz abból törvény lesz, semmiféle erkölcsi alap nem szükséges, fontos, hogy a többség támogassa. Ilyen államban, pl. ha a többség támogatja a kisebbség lemészárlását akkor ez is rendben van mert törvényt lehet alkotni ami ezt engedélyezi. Konfiszkálni lehet, az embereknek meglehet tíltani, hogy cigizzenek, vagy, hogy zsírossat egyenek, bűntetni lehet őket mert nem kértek engedélyt, amikor a saját udvarukban medencét építettek, meglehet nekik tíltani, hogy pl. mésik országba utazzanak, vagy másik országból oda jöjjenek, nem dolgozhatnak ha nem kapnak munkaengedélyt még akkor sem ha találtak munkát, háború esetén besorozzák őket és halálba kergetik őket, nem dönthetnek, hogy esetleg egy másik államhoz tartoznának mert akkor jobb lenne nekik, stb. szóval ilyen világban élünk ma, és ez a világ lehet viszonylag mérsékelt korlátlan hatalmú (az elején) de mindég a totalitáris vagyis a teljessen korlátlan hatalmú állam felé halad.
Rövidebben nem tudtam :) -
wednes #57 Vagyis akár 1 Hubble-t is tudnának javítani, de ehhez az kell, hogy a fejlesztésre szánt pénz és kutatási idő erre folyjon be. Lehet azt mondani, hogy nem helyettesítik az embert, de addig nem is fogják még ki nem fejlesztünk jobb technikát.
Ez is ugyan olyan mint a gazdaságba vagy a társasalomba elköltött pénz. El kell dönteni mire költsük el. És az a cég ami a robotkutatásba érdekelt azt fogja mondani, hogy az ő elképzelése a jobb. Aki meg másba az meg az övé, mert ugye az érdekeikért harcolnak. -
wednes #56 Nem is olyan könnyű megmondani hírtelen, hogy mi lenne jobb az űrkutatás fejlődésének. Emberi vagy robot. Ez nem olyan kérdés, hogy 1 helyes út van. Ez 2 eltérő irányba vezető út. Ha most eddig a robotikára fordították volna a pénzt akkor azok most fejlettebbek lennének. De viszont 1 csomó emberrel kapcsolatos kutatás nem lenne meg. -
#55
> Igaz, de az állam az egyetlen hiba amelyre kényszerítve vagy, az egyetlen amelyiket nem kerülheted ki még akkor sem ha tudod, hogy hiba.
En mar itt az elejen elvesztettem a fonalat, a tobbit nem tudtam kovetni.
Nem ertem, hogy az allam milyen "akadaly", kit akadalyoz, milyen formaban es amit vegkepp nem ertek, hogy mi alapjan definialnad magat az allamot? -
BlackRose #54 Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy viszonylag primitív robotokat tudunk még csak szerkeszteni... és sok helyen nem helyetesíthetik az embert. Pl. a Hubble javítását annak idején, nem hinném, hogy robotokkal földről irányítva vagy automatikussan meg lehetett volna csinálni. -
BlackRose #53 Egy kérdés: Mit gondoltok, a Challenger és a Columbia tragédiák utáni hosszú szünetelések, amely ugye robotok esetében nem következne be, mert ki a fenét izgat, ha felrobban egy robot, mennyire hátráltatták az űrkutatást? Nem mondom, hogy igen, de éppen érdekel ki mit gondol? -
BlackRose #52 Igen és ez egy körforgás, minnél nagyobb és korlátlanabb az állam hatalma annál nagyobb és korlátlanabb a nagy cégek hatalma is. Ha a politika korlátolt lenne, akkor nem számítana, hogy 10000 milliárdos cég lennék, mert hiába venném meg az államot a pénzemmel, mert az államnak úgysincs joga arra amit én akarok, tehát nem teheti meg helyettem akármilyen sok pénzem is van. Na erről van szó. Az állam valahonnan kell, hogy vegye a hatalmát, a hatalom nem default helyzet, nem jön az égből, és 100% biztos, hogy a Feri bácsi nem tudja befolyásolni, a Philips viszont igen. Na most ha nincs neki korlátlan hatalma, akkor a Philipsnek sincs befolyása erre a korlátlan hatalomra. Ez egy olyan viszonylag egyszerű dolog, ha az állam valamit nem tehet, akkor nem teheti akkor sem ha valaki befolyásolná, ha pedig teheti akkor előbb vagy utóbb meg is teszi, hogy milyen okokból az egyáltalán nem számít. Nem létezik jószívű hatalom, az úgynevezett benevolent dictator az egy hülyeség, ha benevolent akkor nem diktál, ha jószívű akkor nem hatalom, a jószív az peldamutatással és érvekkel győzi meg az embereket, nem pedig puskával és börtönnel való fenyegetéssel.